2019. december 23., hétfő

Primeval Park: Szaporodni, vagy nem szaporodni?


Régen az állatkertek az emberiség (mocskos, erkölcstelen, beképzelt, arrogáns stb.) diadalát hirdették a természet fölött. Szárazföldi állatok minden ismert faját az emberiség képes volt ketrecbe zárni és mutogatni. Maradtak határterületek, pl. Londoni Állatkert megpróbálkozott egy élő Mokele-mbembe beszerzésével is. Az expedíció elvileg még talált is egy élő példányt, csak… berosáltak, hogy finoman szoljak, írjak. Nem létező lénytől megijedni…
Az idő telt. Rácsos szűk betonodúk helyet, ma már igyekeznek nagy és az állatok számára minél kellemesebb kifutókat biztosítani. A modern állatkertek ma már nagyban hozzájárulnak a fajok megőrzéséhez és részt vesznek szaporító programokban. Nem pedig a lerabolják a természetet.
Node… jó nekünk, az hogy kihalt és feltámasztott fajok képesek szaporodni?
Természetesen az emberiség által kiirtott fajok természetbe való visszatelepítése nem opció, hanem kötelesség. Szerencsére dodó, mamut, erszényes farkas és megannyi faj esetén ez lehetségesnek tűnik. Zajlanak is a kutatások, bár sokan lassúnak találják ezt. Mit várunk egy olyan dologtól, mint az „emberiség”? Molnár Krisztiánnak mennek a százezrek a nagy semmire, de az emberiség hibáinak helyrehozatalára az egyszeri ember már nem adakozik. (Tisztelet a kivételnek. És igen tudom, lehetne írni, hogy magyar kórházak stb.… sok pénz van, aminek lenne jobb helye a világon, mint ahova kerül.) Arról pedig ne is beszéljünk, hogy sok faj esetén a klónozás életmentő lehet. Erszényes farkas lehet nem is halt ki…
Megállapíthatjuk, hogy ha lehetséges lenne őslény parkot létrehozni, akkor annak muszáj kivennie oroszlánrészt a bioszféra helyreállításából. A helyreállítás pedig nem azt jelenti kedves awesomebro észlénykék, hogy klónozunk nem madár dínókat és kiengedjük őket a vadonba. Még szerencse, hogy valóságban nem lehet rég kihalt fajokat feltámasztani.
 
Elvadult tevék Austráliában.
Mi a veszélye annak, hogy ősállatok szaporodásra képes populációja kijut a világba? Egyszeri ember gondolhat arra, hogy semmi, mert ősállatok, szal primitívek, szal kipurcannak. Őslények terén rosszul tájékozott ember pedig azt hiheti, hogy akkor most apokalipszis lesz. Aki tájékozottabb az máris tudhatja, hogy attól függ, hogy milyen ősállat és hol.
Vegyük Ausztráliát:
Nyulak lelegelnek mindent. Rókák és macskák a kis erszényeseket kiirtják, míg csak részlegesen szabályozzák a nyúl populációt. Elszabadult disznók/vaddisznók a természetes itatóhelyeket barmolják szét a dagonyázásukkal. A tevék pedig… nos ő velük nincs komolyabb probléma. „Kihalt nagy erszényeseket helyettesítik” Természetesen előbb utóbb felléphet probléma, hogy nagyon elszaporodnak és nincs természetes ragadozójuk. És itt jön be, hogy körülbelül 50 000 éve halt ki a Thylacoleo… tehát elvileg még lehetséges lenne a feltámasztása.
Vad teve populáció 2008-ban
Vannak esetek, mikor az adott élőhelyen az ember által megjelent faj, nem okoz problémát, vagy csak minimálisat. Például a fácán. De mondhatjuk pl. Európa esetén a házimacskát és annak elvadult egyedeit. Pestis egyik fontos kiváltó oka a sok közül, hogy a boszorkányhisztéria miatt a macskákat is szisztematikusan irtották. Rágcsálók pedig drasztikusan elszaporodott. Ellenben Ausztráliában és megannyi szigetvilágban a macskák vad populációinak megjelenése súlyos probléma. (Természetesen bele lehet menni, hogy házimacska és Európa kisvad állománya mennyire van szimbiózisban. Mert amúgy nincs.)
Egyszerű példa: Afrikában pl. Dryosaurus populáció megjelenése nem feltétlen járna ökológiai katasztrófával. Valószínűleg, újabb faj kerülne csak be a megannyi afrikai ragadozó étlapjára. Dakotaraptor ellenben már komoly problémát okozna, akár ki is szoríthatja a nem falkában élő ragadozókat. Nálánál nagyobb ragadozó (Ceratosaurus, Tyrannosaurus) pedig valószínűleg felélné a nagyobb nem elég gyors növényevők populációit. Elefántok nélkül Afrika több élőhelyen is sűrű bozótos lenne, nyílt füves vagy fás legelők helyet. Ezek nélkül nem lenne annyi kisebb növényevő, amit megsínylenének az őshonos ragadozók. Ha a Dakotaraptor nincs is képben, így is pórul járnának.
Magyarul: Nem szaporodhatnak az őslény park állatai. Egyszerű kijelentés, de a bevezető hosszúsága már sejteti, hogy nem ilyen egyszerű.
Béka DNS általi szaporodás kivesézése felesleges. Eleve, mi valódi őslényekről beszélünk. Plusz nem feltétlen kell béka DNS, hogy beüthessen a gebasz...

Partenogenezis
Vagyis szűznemzés. Persze nem ennyire egyszerű… Plusz az így születő utódok esetén sok probléma léphet fel. Mondhatjuk akár úgy is, hogy beltenyészet.
Gynogenezis, szűznemzésről van szó, de az embrió fejlődésének elindulásához szükséges (akár rokon fajtól is) sperma. Ellenben a spermából nem kerül át genetikai információ az embrióba.
Hybridogenezis, mint nevéből is látszik a hibrid fajoknál lehet jelen. A lényeg, hogy a két genetikai ős közül az egyik génállománya nem öröklődik, hanem a másikéval lesz helyettesítve. Tehát, mintha a gyereked úgy születne, hogy az apa génjei helyett is az anya génjei vannak.

Hibrid fajra gyors magyarázat: Homo sapiens is tekinthető hibrid fajnak, mert különböző Homo genusba tartozó fajok génállománya található bennünk. Viszont számos olyan pl. gyík faj van, mik két másik rokon faj nászából származnak. Tehát iskolában tanított definíció a faj, hogy egy fajba tartozik az a két egyed, melyek szaporodásra képes utódot képesek nemzeni, nos fals. Közeli rokon fajok képesek lehetnek szaporodásra képes utódot nemzeni, sőt ritkán, de előfordulhat, hogy két külön genus egyedei is képesek erre. Pl. Limia és Poecilia genusok fajai. Források közt ott van, bár itt is linkelem az Origo cikkét a bölcsőszájú halakról. Szóval a hibridizáció evolúció egy eleme.

A madaraknál vagyis a Dinosaurus-oknál is van szűznemzés. Tehát, egy csak nőstény egyedekből álló populáció esetén is ugyan úgy fennáll a veszélye, hogy szaporodni fognak. Természetesen ez ritka jelenség és csak bizonyos fajoknál figyelhető meg. Ezek leginkább domesztikált fajok, hiszen ezek tojásai vannak „szem előtt”. (pulyka, csirke vagy akár zebrapinty) Természetesen a tojásban fejlődő fióka rendszerint hamar elpusztul. Pulykák esetén ez viszont nem mindig van így. Van, hogy a fióka kikel.
2023.09.04.-es módosítás: Kaliforniai kondornál 2023-ban publikálták. Továbbá más madaraknál is megfigyeltek sikeres kikelést.

Squamata-k ellenben sokkal sikeresebbek a szűznemzés terén. Teljesség igénye nélkül: kígyók, varánok, gekkók. Nem csak sok fajnál mutatták ki a szűznemzést, de ezek sikeres szűznemzések is. Sőt!
Futógyíkok (Cnemidophorus) több faja is csak nőstény egyedekből áll. Elméletileg e fajok más fajok keveredéséből jöttek létre és ma különálló fajként funkcionálnak. Továbbá megfigyelhető, hogy a termékenységüket képesek növelni, ha „udvarolnak”. Tehát a csak nőstény egyedekből álló faj tagjai eljátszák a nőstény és hím szerepét az udvarlásban.
Ellenben komodói varánok esetén szűznemzéssel csak hímek jönnek létre.

Akkor lépjünk vissza a kétéltűekre. Szinte felesleges is ecsetelni, hogy itt is megtalálható a szűznemzés. Úgy szintén van olyan faj a harántfogú gőték (Ambystoma) közt, ami csak nőstény egyedekből áll és úgyszintén rokon fajok kereszteződéséből jött létre.

Még jobban visszalépünk a halakra. Cápáknál is jelen van. Csontos halaknál az amazon molly és ezüstkárásznál is jelen van a gynogenezis.

Szemléljük meg a gerincteleneket, természetesen a teljesség igénye nélkül, mert még a fentebbi esetek is csak zanzásítva vannak.
Királynői társadalomban élő ízeltlábúak közt előfordul, hogy a királynő halála esetén a dolgozók petét raknak. A királynők feromonokkal gátolják, a dolgozók (amik nőstények) termékenységét. Ellenben hímmel való párosodás nélkül képesek termékeny petéket termelni.
Wolbachia baktérium, de eléggé bizarr dolgokat képes művelni a fertőzött ízeltlábúakkal. (fonalférgekben is rábukkantak már) Mi ez? Hímet terméketlenné teszi vagy nősténnyé alakítja, szűznemzést válthat ki, a fertőzött nőstényt gátolja hím utódok nemzésében, hím embriókat megöli. Lényegében kiirtja a hímeket a populációból. Ez egy evolúciós mechanizmus, révén így kialakulnak olyan fajok, melyek csak nőstényekből állnak (pl. petefürkészek pár faja), de az egyedek továbbra is fertőzöttek a baktériummal. Az ilyen csak nőstény szűznemző fajok egyedeit, ha megtisztítják a Wolbachia fertőzéstől, akkor képesek lesznek hím utódokat létrehozni és azokkal szaporodni.
Rákoknál lehetne, jó pár fajt írni… de igazából ez a biológiai „csoda’, mire érdemes kitérni. Procambarus fallax (márványrák) akvaristák által kedvelt faj, Észak-Amerikából származik. Egy ilyen kis házikedvencnek végül lett egy olyan utódja, ami szűznemző 1990 körül Németországban. Az utód pedig szaporodott. Mára a leszármazottai megtalálhatóak Észak-Amerikában, Európában, Japánban, Madagaszkáron a természetben. Külön fajként is kezelték P. virginalis néven, ellenben Procambarus fallax f. virginalis jelenlegi név. Tehát nem alkot külön fajt. – Mert sajnos a magyar médiában „új mutáns rák faj” titulust megkapta.
Heteroonops spinimanus és Triaeris stenaspis pókoknál is megfigyelték a szűznemzést. Férgek és csigák közt is találhatunk szűznemző fajokat.

Na és a növények? Nem igazán kell nekünk bele menni, hogy van-e, mert van. De aki kicsit foglalkozott már növényekkel, az tudja, hogy jó pár növénynél, ha levágjuk az ágát/indáját és vízbe tesszük, akkor el kezd gyökeret növeszteni. Tehát vihar által leszakított ág is okozhat problémát. Ez utóbbi persze másmilyen aszexuális szaporodási forma, nem szűznemzés.

Minél jobban visszamegyünk a „szubjektív” rendszertanban / törzsfán annál inkább gyakoribb és sikeresebb a szűznemzés. Tehát igen, gerincteleneknél is megtalálható és a növényeknél is.
Mi a helyzet az emlősökkel? Személy szerint nem találtam semmit arról, hogy emlősöknél lenne-e szűznemzés. Jó persze, igen, tudom, ott van Jézus. De vele kapcsolatban annyi biztos, hogy élt, az már messze nem, hogy Isten fia volt-e. Az is lehet, hogy csak egy önjelölt kóborló magát prófétának gondoló ember volt.
Tojásrakó állatokból kiindulva lehetséges, hogy a tojásrakó emlősöknél is jelen van a szűznemzés, csak még nem figyelték meg.
Levetítve a Therapsida-kra és még lejjebb az egész Synapsida csoportra… már lehetséges a szűznemzés, sőt a sikeres szűznemzés is. Gorgonopsid esete lehet olyan lenne, mint a madaraknál. Van szűznemzett tojás benne fejlődő fiókával, de hamar elvetél. Ellenben mondjuk a „fejletlenebb” Snypasida pl. Dimetrodon-nál az utód ki is fejlődik és ki is kel a tojásból. 

Úgy fest, hogy a Dinosauria-k esetén a szűznemzés lehetséges, ám ha meg is történik, akkor is alacsony az esély, arra, hogy az utód ki is fejlődjön. Ez igaz lehet úgy általában az Archosauria-kra.
Őslény parkból nem hiányozhat a "Megalania". Nos, sok vélekedés szerint valójában Varanus priscus, vagyis a komodói varánnal egy genusban van, tehát… úgy van, lehet számítani kis Megalania-kra. (Vagy szaporodásra képes hibrid utódokra.) Bolyhoska II cikkemben annó arról írtam, hogy pl. a Plesiosauria-k az Archosauromorpha-k közé tartoznak. Igen, akkor úgy volt. Majd átpakolták őket Lepidosauromorpha-kba. Ez mindegy is, vagyis annyira nem. Így közelebb vannak a szűznemzés terén jeleskedő Squamata-khoz. Ó igen… kis plesiok és kis kronok! Pedig csak nőstény egyedeink voltak… Ráadásul az ő esetükben konkrétan beszélhetünk elevenszülésről is.
Kétéltűek esetén is jó esély van szűznemzésre, ahogy a cápáknál. Csontos halaknál is megvan erre az esély. Ellenben van nekünk itt egy olyan dolog… hogy ezüst kárász. Azzal hogy más fajok hímjeinek spermájával indítja be az ikráinak önmegtermékenyítését, azzal a másik faj nőstény egyedeitől vonja el a hímeket. Ős halakról beszélünk nem? Igen, csak számos ma élő hal genus már a mezozoikumban is jelen volt. Például a csuka vagy a kajmánhal mint genus. Magyar vonatkozásban: Bakonyi lelőhelyen is lehet a mai élő genusba tartoztak ezek halak. Ha a parkban van bakonyi ős kajmánhal, ha sikerrel kijut valahogy olyan vizekbe ahol élnek mai kajmánhalak… és ha képes a gynogenezisre azt nem köszönnénk meg. Persze mai kajmánhalak elvben nem képesek erre. Meg persze ugyan az a genus, tehát lehetséges, hogy képesek lennének a mai fajokkal konkrétan keveredni.


Szerencsére a Triász kori oxigén csökkenés előtti ősrovarok és más szárazföldi ízeltlábúak, ha el is szöknek, akkor jó eséllyel meg fognak fulladni. Ha mégis valami csoda folytán kijutnának a parkból, mert valaki kicsempészi vagy éppenséggel pont mázlija van, mert ládában, boggyászban stb.-ben valahogy kijut és valami miatt pont kap elég oxigént… akkor is szűznemzés ide vagy oda, az elterjedésüket erősen lecsökkenti vagy meg is gátolja az, hogy ma csak 20-21% oxigén van a levegőben. Persze olyan ősízeltlábúak esetén, amiknek megfelel a mostani oxigén szint, már bajban lennénk.
Ellenben vannak nekünk tengeri gerinctelenjeink is. Lesz cikk majd, amiben szó lesz arról, hogy a régi időkben a tengerek és óceánok összetétele eltért-e és ha igen mennyire a maitól. De most vegyük azt, hogy az ősi tengeri gerinctelenek megvannak a mai tengerekben is. Nem jó, ha valahogy a vadonba jut egy tengeri skorpió, mert ha képes szűznemzésre, abból ökológiai katasztrófa lehet. Sőt, a márványrák példájából okulva…
És ez még nem is a legnagyobb termetű genus...

Igazából emlősöket leszámítva bárminél számolni kell a szűznemzés lehetőségével, mondjuk lehet emlősöknél is azért oda kell figyelni. Pl. krokodilok és tintahalak esetén nem találtam forrást, hogy lenne ezeknél állatoknál dokumentált szűznemzés, de nem zárható ki, hogy képesek lehetnek rá, vagy már kihalt fajok képesek voltak rá, vagy jövőben kialakuló fajok képesek lehetnek rá.
Félreértések elkerülése véget. A fentebbi mai példák és spekulációval nem azt mondom, hogy akkor most minden őslény szűznemző lett volna. Nem is azt, hogy nagy részük az lett volna. Hanem azt, hogy mai élőlény repertoár alapján voltak fajok, melyeknél ez a szaporodási módszer is jelen lehetett. Viszont nem tudjuk megállapítani melyeknél lehetett ez.
Ez mit jelentene a fiktív Primeval Park esetén? Tételezzük fel, hogy rendelkezünk 20 Ceratopsia genussal és ez fajokra lebontva legyen mondjuk 30 faj. Egyik genus a Psittacosaurus, a genusból három fajt is tartunk. A háromból az egyik fajnál történik 20 év alatt egy szűznemzés.


Nemváltás
Bennünk emlősökben XX kromoszóma a nőstény, XY a hím. Hüllők (Madarak is ide értve most, meg ugye rendszertanilag eleve hüllők.) esetén ZW a nőstény, ZZ a hím. Ugyan ez a kromoszóma párosítás egyes gerincteleneknél is érvényes. Többi gerinctelen esetén nőstény XX a hím X0.
Tojásokban fejlődő utódok neme függ a hőmérséklettől. Legyen ez Squamata, krokodilféle vagy madár. A méhlepényes és az erszényes emlősöknél a nem hamar kialakul, és stabil környezetben fejlődik a magzat. De nekem rémlik valami kutatás, hogy a hímivarsejtek hőmérsékletével lehet babrálni így befolyásolni az utód nemét. Bár normális körülmények közt egy emlős ha testhőjénél jobban lehűl vagy felmelegszik, akkor sok mindenre gondol, csak a szaporodásra nem.

És mi a helyzet akkor, mikor már megszületett az állat?
Halaknál „gyakori” a nemváltás. Egyes fajok pl. barramundi vagy bohóchal hímként születnek és bizony testméret elérésnél válhatnak nősténnyé. Kékfejű ajakoshalak életük folyamán többször is nemet válthatnak, ahogy a populáció hím/nőstény arányának változása megkívánja.
Már mindenki tűkön ül, hogy mikor jön az a nyugat afrikai béka faj, aminek valószínűleg amúgy senki nem tudja a nevét, hogy mi, de ennek a DNS-e miatt képesek nemet váltani a „dínók” a Jurassic Parkban. Ez a közönséges vörös/piros béka, a Hyperolius viridiflavus.
A helyzet az, hogy elvben a történelem folyamán volt már rá példa, hogy ember is nemet váltott „természetes biológiai úton”. ELVBEN. Nem nemváltó állatoknál is előfordul nem váltás, egy példát hozok csak fel: fogamzásgátlók. A pirulák megakadályozzák a fogantatást, majd a hormonok kiürülnek a vizelettel. Szennyvíztelepek nem tudják a hormonokat kiszűrni megfelelően, vagy semlegesíteni. Ezek a hormonok pedig halak és kétéltűek nemét képesek megváltoztatni, révén ezek az állatok lényegében egész életüket ebben a „hormonfürdőben” töltik. Sőt ezeket a hormonokat sikerült már csapvízből is kimutatni.

Alapvetően a nemváltás problémája egy őslény park esetén a kétéltűekre és a törzsfán az alattuk található csoportokra lehet igaz. Nagyon kicsi esélyt látok rá, hogy más gerinceseknél előforduljon. Feltehetően a kezdetlegesebb hüllők és Synapsida-knál még jelen lehetett. Azért tételezem fel az esélyét, mert e acsoportok azon az evolúciós szakaszban lévő képviselőik nincsenek már.



Ivartalanítás, kasztrálás
Kasztrálás esetén eltávolítják a nemiszerveket, legalábbis a fogantatásért felelős részeket. (here, petefészek)
Ivartalanítás esetén az ondóvezeték vagy a petevezeték kerül elvágásra. Így a fogantatáshoz szükséges spermium vagy petesejt a „kiindulási helyén” marad, majd idővel felszívódik. Mivel más összeköttetések megmaradnak a szervezettel így a nemivágyak megmaradnak.
Kémiai kasztráció nem végleges kasztráció. Egyes országokban szexuális bűnözőknél alkalmazzák. Injekció vagy tablettás formában, 2-3 havonta kell ezt megismételniük, akikre ezt szabták ki. Mivel embereken is alkalmazzák a módszert, így „első kézből” van rá tapasztalat, hogy nem feltétlen váltja be a kellő hatást. Nem mindig szünteti meg a nemivágyat, sőt férfiaknál az erekciót sem feltétlen gátolja meg. Persze az a ritkább eset, hogy nem működik megfelelően.
Szemléltető firka
Ahhoz, hogy a hímek és nőstények elkülöníthető nemi jegyei kifejlődjenek, a kasztrációt nem lehet fiatal korban megejteni. Korai nemi érés esetén pedig becsúszhat némi szaporulat. Nagy termetű állatok esetén pedig a kasztrálás körülményes. Hogy lehetne egy fiatal Sauropoda bikát kasztrálni? Orvosi személyzet még hagyján… de az eszközök, az altatás stb.. Továbbá a Dinosaurus-ok esetén van egy olyan fogalom, hogy „szuperfelnőt”. Torosaurus nem más, mint a Triceratops horridus szuperfelnőt egyede. De nem tudjuk, hogy a szuperfelnőtség kinézetét a nemi hormonok hogyan szabályozzák. Tehát lehet a parkban a kasztrál T. horridus-ok megmaradnak nagyon idős korukban is T. horridus kinézetnek vagy valami teljesen más formát vesznek fel. (Jobb oldali egyed a fenti képen.) Míg, ha nincsenek kasztrálva hanem ivartalanítva van, akkor rendesen elérik a szuperfelnőt kinézetet, ami a „Torosaurus”. (Bal oldali a fentebbi képen.) Ezenfelül akinek van kasztrált házikedvence az tapasztalhatta, hogy hajlamosak a hízásra. (Illetve ez a cikk késett ilyen-olyan módon, legalálbb egy hónapot azért, mert volt hír, hogy van 3m alatti Torosaurus fióka/fiatal. Viszont azóta sincs erről semmiféle hír. Valószínű, hogy a "hír" kacsa. Úgy hogy ez a példa marad.)
Akkor marad az ivartalanítás. Így a szerencsés látogatók még láthatnak is násztáncot, sőt őslény kufircot és itt jön a gond. Az agresszív hímek. De ez már más kérdés.


 Mit keres itt ez az axolotl? Nevesen csak annyit, hogy képesek arra, hogy túléljék, ha az agyuk egy kisebb része tönkremegy, „eltűnik”. Sőt, vissza is növesztik. Nem csak ő az egyetlen kétéltű, ami belső szerveit is hihetetlen mértékben tudja regenerálni. Nem kell félni, hogy Smilodon vagy Pteranodon most visszanöveszti a kivágott golyóit. Ellenben célszerű pl. az őskétélűeknél erre figyelni, ha a kasztrációt alkalmaznánk. Lehet ivartalanítás célszerűbb lenne.
Összegzés
Legtöbb állatnál több szempontból az ivartalanítás a célszerű kasztrációval szemben. Csökkenthetjük az elhízás esélyét. Sok fajnál (főleg Avemetatarsalia esetén) a hímek attraktívabbak, bár így agresszívabbak is lehetnek pl. párzási időszakban. Mivel a petevezeték el van vágva/kötve így szűznemzésre sincs esély. Továbbá axolotl regeneráció ide vagy oda, az ivartalanításnál nincs mi újra nőjön, mert nem lett semmi eltávolítva. Én személy szerint meg nem tudom elképzelni, hogy a petevezeték vagy az ondóvezeték szétvágás után „újra találkozzon”, főleg ha el is kötik.

Fő gond a nagy utódszámú és vízi gerincteleneknél van. Nagyobbaknál még el lehet képzelni a kasztrációt vagy ivartalanítást, de kisebbeknél, főleg hogy ezekből sok kellhet egy nagyobb kiállítási egységhez (pl. ammonita), az elég sok munka lenne. Megoldás lehet pl. a vizes blokk teljes elkülönítése a természetes vizektől. Tisztításnál a kiáramló víz teljes sterilizálása, pl. felforralással, hogy az esetleges peték/ivadékok elpusztuljanak. Ez viszont komoly erőforrásokat igényelhet, többek közt pénzt, amit sokan sajnálnak ilyesféle óvintézkedésekre „pazarolni”. Bár ha pl. atomerőmű látja el a parkot árammal (teljesen vagy részben), annak hűtőrendszere tökéletesen kombinálható lehetne ezzel.


Források:
https://zug.hu/allatbarathirek/1686/A-szuznemzes-parthenogenesis
https://www.origo.hu/tudomany/20191209-egyes-halfajok-nostenyei-idegenekkel-is-hajlandoak-parosodni-ha-jol-nez-ki-a-halpasi.html
https://academic.oup.com/jhered/article/112/7/569/6412509 - Facultative Parthenogenesis in California Condors
Bejegyezte: dátum:
Címkék: , , , , , , , ,

1 megjegyzés:

  1. W.B.2020. január 8. 8:39

    Módosítás: Ausztráliában korlátozzák a teve populációt kilövésekkel.

    VálaszTörlés

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)