"Rövid hírek" 48.

Legutóbbi hírösszefoglaló óta eltelt kis idő, így elég sok minden gyűlt össze. Mondhatni mára a Tyrannosaurus vs. Spinosaurus dolog kihalt, mivel egyik erősen félvízi, másik szárazföldi ragadozó volt. Ha egy helyen és időben is lennének, minimális lenne a konfrontáció kifejlett és egészséges példányok közt. Vagy nem. Úgy tűnik a T. rex-et nem csak intelligencia terén lehet tigrisként kezelni könnyedén. Illetve az Ankylosauria-k családfája összetettebb lehet, mint gondoljuk. Illetve igen, helyes bálnákhoz hasonlítani bizonyos Sauropoda-kat.

Továbbá ajánlom a "Nem csak az awesombro problémáról, avagy a nagy rédzs cikk" cikkem, mivel néhány hír bőven elfért volna benne a problémák szemléltetésére.

Gyakrabban is úszhatott, mint azt gondolnánk.

Hogyan lett az ember: Neandervölgyiek és az ő titkaik

A mai modern ember (Homo sapiens sapiens) a földön talán az egyetlen faj, ami olyan helyzetbe került hogy akkora tudást és agykapacitást tudott felhalmozni, hogy a saját végtelenül mohó kíváncsiságát kielégítve folyamatosan tudja a saját múltját kutatni, azt felfedezni. Az ember törzsfejlődése mindig is érdekes kutatási területet biztosított a szakembereknek, igaz nem mindig volt kifizetődő ilyen téren kutatásokat végezni, azonban az a végtelen kíváncsiság mindig talált valami apró repedést amin keresztül tovább tudott folyni, és így valamilyen szinten csillapítani tudta az érdeklődők tudásszomját. A történelem során a korábbi emberelődöknek valamilyenféle nyoma a felszínre került, sokszor a helyi legendáknak és babonáknak estek áldozatul, hasonlóképpen a többi prehisztorikus lény maradványaihoz. A tudomány fejlődésével azonban ez a terület még mindig egy hatalmas, összetett és rejtélyekkel teli kutatási terep maradt, persze az egyre jobb módszereknek hála az itt végzett munkák és felfedezések egyre érdekesebbek, sőt egyre meghökkentőbbek lettek.

Neandervölgyi vadász Haploidoceros zsákmányával a vállán. Mauricio Anton alkotása.