Mi is az a kappolg? Mért én írok ilyen spekulatív biológiás cikket? Mert az
én ötletem. Titanlizard hasonló kaliberű ötletét pedig idén felfedezték… Szóval
inkább publikussá teszem eme munkásságom, hogy aztán verhessem King Kongként a
mellkasom, hogy: ÉN MEG MONDTAM! No meg oda tollkodhassak a szakembereknek,
hogy ezt az állatot és az új családfa ágat min van, Kappolgnak kell nevezni!
Hát igen a Chilesaurus nagyot robbantott a paleo közösségben, majd jött a
Dinosauriák koronázatlan trollja. A Yi qi! Egy csettintéssel minden
reflektorfényt elvett szegény chilei dínótól. Egy Maniraptora mi magasról tesz
a logikára és nem tollból való siklószárnya van. NEM! Bőrszárnya. Egy olyan
állatnak minek a teljes közeli rokonságában fejlett dísztollak vagyis
„szárnytollak” vannak. Isten, Gaia, vagy ha külön személy felel az evolúcióért,
akkor ama felsőbb hatalom/lény bizony nagyon tudja, hogy kell trollkodni. Ám a
kappolg a lényeg.
Kappolg egy blog projekt része lenne eredetileg, miből ha lesz is valami, akkor nagyon sokára. Ám mint írtam nem várok eme lénnyel. A fő poén, hogy együtt szerepelt volna a Kappolg a mára már felfedezett Yi qi-vel. Illetve annak fiktív megfelelőjével.
Kappolg egy blog projekt része lenne eredetileg, miből ha lesz is valami, akkor nagyon sokára. Ám mint írtam nem várok eme lénnyel. A fő poén, hogy együtt szerepelt volna a Kappolg a mára már felfedezett Yi qi-vel. Illetve annak fiktív megfelelőjével.
A kappolg egy Pterosauria. Eme Archosauriák mellső lábai alakultak
bőrszárnyakká. A kappolg viszont visszaszokott a talajlakó életmódhoz. A
szárnyak lábakká alakultak, míg az eddig lábai elcsökevényesedtek, esetleg el
is tűntek vagy tán fogó alkalmatosságokká alakultak át.
Felvezetem, hogy is alkottam meg a kappolgot. Így rálátása lesz mindenkinek
mi mért is ilyen. A leggagyibb rajzok az én kreálmányaim. Lényegében egy spekulatív új Pterosauria típus megalkotásának folyamatait láthatjátok alább. Eljutottunk már arra a
szintre, hogy kimerjük jelenteni, hogy eme lény létezhetett. Nem azt mondjuk,
hogy pont ilyen lehetett. Mert a Yi qi is eltér Titanlizard féle eredeti
spekulációtól, de az alapkoncepció az ugyan az. Sőt magát a rokonságot is
eltalálta.
Kappolg születése:
Igazából ihletődtem. A Gothic 1 és 2. részeiből. Ezekben ugyanis szerepel
egy lény, ami magyarul harapó néven fut. (Németül Beißer, angolul Biter.)
Igazság szerint nagyon nem hasonlít pterora. Rokonítható velük a játékból a
ragadozó (Snapper) minek úgy szintén csak lábai vannak. A harapók az orkok
amolyan háziállatai. Gondolom én, mivel sehol nem írnak ilyesmit. Mivel orkok
közelében vannak és van rajtuk hám vagy szájkosár szerűség, így gondolom azok
állatai.
Még hozzá tenném, hogy a borotva (Razor) sárkányrabló (Dragon
Snapper/Drachensnapper) is hasonló mellső lábaktól mentes ragadozó dínó
szerűség. Igaz a nyelvük villás. Harmadik részben egy nagy Theropoda is
beköszön a játékba már és a ragadozók is kapnak mellső lábakat, innentől már
tényleges retro pikkelyes raptorként működnek. Negyedik részben meg... csak a
kinézetük változik kissé.
Ragadozó és Harapó |
Mi köze van ennek, a kappolghoz? Nem tudom mért, de valami miatt eme lények ihlettek a kappolgra. El kezdtem gondolkodni, hogy ilyesmi valóságban miből lehetne kivitelezhető. Valami oknál fogva a pterokra terelődött a figyelmem.
Azt tudtam, hogy a mellső lábaik erősek, révén ezek a szárnyak. Ám
ekkoriban még az volt a vélekedés, hogy a nagy termetű fajok nem voltak képesek
felszállni, csak ha elég erősek voltak a meleg légáramlatok miket meglovagolhattak.
Tehát az elméletem ment a fiókba.
Ismerősöm tervezett egy asztali startégiai játékot. Egy fantasyt. Lénytervező és lore felelős lettem volna. Ki is találtam, hogy a klasszikus fantasy tajga/tundra lény elképzelést dobjuk ki a kukába. Újítsunk be. Legyenek mamutok, trollok, kardfogú tigrisek meg miegymás helyet Dínók! Reális spekulatív tollas dínók egy fantasy világban! Úgy ám! Ilyen még sehol nem volt. Mivel a helyi civilizáció „raptor/troodon” lett volna, így új kicsi ragadozó lények kelletek. Nem akartam sablon Theropodákat. Így beáldoztam az én földön kappolgó Pterosauriám. Igen. A kappolg amolyan hangutánzó szó, ahogy eme lények egy nyári tajgai folyómosás kavicsos partján rárontanak az áldozatukra.
Mauja Karala képe |
Birodalmi Krónikák kappolg jegyzete (megjegyzem, hogy vannak fogalom hibák
benne):
„Más új lény típusok esetén például
a meglévő vagy már kihalt ágakat is fel lehet használni. Pl. a Pterosaurusok.
A Quetzalcoatlus faj tovább
fejlődhet, úgy, hogy elveszti a röpképességét, így pycnofibres (olyan mint a
pihés toll) kűltakaróval megáldott négylábú hosszúnyakú csőrős valamit kapunk.
Lehet növényevő, lehet ragadozó, lehet mindenevő. Lehet a gnómok hátasállata is
akár.
Ugyan úgy eme archosauria ágon másik
lehetőség eme lényeknél, a képen látható.
Tehát a szárnyak ismételten visszafejlődnek,
lábakká alakulnak, a tényleges hátsólábak pedig elcsökevényesednek, eltűnnek,
vagy bizarr fogószervekké alakulnak. Eme pterosaurus típus (kappolg nevet
javaslom) roppant agilis és könyörtelen ragadozó.”
Darren Naish képe a Tetrapod Zoology-ról |
Kappolgot Pterosauria típusnak jelölném meg inkább, nem kimondott genusnak. Tetrapod Zoology-n már szerepelt röpképtelen ptero. Konkrétan Azhdarchidae eredettel. Eme koncepció annyira nem új. Ám származása miatt négy lábon jár a jószág. Számos spekulatív biológiás projektben feltűnik hasonló. Egy oka van: Azhdarchidae ág maradt fent jelenlegi tudásunk szerint a kihalás idejére.
Én a kappolgot leginkább fogakkal rendelkező pteroktól eredeztetném. Cikk
folyamán nem véletlen fog a lény kissé Ornithocheirusra hasonlítani. Konkrét
eredetet én nem jelöltem meg csak azt, hogy Azhdarchidae inkább négy lábra
fejlődne vissza nem kettőre.
Azért Dougal Dixon The New Dinosaurs és Az Ember után munkásságát ne hagyjuk
ki. Tény, hogy a négy lábú ptero kicsit pontatlan, mert a szárnyat képező ujjon
jár. Eme szempontból Naish féle hihetőbb. De Dixon munkásságát ne vitassuk el.
Van itt ugye négy lábú ptero. Kétlábú több féle is. Alkotott ő röpképeset,
röpképtelent is. A végére pedig egy röpképtelen denevér tőle. Igen Dixon
ihlette a Primeval jövő ragadozóját.
Egy másik nem egészen idetartozó (rendszertanilag) spekulatív biológiás
kreálmány jó példa a bizarr dolgokra. John Meszaros… Mészáros János magyarán,
kreált egy plankton szűrögető Anomalocaridát. Egy évre rá fel lett fedezve.
Én eredeti koncepciós rajzaim, illetve firkáim:
Birodalmi Krónikákhoz:
Mint látható mobillal fotóztam le... a silány digitalizáláson kívül azért
van mit mondanom róla. Elsőnek elkezdtem felvázolni magát a lényt. Ezek az
oldalnézetes képek ahol teljes alakban van a lény kétszer is. Igen, nem tudok
rajzolni az jól látható. Majd jött a fej, nyak és szárny változat majd a sima
fej. Ez utóbbi egy halászatra szakosodott fajta lenne. A lényeg, hogy elsőnek
elképzelésemet fejből firkáltam le. Látszik is az egykori szárnyak totális
anatómiai pontatlanságán. Utána Pterosauria csontváz rekonstrukciók alapján a
felső sorban lévő szárny és „tudja a fene milyen faj” ptero következett. Mivel az asztali
startégiai játék munkálatai leálltak, így nem készítettem újabb anatómiailag
reálisabb vázlatot.
Primeval Blog projekthez:
Eredeti koncepció szerint a Kappolg középső vagy felső esetleg, kréta végi
Ausztráliához közeli szigeten vált röpképtelenné. Élőhelyét ekkor
Dicynodontiákkal osztotta meg. Ezek voltak a préda állatok. (Dicynodontia pl. a
Primevalból a Diictodon vagy a Dinosaurusok a Föld Uraiból a Placerias. Vannak
kréta korból is eme nem emlős Synapsida maradványok Ausztráliából.) Titanlizard
bőrszárnyas Scansoriopterygidaeája is itt foglalt volna helyet. Kappolg eme
fiktív szigeten lényegében ragadozó / csúcsragadozó lett volna. Persze nem
zárhatjuk ki esetleges más táplálékforrásra szakosodott kappolg típusok létét.
Az én koncepciós rajzomon ilyen Dicynodontia fiókákat üldöz. Feltűnhet,
hogy fejlett dísztollai vannak. Bolyhoska első és második cikk óta blog alapelve, hogy a toll és pycnofibres homológ. Tehát nem egymástól külön fejlődtek
ki. Esetleg közös az eredetük, vagy a pycnofibres volt a tollak felmenője. Erre
alapoztam, hogy a kappolg, akkor mért ne rendelkezhetne olyan pycnofibresszel mi
ha külön is a Dinosauriák tollaitól, de tollá fejlődött. ("pycnotoll") Persze csak akkor
nevezhetjük tollnak, ha a pycnofibrest is bevesszük a toll fogalomba.
Blogos háttér:
Sajnos a Birodalmi Krónikákból nem lett sok minden. Kappolgom nagyrészt
kidolgozottan került vissza a fiókba. Majd itt a blogon újra előkerült és többen
is rácuppantak. Titanlizardot nehéz volt meggyőzni, hogy az alapkoncepció
helyes. Annyit elfogadott, hogy szárnyakból lábak, ám a testtartást már nem. Az
ő újra gondolt elképzelése az alábbi volt.
Persze ez a koncepció nála se tartotta sokáig magát. Blogos skype beszélgetés közben hol máshól, mint Deviantarton egy spekulatív biológiás projektnél megtaláltam azt az animációt, ahogy a Kappolg sétálhatott. Persze hála égnek nem a kappolg ötletem nyúlták le. Eme spekulatív biológiás projekt lényege, hogy terraformált bolygóra Földről többször is más-más korokból állatokat vittek el. Képen egy quadruped madár, pontosabban egy „swiftlet” látható. (Sheather888 vagyis Dylan Bajda alkotása az alábbi animált kép.)
Persze kappolg esetén szó sincs repülésről. Ám a kappolg mellső lábain
(egykori szárnyain) való járását más már megalkotta. Innentől a kappolg lény
alapkitétele a szerkesztőségben teljesen elfogadottá vált. Most már csak a
részletek kidolgozása maradt hátra.
Titanlizard szkeccs szinten két verziót is felvázolt a kappolgról. Míg Ádám
3D-s modellen ügyködik.
Kép készítése óta persze kiderült, hogy a kazuár nem igazán használja arra
a taraját. Ettől függetlenül a koncepció kappolg esetén megtartható. Persze
mellette felvetül még többféle csőr típus is. Alábbi képen láthatóak. Hát az
ötödikre Titanlizard magyarázata jó Hornerisztikusan: „Mer’ csak.”
Persze gondolom kíváncsi mindenki, hogy 3D-ben hogy festene a lény. Túl
részletes 3D modellel nem tudunk szolgálni, ám azért van mit megmutatni. Igen.
Így több nézetből engem is meglepett, mennyire is groteszk egy lény lenne a valóságban.
Végezetül:
Maga a kappolg ötlete annyira azért nem az enyém. Dougal Dixon Night Stalker
denevére hasonló. Az is egykori szárnyain jár, lábai elég groteszk pozíciójú
karokká módosultak. Dixon mellet több elmélet is van röpképtelen
Pterosauriákra. Egy valami viszont „csak az enyém”. Az hogy Pterosauria mi
egykori szárnyain jár és már képtelen repülésre, lába pedig vagy nincsenek vagy
nem használja már járásra. Ezt tudtommal más még nem alkotta meg, csak a
Primeval Online.
Mindezek mellet felvetülhet hol és hogy fejlődhet ki. Eredeti projekt
koncepcióban egy szigeten hol nem voltak ragadozók, ott váltak röpképtelenné. Ezen
a szigeten pedig madarak és kis termetű röpképes pterok hiányában a Scansoriopterygidae
dínók bőr szárnyakkal váltak röpképessé. Nos utóbbi mint cikk elején is volt,
fel lett fedezve. Nem szigeten, hanem kontinensen élt. No meg elvben csak
siklásra volt képes. Az alapkoncepció viszont azonos.
Források:
Komenteket is olvassátok. Még hozzá tenném, hogy:
VálaszTörlésVan olyan elképzelés, hogy a Nyctosaurus képes volt a szárnyain járni, nem az ujjaival, hanem zsírpárnák segítségével. Továbbá elölről a kappolg, a lába kicsit hajaz a Return to Castle Wolfenstein játék lábain rohangáló gép/ember kísérleti szörnyeire. Nomeg kappolg szó nagyon hajaz a kappa (japán folklór szörnyike) szóra. Más kérdés, hogy mikor megalkottam a szót, nem is tudtam a kappa lényről. Míly műveletlen vagyok.
Hát...,ez nekem meredek.
VálaszTörlésBőrszárnyas Maniraptora is "meredek". Nem is néztük normálisnak Titanlizardot a bőrszárnyas Scansoriopterygidae ötlete miatt. Mert evidens, hogy ha Maniraptora repül/siklik azt tollakkal teszi.
TörlésErre felfedezték.
És gondolom,hogy az az új maniraptora az a yi qi.
TörlésNagyon nem "maniraptora".
TörlésJa,bocsánatot kérek.
TörlésÉs én voltam a hülye. Mert maniraptora. Akkor mért micoraptorának olvastam és emlékszek rá? Áh...
TörlésBárkivel megeshet az ilyesmi. :/
TörlésAmúgy te reménykedsz abban,hogy ezt felfedezik?
TörlésPersze, bár kicsi rá az esély. Szinte kizárt, hogy más ragadozó által lakott életközösségben röpképtelenné váljon. Ehhez tényleg egy elszigetelt kis biom kell. Az ilyen szigetvilágok amik valaha léteztek nagy százalékban nem maradtak fent semmilyen formában. Magyar Sziget Világ is ezért jelentős érték. Bár ezek ne kis szigetek voltak.
TörlésRight.
Törlés