Készül
egy méretes cikk, miben szerepelt volna ez a spekulatív biológiás
felvetés. Ám inkább előrébb veszem. Észak-Amerika utolsó nem avialae dinoszauruszait összesítő cikkemben már említettem a
Wakinyantanka styxi-t. Illetve említettem ezt az opciót is. El fogok játszani a
gondolattal, mi lenne ha egy óriási Oviraptorosauria lenne a
második ragadozó a Tyrannosaurus rex után, kimondottan gyors és
“kis” prédára specializálódva. Természetesen nem égbe
puffogtatott böffenést szeretnék, így kezdjünk is neki a "nagy viharmadár" (vagy nagy viharszellem) felvezetésének.
Wakinyantanka styxi csőrében fiatal Tyrannosaurus rex-szel. Cikkhez készítette Bóta Zsombor.
Agyon
mondogattam már ezt a Tyrannosaurus rex leuralta az életterét és
más Tyrannosauridae-k is így jártak el. A helyzet az, hogy a T.
rex mellett is volt legalább egy nagy Dromaeosauridae mely falkában
nagyobb prédára is vadászhatott. Ám van rá esély, hogy kettő
volt. Ez a kiegészítés már bekerült a Tyrannosaurus ökoszisztémája V3 c. cikkbe.
Ázsiában olyan “kettő szabálya” volt, hogy egy-egy 10 méter
fölötti és az alatti Tyrannosauidae élt egymás mellett, ám nem
volt például nagy termetű Dromaeosauridae. A helyzet tehát az,
hogy az egész koncepció, hogy egy faj leuralta az összes nagy és
közepes ökológiai fülkét lehet kuka. Gorgosaurus és
Daspletosaurus dualizmusa pedig újabb ok.
Ha
csak az ismert elterjedést nézzük, akkor lehet, hogy a
Tyrannosaurus rex-nek királysága volt, ám az Acrocanthosaurus
atokensis-nek birodalma. Blog tulajtól volt már 2015-ben egy cikk az állatról,
ám több okból is szükséges alaposabban megszemlézni ezt az
állatot. Személy szerint én nagyon sokáig nem kedveltem ezt a
jószágot, ám idővel hozzászoktam létének tényéhez. Ráadásul
e közel 110 millió éves Carcharodontosauridae elég fontos több
szempontból is.
Van
néhány eltervezett, ám sosem belekezdett cikk. Vannak mikbe
belekezdtem és végül nem fejeztem be őket. Ennek több oka is
lehet. Most jutottam el oda, hogy egy ilyet meg kell írnom.
Szóval
hogyan is állunk a légköri oxigén szintjével a Föld történelme
során? Nem kell túl hosszú cikkre számítani, mivel elintézhetjük
annyival is, hogy: Nem tudjuk.
Amennyire
fontos állat, annyira nem kapott elég fényt. Amikor pedig
megkapta, bár ne kapta volna. Lesz itt mit javítani a jövőben,
jelenben és múltban. Lássuk ezt a különleges állatot.
Lezárult
a nyár, lássuk lezárultáig míly újdonságok voltak. Meglepő,
de nincs Tyrannosaurus. Ellenben van kis kavaras pteroszauruszok
utódgondozása terén, illetve az Archosauria-k mellső végtag 4.
és 5. ujjának karomtalansága körül.
Szöveg formázás pedig ismét úgy gondolta, hogy nem olyan lesz, mint amilyennek papír forma szerint kellene lennie.
Kép Sakka Weerataweemat alkotása a Minimocursor phunoiensis publikációjából.
Az
1960-as The Lost World olcsó módját választotta a dinoszaurusz
készítésnek. Mindenféle hüllőre rá ragasztottak kiegészítőket.
Ezt összevágták az emberes jelenetekkel és kész is. No meg
állat harc, ami miatt ma már rágyújtanánk a stúdiót a stábra.
Ebben a filmben volt egy “dinoszaurusz” mely kísértetiesen
hasonlít egy 2017-ben leírt Allokotosauria-ra, mely egy ága az
Archosauromorpha-knak.
Legutóbbi hírösszefoglaló óta eltelt kis idő, így elég sok minden gyűlt össze. Mondhatni mára a Tyrannosaurus vs. Spinosaurus dolog kihalt, mivel egyik erősen félvízi, másik szárazföldi ragadozó volt. Ha egy helyen és időben is lennének, minimális lenne a konfrontáció kifejlett és egészséges példányok közt. Vagy nem. Úgy tűnik a T. rex-et nem csak intelligencia terén lehet tigrisként kezelni könnyedén. Illetve az Ankylosauria-k családfája összetettebb lehet, mint gondoljuk. Illetve igen, helyes bálnákhoz hasonlítani bizonyos Sauropoda-kat.
Az
Udanoceratops amennyire “karakteres”, annyira nem ismert. Ez
persze köszönhető lehet a kevés megtalált leletnek is. Ám
szerintem csak szimplán nem kap elég figyelmet, szereplést. Egy
őslényes dolgot sem tudok mondani miben helyet kapott volna. (És
lenne minősége.)
Podcastben
már volt szó arról, hogy vannak emberek kik tudósokat is
betámadnak, mert “fúj tollak!”. Illetve többször volt szó az
awesombrokról. Gondoltam írok kicsit erről a jelenségről. Ez a
probléma súlyosabb, mint gondoltam, sőt nem kizárt, hogy
komolyabban érintettek vagyunk benne. Arszenita kifejezést nem
használtuk még a blogon, ideje megismerkedni vele. Továbbá
teljessége igénye nélkül, de önkritika is lesz a “mi”
oldalunk felé.
Köszönöm
Velociraptornak a segítséget és útmutatást az awesombrok sötét
és mocskos vermébe. Azon túl, hogy jó pár dologért szöggel
kivert baseball ütő általi tarkón majszerolást érdemel, azért
kedveskedek is neki: Fanyűvő.
Illetve
fontos megjegyeznem, hogy ahogy haladtam a cikkel úgy romlott a
közérzetem. Nem csak azért mert visszaemlékeztem dolgokra, hanem
mert amire visszaemlékeztem az nemzetközi szinten is van. Ami
nagyon kiábrándító. Írásom nem lesz 100%-os, bizonyos dolgok
érintőlegesek lesznek, nem megyek bele bizonyos dolgokba
komolyabban. Így is hosszú a cikk és lelkileg nehéz volt megírni.
Hozzáállásilag és erkölcsileg is vannak komoly gondok. Egy
szóval úgy tudom jellemezni az egészet: Kiábrándító.
Megjegyzés: Megint előjött a blog szövegszerkesztőjének önálló éltre kelése. Publikálás előtt még átfutottam és a bekezdések egyhatodának önkényesen elállította a betűméretét például. Szóval bármikor lehet formázási hiba, amit nem én rontottam el, hanem a blog állította el, mert csak.
Kérdés adott: Helyes-e ilyen poénkodást művelni? Kép elkövetője én voltam.
JustVidman kipróbálta a csókgépet
és adott egy ötletet. Első koncepcióm az volt, hogy amennyire
látni lehet (alig) megszemlézném a jurassic filmek “theropoda”
hibridmutánsizéinek a száját. Révén jó sok éve láttam egy
Twitter posztot, ahol a lényeg az volt, hogy az első filmben
Roberta szájpadlása jó. Mondanom sem kell, a JW1-ben már nem jó.
Gondolom szájpadlás plasztikája volt. Ehhez pedig hozzá tudok
csapni két hírösszefoglalóba szánt hírt. Tökéletes, van itt
minden! Csak már megint a Jurassic filmekkel van összemosva és én
vagyok a balga ki elköveti.
Nézzük
csak milyen szájban végeznénk, ha visszamennénk a nem madár
dinoszauruszok korába.
Talán
két éve volt említve, hogy készül publikáció a Psittacosaurus faroktollairól. Azóta is várom. Feltéve ha igaz és tényleg készül. Szóval
addig is nézzünk meg egy régebbit, ami alaposan megkavar mindent.
Pontosabban nem Psittacosaurus sp. kavarja meg a dolgokat. Egy másik
dinoszaurusz, a Meleagris gallopavo. Vagyis a vadpulyka. De nem csak
ő egyedül, az Anhima cornuta, vagyis szarvas sikoltó (vagy
egyszarvú csája) illetve Afropavo congensis tehát kongói páva is
csatlakozik.
Tizenharmadik podcastben volt szó már az AI képekről. Terveztem, hogy a témára
vissza fogunk térni, ám ugye nem gyakran csinálunk podcastet és a
helyzet eszkalálódik. Nagyon, de nagyon “szépen”. Tekintsük
át a tapasztalataimat és néhány külföldi precedenst. Nehogy azt
higgye bárki is, hogy ide nem fog begyűrűzni. Minden silány
dolgot előbb-utóbb valaki elkezd csinálni magyarul is. Ráadásul
ha a munka 90%-a megspórolható?
Alábbi
cikk alapvetően az én tapasztalataimat, észrevételeimet és
ezekből levont következtetéseimet tartalmazza, leginkább
őslénytannal kapcsolatban. Nem alkalmi AI használó vagy egy
művész sokkal több mindenről tudna írni pro és kontra. Ahogy
észrevettem hazánkban az AI-t kritizáló dolgok kisebbségben
vannak.
Egyeseknél
kiverte a biztosítékot az ajakas publikáció. Ez mondjuk nem meglepő. Az
viszont igen, hogy hivatalosan is van esély arra, hogy még élhetnek
erszényes farkasok, noha nagyon kevés. Dunkleosteus pedig "össze lett nyomva".
Megjegyzés: Ismét gond van a szövegszerkesztéssel, így lehet, hogy nem megfelelő a betűméret. Nem hajlandó átállítani amire kellene, mert mért is működjön....
Bár
foglalkoztunk már ezzel a publikációval a közelmúltbéli bloggal
kapcsolatos és/vagy személyes dolgok miatt rávettem magam, hogy
külön cikket szánjak ennek. Szerintem az a helyzet, hogy mikor
felhozom, hogy van publikáció arról, hogy pl. a JWE káros, akkor
engem szimplán hülyének néznek. (Ez eddig biztos is.) Még csak
vissza se kérdeznek, hogy “Idióta, akkor mutasd már meg!”.
(Igen kérdő mondat felkiáltójellel.) Most ez annyira nonszensz,
hogy erről van publikáció, szóval hihetetlen. Vagy az illetékesek
tudnak róla és számukra akár megsemmisítő is lehet, ha ez a
publikáció e blogon és szűk olvasó körén túl is teret nyerne
magyar nyelvterületen. Illetve vissza lehetne vágni, hogy a
publikáció nem írja azt, hogy a JWE káros. Ez így igaz is, nincs
táblázat, nincs értékelési rendszer benne mi mennyire jó vagy
rossz. Néhány kiragadott példát hoz fel játékokból és bizony
a JWE nem egyszer kerül elő.
Cikk
nem egy az egybeni fordítása a publikációnak. (Nem is vagyok rá
képes.) A felsorolt játékoknál például nem írom le a
megjelenés évét, kiadót/fejlesztőt, míg az eredeti
publikációban így szerepel. (Kivétel van, mint pl. a Nanosaurus,
mivel van ilyen dinoszaurusz genusz is.) Van rész mit pl. az elején
kihagytam, mivel publikáció folyamán később van tárgyalva
rendesen. Továbbá eddigi cikkekhez képest nem fogalmazhattam olyan
szabadon, de mint írtam ez nem egy fordítás. Viszont vannak olyan
megfogalmazások miket le tudtam volna másképpen is írni, ám még
én szerintem is felvetheti azt hogy torzítanám a mondanivalót,
mintha saját elképzeléseimhez akarnám igazítani. Szóval nem ez
lesz a blog ékköve. Sőt szerintem is elég gyengére sikeredett.
Továbbá
a Total War: Warhammer I-II illetve a World of Warcraft: Battle for
Azeroth van a publikációban említve, hogy ezek tartalmaznak
őslényeket. Ellenben én tudom, hogy a WoW legalapabb kiadásában
már voltak “nem madár dinoszauruszok”, így én simán csak
World of Warcraft-ot írok. Total War: Warhammer I-II esetén az első
rész nem tartalmazta a Lizardmen/Cold One/Children of the Gods
frakciót. Így első részben legfeljebb sárkányok tudhatóak be
őslénynek. Így itt kivettem az első részt. (Játékkal nem
játszottam, Warhammer infókat köszönöm Imrének, ahogy Lászlónak
a RDR2 infókat. Kristófnak pedig pl. a Genshin Impact-ról, néhány
további pár kiegészítést pedig Józsefnek.) Továbbá jó pár
játékot nem ismerek abszolút, nem ismerem a játékmenetet, így
lehet nem megfelelően kerültek dolgok leírásra.
Amennyiben
tudsz angolul, az eredeti publikációt ajánlom. Tovább ha nem
muszáj nem szövök bele saját kommentárt, saját utalást. Egy
helyen szómagyarázat miatt megtettem. Mondandóm, észrevételeim
külön lesznek cikk végén. Illetve bár paleontológiáról van
szó, nagy vonalakban főbb felvetések más dolgokra is igazak, mint
történelem, archeológia, csillagászat stb..
Mert
a szőrös cápa már lejárt lemez. Rendben, a Listracanthus nem
biztos, hogy cápa, valamilyen porcos hal. Ellenben miről is lesz
most szó? A Journal of Herpetology-ban 1991-ben megjelent egy
publikáció mely nem értem hogy felejtődhetett el. Meg úgy ez az
egész. Noha ezen kívül is van még pár publikáció a témában.
2021-ben is jött egy. A helyzet az, hogy vannak Squamata-k melyek
rendelkeznek szálas struktúrával. (A publikációk használják a
“hair” vagyis haj szót. Vagy a sörte tehát “bristle”
szót.)
Kép illusztráci, az All Yesterdays c. könyvből. Iguánával jó terepen vagyunk, ám messze nem ez a helyzet a valóságban.
Ne
tessék pezsgőt bontani, itt csupán egy évekre visszamenő
hiba/félretájékoztatás és annak oka kerül kivesézésre.
Mégpedig az, hogy Michael Crichton valóban tollas dinoszauruszokról
írt a könyvekben? Pontosabban az első Jurassic Park könyvről
lesz szó.
Film
számos plothole bírtokosa. Ebből néhánnyal fogok foglalkozni, ám
én nem szeretnék sorozatot Jurassic franchise-ből. Főleg nem a
történetével foglalkozót, mivel a 70%-a a hibákról,
ellentmondásokról, történeti lukakról szólna. Az megint más
kérdés, hogy ezzel a témával foglalkozók mindig ignorálják
ezeket (ellenkezővel még nem találkoztam), így azt a képet adva,
hogy itt valami jól összerakott, konzisztens és koherens dolog
van. Hát nem. Korábbi cikk kitoldása a mostani írás.
Kicsit
megkésve, de új hír összefoglalás megérkezett. Legeleső hírt
még frissében megosztottuk a Facebook oldalunkon. Ám nem csak a
Tyrannosaurus agyáról volt hír, más Theropoda is vizsgálat alá
került, mely más újabb vizsgálatok alapján érdekes képet
adhat. Meg most lesz "padlizsánkép".