Triász kori önarckép, vagy inkább kompromisszum hiánya?

Meg kell hagyni Mark A. S. McMenamin amerikai paleontológusnak élénk fantáziája van, ám sajnos következtetése bizony elég gyenge lábakon áll. Pontosabban következtetése nem vehető evidenciának, ellenben megfontolandó az eshetőség fenntartása. Továbbá itt kevesebbet, amott többet kellett volna gondolnia. Ellenben gondolkodása, az esély megadása arra, hogy ember előtt volt, többi állattól kimagaslóbb intelligenciájú faj nem elvetendő. Nos, pont nem erről szól az egész.

Las Vegastól 560 kilométerre található a Nevada's Berlin-Ichthyosaur State Park (Nevadai Berlin-Ichthyosauria Állami Park), mely nevéből adódóan ichthyosauria leletekben gazdag, köztük az őslények terén jártasságban kezdők által is jól ismert akár 21 méteresre is becsült állat, a Shonisaurus leletei is megtalálhatóak itt. Pontosság kedvéért a S. popularis 15 méteres míg a S. sikanniensis volt 21 méteres. E triász kori gigásznak nem ismert riválisa, vagy ragadozója. Nem kemény vázás állatokkal táplálkozott, hanem „puhább” halakkal, tintahalakkal és Belemnitida-kkal. Népszerű elképzelés, hogy kora ámbráscetje lehetett. Nos az előbb felsorolt táplálékok az állat méretéhez képes "kis" termetűek voltak, ezekre főleg koprolitok alapján következtettek. Lehetséges, hogy még embert se nézné tápláléknak.

Beszéljünk akkor az esetünkről ami még 2011-ben kavarta fel az iszapot. S. popularis csigolyákról van szó, melyek két párhuzamos sorban helyezkednek el egymás mellett. Mark McMenamin azzal az elmélettel állt elő, hogy ezt egy lábasfejű készítette, mely képes volt végezni egy Shonisaurus-szal. Tehát egy igazi kráken. Eltörte a gerincét a prédának, vagy csak megfullasztotta. Mai cetekből kiindulva jó sokáig tarthatott az a vízbefojtás. Majd a préda csigolyáit úgy helyezte el, hogy az hasonlítson a csápjain található szívókorongok elrendezésére, ezzel amolyan „önarcképet” formázva.

 

Chen Yu alkotása.

 

Természetesen érkeztek cáfolatok, melyek lényege, hogy meghalt az állat, szétbomlott és véletlenül a csigolyák így rendeződtek ahogy szétesett a csontváz. Például Paul "P.Z." Myers ezt nyilatkozta a NatGeo-nak, mint cáfolat. Személyes megjegyzésem ide: Paul Myers személyének utána néztem cikk írása közben, mégis ki ő. Az egy dolog, hogy neki még magyar Wikipedia oldala is van, de nem ez szúrt nekem szemet, hanem hogy a Google rögtön egy több, mint 50 perces ateista videóval indít. Igen egy ateista illetőről van szó. Néha már azaz érzésem, hogy az ateisták nem csak Istent akarják tagadni, de szimplán azt is, hogy emberen kívül más értelmes lények is létezhetnek/tek. Tehát „véletlen volt és kész” egy ateista vs. nem ateista dolog is lehetne. Bár nem feltétlenül, hiszen Mark McMenamin valóban kritizálta a neodarwinizmust, viszont azért mert a szimbiogenezis három évtizede még nem volt elfogadott dolog. Ez mára már változott. (Cikk írása közben első körben arra jutottam, hogy a háttérben az lehet, hogy Mark nem ateista, sőt elfogadhatja valami felsőbb erő létét és e miatt kapott irreális, kompromisszum mentes kritikákat.)

Személyes megjegyzésemből kiindulva tisztázzuk le, hogy Mark McMenamin felvetése tudományos körökben érdekesnek lett titulálva, ellenben valószínűtlennek. Többség inkább azon van, hogy Mark feltételezése téves. Paleoszubkultúra ellenben befogadóbb volt az ötletre. Szerintem is a csigolyák rendeződése véletlen folyománya. Ellenben nem zárom ki az esélyét, hogy mégsem olyan véletlen volt. Viszont azaz állítás, hogy egy nagy lábasfejű megölte a Shonisaurus popularis egyedet (mármint kilencet, persze nem egyszerre), az szerintem nem helytálló. Egy már elpusztult és elbomlott Shonisaurus csigolyáival játszadozott valami. Kérdés az, hogy mennyire volt tudatos ez a játszadozás az állat részéről? Valószínűbb csak udvarláshoz használta őket, mint mondjuk a Tanganyika-tóban egyes halak üres héjakat gyűjtenek, hogy lenyűgözzék a nőstényeket. Lábas fejűekről tudjuk, hogy intelligensek, mi van ha egy maiaknál is intelligensebb faj élt a triász idején, aki csak úgy "dekorálta" az otthonát?

És itt jön a gond, hogy én elvetettem kráken dolgot viszont Mark McMenamin kiáll mellette. Sőt lehet többség szerint érdekes, de valószínűtlen a felvetése, de vannak kik szerint nem. Eddig csak a téma első fordulójáról volt szó, úgyhogy jöjjön a második forduló: Szóval a véletlenség, mint magyarázatra Mark McMenamin adott magyarázatot. Áramlások okozhatnak hasonló, de nem ilyen elrendezést a vizsgálatai alapján. Kőzetek révén kijelenthető, hogy mély és nem sekély vízről van szó. Továbbá ismét a kőzet alapján is a csigolyák nem csak véletlen oda gördültek, el lettek helyezve tudatosan. David Fastovsky kritizálta azt, hogy ki lett zárva, hogy az áramlások révén alakult ki a csigolya képződmény, mivel például nem tudjuk akkoriban milyen körülmények voltak ott pontosan. Adolf Seilacher (Német őslénykutató, 2014-ben elhunyt.) is beszállt a mezozoikumi krákenbe, viszont Mark oldalán, révén a Nevadában találtakhoz foghatóhoz nincs még egy.

 

Továbbá ugye nem egy Shonisaurus-ról beszélünk, kilenc egyedről melyek „gyanúsan helyezkednek el”, hisz a ragadozó haza hurcolta a zsákmányt. Mondhatunk hasonló mai példát pl. Seattle Aquarium-ban nem jött össze a cápák és csendes-óceáni óriás polip együtt tartása, mivel a polip megölte őket étkezési céllal. Felmerült, hogy az adott mélységben a víz oxigén hiányos lehet. Nos valóban nem beszélhetünk olyan sok oxigénről a vízben, ellenben volt. Mai vámpírtintahal elég jól megvan csökkent oxigén tartalom vagyis akár 3% mellett is. A Vampyroteuthis ma élő genus, az állat belső kemény része pedig hasonló a kréta kori Tusoteuthis-éhez. Tusoteuthis méreteinek megbecslésénél mai lábasfejűek jöhetnek szóba és a vámpírtintahalak nem véletlenül kerültek figyelem középpontjába.

 

 

Ezzel pedig ismét kizökkennék, alábbi kép miatt. A wired.com sok témakörrel foglalkozó oldal és teljesen oké a „bullshit” kifejezés használata? Ha igen, akkor mi is rászokunk. (Nem. Épp, hogy leszokunk e stílusról és szokjunk vissza? Nem.) Ja és igen éppen erről a bika kaksiról van szó most.

Újabb ellenérv, hogy mai fejlábúaknál hasonló viselkedést, mint hogy tárgyak rendezgetése, egyszerűen nem figyeltek még meg. Ezt teljes értékű ellenérvként nem lehet kezelni, hiszen az, hogy ma bizonyos állatoknak milyen viselkedése van, az nem jelenti azt, hogy 200 millió éve is ilyen lett volna hasonlóaknak. Illetve  2011-es ez a felvetés és 2008-as publikáció van arról, hogy polipok hozzájuk betett legót használtak odújuk védelmére. Esetleg héjas állatok vázát vagy kókuszdiót használnak menedékként. És ez csak két példa.

Tehát lehetséges egy óriás csápos puhatestű, mely oxigénben szegényes vízben élt és nagy zsákmányra utazott? Talán nem véletlenül nem találtunk még a mítoszok világában lévő óriáskalmárt a valóságban, vagyis nem nőhet meg ekkorára. Továbbá kis testtel ellenni oxigén szegényes vízben egy dolog, de olyan mérettel mivel Shonisaurus-szokat lehet ölni? Én kétlem. Ellenben van egy javaslatom mely alapja a Hapalochlaena vagyis kékgyűrűs polip, mely mérge emberre halálos. Szóval ez a hipotetikusan élt csáposka nem volt olyan nagy, mint elképzelnénk, cserébe volt mérge mivel képes volt végezni Shonisaurus-szokkal is.

Összegzés

Van bizonyíték arról a lelőhelyről nagy méretű lábasfejűre?
Nincsen.

Lehetséges-e mai példák és mezozikus példák révén, hogy lehetett?
Igen.

Lábasfejű építette azt a csigolya képződményt?
Lehetséges, de mint írtam feljebb, lehet már szétbomlott tetemtől szerezte egy kis termetű egyed. Sőt valószínűleg különösebb intelligencia nélküli ösztönös dolog volt. Persze igen a párhuzamos csigolya sor van célkeresztben, de kilenc állat maradványai „gyanúsan helyezkednek el”.

Mark McMenamin elmélete „bullshit”?
Az „önarckép”, tehát hogy tudatosan a szívókorongjait képezte le az állat, vagyis műalkotást készített az valóban meredek elképzelés. Inkább valamiféle ösztönös pl. udvarláshoz vagy terület kijelöléshez használt struktúra része lehetett. De a véletlenül kerültek egymás mellé a csigolyák dolog is lehetséges.

További személyes megjegyzés:
Egész egy érdekes felvetés én ugye behoztam egy harmadik sőt negyedik opciót így a négy opcióval mondom, hogy 70%-30%, 70% a véletlenség műve a másik harmincas pedig hogy valaminek a keze, vagyis a csápja van a dologban.

Cikk írása közben tapasztalt lekezelő, sőt trágár dolgok miért lehettek a témában?
Személy szerint nem tudom. Eredetileg itt volt egy hosszabb eszmefuttatás, hogy lehetségesen azért volt, mert az elmélet kigondolója nem atesita és ez szemet szúrt egyes ateista szakembereknek és lett valami amiben neki tudtak nyíl egyenesen menni, másokat is bevonva ebbe. Eredetileg azt hittem, hogy ez a 2011-es dologról egy fél oldalas kis cikk születik fél óra alatt, erre nem is tudom hány órás munka révén született meg, komplett leírt részek kidobásával, mivel nem éreztem elég biztosnak. Konkrétan ez az atesta vs. nem ateista témakör. Bár végül is meg lett említve, révén élből való lesöprés helyett alternatívákat is lehetett volna ajánlani  Mark McMenamin felvetésére, amiket én részemről e írásban megtettem, annak ellenére, hogy szerintem is inkább "véletlenül" rendeződtek úgy a csigolyák.

Forrás:
https://www.researchgate.net/publication/236000127_Evidence_for_a_Triassic_Kraken_Unusual_arrangement_of_bones_at_Ichthyosaur_State_Park_in_Nevada
https://www.nationalgeographic.com/science/article/111011-kraken-sea-monster-ichthyosaurs-science
http://prehistoricbeastoftheweek.blogspot.com/2017/01/shonisaurus-beast-of-week.html
https://www.wired.com/2012/08/giant-squid-vs-mosasaur/
https://www.nbcnews.com/science/kraken-rises-new-fossil-evidence-revives-sea-monster-debate-8C11507013 
https://nature.berkeley.edu/classes/es196/projects/2008final/Oinuma_2008.pdf
https://www.researchgate.net/publication/344151907_How_intelligent_is_a_cephalopod_Lessons_from_comparative_cognition
https://www.deviantart.com/sinammonite/art/Shonisaurus-popularis-599211376
https://www.hindawi.com/journals/ijeb/2012/193235/
http://www.wetwebmedia.com/ca/volume_7/volume_7_1/shell_dwell.html
https://en.wikipedia.org/wiki/Cephalopod_intelligence