 |
| Megaraptor, nem róla, de rokonáról lesz pár szó. Tuomas Koivurinne alkotása. |
„Új”
fejezet a Tullimonstrum történetében
A
karbon tengereinek talán legkülönösebb lénye lehetett a
Tullimonstrum. Nem csoda, hogy a paleontológusok a felfedezése óta
eltelt években folyamatosan vitáztak a besorolásáról. Az évek
során volt már csiga, állkapocs nélküli hal, rák, pók vagy
éppen rovar. Victoria McCoy a Wisconsin-Milwaukee Egyetem
professzora szembement a kutatás eddigi szakaszában alkalmazott
összehasonlító anatómiai módszerekkel, és inkább a kémiát
hívta segítségül. A vizsgálatok folyamán összevetette a
Tullimonstrum Mazon-patakban talált maradványait a lelőhely más
gerinctelen és gerinces kövületeivel. (Melanoszóma vizsgálatról írás itt.)
A vizsgálatok folyamán a maradványokban olyasfajta
fehérjemolekulákra bukkantak, amik általában a gerinces állatok
belső vázát alkotják. A legerősebb bizonyíték, hogy kitinre
utaló nyomokra nem bukkantak az általuk vizsgált 32 kövületben.
Így talán lehetséges azon 2016-os feltevés, hogy a Tullimonstrum
talán egy korai, igencsak bizarr állkapocs nélküli hal volt.
 |
| Christopher Chávez alkotása |
Forrás:
https://www.livescience.com/ancient-tully-monster-vertebrate.html
Ichthyosauromorpha
„gyors” evolúciója
A
perm-triász kihalás utáni egyik legjellegzetesebb jelenség a
partvidéki régiókban élő Tetrapoda-k tengeri életmódhoz való
alkalmazkodása volt. Ezen folyamatban élen jártak az
Ichthyosauromorpha-k. Az első, legkorábban ismert képviselőjük a
Cartorhynchus lenticarpus fogainak vizsgálata bepillantást engedhet
ezen folyamatba. Az elemzés alapján az állat lekerekített
fogakkal rendelkezett, melyek merőlegesek voltak az
állkapocscsontra. Így mikor a szája zárva volt, ezek teljesen el
lettek rejtve. Ezeknek a zúzófogaknak a héjas tengeri állatok
feltörésében volt szerepük. A triász korai és középső
szakaszában megvolt az Ichthyosauriformes-en belül is. Ez alapján
feltételezhető, hogy ezen állatok földtörténeti szempontból
rövid idő alatt érték el változatosságuk csúcsát.
 |
| Cartorhynchus, Vitaly Melnik alkotása |
Forrás:
https://www.nature.com/articles/s41598-020-64854-z - Repeated evolution of durophagy during ichthyosaur radiation after mass extinction indicated by hidden dentition
Embriók fogai
A
dinoszaurusz embriók a ritkább fosszillíák közé tartoznak. Nem
csoda, hogy ha előkerül egy, akkor az sok mindent megváltoztat a
paleontológiában. A Lufengosaurus nevű Plateosauria megkövült
embriói is pont ilyenek, amik Kínából kerültek elő. Ez pedig a
Sauropodomorpha dinoszauruszok fogfejlődéséről árult el új
dolgokat. Az embriókon végzett szövettani és CT vizsgálatok
kiderítették, hogy már a tojásban teljes, a Sauropodomorpha
dinoszauruszokra jellemző ceruzaalakú őrlőfogakból álló
fogsorral rendelkeztek. Ezt a jelenséget a biológia
paedomorphosis-nak nevezi. Ilyen mikor egy csecsemő foggal születik.
Azonban ami a mai emlősöknél rendellenes, úgy fest hogy a
Plateosauria-knál és közeli rokonaiknál a Sauropoda-knál és más
dinoszauruszoknál az egyedfejlődés természetes része lehetett.
 |
| Joshua Knüppe alkotása |
Forrás:
https://www.nature.com/articles/s41467-020-16045-7 - Early Jurassic dinosaur fetal dental development and its significance for the evolution of sauropod dentition
Lehetséges
hibridek?
Két
új Protoceratops példányt fedeztek fel Mongolóliában, amik igen
csak különösek. Az orrtülkük összeolvadt, fogazatuk is teljes
egészében más, mint a többi példányé. A felfedezők szerint
talán ezek a példányok a Protoceratops andrewsi és a Bagaceratops
rozhdestvenskyi közötti hibridek lehettek, vagy akár a két faj
(illetve genus) közötti átmeneti populáció tagjai.
Kis
és ezzel rövid élettartalmú közeli rokon fajok (bizonyos
esetekben genusok) közt a hibridizáció komoly evolúciós tényező
lehet. Egy cikkünkben ez említve is volt.
 |
| Szemléltetőként cisiopurple alkotása |
Forrás:
http://www.app.pan.pl/article/item/app007012019.html - New protoceratopsid specimens improve the age correlation of the Upper Cretaceous Gobi Desert strata
Elaphrosaurinae-k
meghódítják Ausztráliát
Az
Elaphrosaurinae dinoszauruszok maradványai előkerültek Afrika,
Madagaszkár, Dél-Amerika és India területéről. Ezen
dinoszauruszok első ausztráliai előfordulásának bizonyítékára
a Victoria állam területén Eumeralla Formációban találtak rá.
Az említett lelet egy nyakcsigolya, ami a becslések alapján
110-107 millió éves lehet. Az Elaphrosaurinae alcsaládot jelenleg
a Noasauridae-ák közé sorolják. Az első Elaphrosaurinae-ák a
jurában jelentek meg, és a vizsgálatok alapján bazális
Ceratosauridae-ák voltak. Kis fejjel, hosszú nyakkal és lábakkal
rendelkeztek. A szájuk csőrré módosult, így
feltételezhetően növényekkel táplálkoztak. A maradvány
lelőhelye a mezozoikumban közel volt az Antarktiszhoz, ami alapján
valószínű hogy ezen dinoszauruszok tolerálták a vidék hűvösebb
éghajlatát.
Megjegyzés: Nálunk korrábban már lejött ez a hír magyar médiában ahol első ausztrál Elaphrosaurus-nak lett írva meg T. rex rokonna... discordon az emberkék kínjukban jót derültek ezen. Szóval nincs megnevesítve genus, Tyrannosaurusnál pedig a Ceratosaurus jobb példa lett volna.
 |
| Cisiopurple alkotásai egész jó szemléltetők. |
Forrás:
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1342937X20301234 - First elaphrosaurine theropod dinosaur (Ceratosauria: Noasauridae) from Australia — A cervical vertebra from the Early Cretaceous of Victoria
https://www.deviantart.com/cisiopurple/art/Elaphrosaurus-716553699
Sarki
Mosasauroidea-k az orosz Felső Krétából
A
Chukotka régió északi részéről (Orosz Távol-Kelet) és az
Alsó-sarkvidéki Urálról a világ egyik legrégebbi és
legészakibb eseményeit rögzítik. A Mosasauroidea-k ilyen magas
szélességi fokon való megjelenése magyarázható élőhelyük
bővülésével. A sarki „több, mint fél éves” nappali
viszonyok hasznosak lehetnek a tengeri ragadozók számára, így a
Mosasauroidea-k számára is, mivel bármikor vadászhattak
prédáikra. A krétakor alatt a mai Chukotka területén majdnem két
hónapos teljes sötétség, és több mint egy hónap szürkület is
lehetett. Valószínűtlen, hogy ezek a nagy méretű és
egyben nagy anyagcsere sebességű,
állatok képesek lettek volna túlélni teljes sötétségben. A
Mosasauroidea-k mind a magas, mind pedig az alacsony szélességben
való jelenléte szolgálhat a szezonális vándorlás közvetett
bizonyítékaként.
 |
| Clidastes, Midiaou Diallo alkotása |
Forrás:
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0195667120301853 - Arctic mosasaurs (Squamata, Mosasauridae) from the Upper Cretaceous of Russia
Az
afrikai nagyragadozók kihalása
Képzeljünk
el egy jelenetet, amiben egy csapat kicsivel több, mint 4 láb magas
majomszerű előember nagyjából csimpánzméretű agyukkal
rátalálnak egy falka ragadozóra (legyen az hiéna vagy oroszlán)
miközben azok egy friss tetemből esznek. Eszeveszett futás helyett
azonban, ezek az előemberek sikoltozva, karjukkal csápolva, a
lehető legfélelmetesebben próbálják elriasztani a ragadozókat.
A ragadozók emiatt zavartan, vagy félve elmenekülnek. Európai
biológusok egy csoportja által végzett kutatás szerint az ehhez
hasonló jelenet elég gyakori lehetett ahhoz, hogy Kelet-Afrikában
nagy húsevőket pusztítson ki. Az ilyen kipusztulások gyakoribbá
váltak, amikor a korai emberszabásúak agy mérete növekedni
kezdett, talán körülbelül három millió évvel ezelőtt. A
korábban közzétett adatok felhasználásával a kutatók képesek
voltak kizárni az éghajlatváltozást mint kihalási okot. Az
adatok összefüggést mutatnak a nagy húsevő kihalások és a
megnövekedett emberszabású agyméret között is. „A meglepetés
valójában az volt, hogy az eredmények egyértelműek.” - mondta
Søren Faurby, a göteborgi egyetem biológusa. Ezután a kutatók
remélik, hogy dokumentálhatják, hogy a korai Hominidae evolúció
milyen széles körű hatással volt más, talán kevésbé
veszedelmes állatokra.
Forrás:
https://www.archaeology.org/issues/380-2005/digs/8607-digs-africa-hominins-carnivore-extinctions
Titanichthys
mint planktonevő
Páncélos
halakról elsőre a Dunkleosteus ugorhat be az embernek. Nagy,
páncélos és megeszik mindent ami él s mozog. Titanichthys is egy
Placodermi volt, ellenben ő planktonokkal táplálkozott.
Táplálkozásának pontos módja nem ismert. A rokonaihoz képest
vékony, fogatlan állkapcsát vizsgálták és ez alapján jutottak
arra a következtetésre, hogy óriáscápához vagy ördögrájához
hasonló módon táplálkozhatott. Tehát a kopoltyúk voltak a szűrő
alkalmatosságok. Elméletnek ez a gyenge sarokköve. Révén nincs a
kopoltyúknak semmiféle fosszilis maradványa. Viszont rokonai és
más viszonyításhoz felhasznált állatok vizsgálata alapján
lehetséges a plankton fogyasztó életmód.
Planktonnal
táplálkozó állatok közt is van különbség, a Titanichthys
megaplanktonnal táplálkozhatott.
 |
| Mark Witton alkotása |
Forrás:
https://royalsocietypublishing.org/doi/10.1098/rsos.200272 - Was the Devonian placoderm Titanichthys a suspension feeder? https://twitter.com/friel/status/1262910128577183745
Még
mindig fogalmunk sincs a hím és nőstény dinoszauruszok közti
különbségről
Forrás
hasonló címe jól elárulja a lényeget. Alapja egy gaviálokkal
foglalkozó kutatás. Pár éve volt „divat” a medulláris csont,
vagy jó sok éve a T. rex nőstények nagyobbak, mint a hímek. Ami
25 hiányos egyed vizsgálata alapján volt. Ami egy feltételezés,
nem volt kőbe vésve, mégis sok helyen úgy kezelték. Tény, hogy
mai dinoszaurusz fajok közt van ahol a nőstény a nagyobb, így nem
elvetendő dolog.
Hone
és csapat 106 múzeumi gaviál egyedet (tehát nem élő állatot)
vizsgáltak. Hímek orrán nagy húsos „dísz” van és a narial
fossa is méretes. (nagyon lesarkítva az az orrluk szerűség, képen
jól látszik) Tehát jól elkülöníthető a két nem. A gond ott
jön, hogy ha a narial fossa-t nem vették figyelembe a többi
anatómiai jegy mellett, akkor képtelenek lettek megállapítani az
állat nemét. 106 vizsgált egyedről van szó, ez statisztikailag
már figyelembe vehető eredmény szemben a Tyrannosaurus 25 hiányos
leletű egyedes vizsgálatával. Kutatás alátámaszt egy 2017-es
másik kutatást mi megkérdőjelezte az eddigi elméleteket a
dinoszauruszok nemének megállapításával kapcsolatban.
Megjegyzendő,
mire a cikk is kitér, hogy számos módja lehetett a hím és
nőstény állatok megkülönböztetésének, melyek nem feltétlen
fosszilizálódtak. Ezek lehetnek lágy szövetek, tollak, de a
fénylő dinoszauruszok felvetés is idevehető. Tehát a gyakran
erősen hiányos leletek nem alkalmasak a nemek elkülönítésére.
Főleg, hogy sok feltárt egyed besorolása is gyakorta kétséges.
Pl. Duranteceratops vagy Allosaurus jimmadseni esete.
Forrás:
https://www.sciencealert.com/paleontologists-can-t-yet-tell-male-and-female-dinosaurs-aparthttps://peerj.com/articles/9134/ - Ontogeny of a sexually selected structure in an extant archosaur Gavialis gangeticus (Pseudosuchia: Crocodylia) with implications for sexual dimorphism in dinosaurs
Globális
higanymérgezés
Perm
végén volt a Föld történetének legnagyobb kihalási hulláma.
K/T eseményhez hasonlóan ezt sem lehet tökéletesen lemodellezni,
több tényezős az egyenlet. Egy új kutatás újabb elemet ad a
meglévő klasszikus égitest becsapódás, szibériai vulkanikus
tevékenység, kén-hidrogén és metánhidrát szint növekedése,
illetve a szuperkontinens a Pangea miatti éghajlat változások
mellé.
Szibériai
vulkáni tevékenység drasztikusságát egyesek vitatják. Holott ha
kellene valamihez viszonyítani, akkor szupervulkánokkal lehetne
összevetni, csupán csak ez a szibériai esemény nem gyorsan és
drámaian, hanem lassan és hosszú távon drámaian zajlott le. Új
kutatás e esemény higany kibocsájtását vizsgálta. Nem kérdéses,
hogy a kibocsájtott higany sokszorosa volt a normál értéknek és
a légkörben szétterjedhetett a Földön így megmérgezve az egész
felszínt. Egy ilyen esemény több mint ezer éves idő keretet
jelent. Szibériai vulkanikus esemény pedig több tíz ezer évig is
tarthatott.
 |
| Julio Lacerda alkotása |
Forrás:
Egy
nagy Abelisauridae Marokkóból
Egy
nagytestű theropoda dinosazurusz megőrződött combcsontját írták
le Marokkóból. A kövület a Museo Geologico e Paleontologico
„Gaetano Giorgio Gemmellaro” épületében található Palermóban
(Olaszország). A leletet összehasonlították a többi afrikai
Theropoda lelettel, és kiderült, hogy különbözik a
Carcharodontosaurus-tól, Deltadromeus-tól és Spinosaurus-tól. A becsült
testmérete hasonlatos a Carnotaurus és az Ekrixinatosaurus (a
hosszúság legfeljebb 9 méter és a testtömeg kb. 2 tonna)
testméretével. Ez az eredmény megerősíti, hogy az
Abelisauridae-k a legnagyobb testméretüket a középső krétakortól
érték el, és hogy a nagy Abelisauridae-k együtt élhettek más
afrikai óriás Theropoda-kkal.
Az észak-afrikai Theropoda-k ezzel részleges magyarázatot
szolgálnak a Stromer-rejtvénynek (nagy ragadozók együttélése az
észak-afrikai középső krétában). A leletekben kifejezetten
olyan vonalrekordokat figyeltek, amelyek ökológiai és környezeti
szempontból nem voltak átfedésben. Bár a morfofunkcionális és
rétegtani adatok igazolják a Spinosauridae-k és a többi vonal
ökológiai szegregációját. De Abelisauridae-k és a
Carcharodontosauridae-k együttes előfordulására még magyarázatot
kell adni. Révén ez a két csoport táplálék riválisok lehettek.
 |
| Davide Bonadonna alkotása |
Forrás:
https://peerj.com/articles/1754/ - A large abelisaurid (Dinosauria, Theropoda) from Morocco and comments on the Cenomanian theropods from North Africa
Új
argentínai Megaraptora – Itt nem is a tényleges hír ami fontos.
Újabb
példa, hogy a média, hogy torzít. BBC oldalán gondolom tévedésből
Megaraptora vagy angolosan megaraptoran helyett Megaraptor tehát a
genus van írva többesszámban. Másik oldalon képesek voltak
illusztrációnak JWE-s Allosaurus-t betenni. Magyar médiában olyan
címet is láttam, hogy túl későn szállt be a buliba és ki is
halt. Még szerencse, hogy afterparty még tart amúgy. De ami aztán
felülmúlt mindent, hogy egy oldalon egy Ichthyosauria-val
illusztrálták a Megaraptora-t. Egy teljesen vízi életmódhoz
szokott dinoszauruszhoz köze sincs állattal. Itt láthatjátok is,
oldalt.
Az
állatból előkerültek csigolyák, a vállból és mellkasból
részek. Becslés szerint 10 méteres lehetett és úgy 70 millió
éve élt. És ilyenkor kristályosodik ki, hogy ennyi infó van, a
média ehhez gyárt sok tölteléket.
Forrás:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése