Bent
vagyok egy paleoszubkúltúra csoportban, ahol nem csak őslénytani
van, de hasonlóan a bloghoz kapcsolódó dolgok, játékok, filmek
és miegymások. Itt jelzik ha van valami új hír. Ami azt jelenti,
hogy pl. 4 naponta van egy értesítés, miközben a mi fordítandó
anyag listánk 4 nap alatt 10-20 dologgal gyarapodik amúgy. (Igen,
nem fordítunk, ill nem tudunk mindent lefordítani, annyi minden
van.) Történt, hogy egyik nap óránként jött az értesítő…
Hát igen. Amikkor már ott is naponta több dolog van.
Megint
emlegethetném a média és magyar média baromságait. „új”
Alvarezsauria esetén egy magyar oldal úgy hozta le, hogy „Földön
kívülről érkezhetett...” Hát… mindig van lejjebb. Ahogy azt
hiszem magyar oldalon is láttam egy borostyános hír átvételét
mivel van egy gond. Kezdjük is ezzel ezt az összefoglalót.
Brian Engh alkotása |
Megkésve
is, de bojkott…
Feltűnhetett,
hogy a régebben túlcsordultunk borostyános hírektől. Ezek a
borostyánok főleg Mianmar/Burma területéről származtak.
Rohingják itt élő muszlim népcsoport, melyet a
többségi a buddhista beállítottságú kormány meghurcol.
2017-től fogva folytonos atrocitások érik ezt a népcsoportot és
sokan menekültek el a hazájukból. Olcsón kibányászott
borostyánt az állam jó áron adja tovább miből igen jut a
katonaságnak, mely fegyver csövei előtt a rohingják ott vannak.
Ráadásul a borostyánok a kacsin nép területeiről bányásszák,
melyekkel úgyszintén konfliktus van. Ne kerteljünk, népirtásról
beszélünk.
Március
óta számtalan szakember bojkottálja a burmai leletek elemzését,
nem foglalkoznak velük, így kifejezve a helyzettel szembeni „nem
tetszést”. Ennek ellenére vannak akik beszereznek burmai
borostyánokat és publikálják eredményeiket. Az ilyen
publikációkat én kerültem. Ami miatt ezzel kezdődik ez a hír
összefoglaló, hogy el kezdtem fordítani egy hírt, majd
észrevettem, hogy Burma. Tehát kukáztam.
Ezek
a borostyánok nem ingyen kerülnek a szakemberekhez. A pénz
célállomása pedig… igen. Viszont a burmai borostyánok szinte
egyedülállóak, e hely egykori kis termetű állat (és akár
növény) világa nagyon jól rekonstruálható segítségükkel.
Viszont ennek komoly ára van. Nem csoda, hogy sok paleontológus
inkább mellőzi őket, míg a helyzet nem rendeződik.
Forrás:
https://www.nytimes.com/2020/03/11/science/amber-myanmar-paleontologists.html
DMNH
21183 a Dromaeosauridae Alaszkából
Prince
Creek Formáció gazdag növényevőkben. Jól ismertek az egykori
Ugrunaaluk-ok (Ma már Edmontosaurus kuukpikensis.) és
Pachyrhinosaurus perotorum-ok. Számos más növényevő ellenben
hiányos leletekből ismert, hivatalos nevük sincs még. Ilyen pl.
lábnyomokból ismert Therizinosauria,
töredékes maradványokból ismert Lambeosaurinae vagy Ornithomimosauria.
Ragadozókból pedig csakis töredékes leletek vannak. Nanuqsaurus
és Troodontidae
tőlük voltak töredékes nem csak fog maradványok. Viszont sokáig
Dromaeosauridae-k csupán fogak formájában voltak ismertek. Immáron
van állkapocs töredék. Erre és fogakra alapozott vizsgálat
alapján az állat egy fiatal Saurornitholestinae volt. Más itt
talált Dromaeosauridae maradványokkal való összevetés alapján
lehetett itt még egy másik Dromaeosauridae faj is.
Publikáció
még kitér arra, hogy az itt honos állatok nem vándoroltak el a
sarki tél elől. Emlősöket lehet precedensként kezelni, ám náluk
leginkább a növényevők vándorolnak hatalmas távokat. Növényevő
dinoszauruszok esetén viszont, az derült ki, hogy a több hónapos
sarki telet is itt töltötték.
(Ebben a cikkben szó van erről, de több más pontja, már elavult.)
Így a ragadozóknak sem lehetett okuk elvándorolni. Utód nemzés
sem lehetett vándorlási opció, elvégre fiatal egyedet találtak.
Forrás:
https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371%2Fjournal.pone.0235078 - The first juvenile dromaeosaurid (Dinosauria: Theropoda) from Arctic Alaska
Dilophosaurus
egészedik
1954-ben
Arizonából leírt, de már 1942-ben felfedezett állat egyik
legismertebb és egyben legfélreismertebb dinoszaurusz. Két új
egyed alapján újra rendszerezték amit az állatról tudni lehet.
Sokáig nem volt átfogó vizsgálat, így a pontos rendszertan is
kétséges volt. Nem segített a helyzeten, hogy az állatott annak
idején Allosaurus és Ceratosaurus alapján rekonstruálták. Biztos
leletek alapján viszont inkább Coelophysis és Cryolophosaurus
lehetett a rokona. A Sinosaurus egy időben pedig Dilophosaurus néven
futott. (Sinosaurus ázsiai dinoszaurusz, a Jurassic World Evolution-ban simán ignorálták, hogy külön genus és
Dilophosaurus-ként kezelik.) Újrarendszerezés elég sok kérdést
hozott, nem sikerült az eddigi Dilophosauridae-t újra alkotni.
Neotheropoda az állat, és rokonítható a Cryolophosaurus-szal és
Zupaysaurus-szal.
Dilophosaurus-ról
kialakult egy kép, hogy vékony, „törékeny” testalkata volt.
Felső állkapocs erősen hajaz a Spinosauridae-kéra, így jó
eséllyel a halak jelentős szerepet tölthettek be az étlapján. Új
leletek alapján a helyzet, hogy a Dilophosaurus alkalmas volt más
nagyobb termetű állatok elejtésére. Az is felmerült, hogy az
orránál lehettek felfújható hólyagok, hasonlók egyes mai madarak hasonló testrészeihez.
(Ez már a Triceratops-nál is felmerült…)
Brian
Engh videója
Forrás:
Szigeti
gigantizmus: giga pele
Leithia
melitensis a pleisztocéni Szicília területén élt.
Rendszertanilag ez egy valódi pele (Gliridae). Sajnálatos módon az új
maradványok erősen hiányosak, de Poggio Schinaldo barlangokban
talált öt hiányos koponya digitálisan
„összesíthető”. Így szinte teljes koponyát meg lehetett
alkotni. Két aprócska hiba forrás lehetséges, az orrcsont így is
hiányos, illetve az öt egyed eltérő életkora. Ellenben ez az öt
egyed viszonylag azonos időben halt meg, így ugyan azon populáció
tagjai. L. melitensis-től Európai szerte vannak leletek
múzeumokban, ám megbízhatóságuk nem feltétlen jó. Eltérő
populációk egyedei, illetve pl. Palermó és Padova esetén
rekonstruált részek is vannak.
Legközelebbi
mai rokona az Eliomys lehet, E. quercinus volt „kontrol”
a kutatásnál. Bár vannak eltérések a két fajnál. Nem egyik a
másik nagyobb változata. A koponyák „összesítése” későbbi
vizsgálatokra lehetőséget ad. Az már most kiderült, hogy elég
erőteljes rágó izmai lehetettek.
James Sadler alkotása |
Forrás:
https://www.openquaternary.com/articles/10.5334/oq.79/ - Virtual Cranial Reconstruction of the Endemic Gigantic Dormouse Leithia melitensis (Rodentia, Gliridae) from Poggio Schinaldo, Sicil
Collinsovermis
monstruosus
Régen
volt már Burgess-pala. Ez a kis jószág közel fél milliárd éve
élt. Egy Lobopodia volt.
Közel múltból ismerős lehet pár hasonló állat felfedezése.
Ezt a kis állatkát még 1983-ban fedezték fel, elnevezésig
mostanáig kellett várni, addig is Collin szörnye néven
hivatkoztak rá. Acinocricus és Collinsium rokonai melyekkel egy
családot alkot, a Luolishaniidae-t. Feltételezhetően az ízeltlábúak elődjeinek közeli rokonai voltak.
Danielle Dufault alkotása |
Forrás:
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/pala.12499 - The Collins’ monster, a spinous suspension‐feeding lobopodian from the Cambrian Burgess Shale of British Columbia
Trierarchuncus
prairiensis
Saurian
cikkben említve volt már ez a kis muki. Immáron hivatalosan is le
lett írva ez az Alvarezsauria. Hiányos fosszíliák egyik
kiemelkedő része egy karom, mely rokonaihoz képest jobb állapotban
maradt meg, így eddigiekhez mérten lehetséges, hogy nagyobb
görbülettel rendelkeztek e lények karimai. Illetve egyike volt a
legutolsó nem madár dinoszauruszoknak.
Forrás:
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0195667120302469 - Trierarchuncus prairiensis gen. et sp. nov., the last alvarezsaurid: Hell Creek Formation (uppermost Maastrichtian), Montana
Lusovenator santosi
Carcharodontosauria-k
tudtunkkal az Antarktisz kivételével mindenhol megvetették a
lábukat. Eddigi leletek újra vizsgálása révén írták le ezt az
új fajt a portugáliai Lusitanian-medencéből. Jelenleg ez a
legrégebbi ismert laurázsiai Carcharodontosauria a felső jurából.
Ez alátámasztja azt az elméletet, hogy a klád még a jura végén
és kréta legelején terjedt el bolygó szerte.
Gabriel N. U. alkotása |
Forrás:
https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/02724634.2020.1768106 - A new carcharodontosaurian theropod from the Lusitanian Basin: evidence of allosauroid sympatry in the European Late Jurassic
Új tollas ragadozó dinoszaursz került elő Brazíliában a Romualdo Formációból – Csalóka cím
Az
új fajt Aratasaurus museunacionali-nak nevezték el, kb. 104 millió
évvel ezelőtt élhetett. Az új dinoszaurusz egy Coelurosauria,
amik leginkább közel állnak a mai madarakhoz. Az új fajt egy jobb
hátsó lábból azonosították. Ami vizsgálatával kiderült, hogy
a példány fiatalkorú lehetett, becsült testhossza 3,2 méter és
testtömege kb. 34 kg. A lelet szoros kapcsolatot mutat egy Kínában
megtalált dinoszaurusszal, a Zuolong salleei-vel, mivel a
sípcsontjuk hasonló.
Megjegyzés: Források közt van a hivatalos publikáció és egy „tudományos” híroldal… Ez utóbbi nem tudom honnan vette, hogy tollas… mármint több, mint valószínűleg az volt, de tollait nem találták meg.
Megjegyzés: Források közt van a hivatalos publikáció és egy „tudományos” híroldal… Ez utóbbi nem tudom honnan vette, hogy tollas… mármint több, mint valószínűleg az volt, de tollait nem találták meg.
Maurilio Oliveira alkotása |
Forrás:
http://www.sci-news.com/paleontology/aratasaurus-museunacionali-08633.html
https://www.nature.com/articles/s41598-020-67822-9 - The first theropod dinosaur (Coelurosauria, Theropoda) from the base of the Romualdo Formation (Albian), Araripe Basin, Northeast Brazil
Ausztrál
"tengeri skorpiók"
Bár tengeri skorpiózni szokás őket, valójában nem azok. Paleozoikum
egy méretes idő szak volt. 541 millió éve kezdődött és 252
millió éve záródott le egy kihalási hullámmal, mely az
élőlények 95%-t kiirtotta. (Ide tartozó hír itt olvasható.)
Köztük az Eurypterida-kat. E állatok méreteit szeretjük
eltúlozni, nem volt mindegyik olyan hatalmas. Tény az Jaekelopterus
rhenaniae feltehetően 2,5 méteresre is megnőhetett.
Ausztrália
esetén e teremtmények terén ismereteink eléggé hiányosa voltak.
Eddig feltárt leleteket szakemberek újra áttekintették és úgy
fest, akár 6 különböző csoportja is élt itt az
Eurypterida-knak. Ezek közt bőségesen megtalálható a
Pterygotidae család tagjai a szilur
végéről és devon elejéről. Ide tartozik a feljebb említett 2,5
méteres faj is. Adelophthalmidae
képviselteti még magát a leletek közt devon közepéről. Pontos
rendszerezés nehéz a leletek töredezettsége miatt. Egy „teljes”
egyed ismert a Adelophthalmus waterstoni
fajból, mely 5,7 centis. Leletanyagok újra tanulmányozása nem
csak ilyen következtetésekre alkalmas, melyekkel még mindig
sötétben tapogatózunk. Leleteknek feljegyzett származási helyeik
vannak. Tehát ásatási úti célok is meg vannak.
Dimitris Siskopoulos alkotása |
Forrás:
https://theconversation.com/giant-sea-scorpions-were-the-underwater-titans-of-prehistoric-australia-141290
Új
Sauropodomorpha Svájcból
Schleitheimia
schutzi idén lett leírva, bár maradványainak egy részét már
1915-ben megtalálták még kétszer 1940 és 1950-ben újabb leletek
kerültek elő. 1986-ban Peter Galton
Plateosaurus-nak sorolta be a maradványokat. Müncheni
paleontológus Oliver Rauhut újra megvizsgálta a leleteket
és számos eltérést vett észre. 2015-ben megalapult Zürichi
Paleontológiai Múzeum révén még alaposabb vizsgálat
következett. Plateosaurus-nál robusztusabb, négylábú állat
volt.
Ez
az állat egy átmeneti forma lehetett a kezdetleges
Sauropodomorpha-k és a fejlettebbek a Sauropoda-k közt.
Schleitheimia lelőhelyén Plateosaurus is
előkerült, ezért is sorolták először ide az állatot.
Forrás:
https://sjg.springeropen.com/articles/10.1186/s00015-020-00360-8 - A derived sauropodiform dinosaur and other sauropodomorph material from the Late Triassic of Canton Schaffhausen, Switzerland
Konvergens
evolúció röpképtelen vízimadarakban
Plotopteridae-k
a suliformes madarak közé tartoznak. Leginkább pingvinszerű
kárókatonaként lehetne leírni őket, kárókatonák viszont csak
rokonaik. Északi félgömbön 37-25 millió éve voltak jelen
Észak-Amerika és Japán vizeiben. Korai 60-58 millió éve élt
pingvinekkel (Waimanu, Sequiwaimanu és Muriwaimanu) hasonlították
össze őket. Számos hasonlóságot lehet felfedezni köztük és a
kezdetleges pingvinek közt.
Kréta
korban élt Hesperornithes-ek is hasonlóak voltak, ám ők lábuk
segítségével úsztak, ellenben a pingvinekkel, melyek a
szárnyaikat használják. A Plotopteridae-k is szárnyaikat
alkalmazták. Elvilegesen, ha röpképes állat vízi életmódot
vesz fel, lábait fogja úszásra használni, röpképesség
elvesztése után is a lábak maradnának meg elsődleges úszási
„eszköznek”. Gyakorlatba viszont úgy tűnik ez nem ennyire
egyértelmű. Pingvinek és Plotopteridae-k a szárnyra szavaztak.
Mark Witton alkotása |
Forrás:
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/jzs.12400 - Comparative osteology of the penguin‐like mid‐Cenozoic Plotopteridae and the earliest true fossil penguins, with comments on the origins of wing‐propelled diving http://www.sci-news.com/paleontology/giant-penguin-like-plotopterids-08590.html
Eomakhaira
molossus
A
legutóbbi hírösszefoglalóból kiderült, hogy a Thylacosmilus a
meghosszabbodott fogait nem éppen úgy használta, mint a
méhlepényes kardfogúak. Viszont a Sparassodonta rend többi
tagjával való rokoni kapcsolata rejtély volt. Az Eomakhaira
molossus felfedezése megválaszolni látszik ezt a kérdést. Ezen
teremtmény a mai Chile vidékén élt, az oligocén korai
szakaszában. A megtalált maradványok közös anatómiai
jellemzőket mutatnak a később élt Thylacosmilidae-kal, mint a
harmadidőszak korai szakaszában élt hiénaszerű
Proborhyaenidae-kal. Ez alapján valószínű, hogy a
Thylacosmilidae-ák a Proborhyanidae-ák fejlődésének egy másik
ága, amiknél megjelentek a megnyúlt tépőfogak, ellentétben a
Proborhyaenidae-ákkal, amelyeknél a csontot eltörni képes
zúzófogak kerültek előtérbe.
Forrás:
http://digitallibrary.amnh.org/handle/2246/7235 - Eomakhaira molossus, a new saber-toothed sparassodont (Metatheria: Thylacosmilinae) from the early Oligocene (?Tinguirirican) Cachapoal locality, Andean Main Range, Chile. (American Museum novitates, no. 3957)
Madármedencéjű újra rendezés
Kijött
egy tanulmány ami a madármedencéjűeknél rendezgeti a törzsfát.
Tenontosaurus kezdetleges Iguanodontia e szerint. A Kulindadromeus
pedig Ornithopoda. Legfőbb változás a Heterodontosauridae-kat
érinti. Ugyanis Marginocephalia-k lettek. Azon belül is úgy áll a
szénájuk, hogy a Pachycephalosauria-khoz állnak közel. Sőt az is
felmerülhet, hogy Pachycephalosauria-k. (Vagy tán éppen fordítva,
ha az időrendiséget és nem a megnevezéseket vesszük.) Bár ez
még nem tiszta. Számos dolog, főleg ami legjobban feltűnhet, a
fogazat mutat jelentős hasonlóságokat. Pl. még a
Pachycephalosaurus fiatal egyedei esetén a fogak alapján
lehetséges, hogy ettek húst. Ennél a dolognál én személy
szerint gondoltam rokonságra, de mivel annak idején olyanba is
belefutottam, hogy a Heterodontosauridae-k lehet Sauropodomorpha-kkal
közeli rokonok, így nem sokat foglalkoztam vele.
Ez
az újrarázás mit is jelenthet? Tollak terén két éllű penge.
Kulindadromeus Ornithopoda, mint az Iguanodontia vagy
Hadrosauromorpha. Ezzel ezek tollasságát „erősíti”.
Heterodontosauridae a Tianyulong mely beszáll a Psittacosaurus mellé
a Marginocephalia-k tollassága terén. Sőt a Tianyulong nagyon
közel áll a többi eddigi Heterodontosauridae-hoz képest a
Pachycephalosauria-khoz.
Viszont
ezzel a madármedencéjűeknél a tollas fajok eloszlása a családfán
leszűkült. Ami a Thyreophora-kat messzebb löki a tollasságtól.
Lehetőség, hogy a tollak alap biológiai jegy tulajdonképpen nem
változik meg. Viszont annak eshetősége, hogy többször alakultak
ki a szálas struktúrák sem elvetendőek. Így madármedencéjűek
esetén a szálas struktúrák ha nem homológok a tollakkal, akkor a
Cerapoda kládra lehetett jellemző.
Forrás:
https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/08912963.2020.1793979 - A new phylogeny of cerapodan dinosaurs
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése