"Rövid hírek" 11.

Igen, ez egy Thylacosmilus. Cikkből kiderül mi is ez a fajta dizájn, de előtte kis „szolgálati” szösszenettel kezdjük, majd jöhetnek a hírecskék. Podcastünk terén nyújtott katasztrófákat átvészeltük. Úgy három és fél órás hanganyagot vágtam meg, két óra majdnem 22 percre. Kivágott dolgok majdnem fele Feri afkolása volt, másik fele pedig nem releváns, vagy olyan dolgok mik nagyon eltértek már a témától. Kipróbáltuk, milyen, ha nem csak mi vagyunk ott a felvételnél, pár olvasó vagy más szerkesztő is hallgatóként jelen volt. Illetve írni lehetett, ennek nyomai megtalálhatóak a podcastben. Tervünk szerint a következő felvétel esetén is így lesz, sőt ez már meg lesz hirdetve a Facebook oldalunkon, mikkor lesz. Természetesen ehhez majd a discordra fel kell jönni.

Ezen túl a világon vannak olyan emberek akik képtelenek bármiféle társadalmi létre, interneten élik ki unszociáltságukat. Ők a trollok. Előfordulnak a blog kommentmezőiben is. Jó szórakozást kívánunk hozzájuk.

Már megint nagy kihalás… inkább foglalkozzunk békákkal

Nem rég megint a dinoszauruszok kihalása volt a téma… ezek szerint zombi madarak csicseregnek kint. Szóval jött a hideg és kampec. Tehát beszéljünk békákról inkább. Főleg, hogy másik összefoglalóban sikerült érinteni legutóbbi kihalásos dolgot.

Eorubeta nevadensis egy K/T idején élt béka faj a nevadai Sheep Pass Formációból. Akkoriban trópusi területen lévő fennsík lehetett itt mérsékelt tóval. Környezet hasonlíthatott Puna-Altiplano-hoz. Békák mellett számos gerinctelen is előkerült, pl. kagylós rákok. A lelőhely tartalmaz K/T előtti, akkori és utáni rétegeket. Gerincesek közül békákon kívül egyetlen egy emlős állkapocs töredék került elő. Ismeretek alapján ezek a békák a nagy kihalás után éltek, de nem tudni, hogy a kihalás előtt éltek-e, így túlélők, vagy a kihalás után alakultak-e ki.

Több lelőhely található a formációban, ezek közül háromból találtak békákat. Tanulmány (számomra) bizarr része, mikor más régebbi tanulmányokat hív segítségül, melyek tetemek elsüllyedési idejét boncolgatják. Ilyen pl., hogy 15 ^oC alatti víz esetén lehetséges a tetem elsüllyedése, vagy olyan kísérlet, mi alapján a béka tetemek 21 nap elteltével süllyednek el. Másik szerint, viszont már pár nap is elég lehet olyan mértékű bomláshoz, mi lesüllyedést eredményezhet. Tömeges béka pusztulásról van szó, egy időben sok egyed halt meg. Lesüllyedő testek úgy őrződtek meg, ahogy üledéket értek, bár néhánynál mozgatás jelei vannak, melyet feltehetően a feljebb említett kagylós rákok rajai okozhattak. Leletek értelmezése alapján három héten belül 15 ^oC alatti vízben történhetett az egész.

Forrás:

https://peerj.com/articles/9455/
https://www.researchgate.net/publication/329194825_Redescription_and_phylogenetic_reassessment_of_the_enigmatic_anuran_Eorubeta_nevadensis_Amphibia_based_on_new_specimens_from_latest_Cretaceous-Paleocene_beds_of_the_Sheep_Pass_Formation_Nevada

Ausztrál nagy Theropoda

Queensland-i dinoszaurusz lábnyomok elemzése közben „szokatlan” nyomra bukkantak. Idézőjel, mivel nem szokatlan, hogy lábnyomok alapján új állat kerül behatárolásra, mely nem ismert csontmaradványok révén. 165-151 millió éves nyomok első bizonyítékai, hogy Ausztráliában is éltek nagytermetű Theropoda-k. Egykoron itt mocsaras erdős terület volt, így sok lábnyom őrződhetett meg. A nyomokat melyek közt az akár 10 méteres új faj nyomai is megtalálhatóak már kicsivel több, mint fél évszázada megtalálták.

Forrás:

https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/08912963.2020.1772252
https://www.uq.edu.au/news/article/2020/06/tracking-australia%E2%80%99s-gigantic-carnivorous-dinosaurs

Crocodylomorpha nyomok - Csemegézzünk a média baromságaiból, a lényeg kidobásából

Pár hete magyar média is lehozta ezt a hírt, egy magyar cikket se olvastam erről. Az angol BBC is olyasmivel kezdi, hogy a tudósok ledöbbentek/fagytak/kábultak, hogy őskrokodilok két lábon is járhattak…. Egy, nem krokodilok, Pseudosuchia-k, róluk van is egy cikkünk. Két lábon járás pedig nagyon nem szokatlan, ha ez egy tudóst megdöbbent, akkor az a diploma jobb helyen lenne nálam. Források közt az eredeti publikáció megtalálható. Az egész úgy van előadva, mintha valami nagyon abnormális és kirívó esett lenne, holott hétköznapi. Talán az sem segít, hogy a híroldalak nem kezelik jól a szakértők nyilatkozatait. Ők egyszerűsítenek, hogy érthető legyen laikusoknak, ez az egyszerűsítés meg még jobban le lesz egyszerűsítve, alapvető dolgok meg elferdítve, kidobva. Mint, hogy semmi különleges nincs kétlábú Pseudosuchia-kban.

Lássuk az érdemi részét. Dél-Koreában a Jinju Formációban közel száz 110-120 millió éves Pseudosuchia lábnyomot találtak. Speciel Crocodylomorpha-król lehet szó, Batrachopus nyomokra hasonlítanak, ám az korábbiak, jura koriak. 2012-ben dokumentált nyomok esetén elsőre Pterosauria-kra gyanakodtak, ám számos, pl. ma élő Pseudosuchia teljes talpán jár. Ichno faj teljes neve Batrachopus grandis.

Lényegében ennyi részben… ami miatt viszont fontosabb, és a média kihagyta természetesen, hogy vannak olyan lábnyom fosszíliák, melyek támogatják, hogy a Pterosauria-k két lábon jártak hosszabb/rövidebb ideig. A publikáció pont megemlíti az úgy szintén dél-koreai Haman Formációban talált Azhdarchidae nyomokat. Mellyek újra értékelésre, újra elemzésre szorulnak, révén lehet Pseudosuchia nyomok. Erről mi is írtunk.

Forrás:

https://www.nature.com/articles/s41598-020-66008-7
https://www.bbc.com/news/science-environment-53011567

66 millió éves dinoszaursz tojást talált véletlenül egy kínai fiú

A felfedezésre Héyuán városában került sor, Guangdong tartományban. Zhang Yangzhe egy rakparton játszott, a Dong-folyó közelében, édesanyja felügyelete alatt, amikor valami olyasmit keresett, amivel diókat tudna feltörni. Zhang-ot érdekli a tudomány, és mindig is lenyűgözték a dinoszauruszok, tehát egész életében erre várt. Keresés közben furcsa köveket talált, aminek felszínén karikák voltak. Elsőre cement darabnak hitte. Aztán további vizsgálat után az alakjából ítélve dinoszaursz tojásnak vélte. Állítása szerint ezt a tudást az könyvekből és az iskolai folyosón tanulta. Ezután az anyjával értesítették a helyi múzeumot, akik szakértőket küldtek a helyszínre. A szakértők biztosították őket, hogy az egy dinoszaurusz tojás, és elkezdtek a helyszínen ásni. További tíz, ugyanolyan tojást találtak, tehát Zhang egy egész fészekre bukkant. A tojások átmérője kb. 3,5 hüvelyk (9,1 cm)

Forrás:

https://www.thesciearth.com/2019/11/chinese-boy-accidentally-finds-66.html

Szemet fogért

A Thylacosmilus nem egy erszényes kardfogú volt a legújabb kutatások szerint. A kardfogú emlősök, akik mára már kihaltak, macskák vagy „macskaszerű”-ek voltak, nagy, pengeszerű felső szemfogakkal, amiket a szakemberek szerint a nagy zsákmány állatok elejtésére használhattak. Az utóbbi 66 millió évben a kardfogúak konvergensen fejlődtek, mind a méhlepényesek és az erszényesek közt egyaránt. A Thylacosmilus atrox-ot gyakran tekintik a méhlepényes kardfogú macskákkal való konvergencia klasszikus példájának. Annak ellenére, hogy a kardfogú méhlepényesekkel való felületes hasonlóságának ellenére, a T. atrox-nak hiányzik számos ragadozó magatartáshoz kapcsolódó anatómiai tulajdonság, mint például, hogy a nagy szemfogát egy fejre mért csapásra használta.

Megjegyzés: A fordító szószerint vette a „killing head strike” kifejezést a publikációból. A macskafélék ugyebár torokra mennek, a légcsőre. Kardfogú macskafélék nagyobb szemfog és jobban nyitható száj miatt tudtak nagyobb prédát elejteni. Tulajdonképpen gyorsan célzottan öltek, nem tépnek, nem marcangolnak.
Megjegyzés kettő (2020.07.07.): Facebook oldalon olvasó jelezte, hogy hibás a feljebb a megjegyzés résznél általam írt. Panthera (oroszlán, tigris, leopárd) ölnek folytással,  a többi faj hátul a nyaki ütőeret harapja el.

Biomechanikai elemzésekkel rájöttek, hogy a fogaikat könnyebben ki tudták húzni, mint a többi kardfogú féle. Fogai a pépes táplálékot preferálták, mint a mostani gepárdok, ám fogak kopása alapján nem húst evett. Az eredmények azt mutatják, hogy lenyűgöző szemfogai ellenére az "erszényes kardfogú” nem volt a méhlepényes kardfogúakhoz hasonló, és valószínűleg nem a fogait használta zsákmányának elejtésére. Ezért a konvergencia erre gyakran hivatkozó példája újragondolást igényel, és a T. atrox-nak egyedi jellegű ökológiája lehet az emlősök körében. Ez mi is lehetett? Számos paleoművész megihletődött, lássuk az ő képeiket, bevezetőben is egy ilyen spekulálás látható. Dylan Bajda és Hodari Nundu alkotásai.

WitmerLab Twitter oldaláról.

Forrás:

https://peerj.com/articles/9346/
https://prehistoric-fauna.com/Thylacosmilus
https://www.deviantart.com/sheather888/art/The-Sabertooth-Anteater-846826345
https://www.deviantart.com/hodarinundu/art/Thylacosmilus-Doodle-847179860
https://www.deviantart.com/hodarinundu/art/Thylacosmilus-Weirdness-Insect-Vacuum-846812741
https://www.deviantart.com/hodarinundu/art/Thylacosmilus-Weirdness-Earthworm-Sucker-846805779
https://twitter.com/WitmerLab/status/1276549762272165893

Titokzatos új lény Ausztráliából

Az újonnan felfedezett lény olyan, mint egy fekete medve méretű vombat, de annyira egyedi, hogy egy új családba sorolták a Mukupirnidae-ba. Fogazata növényi étrendet sejtet, lábai pedig az ásáshoz alkalmazkodhatott. A lény koponyája négyszer akkora, mint a ma élő vombatoké. A fosszíliát eredetileg 1973-ban fedezték fel a Pinoa tóban, az állat a mostani vombatok őse is lehet az oligocén korból. Mike Archer, az UNSW tudományos professzora és a cikk társszerzője egy sajtóközleményben elmondta, hogy az állatot agyagban találták meg, emiatt nem voltak biztosak benne, hogy mi az, mikor először megvizsgálták. Az állatot Mukupirna nambensis-nek nevezték el, ami az őslakosok nyelvén "nagy csontokat" jelent. A csontváz fekete medve méretű testre enged következtetni, fogai miatt növényi táplálékot fogyaszthatott, erős karjai pedig az ásást segíthették, nem biztos, hogy üregekét, mint a többi vombat. Robin Beck, a cikkben szereplő társszerző szerint "A Mukupirna egyértelműen egy lenyűgöző, hatalmas állat volt, és legalább háromszor nagyobb, mint a modern vombatok."

Peter Schouten alkotása

Forrás:

https://www.cnet.com/news/mysterious-new-creature-unearthed-in-australia-is-bear-sized-wombat-cousin/
http://novataxa.blogspot.com/2020/06/mukupirna.html

Tanyrhinichthys mcallisteri

Ez a megközelítőleg 300 millió éve mai Új-Mexikó területén, tölcsér torkoklatban élt hal nagyon hasonló a tokhalhoz, de ez csak konvergens evolúció, nem rokona és nem is őse a tokoknak. (Relatív, hogy mikkor mi minek mennyire rokona. Mezei zsurló is rokonunk technikailag.) Úgy szintén egy fenéklakó, élelmét aljzatról szerző halról van szó.

Kezdetben (1980) a hosszúkás „orr” alapján inkább csukához hasonló ragadozóként képzelték el. Újabb példányok feltárásával ez a kép megváltozott. Megnyúlt koponya hasonló funkcióval bírt, mint a tokhal esetén, ellenben még nem lehetett annyira fejlett. Viszont a maguk idejében azok voltak. Tölcsér torkolat volt az élőhelye, itt az folyó és tengervíz folytonos keveredése miatt a látásának nem sok hasznát vehette zsákmány keresés közben. Így hosszúkás „orrának” érzékelő funkciójára hagyatkozott.

Nobu Tamura alkotása

Forrás:

https://academic.oup.com/zoolinnean/article-abstract/doi/10.1093/zoolinnean/zlaa044/5860401
https://penntoday.upenn.edu/news/300-million-year-old-fish-resembles-sturgeon-took-different-evolutionary-path

Furcsa dinoszaurusz lábnyom Alaszkából

A Therizinosauria-k egyike a dinoszauruszok legfurcsább csoportjainak. Hordószerű testtel, rövid lábakkal és gigászi karmokkal rendelkeztek, amivel könnyűszerrel tudták kezelni a legnagyobb ágakat is. Annak ellenére, hogy többségük Ázsia lakója volt, egyes képviselőik nyomai a lehető „leglehetetlenebb” helyeken képesek felbukkanni. 2012-ben Dr. Anthony Fiorillo, a Dallasi Perot természettudományi múzeum földtudományi vezetője Alaszkába tett útja során Thomas Adams nevű kollégájával különleges felfedezést tettek, amit a Palaois tudományos folyóirat júniusi számában tettek közzé. A felfedezés tárgya egy 70 millió éves megkövesedett nyom volt az alaszkai Denali régióban. Ráadásul olyan állat nyoma volt, amire a tudósok egyáltalán nem számítottak az expedíciójuk során. Egy nagy méretű Theropoda lábnyoma volt. Tüzetesebb vizsgálatok után az is kiderült, hogy a nyom gazdája egy azon a környéken eléggé furcsa állat lehetett, egy Therizinosauria.

Fiorillo és csapata meghökkent a felfedezéstől, mivel ennyire északon senki nem talált abba a csoportba tartozó állatnak bármilyen fajta maradványát. Az azonosítás az viszonylag könnyű volt, mivel a Theropoda-k közül nagyon kevés csoport rendelkezik négy kifelé mutató lábujjal. Az ilyesfajta lábfelépítés a nehéz súly hosszútávú megtartását teszi lehetővé. Ez a lábtípus a tudósok szerint egy nagytestű növényevő állatot sejtett. A kutatócsoport a környék többi növényevőjének a maradványát is megvizsgálta. A környékről előkerült kacsacsőrűek maradványaiból, és ,,útvonalaik" lenyomataiból arra a következtetésre jutottak, hogy akkoriban ez a táj növényevők széles körének vándorlási célpont volt. A Therizinosauria ősei feltehetően Bajkál régió környékéről származhattak, és onnan kiindulva haladtak át a Bering-szoroson. Ez a kutatók lehetséges magyarázata arra, hogy miként kerülhetett elő egy ilyen állat ily szélességi körön fekvő területre.

Julio Lacerda alkotása

Forrás:

http://www.eartharchives.org/articles/footprint-of-strange-dinosaur-found-in-alaska/

Tapír diéta folytatása (fogakról ebben a cikkben)

Az őslénytani szakemberek között nagyon régóta élénk viták témája az, hogy a koponya alakja miféle módon van kapcsolatban az adott állat táplálkozásával. Erre egy jó példa a halántékizom. A ragadozók közül valamelyik rendelkezett erős halántékizmokkal, akkor nagy valószínűleg a mai hiénákhoz hasonlóan képes volt a csontot, és az egyéb hasonló keménységű anyagot is megenni. Növényevők közt sem ritkaság az erős halántékizom. A főemlősök nagy többsége is rendelkezik ezzel az eléggé erős izommal, sőt egyes emberelődeinknél annyira fejlett volt, hogy a koponyájuk tetején csonttarajt hordtak, hogy tapadási helyet biztosítson ennek az izomnak.

Jelen esetben a tapírok ilyen képződménye van soron, ami mind az élő, mind a kihalt fajoknál elég széles skálán változik, ami kitűnő terepet biztosít arra, hogy a kutatók összefüggést keressenek a csonttaraj morfológiája, és az adott állat táplálkozása között. A vizsgálatok ezen állatok esetén olyan eredményekre jutottak, hogy a csonttaraj mérete a kemény táplálékfogyasztással fordítottan arányos, tehát nem feltétlenül lehet azt mondani, hogy a nagy csonttarajjal rendelkező állatok feltétlenül erős harapású, szívós táplálékon élő lények lehettek.

Forrás:

https://www.nature.com/articles/s41598-020-65586-w

Toll hype vonaton nincsen fék...

Kongonaphon kely leleteit Madagaszkár délnyugati részén találták még 1998-ban John Flynn és kollégái. Tetemes leletanyag feldolgozása hosszú időt vett igényben, olyannyira, hogy a Kongonaphon most került csupán publikálásra.

Körülbelül 237 millió éve élt és egy Ornithodira (Avemetatarsalia) volt. Felállva az állat 10 centi magas lehetett. Fogainak kopása alapján pedig rovarevő volt. Avemetatarsalia-k eredetéhez elég közel áll, egy bazális formának tekinthető. Valószínűleg az Avemetatarsalia-k eredetileg kis, illetve apró termetű rovarevők voltak. Tehát a Dinosauria-k és Pterosauria-k két tenyérben elférő kis rovarevő állatokból alakulhattak ki.

Megjegyzés: És itt jön, hogy evidensen tollasként kezelik a kis Kongonaphon-t, mire nincs bizonyíték, ám ez az opció a valószínűbb. Kis termete miatt szükséges lehetett neki szigetelő réteg. (Illetve még ez a régebbi dolog.) Viszont óva intenék mindenkit, hogy ezt tollasság bizonyítékának vegyék, feltételezésre adott feltételezést csupán.

Forrás:

https://phys.org/news/2020-07-tiny-ancient-relative-dinosaurs-pterosaurs.html
https://www.pnas.org/content/early/2020/07/01/1916631117