2020. július 21., kedd

"Rövid hírek" 12.

Bent vagyok egy paleoszubkúltúra csoportban, ahol nem csak őslénytani van, de hasonlóan a bloghoz kapcsolódó dolgok, játékok, filmek és miegymások. Itt jelzik ha van valami új hír. Ami azt jelenti, hogy pl. 4 naponta van egy értesítés, miközben a mi fordítandó anyag listánk 4 nap alatt 10-20 dologgal gyarapodik amúgy. (Igen, nem fordítunk, ill nem tudunk mindent lefordítani, annyi minden van.) Történt, hogy egyik nap óránként jött az értesítő… Hát igen. Amikkor már ott is naponta több dolog van.
Megint emlegethetném a média és magyar média baromságait. „új” Alvarezsauria esetén egy magyar oldal úgy hozta le, hogy „Földön kívülről érkezhetett...” Hát… mindig van lejjebb. Ahogy azt hiszem magyar oldalon is láttam egy borostyános hír átvételét mivel van egy gond. Kezdjük is ezzel ezt az összefoglalót.
Brian Engh alkotása

Megkésve is, de bojkott…
Feltűnhetett, hogy a régebben túlcsordultunk borostyános hírektől. Ezek a borostyánok főleg Mianmar/Burma területéről származtak. Rohingják itt élő muszlim népcsoport, melyet a többségi a buddhista beállítottságú kormány meghurcol. 2017-től fogva folytonos atrocitások érik ezt a népcsoportot és sokan menekültek el a hazájukból. Olcsón kibányászott borostyánt az állam jó áron adja tovább miből igen jut a katonaságnak, mely fegyver csövei előtt a rohingják ott vannak. Ráadásul a borostyánok a kacsin nép területeiről bányásszák, melyekkel úgyszintén konfliktus van. Ne kerteljünk, népirtásról beszélünk.
Március óta számtalan szakember bojkottálja a burmai leletek elemzését, nem foglalkoznak velük, így kifejezve a helyzettel szembeni „nem tetszést”. Ennek ellenére vannak akik beszereznek burmai borostyánokat és publikálják eredményeiket. Az ilyen publikációkat én kerültem. Ami miatt ezzel kezdődik ez a hír összefoglaló, hogy el kezdtem fordítani egy hírt, majd észrevettem, hogy Burma. Tehát kukáztam.
Ezek a borostyánok nem ingyen kerülnek a szakemberekhez. A pénz célállomása pedig… igen. Viszont a burmai borostyánok szinte egyedülállóak, e hely egykori kis termetű állat (és akár növény) világa nagyon jól rekonstruálható segítségükkel. Viszont ennek komoly ára van. Nem csoda, hogy sok paleontológus inkább mellőzi őket, míg a helyzet nem rendeződik.

Forrás:
https://www.nytimes.com/2020/03/11/science/amber-myanmar-paleontologists.html


DMNH 21183 a Dromaeosauridae Alaszkából
Prince Creek Formáció gazdag növényevőkben. Jól ismertek az egykori Ugrunaaluk-ok (Ma már Edmontosaurus kuukpikensis.) és Pachyrhinosaurus perotorum-ok. Számos más növényevő ellenben hiányos leletekből ismert, hivatalos nevük sincs még. Ilyen pl. lábnyomokból ismert Therizinosauria, töredékes maradványokból ismert Lambeosaurinae vagy Ornithomimosauria. Ragadozókból pedig csakis töredékes leletek vannak. Nanuqsaurus és Troodontidae tőlük voltak töredékes nem csak fog maradványok. Viszont sokáig Dromaeosauridae-k csupán fogak formájában voltak ismertek. Immáron van állkapocs töredék. Erre és fogakra alapozott vizsgálat alapján az állat egy fiatal Saurornitholestinae volt. Más itt talált Dromaeosauridae maradványokkal való összevetés alapján lehetett itt még egy másik Dromaeosauridae faj is.
Publikáció még kitér arra, hogy az itt honos állatok nem vándoroltak el a sarki tél elől. Emlősöket lehet precedensként kezelni, ám náluk leginkább a növényevők vándorolnak hatalmas távokat. Növényevő dinoszauruszok esetén viszont, az derült ki, hogy a több hónapos sarki telet is itt töltötték. (Ebben a cikkben szó van erről, de több más pontja, már elavult.) Így a ragadozóknak sem lehetett okuk elvándorolni. Utód nemzés sem lehetett vándorlási opció, elvégre fiatal egyedet találtak.

Forrás:
https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371%2Fjournal.pone.0235078 - The first juvenile dromaeosaurid (Dinosauria: Theropoda) from Arctic Alaska


Dilophosaurus egészedik
1954-ben Arizonából leírt, de már 1942-ben felfedezett állat egyik legismertebb és egyben legfélreismertebb dinoszaurusz. Két új egyed alapján újra rendszerezték amit az állatról tudni lehet. Sokáig nem volt átfogó vizsgálat, így a pontos rendszertan is kétséges volt. Nem segített a helyzeten, hogy az állatott annak idején Allosaurus és Ceratosaurus alapján rekonstruálták. Biztos leletek alapján viszont inkább Coelophysis és Cryolophosaurus lehetett a rokona. A Sinosaurus egy időben pedig Dilophosaurus néven futott. (Sinosaurus ázsiai dinoszaurusz, a Jurassic World Evolution-ban simán ignorálták, hogy külön genus és Dilophosaurus-ként kezelik.) Újrarendszerezés elég sok kérdést hozott, nem sikerült az eddigi Dilophosauridae-t újra alkotni. Neotheropoda az állat, és rokonítható a Cryolophosaurus-szal és Zupaysaurus-szal.
Dilophosaurus-ról kialakult egy kép, hogy vékony, „törékeny” testalkata volt. Felső állkapocs erősen hajaz a Spinosauridae-kéra, így jó eséllyel a halak jelentős szerepet tölthettek be az étlapján. Új leletek alapján a helyzet, hogy a Dilophosaurus alkalmas volt más nagyobb termetű állatok elejtésére. Az is felmerült, hogy az orránál lehettek felfújható hólyagok, hasonlók egyes mai madarak hasonló testrészeihez. (Ez már a Triceratops-nál is felmerült…)
Brian Engh videója

Forrás:


Szigeti gigantizmus: giga pele
Leithia melitensis a pleisztocéni Szicília területén élt. Rendszertanilag ez egy valódi pele (Gliridae). Sajnálatos módon az új maradványok erősen hiányosak, de Poggio Schinaldo barlangokban talált öt hiányos koponya digitálisan „összesíthető”. Így szinte teljes koponyát meg lehetett alkotni. Két aprócska hiba forrás lehetséges, az orrcsont így is hiányos, illetve az öt egyed eltérő életkora. Ellenben ez az öt egyed viszonylag azonos időben halt meg, így ugyan azon populáció tagjai. L. melitensis-től Európai szerte vannak leletek múzeumokban, ám megbízhatóságuk nem feltétlen jó. Eltérő populációk egyedei, illetve pl. Palermó és Padova esetén rekonstruált részek is vannak.
Legközelebbi mai rokona az Eliomys lehet, E. quercinus volt „kontrol” a kutatásnál. Bár vannak eltérések a két fajnál. Nem egyik a másik nagyobb változata. A koponyák „összesítése” későbbi vizsgálatokra lehetőséget ad. Az már most kiderült, hogy elég erőteljes rágó izmai lehetettek.
James Sadler alkotása


Forrás:
https://www.openquaternary.com/articles/10.5334/oq.79/ - Virtual Cranial Reconstruction of the Endemic Gigantic Dormouse Leithia melitensis (Rodentia, Gliridae) from Poggio Schinaldo, Sicil


Collinsovermis monstruosus
Régen volt már Burgess-pala. Ez a kis jószág közel fél milliárd éve élt. Egy Lobopodia volt. Közel múltból ismerős lehet pár hasonló állat felfedezése. Ezt a kis állatkát még 1983-ban fedezték fel, elnevezésig mostanáig kellett várni, addig is Collin szörnye néven hivatkoztak rá. Acinocricus és Collinsium rokonai melyekkel egy családot alkot, a Luolishaniidae-t. Feltételezhetően az ízeltlábúak elődjeinek közeli rokonai voltak.
Danielle Dufault alkotása

Forrás:
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/pala.12499 - The Collins’ monster, a spinous suspension‐feeding lobopodian from the Cambrian Burgess Shale of British Columbia 


Trierarchuncus prairiensis
Saurian cikkben említve volt már ez a kis muki. Immáron hivatalosan is le lett írva ez az Alvarezsauria. Hiányos fosszíliák egyik kiemelkedő része egy karom, mely rokonaihoz képest jobb állapotban maradt meg, így eddigiekhez mérten lehetséges, hogy nagyobb görbülettel rendelkeztek e lények karimai. Illetve egyike volt a legutolsó nem madár dinoszauruszoknak.


Forrás:
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0195667120302469 - Trierarchuncus prairiensis gen. et sp. nov., the last alvarezsaurid: Hell Creek Formation (uppermost Maastrichtian), Montana


Lusovenator santosi
Carcharodontosauria-k tudtunkkal az Antarktisz kivételével mindenhol megvetették a lábukat. Eddigi leletek újra vizsgálása révén írták le ezt az új fajt a portugáliai Lusitanian-medencéből. Jelenleg ez a legrégebbi ismert laurázsiai Carcharodontosauria a felső jurából. Ez alátámasztja azt az elméletet, hogy a klád még a jura végén és kréta legelején terjedt el bolygó szerte.
Gabriel N. U. alkotása

Forrás:
https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/02724634.2020.1768106 - A new carcharodontosaurian theropod from the Lusitanian Basin: evidence of allosauroid sympatry in the European Late Jurassic


Új tollas ragadozó dinoszaursz került elő Brazíliában a Romualdo Formációból – Csalóka cím
Az új fajt Aratasaurus museunacionali-nak nevezték el, kb. 104 millió évvel ezelőtt élhetett. Az új dinoszaurusz egy Coelurosauria, amik leginkább közel állnak a mai madarakhoz. Az új fajt egy jobb hátsó lábból azonosították. Ami vizsgálatával kiderült, hogy a példány fiatalkorú lehetett, becsült testhossza 3,2 méter és testtömege kb. 34 kg. A lelet szoros kapcsolatot mutat egy Kínában megtalált dinoszaurusszal, a Zuolong salleei-vel, mivel a sípcsontjuk hasonló.
Megjegyzés: Források közt van a hivatalos publikáció és egy „tudományos” híroldal… Ez utóbbi nem tudom honnan vette, hogy tollas… mármint több, mint valószínűleg az volt, de tollait nem találták meg.
Maurilio Oliveira alkotása

Forrás:
http://www.sci-news.com/paleontology/aratasaurus-museunacionali-08633.html
https://www.nature.com/articles/s41598-020-67822-9 -  The first theropod dinosaur (Coelurosauria, Theropoda) from the base of the Romualdo Formation (Albian), Araripe Basin, Northeast Brazil


Ausztrál "tengeri skorpiók"
Bár tengeri skorpiózni szokás őket, valójában nem azok. Paleozoikum egy méretes idő szak volt. 541 millió éve kezdődött és 252 millió éve záródott le egy kihalási hullámmal, mely az élőlények 95%-t kiirtotta. (Ide tartozó hír itt olvasható.) Köztük az Eurypterida-kat. E állatok méreteit szeretjük eltúlozni, nem volt mindegyik olyan hatalmas. Tény az Jaekelopterus rhenaniae feltehetően 2,5 méteresre is megnőhetett.
Ausztrália esetén e teremtmények terén ismereteink eléggé hiányosa voltak. Eddig feltárt leleteket szakemberek újra áttekintették és úgy fest, akár 6 különböző csoportja is élt itt az Eurypterida-knak. Ezek közt bőségesen megtalálható a Pterygotidae család tagjai a szilur végéről és devon elejéről. Ide tartozik a feljebb említett 2,5 méteres faj is. Adelophthalmidae képviselteti még magát a leletek közt devon közepéről. Pontos rendszerezés nehéz a leletek töredezettsége miatt. Egy „teljes” egyed ismert a Adelophthalmus waterstoni fajból, mely 5,7 centis. Leletanyagok újra tanulmányozása nem csak ilyen következtetésekre alkalmas, melyekkel még mindig sötétben tapogatózunk. Leleteknek feljegyzett származási helyeik vannak. Tehát ásatási úti célok is meg vannak. 
Dimitris Siskopoulos alkotása
 
Forrás:
https://theconversation.com/giant-sea-scorpions-were-the-underwater-titans-of-prehistoric-australia-141290


Új Sauropodomorpha Svájcból
Schleitheimia schutzi idén lett leírva, bár maradványainak egy részét már 1915-ben megtalálták még kétszer 1940 és 1950-ben újabb leletek kerültek elő. 1986-ban Peter Galton Plateosaurus-nak sorolta be a maradványokat. Müncheni paleontológus Oliver Rauhut újra megvizsgálta a leleteket és számos eltérést vett észre. 2015-ben megalapult Zürichi Paleontológiai Múzeum révén még alaposabb vizsgálat következett. Plateosaurus-nál robusztusabb, négylábú állat volt.
Ez az állat egy átmeneti forma lehetett a kezdetleges Sauropodomorpha-k és a fejlettebbek a Sauropoda-k közt. Schleitheimia lelőhelyén Plateosaurus is előkerült, ezért is sorolták először ide az állatot.

Forrás:
https://sjg.springeropen.com/articles/10.1186/s00015-020-00360-8 - A derived sauropodiform dinosaur and other sauropodomorph material from the Late Triassic of Canton Schaffhausen, Switzerland


Konvergens evolúció röpképtelen vízimadarakban
Plotopteridae-k a suliformes madarak közé tartoznak. Leginkább pingvinszerű kárókatonaként lehetne leírni őket, kárókatonák viszont csak rokonaik. Északi félgömbön 37-25 millió éve voltak jelen Észak-Amerika és Japán vizeiben. Korai 60-58 millió éve élt pingvinekkel (Waimanu, Sequiwaimanu és Muriwaimanu) hasonlították össze őket. Számos hasonlóságot lehet felfedezni köztük és a kezdetleges pingvinek közt.
Kréta korban élt Hesperornithes-ek is hasonlóak voltak, ám ők lábuk segítségével úsztak, ellenben a pingvinekkel, melyek a szárnyaikat használják. A Plotopteridae-k is szárnyaikat alkalmazták. Elvilegesen, ha röpképes állat vízi életmódot vesz fel, lábait fogja úszásra használni, röpképesség elvesztése után is a lábak maradnának meg elsődleges úszási „eszköznek”. Gyakorlatba viszont úgy tűnik ez nem ennyire egyértelmű. Pingvinek és Plotopteridae-k a szárnyra szavaztak.
Mark Witton alkotása

Forrás:
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/jzs.12400 - Comparative osteology of the penguin‐like mid‐Cenozoic Plotopteridae and the earliest true fossil penguins, with comments on the origins of wing‐propelled diving
http://www.sci-news.com/paleontology/giant-penguin-like-plotopterids-08590.html


Eomakhaira molossus
A legutóbbi hírösszefoglalóból kiderült, hogy a Thylacosmilus a meghosszabbodott fogait nem éppen úgy használta, mint a méhlepényes kardfogúak. Viszont a Sparassodonta rend többi tagjával való rokoni kapcsolata rejtély volt. Az Eomakhaira molossus felfedezése megválaszolni látszik ezt a kérdést. Ezen teremtmény a mai Chile vidékén élt, az oligocén korai szakaszában. A megtalált maradványok közös anatómiai jellemzőket mutatnak a később élt Thylacosmilidae-kal, mint a harmadidőszak korai szakaszában élt hiénaszerű Proborhyaenidae-kal. Ez alapján valószínű, hogy a Thylacosmilidae-ák a Proborhyanidae-ák fejlődésének egy másik ága, amiknél megjelentek a megnyúlt tépőfogak, ellentétben a Proborhyaenidae-ákkal, amelyeknél a csontot eltörni képes zúzófogak kerültek előtérbe.


Forrás:
http://digitallibrary.amnh.org/handle/2246/7235 - Eomakhaira molossus, a new saber-toothed sparassodont (Metatheria: Thylacosmilinae) from the early Oligocene (?Tinguirirican) Cachapoal locality, Andean Main Range, Chile. (American Museum novitates, no. 3957) 


Madármedencéjű újra rendezés
Kijött egy tanulmány ami a madármedencéjűeknél rendezgeti a törzsfát. Tenontosaurus kezdetleges Iguanodontia e szerint. A Kulindadromeus pedig Ornithopoda. Legfőbb változás a Heterodontosauridae-kat érinti. Ugyanis Marginocephalia-k lettek. Azon belül is úgy áll a szénájuk, hogy a Pachycephalosauria-khoz állnak közel. Sőt az is felmerülhet, hogy Pachycephalosauria-k. (Vagy tán éppen fordítva, ha az időrendiséget és nem a megnevezéseket vesszük.) Bár ez még nem tiszta. Számos dolog, főleg ami legjobban feltűnhet, a fogazat mutat jelentős hasonlóságokat. Pl. még a Pachycephalosaurus fiatal egyedei esetén a fogak alapján lehetséges, hogy ettek húst. Ennél a dolognál én személy szerint gondoltam rokonságra, de mivel annak idején olyanba is belefutottam, hogy a Heterodontosauridae-k lehet Sauropodomorpha-kkal közeli rokonok, így nem sokat foglalkoztam vele.
Ez az újrarázás mit is jelenthet? Tollak terén két éllű penge. Kulindadromeus Ornithopoda, mint az Iguanodontia vagy Hadrosauromorpha. Ezzel ezek tollasságát „erősíti”. Heterodontosauridae a Tianyulong mely beszáll a Psittacosaurus mellé a Marginocephalia-k tollassága terén. Sőt a Tianyulong nagyon közel áll a többi eddigi Heterodontosauridae-hoz képest a Pachycephalosauria-khoz.
Viszont ezzel a madármedencéjűeknél a tollas fajok eloszlása a családfán leszűkült. Ami a Thyreophora-kat messzebb löki a tollasságtól. Lehetőség, hogy a tollak alap biológiai jegy tulajdonképpen nem változik meg. Viszont annak eshetősége, hogy többször alakultak ki a szálas struktúrák sem elvetendőek. Így madármedencéjűek esetén a szálas struktúrák ha nem homológok a tollakkal, akkor a Cerapoda kládra lehetett jellemző.


Forrás:
https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/08912963.2020.1793979 -  A new phylogeny of cerapodan dinosaurs

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése