Axelrodichthys, Júlia d'Oliveira alkotása |
Megfigyeltem,
hogy gyakran sikerült kommentárt rakni a hírekhez magam, magunk
részéről. Erre azért van szükség, mert sokaknál észlelhető
(és nagyon régi magamra is visszagondolva), hogy új hírt,
felfedezést úgy kezelik, hogy az akkor most úgy van és minden
eddigi dolgot kidob a kukába. Valójában nem, lehet, hogy sok
dolgot érvénytelenít, mint az új Ceratopsia-s publikáció, de
leggyakrabban újabb lehetőségként jön. Ahogy majd az Overoraptor
publikációjából származó kis családfa is az.
Afrika
után Anglia
Egy
amatőr fosszília gyűjtő Wight-szigeten lévő Sandown-öbölben
új Pterosauria-ra bukkant. Helyileg ez a Wessex Formáció.
Baryonyx, Hypsilophodon és Iguanodon jól és innen ismert állatok.
Az új pteroszurusz egy Tapejaridae, melyek sokáig Ázsiából és
Dél-Amerikából voltak ismertek. Idén került publikálásra
Afrikából az Afrotapejara, mely szélesítette a Tapejaridae-k
elterjedését. Angliai új faj neve Wightia declivirostris és
állkapocs csont alapján lett leírva. Így jelenleg az
illusztrációk eléggé hipotetikusak. Szegényes lelet alapján az
ázsiai rokonaival állhatott közelebbi rokonságban.
Dan Folkes alkotása |
Forrás:
https://profile-stalker.to/post/B_VxeiHlGsQ/https://scitechdaily.com/chinese-pterodactyl-wings-its-way-to-england/
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0195667120301737
Legrégibb
Ausztrál Tetrapoda nyomok
Az
ausztrál Geoffrey Scarrott 1940-ben ellenőrizte a tulajdonában
álló Berowra homokkőbányát. Ezen a helyen nagy mennyiségben
fellelhető volt az úgy nevezett Sidney homokkő, ami keresett
építőanyag. A legnagyobb meglepetésére az egyik friss fejtésben
egy állat lábnyomaira bukkant. Az 50-es években ezeket
kiállították a Sidney-ben található Ausztrál Múzeumban. Aztán
a múzeum raktárába került, egészen addig kallódott míg Roy
Minden Farman az Új-Angliai Egyetem mesterszakos hallgatója
vizsgálat alá nem vette őket, és észrevett néhány furcsaságot
rajtuk. A kőzetben 35 lábnyomra bukkantak, ami 4,2 méteres sorban
állnak. Az állatnak mind a négy lábán csupán két ujj érte a
"folyó" alját, valamint egyes nyomok között túl nagy volt a
távolság. Farman szerint a teremtmény nem a földön sétált,
hanem a vízben úszott. A Berowra kőbánya területe 240 millió
évvel ezelőtt, a lábnyomok keletkezésének idejében egy folyam
fenekének része volt. A nyomok alapján az azokat hagyó állat a
Temnospondyli rendbe tartozott. Ezek a szalamandraszerű kétéltűek
a karbon időszakban jelentek meg, a triászban megritkultak, de
egyes képviselőik a Gondwana déli szuperkontinensén fennmaradtak.
A Scarrot által felfedezett nyomvonal a maga 240 millió éves
korával a legidősebb, úszó Tetrapoda-ra utaló nyomok Ausztrália
területén.
Forrás:
https://www.une.edu.au/connect/news/2020/05/fossil-footprints-discovered-in-sydneys-suburb-are-the-oldest-swimming-four-legged-animals-in-australia
K/T
újabb adalék
Londoni
Imperial College új szimulációja alapján (mihez alapos kutató
munkát végeztek) a becsapódott égitest 60 fok körüli szögben
érkezett. Így „maximalizálva” kén dioxid mennyiséget mi a
légkörbe jutott. Cikk kitér még, hogy a kén dioxid aeroszolokat
képez, nukleáris tél, nincs növényzet, nincs fotoszintetizálás…
de álljunk meg ismét.
Számos
„személyes” észrevételt ide tűznék. Becsapódási szög
fontos adalék, bár becsapódás nem volt révén az előtt
felrobbant, de Tunguszka jó példa. Volt már cikk, hogy a
K/T kihalással óvatosan kell bánni, ezzel felesleges köröket nem
futnék. Ami fontos az a nukleáris tél emlegetése. Ez egy elméleti
„időjárási elem”, melyre hála égnek nem volt példa, nem
volt atomháború. Tehát égitest becsapódása esetén ezt
emlegetni nem teljesen korrekt. Hasonlóak a hatások, de nincs
atomfegyverekre jellemző erőteljes radioaktív szennyezés. A
másik, hogy rengeteg törmelék és por kerül a légkörbe ezek nem
fogják éveken át az egész bolygót befedni. Időjárás és szél
miatt kialakulnak tiszta vagy legalábbis tisztább területek, ahol
a növényzet életképes. Ha ez nem történt volna meg, akkor ma
nem léteznének pl. méhek.
Forrás:
https://phys.org/news/2020-05-dinosaur-dooming-asteroid-struck-earth-deadliest.html
Bizonyíték
az Allosaurus-ok kannibalizmusára
Coloradoi
Mygatt-Moore kőbányában bizonyítékok kerültek elő a
kannibalizmusra. Itt talált 2368 feltárt fosszílián fog nyomok
után kutattak. 684 mintán találtak Theropoda fognyomokat.
Allosaurus csontokon nem csak más ragadozók, de Allosaurus
fognyomokat is találtak. Ez a nyomok 17%-a volt. Nyomok viszont nem
mélyek, tehát már halott állatból ettek más köztük fajtársak
feltehetően ínséges időben.
Ismételten
kis megjegyzés. Ránk is jellemző volt itt a blognál, hogy a kannibalizmus ellen
kerestük a kifogásokat, ahogy azt is próbáltuk minél jobban
magyarázni, hogy a dinoszuruszok gondos szülők voltak. (Erről itt és itt.) Ezek
érzelmi alapon mentek, hiszen ne hogy már „gonosz gyíkok”
legyenek.
Kannibalizmus pedig elterjedt még a mai emlős állatoknál is.
Forrás
cikkben is inkább úgy hivatkoznak az esetre, hogy kannibalizmus
inkább akkor lehetett, mikor nem volt már más élelem. Én saját
véleményem, hogy a madarak hiába dinoszauruszok, a
nem madár dinoszauruszokat viselkedés terén inkább hüllőként kellene
kezelni. Tehát fajtárs teteméből gond nélkül ehettek, sőt
náluknál kisebb fajtársaikra vadászhattak is.
Brian Engh alkotása |
Huincul
Formációban (97-93 millió éves időintervallum) talált állat
pontos besorolása még kérdéses. Vizsgálatok alapján a Rahonavis
közeli rokona lehetett a Overoraptor chimentoi.
Publikáció
másik érdekessége a kis családfás kép. Őslénytanban nem csak
egy dolog lehet egyszerre elfogadható. Szóval új dolog alapján az
Unenlagiidae-k nem Dromaeosauridae-k. Ami azt jelenti, hogy a
Dakotaraptor „nem klasszikusan raptor”, mivel nem
Dromaeosauridae, hanem elvben Unenlagiidae volt. Illetve felvetül,
hogy a sarlós karom valójában a madarak őseinél jelen volt, ám
a madarak elvesztették és bizonyos esetekben csak másodlagosan
alakult újra ki.
Forrás:
https://link.springer.com/article/10.1007/s00114-020-01682-1https://www.deviantart.com/cisiopurple/art/Overoraptor-843773592
https://paleonerdish.wordpress.com/2020/05/29/introducing-overoraptor-a-new-theropod-dinosaur-from-the-upper-cretaceous-of-patagonia/
Kompsornis
longicaudus
Ez
a kínai Jeholornithiformes 120 millió éve élt. Jehol bióta része
volt ez az állat, mely egy szárazföldi és édesvízi életközösség
volt mai Liaoning, Hebei és belső Mongólia területén. Itt is
Jiufotang Formációban találták a majdnem teljesen felnőtt öt
évesre becsült egyedet. Maradványok jó minősége miatt
bepillantást ad abba, hogy bár a repülős többször kialakult a
dinoszauruszoknál, a csontozatban való finomhangolások jelentősen
el tértek.
Új
fajjal együtt a Jeholornithiformes-ek közé hat faj sorolható.
Kompsornis longicaudus, Shenzhouraptor sinensis, Jixiangornis
orientalis, Jeholornis prima, Jeholornis palmapenis és Jeholornis
curvipes. Megjegyzés: Wikipedia a Dalianraptor cuhe-t is ide sorolja
kérdőjellel, révén kétséges. Publikáció alapján viszont nem
tartozik ide.
Forrás:
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1367912020301826http://www.sci-news.com/paleontology/kompsornis-longicaudus-08472.html
Ankylosauria
étrend
Borealopelta
markmitchelli fajtól van egy jó minőségű lelet. Az olvasó
valószínűleg látta már ezt, ám sokáig nagy érdemű elől
„rejtve volt” miféle információ kincset rejt még ez a
2011-ben megtalált páncéloshátú. Ugyanis gyomra is jó
állapotban megőrződött, olyannyira, hogy az utolsó vacsorája is
megmaradt. Írói túlzás, az ilyen növényevők folyamatosan
legeltek és vándoroltak, nem voltak tényleges étkezések.
Apró
kövek kerültek elő, melyek emésztést segítették ahogy azt
egyes madaraknál megfigyelhetjük. Sok apró kő a lenyelt élelmet
megőrölte, ahogy az állat mozgott. Gyomor tartalmának 85%-a
páfrányokból áll, még spórákat is sikerült azonosítani. E
mellett egyéb növényi részek is megőrződtek, például gallyak,
melyeket az állat véletlenül ehetett meg. Nem finnyáskodott, ha
pár ág került a páfrány salátájába. E mellett viszont
elszenesedett növényi részek is voltak. Tehát az állat egy
tűzvész után frissen kinövő zsenge növényeket is legelte, így
óvatlanul is elfogyasztva némi szenet.
Ez
a harmadik megkövült gyomor, ellenben ebből lehetett a legtöbb
információt kinyerni. Az állatot tengeri üledékben találták.
Feltehetően árvíz sodorta el, vagy talán vízbe esett és nem
tudott úszni? Nodosauridae-kkal kapcsolatban népszerű az
elképzelés, hogy jó úszók voltak. Így erősebb környezeti
hatás okozta halál valószínűbb.
c-gerisch alkotása |
Forrás:
https://royalsocietypublishing.org/doi/10.1098/rsos.200305https://www.deviantart.com/c-gerisch/art/Borealopelta-4-820804840
Ankylosauria
agy
Majd
16 éve írták le a Bissektipelta archibaldi nevű Ankylosauria-t
Üzbegisztánból. Szentpétervári egyetem paleontológusai CT-nek
hála részletes 3D-s képet alkottak az állat agyáról. Kapott
eredmények alapján az állat agya a mai hasonló méretű (tehát
emlős) állatokéhoz mérten fele akkora volt. 3 méteres egyed
agyának tömege 26,5 gramm lehetett. Jó szaglása volt, az agy
60%-a szaglásért felelt. Összevetés képen a Tyrannosaurus
agyának 70%-a felelt a szaglásért, Triceratops sem szégyenkezhet.
Jó szaglás feltehetően kezelhető alap dolognak a Dinosauria-knál.
300-3500
hertz közti vagyis alacsony frekvenciájú hangokat képes volt
hallani. Ez a krokodilokéval vethető össze. Továbbá mai állatok
alapján minél nagyobb egy állat annál alacsonyabb frekvenciát
képes érzékelni. Bissektipelta-nál nagyobb pl. Ankylosaurus tehát
még alacsonyabb frekvencián hallhatott.
E
mellett az agy hűtésre szorult, melyet az állat anatómiája
lehetővé is tett. Összetett érhálózat gondoskodott arról, hogy
az agy hőmérséklete optimális legyen. Tavalyi évben kijött egy tanulmány, hogy a különböző dinoszuruszok, hogyan hűtötték az agyukat a túlhevüléstől. Így nem meglepő, hogy ennél az
állatnál is megfigyelhető ez. Bár inkább Squamata-kéhoz
hasonlít inkább, mint krokodilokéhoz, vagy madarakéhoz.
Kutatók
folytatják a vizsgálatokat és más Bissektipelta-val kor és
élőhely társ állatokat szándékoznak vizsgálni, például
Hadrosauromorpha-kat.
Forrás:
https://biocomm.spbu.ru/article/view/6151https://scitechdaily.com/to-think-like-a-dinosaur-paleontologists-created-the-most-detailed-3d-model-of-ankylosaur-brain/
https://www.deviantart.com/cisiopurple/art/Bissektipelta-655938930
Utolsó
édesvízi koelakant
Bojtosúszójú
halak pontos rendszerezése nehézkes. (Megjegyzés: pl. „a csuka”,
mint genus már a kréta kor végén is létezett.) Még úgy is,
hogy a krétakorban diverz csoport volt sós- és édesvízi
képviselőkkel. Jelenleg ismert legkésőbbi édesvízi képviselő
koponya alapján ismert a dél franciaországi Bouches-du-Rhône-ből.
Axelrodichthys megadromos fajhoz lettek sorolva a maradványok. Bár
a leletek kréta legvégiek, feltehetően a faj előbb kihalhatott,
minthogy a krétakor végi nagy kihalás bekövetkezett volna.
Forrás:
https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0234183
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése