Eljött hát ez is. Ha már Észak-Amerikával foglalkoztam, háromszor is. Az más kérdés, hogy az első két kört ma már finoman szólva is az ürülék nem ép kulturált szinonímájával tudom illetni. Első körben a nem megfelelő forrás használat, legyen a keresés, felhasznált források és azok listázása miatt. Ettől függetlenül a fő gondolatok és megállapítások változatlanok. Észak-Amerika egy dolog, ellenben a világ többi részén mi volt a helyzet az utolsó 2-3 millió évben? Ennek próbáltam minél alaposabban utánna nézni és összesíteni az információkat. Nos, van miről is írnom.
Prehistoric Planet koncepciós rajz. Gaëlle Seguillon alkotása. |
Mikor még a Magyar Királyság idején Nopcsa Ferenc által szerzett értekezést olvastam, megéltem azt, hogy őslénytani dolgokat nézek és pofán vág Trianon. És ez csak egy bizarr élmény.
További megjegyzés: Mint az előző cikknél, itt is a blog valamért ignorálja milyen betűméretet adok meg, más jelenít meg. Ha átállítom és át is állítja, később vissza állítja. Vagy a szöveg más részén tesz módosítást, mert csak. Szóval például eltérő betűméretek ezért vannak, mert a blog rendszere úgy gondolja, hogy magától átállítja, mert csak. Viszont most olyan is volt hogy teljes szöveg szegmenseket pakolt át vagy a képeket. Tény az egész szöveget akartam egyszerre formázni, az eredményezhette.
Előző cikk, első felvonás és hasonlókként hivatkozhatok a Tyrannosaurus ökoszisztémája, avagy Észak-Amerika a Maastrichti korszakban – harmadik felvonás c. cikkre. Technikailag ez a cikk annak a folytatása. Pontosabb cím lenne a felső maastrichti korszak, tény.
Mivel fogalkozok a Pterosauria-kkal, így a Pteroszaurusz gyorstalpaló is fontos.
Van néhány téma melyek eredetileg ennek a cikknek lettek volna a részei, ám így is nagy terjedelem miatt önálló cikket kaptak, még pár pl. ide nem vonatkozó dologgal kiegészítve. Ezek az alábbiak:
- Oxigénről és a szén-dioxidról röviden leginkább a mezozoikumra szorítkozva
- Tökéletes példa a problémára: Sinoceratops
- Az elfeledett Chadceratops
- Egy birodalom ura: Az Acrocanthosaurus
- Dualista zsarnokok
- Wakinyantanka styxi, mint ragadozó óriás Oviraptorosauria
Nem tudom megfogalmazni, hogy mennyivel volt könnyebb csak Észak-Amerikával foglalkozni. Triceratops fauna nagyon jól behatárolható időben. Alamosaurus fauna esetén gondot jelentet, hogy túl tág időkeretről van szó. Lehet felvettem listára vagy épp lehagytam állatokat. Javelina formáció esetén lehagytam a Bravoceratps-ot, míg a Kritosaurus-t felvettem. Lehet egyiket se kellett volna, lehet mindkettő még élhetett kihaláskor. Az a helyzet, hogy globális viszonyban maastrichti lelőhelyek nincsenek korilag jól meghatározva. Ki lehetne indulni abból, hogy pl. a formáció felső rétege, ám ha a formáció felső rétege is csúszkálhat 2,5 millió évet az pont akkora csúszás ami miatt áteshet a kívánt metszésen. Tehát most a Tarbosaurus biztosra vehető kihalás idei állat vagy sem? Ez a plusz-mínusz 2,5 millió év nagyon sokat számít. Triceratops fauna kisebb időkeretet ölel fel, viszont fixen tudjuk rögzíteni az irídium réteghez. Globális mértékben nincs olyan pontos kormeghatározás, mint a Triceratops faunánál, sőt még az Alamosaurus fauna is egészen jónak mondható. Arról nem is beszélve, hogy rengetegszer hivatkoznak olyan anyagokra mik nem lelhetőek fel interneten, vagy Sci-Hub se tud mit kezdeni velük, esetleg az egész oroszul, franciául vagy spanyolul van. Szóval mindenki vésse elméjébe a fent írtakat. Sokkal nagyobb a káosz, mint Észak-Amerika esetén.
Az a helyzet, hogy a rengeteg képlékenység miatt erősen elgondolkodtam azon, hogy meg se írjam a cikket. Akármennyire is jó munkára akarok törekedni, nem tudom azt mondani, hogy felelősséggel meg tudom tenni. Láthatóan megtettem, megírtam. Ennek egy oka van: Sajnos őslényes dolgokat készítő nem hivatásosok többsége (Olykor még a hivatásosok is.) még tized annyi felelősséggel (Vannak esetek mikor az jó lesz nullának is.) sem képesek hozzáállni a témához, mint én. E témában már több, mint ezer órás munkával mit több embernek kellene végeznie, elrontok valamit? Igen fáj, nem akarom, de belecsúszik, hiába nem szeretném. Más meg magasról tesz az egészre. Ha azok az izék rendben vannak, akkor ez pláne. Nem mellesleg ezt az utolsó nem avialae Dinosauria dolgot előreláthatóan szükség esetén (hiba javítás, új publikációk) frissíteni fogom. Vagy kiegészítő cikkek lesznek, hogy ne foltozott folt legyen ez a cikk idő múltával.
Vannak lelőhelyek mik noha vizsgált időből valóak, például nem találtam forrást, hogy lenne dinoszaurusz lelet belőlük. Ilyen: Paso del Sapo formáció. Illetve csak tojások kerültek elő, mint Colorado formáció. Vagy olyan nagy kormeghatározásuk van, hogy csak na. Ilyen a Bauru-csoportban található Adamantina formáció, melyet késő coniaci - késő maastrichti korúnak becsül egy 2018-as publikáció. Ami így egy jó 20 millió éves időkeret. Megjegyzem nagyon gazdag szárazföldi pseudosuchia faunája volt és mint tudjuk a Sebecosuchia-k kihalást túlélték.
Például a Nanningosaurus dashiensis-t se tudtam felhasználni, mivel Nalong-medence van megjelölve. Tény publikációjában írnak a rétegekről mi alapján késő maastrichti is lehetne, ellenben ugyan itt a Tsintaosaurus-szal egykorúnak is írják. Ellenben a Gonkoken nanoi publikációjában a családfán kréta legvéginek van jelölve. Viszont az állattal egy mondat erejéig foglalkoznak, mégpedig, hogy nincs pontosan meghatározva a kora, nem tudni mikor élhetett. Szóval sok kérdőjel miatt lehagyom.
A mindat.org felül van értékelve. Vannak jól használható részei, térkép készítéshez elsődlegesen ezt használtam. Ám a felhasználói felülete számomra nem egészen átlátható, szerintem sok a felesleges kattintás. Ezen túl, valótlan időintervallumokat ad meg a legtöbb állatnak. Forrás jelölése sem jó. Olyan mint ez a cikk, oldal végén ömlesztve a források. Csak elvben a mindet.org szakmai oldal, tehát jóval pontosabbnak kellene lennie. Szó se róla Wikipedia-ra is ránéztem, hogy minél kevesebb dolog kerülje el a figyelmem. Általánosságban igaz, hogy ha a szöveg nem is jó a Wikipedia-n, akkor is oda van téve a forrás. Már amikor értelmes a forrás megjelölés. “Ortega et al., 2015”, tessék ez egy példa. Se linkelés nincs, se DOI, semmi. Nem egyszer pedig információ megvolt, hogy hol kellene utána nézni, ám online nem megtalálható.
Több mint 300 publikációt használtam fel, ha előző cikket is figyelembe vesszük akkor több, mint 400-ról beszélhetünk. (Becsúszhatott olyan hiba, hogy források közt valami kétszer szerepel.) Tény vannak esetek mikor ténylegesen egy-két mondat mi a témánkhoz tartozik. Ellenben ide citálnám a 49-esben lévőt mely tüdős halakkal foglalkozik mivel már az absztractban írják, hogy a témában hány új publikációt találtak. Amikor a hivatásosok is azzal kezdik, hogy mennyi forrást találtak… magyarán, ilyen számok mellett sajnos esélyes, hogy valami fölött átsiklottam.
Vizsgált időkeretünkről, problematikusságáról
“Továbbá ezúttal még kisebb merítést fogok vizsgálni, 68-66 millió évvel ezelőtti időkeretet, bizonyos esetekben lehet ez 69 is, de nem fogok 70 vagy 72-ig elmenni. Ráadásul ezúttal egy sokkal jobb térképen való jelölést kívánok használni.” - Írtam az előző cikkben. Ezen most sem változtatok. Viszont, a Javelina formációban talált Kritosaurus-t és Saurolophinae-t érvényesként kezeltem, holott ezek legkorábbi dátumozása is 69 millió év. A 68 millió évvel ezelőtti Eotriceratops-ot viszont nem kezeltem és nem is kezelem érvényesként. Ez ellentmondás, nem?
Nem egészen. A Javelina formáció nem eléggé feltárt. A Gryposaurus alsatei kora sincs megfelelően meghatározva, ám vele egyértelműen számolhatunk. Ha valóban Gryposaurus a besorolása ennek az állatnak akkor a genusz 10-14 millió évet megélt. Ráadásul a javelinai Gryposaurus és korábban éltek közt van egy időbeli szakadék. Ez a tény később lesz fontos. Ám az Alamosaurus sanjuanensis vissza fele túllóg a vizsgált időkeretünkön, ám kihalás idei állat. Szóval ez az önkényes határ nem azt jelenti, hogy valami ha ez előtt élt “nem sokkal”, akkor nem élhetett volna a kihaláskor. Akkor mégis az Eotriceratops-ot mért nem kezelem kihalás ideinek?
Ahol az Eotriceratops élt, ott van vagy volt (nézőpont kérdése) a triceratops fauna. Észak-Amerika egy részén fauna váltás volt. Ez a fauna váltás viszont a szomszédos alamosaurus faunában részleges lehetett. A bolygó más részein pedig látni fogjuk az adatkészletből, hogy más milyen változások voltak 69-66 millió év közt, vagy talán nem is voltak változások. Eotriceratops-ot azért nem kezelem kihalás ideinek, mert feltehetően továbbfejlődött Triceratops horridus-szá, ez a faj sem élte meg a kihalást, a T. prorsus lett belőle, mely már megélte a kihalást. Míg bizonyos állatok 10 millió év alatt alig változtak, addig más állatok 2 millió év alatt jelentősen. Ahol az Eotriceratops élt, ott “később” más Triceratopsini-k éltek. Ezt a fauna váltást kell figyelembe venni. Ez persze nem azt jelenti, hogy pl. nem volt mondjuk egy eotriceratops fauna a triceratops faunától északra. Amint lesz erre bizonyíték, érvényesként kell kezelni. Ugye a Gryposaurus–ról is folyamatosan megfeledkeznek, ahogy az Augustynolophus-ról is. Bizonyos az időkeretünkbe belógó állatokat ezért nem kezelek úgy, hogy voltak kihalás idején.
Egy másik példa a Nemegtben talált Therizinosaurus cheloniformis. Formáció kormeghatározásáról később, maradjunk annyiban hogy túl tág időkeretben mozog. Ellenben ez az állat az alsó rétegekből került elő. Legideálisabb korbecslés esetén is határon táncol. Ezért nem tekintem kihalás idején még élt állatnak. Ellenben középső és felsőbb rétegekből is kerültek elő csak therizinosauridae szinten beazonosítható leletek. Ez lehet egy teljesen új faj, akár leszármazottja a T. cheloniformis-nek, ám lehet hogy ugyanúgy T. cheloniformis, nem tudni.
Szóval nagyon képlékenyek a dolgok. Engedékenység és lehető legmerevebb szigorság közt kell lavíroznom, sőt inkább egybegyúrva alkalmaznom. Szóval megértem, ha valaki szerint bizonyos állatokat nem kellene figyelembe vennem, míg másokat igen.
Illetve még ide citálnám a Sinoceratops-ot pár mondat erejéig. Alábbi családfa egy 2015-ös Ceratopsia-k alsó állkapcsával foglalkozó publikációból van. A Regaliceratops peterhewsi és Pachyrhinosaurus canadensis is a fauna váltás miatt nem került kihaláskor élt állatnak. Sinoceratops-ot ellenben nem érinti a fauna váltás, mert ázsiai állat. Igen ám, de a vonala elég hosszú. Ennek az oka, a lelőhelyének kaotikussága és kormeghatározása. Nem tudjuk pontosabban a leleteket behatárolni az időben. Ráadásul a két triceratops fajt is azonos időkeretbe helyezték, mely ma már tudjuk, hogy téves. 2016–os publikációban az Ischioceratops hasonlóan nagy időkeretet kapott, ráadásul a kihalásig kitolva. Viszont a Zhuchengceratops még maastrichtiig sincs értelmezve. “Ugyan ott” találták őket, mint a Sinoceratops-ot. Ez sokkal nagyobb, mint a Nemegt 2,5 millió éves “csúsztathatósága.”
Ezektől függetlenül elém került családfákon ha valami anomáliát láttam, annak utána néztem és nem is egy állat volt mit ezután kihaláskor élt állatként tudtam kezelni. Ilyen például a Secernosaurus. Sőt előző cikkben a Prenoceratops sp. ilyen szempontból mókás. Egy japán “kreatív” ember osztott meg képet börzei standjáról ahol maga készített triceratops faunai (vagy lanciai fauna szint) poszterén rajta van az állat. Abszolút nem tudományos anyag, de nem kevés keresés után meglett a publikáció ahol konkrétan ennek sorolják be példányt.
The Encyclopedia of Dinosaurs: The Theropods és The Encyclopedia of Dinosaurs: The Sauropods 2019-es és 2020-as könyvek, Ruben Molina-Pereztől és Asier Larramenditől. Sajnálom, hogy magyar nyelven nem jelentek meg, nagyon szép ábrák vannak, rövid, tömör de jól érthető a fogalmazása. Ráadásul rengeteg kevésbé ismert leletről így állatról is szó van, feltüntetve a lelet/példány kódját. Olyan az egész, mint egy átlag ember számára is közérthető publikáció. Így segítségemre is volt a cikk megírásában. TEoD-ként fogok rá hivatkozni a továbbiakban.
Persze van kritikám, ám ezek nagyrészt az azóta született tudományos eredmények miatt vannak. Ilyen a kanadai, felső maastrichtii RTMP 86.207.17, ez már nem Therizinosauridae, hanem Caenagnathidae. Qianzhousaurus sinensis és Alamosaurus sanjuanensis alsó maastrichtinek van jelölve. Bár Alamosaurus-szal foglalkozó sorok közt van mi felső maastrichtinek is írja. Gargantuavis alatt van a NHMM/RD 271-es Belgiumból, mely Ichthyornithes és 2022-ben Janavis finalidens névvel lett leírva. Itt a kódja amúgy (NHMM) RD 271. (Ez nem hiba felróvás, mert sajnos a kódokat elég gyakran írják másként.) A helyzet, hogy a Gargantuavis szekciójában az Ichthyornis anceps-ről is szó van. Ez például nem logikus szerintem. Ismét nem a könyv hibája, jó, hogy lelet/példány kódokat megad, ám van amelyikről lényegében semmi nincs az interneten.
Google Térkép szolgáltatását vettem igénybe a lelőhelyek térképen való jelöléséhez. Így viszont a mai földrajzon kerültek jelölésre. Ennek két oka van. Első, hogy nem találtam megfelelő üres térképet. Második, hogy elég sok eltérés van a felső maastrichti térképek közt és nem szeretném, hogy az olvasónak egy féle elképzelés rögzüljön. Ráadásul 2023 októberében ez egy publikáció témája is volt, hogy a végkövetkeztetéseket mennyire (eléggé) befolyásolják a választott térképek. Legjobb példa az Owl Creek formációban talált chasmosaurinae fog lehetne. Hol volt a két szubkontinens közti összeköttetés? Délen? Torosaurus utahensis/Ojoceratops fowleri lehet? Esetleg középen? Torosaurus latus/Triceratops prorsus/Nedoceratops hatcheri lehet? Vagy még északabbra és valami teljesen ismeretlen? Ám Ázsia eseténél is elég sarkalatos, hogy mennyire volt hegységek által szétszabdalva a kontinens. Egyszóval a sok eltérő térkép így lehetőség közül csak kiragadni, többit nem figyelembe venni bizony hibás.
Eltérő színek nem jelentenek semmit, könnyebb megkereshetőséget teszik lehetővé, kategóriák (földrészek névvel) is ezt segítik, mivel limitált a választható színek száma. Kategóriák lenyithatóak, hogy minden tételt kilistázzon. A bal oldali menüben rákattolva a névre oda ugrik a térképen és listáról az adott jelölés adataira vált. A “név” és “leírás” tőlem van. Ez utóbbi általában egy link, hogy honnan van a jelölés (jobb esetben) helyadata mi alapján elhelyeztem. Bizonyos esetben más is van, pl. egy genusz név, ez is csak jelölés céljából. “Részletek a Google Térkép adatbázisából” tőlem független, a Google automatikusan rakja hozzá.
Karika pipával olyan hely, mely állatai (min. egy taxon) élhettek a kihalás idején. Az X pedig nem tekinthető annak, általában azért, mert korábbi vagy nincsenek megfelelő adatok. Jelölések nem méter pontosak, nagyon nem. Van amikor több formáció kap egy jelölést.
Helyenként több egy helyen lévő formációt egybe veszek. Első körben az idő kertünkből kieső állatokat nem tettem listára. Másodkörben ebből gondom adódott, mivel van olyan első körben tájékozódásra alkalmas lelőhely, ahol legalább egy állat kormeghatározása (69)68-66 millió éves keretünkbe esik biztosan. Eleve így már nem tájékozódás jellegű. Továbbá valahogy a listában meg kellett különböztetnem, vagy a lista így egy állatot tartalmazna. Végül úgy döntöttem, minden biztos fajt listázok, ám amik kiesnek az időkeretből, azok a listában áthúzásra kerülnek.
Észak-Amerika nagy részéről nincsenek lelőhelyek, Ázsia esetén még rosszabb a helyzet. A két kontinenst (korábban Észak-Amerika Laramidia részét) egy szárazföldi híd kötötte össze. Sok millió éven át állandó fauna cserére volt lehetőség. Így tulajdonképpen nem meglepő, hogy a két kontinens életközösségei nagy vonalakban hasonlóak, igaz bizonyos kládok alul vagy túl reprezentáltak egyiknél vagy másiknál. E két kontinens felső krétai fauánit van mikor egységesen “asiamerica fauna” névvel illetik. Nehéz az egykori domborzati viszonyok, akár hegységek megbecslése is. Cikkemben többféle térképet használok különböző publikációkból és van melynél Ázsia nem különösebben hegységek által szabdalt, ám van olyan változat is melyen elég komolyan. Ez pedig azt is jelentheti, hogy elég sok egymástól elkülönülő fauna lehetett. Ismert lelőhelyek állatai alapján nem lehet biztosra kijelenteni, hogy ez így is van, ám nagyon jó rá az esély.
Nanxiong
Yuanpu-ként is megtalálható, 2004-ig még campaniai formációként volt ismert. Ellenben a helyzet az, hogy az utolsó egy millió vagy akár csak pár százezer évből adja az állatokat. Qianzhousaurus sinensis-t talán nem kell részletezni mára már viszonylag ismert kisebb (vagyis közepes) méretű Tyrannosauridae. Ellenben 2004-es gyűjtésben még fel van tüntetve a Tarbosaurus bataar. Ténylegesen nagy termetű ragadozóktól fogakat találtak. Nem kizárt, hogy nagyobbra is megnőhetett a Qianzhousaurus, ám koponya felső része van meg és az alapján a fogai megbecsülhetőek, így el lehet különíteni őket. NHMG 8500-as fog ráadásul nem megfelelően besorolható. Legnagyobb ismert kréta végi, ázsiai fog, carcharodontosauridae-hoz rendelését elutasítom, a megaraptora affinitással sem foglalkoznék, ám a TEoD miatt Tyrannosauroidea-ként veszem listára. Tarbosaurus méretű, vagy nagyobb Megaraptora ázsiai jelenléte felettébb érdekes. Bár Proceratosauridae-t sem zárnám ki. Ázsia hideg északi részén vagy hegységekben fennmaradhadtak? Ráadásul ott van még NHMG 8501-es fog, mely egy úgy T. rex méretű Tyrannosauridae foga. Megjegyezném, hogy a Qianzhousaurus egy példánya került csak elő és annak a töredékes koponyája fogak nélküli. Fogak mérete megbecsülhető, a milyenségük már más kérdés. Maradok a három tyrannosauroidea taxon jelölésénél, ám arra számítok, hogy a Qianzhousaurus nagyobb lehetett és neki volt ilyen lapított ziphodont foga.
8501-es fog mely Tyrannosauridae. 8500-as fog, mely Tyrannosauroidea, lehetséges Megaraptora? |
Gannansaurus sinensis néhány csigolya által ismert, ez alapján Titanosauriformes ami biztos, ám valljuk be más kréta végi Sauropoda-k alapján bizonyosan ez az állat Titanosauria. Két csigolya alapján az Euhelopus-szal közeli rokon lehet, továbbá ennyiből az sem megállapítható, hogy kis termetű faj volt, vagy esetleg fiatal példány csigolyái kerültek elő. 2023-ban publikálásra került a Jiangxititan ganzhouensis, mely jelentősen eltér a Gannansaurus-tól. Egymáshoz képest a Gannansaurus primitívebb, a Jiangxititan biztosan Titanosauria. Microhadrosaurus nanshiungensis alsó állkapocs töredék alapján leírt feltehetően kis termetű Hadrosauridae, ha nem fiatal egyedtől származik a lelet. Nanshiungosaurus brevispinus egy már 1979-ben kissé hiányos gerincoszlop és medence által leírt közepes méretű Therizinosauridae.
Formáció nagy érdekessége az egy tucatnyi Oviraptorosauria. Tény számos ootaxon van és én ezektől eltekintenék, mert a csontmaradványok által is ismert „néhány”. Ezeknek betudhatóak az előkerült tojások. Banji long koponya által került leírásra. Corythoraptor jacobsi majdnem teljes csontváz által került leírásra. Ganzhousaurus nankangensis bár töredékes, alsó állkapocsból is került elő darab, így megkülönböztethető taxon. Huanansaurus ganzhouensis erősen hiányos, ám teljes koponyáról beszélhetünk az esetén. Jiangxisaurus ganzhouensis is elkülöníthető, révén koponyából is előkerültek részek, nem csak a testből. Nankangia jiangxiensis-nak is van diagnosztikus része az alsó állkapocsból, illetve további néhány más testrész is előkerült. Egészen sok előkerült a Tongtianlong limosus-ból, koponya is. Shixinggia oblita-ról rendes online publikációt nem találtam, számos más állatnál hivatkoznak rá, nincs koponya az ő esetén. Tehát ha rotálni szeretnénk, őt mondjuk a Banji long-gal egybe vehetnénk, de ez elég nem megalapozott lenne. Továbbá találtak még néhány koponya nélküli hiányos lelet, van mely tojásokkal együtt őrződött meg, mint a LDNHMF2008. Hét koponya vagy koponya töredék révén beazonosítható fajról lehet beszélni. Szinte abnormális ez a magas diverzitás, főleg, hogy viszonylag szűk időkeretről van szó, így jó rá az esély, hogy ezek az állatok találkoztak egymással.
LDNHMF2008 |
- Banji long
- Corythoraptor jacobsi
- Gannansaurus sinensis
- Ganzhousaurus nankangensis
- Huanansaurus ganzhouensis
- Jiangxisaurus ganzhouensis
- Jiangxititan ganzhouensis
- Nankangia jiangxiensis
- Nanshiungosaurus brevispinus
- Microhadrosaurus nanshiungensis
- Qianzhousaurus sinensis
- Shixinggia oblita
- Tongtianlong limosus
- Tyrannosauridae indet.
- Tyrannosauroidea indet.
Pingling
Annyira késő maastrichti, hogy felmerült, hogy kihalás utáni nem madár dinoszauruszokról van szó. Oka, hogy nincs meg az elhatároló réteg, keveredik a kréta legvégi és harmadidőszaki. Nanxiong-medencében található, vélelmezhetjük, hogy a Nanxiong formáció állatai éltek itt. Itt problémába ütköztem, révén lábnyomokról és tojásokról találtam információt. (Melyeket kirívó esetben érintettem csak Észak-Amerikánál.) Ami talán segíthetne a “The end of the dinosaurian era in the Nanxiong basin” c. 1993-as publikáció Dale A. Russell, Donald E. Russell és Arthur R. Sweet tollából, ám nem sikerült online rátalálnom. Így Jean Le Loeuff 2013-as publikációjára tudok hagyatkozni. Eredetileg nem akartam külön oszlopot szentelni neki, Nanxiong formáció alá akartam söpörni, ám a két Ornithopoda miatt végül külön oszlopott kapott.
- Hadrosauridae indet.
- Kis termetű Ornithopoda indet.
- Kis termetű Theropoda indet.
- Nemegtosauridae indet.
- Therizinosauridae indet.
- Tyrannosauridae indet.
Nemegt
Örömteli ezt a formációt felvenni 2023-as publikációnak hála, révén 66,7 - 69,2 millió év köztre datálható a formáció felső és középső rétege. Középső rétegből származó Tarbosaurus és Saurolophus fogakat vizsgáltak ehhez. Legjobb esetben közel áll a kihaláshoz a felső réteg, így abban az esetben figyelembe vehetőek az állatok, mint kihalás idején élt fajok, illetve ebben az esetben a formáció középső rétege is. Rosszabb esetben pedig tájékozódásra alkalmas csak, mint a Prince Creek formáció. Viszont ebben az esetben is közelebb van a kihaláshoz, mint azt régebben gondolták. Komoly gondot jelentett számomra mely állatokat vehetem fel listára. Formáció több területből áll, a “Khulsan” nevű rész közvetlenül a Barun Goyot formációval érintkezik. Ez maastrichti eleji, bár vélelmezhetjük, hogy ennek a kormeghatározása sem jó. Ez alapján vagy 4-5 millió évet ölel fel a Nemegt formáció, vagy messze nem tekinthető kihalás ideinek, vagy a Barun Goyot kormeghatározása sem jó. Khulsan részen talált állatokat, ha nincsenek jelen máshol, ne vegyem figyelembe? Szóval elég nehéz megszűrni mi jó és mi nem. Három biztos Troodontidae van a formációból, általam talált források alapján, egyszerre két faj sem kizárható. Tarbosaurus, mint genusz végig jelen volt, ám nem biztos, hogy a T. bataar volt ez végig, ettől függetlenül e fajként kezelem. Illetve komoly gondba ütköztem a sok ásatási hellyel, azok egymáshoz való kronológiai viszonyával. Elkezdtem erről egységes táblázatot készíteni, mivel van publikáció miben számos (nem az összes) feltárási hely kronológiailag van vázolva, több különböző táblázatban és minden egyesnél az aljáról indul újra a számozás. Szóval én nem túl fényes matematikai tudásommal aránypárok, mi hogy, hol, hova. Majd konstatálnom kellett, hogy az interneten fellelhető információk többsége nem olyan precíz, hogy én tudjam használni a táblázatomat, főleg, hogy számos ásatási hely van ami esetén foghatom a fejem, mert nincs rendes időbéli meghatározása. 2011-es fiatal Tarbosaurus publikálása Bugin Tsav-ból, oké nyolc ásatási helyről tudok. Melyik? 2009-es ásatási hely? Az a formáció felső része. Északi? Az legfelsőtől az alsó közepéig terjed. Illetve hol így, hol úgy írják a helyek neveit. Vannak azért esetek, melyeknél nagyon egyértelmű. Továbbá Khaichin I-et ide veszem, ám elvben nem része a Nemegt formációnak, viszont nemegti lelőhely és paleogén határ között található.
Publikációból származó ábrák és alatta a magam számára készített "jegyzetem". |
Érdemes is a Tarbosaurus bataar-ral kezdeni révén nem követi a Tyrannosaurus rex élőhely leuralását láthatóan. Továbbá nem csak a kronológia mi miatt nem lehet a T. rex elődjének nevezni, én magam is elnéztem. A két állat mellső végtagja zárja ezt ki, révén a T. rex 3. ujja nem nőtt hozzá a másodikhoz. Ettől függetlenül úgy tűnik közeli rokonok, sőt mai napig előkerül a Tyrannosaurus bataar, mint egy genuszba való tartozás. 2020-as publikáció fogak izotópja alapján kívánta megbecsülni az állat étrendjét, ám előtte növényevőkét is megszemlézték, mely alapján a Nemegt formáció erdős területekkel bírt, továbbá ezt fa fosszíliák is bizonyítják. Nem meglepő, hogy a terület apex ragadozója volt. Leleteit sok helyen megtalálták. Sok lelet került elő az állatból és talán ezért sincs olyan pontosan dokumentálva mi honnan, illetve hogy (nagyon)régen nem volt olyan precíz a terepi munka.
Legalább egy Tyrannosauridae-ról beszélhetünk még. Az Alioramus remotus és az A. altai, mint különálló két faj kérdéses, továbbá a Qianzhousaurus-nál is felmerül, hogy ide tartozik-e. Illetve felmerült, hogy valójában a Tarbosaurus fiatal példányairól van-e szó. 2022-es publikáció alapján két külön genusz és mivel bár kizárt, hogy fiatal Tarbosaurus lenne az Alioramus, az ismert két faj példányai eltérő életkorúak, illetve lelőhelyük is eltérő korú lehet, így lehet, hogy csak egy faj volt. Ellenben jó példa a Panthera. Afrikában egymás mellett két faj is él, oroszlán és leopárd, ázsia esetén pedig képbe jön a tigris is. Az, hogy egyszerre két alioramus faj legyen a Tarbosaurus mellett az nem elképzelhetetlen.
Viszont van két kis termetű ragadozó mit nem tudok felvenni a listára. Bagaraatan ostromi-ből van alsó állkapocs, hátsó lábszár, medence és farok. Nála is felmerült a fiatal Tarbosaurus eshetősége, vagy, hogy Troodontidae volt. Nem csak ezért nem tudom listára venni, hanem mert a lelőhely alsó részéből került elő. Raptorex kriegsteini noha egész jó állapotban megmaradt és biztosan Tyrannosauridae, elég kis mérete miatt Tarbosaurus-ként kezelik sokan. Állat publikálásánál fiatal felnőttként vagy legalábbis “tinédzser” korúnak 5-6 évesnek állapították meg 2009-ben. Viszont az LH PV18 később elég fiatal példánynak lett elkönyvelve, 2-6 éves lehet a kora, függően milyen állat fiatal példánya. Vannak akik szerint nem Tarbosaurus, mert noha a PIN 552-2-es korosabb, összehasonlíthatóak és ez alapján egy másik Tyrannosauridae fiatal példányáról lehet szó, melynek felnőtt egyedét még nem tárták fel. Nem ennyire “egyszerű” a példány története, mivel illegálisan került feltárásra, Jehol Group-ból származónak titulálva, felületes vizsgálat el is könyvelte kora krétainak, magángyűjteménybe került, majd újravizsgálták és kiderültek a problémák. Azt tudni már, hogy Nemegtből származik, ellenben nem tudni honnan, illetve fiatal Tarbosaurus vagy egy másik “ismeretlen” Tyrannosauridae példánya? Így nem listázom.
Adasaurus mongoliensis egyetlen biztos Dromaeosauridae Bügiin Tsav-ból, noha vannak egyéb maradványok elég sok helyről, ezeket nem lehet biztosan hozzá kapcsolni. (Általam talált források nem kezelik ezeket úgy külön, mint más helyek esetén, ez későbbiekben lesz fontos.) Illetve van publikáció mi Deinonychosauria-t használja, amibe a Troodontidae-k is bele értendők. Troodontidae-k terén biztosabb a felhozatal. Korábban Saurornithoides junior volt a neve, ám már Zanabazar junior-ként fut. Egyik legnagyobb tagja a családnak. Borogovia gracilicrus alsó rétegből került elő, mint a Tochisaurus nemegtensis is.
Hermiin Tsav alsó része a formációnak, így a Therizinosaurus cheloniformis-t nem tudnám a listára venni. Viszont van akár más fajú Therizinosauridae 2008-as előadás sor leirata alapján. A gond, hogy Ulan Khushu, Altan Uul, Bugin Tsav és Guriliin Tsav helyek vannak felsorolva és nincs kifejtve mi honnan van. Therizinosaurus-t nem is, de Therizinosauridae-t listára veszek.
Gazdag Oviraptorosauria fauna van, tény jelenlegi ismeratanyag szerint eloszlanak időben. Avimimus-ból két faj is le lett írva, az A. portentosus és az A. nemegtensis. A két faj biztosan alsó rétegből került elő. Van Bügiin Tsav-ból is feltehetően Avimimus portentosus, mely viszont eltér a holotípustól. Komoly egyedek közti dimorfizmus, a millió éves távolság miatti különbség a fajban, esetleg harmadik faj? Simán Avimimus sp.-t veszek érvényesnek. Egy egész világra kiterjedő Oviraptorosauria-kkal foglalkozó publikációban ellenben az A. nemegtensis van kréta legvéginek jelölve. Okulva előző cikk Parksosaurus esetéből és, hogy 2023-ban került publikálásra, hogy a Nemegt kréta legvégi is lehet ebben a 2019-es publikációban is hasonló gixer csúszhatott be.
Szerencsére a hely Oviraptorosauria-val foglalkozó 2018-as publikáció helyenként jelöli mit hol találtak. Bügiin Tsav-ban még más állatok is előkerültek, vannak nem besorolhatóak, ám itt van még a lehetségesen az Elmisaurus rarus. Biztosabban pedig a Nomingia gobiensis.
Altan Uul 2-ben itt van még a Rinchenia mongoliensis, nem dokumentált hellyel, ami gond, mivel az Altan Uul2 lenyúlik az alsó rétegekbe is. Averianov és Sues 2012-es publikációja alapján előbb említett világméretűen Oviraptorosauria-kat áttekintő szerint ez kora maastrichti. Ha a jobb eset áll fenn, hogy a Nemegt nagyon közel van a kihaláshoz, akkor Rinchenia mongoliensis talán figyelembe vehető. Eredetileg érvényesnek is vettem, végül mégis mellőzése mellett döntöttem. Conchoraptor gracilis-szel bajban vagyok, révén a Baruungoyot formációból is előkerült, illetve nem igazán behatárolható helyekről. Így nem veszem érvényesnek. Gobiraptor minutus fiatal példány által ismert és alsó rétegből. Ahogy a Nemegtomaia barsboldi is alsó rétegből ismert. Az Oksoko avarsan elég bizarr és szerencsére listára vehető állat. Harmadik ujja annyira csökevényes volt, hogy feltehetően nem látszódott, bőr alatt volt. Természetesen mint mindig vannak nem behatárolható töredékes leletek, illetve vannak kétséges besorolásúak, mint felsőbb rétegből előkerült Elmisaurus. A Heyuannia yanshini-t nem tudom listára venni, de a genusz másik faja a H. huangi a Dalangshan formációból került elő, aminek nem találtam megbízható datálását, ám fontos kiemelni, mivel Kína Guangdong tartományában található, elég messze Nemegttől.
Míg máshol épp, hogy csak találnak Alvarezsauridae-kat itt kettő (három) is előkerült. Alsó rétegből került elő a Nemegtonykus citus. Mononykus olecranus, illetve lehetséges második Mononykus faj. Míg az utóbbi alsó rétegből való, addig a Mononykus olecranus Bügiin Tsav-ból így listára vehető.
Gallimimus bullatus illetve neki tulajdonítható leletekből nagy bőség van, szinte mindenhol előfordul. Mostanra már nagyon ikonikussá vált Deinocheirus mirificus-t listára lehet tenni, hisz középső rétegből is van lelete. Alsóbb rétegből előkerült maradványokon Tarbosaurus-nak tulajdonítható fognyomok vannak. A TEoD említ egy nem publikált singcsontot, mely lehet, hogy Deinocheirus-hoz tartozik. Az 1 méteres hossza miatt az állat 16 méteres lenne és ugyanennyi tonna. TEoD is megjegyzi, hogy lehet más Theropoda vagy Hadrosauromorpha a tulajdonosa, lehet nem is singcsont, közel sem biztos, hogy Deinocheirus-ról van szó. Nem sikerült találnom róla semmit, de láttam, hogy egyes oldalak simán lehozzák, hogy ekkora volt ez az állat és pont. Maradjunk annyiban, hogy van egy nem beazonosítható egy méteres talán singcsont a formációból. Nem álltunk meg, hisz az Anserimimus planinychus előkerült Bügiin Tsav-ból és Tsagan Khushu-ból. Ez egy elég kis termetű Ornithomimidae volt, így más ökológiai fülkét tölthetett be, mint a Gallimimus. Van esély további fajra, ám töredékes leletek vagy a kézfejeket vizsgáló 2018-as Április elseji publikáció sajnos nem sok. Őszinte leszek én minden Április elseji publikációtól félek, ám visszavonva nincs, így nem átverés. MPC-D 100/11 lehetséges negyedik faj. Nem kerül fel, lehet önálló genusz, lehet második Gallimimus faj (G. mongoliensis), lehet egy “furcsább” Gallimimus bullatus a töredék alapján. Viszont potenciál van benne.
Sauropoda-k terén a helyzet az, hogy Nemegtosaurus mongoliensis és Opisthocoelicaudia skarzynskii esetén felmerült, hogy nagyon közeli rokonok, annyira, hogy egy fajról lehet szó. Szerencsére kerültek elő azonos csontok mindkét állattól, mik révén össze lehetett hasonlítani őket, így jelenleg valószínűtlen hogy egy faj lennének. Nagyobb probléma, hogy a hozzájuk biztosan rendelhető és nem a típus példányhoz tartozó leletek száma csekély, illetve alsó rétegből kerültek elő. Ellenben szinte mindenhonnan kerültek elő titanosauria leletek. Így egy Titanosauria indet.-et vehetek fel a listára.
Alsó rétegből ismert a Prenocephale prenes és a Homalocephale calathocercos, mely lehetséges, hogy fiatal és/vagy nőstény Prenocephale. Ellenben nem besorolható pachycephalosauridae leletek sok helyről előkerültek. Lehetséges, hogy a prenocephale genusz értelmezhető az egész formációra, ha mégsem akkor is minimum egy Pachycephalosauridae volt középső/felső rétegekben. Ezért Prenocephale sp. került listára.
Másik ága a Marginocephalia-nak, a Ceratopsia legfeljebb alsó rétegből került elő. Így számunkra nem relevánsak, sőt rendes forrás sincs ilyen lehetséges leletekről. Ezek Leptoceratopsidae-k és Protoceratopsidae-k lehetnek. Udanoceratops cikk kis képet adhat róluk. Azért van itt egy kis gond. Évtizedekre visszanyúló kavarás, mit végig vesz egy 2020-as publikáció. Avimimus portentosus halotípusa és hét másik egyede mellett találták az Udanoceratops tschizhovi a holotípusát. Nem itt, hanem ott találták, nem úgy van, nem jó a dokumentáció stb.. Szóval van kis kavarodás. Származási helyük elvileg megvan, ám alapos vizsgálat még nem volt. Ez jelentheti, hogy az Avimimus portentosus Djadokhta formációból van valójában. Ám azt is, hogy az Udanoceratops tschizhovi legalább alsó Nemegtre értelmezhető.
Leginkább az Ankylosauridae-knál látszik jól az átmenet a Baruungoyot és Nemegt formáció közt. Számos Baruungoyot-ban megtalált Ankylosauridae jelen van Nemegt alsó részén. Ezek: Dyoplosaurus acutosquameus, Saichania chulsanensis, Tarchia kielanae, Tarchia teresae és Tarchia tumanovae. Vannak felsőbb rétegekből ankylosauridae leletek, ám ezek nem besoroltak. Egy Ankylosauridae indet.-t veszek listára, ám alsó réteg alapján lehetséges, hogy nem csak egy faj volt.
Saurolophus angustirostris a formáció ikonikus, feltehetően legelterjedtebb növényevője volt, mind térben és időben. Barsboldia sicinskii lambeosaurinea-ként kezdte, ám 2011-ben Saurolophinae-ba került besorolásra. Listára csak az előbbit tudom venni, mivel utóbbi alsó rétegből került elő. Előkerült lábnyomok nem vélelmeznek nagyobb diverzitást.
Van egy Azhdarchidae indet. Guriliin Tsav-ból. Pterosauria-k nehéz fosszilizálódása miatt veszem listára, technikailag vehetjük egyértelműnek, hogy legalább az Azhdarchidae-k egész világon kihalásig jelen voltak. Ez az állat csigolyák által ismert, Hatzegopteryx-hez hasonlóan "rövid" nyaka lehetett. Továbbá jó eséllyel 10 méteres szárnyfesztávot is elérhette, meghaladhatta.
Noha madarak és nagyon madárszerűek nem relevánsak, de kiemelném a Judinornis nogontsavensis-t, mely egy Hesperornithes. Nem ő az egyetlen édesvízi faja a kládnak, ott van még a Asiahesperornis bazhanovi is. Judinornis háti csigolyák által ismert, így nem lenne meglepő, ha további leletek révén kiderülne, hogy nem Hesperornithes. Ám maga a Deinocheirus révén is láthatjuk, hogy a Nemegt formáció idején nem épp száraz volt a környezet.
- Adasaurus mongoliensis
- Alioramus altai/remotus
- Ankylosauridae indet.
- Anserimimus planinychus
- Avimimus
sp./
nemegtensis/portentosus Barsboldia sicinskiiBorogovia gracilicrusConchoraptor gracilis- Deinocheirus mirificus
Dyoplosaurus acutosquameus- Elmisaurus rarus
- Gallimimus bullatus
Gobiraptor minutusHomalocephale calathocercosNemegtonykus citusNemegtomaia barsboldiNemegtosaurus mongoliensisHeyuannia yanshini- Nomingia gobiensis
- Mononykus olecranus/sp.
- Oksoko avarsan
Opisthocoelicaudia skarzynskii- Prenocephale
sp./
prenes Rinchenia mongoliensisSaichania chulsanensis- Saurolophus angustirostris
Tarchia kielan/teresae/tumanovae- Tarbosaurus bataar
- Therizinosauridae indet.
Therizinosaurus cheloniformis- Titanosauria indet.
Tochisaurus nemegtensisUdanoceratops tschizhovi- Zanabazar junior
- Azhdarchidae sp.
Shanyang Basin
Terepe annak a dolognak mi miatt e cikk is született. Amúgy is már haldokoltak a kréta végén dolog. 42-es rövid híresben volt szó a publikációról. Illetve magyar médiából egy példa milyen ostoba módon kommunikálta le. (Bár a cikk hoz fel ellenpéldát, az tény.) A Shanyang-medencében gyűjtött dinoszaurusz tojások alapján leszűrték hogy hát alacsony volt a diverzitás. Mert olyan nincs, hogy valami ami élt ott az amúgy máshol fészkelt.
Shanyang-medencében több formáció is van (Juanling és Shanyang mik számunkra fontosak) utolsó két millió évre összpontosítottak, ám nem jelenti azt, hogy visszább nem tekintettem volna, szóval teljesen mi időkeretünkbe vág. Három faj van tojások alapján. Két Oviraptoridae és egy Hadrosauridae. Publikáció foglalkozott az itt talált csont fosszíliákkal is, ám nem vizsgálta őket újra. Legfiatalabb leletek nem meghatározottak, ezek ennyiben is lettek hagyva. Ami viszont fontos lesz a későbbiekben, hogy Shantungosaurus giganteus jelen van, még ha a besorolás formális is. Sauropoda leletek is vannak, Titanosauria indet.-ként listázom őket. Tyrannosauridae nem meglepő. Egy Oviraptoridae indet.-t listázok, noha tojások alapján kettő volt. (Ám nem lenne meglepő, ha egyik sem Oviraptoridae-hoz tartozna.) Értem, hogy a Shanyangosaurus niupanggouensis-t több évtizede fedezték fel és Coelurosauria-nál jobban nem lett besorolva, ám ha már olyan megbízhatónak akarjuk egy elég hiányosan ismert hely alapján állítani valamit biztosra, talán kellett volna vele foglalkozni. Szóval a Shanyangosaurus niupanggouensis egy kis termetű Coelurosauria, mely “akármi”. Lehet ez alapján Dromaeosauridae, de Tyrannosauridae is.
- Oviraptoridae indet.
- Shantungosaurus giganteus
- Shanyangosaurus niupanggouensis
- Titanosauria indet.
- Tyrannosauridae indet.
Subashi - Tájékozódás jellegű
Pontos kormeghatározás hiánya miatt, nem tudom listázni az itt talált állatokat, továbbá elég sajnálatosan mondhatni a 2004-es a legfrissebb adat innen dinoszauruszok terén. Mind a Wikipedia, mind a Mindat pl. listáz “Euoplocephalus sp.”-t, ez Ankylosauria-ként szerepel a 2004-esben, az Euoplocephalus-hoz rendelés még korábbi anyagokból származik. Valószínűleg Ankylosauridae-ról van szó. Tarbosaurus-szal kicsit bajban vagyok, mivel mellette Tyrannosaurus turpanensis-t is leírtak innen. Ez utóbbi szinte biztosan nem Tyrannosaurus. Továbbá ahogy észrevettem elég sok helyen nem elég diagnosztikus leletekre is rásütik élből, hogy Tarbosaurus bataar és le van tudva. Így Tyrannosauridae indet.-et tüntetek fel. Nemegtosaurus pachi helyett is simán Titanosauria indet.-et veszek listára. Rajtuk kívül még számos tojás is előkerült.
Ankylosauria indet.Titanosauria indet.Tyrannosauridae indet.
Qiupa
Formálisan leírásra került a Tyrannosaurus luanchuanensis. Sajnos csak fogak kerültek elő. Tyrannosaurinae-ként kerül listára. 1979-es publikációban a Tyrannosaurus-hoz találták hasonlóbbnak és nem a Tarbosaurus-hoz. Kis termetű ragadozók is képviseltetik magukat. Van egy Velociraptorinae, a Luanchuanraptor henanensis. Illetve hiányos leletek révén el nem nevezett Troodontidae.
Qiupanykus zhangi egy Alvarezsauridae melyet oviraptoridae tojás töredékkel találtak. Ebből adódóan feltételezik, hogy alkalomadtán tojásokkal is táplálkozhatott. Mellső végtagjai alkalmasak lehettek a héj feltörésére is. Tojások lehetséges, hogy a Yulong mini-hez tartoztak. Először fiókát találtak ettől az Oviraptoridae-től, majd 2022 fiatal felnőtt példány is leírásra került. A Qiupalong henanensis egy feltehetően észak-amerikából származó Ornithomimidae. Révén a Dinosaur Park formációban felfedezett példány majd 10 millió évvel korábban élt. Valószínűleg nem ugyanaz a faj, Qiupalong sp.-ként hivatkoznak rá. Hiányos leletek alapján van Ankylosauria, a Sauropoda Titanosauria lehet.
Hadrosauridae-ra nem találtam “hivatalos” forrást. Árulnak elvileg innenszármazó, elvileg hadrosauridae tojáshéj darabokat.
- Ankylosauria indet.
Hadrosauridae indet.- Luanchuanraptor henanensis
- Qiupalong henanensis
- Qiupanykus zhangi
- Titanosauria indet.
- Troodontidae indet.
- Tyrannosaurinae indet.
- Yulong mini
Yuliangze (Amur)
Sok helyen láthatjuk, hogy kora-közép maastrichti, ám van felső maastrichti becslés is. Ez utóbbi megállapításához itt talált polleneket használták. Wodehouseia spinata és Aquilapollenites subtilis gyakori előfordulása révén került késő maastrichti kor megállapítva. Charonosaurus jiayinensis publikációjában, 2000-ben került így meghatározásra. Ez nem került felülírásra, révén az észak-amerikai Scollart, Lance, Hell Creek és Denver formációknál is alkalmazták ezt a módszert. Ezt a Parasaurolophini-t néha láthatjuk, mint Parasaurolophus jiayinensis, ám én külön genuszként jelölöm. Sahaliyania elunchunorum egy másik innen töredékes leletek által leírt Lambeosaurinae. Sajnos koponya felső részéből nincs, így nem tudni milyen fejdísze lehetett. Továbbá 2022-ben úgy találták, hogy az Amurosaurus riabinini-vel egy faj, így az utóbbi az érvényes név. Mandschurosaurus amurensis-t és Saurolophus krystofovici maradványai nem elég diagnosztikusak (például jól felismerhető jegyekkel bíró koponya részletek nincsenek), így nomen dubium-ok, nem érvényes fajok jelenleg. Noha a Wulagasaurus dongi is hiányos, van alsó állkapocs mi alapján elkülöníthető a másik két Hadrosauridae-tól.
Mind a Wikipedia, mind a mindat.org jelöl ide Tarbosaurus-t, sőt Ankyolosauria-t. Ezeknek nyomára akadni, úgy hogy ne bemondásra legyen, hanem valami biztosabb…. Van oldal, ahol még Ornithomimosauria-t is jelölnek ide. Persze forrás nélkül. Albertosaurus periculosus-ra sikerült paleofile-on ráakadnom és igen Tyrannosauridae-t lehet itt talált fog alapján elkönyvelni. A TEoD szerint Tarbosaurus-nál primitívebb fajtól származnak a fogak. Az állat fiatal felnőtt lehetett, 6,7 méterrel. Fogak alapján szerintem ilyen pontos számok nem vehetőek biztosra. Van az Ornithomimosauria-nak hivatalos forrása. Mint T. rex ökoszisztémája esetén, most is segítségemre volt a 2004-es Dinosaur Distribution, de még ebben a majd 20 éves gyűjtésben sincs Ankylosauria.
- Amurosaurus riabinini
- Charonosaurus jiayinensis
- Ornithomimosauria indet.
- Tyrannosauridae indet.
- Wulagasaurus dongi
Udurchukan (Amur)
Tsagayan és Kundur formációként is meg lehet találni. Rosszabb esetben is közép maastrichti a lelőhely. Yuliangze formációhoz hasonlóan lett meghatározva a kora. Így számos állat, mint az Olorotitan arharensis értelmezhető olyan fajként, mi jó eséllyel megélte a becsapódást. Kundurosaurus nagornyi és a Kerberosaurus manakini egy faj, utóbbi az érvényes név előbbi leírása miatt. Az Amurosaurus riabinini-t pedig innen írták le elsőként. Noha az Arkharavia heterocoelica nagyon hiányos leletei (fogak, csigolyák) miatt Titanosauriformes-nek van besorolva, táblázatban minden maastrichti Sauropoda-t a Titanosauria kládba helyezek. Valószínű, hogy már csak ez volt a Sauropoda-k családfájából, elég meglepő lenne, ha mégis más ág is megélte volna a kihalást. (Adja Isten, hogy ilyen hibát kövessek el, mivel ezzel csak diverzebb lenne a családfa.) Illetve volt, hogy felmerült, hogy valójában egy óriás Hadrosauridae és nem Sauropoda.
Oszteodermák és fogak alapján egy Nodosauridae azonosítható. Theropoda-kra nem sok mindent találtam. Több tucat fog került elő, sőt a növényevők csontjain is láthatóak fognyomok. 2002-es V. R. Alifanov és Yu. L. Bolotsky-által jegyzett publikáció lenne számunkra a lényeg, melyet nem tudom linkelni, de megtaláltam az interneten. Nem linkelem mivel kiad egy találatot a Google és hiába állítottam be, hogy engedélyeznem kell minden letöltést az aranyos nem kérdezte meg. Vicces lenne, hogy ha paleontológiai publikációtól lenne vírusos a gépem. Ráadásul a vliz.be oldalról jött le. Hát, oké. Így végezzen az ember minél korrektebb munkát, hogy így kell vadászni a dolgokat. Szóval a nagyon hiányos leletek alapján vélelmezhetőek: Dromaeosauridae, Troodontidae, Tyrannosauridae, és az “akármi is lehet, sőt még azon túl más is” a Richardoestesia is. Ez utóbbi ugye akármi, egy “szemetes” genusz fogak számára. Viszont lehetséges három kis ragadozó is így, ám 1-1 Dromaeosauridae-t és Troodontidae-t veszek listára. Pontosabban több is lehetett, mivel 2005-ös publikációban Saurornitholestes sp., cf. Dromaeosaurus sp., Troodon sp., cf. Tarbosaurus sp., “Albertosaurus” periculosus és Aublysodon sp. állatok vannak listázva.
Ironikus, hogy a Tyrannosauridae-ra részletesebb információt pont a blogon találtam első körben. Gond, hogy a források már nem élnek. Ez viszont nem probléma a web.archive.org-nak hála. A Kundurnál talált csigolya hírét 2005-ben az Orosz Tudományos Akadémia tette közzé, rendes publikáció nem volt. Ez viszont hivatalos forrás, noha normálisan már nincs fent az interneten. A Rasputyrannus nem hivatalos név, HodariNundu nevezte így elsőnek. Az információ valid, továbbá elvileg az orosz NatGeo újságban volt róla szó, ezt az illusztrációt Andrey Atuchin készítette és fel is töltette a DeviantArtjára. A harmadik nyakcsigolya lehetségesen egy Alioramini-hez tartozik. A 10 méter feletti méret pedig nem tudom honnan lett véve annak idején, noha az információk validak. Olorotitan a képe alá kommentelt egy idézetet, feltehetően a magazinból, mely alapján fogak, csigolyák és kézközépcsont van. Fogak alapján Tarbosaurus/Zhuchengtyrannus méretű lehetett, míg a kézközépcsont Suéval (tyrannosaurus példány) azonos méretű, de anatómiailag inkább Daspletosaurus-éhoz hasonlít. Így 10-13 méteres lehetett az állat. Van frissebb forrást is 2021-ből, oroszul, előszó mi egyedül angol, illetve nem csak az előszó, de a kép magyarázatok még angol nyelven is vannak. (Nem ez lesz az első eset, hogy Google fordítóhoz nyúlok.) Szóval kétéltűek vagy gyíkok maradványai teljesen ismeretlenek, így a lelőhelyről kimondható, hogy nincs megfelelően feltárva. Egy nagy termetű Tyrannosauridae mi biztos innen. Rengeteg fogat találtak. Továbbá Dromaeosauridae és Troodontidae jelenlét is biztos. Bár zavaros nekem ez a térbeli kiszorítás, hogy a kisebb húsevőket a Tryrannosauridae térben is kiszorította. Viszont van kép csigolyákról, mint farokcsigolya, karmok. Szóval egy akár Tyrannosaurus méreteivel rendelkező, nem tarbosaurus Tyrannosaurinae lehet, talán Alioramini.
2023-as szintén orosz nyelvű anyag Tarbosaurus sp., „Aublysodon” sp.-ket listáz. Ez utóbbi fogak alapján van sejtve elég sok helyről a maastrichti és campania idejéből, ahol Tyrannosauridae-k éltek. (Fiatal Tyrannosauridae-k fogairól lehet szó.) Ez alapján Tarbosaurus-nak vélelmezik a 2005-ben még Alioramini-nek gondolt állatot. Ezen túl van egy “Titanosauridae”, ez gondolom Titanosauria lenne, fogak alapján került meghatározásra. Viszont a formáció két lelőhelyét külön kezeli. Kundurosaurus nagornyi-t külön listázza a Kerberosaurus manakini-től. Arkharavia heterocoelica-t nomen dubium-nak tekinti, én a listán megtartom, mivel más titanosauria leletek is vannak. Ornithomimidae is szerepel, bár nem biztos a besorolás. (Orosz nyelvű anyag, Google fordítót használtam… szóval lehet totálisan más volt odaírva.) Említ még Tsagayan formációt, szintén Amur folyónál található. Táblázatban az előbbi (Yuliangze) formációval együtt egy oszlopban fognak szerepelni az egymáshoz való közelségük miatt. Rengeteg lelet van melyek alcsalád, család vagy csak olyan szinten azonosítható, hogy dinoszauruszhoz tartozik.
- “Arkharavia heterocoelica”
- Amurosaurus riabinini
- Dromaeosauridae indet.
- Kerberosaurus manakini
- Nodosauridae indet.
- Olorotitan arharensis
- Ornithomimidae indet.?
- Titanosauria indet.
- Troodontidae indet.
- Tyrannosauridae indet.
Kakanaut - Tájékozódás jellegű
Ázsiát és Észak-Amerikát összekötő egykori “szárazföldi híd” ázsiai részén található formáció. Régebbi publikációkban késő maastrichti van megadva, ellenben 2023-asban már késő campaniaii - kora maastrichti. Alaszkával lehet összevetni, hasonlóan sarki, “hűvös” klíma volt. Itt éltek télen is, itt is költöttek.
Erősen hiányos, genusz szinten sincsenek az állatok meghatározva. Troodon formosus formálisan került meghatározásra, a genusz ráadásul jelenleg nem tekinthető valídnak. Így Troodontidae indet. kerül listára. Dromaeosauridae, Tyrannosauridae is legalább 1-1 fajt adnak. Hadrosauridae mellett simán Ornithopoda van a bazális jelzővel ellátva, de két külön állatról lehet szó. Általában Neoceratopsia van megjelölve és nem sima Ceratopsia. Sajnos ennyire nem tiszta az Ankylosauridae vagy Ankylosauria, Utóbbiként veszem listára. 2023-as orosz nyelvű publikációban két dromaeosauridae taxont írnak, maradok egy listázásánál. Hadrosauridae-t kérdőjelesen Lambeosaurinae-nak írják.
Ankylosauria indet.Dromaeosauridae indet.Hadrosauridae indet.Neoceratopsia indet.Ornithopoda indet.Troodontidae indet.Tyrannosauridae indet.
Ismert felső maastrichti dinoszaurusz leletek alapján mai Európa helyén lévő szigetvilágok elég eltérő faunákkal bírtak. Két legjobban ismert az Ibero-Armorican-sziget és Hátszeg-sziget. E két sziget közt jelentős távolság volt, így nem meglepő, hogy gyökeresen eltértek a faunáik. Viszont igaz, csak lábnyomok révén, de Dél-Lengyelország területén egykor volt sziget egy harmadik fauna összetételt sejtet. Ráadásul számos olyan lelőhely van ahol találtak dinoszaurusz leleteket, ellenben keveset. Így nem lehet megállapítani hogy ezek kapcsolatban voltak-e az előbbi három eltérő faunával, vagy ezek is teljesen eltérőek voltak. Egy biztos, az európai szigetvilág a tenger révén szinte teljesen csúcsra tudta járatni a provincionalizmust. Nagyon fajgazdag lehetett, ráadásul számos olyan evolúciós ág is élhetett itt, mik ki nem is haltak máshonnan, de nagyon vissza szorulhattak a kihalás idejére.
Közép maastrichti esemény nem tisztázott mennyire hathatott ki a szárazföldi állatokra. Víz alatti vulkanizmusnak biztos volt valamilyen hatása, mást nem vízből élőkre, mint a halászó pteroszauruszok biztosan megérezték, mivel ez a zavar drasztikusan hathatott a tengeri élővilágra. Bizonyos helyeken a tengeri élővilág összeomolhatott, sőt rengések következtében cunamik is biztosan voltak. Globálisan pedig segíthette a felmelegedést. Mint látni fogjuk, ha drasztikus hatása is volt, kréta végi kihalásig az életközösségek összeszedték magukat.
Maastricht
Vagy Maastricht Beds. Név alapján kora egyértelmű. Asteriornis-t megjegyzem, noha listára nem kerülhet, mert madár.
1883-ban leírt Orthomerus dolloi 2020-as publikáció alapján az utolsó 800 000 évben élt. Sajnos nagyon hiányos a faj anyaga, így Hadrosauroidea ami biztos. Van még néhány feltehető hadrosauridae töredék, ezeket nem veszem külön. Betasuchus bredai hasonlóan töredékes. Egy darab combcsont alapján ismert. Megalosaurus-ként kezdte, rokonították a Dryptosaurus-szal, felmerült, hogy Ornithomimidae. Jelenleg, mint Abelisauroidea van elkönyvelve.
- Betasuchus bredai
- Orthomerus dolloi
Gerhartsreiter Schichten
Ez a dél-németországi lelőhely több figyelmet is megérdemelne. 1994-ben publikáltak egy Hadrosauridae-t, mely szerepel is a 2004-es gyűjtésben. És ennyi. 1994-ben volt felső maastrichtinek datálva, nem lenne meglepő, hogy ha mégsem az lenne.
Hadrosauridae indet.
Marnes Rouges Inférieures - Tájékozódás jellegű
Ampelosaurus atacis sajnos nem felső maastrichti, noha publikációja sejteti, hogy kihalásig fent maradhatott. Ugyanez lehet igaz a Lirainosaurus astibiae-re, Rhabdodon priscus-ra. Illetve a Gargantuavis philoinos-re. Ezt az Avialae-t nem veszem listára, holott későbbiekben szóba jön még. Egy időben madárként is kezelték, de valójában csak nagyon madárszerű dinoszaurusz, mely futómadár szerű és röpképes ősei voltak. Továbbá van be nem sorolt Nodosauridae és Dromaeosauridae. Felső részből lábnyomok és tojások ismertek csak.
Ampelosaurus atacisDromaeosauridae indet.Lirainosaurus astibiaeNodosauridae indet.Rhabdodon priscu
Grès de Labarre - Tájékozódás jellegű
Újabb kevésbé kutatott helyszín, pontos kormeghatározás nélkül. Ampelosaurus atacis formális, nem biztos.
Ampelosaurus atacisNodosauridae indet.Rhabdodon priscus
Villalba de la Sierra - Tájékozódás jellegű
Formáció kormeghatározása nagyon tág. Alsó campaniatól közép eocénig is terjedhet. Alaposabb kutatásra lenne szükség, ha lehetne. 2007-ben vasútépítés során találták meg a Lo Hueco nevű ásatási helyet, ahol a szakembereknek finoman szólva sem volt elég idejük méricskélni, amit lehetett azt mentették. E ásatási hely dinoszaurusz leleteinek 87%-a Titanosauria. 12%-ban Theropoda, főképpen Dromaeosauridae. 1% az Ornithopoda. Lehet van olyan lelet mi Ankylosauria-hoz tartozik. Ornithopoda töredékek közül van amit sikerült genusz szinten azonosítani Rhabdodon-nak. Nagyon minimális töredék van Pterosauria-któl. Lohuecotitan pandafilandi innen lett leírva jobb esetben is alsó maastrichti állatként. Másik Titanosauria genusz szinten Ampelosaurus-nak lett meghatározva csak.
Ankylosauria indet.Ampelosaurus sp.Dromaeosauridae indet.Lohuecotitan pandafilandiOrnithopoda indet.Rhabdodon sp.Theropoda indet.
Pterosauria indet.
Santibañez del Val formáció - Tájékozódás jellegű
Pontos kormeghatározást nem találtam, maastrichti lelőhely. 1957-ben Titanosauria került elő innen.
Titanosauria indet.
Sierra Perenchiza formáció
Lehetségesen felső kréta kori lelőhely, kevés érdemi információ lelhető fel. Találtak itt Azhdarchidae-t mely 5,5 méteres szárnyfesztávval bírhatott. Illetve Hadrosauridae és Abeliosauroidea került elő, ezt más Európai lelőhelyek miatt Abelisauridae-nak veszem.
- Abelisauridae indet.
- Hadrosauridae indet.
- Azhdarchidae indet.
Marnes Rouges de Roquelongue
Szintén dél-franciaországi lelőhely, sajnos érdemi információ csak a 2004-es gyűjtésből van.
- Dromaeosauridae indet.
- Hadrosauridae indet.
Auzas Marls
Auzas Marls vagy Marnes d'Auzas, késő maastrichti formáció. Számos theropoda fogat találtak, melyek alapján egy Dromaeosauridae volt, illetve még egy nem beazonosítható Theropoda. Úgyszintén fogak alapján volt Titanosauria, mely Lirainasaurus astibiai és Ampelosaurus atacis fogaitól különbözik. Hadrosauridae-kból két faj is van. Az egyik egy nem meghatározott erős lambeosaurinae affinitású. A másik a Canardia garonnensis mely szintén Lambeosaurinae. Van egy darab hiányos azhdarchidae csigolya. A tulajdonosa feltehetően 9 méteres szárny fesztávval bírhatott.
Ausseing Group az Auzas Marls alatt található, nem része a formációnak, ellenben felső maastrichtinek van ez is datálva. Így lehetséges, hogy a két réteg azonos faunával bírhat. Így itt talált azonos állatokat összevonom. Viszont ad még egy állatot, néhány töredék alapján Nodosauridae indet. felkerül a listára.
Alábbi formációkat ide rakom, mivel kevés információ lelhető fel róluk, főleg 2004-es gyűjtésből származnak ezek. Lestaillats Marls az Auzas Marlas alatt található. Kettő közt pedig Calcarintes du Jadet. Mindhárom felső maastrichtire van becsülve. Lestaillats Marls-ban találtak Dromaeosauridae-t, Hadrosauridae-t, nem behatárolt Theropoda-t és Nodosauridae-t. Calcarintes du Jadet-ből Hadrosauridae került leírásra. Ezeket nem veszem külön a fenttebbiektől.
- Dromaeosauridae indet.
- Canardia garonnensis
- Lambeosaurinae indet.
- Nodosauridae indet.
- Theropoda indet.
- Titanosauria indet.
- Azhdarchidae indet.
Calcaires et argiles de Vignevieille
Sajnos csak 2004-es gyűjtésben van érdemi információ mi alapján tojásokat találtak itt, illetve felső maastrichti lehet.
Tremp, Aren, Talarn, Conqués (Ibero-Armorican-sziget)
Első nézésre csalóka, nem olyan egyszerű a Tremp formáció. Kis része van csak a maastrichti időszakban, java harmadidőszaki. (2023-as pollenek vizsgáló publikáció csak megerősíti.) Tremp formáció, vagy csoport vagy medence így is találkozhatunk vele. Tremp-medencében van több formáció, ám vannak anyagok ahol nem teljesen tiszta, most mit szeretnének. Nem épp szabályosan vannak a rétegek, ahogy a képen is látszódik. És ez csak egy része 2D-ben. Formációban a formáció. Épp ezért több formációt egybe veszem. Aren/Arén egy falu. Így lehet, hogy valamiről azt írják, hogy Arénben találták, aztán mégis Tremp formáció van írva. Viszont 2021-ben jött egy publikáció, ami gyönyörűen összeszedte az Ibero-Armorican-sziget és Hátszeg-sziget élővilágát. Néhány százezer éves pontossággal jelölve az állatokat. Nem tudom, hogy megfogalmazni, hogy mennyire hálás vagyok érte. Mennyire megkönnyítette a dolgom e két helynél. Ilyen kellene mindenhonnan.
E publikáció nélkül talán nehezebb dolgom lett volna, mint a Nemegt formáció esetén. Például az Arenysaurus ardevoli pont ilyen állat. Arén faluhoz közel találták, ám nem az Aren formációban, hanem a Tremp formációból. Blasisaurus canudoi-t ugyanúgy Blasi helyen találták meg, mint a A. ardevol-t. Koutalisaurus kohlerorum-t e 2021-es összegyűjtésben sem vették érvényes fajnak, Pararhabdodon isonensis-ről van szó. Illetve másik 2021-es kutatás alapján közeli rokonságban áll a Tsintaosaurus-szal. Pararhabdodon-t amúgy a Talarn formációban találták. A Conques formációban talált Adynomosaurus arcanus varázslatos neve ellenére nem tud listára kerülni, révén kerekítve 70 millió éve élt. Nem elég diagnosztikus leletek alapján még több Hadrosauridae is élhetett itt. Ilyen még a Canardia garonnensis. 2004-es publikációban szerepel a Rhabdodon priscus, ám a 2021-esben kifejtik, hogy a Rhabdodontidae-k kihalhattak, nincs rájuk utaló lelet felsőbb részből. Amúgy itt Pareisactus evrostos névre hallgató állat képviselte a családot. Szóval itt is lehet volt egy fauna változás, ellenben ez úgy tűnik 70-69 millió éve volt, így a mi idő keretünkbe nem kavar be. Ezen túl van még egy Hadrosauroidea és Hadrosauridae melyek nincsenek jobban meghatározva. 2023-ban leírásra került egy lábujjcsont alapján egy Styracosterna, a Calvarius rapidus, szinte közvetlenül a kihalás előttről. Ez a legfeljebb két méteres állat nincs jobban meghatározva, ám ahogy láttam szinte konszenzus van abban, hogy Rhabdodontidae lehet. Ez pedig érvénytelenítené a Rhabdodontidae-k diverzáció csökkenésének illetve nyugat-európai kihalásuknak elméletét. Ettől függetlenül én maradok a Styracosterna-ként való jelölésnél, publikációban sem véletlen maradtak ennél. Kis érdekesség: A Sci.News ennél az állatnál bebizonyította igénytelenségét, AI generáltatta illusztrációval.
Öt Titanosauria-t is elkülöníthető. Eredetileg nem akartam listázni őket, ám végül megtettem, noha három esik időkeretünkbe. Nodosauridae mondhatni átesik a vonalon, ám listára veszem. Vitathatatlanul az európai szigetvilág volt a fellegváruk, alacsony rá az esély, hogy ne lett volna legalább egy faj a kihalás idején itt. Ám ahogy észrevettem valójában úgy kezelik, hogy kihaltak a kihalás idejére. Arcovenator jelképes megjelölés, ami “biztos”, hogy Abelisauridae. Pyoraptor olympius jelképes és túl idős, ahogy a Velociraptorinae is, ellenben egy Dromaeosauridae mindenféleképpen volt. Paronychodon ismét jelképes ráadásul fogak alapján ismert csak, nem listázom. Ám a Tamarro insperatus biztos Troodontidae-nak itt van. 2021-ben írták le és rajta van az összesítőn. Három biztos kis ragadozónk van a szigetre, a kihalás idejére. Ja meg persze Richardostesia. Nem veszem listára, de Coulurosauria indet.-et igen. Illetve van egy lehetséges Azhdarchidae-nk.
Régebbi rétegekkel (Els Nerets) nem igazán foglalkoznék, ellenben ~69,9 millió éve már volt itt Tsintaosaurini, így a klád Európába migrálása még a campania idején lehetett. Több fog alapján szintén alsó rétegből elkülöníthető még egy Titanosauria.
Adynomosaurus arcanus- Arcovenator sp.
- Arenysaurus ardevoli
- Blasisaurus canudoi
- Calvarius rapidus
- Canardia garonnensis
- Coulurosauria indet.
- Dromaeosauridae indet.
- Hadrosauridae indet.
- Hadrosauroidea indet.
- Nodosauridae indet.
- Pararhabdodon isonensis
Pareisactus evrostosPyoraptor olympius- Tamarro insperatus
- Titanosauria indet.
- Titanosauria indet.
Titanosauria indet.Titanosauria indet.Titanosauria indet.Titanosauria indet.Tsintaosaurini indet.- Troodontidae indet.
Velociraptorinae indet.
- Azhdarchidae/Pterosauria indet.
Vitrolles-la-Plaine
Elég sokféle állatot találtak igaz töredékesen. Tojásokon felül dinoszaurusz csontok is előkerültek. A közepes méretű Theropoda-t, mit Neoceratosauria-nak soroltak be én Abelisauroidea-nak veszem. Mivel Ceratosauridae-ra lényegében semmi esélyt nem látok. Más európai lelőhelyek alapján az abelisauridae család a legvalószínűbb és a lelőhely publikációjában is erre hajlanak. Halálom a Richardoestesia is itt van. Előző cikkben ezt “Dromaeosauridae/Troodontidae”-ként jelöltem, itt is így teszek. Tehát fogak alapján valamilyen kis termetű feltehetően “raptor” ragadozóról lehet szó. Legalább egy Titanosauria volt. Fogak alapján volt kezdetleges Iguanodontia. Mivel leginkább Rhabdodon-hoz hasonlít és korábbi rétegek alapján nem kizárható, hogy Rhabdodontidae-ról van szó, sőt legvalószínűbb, így listázom. Egy Hadrosauroidea-t listázok fogak és alsó állkapocs töredék alapján, mivel lehet, hogy nem hadrosauridae Hadrosauromorpha volt.
- Abelisauroidea indet.
- Hadrosauroidea indet.
- Rhabdodontidae indet.
- Dromaeosauridae/Troodontidae indet.
- Titanosauria indet.
Liburnia - Tájékozódás jellegű
2007-es publikáció felső maastrichti lelőhelyként írja le. Pontosabban az alsó része, mivel a felső része már kihalás utáni. Alatta a Lipica formáció található. Ráférne a helyre alaposabb dokumentáció, mert a Tethyshadros insularis a Liburnian formációból került leírásra, ellenben campania végi - maastrichti eleiként van a kora meghatározva. Így nem tudom maastrichti legvéginek venni. 2021-es publikációban is alsó-középső campaniainak lett leírva.
Tethyshadros insularis mellett más állatok leletei is előkerültek, noha genusz szinten sem lettek besorolva. 2004-es gyűjtés említ még Dromaeosauridae-t, Theropoda-t, Hadrosauridae-t és Ornithopoda-t. A Hadrosauridae-t, noha erősen lehet, hogy hiba, betudom Tethyshadros-nak.
Dromaeosauridae indet.Ornithopoda indet.Tethyshadros insularisTheropoda indet.
Kajlâka/Kaylaka
Erről a formációról információt fellelni…, holott elég komoly potenciál rejlik benne. Nem csak az a probléma, hogy Bulgária elmaradott ország, hanem hogy egy barlangrendszerről van szó. Labirinta a neve és nem sok információt találtam, simán a nevére is őslénytani publikációkat találtam nagyrészt. Elsődlegesen ez egy tengeri formáció, így a tengerre kisodródó testekből származnak a töredékek. Az, hogy ezek Hátszeg-szigetről, vagy más szigetekről származnak jó kérdés.
A Hadrosauroidea combcsont annyira nem meglepő. Ez lehet bármi, már ismert vagy nem ismert faj. Lehet Telmatosaurus Hátszegről, ám lehet Lambeosaurinae más szigetről. 2024 első napján publikált kutatás továbbra is Hadrosauroidea-nak írjak. A csontszövet vizsgálat alapján fiatal példánytól való. Maiasaura átfogó ontogenetikai vizsgálat révén megsaccolható a felnőtt példány mérete úgy ahogy. Ez alapján közepes méretű Hadrosauridae-k méretét érhette el, mint a Maiasaura. Ami a mellett szólhat, hogy az itt talált két dinoszaurusz nem Hátszegről származik az egy töredékes felkarcsont, mely leginkább Ornithomimosauria lehet. Hátszegről, sőt Európai szigetvilágról ez időből ilyen nem igazán ismert. Ennél jöhet képbe a Pararhabdodon, mint Tsintaosaurini, vagyis az ázsiai eredete. Egykori Ázsia nyugati partja (Mely lehet mai Európa keleti részeit is tartalmazta. Ne feledjük, hazánk és Románia Közép-Európa és nem Kelet-Európa.) felől lehet volt egy tengeri áramlat mely érintett szigeteket is, ez segíthette elő a Lambeosaurinae-k terjedését, ám úgy, hogy pl. Hátszeg-szigetet elkerülték. (Ám lehetett észak-amerikai eredetük is.) Így nem zárom ki, hogy nyugat-ázsiai állatok, pontosabban erősen ilyen gyökerekkel rendelkező szigeti faunáról származnak. Számos tengeri hüllő került még leírása, mint pl. Mosasauroidea.
- Hadrosauroidea indet.
- Ornithomimosauria indet.
Hátszeg
Densuș-Ciula és Sânpetru formációt nem kezelem külön, ugyan itt van és van átfedés állatok közt. Előbbi 2021-es összegyűjtés képével is intézhetném, ám meg kell tennem bizonyos kihúzásokat. Úgy hogy lássuk. Zalmoxes három fajjal is büszkélkedhetett. Z. shqiperorum, Z. robustus és egy el nem nevezett harmadik faj. A Z. shqiperorum lehet kihalt a kihalás idejére, ám még beesik az időkeretünkbe. Továbbá a közép maastrichtii Transylvanosaurus platycephalus is még belefér. Ám itt egy kis gondban voltam, hogy a Transylvanosaurus az a Zalmoxes sp.? Nos például a MMIRS 680 említve van a Transylcanosaurus publikációjában is, ám nem tudják hozzá rendelni. Négy Rhabdodontidae egy helyen? Lehet van az öt is Densuș-Ciulaban talált leletek révén. Valószínűleg vagy nem élt mind a négy egyszerre, vagy felosztották az erőforrásokat. Mikkel osztozniuk kellett a Telmatosaurus transsylvanicus-szal. Struthiosaurus transylvanicus úgy tűnik nem élte meg a kihalást, ám volt mellette egy második Nodosauridae. 2021-es publikáció Magyarosaurus dacus mellett a M. hungaricus-t és M. transsylvanicus-t nem tekinti érvényesnek. Ha érvényes is lenne az M. hungaricus, nem zavarna be, mivel a M. hungaricus akkor a nagyobb és korábbi faj miből a kisebb M. dacus lett. Paludititan nalatzensis kis időkeretével 69 millió évnél fiatalabb. Továbbá 2022-ben a sauropoda maradványokat átvizsgálva úgy találták, hogy négy faj élt Hátszeg szigetén. Még két Titanosauria-val lehet számolni, ellenben nem biztos, hogy a negyedik is megélte a kihalást. Minden esetre nem húzom ki egyiket sem.
"Megalosaurus. HuENE-nek a triász dinosaurusokról szóló munkája előtt a triász több nagyobb theropodáját Zanclodon genus néven foglalták össze; ma pedig a Megalosaurus név szolgál gyűjtőfogalomként, melybe az európai jura és kréta összes, pontosan meg nem határozott theropoda maradványait foglalják össze."
Írta Nopcsa Ferenc 1915-ös értekezésében.
A Theropoda indet. érdekes kérdés. Nem egyenlő a Megalosaurus hungaricus-szal mely fogak alapján ismert. Ellenben a szén réteg miből előkerült régebbi időből származik továbbá nem lehet megállapítani pontosan mi lehet. A Megalosaurus sp. farokcsigolya alapján lett leírva, ám 1998-ban Titanosauria-nak találták. A Megalosaurus egykor szemetes kosár genusz volt, ahogy Nopcsa is írta, csak szofisztikáltabban. Két Dromaeosauridae volt egyik Velociraptorinae lehetett. Mellettük volt egy Troodontidae. A Paronychodon fogak által ismert, mint a Richardoestesia, egyiket sem listázom. Ahogy az Euronychodon-t sem tudom, mivel szintén fogak. Balaur bondoc-kal is lehet számolni. Elég sok kis méretű Theropoda volt. Alvarezsauridae pont kiesik a határunkból. Ellenben az Elopteryx nopcsai bele csúszik és annyi biztos, hogy Coelurosauria volt. Sok mindennek gondolták, többek közt Alvarezsauridae-nak is. Bradycneme draculae és Heptasteornis andrewsi még baglyok is voltak. 2007-ben Thomas Holtz Alvarezsauridae-k közé sorolta őket. 2015-ben viszont ismét kétesek lettek, hogy mik is. H. andrewsi-t a TEoD Alvarezsauridae-ként jelöli, míg az E. nopcsai-t Troodontidae-nak. Maniraptora-ként jelölöm őket. Ideális esetben akár négy Alvarezsauridae is lehetett. Illetve rendes kormeghatározást nem találtam rájuk. Gyakorlatilag egy Alvarezsauridae ami biztos. Továbbá van egy Gargantuaviidae is, ez az előbbi hely, a Kajlâka formáció miatt fontos.
Hatzegopteryx thambema magától értetődő. 6 méteres szárnyfesztávjával az Albadraco tharmisensis még bele csúszik a keretünkbe, ám határon táncol. Eurazhdarcho langendorfensis lecsúszik a listáról, mivel kora maastrichti állat. Ám egy harmadik Hatzegopteryx-nél kisebb, szintén rövid és robosztus nyakú Azhdarchidae még lehetséges.
Alvarezsauridae indet.- Balaur bondoc
Bradycneme draculae- Dromaeosauridae indet.
- Elopteryx nopcsai
Heptasteornis andrewsi- Nodosauridae indet.
- Magyarosaurus dacus
- Paludititan nalatzensis
Struthiosaurus transylvanicus- Telmatosaurus transsylvanicus
- Theropoda indet.
- Titanosauria indet.
- Titanosauria indet.
- Transylvanosaurus platycephalus
- Troodontidae indet.
- Velociraptorinae indet.
- Zalmoxes robustus/shqiperorum/sp.
- Albadraco tharmisensis
- Azhdarchidae indet.
Eurazhdarcho langendorfensis- Hatzegopteryx thambema
Mlynarka Mount (Szopowe quarry)
Dél-lengyelországi hely fejfájós lesz, révén csak lábnyom fosszíliák vannak, azok ellenben nagyon komolyan megkavarják a dolgokat. Az ichnogenusz neveket ha nem probléma nem sorolnám, mint a Macropodosaurus-t, mely egy Therizinosauroidea. Valószínű, hogy Therizinosauridae inkább, ám így szerepel publikációban. Ezzel pedig érthető, hogy mért fejfájós. Vannak három lábujjas nyomok Theropoda-tól. Kecsesebb melyet Oviraptorosauria hagyhatott. Van két ujjas mely Dromaeosauridae lehet. Illetve Hadrosauroidea-ra is akad nyom.
Két publikáció is foglalkozott 2015-ben ezzel a hellyel. Egyikben nincs (melyet Ősi Attila és Csiki Zoltán is szerzett) míg a másikban van olyan nyomról szó, melyet lehet Ceratopsia hagyott. Ráadásul lehetségesen egy 3 méteres Protoceratopsidae. Ceratopsia-ként listázom.
Alsó a lehetséges Ceratopsia nyoma. |
- Dromaeosauridae indet.
- Hadrosauroidea indet.
- Oviraptorosauria indet.
- Ceratopsia indet.
- Theropoda indet.
- Therizinosauroidea indet.
Besh-Kosh
Erre a felső maastrichti lelőhelyre ráakadni nagyon trükkös volt. Szerencsére jelölve volt térképen egy 2015-ös publikációban melyet többek közt Ősi Attila és a sajnos már elhalázott Csiki Zoltán is szerzett.
Két dinoszaurusz került elő innen. Egyik a Riabininohadros weberae. (Korábban Orthomerus weberae) Ez egy Styracosterna, ennyi biztos. Nagyon úgy tűnik, hogy nem Hadrosauridae, sőt primitívebb az Aleshino-nál talált másik fajnál is. Csigolyák alapján ez egy nem hadrosauroidea Styracosterna.
- Riabininohadros weberae
- Styracosterna indet.
Bereslavka - Tájékozódás jellegű
2008-as pteroszaurusz gyűjtésben kerül említésre, nincs hely megadva, csak annyi hogy Polunino, illetve maastrichti/paleocén. Lehetséges Azhdarchidae került elő. Itt kicsit gondban vagyok, hogy valóban egy helyről van-e szó a dinoszaurusz leletekkel vagy sem. (Eredetileg a helyet északabbra jelöltem a térképen.) Leletek publikálói azonosak.
2004-ben Dromaeosauridae volt innen publikálva. Fog alapján, ám nagyon méretes állatról van szó. A VGI, no. 231/2-t a TEoD embernél is magasabbnak ábrázolja. Illetve elég mókás lesz ez, mivel egy nem avetheropoda Theropoda agykoponya töredéke került elő, ami lehet, hogy inkább Ankylosauria. 2023-as orosz nyelvű anyagban már Ankylosauria-nak van jelölve. Továbbá simán csak Theropoda és nem Dromaeosauridae szerepel benne. Maradok a Dromaeosauridae-nál, bár korántsem biztos, hogy az lenne. Az agykoponyát viszont Ankylosauria-ra “egyszerűsítem”.
Maastrichti az biztos. Alsó maastrichti rétegen közvetlenül kora paleocéni réteg található. Kallokibotion teknőshöz hasonló lelet segíthetne kor datálásban, mivel Erdélyből is elő került. “is”, mivel Iharkútról is előkerült. Magyarul a genusz alkalmatlan korbecslésre. Viszont az akár 5-6 méteres Dromaeosauridae miatt figyelemre méltó.
Dromaeosaurid indet.Ankylosauria indet.
Azhdarchidae indet.
Két, sajnos nem figyelembe vehető formációról van szó. Ennek ellenére fontos megjegyezni, hogy léteznek és Közel-Keleten is vannak kréta végi dinoszaurusz lelőhelyek. Sajnos a térség politikai, társadalmi és úgy ámblokk háborús viszonyai miatt kétlem, hogy a jövőben nagyon gyarapodnának ismereteink innen.
Balqa Group - Tájékozódás jellegű
Trükkös lelőhely, mivel egy foszfát bányáról van szó. 2017-es SVP-s anyag alapján elvileg Amman formáció a neve, de nem igazán találkoztam ezzel a megnevezéssel. A Muwaqqar formációt is ide veszem. Sajnos nem kezelhető biztosan felső maastrichtinek. Van egy lehetséges Ornithopoda lelet. Az Arambourgiania philadelphiae magától értendő. Ami miatt viszont ez az állat nagyon fontos, hogy a Tennesseeben található, campaniai Coon Creek formációból is került elő ennek a fajnak betudott nyakcsigolya.
Ornithopoda indet
Arambourgiania philadelphiae
Al-Khod Formation/Conglomerate - Tájékozódás jellegű
Az egykori Oman-sziget sajnos nem vehető biztosan felső maastrichtinek. Ellenben mikor kapott komolyabb figyelmet, hogy az Arab-félszigeten is van kréta végi dinoszaurusz lelőhely?
Ismert innen Sauropoda felkarcsont, több mint valószínűleg Titanosauria. Vannak ornithopoda hátcsigolyák, melyek hiányosságuk ellenére nagyon nagy hasonlóságot mutatnak a Rhabdodon-nal és Zalmoxes-szel. Bátorkodom Rhabdodontidae-ként listázni, noha hivatalosan nincs ennek besorolva. Van még egy Ornithopoda, mely Hadrosauroidea. Theropoda lelet is hasonlóan csak töredék.
Hadrosauroidea indet.Rhabdodontidae indet.Theropoda indet.Titanosauria indet.
Kontinens méretéhez képest kevés felső maastrichti lelőhely ismert. Szerencsére a marokkói nincs elhanyagolva, időnként publikálnak új eredményeket. Szemben a kenyai maastrichti lelőhellyel, mi szerintem egy eléggé jelentős hely. Ennek ellenére a 2014-es SVP óta nincs hír felőle. Ám van cudarabb lelőhely is.
Ouled Abdoun
Ouled Abdoun-medence az utóbbi idők egyik legjelentősebb lelőhelye, mivel ha nem is érvénytelenítette a Pterosauria-k “már haldokoltak a kréta legvégén” dolgot, de akkor is jelentősen mérsékelte ezt.
Sajnos csak kevés nem Avialae dinoszaurusz ismert innen néhány lelet által. Első ismert afrikai Lambeosaurinae az Ajnabia odysseus. Mely kis mérete alapján frissen kerülhetett ide és még nem vedlette le a szigeti törpeséget. “Sidi Daoui titanosaur”-ként vagy OCP DEK/GE 31-ként hivatkozott Titanosauria nem kihalás után rétegből került elő. (Van ahol így lobogtatják elvileg.) Chenanisaurus barbaricus egy Abelisauridae. 2023 Augusztusában két további Abelisauridae került elkülönítésre töredékek alapján, nevet nem kaptak. Csontszövet alapján felnőtt állatok voltak. 5 illetve 2,6 méteresre becsülve a hosszuk. A nagyobb legközelebbi rokonai a Quilmesaurus és az Aucasaurus lehet melyek dél-amerikaiak. A kisebbet abelisauroidea indet.-ként illetem, mivel vagy egy primitívebb Abelisauridae, mely más felső krétaiaktól távolabb áll, vagy egy Noasauridae. Bár hivatalosan inkább Abelisauridae.
Legfontosabb, hogy nagyon sok Pterosauria előkerült, szintén sajnos hiányosan, de ezek alkalmasak besorolásra. Igaz van melyeknél nem állapítható meg elég pontosan, sőt komoly viták tárgya. Azhdarchidae-k jelenléte nem meglepő. Phosphatodraco mauritanicus faji szinten került leírásra, de van még két másik. “Sidi Chennane Azhdarchid” mely lehet Arambourgiania. Illetve egy Quetzalcoatlus-nak vélt, mely viszont kisebb a Phosphatodraco-nál, így a genusz elég kis méretű faja lenne. Biztosan Nyctosauridae-nak van sorolva a Barbaridactylus grandis. Alcione elainus-nál és Simurghia robusta-nál rezeg a léc a töredékesség miatt, de ide sorolhatóak. A Tethydraco regalis sokkal hányattatottabb sorsú. Pteranodontidae-nak indult, majd új leletek révén inkább tengeri életmódú Azdarchidae merült fel, majd kora maastrichti Epapatelo otyikokolo publikálásánál úgy találták, hogy nagyon közeli rokona a Pteranodon-nak.
- Abelisauridae indet.
- Abelisauroidea indet.
- Ajnabia odysseus
- Chenanisaurus barbaricu
- Titanosauria indet.
- Alcione elainus
- Arambourgiania sp?
- Barbaridactylus grandis
- Phosphatodraco mauritanicus
- Quetzalcoatlus sp.?
- Simurghia robusta
- Tethydraco regalis
Turkana Grits (Lapurr Sandstone)
Volt már blogon szó róla. Két ízben is. Itt és itt. 2013-es SVP óta nem sok információ van erről a maastrichti faunáról, mi a mai Kenya területén élt. 2004-es gyűjtésben még korábbi korúnak van megjelölve, spinosauridae, ornithopoda és sauropoda besorolást kaptak a leletek. Nagyon kevés az információ. Első nézésre van, ám ezek már a paleoszubkultúra által készített dolgok. Ez vagy ez. Másik probléma, hogy masstrichtinál nincs jobban meghatározva a kor, lehet, hogy kora maastrichti. Merészelem nem csak tájékozódás jelleggel felvenni, bár lehet a jövőben csak arra lesz jó.
Fossil Crates oldaláról. |
Néhány töredék (koponya, végtag és torzó csontok) alapján ismert több példány egy óriás Abelisauridae-ból. Mely 12 métert is elérhette. A Titanovenator kenyaensis nem hivatalos név, nincs még az állatnak neve. Ezt egy fórumon találták ki neki. Fossil Crates oldaláról van a fentebbi kép. Elvileg nem hasraütés szerűen csinálták a replikát, megtalált koponya részeket felhasználták. Ne keverje össze senki a TEoD-ban szereplő 11.3 méteresre írt URC R 44-gyel, mely cenomaniai és Brazíliából került elő. (Láttam erre példát.)
Ismert innen egy Pterosauria, mely biztosan Pterodactyloidea, a pontosítás, hogy Azhdarchoidea, már nem biztos. További állatok: Három Macronaria-nál nem jobban meghatározott Sauropoda, több mint valószínűleg Titanosauria. Két Iguanodontia. Ez elég tág, mivel lehet Hadrosauridae, Rhabdodontidae és Elasmaria is és nem csak rendszertan szerint. Mivel egykori Gondwánáról van szó, utóbbi kettő magától értetődik, az Ajnabia odysseus miatt pedig akár még Lambeosaurinae-k is lehetnek. Feljebb linkelt Tyrannoraptoran képén nem tudom mért van öt Sauropoda három helyett. Ahogy arról sincs infó, hogy a második Theropoda is Abelisauridae lenne. Táblázatban kissé necces az ábrázolása, átmegy a Tyrannosauridae során, de egyértelmű, hogy alig van esély arra, hogy az lenne. Megaraptora-ra amúgy van valamennyi.
- Abelisauridae indet.
- Iguanodontia indet.
- Iguanodontia indet.
- Theropoda indet.
- Titanosauria/Macronaria indet.
- Titanosauria/Macronaria indet.
- Titanosauria/Macronaria indet.
- Azhdarchoidea/Pterodactyloidea
Dukamaje - Nagyon kétséges adatok
Fejfogós formáció. Tengeri illetve parti mocsári üledék alkotja. Javában tengeri állatok leletei kerültek elő. Kormeghatározásához több publikációt meg kellett néznem ám találtam 2021-est ahol pontosabban meghatározták közép-felső maastrichtinek, viszont 1976-os alapján. Merészelném figyelembe venni. Ám ezzel olyan palackot nyitok ki és olyan szellemeket eresztek ki, amik….
Szóval Bahariasaurus ingens. 17-es rövid híresben van egy Kem Kem-ről szóló publikáció, melyben ezt a dinoszauruszt Deltadromeus-hoz sorolták át. Mely lehet egy óriási Noasauridae volt ám lehet Carcharodontosauria. Viszont úgy 30 millió évvel korábbról van most szó. Találtam egy francia nyelvű 2013-as anyagot, ahol továbbra is Bahariasaurus szerepel. Viszont amennyiben a Google fordító nem csal, akkor “auteur inconnu” ismeretlen szerzőt jelent. Ezzel most mit kezdjek? Kezeljem hoaxként? Vagy a Carcharodontosauria csak azért kerüljön táblázatba, hogy megosztva legyen ez az állat Noasauridae-val? Nem egyenlő a kem kem-i Bahariasaurus ingens-szel az is biztos. 2004-es gyűjtésben kérdőjeles ahogy ‘91-es publikációban is kérdőjeles az állat. Szóval a ‘91-es forrásait kell átnézni. Ezek közt van olyan amely alapján ez a formáció egy tengeri út mentén volt és Észak-Nyugat-Afrikát ez választhatta el a nagyobb keleti résztől. Ám a Bahariasaurus eredete nem lett meg. ‘91-es elég sok forrása nem lelhető fel online. Internet előtti időkről van szó. Szóval nem tudom, hogy most egy óriás Noasauridae lenne, egy Abelisauridae vagy kréta legvégéig kihúzták a Carcharodontosauria-k itt? Vagy valami totálisan más?
A francia nyelvű anyag ezen túl még listáz: Theropoda-t, Titanosaurus sp.-t, ez Titanosauria-nak veszem, a Sauropodomorpha ismét “auteur inconnu”, így figyelmen kívül hagyom, lehetséges második Titanosauria lenne talán. Illetve ha jól értem két Hadrosauridae lenne, egynek veszem. Viszont itt komoly gond jön, mivel ha 2013-ban már “hivatalos” volt akár két hadrosauridae taxon, akkor az Ajnabia publikációjában nem lett volna elsőnek nevezve.
Ha korban el is fogadom megfelelőnek a formációt, a dinoszauruszokat érintő nagyon kétes adatok alapján a táblázatban áthúzásra kerül. Egyszerűen nincs megbízható forrás.
Hadrosauridae indet.Noasauridae/Carcharodontosauria indet. - “Bahariasaurus”Titanosauria indet.
Dahkla/Dakhla
A formáció kormeghatározása nem pontos. Ahogy a neve is eltér, hogy hol hogyan. 2017-es publikáció maastrichti és dániai korúnak határozta meg. Ez elég tág. Nem biztos, hogy jó ötlet listáznom. Itt talált feltehetően Titanosauria kizárásos alapon nem dániai korú. Még 2004-es gyűjtésben is, mint lehetséges Brachiosauridae szerepel.
Megjegyzem, hogy vannak korábbi leletek is Egyiptomból, mint a Mansourasaurus shahinae, de ez egy campaniai Titanosauria.
- Titanosauria indet.
Sosem volt elfeledve ez a sziget, hogy vannak kréta legvégi dinoszauruszok. Ellenben ez sajnos általánosságban a Majungasaurus-ra korlátozódik.
Maevarano
Berivota a Maevarano-n formáción található. Berivota inkább tengeri. Szerencsére ez a madagaszkári életközösség utóbbi időben egyre ismertebb. Kormeghatározással van gond, mivel a Chenanisaurus barbaricus publikációjában van családfa min időben is jelölve vannak az állatok, a Parksosaurus példája alapján ezekkel óvatosan kell bánni. Berivotra fölött már harmadidőszaki réteg található. Miadana Member mi számunkra releváns lehet, a Masorobe Member átnyúlhat campaniaba.
Majungasaurus crenatissimus jelen van minden részterületen, mást nem fogak révén. A Majungatholus atopus nem érvényes állat, ez is M. crenatissimus. Sajnos ő az egyedüli állat mi biztos, mivel legfelsőbb tagból is előkerültek leletei. Ennie kellett valamit, tehát legalább egy zsákmány állatnak kellett lennie. Masiakasaurus knopfleri csak Anembalemba és Masoroba tagokban található. Rahonavis ostrom volt már minden, volt Alvarezsauridae is. (És őket sorolták már madarak közé.) 2019-ben úgy találták, hogy két legközelebbi rokona a Dakotaraptor és Unenlagia. Overoraptor chimentoi publikálásánál őt találták legközelebbi rokonnak. Nem része az Unenlagiidae-nak. (Ebben a publikációban külön családként kezelték.) “Malagasy Taxon B” a második Titanosauria melyet néhány csigolya és coracoid (váll része) alapján ismernek. Ezek elegek ahhoz, hogy megkülönböztethetőek legyen a Rapetosaurus krausei-től. Stegosaurus madagascariensis két fog és kis osteoderma alapján lett leírva még 1926-ban. Azóta rengeteg víz lefolyt a Dunán. Stegosauria mivolta valószínűtlen. Osteoderma titanosauria eredetű lehet. A fogakat próbálták Simosuchus clarki-nek tulajdonítani, de eléggé eltérnek, ellenben Ankylosauria-k fogaihoz nagyon hasonló.
A növényevő Simosuchus clarki mellett csak említeném a ragadozó Mahajangasuchus insignis-t. Nem listázom a kréta legvégi Pseudosuchia-kat, ám Madagaszkáron jelentősebb szerepük volt a faunában.
Ankylosauria indet.- Majungasaurus crenatissimus
Masiakasaurus knopfleriTitanosauria indet.Rapetosaurus krauseiRahonavis ostrom
Egykori szubkontinens részletes ismerete fontos indikátora lehetne a dinoszauruszok terhelhetőségének. Egykori extrém magas vulkanizmus mellett azt várnánk, hogy a fauna szegényes. Nem ismerjük az egykori életközösségeket innen megfelelően. Lehet, hogy nem volt 10 méter fölötti ragadozó és ennek köszönhető a közepes méretűek magas diverzitása. Mely az aktív vulkanizmus mellett viszont furcsa. Láthatóan a dinoszauruszok megtalálták az útjukat ilyen szélsőséges élőhelyen is. Időszakos vulkanikus telek lehettek itt a kibocsájtott por miatt. Globális viszonylatban pedig erősen vitatott a hatás. Egyesek szerint csak ez a vulkanizmus kiirtotta volna a nem madár dinoszauruszokat az egész Földön. Mások szerint mivel a vulkanizmus folyamatos volt, a hatás elnyúlt és kisebb volt, így globálisan nem volt olyan drasztikus. Ráadásul több ezer éven át tartó folyamatos nagyon aktív tevékenység kellett volna, hogy kihalást okozzon. Nagyon leegyszerűsítve, egy-két napig tartó nagyon aktív kitörési időszaknak kellett volna folyamatosan évekig tartania. 2023-as publikáció viszont nagy aktivitást jelez az utolsó 400 000 évre. 2020-as publikáció ellenben azt találta, hogy a dekkáni vulkanizmus a meteor által kiváltott hatásokat csökkenthette. Becsapódás után földtörténeti szempontból azonnal megindult a helyreállás, ellenben a devon végi kihalással. Ez feltehetően javában a dekkáni vulkanizmus által kibocsájtott üvegházhatást okozó gázoknak köszönhető.
Szubkontinens formája nem igazán ismert. Lehetséges, hogy a Narmada-tengeriút még a maastrichti idején is legalább két részre szelte az akkori Indiát, de legalább egy kisebb, benyúló beltenger volt. Ezt a szubkontinens belsejében talált maastrichti tengeri hal leletek is bizonyítják.
Kallamedu
Ne kerülgessük a forró kását, van stegosauria maradványról publikáció, ami érvénytelenítve van. Szóval nincs Stegosauria. Maga a publikáció is írja, hogy lehet Sauropoda. Kerültek elő troodontidae fogak. 2013-as publikálásánál leírták, hogy késő maastrichti korú, amit időben is leírtak zárójelben. 70,6–65,5. Ez majdnem az egész maastrichti két millió év híján. Bátorkodom listázni az itt talált állatokat. Csak, hogy legyen pofára esés a Bruhathkayosaurus matleyi-vel. Legnagyobb ismert Sauropoda lenne, ha nem porladtak volna el a leletei. Tehát egy paleokriptid. Ellenben 2023-ban is érvényesként kezelték. Van még említés Sauropoda és Theropoda maradványokról. Vannak ahol Abelisauridae-ként kezelik ezt az állatot ám nem tudom, hogy mért. Hivatkozás a troodontidae fogas publikáció, miben simán csak Theropoda van. Ettől függetlenül jelölöm külön, mivel a Troodontidae-val sem lett összekötve.
Ismert felső krétai Troodontidae-k helyei. |
- Bruhathkayosaurus matleyi
- Theropoda indet.
- Titanosauria indet.
- Troodontidae indet.
Lameta
Elsőnek kezdjük a szó szerinti sz*rral e formációval kapcsolatban. 2005-ben publikálásra került egy feltehetően titanosauria koprolit. Mely vizsgálatából kiderült, hogy a tulajdonosa nem válogatott táplálék ügyileg. Szezonálisan kimondottan vizes élőhely volt. Ami hasonlóan fontos, hogy öt különböző Poaceae került megállapításra. Perjefélék/pázsitfűfélék legalább öt különböző faja jelen volt a szubkontinensnen a kihalás előtti pár millió évben. Ezekkel pedig táplálkoztak a Titanosauria-k. Úgyszintén itt talált koprolit tanulsága szerint gond nélkül elfogyasztottak gomba fertőzött leveleket is.
Theropoda-k terén hatalmas a káosz. Coeluroides largus, Dryptosauroides grandis, Jubbulpuria tenuis, Lametasaurus indicus, Ornithomimoides mobilis, O. barasimlensis, Orthogoniosaurus matleyi, Indosaurus matleyi, Indosuchus raptorius, Laevisuchus indicus, Compsosuchus solus, Rajasaurus narmadensis, Majungasaurus crenatissimus, két nem definiált Abelisauridae. Akkor ebből kellene rendet tenni. Chenanisaurus publikációjában érvényes Abelisauridae-nak vannak kezelve: Indosaurus matleyi, Indosuchus raptorius, Rajasaurus narmadensis és 2010-ben leírt Rahiolisaurus gujaratensis. 2013-as publikáció noha még a 65 millió évet használja a lelőhely korát utolsó fél millió évre datálja. Szóval akkor négy Abelisauridae egy helyen? Ráadásul hasonló méretűek? Úgy tűnik, hivatalosan igen. Ám nekem ez erősen bűzlik. Vannak azonos részek az állatokból. Szóval négyet kell listáznom. A formáció elég nagy kiterjedésű, India sok helyén vannak részei, így a négy állat két helyre oszlik el. Lehetséges, hogy Morrison formáció esete áll fenn, mégpedig a rengeteg Sauropoda több közepes és nagy ragadozót tudott ellátni.
Laevisuchus indicus noha nagyon töredékes határozottan Noasauridae affinitást mutat. Két biztos Titanosauria van Isisaurus colberti és Jainosaurus septentrionalis. Nem ússzuk meg a Stegosauria-zást. A Brachypodosaurus gravis-t vélelmezik Stegosauria-nak, ám valljuk be az Ankylosauria valószínűbb. Az, hogy ennyire nem megállapítható, abból fakad, hogy néhány centis felkar töredékből ismert. Vannak akik nem is tekintik legitim fajnak. Ankylosauria-ként felveszem a Brachypodosaurus gravis-t. Lametasaurus indicus egy kiméra, leginkább Abelisauridae alkotja, de Titanosauria és pseudosuchia részek is vannak, ám felmerülhet, hogy bizonyos részek Ankylosauria eredetűek. Főgond, hogy az abelisauridae részek elég nagy állathoz tartoznak, TEoD szerint Rajasaurus-hoz, melyet így 10,5 méteresre ír. 10 méter feletti Rajasasurus dolgok ahogy láttam e könyvhöz vezethetőek vissza. Maradok annál, hogy közepes méretű Theropoda volt, nem nagy méretű. Későbbiekben lesz fontos, hogy nem veszem figyelembe, mint nagy Theropoda.
Alábbi állatok kétségesek, erősen töredékes leletek miatt, illetve 2004-es publikációban van részletesebb információ róluk mely 1933-as anyagról szól, ekkor még Coeluridae volt és nem Coleurosauria illetve nem volt része a Tyrannosaurus. Szóval nem kerülnek listázásra. Coeluroides largus és Jubbulpuria tenuis hasonlóságot mutatnak egymással, Abelisauridae-k lehetnek. Ornithomimoides mobilis és O. barasimlensis korábban volt Allosauridae-nak és Coleurosauri-nak gondolva. Elvileg Abelisauroidea lehet a genusz. Compsosuchus solus Abelisauridae lehet, talán Indosuchus. Dryptosauroides grandis Abelisauridae lehet, akár Carnotaurus méretű. A TEoD inkább a Noasauridae-t javasolja. Itteni Majungasaurus crenatissimus 2004-es összegyűjtésben szerepel. Az Orthogoniosaurus matleyi is ebben szerepel és több használható információt nem találtam róla, feltehetően Ceratosauria. Listázott állatokon felül még jó pár nem (elő)madár dinoszaurusz élhetett itt. Titanosaurus rahioliensis fog alapján lett leírva mely a Nigersaurus fogaihoz nagyon hasonló. 2003-es publikációban szerepel, TEod ezt visszi tovább. Rebbachisauridae családról lenne szó, mely Diplodocoidea. Nem veszem listára. 2023-ban leírásra került egy “rebbachisauridae utánzó” Titanosauria amúgy, az Inawentu oslatus. Tehát Titanosauria-ról lehet szó, nem Diplodocoidea-ról. Titanosaurus amúgy egy szemetes kosár genusz és elég sok kétes lelet került ide sorolásra, T. indicus vagy T. blandfordi ilyenek.
- Brachypodosaurus gravis
- Indosaurus matleyi
- Indosuchus raptorius
- Isisaurus colberti
- Jainosaurus septentrionalis
- Laevisuchus indicus
- Rajasaurus narmadensis
- Rahiolisaurus gujaratensis
Intertrappean Beds - Kétséges adatok
Információ hiányában elég komoly problémában vagyok. A 2008-as “Pterosaur distribution in time and space: an atlas” jelöli térképen a felső maastrichti Pterosauria-t, ellenben a mindat.org csak India déli részére jelöl helyeket. Nem csoda ez nem egy formáció, az Intertrappean Beds több formációval bír. 2004-es gyűjtést alapján szintén egy elég méretes területet fed le. Ellenben ezeket azóta már nem maastrichti lelőhelyeknek írják le. Kétesség miatt nem veszem biztosra.
Pterosauria indet.
Több dinosauria indet.
Takli - Tájékozódás jellegű
Elvileg “Nagpur intertrappean beds” a használtabb megnevezés, mégis dinoszauruszok terén “Takli Formation” kulcs szavakkal lehet találni információ morzsákat. Sajnos ismét csak 2004-es gyűjtésből tudok kiindulni. A Sauropoda több mint valószínűleg Titanosauria, így listázom. Theropoda-ra a gyűjtés a Massospondylus rawesi-t írja, ami több szempontból is szemöldök ráncoló. Továbbá ismét földrajzilag elég kiterjedt formáció, így ezt sem lehet egy ponttal jelölni a térképen. Illetve maastrichtinél pontosabb korbecslést nem találtam.
Theropoda indet.Titanosauria indet.
Kallankurichi/Kallankurichchi
2012-es publikáció felső maastrichti korúnak kezeli. Rossz hír, hogy nem foglalkozik a Dinoszauruszokkal. A jó hír, hogy geológiai publikáció, így merészelem a lelőhelyet szempontunkból érvényesként kezelni. Viszont akkor be kell érnünk a 2004-es gyűjtéssel. Tojásokon kívül előkerültek csont fosszíliák is. Theropoda volt. A Titanosaurus indicus azóta Jainosaurus septentrionalis néven fut. A Stegosauridae meg…, több mint valószínűleg, hogy Ankylosauria.
- Ankylosauria indet.
- Jainosaurus septentrionalis
- Theropoda indet.
Mahadek - Tájékozódás jellegű
Erről a formációról sem találni sok mindent. Megtaláltam a 2001-es publikációját az itt talált dinoszaurusz leleteknek. Szemet ráncoló volt számomra a “Maestrichtian” név. Utána néztem és 2003-as publikációt találtam, mely alapján vita volt a helyesírásáról. Lényegében ennyi, dinoszaurusztól van lelet, de ennél pontosabb információ nem igazán van.
Vagy nem. Rövid kereséssel két 2021-es médiás hírt is találtam, hogy ez bizony Titanosauria. (Ez és ez.) Forrásmegjelölés persze minek is. Ráadásul egyiknél van egy kép alatta "By Daia Kharsati”. Nos azok nem Titanosauria-k, hanem Diplodocus-ok. Mark Witton képe. Szokásos média tempó. Ellenben találtam egy publikációt 2022-ből mely Titanosauria-nak vélelmezi egy mondat erejéig.
Titanosauria indet.
Anjar - Tájékozódás jellegű
Ismét régi források alapján nem vehető figyelembe. Hüllő- és madármedencéjű leletek is kerültek elő. Előbbi lehetségesen Titanosauria.
Madármedencéjű indet.Titanosauria indet.
Pab és Vitakri - Nagyon kétséges adatok
Ezeknél a pakisztáni formációknál kezdődnek a problémák. Nézzük ami hivatalos. Későbbiek miatt fontos lesz a Pabwehshi pakistanensis, mely egy Sebecosuchia. A Pissarrachampsa sera és a Campinasuchus dinizi publikációiban érvényes állatként kezelték. Isisaurus colberti-nek és Jainosaurus septentrionalis-nak tulajdonítható leletek vannak.
Ismerkedjünk meg Muhammad Sadiq Malkani-vel. Nem tudom mi áll a dolgok mögött. Felmerült bennem, hogy India és Pakisztán közti nem épp barátságos viszony. Esetleg nem megfelelő szaktudás, ezért ignorálják? Pabwehshi publikációjában közreműködött. Ellenben későbbiekben számos publikálása volt melyek úgy vannak, de ignorálva vannak. Ilyen például a Vitakridrinda sulaimani. Viszont érvényesnek van kezelve a Chenanisaurus barbaricusani publikációjában. Számos állatot leírt, mik nincsenek érvényesként kezelve. (Pl. Gspsaurus pakistani, nem, nem írtam el.) Nem tudom mi a helyzet, így nem használhatom ezeket. Vannak “érdekes” dolgok publikációkban. Legjobb példa a Papo Allosaurus. Ő is alkotott hasonlót, Wikipediáról kiképmetszőzött képpel. 2023-ban is publikált több új titanosauria taxont közvetlenül a kihalás előttről.
Mivel két Lameta-ban is megtalálható állat (feltételesen) van innen, így táblázatban áthúzásra kerül.
Isisaurus colbertiJainosaurus septentrionalis
Három millió éves keretünkből kieső lelőhelyek alapján és a kertünkbe bele csúszóak alapján “egészen jó sablon” állítható fel Dél-Amerika déli részéről. Ez a középső és északi területekről nem mondható el. Egykori fauna megbecslésében alapvetően használható Afrika, Madagaszkár és India. Legtöbb klád jelen volt mindegyik területen, ám például az Unenlagiinae-kra nem biztos, hogy igaz. Számukra Dél-Amerika lehetett a szülőföld, ahonnan elterjedhettek a világ más területeire.
La Colonia
Nincs egységes megállapodás a lelőhely koráról. Egyesek szerint campania és kora maastrichti, míg olyan is van, hogy a felső rész átlóg a paleocénbe. Több feltárási rész van, sajnos a felső rétegekből nem kerültek elő dinoszaurusz leletek, legfeljebb Plesiosauria ismert. Illetve ahol maastrichti-dániai korúnak állapították meg ott növény polleneket vizsgáltak és úgy ítélték, hogy ezt a területet legalábbis a növények szempontjából kevésbé sújtotta a kréta végi kihalás. Van olyan Ceratosauria-kkal foglalkozó publikáció ahol a Rajasaurus-szal megegyezően jelölték a Carnotaurus sastrei-t kréta legvéginek. Rajta kívül találtak még egy Abelisauridae-t, nem besorolható Theropoda-t, Titanosauria-t, Ankylosauria-t és Hadrosauroidea-t.
Lehet az összes állat figyelembe vehető, lehet, hogy csak az alsóbb rétegből származó Carnotaurus-t kellene levonni, lehet egyiket sem lehet figyelembe venni. 2023-as SVP anyag 69-64 millió évesnek határozza meg a formációt. Így a Carnotaurus határon van, viszont kezelhető kihalás idején is még élt állatnak. Ám nem lepődnék meg ha a jövőben még lennének változások a lelőhely korát illetően. Ebben írnak egy második Abelisauridae-ról melynek nem voltak szarvai. Régi listáról az Ankylosauria jelölést meghagyom, míg nem lesz az állat publikálva, mivel “ankylosaurid”-ot ír, ellenben Parankylosauria-val rokonítja, ellenben eltér a Stegouros-tól. Régi listás Hadrosauroidea-t Kritosaurini-ként kezelem, mivel került elő telje koponya. Továbbá kis termetű Titanosauria is előkerült.
- Abelisauridae indet.
- Ankylosauria indet.
- Carnotaurus sastrei
- Kritosaurini indet.
- Theropoda indet.
- Titanosauria indet.
Chorrillo - Tájékozódás jellegű
Sajnos ismét csak tájékozódás jellegű, mivel kora maastrichtiről van szó jobb esetben. Itt találták meg az egyik legnagyobb Megaraptora-t a Maip macrothorax-ot. Ismert még innen egy Titanosauria a Nullotitan glaciaris mely együtt lett publikálva egy Elasmaria-val, a Isasicursor santacrucensis-szel. Az ő publikálásuk korábbi a Maip-nál, ám két eltérő megaraptora taxonról van szó benne, én ezt egynek veszem. Töredékes leletek alapján élt itt még Ankylosauria, Hadrosauridae, egy nem beazonosítható Iguanodontia. Néhány lábcsont alapján Noasauridae és Unenlagiidae is jelen volt.
50-es rövidhíresben szerepel egy alsó krétai ausztrál Megaraptora publikációja miben van egy családfa. Itt a Maip közép maastrichtinek van jelölve. Indoklása nincs, így nem veszem figyelembe. Maip és a formáció más publikációi campania végére, maastrichti elejére datálják a helyet és állatait.
Ankylosauria indet.Iguanodontia indet.Hadrosauridae indet.Isasicursor santacrucensisMaip macrothoraxNoasauridae indet.Nullotitan glaciarisUnenlagiidae indet.
Dorotea - Tájékozódás jellegű
Ismét csak tájékozódás jellegű, elég déli részén van a kontinensnek. Van olyan publikáció mely a formáció felső részén talált új fafajt ír le, 68,9 millió évesre datálja a leletet. Itt talált állatokat áthúzom, valószínűbb, hogy nem értelmezhetőek kihalásig. Antarktiszhoz egykoron elég közel volt. Így azon sem kell meglepődni, hogy nem Nodosauridae, hanem Parankylosauria van itt, a Stegouros elengassen. Rokonságához mérten úgyszintén kis termetű állat a Gonkoken nanoi. Mely Hadrosauroidea-nak van besorolva. Sajnos csak töredékes leletek alapján, de ismert innen Megaraptora, Unenlagiinae és Titanosauria.
Gonkoken nanoiMegaraptora indet.Stegouros elengassenTitanosauria indet.Unenlagiinae indet.
Allen - Tájékozódás jellegű
Egészen jól kutatott formáció, sajnos kiesik az időkeretünkből, maastrichti közepét éri csak el. Évtizedek alatt egészen sok lelet került elő erről az egykori tengerparti területről.
Két Abelisauridae ismert a Quilmesaurus curriei és Niebla antiqua. Egy Dromaeosauridae az Austroraptor cabazai, mely unenlagiinae rokonsága alapján egy “gázlómadár” volt. Illetve rokonaihoz mérten rövidebb mellső végtagjai voltak. Viszont mérete és fogai révén gyakran egészíthette ki ezt az étrendjét valami szárazföldivel. Illetve van egy Alvarezsauria a Bonapartenykus ultimus, mely pontos besorolása nem biztos. Korábban Alvarezsauria-nak gondolták, ám Trierarchuncus publikációja alapján Alvarezsauroidea.
Hat különböző titanosauria faj különíthető el legalább genusz szinten egymástól, legalábbis a Menucocelsior arriagadai 2021-ben kijött publikációja szerint. További Titanosauria-k: Bonatitan reigi, Antarctosaurus wichmannianus, Rocasaurus muniozi. Illetve Aeolosaurus mely nem biztos, hogy már ismert, vagy új faj-e. A Pellegrinisaurus powelli-t kiemelném, mivel közeli rokonságot mutat az Alamosaurus-szal. Viszont van nekünk itt még egy faj, a Panamericansaurus schroederi. 2017-es Shingopana songwensis publikációjában érvényesként volt kezelve ahogy két 2019-esben illetve a Rinconsaurus caudamirus publikálásában. Így merészelem őt is listára venni. Nem teljesen helyes megállapítás, de Morrison formációhoz mérhető csak-csak ez a sauropoda diverzitás.
2022-ben került leírásra a Patagopelta cristata, mely egy Nodosauridae. Bonapartesaurus rionegrensis-t publikálásánál Saurolophini-nek sorolták be, de Gonkoken nanoi publikálásánál átkerült a Austrokritosauria-ba ahol élőhely társ Kelumapusaura machi is található. Nem esett messze a fától, révén ez a Saurolophinae-ban található. Willinakaqe salitralensis 2010-es publikációjában például Saurolophidae szerepel még. Ez módosult saurolophinae-ra 2016 Április elsején. (Írtam már, hogy félek az Április elseji publikációktól?) Lapampasaurus cholinoi publikációját nem találtam meg angolul, ellenben az állatot más publikációkban érvényesnek találják. Hadrosauridae-nál pontosabb besorolása nincs.
Aerotitan sudamericanus csőr alapján ismert Azhdarchidae, mely 5 méteres szárny fesztávval birhatott.
Aeolosaurus sp.Antarctosaurus wichmannianusAustroraptor cabazaiBonapartenykus ultimusBonapartesaurus rionegrensisBonatitan reigiKelumapusaura machiLapampasaurus cholinoiMenucocelsior arriagadaiNiebla antiquaPanamericansaurus schroederiPatagopelta cristataPellegrinisaurus powelliQuilmesaurus currieiRocasaurus munioziWillinakaqe salitralensis
Aerotitan sudamericanus
Angostura Colorada - Tájékozódás jellegű
Aeolosaurus rionegrinus miatt hozom fel. Rajta kívül még két másik Titanosauria van, egy Lithostrotia és egy Saltasaurinae, illetve egy Hadrosauridae is van.
Aeolosaurus rionegrinusHadrosauridae indet.Lithostrotia indet.Saltasaurinae indet.
Los Alamitos - Tájékozódás jellegű
Túl sok minket nem érintő lelőhelyet hozok ide, ám összeköti őket egy valami, az Aeolosaurus. Ezen túl van itt még egy korábban Kritosaurus-nak gondolt állat a Huallasaurus australis. Továbbá 2004-es gyűjtés említ egy Theropoda-t.
Aeolosaurus rionegrinusHuallasaurus australisTheropoda indet.
Serra da Galga
A helyzet, hogy 2020-ban külön lett szedve a Serra da Galga és Marília formációk, ami ugyebár azért problémás, mert visszamenőlegesen nem módosítják a publikációkat, így okozhat kis kavarodást. A Kurupi publikációja alapján viszonylagos elkülönítést tudok tenni.
“Lopasaurus” leletei eltűntek. Ez egy Dromaeosauridae-volt. Bár Kurupi publikációja alapján nem érvényes a Loposaurus, sima Maniraptora szerepel. Idézőjelesen listára kerül. A Ypupiara lopai már biztos, egy Unenlagiinae. Van két abelisauridae és abelisauroidea szintjén besorolt állat.
Elég sok Titanosauria van. Ezek a következők: Baurutitan britoi, Caieiria allocaudata, Trigonosaurus pricei, Uberabatitan ribeiroi és természetesen fajilag nem is, de genusz szinten meghatározható az Aeolosaurus. Illetve egyetlen egy 2023-ban publikált fog alapján vélelmezhető még egy Titanosauria, ám ez a fog nagyobb mindegyik eddig ismert Titanosauria-énál. Ezek közül egyedül az Uberabatitan ribeiroi kezelhető úgy, hogy megélhette a kihalást a 2008-as publikációja alapján, felső rétegből került elő.
A carcharodontosauridae fogakról szólva, esélyesebb hogy Pseudosuchia. Sebecosuchia fogak megtrükközték a szakértőket régebben, mivel nagyon hasonlóak jó pár Theropoda fogához, mint a Carcharodontosauridae-k. (Elég sok kréta végi kihalás utáni dinoszaurusz felvetés alapja ilyen fogak voltak.) 2021-ben volt egy publikáció mi a Carcharodontosauridae-k felső kréta eleji kihalásáról is szólt, de csak patagóniai anyag alapján. Ám mivel Dél-Amerika elég nagy szárazföldi pseudosuchia diverzitásnak adott otthont, így náluk érdemesebb keresni a fogak gazdáját. illetve Abelisauridae affinitás is felmerült.
Abelisauridae indet.Abelisauridae indet.Abelisauroidea indet.Aeolosaurus sp.Baurutitan britoiCaieiria allocaudata“Lopasaurus”Titanosauria indet.Trigonosaurus pricei- Uberabatitan ribeiroi
Ypupiara lopai
Marília - Tájékozódás jellegű
Itt van hát nekünk a Kurupi itaata, az egyik legszerencsétlenebb, pontosabban a szándékosság miatt a legretardáltabb nevű Abelisauridae. Rajta kívül még egy Abelisauridae elkülöníthető, illetve négy Titanosauria.
Abelisauridae indet.Kurupi itaataTitanosauria indet.Titanosauria indet.Titanosauria indet.Titanosauria indet.
El Molino - Tájékozódás jellegű
Van ahol maastrichti korú a formáció, van ahol túllóg mindkét irányba. Mint az alábbi képen. Sajnos lábnyomok ismertek innen. Ezért és mert nem megfelelő a besorolásuk táblázatra nem veszem, térképen jelölésre kerül.
Fundo et Triunfo és Umayo - Tájékozódás jellegű
A két finoman szólva se közeli formációt azért veszem egybe, mert 1997-es publikáció alapján azonos korúak, a TEoD szerint felső maastrichtiak a perui titanosauria tojás töredékek. Sőt, a könyv(ek) felső maastrichtit 69-66-ként jelöli, ám ez esetben 66 millió évet ír csak. Nem veszem táblázatba a két formációt. Fő ok, hogy a források miatt nem vagyok biztos benne, hogy figyelembe vehetőek, nem lepődnék meg, ha 69 millió évesnél régebbiek. Azonban említésük olyan szempontból fontos, hogy Dél-Amerika északi részéről is vannak potenciálisan késő maastrichti lelőhelyek amikről a jövőben remélhetően sokat hallhatunk majd.
Titanosauria indet.
Lago Colhué Huapí
Korábban a Bajo Barreal formációba volt sorolva, ám ma már külön formáció. Legalábbis remélem, hogy a Wikipedia nem hazudik, mert nem értek spanyolul. Vagy nincs angol nyelven publikáció a különválasztásról, vagy nem találtam meg. Szóval elvben ez erről szól.
UNPSJB-PV 960 egy közepes méretű, nem hadrosauridae Ornithopoda. Publikációja 2010-es. Ezért volt fontos, mert itt is még Ceratopsia-ként említik a Notoceratops bonarellii-t. Noha nem érvényesnek. Nem az a probléma hogy alsó állkapocs töredék csak mi előkerült, hanem hogy eltűnt. Ettől függetlenül az ausztráliai Serendipaceratops arthurcclarkei-ről szóló 2014-es publikáció érvényesnek találja. 2021-ebben ez utóbbit inkább Ankylosauria-nak gondolták. Szóval érvényesnek érvényesek, csak erősen jó kérdés, hogy mik. 2019-ben pedig Sektensaurus sanjuanboscoi került leírásra, mint Elasmaria. Itt is említik a Notoceratops-ot, mint lehetséges Ceratopsia-t, bár kétségekkel. Továbbá említik, hogy két megaraptora példányból is vannak leletek.
Az Aeolosaurus colhuehuapensisitt megtalálható és még két másik Titanosauria az Elaltitan lilloi és az Argyrosaurus superbus. Illetve volt még egy Saurolophinae a Secernosaurus koerneri. Valóban ez utóbbi állatot a Gonkoken publikációjában nagyon közel helyezték a kihaláshoz, ellenben 2010-ben campania - kora maastrichti van megadva. 2020-ben viszont felső maastrichtinek találták a Secernosaurus-t és legalább a Notoceratops egykorú vele. Eredetileg nem jelöltem szempontunkból megfelelőnek a lelőhelyet, ám négy állatot mégis tudok érvényesnek venni. Sors fintora, hogy az egyik a legkétségesebb affinitású. Van 2023-as információ a “Cañadón Tomás Quarry” részről. Felső maastrichti a hely és van Abelisauridae fog illetve karom mely Noasauridae-hoz vagy fióka Abeliosauridae-hoz tartozhat. Hadrosauroidea a leggyakoribb leletek, ugyanazon a helyen több eltérő korú egyedtől, kevert korú csordákban élhettek. Secernosaurus miatt nem listázom külön őket, ám más dél-amerikai lelőhelyek alapján jó eséllyel külön fajról lehet szó.
- Abelisauridae indet.
- Abelisauroidea indet.
Aeolosaurus colhuehuapensisArgyrosaurus superbusElaltitan lilloiMegaraptora indet.- Notoceratops bonarellii
Ornithopoda indet.- Secernosaurus koerneri
Sektensaurus sanjuanboscoi
Campaniai és maastrichti rétegek a James Ross-szigeten több mint 2 km vastagságban találhatóak és leletekben gazdagok. Egykoron élhetőbb volt ez a vidék. Szélsőséges körülményei miatt nem csoda, hogy kevés eredmény van a kontinensről. Nagyon kemény terep a paleontológiának és úgy általánosságban nagyon veszélyes emberek számára. Ám vannak kiket nem tántorít és nem kritizálni kell a kevés ismeretanyagot, hanem örülni, hogy van.
Snow Hill Island - Tájékozódás jellegű
Heterocyathus filkorni, ez egy korall. Pontosabban Caryophylliidae, mely nem csak trópusokon, de mérsékelt övön is előfordul. Nagyon képlékeny, hogy milyen volt az egykori sarkvidékek klímája. Nem voltak télen -30, -10 fokok, de enyhén nulla alá mehetett. (-6 fok már nagyon hideg volt.) Illetve tenger áramlatok. Első felvonás alaszkai eszmefuttatását nem hozom fel újra. Volt ezekről már szó blogon, itt, itt és itt.
Szóval volt publikáció arról, hogy Sauropda-k nem épp sarki állatok voltak, nos az antarktisziakat ez nem érdekli. Vagy a klíma volt jóval melegebb, vagy az itteniek adaptálódtak ahhoz, hogy pár hónap hűvösebb, esetleg mínusz pár fokos környezetet kibírják. 39-esben szereplő publikáció szerencsénkre jól összeszedi milyen állatokat találtak itt.
Imperobator antarcticus hiányos lábfej által ismert, Paraves-nek van besorolva, rendszeresen sarlós karom nélküli Dromaeosauridae-nak van ábrázolva. Nem lepődnék meg ha Megaraptora lenne. Szerintem olyan Maniraptora, mely evolúciós ága, mi még a sarlós karom megjelenése előtt elágazott. A MLP 15-I-7-2 potenciálisabb Megaraptora, ám ami biztos, hogy közepes méretű nem avialae Theropoda.
Itt talált Titanosauria szűkítettebb a besorolása, Lithostrotia nagy eséllyel. Morrosaurus antarcticus nagyobb lehetett a Trinisaura santamartaensis-nél, mindkettő Elasmaria. NHMUK PV R 36760 mely "Biscoveosaurus" néven található meg leginkább, egy közel 5 méteres Ornithopoda lehetett. Feltehetően harmadik Elasmaria, noha Paleofile szerint Muttaburrasaurus-hoz hasonló, mely Rhabdodontomorpha. 2019-es SVP-s anyagban szó van egy hátsó végtag töredékről, lábujjakkal. Elemzés alapján ez az állat egy Dryosauridae. Antarctopelta oliveroi egy Parankylosauria.
Egy Pterosauria van, melynél felmerült, hogy Archaeopterodactyloidea, de ami biztos, hogy Pterodactyloidea.
Megjegyzés: Titanosauria, Antarctopelta és Trinisaura felső campania korú, nem kora maastrichti.
Antarctopelta oliveroiDryosauridae indet.Imperobator antarcticusMorrosaurus antarcticus"Biscoveosaurus"Theropoda indet.Lithostrotia indet.Trinisaura santamartaensis
Pterodactyloidea indet.
López de Bertodano
Közép és felső maastrichti formáció 2022-es publikáció szerint. Szóval figyelembe vehető. Ám sajnos kevés állat ismert innen. Van theropoda töredék. Hadrosauridae egy darab fog alapján írható le. Illetve vannak Hadrosauridae-nak tulajdonítható nyomok. Elasmaria szerepel 2022-es publikációban, míg 2019-esben Morrosaurus antarcticus. Mivel rajta kívül nincs más állat pontosan meghatározva, így az Elasmaria marad. Illetve oka lehet, hogy a leleteket hordozó réteg egyik formációból a másikba sorolták át. Két külön állatról lehet szó.
Itt is találtak pterodactyloidea maradványokat.
- Elasmaria indet.
- Hadrosauridae indet.
- Theropoda indet.
- Pterodactyloidea indet.
Sajnos a maastrichti Antarktiszról többet lehet tudni, mi az ekkori Ausztráliáról. Bár vélelmezhető, hogy Ausztrália, Antarktisz és Új-Zéland hasonló faunákkal rendelkezett.
Miria
Közép és felső maastrichti formáció egy 2017-es publikáció alapján. Nem azonosítható Theropoda és 3,5-5 méteres szárnyfesztávú (egy singcsont töredék alapján) Azhdarchidae került elő innen. Nem tudom, hogy mennyire mérvadó a Government of Western Australia honlapja, itt 70 millió évesnek van datálva. ‘91-es anyagban még felső maastrichti. Merészelem szempontunkból érvényesként kezelni a formációt. Theropoda-t legszívesebben Megaraptora-ként kezelném. ‘95-ös publikációban írottak alapján ez a legvalószínűbb lehetőség. Ám a WAM 92.7.1 valójában egy néhány centis lábujj csont. Aztán lehet, hogy valójában Maniraptora. Nem valószínű, hogy Abelisauridae, így Tetanurae-ként jelölöm meg. Azért így és nem Coelurosauria-ként, mert bár jelenleg a Megaraptora-k Tyrannosauroidea-k, ez nem beton biztos és nem mindenki által elfogadott. Az, hogy fajilag is összetarozna a WAM 90.10.2 felkarcsonttal, azt nem tudni, nem jelölök meg külön Theropoda-t. TEoD-ban valamiért a WAM 90.10.2 a Therizinosauridae-knál van említve, azzal, hogy nem beazonosítható, hogy mitől van. Szóval ez enyhe célzás lenne?
- Tetanurae indet.
- Azhdarchidae indet.
Táblázatban egy oszlopba veszem ezeket az állatokat, annak ellenére, hogy nem egy szigetről kerültek elő és jelentős a távolság köztük. Mivel csak két taxon van.
Takatika Grit - Kétséges adatok
Ez egy paleocéni, pontosabban dániai lelőhely és nem is közvetlenül a kihalás utánról találtak nem madár theropoda maradványokat. Jóval későbbről. De nem eszik olyan forrón a kását. 2017-ben alaposan megvizsgálták a mikrofosszíliákat például a pollenek. Jól elkülöníthetőek a campaniai és maastrichti kőzetek a mikrofosszíliák révén. Ezek átmosódtak, be- vagy ez esteben felékelődtek a paleocéni rétegekbe. Elég sok mítoszt szült ez a helyzet. Cikk írása idején pl. a mindat.org oldalon maastrichti lelőhelynek van írva. Szóval nincsenek új-zélandi kihalást túlélt nem madár dinoszauruszok. Helyet nem tudom figyelembe venne a rengeteg kérdésesség miatt. Besorolása is kérdéses. NS CD 583-at a TEoD Coelurosauria-nak esetlegesen Megaraptora-nak írja.
Theropoda indet.
Maungataniwha Sandstone - Tájékozódás jellegű
Campaniai-maastrichtiai korú lelőhelyről előkerült hiányos dryosauridae medencecsont. 1989-ben lett publikálva, ellenben 2019-es publikációban is említik ám nem került górcső alá. Szerintem Elasmaria vagy Rhabdodontidae lehet inkább, mint Dryosauridae. Ám az antarktiszi lehetséges Dryosauridae miatt Dryosauridae-ként kezelem.
Dryosauridae indet.
Gondoltam nem lesz nehéz, előző cikknél sem volt olyan vészes. Előfordul, hogy valami nem biztos, át-átlóg a szomszédos sorba. Nem lesz nehéz, a cellákba be kell írni a genusz nevet, vagy ha az nincs akkor csak egy X vagy kérdőjel. Ám amikor egy lelet úgy van meghatározva, hogy nem avetheropoda Theropoda vagy lehet, hogy Ankylosauria… Nem tudtam olyan táblázat logikát kitalálni mi jó lett volna. Szóval tessék, itt van ez a káosz. Amire jó ránézni, ha az ember érti a mögöttes logikát.
Nagyérdemű számára elsődleges lehet, hogy milyen nagy termetű ragadozók élhettek a meteor becsapódásakor. Ez nem csak egy amolyan fanboyos érdeklődés. A nagy termetű ragadozók fontos kellékei voltak az akkori életközösségeknek, természetesen szükséges referencia anyag is. Ez sajnos elég foghíjas, így csak tippelni lehet.
Az észak-amerikai triceratops és alamosaurus faunák közös csúcsragadozója a Tyrannosaurus és valószínűleg egy fajjal bírt, legalábbis e területeken. Tarbosaurus legalább genusz szinten, mint Ázsiát, vagy legalábbis nagy részét uraló apex már érdekesebb. Minden más spekulációk tárgya. Afrikában legalább egy 10 méter fölötti Abelisauridae volt. Dél-Amerika északi részéről nincsenek kihalás idejéből dinoszaurusz leletek. Dél-Amerika déli részén Megaraptora-k és Abelisauridae-k közösen lakhatták az élőhelyeket. Maip alapján nem zárható ki, hogy lehetett 10 métert meghalód Megaraptora a kihaláskor. Kérdés, hogy mely theropoda ág volt a dominánsabb, az adhatta a nagyobb ragadozót.
A világ többi részéről még ennyi fogalmunk sincsen. Vagy mint Európa esetén a körülmények nem támogatták egy 10 méter fölötti ragadozó jelenlétét. Viszont látható, hogy a Tarbosaurus mellett volt más kis/közepes ragadozó. A Wakinyantanka styxi spekbios cikkben írtam arról, hogy a T. rex mellett is lehetett más közepes ragadozó ökofülkét betöltő állat, sőt ez a Theropoda-k egy olyan ágáról származhat mely meglepő lehet, ellenben van rá esély. Ugyebár egy 10 méter fölötti gyors, „kisebb” állatokra vadászó Caenagnathidae-ról van szó. Ám ne felejtsük el, hogy a Hell Creekben talált fogak alapján két nagy termetű Dromaeosauridae is élhetett egyszerre egy helyen. Ebből a “Dakotaraptor” van névvel ellátva, a másik csak “Tall Morph” (kódja: TD-15-149). Ezek betölthették azt az ökológiai teret, amit Ázsiában az Alioramus és Qianzhousaurus. Illetve 2024 elején a Nanotyrannus ismét jelentkezett a legitimitásért.
Másik fontos dolog a GAP, Global Air Predator. Ez nem hivatalos kifejezés, én találtam ki és nem kimondottan őslénytanhoz. Globális repülő ragadozó, felesleges így hívni, mert jelenlegi ismeretek alapján az Azhdarchidae az egyetlen állatcsoport mi megfelel ennek. Testtömeg alapján és prédák alapján nem esnének a Theropoda-k által birtokolt nagy ragadozó kategóriába. Repülés képessége miatt nyílt terepen viszont bármely állatnak komoly fejfájást okozhattak, akár szó szerint is. Ha igaz, hogy a nagyobb fajok leszállás nélkül körbe repülhették a Földet, akkor nagyon komoly ökológiai tényezők voltak. Ehhez viszont előbb biztosan ki kellene mutatni egy fajt két kontinensről. Van is erre esély, elvégre Ouled Abdounban találtak olyan leletek minél felmerült, hogy Quetzalcoatlus. Szóval ha előkerülne Quetzalcoatlus northropi Afrikából, vagy például Hatzegopteryx thambema Dél-Amerikából, akkor máris két nagy ragadozónak is értelmezhető állatot szinte bárhova be lehetne írni, hogy jelen volt. Illetve ezek egymás mellett voltak jelen, egymás riválisai voltak. Az Arambourgiania azért nem feltétlenül elégséges, mivel nem biztos, hogy élt a kihalás idején. Vannak neki tulajdonított leletek valóban. Ezért az Ouled Abdoun leletek publikálásánál kihaláskor még élőnek vették. Továbbá Jordániától Tennesseeig felállítható elterjedése hogyan értelmezhető? Ugyanaz a példány elrepült közel keletről Észak-Amerika keleti részéig is? Vagy több százezer év alatt kialakult elterjedésről van szó? Ez a probléma természetesen a két biztos kihalás idei állatnál is fel fog merülni, ha olyan helyről kerül elő lelet, ahonnan elvileg nem kellene mégis várjuk, hogy előkerüljön. Továbbá a nemegti leletekről se feledkezzünk meg. Én nem zárom ki, hogy Hatzegopteryx lehet, ám lehet teljesen új állat. Biztosra én két genuszt tudok venni, ám potenciálisan még kettő lehetséges.
Összesítve három 10 méter fölötti szárazföldi ragadozó genusz van biztosan. Tyrannosaurus, Tarbosaurus és az Abelisauridae Turkana Grits-ből. (Öt, ha a két biztos Azhdarchidae-t hozzávesszük.) Tyrannosaurus mellett kis eséllyel volt egy 10 métert meghaladó ragadozó. Ezt viszont nem igazán venném figyelembe. Ellenben Appalachia-n lehetett nagy ragadozó, kérdés az, hogy képes volt-e élőhelyét megvédeni a T. rex-től és ha nem, akkor a T. rex a kihalás idejére kiszorította/kiirtotta-e? Észak-Amerikára értelmezhetünk jó szívvel két 10 méter fölötti ragadozót, amiből egyet nem ismerünk. Dél-Amerika esetén szerintem akár két 10 méter fölötti is lehetett. Az hogy 1-1 Megaraptora és Abelisauridae, vagy csak az egyik ág volt az úr, jelenleg bárki ahogy gondolja. Ázsia több tája esetén Tarbosaurus genusz szintjén van kezelve, így több faja is lehetett így e eszmefuttatásban is csak genusz szinten gondolkodom. Ha a feltételezett Tarbosaurus elterjedését akkorának vesszük, amekkorát térképen jelöltem, simán bele férhet akár több másik genusz is a kontinensen. Ám a fauna kijelölésnek két pontján is valószínű, hogy más nagy ragadozó volt, sőt Nanxiongnál kettő is lehetett. Vagyis fosszíliák révén akár 4 nagy Tyrannosauroidea is ismert. Afrika is túl nagy, hogy egy Abelisauridae uralja, legalább kettő, de felső hangon fél tucat is lehetett. Ausztrália jó kérdés, lehet volt itt is egy 10 méter fölötti, talán Megaraptora, ám India alapján lehet több közepes méretű volt. Azhdarchidae-ból maradnék a két ismertnél, noha négy is lehetséges. Szóval három 10 méter fölötti Theropoda „biztos”. (Biztos… ha nekünk kedvezőbb korbecslést vesszük, meg ugye az afrikai Abelisauridae nincs is hivatalosan publikálva.) Alsó hangon viszont beszélhetünk arról, hogy a kihalás idején az egész bolygón nyolc 10 méter fölötti ragadozó theropoda genusz volt. Ezt én húszban maximalizálnám. Én felső becslésem, hogy Észak-Amerika 4, Dél-Amerika 4, Ázsia 5, Afrika 4, Ausztrália pedig 1 10 méter fölötti ragadozó theropoda genusszal bírhatott. Ez az én sajátom, abszolút nem biztos, lényegében hasraütésszerű. Ázsiába lehet dupláját kellett volna írnom.
Nem zárható ki, hogy Dél-Amerikában vagy Afrikában szárazföldi, nagy termetű ragadozók nem csak a dinoszauruszok közül került ki. Dél-Amerika alapján vélelmezhető, hogy Afrikában is jelentős szárazföldi pseudosuchia fauna volt. 13-as rövid híresben volt szó már, hogy felső krétában volt ahol csúcsragadozók lehettek. Továbbá feltételezem, hogy lehetett 10 méter fölötti Sebecosuchia a kihalás idején. Ez pedig a fentebbi számba bele értendő.
Nem egészen a csúcsragadozókról értekeztem az előbb, hanem 10 méter fölötti theropoda vagy ökofülke alapján közéjük rakható ragadozókról. Az is lehet, hogy pl. a Turkana Grits-ben talált 10 méter fölötti Abelisauridae másodhegedűs volt, mert a valódi csúcsragadozók 10 méternél kisebb, ám falkában élő Sebecosuchia-k voltak.
Dinoszaurusz kládok rövid áttekintése (+ további adalékok)
Abelisauridae
Popkultúrában alig kapnak teret, noha jelenleg ismert leletek alapján nagyobb területen voltak jelen, mint a Tyrannosauridae-k és több fajuk is ismert. Ő esetükben is vélelmezték, hogy a Tyrannosauridae-khoz hasonló ökológia leuralók voltak. Ám látni kell, hogy egy helyen kettőnél is több, akár azonos méretű faj is élhetett. Más fejlődési irányt vettek, mint a Tyrannosauridae-k és talán ennek köszönhető a fajgazdagságuk. Ez a más irány feltehetően a Ceratopsidae-k és Ankylosauridae-k hiányából fakadhat, e növényevők híján nem is alakult ki olyan erőteljes harapásuk.
Személy szerint én úgy gondolom, hogy ha a kihalás nem történt volna meg, akkor hosszú távon az Abeliosauridae-kat a Tyrannosauridae-k nem irtották volna ki. Sőt, talán még fordítva történt volna. Ám ez mi lett volna ha. Jelenleg nem ismert olyan élőhely maastrichti vagy az előtti, ahol a két család konfrontálódott volna. Két amerikai kontinens közti szigetvilág, európai szigetvilág keleti része illetve Ázsia nyugati része potenciálisan ilyen hely. Illetve Európa felől lehet eljuthattak Appalachiára. Talán majd valamikor előkerülnek innen leleteik.
Noasauridae
Volt csak velük foglalkozó cikk. Feltehetően gyakori elemei voltak a dél-amerikai, afrikai, madagaszkári és indiai faunáknak. Ausztráliai jelenlétük is esélyes. Dukamaje formációi “Bahariasaurus” elég komoly kérdés. Leletekről nem találtam semmit. Ha ennek az állatnak a leletei akkorák, mint a Deltadromeus-nak és ténylegesen Noasauridae, akkor elmondható, hogy Afrika faunája nagyon szokatlan lehetett a mélyen csontjainkig berágódott Laramidiara alapozódott képhez képest. Illetve a TEoD a Dryptosauroides grandis-t óriás Noasauridae-nak értelmezi. Noasauridae-k generalizmusa miatt nehéz megmondani, hogy egy ekkora ilyen állat milyen táplálkozású lenne. Békés növényevőtől a szinte csak húst evőig minden lehetséges.
Carcharodontosauria
Nagyon alacsony arra az esély, hogy a klád élt volna még a kihalás idején. Szinte nulla. Noha 2015-ös Scott Hartman által is jegyzett publikációban kihalásig értelmezték a kládot, (Megaraptora-t ellenben nem.) a brazíliai leletekre hivatkozva. Noha ezek a fogak esélyesebb, hogy Sebecosuchia fogak voltak.
Tartom magam olyan koncepcióhoz, mint amit itt kifejtettem. Tehát számomra nem lenne eget rengető, ha kiderülne, hogy a kihalásig fennmaradtak Dél-Amerika északi részén, Afrikában vagy Kubában.
Említett 2015-ös. |
Megaraptora
Ez a theropoda klád volt már minden. Egy időben Dromaeosauridae-ként is volt kezelve. Befolyásolta más ilyen állatok ábrázolását. Hiába volt ismert az adott Dromaeosauridae mellső végtagja minden karommal, a Megaraptor miatt “felülírták” és rá raktak egy nagyobb sarlós karmot. A klád volt Megalosauroidea, Carcharodontosauria, Tyrannosauroidea. Mikor hogyan találták. Darren Naish és Andrea Cau 2022-ben ismét Tyrannosauroidea-nak találta a kládot. Amennyiben ez a helyes, jól látszik, hogy a szupercsalád milyen két eltérő evolúciós irányt vett fel. Kis karok, irtózatos harapási erő míg a másik gyenge harapás, ám erőteljes karok nagy gyilkos karmokkal. Noha maastrichti legvégi Megaraptora nem ismert, valószínűleg jelen voltak Dél-Amerika déli részén. Lehetséges, hogy Ausztráliában is. Korábbi időkben a bolygó északi féltekén is jelen voltak (Fukuiraptor Japánból), ám fokozatosan visszaszorultak. Lehetséges kréta legvégi elterjedésük alapján lehet jobban tűrték a hideget, mint az Abelisauridae-k. Bár minket nem érint most, a Compsognathidae-k is lehet Megaraptora-k.
NHMG 8500-as fog Megaraptora-hoz tartozóságát nem igazán tudom elképzelni. Bár az a baj, hogy a Proceratosauridae is még jobban képtelenség. Így a Proceratosauridae-t nem vettem külön figyelembe. Kréta végi Megaraptora-k elterjedése alapján elég hidegtűrők lehettek, ahogy a Proceratosauridae-k is adtak elég hidegtűrő állatokat. Szerintem a NHMG 8500 tulajdonosa nem Nanxiong őshonos lakója volt, csak odatévedt, például magasabban fekvő hegyvidéki területekről. A TEoD 12,9 méteres becslését én nem nevezném hitelesnek, mivel csak egy fogról van szó. Ám biztos, hogy hegyvidéki területeken ekkora Theropoda-k élhettek? Mi van, ha Ázsia nem ismert részein másmilyen tyrannosauroidea kládok kihalásig fennmaradtak? Legyen ez Megaraptora vagy valami más.
Dryptosauridae
Dryptosaurus még jó ideig kérdés lesz. Nagyon gyakran meg is feledkeznek, hogy ez az állat létezik. Átvettem a családot, noha talán nem véletlenül nem szokták elkülöníteni család szintjén. Appalachia nem eléggé feltárt és sajnos jó részéről soha nem is lesz információnk. Fosszília hiány miatt nem sok minden mondható el.
Tyrannosauridae
Asiamerica (Ázsiamerika) fauna nélkülözhetetlen eleme ez a család. Tyrannosaurinae alcsalád és annak két ága maradt meg a kihalásig. Kis/közepes méretű, gyors ragadozók ága, mely úgy tűnik csak Ázsiában volt jelen. Illetve a nagy, lassú, ám szárazföldi állatok közt legerősebb harapással rendelkezőké. https://www.facebook.com/primevalonlineblog/posts/2310105805920564 Igaz az amuri Tyrannosauridae bekavarhat, ha valóban egy 10-13 méteres Alioramini lenne.
10 méter fölötti testméret megjelenése problémás. Zhuchengtyrannus után szabadon, Ázsiában maastrichti előtt megjelentek. Észak-Amerika érdekes helyzet. Fejemben van valami 12 méteres Albertosaurus, ám hitelt érdemlő nyomát nem találtam. Ellenben itt van a CM 9401, mely egy jobb oldali koponya töredék a szem előttről (lacrimal), mi egy nagy termetű, tehát 10 méter fölötti Tyrannosauridae-hoz tartozik. Feltételesen Tyrannosaurus sp. besorolást kapott. A gond ott jön, hogy a Judith River formációból került elő és úgy 75 millió éves. Másik gond, hogy lehet, hogy a Willow Creek formációból származik, mivel a leletet 1903-ban gyűjtötték. A kétes eredet és, hogy a Willow Creek formációból származhat az alaposan ront a lehetőségeken. Révén van campaniai része és a lelet elvileg ilyen rétegből származik. Én nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy átmosódás történt. Másik 2023-as SVP-s anyagban szereplő, T. rex előtt 6-7 millió évvel élt, Hall Lake formációban talált, de hasonló méretű Tyranosaurini. 2024 tizenegyedik napján pedig Tyrannosaurus mcraeensis közkincsé tétetett. Magyarán a Tyrannosaurus genusz szintjén már létezett a triceratops fauna előtt. Szóval 10 méter fölötti Tyrannosauridae lehetett az előtt is, hogy a két amerikai kontinens egyesült volna. Ezt a Daspletosaurus - Tyrannosaurus anagenezis cáfolata is erősítheti. Alioramus-nál viszont bekavarhat, hogy a két faj lehetségesen kihalás előtt már 20 millió évvel szét válhatott, ami egy genuszba tartozásuknak ellentmond.
Dromaeosauridae
Észak-amerikás felvonásban pl. külön vettem az Unenlagiidae-t. Itt kicsit az egyszerűségért ismét egy családként kezelem őket. Így ide vettem a Halszkaraptorinae-t és Microraptoria-t. “Klasszikus” Dromaeosauridae-kat most nem ecsetelném igazán. Úgy tűnik a Föld északi részén voltak jelen. Az Unenlagiinae-k lehetségesen Dél-Amerikában voltak endemikusak, ám Dakotaraptor és Pyroraptor alapján, ha ez a besorolásuk, akkor északra is terjedtek. Mivel elsődlegesen vízközeli állatok lehettek lehetséges, hogy jobb úszási képességeik voltak más Dromaeosauridae-khoz képest. Szóval elvileg szinte bárhol jelen lehettek. Halszkaraptorinae-k elég sokáig ismeretlen csoport volt. Voltak leletek, de klasszikusan Dromaeosauridae-ként kezelték őket. A Halszkaraptor után kristályosodott ki ez a klád. Mivel kevés állat ismert és elég sokáig valódi miben létüket nem is sejtettük, így nem kizárt, hogy szélesebb elterjedésük volt és a kihalást is megélhették.
Microraptoria észak-amerikás szegmensben kifejtésre került. A Richardoestesia-t fogak irreálisan sok helyen vannak, szemetes kosár taxonról van szó. Amennyiben ezek a fogak nagyrészt microraptoria fogak, úgy a klád a kréta végén sőt a kihaláskor elég széles elterjedéssel bírt az északi féltekén. A Hesperonychus miatt erre pedig nagyon jó esélyük van. Táblázatban nem jelöltem a microraptoria sort minden helyhez ahol találtak ilyen fogakat, mert a Microraptoria csak egy opció a sokból.
Troodontidae
Láthatóan jól megvoltak a Dromaeosauridae-k mellett. Északi félgömbön bárhol jelen lehettek. Richardoestesia fogakat is leginkább e családnak tudják be. Az indiai Kallamedu forámációból leírt leletek esetén szerintem nem biztos, hogy erről a családról lenne szó. Ha Troodontidae-ról van szó, akkor a szubkontinensen való jelenlétük komoly kérdést vet fel. Hogy kerültek oda? Legkisebb tengeri utakat Afrikából, Madagaszkárra és onnan Indiára tehették meg. Afrikába pedig Európa felől érkezhettek. Ám ugyanúgy természetes tutajokra szorítkozhattak. Északról is érkezhettek, ám ez hosszú tengeri utazás volt, több rövidebb helyett. Továbbá hány példány ért záros időn belül partot? Ez a beltenyészet miatt fontos, kialakult-e életképes populáció? Vagy olyan nagy szerencsénk volt, hogy a földtörténelem egyetlen Indiába jutott Troodontidae-jából sikerült maradványokat találni? Szóval az indiai Troodontidae elég érdekes.
Az Oldman formáció dinoszauruszainak izotópos vizsgálata nem olyan meglepő eredményt szült. Bárium-kálcium és stroncium-kálcium izotópok arányai az elvártak voltak a növényevőknél és húsevőknél, kivéve a Troodontidae-kat. Dromaeosauridae-k és növényevők értékei közé esnek a náluk megállapítottak, magyarán mindenevőként kell őket kezelni. Talán a generalizmus miatt lehetséges, hogy a Noasauridae-kkal nagy vonalakban hasonlóak kinézet tekintetében.
Oviraptorosauria
Három fő családot különböztethetünk meg, melyek megélhették a kihalást. Az Avimimidae a legszegényesebb egy taxonnal. Noha az Oviraptorosauria-k leginkább növényevők voltak, a Caenagnathidae-k inkább voltak húsevők. Feltehetően csak Ázsián, Észak-Amerikán és egyes közép/kelet-európai szigeteken éltek. Oviraptoridae-k nagy ázsiai diverzitására később fogok kitérni. Tojásevő dolgot meg hagyjuk, Wakinyantanka külön cikkénél elég volt ez a téma.
Alvarezsauria
Feltehetően egész világon jelen voltak. Ami biztos, hogy bizonyos európai szigeteken, Ázsiában és az amerikai kontinenseken éltek. Mivel elég kis termetűek voltak nehezebben maradtak meg a leleteik. Ahogy a kolóniában élő rovarok megjelentek és elkezdtek terjedni ez a dinoszaurusz ág is felfelé ívelő pályát vett. A korábban gondolthoz képest valóban nem olyan drasztikusan csökkent a testméretük, ellenben alapvetően néhány kilógrammos állatokról van szó a kihalás előtt. Bár e cikkben nem akarok a kihalással és annak folyamataival foglalkozni, bőven a 25 kilós határ alatt voltak, sőt 10 kilogramm alatt. Ráadásul a táplálkozásuk is olyan volt, hogy fent kellett volna maradniuk. Noha rovarevők voltak a Qiupanykus alapján ezt elég lazán “kezelhették”. Szükség vagy lehetőség szerint más táplálékot is fogyaszthattak.
Therizinosauridae
Hányattatott sorsú ez a maniraptora ág. Therizinosaurus teknős szerűként kezdte. Egy időben volt olyan, hogy Segnosauria melyet a Sauropoda-k közé soroltak. Mára már “tisztában” vagyunk ezekkel az állatokkal, ellenben az egykori elterjedésükkel nem. Ázsiában kihalásig jelen voltak. Ám Észak-Amerika nagyon homályos terep. Kis eséllyel lehetséges, hogy éltek a triceratops fauna területén. Ám ezek a Notronichus-ig visszavezethetőek? Vagy kihaltak a kontinensről és újra bevándoroltak Ázsia felől? Míg a triceratops faunai leleteik által nincsenek hivatalosan elismerve, a Cantwell formációban talált nyomok viszont hivatalosan is Therizinosauridae-hoz vannak rendelve. Így kora maastrichti idején Alaszkában jelenlétük biztos. Ausztráliai felvetést engedjük el, ám Közép/Kelet-Európa más kérdés. Az valószínűbb.
Imperobator
Lelőhelynél a lényeget kitárgyaltam. Ez az állat potenciálisan új, többitől elkülönülő ág lehet.
Ornithomimosauria
Egykor jelen voltak Európában is, ám eltűntek. Tény, a Laño-nál lévő campaniai lelőhelyről kerültek elő Ornithomimosauria-nak betudható leletek gargantuavis leletek mellett. Ha a Tremppel egy szigetről van szó, akkor kihalhattak, vagy jelentősen más volt a környezet a sziget két területén. Ázsiában és Észak-Amerikában az életközösségek állandó tagjai voltak. Van kréta végi európai lelet mely lehet Ornithomimosauria ez tény. Továbbá beszédes lehet a kihalásuk mellett a Gargantuavis. Egy “futómadárszerű” nem madár, de madarakhoz nagyon közel álló dinoszaurusz. Röpképes vagy legalábbis siklásra képes előmadár röpképtelenné vált és futómadárként kezdett el funkcionálni. Ahol ez az állat élt, ott szerintem az Ornithomimosauria-k teljesen hiányoztak. Gargantuavis-nak betudható leletek campaniából is előkerültek, Spanyolországtól Erdélyig, így a genusz több szigeten is jelen lehetett, igaz nem egyszerre. Könnyebben migrálhatott szigetek közt, mint más dinoszauruszok.
Deinocheiridae család szerintem akkor lett volna kimondottan fontos, ha nem történik meg a kihalás. Nemegt formáció két Hadrosauridae-jának egyre redukálódása lehet független a Deinocheirus-tól. Ám én nem tartom kizártnak, hogy valójában nem vízközeli növény és halevő volt, hanem a Hadrosauridae-k potenciális kihívója. Szóval egy generalista növényevő, mely képes lett volna akár világszinten is ökológiai fülkéket elvenni a Hadrosauridae-któl. Paraxenisaurus campaniai jelenléte Észak-Mexikóban pedig kérdéseket vet fel. Mért nem voltak ismertek eddig Deinocheiridae leletek Észak-Amerikából? Ázsiából idáig elmigrálni nem kis út. Ez a család valószínűleg nem egy fajjal bírt a kihalás idején, Észak-Amerikai jelenlétük kétséges, de nem zárható ki.
Titanosauria
Dinoszauruszok már haldokoltak a kréta legvégén dologra és, hogy ez milyen régre nyúlik vissza a legjobb példa az én gyerekkorom. Amikor megismerkedtem az Alamosaurus-szal finoman szólva is nem értettem mi van. 1922-ben írták le az állatot. Mégis az én gyermeki lényemet ért hatások röviden: T. rex sosem találkozott hosszúnyakúakkal. Sauropoda-k már rég kihaltak a kréta végére. Erre ez az állat kicsit sem volt mindent megkérdőjelező.
Valóban volt visszaesés a Sauropoda-k elterjedésében és diverzációjában a kréta folyamán. Ellenben a Titanosauria-k talpra álltak. A Titanosauria-k családfáját sokkal jobban látjuk már, mint mondjuk 20 éve, ellenben még így is mondhatni vadföld. Táblázatban eredetileg családszinten szerettem volna jelölni ezeket az állatokat, ám túl soknak kérdéses a besorolása.
Valami oknál fogva kihalásig nem “foglalták vissza” Észak-Amerikát, pontosabban Laramidiáról lehet értekezni. Térképet megnézve pedig látható, hogy Evanston északabbra van Denver formációtól. Mégis Alamosaurus-nak nincs nyoma a Denver formációban. Bár lehet, hogy még csak nem került elő. Lehetséges, hogy volt valamilyen gátja a jobb elterjedésének? Tyrannosaurus nem lehetett az. Esetleg domborzat? Hegyvidék gátolta őket, a tengerpart menti régió is még járhatatlan volt nekik? Természetesen trópusi állatokról van szó, ám ne feledjük el, hogy az Antarktiszon is találtak leleteket. Így a Titanosauria-k valószínűtlen, hogy csak trópusi állatok lettek volna, sőt.
Számos formáció, főleg a dél-amerikaiak bővelkednek titanosauria fajokban. A jurai csúcsot el sem érték, de mondhatni becsülettel megközelítették ezeken a területeken.
Nem titanosauria Sauropoda-k
Általánosságban minden sauropoda leletet Titanosauria-nak vettem. Ám nem volnék meglepődve, ha a jövőben kiderülne, hogy nem csak a titanosauria klád volt a kihalás idején.
Stegosauria
Az időnként felmerülő, finoman szólva is kétséges leletek nem elégségesek, hogy komolyabban foglalkozzunk velük. Indiánál nem tértem ki rá, hogy lábnyom is van. Deltapodus-nak betudott nyomok jóval korábról előkerültek Skóciából, Portugáliából, Marokkóból és Kínából. Gond ott jön, hogy a Deltapodus biztosan Stegosauria-nak van besorolva. Ám nem véletlenül nem igazán foglalkozom a nyomfosszíliákkal vagy a tojás(héj) fosszíliákkal. Nem lehet biztosan építeni rájuk. Hasonló nyomuk több eléggé eltérő állatnak is lehetett.
Ettől függetlenül ne zárjuk ki 100%-ban. Viszont az, hogy ennyiszer felmerül annak más oka is lehet, főleg hogy erősen India felé koncentrálódik. Ez valamiféle kulturális gyökerekkel bíró, nem feltétlen tudatos dolog lehet. Klasszikus kriptozoológiai példa, hogy indiai templom falán is van Stegosaurus-t ábrázoló dombormű, az hibás. Mivel khmer épület falán látható és az nagyon nem India. Így az, hogy az indiaiak „gyakran” előállnak ezzel, az másból fakadhat. Esetleg Dougal Dixon ültethetett bogarat a fülükbe, mivel a „The New Dinosaurs” könyvében úgy vette, hogy izolált helyeken fennmaradtak a Stegosauria-k és a harmadidőszak alatt haltak ki. Illetve valljuk be, mindannyian szeretnénk felső krétai, sőt kréta legvégi Stegosauria-t.
Ankylosauria
Alapvetően úgy tűnik, hogy két Ankylosauria faj gond nélkül megvolt egymás mellett. Sőt Nemegt alsóbb része alapján akár több is. Észak-Amerikában Nodosauridae-k és Ankylosauridae-k éltek egymás mellett, míg Ázsiában nagyrészt csak Ankylosauridae-k. Noha az Amurnál talált leleteket Nodosauridae-nak sorolták be, egész kontinensen nem valószínű, hogy jelen lettek volna. Világ többi részén pedig Nodosauridae-k élhettek. Újabb ankylosauria fajok alapján volt egy harmadik ág, a Parankylosaurai, mely déli féltekének is déli részén élhetett. Illetve megjegyzem újra, hogy a Nodosauridae lehetségesen hibás és a három családra szétszedése lehet a helyes. (Panoplosauridae, Polacanthidae és Struthiosauridae) Ez alapján pedig a kréta legvégén négy fő ága lehetett az Ankylosauria-knak. Feltételezik, hogy a Nodosauridae-k kihalhattak a kérta végére Nyugat-Európából. Ám az Ankylosauria-k leletei alapjáraton ritkák, így én nem tartom valószínűnek a kihalásukat innen. Feltételezhetően az Ankylosauria-k kihalás idején jelen voltak mindenhol.
Panoplosaurus és Euoplocephalus koponya vizsgálat alapján a Panoplosaurus méretéhez képest nagyobb harapási erővel bírt, mint az Euoplocephalus. Nem olyan egyszerű, hogy a Nodosauridae-k viszonylagosan nagyobb, az Ankylosauridae-k kisebb harapási erővel bírtak. Akainacephalus és Tarchia harapási ereje más Ankylosauridae-khoz képest nagyobb volt. Utóbbi logikus, mivel élőhelyén nem volt Nodosauridae, más Ankylosauridae-kkal osztotta meg. Az Akainacephalus kivétel, mivel laramidiai állat volt.
Ceratopsia
Úgy tűnik, hogy a kihalás idejére a Ceratopsia-k Észak-Amerikára korlátozódtak. Protoceratopsidae-k teljesen kihalhattak, míg a Leptoceratopsidae-knak 2-3 faja még élhetett a kihalás idején. Ceratopsidae-knak pedig akár öt faja is róhatta még a kontinenst, igaz mind Chasmosaurinae volt, azon belül is Triceratopsini. Lehetséges, hogy a kontinensen több Ceratopsia volt, lehetséges, hogy a sarki Pahyrhinosaurus-t kihalásig is értelmezhetjük, ám ez feltételes. Tudjuk, hogy maastrichti végén voltak appalachiai Chasmosaurinae-k, beltenger megszűnésével elkezdtek keletre is terjedni. Vélhető ázsiai kihalásuk miatt, a Leptoceratopsidae-k nem biztos, hogy hosszabb távon megmaradtak itt, ellenben a kontinens egyesülésekor újra migrálhattak erre, így újra megjelenhettek.
Ázsia nagyon sarkalatos. Láthatóan kihalás idejére teljesen eltűntek a Ceratopsia-k. Volt Ceratopsidae migrálás Észak-Amerikából, ott a Sinoceratops, mely lelőhelyén más, kisebb Ceratopsia-k is előkerültek, illetve a Zhuhengtyrannus. Azért fontos ezt kiemelni, mert ez alapján nem túl reális, hogy a későbbi Tarbosaurus kiirthatta őket. Két a kéz a kézben járó ok lehetséges. Egyik, hogy voltak ám nem azokon a területeken ahonnan vannak lelőhelyek. A másik, hogy csak a leleteik nem kerültek még elő. Az viszont felettébb gyanús, hogy Nemeget formáció alatt lévő rétegekben „hemzsegnek” a Proto- és Leptoceratopsidae-k, addig közép és felső Nemegtből nincs lelet. Udanoceratops lehet alsó nemegti. Vélelmezhető, hogy a megváltozott környezethez és az azzal járó állatokhoz nem tudtak alkalmazkodni, viszont nem vehető biztosra, hogy az ő éltterük teljesen megszűnt. Az, hogy a Sinoceratops megmaradt-e és voltak-e leszármazottai Ázsiában a kihalásig még ennél is ködösebb. Wangshi Group formációinak kormeghatározása körüli gondok miatt nem zárom ki, hogy jövőbéli átfogó és “biztos” vizsgálat meglepő eredményt szülhet. Mégpedig, hogy a Sino-, a Ischio- és a Zhuchengceratops átlép a 69 millió éves képzeletbeli határunkon és nem csak egy láb hossznyival. Mely viszont még több kérdést vetne fel.
Világon további jelenlétük jelenlegi leletek alapján nem esélyes. Európából kihalhattak, vagy például hazánk területén élhettek a kréta legvégéig, ám nem voltak képesek tovább terjedni. Ennyire nem kell őket temetni, révén van lábnyom Dél-Lengyelországból.
Pachycephalosauridae
Fellegváruk Észak-Amerika lehetett, ám jó esély van arra, hogy Ázsiában sem volt más a helyzet. Ellenben a Sphaerotholus és Platyholus “hiányos” leletei miatt én nem zárom ki, hogy Pachycephalosaurus-ról van szó. Ez esetben pedig egálba kerülne technikailag az Ázsiai diverzitással. Ám e rossz esetben is kizárt, hogy kréta legvégén csak a triceratops faunában és Nemegt formáció területén éltek volna.
Új madármedencéjű ág?
Abban a publikációban ahol a Nodosauridae-t három családra szedték, szóba került a Jakapil, hogy lehetségesen nem is Thyreophora. Ez a dél-amerikai, közép krétai állat elég komoly fejtörést jelent. Révén, olyan, mint egy kétlábú kezdetleges Ankylosauria, sőt mint egy kezdetleges, tehát jura eleji Thyeropora. Lehetséges, hogy egy kétlábú Ankylosauria volt, vagy a Thyreophora-k egy eddig nem ismert ága. Felvetült, hogy valójában Marginocephalia-k harmadik ága lehet. Az ausztráliai és dél-amerikai két, egyesek szerint ceratopsia leletével összeboronálva elég érdekes képet adhat. Ha nem is lehet összekötni őket, akkor is a Jakapil-nak mondhatni nem ismert őse, jura elejére kell visszamenni ehhez. Ekkora fosszília hiány mellett technikailag bármi lehetséges, mint az, hogy az evolúciós ága megélte a kihalást.
Viszont ha a három állat összeboronálható egy ágra, akkor miről is van szó? Ankylosauria-tól ugyebár a Ceratopsia-n át lehetséges elhelyezni. Jakapil erősen kétséges, hogy Ceratopsia lenne, ám a Pachycephalosauria-kal közös klád a Marginocephalia hivatalosan felmerült. Van egy tulajdonképpen teljesen ismeretlen, földrajzilag és időben kiterjedt ága a dinoszauruszoknak mely több tucat fajt adhatott alsó hangon is, melyből ismerünk hármat-négyet. Kettőt Dél-Amerikából, egyet Ausztráliából. Antarktiszon is jelen lehettek, migrálást nem tudhatták egy nyár alatt megtenni, így bírniuk kellett az akkori viszonyokban hideg klímát. Vélelmezhető az afrikai jelenlétük. A madagaszkári stegosaurus fog felcsillan, mint lehetséges negyedik tag? És szóba kerülhet ismét India. Lehetséges, hogy felső krétai Stegosauria-k helyett valami sokkal „furcsább” lehetett?
Ezek persze felvetések, hogy én vélelmezek pontosabban tovább gondolok egy „hivatalos” vélelmezést, hogy van egy teljesen új, gondwanai dinoszaurusz kládunk. A többször említett ankylosauria újrarázásban például a Minmi sem Ankylosauria. Egyszóval egy harmadik thyreophora ág esélyes.
Thescelosauridae
Másik kevésbé használt néven Parksosauridae. Láthatóan ez a család csak Észak-Amerikában volt jelen a kihalás idején. Noha régebben az orodrominae alcsalád jelen volt Ázsiában egy faj képviseletével, más biztosan Thescelosauridae nem ismert. Pontosabban lehet van néhány faj. A Jeholosauridae besorolása kétséges, lehet nem önálló család, hanem a Thescelosauridae része. A mongóliai Haya griva a Javkhlant formációból került elő, mely campaniaba is átnyúlik. Kicsi esélyt látok a Thescelosauridae–k beleértve a Jeholosauridae-k kihalás idei jelenlétére Ázsiában.
Dryosauridae
Cikk készültekor már úgy döntöttem, hogy ez a család be lesz téve ehhez a szegmenshez. Oka Maungataniwha Sandstone-ból előkerült hiányos medencecsont. Továbbá a SVP-s anyagokat is elkezdtem átnézni, bizony máshol nem listázott antarktiszi Dryosauridae elém került. Nincs kréta végi Stegosauria, de van Dryosauridae. Mivel Antarktisz, Ausztrália, Új-Zéland és lehetséges más hozzájuk közeli élőhelyek (egykori szigetek) élővilága nem ismert eléggé, így nem lehet tudni, hogy valóban Dryosauridaek-ról van-e szó. Ha igen, akkor mennyire voltak diverzek vélelmezett kora krétai kihalásuk és a kréta végi kihalás közt. Lehetséges, hogy egész végig “éppen hogy csak” fennmaradtak és lényegében reluktumként kezelhető a család?
Csak óvatosan, mert van Dyrosauridae is. Az y és r van felcserélve. Ez egy pseudosuchia család mely túlélte a kihalást és egy ideig kihúzták még utána.
Elasmaria
Alapvetően kisméretű kétlábú növényevő dinoszauruszok kládja. Talán a Leaellynasaura a legismertebb tagja a családnak. Lehetséges, hogy a bolygó déli részének is délebbi részén voltak jelen. Van olyan Muttaburrasaurus-nak tulajdonított lelet, mely lehet nem is Muttaburrasaurus, kis esély van arra, hogy Elasmaria-ba tartozik és ezzel már nem csak “kis” állatok tartoznának ide.
Rhabdodontidae
Család maastrichti-i visszaszorulását könnyű a Hadrosauridae-k számlájára felírni, révén mondhatni divat lett őket hibáztatni. Hátszeg-szigeten biztosan voltak a kihalás idején, ám az Ibero-Armorican-szigetről eltűntek. Vitrolles-la-Plaine-ban lehetséges, hogy kihalást megélték Hadrsauridae-kkel együtt.
E állatok felépítése zömök volt, nem voltak jó futók. Nem tartom kizártnak, hogy például a ragadozók számlájára kellene felírni a visszaszorulásukat. Vagy legalábbis megosztva a Hadrosauridae-kkal. Ragadozók alkalmazkodtak a Hadrosauridae-k vadászatához, ezzel pedig túl nagy előnyre tehettek szert a Rhabdodontidae-kkal szemben. A növényzet megváltozása is szóba jöhetne, ha nem lenne unalomig felhozva ez a dolog. Mindig be van dobva, ám nagyon úgy tűnik, hogy a növényevő dinoszauruszok szükség esetén több lábon álltak étkek terén.
Ezek az Ibero-Armorican-szigetre igazak lehetnek, világ más részeiről nehéz nyilatkozni. Nem zárható ki, hogy kihalás idején jelen voltak a Közel-Keleten, Ausztráliában és Afrikában. Sok minden függ, hogy képesek voltak-e alkalmazkodni, agilisabb testformát felvenni (vagy épp megőrizni azt) és gyorsabban mozogni. Míg a szigeteken az elzártság miatt lehetséges, hogy ilyen zömök testfelépítést vettek fel.
Mochlodon fiatal példányai felnőtt korukra válhattak kétlábúvá. Míg a Zalmoxes és a Rhabdodon a felnőtt korukban is lehet négylábúak voltak. Bár inkább a kétlábúság az elfogadott. Zalmoxes csontszövete alapján lassan nőt. Ez szigeti állattól annyira nem meglepő, például Myotragus balearicus mely lényegében hidegvérű lett ahogy a szigeti körülményekhez alkalmazkodott. Rhabdodontidae-k egy része is a lassabb növekedést, lassabb anyagcserét választhatta a kisebb testméret helyett.
Calvarius rapidus azért az egész kihalás elméletbe beleköphet és jól meg is kavarhatja. Amennyiben ez a Styracosterna ebbe a családba tartozik, akkor szó sincs nyugat-európai kihalásukról. Lehet volt egy egyedszám csökkenés miközben alkalmazkodtak az új viszonyokhoz, pl. kisebbek és agilisebbek lett, ám vették az akadályt. Ibero-Armorican szigetről való kihalásukat nem lehet biztosra venni.
Európai elterjedésük. |
Hadrosauridae
Táblázatban “Hadrosauridae/Hadrosauromorpha”-t és másodkörben a két hadrosauridae alcsaládot adtam meg, hogy ne legyen gond például a Telmatosaurus besorolása miatt. Előző cikkben, több kládot különböztettem meg, ám az egész világot nézve túl bonyolulttá vált volna törzsi szinten jelölni ezeket az állatokat. Így itt csak két alcsaládot jelölök. Tulajdonképpen ezek az állatok az utolsó pillanatig is diverzálódtak. Komolyabb gond nélkül vettek földrajzi távolságokat és akadályokat. Feltételezhetjük, hogy kréta legvégéig szinte az összes kontinensen és nagyobb szigeten jelen lehettek.
Nem hadrosauridae Styracosterna-k
Nem tagadhatom, hogy nekem is vannak prekoncepcióim. Ilyen volt az, hogy Hadrosauridae, Thescelosauridae, Elasmaria és Rhabdodontidae mikkel számolnom kell. Előző cikk készítése közben is volt rá példa hogy egy lelet csak Hadrosauroidae-nak lett besorolva, ám szinte 100%, hogy Edmontosaurus annectens. A helyzet az, hogy itt nem erről van szó. A Telmatosaurus vagy a két krími Styracosterna, de mondhatnám a Tethyshadros-t és a Gonkoken-t is. Kréta legvégén nem csak Hadrosauridae-k éltek a Földön. “Iguanodon/Hadrosaurus testtervű” dinoszauruszok a kihalás idején nem egyetlen egy családba a Hadrosauridae-ba tömörültek. (“body plan” vagyis testerv egy használt kifejezés paleontológiában. Általam sokat használt “futómadár testalkat” is ilyen.) Mondhatnánk, hogy csak az európai szigetekre korlátozódtak, ott maradtak fennt elszigetelve, így ezeket a “primitívebb” Styracosterna-kat az azonos testformájú Hadrosauridae-k ezért nem szorították ki. Részben ez igaz. Ellenben ahol a Sinoceratops-ot megtalálták ott volt egy genusz a Tanius, mely három fajjal bírt. A három faj jobb esetben is két külön genusz, ráadásul a típus faj a T. sinensis pedig egy nem hadrosauridae Hadrosauroidea. Nem sokkal maastrichti előtt, a campania végén Kelet-Ázsiában is jelen voltak nem hadrosauridae Styracosterna-k.
A fő megválaszolást kívánó kérdés, hogy ez egy család, vagy több? Leszálló ágban voltak és idővel kihaltak volna, mert a Hadrosauridae-k kiszorították volna őket, vagy képesek lettek volna megtartani helyeiket és akár újra diverzálódni, újra terjedni? Sőt a Tanius sinensis és Gonkoken nanoi alapján meglehettek kontinensen a Hadrosauridae-k mellett. Afrikában például a Hadrosauridae-k érkezéséig ők lehettek a Titanosauria-k után a másod számú növényevők? Legalább egy, de szerintem inkább két Hadrosauridae-kkal rokon, küllenben és ökológiai fülkében is hasonlatos dinoszaurusz család még lehetett a kréta legvégén. Igaz jóval kisebb faj számmal, ám lehet meglepő nagy földrajzi elterjedtséggel.
Tapejaridae
Család tagjai nagy rugalmasságot mutatnak táplálkozás terén. Még sincs nyomuk maastrichti időszakban. Ahogy nagyon sokáig a Pteranodontia-knak sem volt hitelt érdemlő nyomuk. Feljön a kérdés, hogy táplálkozás terén ilyen diverz csoport hogyan halhatott ki? Egyik válasz, hogy nem haltak ki és lehet nagyon diverzek voltak akár a Föld minden pontján, csak leleteik még nem kerültek elő. A másik, hogy tényleg kihaltak. Lehet sokféle élelmet fogyasztottak, de a különböző fajok specializálódtak és ez végül végzetes volt, mikor élelemforrások megcsappantak. Illetve mivel szárazföldi állatok voltak a madarakkal komoly rivalizáció lehetett.
Azhdarchidae
Sokáig az egyetlen túlélő ágnak tartották őket. Jobban nem térek ki rájuk, cikk más részeit nem önismételném.
Pteranodontidae és nyctosauridae családok közül az előbbi nem olyan biztos. Továbbá egy faja ismert, míg a Nyctosauridae-ból több. Ouled Abdounban talált leletek előtt a néhány észak-amerikai lelet (főleg, hogy egy magánkézben van és nincs publikáció róla) nem voltak igazán figyelembe véve. Ez alapján volt sejtettve hogy az Azhdarchidae-kon kívül minden más ága kihalt a Pterosauria-knak a meteor érkezéséig, sőt jóval előbb. Ez is erősítette, hogy a kréta végén nem épp jó körülmények lehettek, mik a dinoszauruszokra is negatívan hathattak. Így az észak-afrikai diverzitás nagyon is meglepő. A fő kérdés, hogy csak itt illetve pár helyen voltak már csak jelen, vagy egész világra le kellene vetíteni ezt a diverzitást? Csak tengerek és óceánok partvidékére, vagy szárazföldekre is, ahol vizes élőhelyek voltak?
Akkor
hány dinoszaurusz faj volt a kihalás idején?
Jean Le Loeuff az a személy aki e két cikk egyik fő alapját képző 2004-es gyűjtést is készítette (két társával). Ő készített 2013-ban egy publikációt témában. A helyzet az, hogy adaptálni nem tudom az eredményeit kritizálás nélkül.
Ennek egyik oka, hogy 10 éves a publikációja és még régebbi anyagokat használt. Térképeken például Laramidia és Appalachia közt nincs egyértelmű szárazföldi kapocs. 2,8 millió éves időkeretet vett, de ez még 65,5 millió éves kihalás datálással van, nem a 66-al. 7,7 millió év átlagot vett a dinoszaurusz genuszok élettartamának. Peter Dodson ezt 1990-ben állapította meg. 2014-es Tyrannosaurus ökoszisztémája cikkben szó volt az Edmontonia, Denversaurus és Glyptodontopelta összevonásról és akkor így is kezeltem. Ám azóta ismét külön genuszok. Sőt a 2023-as Nodosauridae-k szétszedéses publikáció alapján az a helyzet, hogy az Edmontonia rugosidens és E. longiceps elég távol álltak egymástól.
628-1078 közé teszi a kihalás idején élt nem (elő)madár dinoszaurusz fajok számát. 104 biztos fajt (el nem nevezetekkel együtt) állapított meg 2010-ig jött adatokkal. Például biztosra vesz olyan állatokat, mint: Stygimoloch spinifer, mely akkoriban még rendjén volt, hogy külön genusznak vették. Ahogy a Nanotyrannus lancensis is adatkészletébe került. Ignorálja a fauna váltást. Eotriceratops xerinsularis-t én például nem kezelem kihaláskor éltnek, mivel fauna váltás előtt volt, ellenben ő érvényesnek tekinti. Parasaurolophus walkeri nem meglepő. Ellenben van más fauna váltás előtti állat is miket érvényesnek vett, mint az Albertosaurus sarcophagus vagy a Parksosaurus warreni. Ám listájára vett Carcharodontosauridae-t is.
Én szerintem alapvetően felesleges a számolgatás. Föld számos pontjáról semennyi adatunk sincs, csak megbecsülni tudjuk azt hogy mekkora diverzitás lehetett ott. Afrika esetén például mi van akkor, ha valamilyen oknál fogva provincionalizmus jelentős volt? Ám hogy ha mégsem és inkább mai Afrikához hasonló volt? És a szigetvilágok? Mi van ha a szigetek miatt a nem (elő)madár dinoszaurusz fajok száma 5000 fölötti volt? Feljebb valóban becslésbe bocsátkoztam nagy ragadozók terén, ám nem véletlenül nem kívánok ilyen számadatokba belemenni. Legalábbis pontosakba nem.
Mai dinoszauruszokat ne vegyük figyelembe. Mindenki tudja, 10 000 ± pár ezer madár faj él. Az emlősök talán használhatóak. Három probléma van ezzel. Az egyik, hogy jelenlegi ismeretek alapján a dinoszauruszoknak úgy általánosságban sem, ám a kréta végére főleg nem voltak olyan kistermetű fajaik, mint a rágcsálók többsége. A második a teljesen vagy nagyon (fókák) vízi életmódot folytató emlősök bősége. Harmadik pedig, hogy a megafaunák legtöbb helyről kihaltak. Ausztrália pl. értelmezhetetlen ilyen szempontból. Noha az eredeti ember előtti fauna is kicsit, hát szokatlan volt, két csúcsragadozó nem is emlős volt. Szóval emlősöket alapul venni kicsit csúsztatás, mert vannak röpképtelen és nem épp kicsi madarak. Ellenben kréta legvégén is voltak olyan életközösségek, ahol a Pseudosuchia-k elég komoly részt vettek ki maguknak illetve voltak röpképtelen (elő)madarak is.
2018-as publikáció számszerűsíti az emlősök faj, genusz és család számát is. 6 495 emlősfaj 1 314 genusz közt oszlik meg és 167 elkülönített család van. Például 513 rágcsáló genusz van mely 2 552 fajjal bír. A nyulak pedig nem rágcsálók például, ők ebben nincsenek benne. Néhány rágcsálót, mint a kapibarát leszámítva az egészet nem lehet figyelembe venni. A denevérek 227 genusszal és 1 386 fajjal rendelkeznek. Alsó hangon is felezni kell a 6 495-öt. Tény, hozzá kellene a képlethez adni alapból az ember miatt utóbbi pár tízezer évben kihalt emlősöket.
Szóval egy ilyen elég hasraütéses gondolatmenet alapján én első körben 3000-ben maximalizálnám a kihaláskor élt nem (elő)madár dinoszauruszok fajok számát. Melyet inkább 2000-re kellene levinni. Az ok a testméret eltolódás. Legnagyobb valaha élt szárazföldi növényevő emlősök sem érik el a kréta legvégén élt legnagyobb dinoszauruszok testtömegének felét se. A ragadozókkal hatványozottan ez a helyzet.
Van még egy kis probléma, amit még ennyire sem akarnék számszerüsíteni. A röpképes dinoszauruszok és Pterosauria-k aránya és faj gazdagsága. Ma hány repülő gerinces van? Kerekítve vágjuk rá, hogy 10 000 denevérekkel együtt. Ennyi lehetett a kihalás előtt is? Biztos igaz, hogy a madarak pl. erdőkből kiszorították a Pterosauria-kat? Ma is élnek pl. sikló emlősök, melyek ugyanazt fogyasztják, mint a madarak. Tény inkább éjszakai állatok, ahogy a denevérek is. Nekem ennél a pontnál nagyon gyanús, hogy az Anurognathidae-k, ha valóban éjszakaik voltak, akkor mért is haltak ki a kréta elején? Pterosauria-k megbecslése még lehetetlenebb feladat. Lehet nem volt 20 fajuk se a kihaláskor? Lehet 200-nál is több volt?
Ez a becslés dolog egy nagyon ingoványos hely. Viszont azzal, hogy bele mentem, komoly szöget is ütött a fejembe. Szeretnék vele foglalkozni, de megálljt kell parancsolnom magamnak. Szerintem nem lehet így matematikailag leegyszerűsíteni. Már csak azért sem, mert megítélni sem tudjuk, hogy hány behatárolható fauna lehetett.
Továbbá ha 200 faj se volt, vagy több, mint 2000, a végeredmény ugyanaz lett. Kihaltak. Természetesen nem mindegy hány faj volt, de szerintem nagyon primitív leegyszerűsíteni arra a vitát, hogy azért haltak ki, mert kevés faj volt. Mert ha sokkal többet ismernénk, akkor nem haltak volna ki? Ugyanaz a végeredmény. Persze szükséges lenne tudni az egykori diverzitást a kihalási folyamat megértése miatt, mely tudás remélhetően sosem fog élesben kelleni nekünk. Ellenben arról mért nincs szó, hogy a nagy diverzitás, a nagy faj szám egyben hátrány is. Mivel a példányok száma több faj közt oszlik meg és a fajok egyedszáma kisebb lesz. Egy drasztikus környezeti változás esetén ez is fontos tényező lehet, hogy a sok példánnyal rendelkező fajok maradhatnak fent. A Lystrosaurus például nem volt egy olyan sikeres állat. Túlélte a perm végi kihalálst, majd a kihalás után jelenlegi ismeretek alapján leszármazott nélkül kihalt. Alacsony biodiverzitás kevés, de magas egyedszámú fajjal nem jó, ellenben magas biodiverzitás rengeteg, de kis egyedszámú fajjal szintén nem jó. Ráadásul van példa a krétából (Acrocanthosaurus élettere), milyen amikor tényleg padlón volt a biodiverzitás. Maastrichti vége nem ilyen volt. Természetesen sokat számít, hogy mennyire képesek alkalmazkodni az állatok.
Végére mutató gyanánt érdekes lehet az adat, hogy 2010-ig jött adatok alapján Jean Le Loeuff 104 ismert fajt talát kihaláskor élőnek. Ez ugye olyanokat is tartalmaz, miket én nem vettem figyelembe. Az én gyűjtésemben (táblázat) 214 tételt tartalmaz a cikk kijövetelekor. Ez a 214 tartalmazza a biztos genuszokat, a feltételesen valahova besoroltakat/kétes érvényességűeket (Gryposaurus alsatei és Dakotaraptor steini) el nem nevezett/nem besorolható állatokat (X jelölés) és nem biztosakat (hell creeki Microraptoria). Torosaurus kétszer szerepel, de két fajjal. Ázsiai nem besorolt Tyrannosauroidea-kból 6 van, ezek lehet mind Tarbosaurus-hoz illetve Alioramus-hoz és Qianzhousaurus-hoz tartoznak. Számos lelőhely nem biztos, hogy figyelembe vehető, mint a Nemegt formáció vagy a Turkana Grits. Viszont a cikk későbbi részében szó lesz arról, hogy például a sarlóskarmúak tárgyilagosan is jóval nagyobb diverzitással bírhattak, mint amit táblázatba vettem.
Kiszorítás hibridizáció által?
Van esély arra, hogy ismerünk hibrid példányokat, ezekről volt is már szó. (Struthio- és Ornithomimus, ám az az én felvetésem. A hivatalos Proto- és Bagaceratops.) Egy olyan elképzelést vázolok fel, hogy mért lehetséges a Triceratops nagyobb elterjedése a faunájában a Toro- és Nedoceratops-szal szemben. Ez pedig nem más, mint az, hogy e két állat nőstényei gyakran választhattak triceratops partnert, az utódok, ha voltak pedig terméketlenek lehettek. Nőstény Triceratops-ok ellenben nem igazán választottak hímet a másik kettőből. Hím Triceratops pedig a párzás után ment a következő nőstény után, míg, a nőstény nem keresett más hímet. Ez pedig apránként a toro- és nedoceratops populációk csökkenéséhez vezetett. De hol vannak a hibridek? Nos talán pont ennek köszönhető az a felvetés, hogy a szuperfelnőtt Triceratops horridus az a Torosaurus latus. A hibrid példányok vicceltek meg minket.
Továbbá felvetem azt is, hogy a Nedoceratops tulajdonképpen hibrid. Csak épp az ő esetében volt az anya Triceratops, míg az apa Torosaurus. Vagy fordítva volt. Vagy esetleg a „Duranteceratops” volt a nedo- és triceratops hibrid.
A lényeg az egészben, hogy a Triceratops sexuálisan aktívabb volt, rokon fajokkal is pároztak, ám ez a rokon fajok kárára ment, így viszont az ő előnyükre. Továbbá ugye mai dinoszauruszoknál megfigyeltek keveredést két rokon alcsalád tagjai közt. Szóval ezt tovább víve a Centrosaurinae-k eltűnésében is közre játszhatott. No és persze ez a felvetésem nem csak a Ceratopsidae-knál játszik. Mi van ha az Edmontosaurus annectens-nél volt így?
Mi is volt Észak-Amerikában az ökológiai csapás?
Legelfogadottabb, hogy a Hadrosauridae-k, pontosabban „az egy szem faj”, az Edmontosaurus annectens. Ám szerintem ez téves, nem jó megközelítés. Hanem a Ceratopsidae-k, azokon belül is a Triceratopsini-k mik a ludasak lehetnek. Legalábbis van egy ilyen elgondolásom, hogy a Triceratopsini-k járultak hozzá, illetve katalizálták a szegényes faunát. Persze rengeteg a ha.
Első körben látni kell, hogy az alamosaurus faunával nehéz összevetni, mivel kevés kis termetű faj ismert. Ellenben erősen vélelmezhető több Hadrosauridae, szemben az egy triceratops fauna bélivel. Amikkel jól össze lehet vetni az a Nanxiong és a Nemegt formációk. Itt elég gazdag volt a futómadár testalkatú dinoszauruszok faunája. Nanxiong esetén csak Oviraptorosauria-k ismertek, míg Nemegt esetén kisebb a diverzitásuk, de két Ornithimimidae van jelen. Igaz a Gallimimus elég méretes állat, így közepes termetű növényevőnek illik már be. Ám mivel az Anzu sem volt kicsi, meg van itt a helye. Továbbá legalább egy Pachycephalosauridae-t számolhatunk a Nemegt-ből.
Ha csak a nyers tényeket nézzük, akkor technikailag egálban van a triceratops fauna és Nemegt. (Sőt….) A felvetés alapja az, hogy az ázsiai nagy számú futómadár testalkatú taxon mellett arányosan volt annyi egyéb kis (és közepes) növényevő (illetve mindenevő), mint a triceratops faunában. Tehát nem egy Pachycephalosauridae volt. Thescelosauridae és leptoceratopsidae családokat nem kezelhetem úgy, mintha lettek volna, ám utóbbit teljesen ki sem zárhatjuk a Protoceraopsidae-val együtt. Felvetésem másik eleme, hogy a triceratops faunában nem volt jelen ennyi futómadár szerű dinoszaurusz, holott kellett volna.
A Nanxiong formációban pedig csak az Oviraptorosauria-k voltak annyian, mint minden más az előző kettőben. Nem zárható ki, hogy rajtuk kívül volt más kis/közepes méretű növény/mindenevő. Legalább egy Pachycephalosauridae példának okáért.
Amennyiben elfogadjuk, hogy Triceratops faunában is hasonlóan gazdag Oviraptorosauria faunának kellett volna lennie, a többi kis és közepes növényevő pedig körülbelül egálban volt, akkor mért nem volt ugyan olyan sok? Első, hogy eltérő növényzet volt, nem volt elegendő táplálék. Második, hogy voltak, csak még nem találtuk meg őket. Anzu mellett még két faj lehetséges. Harmadik, hogy valami gátolta a magas diverzitásukat.
Itt jön képbe a Triceratopsini, főleg a Triceratops, az erőteljes állkapcsával. Míg az Oviraptorosauria-k szemezgették a növényzetet, egyesével, legfeljebb vékony ágakat letépve mikor pl. terméseket fogyasztottak. Addig kis túlzással, de a Triceratops ugyan ezt a bokrot földig is rághatta. Korábban kisebb termetű Ceratopsidae-k éltek, melyek kisebb kárt okoztak a növényzetben. Voltak méretes nemek, mint a Pentaceratops vagy Titanoceratops. Ám a lukas nyakfodor és a nem lukas nyakfodor mennyire befolyásolhatta a rágási erőt? Tehát adhatott-e jobb izomtapadást a Triceratops-nak? A helyzet, hogy nem tudni biztosra. Lehetséges, hogy a lukas nyakfodor jobb izomtapadást adhatott, míg a Triceratops tömör gallérja nem. Viszont a Triceratops pajzsán talált nyomok komoly érhálózatot sejtetnek. Ez pedig képes lehetett erőteljes izmokat támogatni. Szóval lehet, hogy a korábbiaknák jóval erőteljesebb rágó gépezetek szabadultak a növényvilágra. Legelni akart egy kis bogyót, megette a fél cserjét. Míg a korábbi “gyengébb” állkapcsos Ceratopsidae-k meghagyhatták a vaskosabb ágakat, a Triceratops ezeket is elropogtathatta. A növényzet pedig önnön maga helyreállítására fog nagyobb energiát szánni, mint a gazdag termés hozásra. (Ami eleve nem lesz olyan gazdag, ha a fél vagy az egész termőfelület hiányzik.) Egyszóval elehették asztalostul az Oviraptorosauria-k táplálékát. Persze itt nem tarra rágott vidéket kell vízionálni. De ahhoz pont elég lehetett, hogy 1-3 oviraptorosauria faj legyen a triceratops faunában, holott 7 faj is lehetett volna.
Matt Dempsey alkotása. |
Az Edmontosaurus annectens pedig azért is nőhetett olyan nagyra, hogy csökkentse a táplálék rivalizációt a Triceratops-szal. Mérete és hogy két lábra állhatott lehetővé tette magasabban lévő növényzet legelését. Ellenben nála is előjön ugyan az, mint a Triceratops-nál. Széles csőre miatt, a növényzetből nagy részeket haraphatott ki. Nem válogatott. Szemben a keskenyebb csőrű, böngésző táplálkozást folytató más Hadrosauridae-kkal, mint a Lambeosaurinae-k. Az Ibero-Armorican szigeten a Lambeosaurinae-k elvileg kiszorították a Rhabdodontidae-kat, de emellett 4 Lambeosaurinae volt és lehet az ötödik Hadrosauridae is ez volt. Felosztották a táplálék forrásokat. Míg egy olyan állat, mint az E. annectens ami elé kerül, azt legeli. Természetesen nem biztos, hogy a szélesebb csőr azért volt, mert az állat kevésbé válogatott. Shantungosaurus hasonló az Edmontosaurus-hoz láthatóan mégsem uralta le Ázsiát. Lehet földrajzi gátja volt, lehet más. Például a mai Amur folyó mentén öt különböző Hadrosauridae volt. Nemegt esetén a Saurolophus mi biztos a középső és felső rétegekből. Noha ugyan itt a Deinocheirus lehet betöltött ugyanolyan ökológiai fülkét, mint a Hadrosauridae-k és lehet korántsem volt olyan víz közeli állat, mint ahogy szeretjük gondolni. Illetve voltak Észak-Amerikában korábban is nagy Hadrosauridae-k, a korábbi néven Lambeosaurus laticaudus-nak nevezett Magnapaulia laticaudus. Mely Lambeosaurinae volt és akár 15 méteres is lehetett.
Persze van egy publikáció 2022-ből mi ennek ellentmond. Ez alapján a Lambeosaurinae-k voltak kevésbé válogatósak. Továbbá olyan megállapítást is tesz, hogy a partvidéken élő Hadrosauridae-k mellső lábai rövidebbek voltak. Saurolophinae-k (e publikációban Hadrosaurinae-nak írva) megválogatták a táplálékot és jobb minőségűt fogyasztottak, de mozgásuk nem volt olyan hatékony, sok energiát igényelt. A Lamebeosaurinae-k viszont rosszabb minőségűt fogyasztottak, de jobban gazdálkodtak az energiával. Papírforma szerint rendben is lenne. Ám mégis láthatóan a válogatós E. annectens egymaga volt, míg világ más részén szinte túl sok Lambeosaurinae is megfért egymás mellett. Lehet kivételekről van szó. Illetve ez a publikáció nem zárja ki teljesen az én felvetésem. Mivel én a táplálkozás közben a növényzetben okozott károkra szeretnék rávilágítani. Lehet úgy válogatva táplálkozni, hogy a kiszemelt növényeken nem marad semmi. Ahogy lehet úgy “igénytelenül” is táplálkozni, hogy mindenből csak egy kicsi kerül elfogyasztásra.
Tehát vannak ellentmondások. Mint például az Ankylosaurus és Denversaurus jól megvoltak e két növényzetpusztító mellett. Ellenben ők legelhették a talaj közeli kis magasságú növényzetet, melyet felnőtt Triceratops és Edmontosaurus nehezen, vagy talajjal tudtak volna legelni a csőreik miatt. Illetve többször összefutottam olyan megállapítással (publikációkban is), hogy az Ankylosauria diverzitás illetve feltételezett egyedszám pozitívan hat a többi növényevőjére. Ellenben az így több Hadrosauridae miatt kevesebb lesz az Ankylosauria. Az már más kérdés, hogy akkor ismét csökkennie kellene a Hadrosauridae-knak. Ez egy olyan kölcsönhatás a növényevők közt, mely lehet így volt ám mégis “furcsa”, egy ciklikusságot sejtet.
A kis termetű növényevőkre pedig nem véletlenül hivatkozok mindenevőként. Mindegyiknél potenciálisan jelen van valamiféle állati táplálékforrás. Míg Thescelosaurus-nál inkább rovarok, addig Pachycephalosaurus-nál kisebb gerinces állatok. Meg sem lepődnék, ha találnának olyan teknőspáncélt, mit Leptoceratops rágott szét. Természetesen az Oviraptorosauria-kkal is mindenevőként kell számolni. Noha ugye növényevőnek állapították meg őket. Ám pont ugyanennél a megállapításnál az Anzu-t pont, hogy inkább húsevőnek találták. Viszont az Anzu-n túl is voltak „rendes” ragadozók. Sőt a Troodontidae-k is mindenevők voltak. Szóval alapvetően szűkebb kör jut az Oviraptorosauria-knak, mint Ázsiában. Ahol van egy Sinoceratops, aminek a leszármazási ága nem valószínű, hogy a kréta végéig megmaradt, ha mégis, akkor az elterjedése limitált volt. Bár nem lenne annyira meglepő, ha Nemegtből előkerülne Ceratopsidae. Viszont nagy eséllyel ez a campaniai fajokat idéző, Triceratops-hoz mérten szolídabb rágási képességgekkel rendelkező lenne. Tehát nem egy „tarrá rágó”. Viszont a lényeg az, hogy ami volt Oviraptorosauria a Triceratops mellett az húsevő lehetett. Tehát akkor a növényevő fajoknak nem termett babér? Vagy táblázaton láthatóan csupán csak más volt a faunák felépítése?
Egész gondolatmenet cáfolata az lehet, hogy Észak-Amerikából Caenagnathidae-k kerültek elő, Oviraptoridae-k nem. Inkább húsevő család volt jelen a kontinensen, a növényevő nem. Egyszóval nem volt mit kiszorítsanak a Ceratopsidae-k. Viszont más ázsiai kládoktól eltérően ők mért nem jelentek meg? Túl komoly táplálék riválisaik voltak itt? Akkor a gondolatmenetem helyénvaló. Ám ha az Oviraptoridae-k át sem tudtak jutni az északi földhídon, mert a tél túl hideg volt nekik vagy nem volt élelem számukra télen? Egy nyár alatt pedig nem tudták abszolválni az utat. Tehát a Ceratopsidae vs. Oviraptorosauria táplálék rivalizáció nem feltétlenül helyénvaló. Illetve biztos igaz az állítás, hogy a Triceratops fauna kis termetű dinoszaurusz diverzitása alacsony? Jól láthatóan ez nem igaz, sőt a kis méretű fajok voltak divezek.
Kérdés még az lehet, hogy a Triceratops és Edmontosaurus a Tyrannosaurus miatt lettek ilyen nagyok, vagy fordítva? Esetleg mindkettő egyszerre. Lényegében ez a három állat egymást katalizálva váltak sikeressé és elterjedté így alakították drasztikusan a környezetüket. Egyszóval a Hadrosauridae-k nem jelentenek problémát, míg nem váltanak generalista, mindent is megevő „üzemmódba”, hanem hajlandóak felosztani az élőhelyet rokonaikkal és más állatokkal. Illetve a Ceratopsidae-k is míg nem érnek el egy bizonyos harapási és rágási erőt, mivel komoly pusztítást tudnak a talaj közeli régiókban okozni.
Thescelosaurus neglectus agyvizsgálata alapján az állat hallása nem volt kimagasló. Agya kisebb volt a vártnál, kisebb más Neornithischia-kénál, értelmi képességei inkább hüllőszerűek voltak. Szaglása és egyensúlyérzéke viszont fejlett volt. Ezek és a test anatómia alapján üreglakó életmódot feltételeznek számára. Bár meglehet, hogy az ősöktől visszamaradtak és idővel eltűntek volna ezek a jegyek, tehát lehet már nem volt üreg lakó. (Előző cikkbe bekavarhat, ahol azt írtam, hogy az Orodrominae-k kihalása szintén üreglakó Leptoceratopsidae-k miatt lehetett. Ez alapján két üreglakó megfért egymás mellett.) Rakjuk ehhez a T. rex-re megállapított magas végagyi neuron számot és elszabadult találgatásokat, hogy milyen intelligens is lehetett. Itt van egy prédaállat, mely egy étkezésre önmagában elegendő egy Tyrannosaurus-nak. A gond, hogy az értelmi képességek közt elég nagy szakadék lehetett. Thescelosaurus nagyon is jól megvolt a Tyrannosaurus mellett láthatóan. Ám mi van akkor, ha a Lepto- és Protoceratopsia-k eltűnése azért történt meg, mert egy ragadozó (pl. Tarbosaurus) túl intelligens lett a korábbiakhoz képest?
Három ausztráliai madár a hosszúlábú sólyom (Falco berigora), nyílfarkú kánya (Haliastur sphenurus) és barna kánya (Milvus migrans) tüzet nem is tudnak csiholni, de használni igen. Szándékosan vadászat céljából terjesztik. Ha a tűzhasználat elterjedtebb volt a felső krétai dinoszauruszoknál, az erdőtüzek magas számára nem is, de a kiterjedtségére magyarázatot adhat.
Az “Oxigénről és a szén-dioxidról röviden leginkább a mezozoikumra szorítkozva” cikkben leírtakat nem fejteném ki újra. Annyit emlegetnék fel, hogy ha az alacsonyabb légköri oxigén arány a valid, mely a kréta folyamán fokozatosan nőtt és elérhette a kihalásra a mai arányt, akkor ez magyarázatot adhat, hogy a középidő folyamán korábban átlagban mért voltak kisebbek és a vége felé egyre nagyobbak a légzsákjaikat elvesztett madármedencéjűek. Több oxigénnek hála nőhettek nagyobbra. Míg kiterjedt légzsák rendszerrel rendelkező Sauropoda-k technikailag jurai alacsony oxigén szint alatt is gigászi méreteket érhettek el.
Egy 2012-es publikáció-t szeretnék ide citálni, mely valóban 21-25%-os légköri oxigénnel számol a felső krétában, ellenben nem módosít azon a tényen, hogy gyakrabban lehettek kiterjedt erdőtüzek. (Meg ugye nem csak az erdők tudnak lángolni.) Gyakorin van a hangsúly. Másabb lehetett egy erdőtűz a campania közepén és a maastrichti végén az aktuális dinoszaurusz fauna szempontjából. Campaniai kisebb méretű fajok előbb válhattak ivaréretté és pótolhatták az erdőtüzek folyamán vagy utólagos hatásaik miatt megritkult állományt. Utólagos hatás például az élelemhiány, növényzet hiányában komoly esőzések után kialakult villám árvizek vagy földcsuszamlások miatti halálozás. Továbbá a kisebb méretű állatok kevésbé hátráltathatták a növényzet újraéledés. Illetve nem elhanyagolható a nagyobb faji diverzitás, így az hogy felosztották a táplálék forrásokat. Szemben a triceratops faunával, ahol kisebb faji diverzitás mellett a nagyobb állatok annyira nem osztották fel az élelem forrásokat és táplálkozás folyamán nagyobb kárt okozhattak a növényzetnek, mely az újraéledő növényzetet komolyan hátráltathatta. Továbbá a nagyobb termetű fajok egyedeinek több idő kellhetett az ivarérettséghez, így erdőtűz vagy annak utólagos hatásai miatt elhullott állomány pótlására. Sőt mivel hátráltathatták a növényzet újjáéledését, így elnyúlhatott az erdőtüzek utólagos hatásainak időszaka. Tehát saját maguk ellen dolgozhattak ezek a nagy, több ökológiai fülkét is elfoglaló növényevők.
Ez pedig csak erdőtüzek. Part menti régiókat érintő cunami, vagy ahol volt aktív vulkán, ott a vulkanikus tevékenység. Indián keresztül jól látjuk, hogy nagyon jól megvoltak aktív vulkáni környezetben. Ellenben Indiában egyszerre minimum négy közel azonos méretű, közepes Abelisauridae-val is számolhatunk, nem pedig egy naggyal mely e négy ökológiai fülkét leuralta.
Hell Creek-ről elmélkedés a messzeségbe
Kezdjük a hell creeki és lance formációi lambeosaurinae leletekkel. A magánkézben lévőséges pletykákat hagyjuk. Fél tucat példány sincs.
Fő elindító az 1998-ban feltárt és formálisan Parasaurolophus-nak besorolt NCSM 21814, melyről további biztos és nem internetes pletykák 2020-as SVP-s anyagban vannak, Lambeosaurinae-nak találtatott.
2001-ben feltárásra kerültek egy példányhoz tartozó töredékes hátsó végtag és medence csontok, kódot nem kapott, 2002-es SVP-s anyagban NMC WL 139-el találták nagyon hasonlónak, mely korábbi, a Horseshoe Canyon formációban találták olyan rétegben mely alapján Hypacrosaurus és Saurolophus lehet vagy egy harmadik taxont képvisel.
UW-39449 2005-ben került feltárásra a Lance formációban, bőr fosszíliával, lehetségesen Lambeosaurinae, így határozták meg. 2012-ben már csak simán Hadrosauridae-ként hivatkoztak rá.
Ezen felül a Dinosaur Distribution a Lance formációba listáz kérdőjelesen Lambeosaurus-t, minek forrását nem ismerem. De nem lehet egyenlő az előbbivel, mert a gyűjtés 2004-es, az előbbit meg 2005-ben tárták fel.
2020-es SVP-s anyag annyit ért el, hogy vitát szült és sokan annyival lerendezik, hogy “az Edmontosaurus, leülni egyes”. Átgondoltabb érv, hogy a lelet nem alkalmas ilyen szintű meghatározásra. Második fő érv mit láttam, hogy ezek nem Lambeosaurinae-k, vannak csontok, de fogak nincsenek? Ez így őslénytanban nem épp logikus. Én sem mondom azt, hogy a triceratops fauna őshonos állata volt. Hanem időnként pár példány vagy csorda valami miatt ide vándorolt. Pár évig (ez pár százat is jelenet) időjárás másabb volt például. Ám az is lehet, hogy folyó lehozott egy tetemet a nyugati hegységből, mit a vízből kivett egy Tyrannosaurus és magával vitte.
Már rég meghaladtuk azt, hogy a kihaláskor csak Edmontosaurus annectens volt Észak-Amerikában. Augustynolophus morrisi, Gryposaurus alsatei, illetve mellette lehet volt Kritosaurus és másik Saurolophinae. New Jersey két Hadrosauridae-ja melyből egyet elfogadtak és nem is vitatják, hogy Lambeosaurinae. Esetleg még a Prince Creek formáció is ott van a sarki edmontosaurus fajjal és biztos Lambeosaurinae-val. Edmontosaurus mellett mindenféle szigorsággal is három másik Hadrosauridae volt a kontinensen. Arról ne is beszéljünk, hogy a Sphaerotholus és a Platytholus is csak töredékek által ismert a Hell Creekből. Nem lepődnék meg, ha csak a Pachycephalosaurus wyomingensis és talán a Sphaerotholus buchholtzae lett volna itt honos, a többi élőhelye pedig máshol volt és csak ide tévedő példányoktól találtunk leleteket.
Ebben a táblázatban ez látható. Első oszlopban a szerintem élt állatok a triceratops faunában, Tatankaceratops ki van húzva, mivel számomra elég kétes, mondhatni 50%-ot adok, hogy legalább, mint egy triceratops faj kezelhető. Második oszlop különböző források által érvényesnek (fogak) vagy vélt/említett állatokat is tartalmazza. Harmadik csak a Hell Creek formáció, hogy szerintem mi volt ott az endemikus és állandó fauna alkotó. Torosaurus latus valóban élt több száz ezer évig is itt, de nem volt a formáció állandó lakója.
A phylopic.org felhasználásával. |
Ez az alábbi kép két szinten összesíti az Acrocanthosaurus faunáját, Gorgo-/Daspletosaurus faunáját, Prince Creek formációt, triceratops faunát, Nemegt formációt és Nanxiong formációt. A ragadozók vannak megjelenítve, így a Caenagnathidae-k is. Pachycephalosauria-k noha más kis/közepes növényevőkhöz mérten több húst ehettek, őket lehagytam, eleve a Caenagnathidae-k sem biztosak, mint főleg húst fogyasztók. Felső “szint” vagyis V1 a biztosabb állatokra szorítkozott változat. A V2, tehát az alsó a “kiterjesztett” diverzitás, majdnem minden fog, karom vagy lábnyom alapján ismert állat itt van. Néhány ignorálva van különböző okokból. Okok ebben a cikkben vagy korábbiakban voltak tárgyalva. A kérdőjeles állatok kétségesek, mint a két alioramus faj vagy a Wakinyantanka styxi miben léte. Maradtam az óriás Caenagnathidae-nál, ám szinte bármi más is lehet, nem zárom ki, hogy T. rex-től vannak a nyomok. DePalma féle balhé miatt a Dakotaraptor érvényessége kétséges. Triceratops fauna esetén a Wellnhopterus brevirostris és Quetzalcoatlus northropi hipotetikus, nincs fosszilies bizonyíték. Ám erősen valószínű a jelenlétük. Főleg, hogy ha a nagy Azhdarchidae-k leszállás nélkül körbe repülhették a Földet. Mint feljebb már írtam, ha ezt elfogadjuk akkor elvileg bármelyik nagy Azhdarchidae-t a világon bárhova értelmezhetjük.
Acrocanthsaurus és Tarbosaurus esetén a V2-t szinte biztosra lehet venni. A Daspleto- és Gorgosaurus illet Tyrannosaurus esetén már kétséges a kis ragadozók ilyen mértékű diverzitása. Ellenben fogak alátámasztják. Érdekes opció, hogy életkor függően eltérő fogai lettek volna egy fajnak, vagy az, hogy többféle foga lehetett egyszerre. Annyira nem feltétlenül elvetendő az ilyen gazdag kimondottan kis termetű theropoda fauna. Csak rá kell nézni jelenünk (Ebbe a legutolsó jégkor idején kiirtott fajokat is értem.) életközösségeire. Figyelmünk viszont mindig a nagyobb fajokra vetül. Én sem tudom fejből a kis (nem cickány) ragadozóinkat felsorolni, mivel valljuk be nagyon hasonlóak, kicsit más a testalkat, a szín is más, de “ugyanaz”. Sokan azt hiszik, hogy ezek a következő nevek jórészt egymás szinonimái: európai nyérc, mezei görény, közönséges görény, menyét, hermelin, nyest, nyuszt. (Nyérc esetén volt nekem olyan vitám a múltban, hogy én is elbizonytalanodtam, hogy nincs is olyan nevű állat, hogy nyérc, mégis milyen görögországi nyércfarmokról beszélek?) Aztán ugye borz, vörös róka, aranysakál, barnamedve, szürke farkas, hiúz, vadmacska és az ember által több, mint 10 000 éve kiirtott valódi apexek, mint barlangi jelzővel ellátott oroszlán, leopárd és hiéna. No meg a Homotherium. Azt is látni kell a szemléltető képen, hogy a hat életközösség felépítése közt milyen eltérések vannak. Triceratops fauna nagy Dromaeosauridae-val bírt, míg a nemegt kis/közepes Tyrannosauridae-val. Gorgo-/Daspletosaurus fauna pedig kettő, körülmény függően pedig négy csúcsragadozóval. Illetve nem Dromaeosauridae, hanem Troodontidae nőt meg majdnem ember méretűre. Prince Creek formáció szegénysége nem meglepő az egykori sarki körülmények miatt, illetve a mai körülmények miatt, mik miatt nem csak nehéz, de veszélyes is a terepi munka. Nanxiong esetén (még) nem ismertek kis méretű ragadozók. Talán valamely Oviraptoridae váltott húsevő étrendre? Fogak alapján ellenben “félő”, hogy két nagy ragadozó is élt itt. Ráadásul ebből egy mibenléte komoly fej vakargatás elindítója. Továbbá az ázsiai “kettő szabálya” dolgot fel is rúghatja. Magyarán nincs felállítható sablon. Lehet valamit definiálni, de olyan lazára kell hagyni, hogy nem is éri meg.
Szóval biztosra vehető, hogy jóval több kis ragadozó nem (elő)madár dinoszaurusz volt, mint amit én listáztam, hogy 1-1 Dromaeosauridae-Troodontidae, lehet 4-4 is, lényegében bárhol a Földön. Ellenben a lehetséges magas kis ragadozó diverzitásból nem lehet leszűrni, hogy akkor jóval több kis növényevő is volt. Mivel e ragadozók étlapján rengeteg emlős szerepelt. Ezek pedig megfeleltethetőek a mai kis termetű emlősöknek, ezeket az ökológiai fülkéket nem uralták a dinoszauruszok. Kivétel persze van, mint az Alvarezsauria-k, melyek egészen kis testméretű fajokkal is bírtak. Magyarán a sok kis ragadozó dinoszaurusz az emlősök magas faj és egyedszáma miatt lehetett.
A gond ott jön, hogy a (kis) növényevők ehettek húst, beleértve klasszikusan nem húsevésnek vett dolgokat, mint halak, kagylók, rovarok stb. (Hadrosauridae koprolitban találtak rák maradványokat.), de a húsevők növényeket? Balaur esetén felmerült a mindenevőség, más (elő)madarak alapján. Macskafélék kevésbé, de a kutyaféléknél vagy hiénáknál jelentősebb a növényi táplálék, mint azt laikusok gondolják. Ráadásul mai krokodiloknál is figyeltek meg növénnyel való táplálkozást. Biztos, hogy ettek növényi táplálékot, mástnem kis mértékben. Troodontidae-k határozottan kezelhetőek mindenevőként. Így tulajdonképpen a “hiányzó” kis termetű növényevők megkerültek e család személyében.
Továbbá probléma az élőhely leuralással és fauna csökkentéssel, hogy a Tyrannosaurus nagyrészt két eltérő faunában volt jelen. Szelektív hatása lehetett, de a két fauna nem olvadt egybe. Amennyibe a Tarbosaurus-nak kiterjesztett elterjedését vesszük, akkor ő rá ez hatványozottabban igaz, hogy több faunában is jelen volt. (Így hibás az én tarbosaurus fauna megnevezésem, mert az a terület több faunát ölel fel.) Ezzel szembe kell állítani az Acrocanthosaurus elterjedését és milyen diverzitás volt alatta. Ráadásul a két Tyrannosaurini faunáihoz képest az egy egységes fauna volt. Ha a maastrichti idején haldokoltak a dinoszauruszok és meteor nélkül is kihaltak volna, akkor bizony az Acrocanthosaurus idejében ez meg is történt. Egy a gond ezzel: Acrocanthosaurus idején nagyon nem haltak ki. Másik, hogy e kijelentéshez én is ahhoz nyúltam, hogy ignoráltam világ összes többi részét.
Anurognathidae-k
Cikk nekikezdésénél el sem gondolkodtam ezen, mikor a “Hány dinoszaurusz faj volt a kihalás idején?” témánál emlős fajok számáról szóló publikációt dolgoztam fel, akkor ötlött a fejembe, hogy valami nem stimmel. Amennyiben ha nem is mindegyik faj, de voltak éjszakaiak, akkor a mai denevér diverzitás alapján (gyümölcsevők bekavarhatnak pl.) nem igazán volt ok, hogy kihaljanak. Mármint kréta legvégéig fenmaradhattak. Denevérek megvannak a madarak mellett és más ragadozók mellett. Persze sokat számít, hogy a nappalt hol töltik. Szóval én számítok arra, hogy a meteor érkezéséig lehettek Anurognathidae-k. Noha előfordul, hogy a richardoestesia fogakat Pterosauria-knak is tulajdonítják, az Anurognathidae-knak tűszerű fogaik voltak. (Hiú ábrándok megelőzése végett.)
Ezek az apró prédát fogyasztó Pterosauria-k biztos kihaltak közép krétában? Kimondottan a flamingókhoz hasonlóan a nagyon apró élőlényekkel táplálkozóakra gondolok. Nem lepődnék meg, ha előkerülne felső krétai lelet. Antarktiszról lehet, hogy van. Archaeopterodactyloidea szintű besorolás felmerült itt talált Pterosauria-nál.
Nem véletlenül nem próbálok átlagolni, átlagot, irányelvet, sablont stb.-t alkotni, mi alapján megbecsülhető egy adott kontinens faunáinak összetétele, így a fajok száma. Szimplán nem lehet, nagyon képlékeny. Meg eleve hány fauna volt? Illetve faunák közti átfedéssel hogy számoljak? Shanyang-medence problémája, hogy fél tucat állat ismert és három ootaxon alapján szűrték le, hogy már haldokoltak a kréta végén. Két Oviraptoridae és egy Hadrosauridae tojásai ismertek. Akkor gondolom az itt élt Titanosauria és Tyrannosauridae elevenszülő volt, ha a tojások által ilyen biztosan lehet ítélkezni. Igaz, a média rontott a helyzeten nagyon sokat.
Ez esetben megpróbálom megbecsülni az egykori nem (elő)madár dinoszaurusz faunát más ázsiai lelőhelyek alapján, melyekből a Nemegt a legteljesebb mégis foghíjas erősen. Egy közepes és egy nagy Tyrannosauridae-t alapul vehetünk. Legalább 1-1-1 Alvarezsauria, Ornithomimidae és Therizinosauridae lehetett. Két Oviraptoridae-nál többet nem adok, ellenben egy Caenagnathidae még lehetett. A Shanyangosaurus-t úgy kezelem, hogy Dromaeosauridae vagy Troodontidae, és mellé még egy faj dukál a másik családból. Ankylosauridae és Titanosauria jó eséllyel egynél több fajt is adhattak, de 1-1 fajt veszek. Shantungosaurus noha a legnagyobb Edmontosaurini más előfordulásai alapján élhetett mellette más hasonló állat, így még egy Hadrosauridae jó eséllyel lehetett. Illetve a leletek e taxonnak való meghatározása feltételes. Ceratopsia-k teljesen kiesnek, Pachycephalosauridae végül is lehetett, ám csak nemegti előfordulásuk miatt nem rakom lehetségesek közé.
Lehetséges fauna több, mint kétszerese az ismertnek. Ráadásul igyekeztem minél jobban “szigorú lenni”. Ha elvetem a szigorságot, akkor még hozzá toldható lenne egy Pachycephalosauridae, még egy Hadrosauridae, még egy Oviraptorosauria, egy Ornithomimosauria, egy Titanosauria és talán egy Ankylosauridae, illetve két “Dromaeosauridae/Troodontidae”. Így pedig több, mint háromszorosnál tartunk.
Példán keresztül szerintem érthető a probléma. Adott helyről kívánunk komoly következtetést levonni, mikor az egykor ott élt állatok fele vagy akár egynegyede ismert csak? Rendben, tojásokat vizsgáltak, ám az ott élt állatok mindegyike mért költött volna ott? A kisebb egyedszámúakról, mint a Tyrannosauridae-k vagy Ankylosauridae-k ne is beszéljünk. Természetesen értem a logikát, hogy azzal lehet “biztosan” számolni amit ismerünk. Ám e logika alapján a dinoszauruszok sosem voltak a Föld urai, mivel ha térben és időben végig néznénk honnan vannak leletek, minden időpontban a Föld jelentős részéről nincsenek leletek, tehát akkor ott nem éltek. Ugye?
Richardoestesia/Richardostesia
Lovecrafti horror-nak nevezni a Scansoriopterygidae-kat lehet túlzás volt. Mivel a Richardoestesia inkább az. Esetleg Schrödinger dinoszaurusza, vagy inkább Archosauria-ja. Alapvetően kis termetű Theropoda-k fogai, feltehetően Maniraptora, gyakran Microraptoria-nak van gondolva. Ám megint máskor Troodontidae. Én Dromaeosauridae/Troodontidae-ként jelölöm. Ellenben előző cikk készítése folyamán találtam forrást melyben kis testméretű Pseudosuchia-nak javasolják, legalábbis spanyolországi fogakat. Acrocanthosaurus cikk készültekor pedig egy publikációban Pterosauria-t is javasoltak, mint a fogak lehetséges tulajdonosai. Technikailag az biztos, hogy kis testű Archosauria-tól származnak, mely leginkább Maniraptora lehet.
Néhány szó más fogasokról: Az Aublysodon egy fogak által ismert Tyrannosauridae. (Több különböző faj fiatal példányainak fogairól lehet szó.) A Paronychodon pedig troodontidae fogak. Pectinodon bakkeri is csak fogak alapján van azonosítva, ellenben sokkal érvényesebbként kezelik ezért is használom a fajt és nem simán Troodontidae-t jelölök. Nagyon egyszerű oka van, ezek a fogak nagyon jellegzetesek, időben és térben jól, szűken behatárolhatóak néhány lelőhelyre.
Pectinodon a triceratops faunába behatárolható. (Bár pl. Gorgo-/Daspletosaurus faunájába is jelölik, így ez a megállapítás nem túl helyes.) Ellenben a Richardoestesia a Föld északi félteke és minimum az Acrocanthosaurus faunájáig vissza mehetünk az időben. (Jó lesz felső jurának is.) Ez több, mint 40 millió éves időkeret. Ezzel a taxonnal dolgozni, egy rémálom. Hogy, minek kezeljem? Az is fel lett vetve, hogy Pterosauria. Mi van akkor, ha ragadozó (és nem halevő) kis méretű Pterosauria-k vadásztak a meteor érkezéséig az (elő)madarakra? Fogakkal rendelkező pteroszauruszok messze előbb kihaltak. Ám volt már benézés e állatok hanyatlásával kapcsolatban.
Legszívesebben ignorálnám ahogy van. Főleg a felső krétában az északi féltekén lényegében mindenhol lehetett minimum 1-1, de inkább több Dromaeosauridae és Troodontidae. Ezért kezelem “Dromaeosauridae/Troodontidae indet.”-ként. Ha mondjuk adott helyen egyik családból nincs lelet, de van ez a “kis fogas görcs”, akkor nem nagyon lövök mellé, ha a másik családnak veszem. Csakhogy ez a “kis fogas görcs” ha egy fix időpontot veszünk, példák 66 643 567 évvel ezelőtt Augusztus 20-át, akkor amit mi “Richardoestesia”-nak hívunk, olyan fogakkal akár két tucat faj is lesz a Földön és lehet ezek nem mind dinoszauruszok lesznek. Ha pedig az Acrocanthosaurus faunájáig megyünk csak vissza, akkor lehet több száz faj volt ilyen fogakkal.
Ezzel a dologgal, amit Richardoestesia-nak hívnak, nem lehet sehogy számolni. Fejfájás csillapító gyárak biztos szeretik. Ennek ráadásul fajai vannak meghatározva. Viszont, nem csak fogak vannak. A genusz fogak és alsó állkapocs által lett leírva. 1990-ben a Dinosaur Provincial Park formációból, mi ekkor még Judith River formáció volt. Remélhetően a jövőben tisztázódni fog az állat és megszűnik szemetes kosár funkciója.
Philip Currie hat családos kutatása részrehajló, így nem csoda, hogy haldoklás eredményt hozta ki. (Továbbiakban csak “hat családos”, mert Philip Currie csak részt vett benne.)
Alfio Alessandro Chiarenzáék 2019-ben ellenben fele ennyi családot vizsgáltak, Észak-Amerikára korlátozva. Viszont ellentetjét hozták ki, mivel nem söpörték szőnyeg alá, hogy kevés helyről vannak leletek. Sőt maastrichti elejétől fogva egy enyhe diverzációs növekedést vélelmeznek.
Mindkettő torz adatkészlettel dolgozik. Nagy növényevők esetén Hadrosauridae, Ceratopsidae (lényegében csak Észak-Amerikára értelmezhető) Ankylosauridae (Észak-Amerika és Ázsia) miket vizsgálni szoktak. Nodosauridae-k hasonlóan fontosak lennének. Deinocheirus nem elhanyagolható és a Paraxenisaurus miatt a Deinocheiridae két kontinensre is értelmezhető. Tyrannosauridae-k kiemelése is hibás. Abelisauridae-k nagyobb területen voltak jelen, sőt több ismert fajt adtak a kréta legvégén. A Megaraptora-król sem szabad megfeledkezni. Ha a NHMG 8500-as fog Ázsiából valóban Megaraptora, akkor az nagyon sok mindent boríthat. Sauropoda-k teljes ignorálása meg főleg torzítás. Egy faj volt csak Észak-Amerikában. És? Világ minden részén bár jurai viszonyokhoz képest nem is hemzsegtek, de jelentős részét képezték az életközösségeknek.
Én jóval nagyobb képet igyekeztem nézni. Így meg tudom érteni, hogy mért akarnak “egyszerűsíteni” a szakemberek. Nagyon gyakran egy feladványokkal teli önmagába visszavezető labirintusként tudom leírni ezt az egészet. Fent említett fogat figyelembe vettem, míg sok kis húsevő fogát nem. Legitim kritika, hogy ez ellentmondásos azért. Továbbá a nagyon madárszerű dinoszauruszokat is már ignoráltam. Mint a Gargantuavis, holott az ő időbeli és térbeli elterjedése ha nem is kulcsa, de a kulcs része az európai szigetvilágok faunáinak kapcsolatához. A végtelenségig lehetne bővíteni a dolgokat, emlősök, Pseudosuchia-k, sőt növények bevonásával, mi utóbbiakhoz végképp nem értek. Magyarán most utalok arra, hogy olyan, mintha a hivatásosok a témát csak kapargatnák, ám félnek tényleg belevájni. Más a témában lévő kutatások is vannak, mint Stephen L. Brusatte 2012-ese, mely nagyobb merítést vizsgált, de még mindig ignorálva sok kládot. Vagy Jean Le Loeuff feljebb már kitárgyalt publikációja. Megtalálta a helyes utat, noha jó pár állat adatkészletbe vétele hiba.
A nagy termetű dinoszauruszok vizsgálata, pontosabban részleges vizsgálata azért sem jó szerintem, mivel ott van a “mi lett volna ha” és a “mi van ha” keveredése. Lehetséges, hogy a triceratops fauna kis testméretű növényevőit maradéktalanul ismerjük már, ám lehet, hogy a felét sem. Mi van akkor, ha a sokak által vélt diverzáció csökkenés a nagy fajokra vonatkozik? Elvégre a Hell Creekből 4-5 Pachycephalosauridae ismert. Magyarán, ha nem lett volna kihalás, olyan drasztikus változás történt volna, hogy sok helyről eltűntek volna a nagy méretű fajok, Struthiomimus-hoz, Dakotaraptor-hoz, Leptoceratops-hoz és Thescelosaurus-hoz hasonló testméretek jelentették volna a felső határt. Mi van akkor, ha a sokat vizsgált Észak-Amerikában e hosszas folyamatnak látjuk csak az előszelét, mit sokak kihalásként értelmeznek, nem pedig gyökeres átalakulásként? Sphaerotholus triregnum publikációjában ezt hivatalosan papírra is vetették, hogy a nagy termetű fajok úgy tűnik gyérültek, szemben kis méretűekkel.
Jogos probléma lehet a 69-66 millió éves az időkeretem. Én írtam arról, hogy Jean Le Loeuff eszmefuttatása azért problémás, mert a faunaváltást nem vette figyelembe. Természetes körülmények közt egy faj évek alatt kihalhat, de új faj keletkezéséhez jóval több idő kell. (Függ a testmérettől és reprodukció gyorsaságától.) Így 3 millió év túl tág, helyesebb lenne millió évekre vagy akár százezer évekre felosztani. Ez tény, ám sajnos általánosságban ennyire nem meghatározhatóak a leletek kora. Nemegt formáció 2,5 millió éves csúszkálása? Ekkora bizonytalanság miatt tulajdonképpen egyik oldal sem vehetné figyelembe. Szóval vessünk pillantást az adatkészletekre.
Önvallomás, hogy én voltam béna, mivel elérhető a hat családos publikáció adatkészlete. Mért van státusz oszlop a txt fájlokban? Egyértelmű, hogy kihaltak. Ráadásul példányok vannak listázva, példány státusza meg inkább, halott nem kihalt. Mért van excel és txt? Nos, ez egy szó szerinti adatkészlet, melyet a PyRate nevű program használ. (Mi python alapú.) PyRate könnyebbé teszi a bayesi statisztikai módszer használatát őslénytanban, vagyis megbecsülni a fajképződést, megmaradási vagy kihalási esélyt. Nem fogom a publikáció összes táblázatát és diagramját betenni ide. Közvetlen link a publikációhoz. Ez pedig közvetlen link az adatkészlet letöltéséhez. Mi szempontunkból fontos állatokat nézem csak. Direkt nem az előző cikket frissítettem, mivel számos nem észak-amerikai állat is szóba fog kerülni, illetve összevethető, hogy adatkészlet nélkül mit gondoltam.
- Anchiceratops ornatus eddig se játszott, de a datálása 69,5-71,5. Később fontos lesz.
- Bravoceratops polyphemus-szal viszont komoly baj van. 66,5-70 a datálása. Fogalmam sincs hogy honnan van véve a 66,5. A fossilworks oldala szerint 84,9-66,043 időkeretben élt az állat. Egy forrást ad meg, az viszont kora maastrichtire datálja.
- Ojoceratops fowleri 68-70 millió éves időintervallumot kapott. Általam látott publikációkban ez az állat fiatalabb a Bravoceratops-nál. Rosszabb esetben is közép maastrichti, ez az időkeret ennek tulajdonképpen megfeleltethető, de a Bravoceratops-ot nem lehet fiatalabbnak venni.
- Pachyrhinosaurus canadensis 71-72. Később lesz fontos.
- Torosaurus utahensis olyan faj, mely lehet nem volt kihalás idei, mivel csak közép maastrichti idejéről vannak leletek. Én mertem kihalás ideiként is értelmezni. Itt a datálása a példányoknak 66-71 millió év közé esnek.
- Az Eotriceratops xerinsularis 67,6-68 kerete teljesen korrekt, ez az a pontosság amit elvárnék.
- Anodontosaurus lambei 68-72,8 millió év közé van datálva. Fauna váltás előtt élt, ám kétlem, hogy már maastrichti elején jelen lett volna.
- Kritosaurus navajovius példányoknak több datálása is van. 71,4-72,5, 72-75 és 73,04-75,02.
- Hypacrosaurus altispinus 67-74-es időkeretet kapott. Átkerült a fauna váltáson. A másik faj a H. stebingeri pedig 74-76,5.
- Gryposaurus alsatei nem szerepel a listán.
- Amurosaurus riabinini (Sahaliyania elunchunorum-ot külön veszi), Charonosaurus jiayinensis, Kerberosaurus manakini (Kundurosaurus nagornyi-t külön veszi.) és Wulagasaurus dongi 66-72,1, míg az Olorotitan arharensis 66-70 időkerettel van.
- Adynomosaurus arcanus 70-72,1, Arenysaurus ardevoli 66-67,5, Blasisaurus canudoi 66-72,1, Canardia garonnensis 66-67,5, Pararhabdodon isonensis 66,5-67,6. Ezeknél az egy helyen élt állatoknál az időkeretek lényegében rendben lennének, a Blasisaurus-t leszámítva. Lennének, mert az Ibero-Armorican- és Hátszeg-sziget fauna publikációját nem dolgozták fel, mely 200 000 éves beosztást használ és pl. a Pararhabdodon 66,2-66 millió év közé tehető, sőt 66,1-re is pontosítható.
- Augustynolophus morrisi 66-72,1.
- Nanningosaurus dashiensis 66-72,1-es kerettel. Ezt az állatot ugye nem vettem figyelembe, mert nem találtam rendes forrásokat a koráról. Technikailag ennél az állatnál ez a tág keret helyes.
- Orthomerus dolloi 66-72,1.
- Secernosaurus koerneri 70-83,6.
- Shantungosaurus giganteus 72,1-83,6. A shanyang-medencei Hadrosauridae ugye formálisan van ehhez a fajhoz rendelve, így nem lehet hibának tekinteni annak ignorálását. Viszont figyelembe sem volt véve, mint Hadrosauridae indet..
- Atrociraptor marshalli 68,5-72,1.
- Austroraptor cabazai 69-79.
- Balaur bondoc 66-72,1. Dromaeosauridae-k közt van és nem érte el a 66-ot, esetleg 68-at lehetne írni. Tény, én is kihalás idején élőnek kezeltem.
- Dineobellator notohesperus 66,5-69.
- Luanchuanraptor henanensis 66-72,1.
- Albertosaurus sarcophagus 68-74.
- Qianzhousaurus sinensis 66,7-72,1.
- Saurolophus osborni 68-74.
- “Indet_troodontid” nem úgy volt, hogy csak “biztos” állatok? 22 példány van listázva 72,1-79 az időbeli elhelyezésük összevonva. 47 troodon formosus példány van listán, 66-83,5 az időkeretük, ha egybe vesszük őket. Ellenben Latenivenatrix mcmasterae 75,3-75,9 és Stenonychosaurus inequalis 75,9 76,5.
Listázásból két nagyobb életközösség több fajjal jól behatárolható. Előre vegyük a Nemegt formációt.
- Saurolophus angustirostris 69-72,1.
- Barsboldia sicinskii 66-83,6.
- Tarchia teresae 66-72,1.
- Adasaurus mongoliensis 66-72,1.
- Borogovia gracilicrus 69-71.
- Tochisaurus nemegtensis 69-71.
- Zanabazar junior 69-71.
- Alioramus altai és A. remotus 68-72,1.
- 143 tarbosaurus bataar példány egységesen 68-72,1 közé van datálva.
Ekkor még nem volt szó az újra datálásról. Mégis a Barsboldia időkerete irreálisan nagy, plusz közép és felső rétegekből nincs lelete. Legjobb becslés alapján sem lehet 66 millió évig értelmezni. A nemegti Saurolophus viszont csak 69-ig van értelmezve. Holott egész formációban előfordulnak a leletei. Ráadásul más nemegti állat is 66-ig van értelmezve.
Triceratops fauna
- Edmontosaurus annectens 66-68.
- Ankylosaurus magniventris 66-72,1.
- Tatankaceratops sacrisonorum 66-72,1.
- Torosaurus latus-nál van olyan példány mely 66-72,1 időkeretet kapott, ám van olyan mely 66,5-67.
- Pectinodon bakkeri 66-69.
- Acheroraptor temertyorum 66-72,1.
- Dakotaraptor steini 66-66,8.
- 62 tyrannosaurus rex példány egységesen 66-68 közé van datálva.
- Triceratops-nál elszabadul a dolog. Kihalás idején élt T. prorsus számos példányánál 66-66,5 az érték, mely teljesen oké. De van olyan mely 72,1-ig ki van tolva. Különböző t. horridus példányok meg… 66,5-67, 66-69 és 66-72,1 is van.
A triceratops fauna az utolsó két millió évet jelenti. Esetleg mínusz pár száz ezer év. Nagyon jól behatárolható időben. Ankylosaurus, Triceratops, Torosaurus, Acheroraptor 72-millió évig visszamenőleg? Erről ír a publikáció: “Each taxon in the six families was then assigned a minimum age and maximum age that correspond to the upper and lower boundaries of the respective geological strata, respectively. For instance, if a specimen of a given taxon is found in the Maastrichtian without additional information, we assigned a minimum age of 66.0 and a maximum age of 72.1 Myr ago.” Értem a logikát, de Ankylosaurus-nál vagy Triceratops-nál hogy? Ha az alamosaurus faunai triceratops leletekről van szó, miket áthúztam a táblázatomban a régi/hiányos adatok miatt, azt megértem. Excelben megadnak kódokat (már amikor van kód) UND 3000-es Triceratops a Hell Creek formációból van. Megadott kor az excelben 66-72,1. Ez az adat a paleofile.com-ról van. YPM 1822 és BSP 1964 I 456 Lance formáció. 1996-os publikációból. Szintén az excelben 66-72,1 van. Ha csak kerek számokat akarok, akkor 66-68 millió év. Amúgy mind a három T. prorsus. A 66-68 millió éves datálásuk pontatlan, de 66-72,1-hez képest? Ha nincs pontos kor, akkor ezekben az esetekben a formáció korát kell megadni. Valóban vannak olyan formációk a világban, melyek időkerete több, mint 10 millió év. De talán ott is lehetne bűvészkedni a különböző rétegekkel, hogy kb. milyen idős a lelet. 62 darab Tyrannosaurus-t sikerült jól belőni.
Nem néztem át összes tételt, gondolok az Amurosaurus - Sahaliyania elunchunorum és Kerberosaurus - Kundurosaurus összevonások ignorálására. A Tatankaceratops-ból egy példányt listáztak. Nedoceratops akkor mért van elhagyva? Megnézzük a diagramokat a publikációban láthatjuk, hogy nem reprezentálják a listázott állatokat. Hiszen két Ceratopsidae van a diagramokon a kihaláskor, miközben a listzás értékei alapján mindkét triceratops és torosaurus fajt, Bravoceratops-ot és Tatankaceratops-ot kellene értelmezni a kihalás idejére. Na jó, a Bravoceratops-nál 66,5 van, az kiesik. Innentől jön a matematikai része az egésznek mihez abszolút nem értek. Ám ha ezeket az adatokat használták fel, akkor szerintem van gond.
Ha sokkal pontosabb adatokat használtak volna, kihagyták volna a kétséges időkeretű állatokat, akkor lehet még rosszabb eredmény jött volna ki. Viszont lehet, hogy nem. Lehet sokkal kisebb lenne az a görbe csökkenés. Tehát nem lehetne mutogatni, hogy milyen nagy diverzáció csökkenés volt. Ha az adatokat újra átrostálták számítás előtt, akkor lehet nincs probléma. Tényleg abban reménykedek, hogy mivel a matematikai részhez nem értek, a hibás adatkészlet ellenére az korrekt és korrigálta a hibákat.
Korrektség kedvéért nézzünk rá a 2019-es csak három családot vizsgáló adatkészletére. Ez azt hozta ki, hogy maastrichtiben még diverzációs növekedés is lehetett. Kevés lelőhely és egykori környezeti változások figyelembe lettek véve, mint a növekvő szárazföldi élettér. Csak Észak-Amerika volt vizsgálva. Á igen, két publikációban eltér a számozás. Mivel régebben volt, így a nagyobb számot kellene előre venni. Csakhogy a PyRate-be való adat bevitel miatt olyan, amilyen a hat családosé. Tehát nem tekinthető hibának ebben az esetben.
- Albertosaurus sarcophagus 72,1-66. Van olyan példány mely 70,6-66 és kora maastrichtinek van írva.
- Nanotyrannus 70,6-66. Itt viszont az időkeret késő maastrichti. Nanotyrannus lancensis, tehát fajnévvel 72,1-66.
- Számos Tyrannosaurus 72,1-66-ig értelmezve. Sőt van két olyan melyek 83,5-70,6 kerettel bírnak a Dinosaur Park formációból.
- Nanuqsaurus hoglundi 70,6-66. Ahogy a többi vele egy időben és helyen élt állat is.
- Van sima Tyrannosauridae, csak család szinten besorolt tételek.
- Tyrannosauripus pillmorei… ez lábnyom. (Ez nem felhatalmazás a Wakinyantanka styxi érvényesként kezelésére.)
- Anatotitan copei 70,6-66 és 72,1-66 keretekkel külön faj az Edmontosaurus annectens-től mely kerete 70,6-66, de van olyan mely 72,1-66.
- Edmontosaurus saskatchewanensis is van külön.
- Gryposaurus alsatei szerepel a listán 70,6-66 időkerettel.
- Lambeosaurinae van Lance formációba jelölve 72,1-66 kerettel.
- Azon meg sem kell lepődni, hogy Torosaurus latus vagy Triceratops prorsus 72,1-66-os kerettel vannak.
- Anchiceratops ornatus 72,1-66. Hat családosban nem volt kihalásig értelmezve.
- Pachyrhinosaurus canadensis 70,6-66. A hat családosban 72-71. Közös metszés sincs.
- Van Triceratops utahensis listázva, viszont Torosaurus utahensis nincs.
- Pentaceratops 70,6-66 időkerettel.
- Summit Creek formációba Pachyrhinosaurus-t ír. Ugye én ezt figyelembe vehető formációnak vettem előző cikkben.
- Eotriceratops xerinsularis 70,6-66.
- Persze van Triceratops horridus 83,5-70,6 időintervallummal.
Ugyanazok a problémák, technikailag ugyanolyan hibás adathalmazzal két eltérő dolgot hoztak ki. Talán a három családos inkább 70,6-66-os jelölést többször használta, mint a 72,1-66-osat, így kaphatott jobb eredményt.
Brusatte 2012-esét korossága miatt még felületesebben írnám le. Elvben ez az adatkészlete. Nincs számokkal jelölve az időkeret. Korszak, vagy kora/késő korszak van jelölve, vagy két korszak. Nincs Nanotyrannus, de van Stygimoloch és Dracorex. Tatankaceratops nincs, de van Nedoceratops. Euoplocephalus campaniai és maastrichti, de nincs Anodontosaurus. Hasonlóan túl tágak a jelölések. Egyiknél sem lehet olyan dolgot behatárolni, hogy az Albertosaurus sarcophagus-t váltotta a Tyrannosaurus rex, mert adatok alapján az Albertosaurus megélte a becsapódást. Az, hogy a végkövetkeztetés szerint nem, már más kérdés.
Van egy olyan dolog, hogy szélsőérték elhagyása. Ha van egy adatkészletünk és jól láthatóan az adatok egy halmazt alkotnak, de van néhány mi drasztikusan eltér, akkor azokat ignorálni kell. Nem lehet velük számolni. Itt nem csak néhány drasztikusan eltérőről van szó. Hat családosban az összes ankylosaurus példány 72-66-tal bír. Az egész állat maga a szélsőérték. 68-66-nak kellene lennie. Nem csak azért nem lehet összevetni őket, mert eltérő számú családot vizsgáltak. Van közös adathalmazuk, viszont eltérő időkeretet kaptak ugyanazok az állatok. A Pachyrhinosaurus canadensis a legjobb példa rá. Két kutatás olyan időkeretet adott az állatnak, hogy nem érintik egymást.
Tény, figyelembe kell venni, hogy leletek, de még lelőhelyek kora is átdatálódhat. Ahogy a korszakok is. 2023 decemberi publikáció a maastrichti két határat úgy határozta meg, hogy 66,02 ± 0,08 és 72,20 ± 0,20 millió év. Magyarán ez alapján a maastrichti vége, így a kihalás lehetett 65,96 de 66,1 millió éve is. 80 000 éves oda-vissza csúszkálás még mindig pontosabb, mint a Nemegt formáció 2,5 millió éves csúszkálása. Ám a triceratops faunát eredményező faunaváltás esetén ez a “kevés” is fontos. Mivel felvetülhet, hogy Anodontosaurus-Eotriceratops-Regaliceratops faunája nem tűnt el, hanem csak a térbeli elhelyezkedése módosult és ezek az állatok éltek a meteor érkezésekor.
Ahogy elképzelem, hogy a paleontológiának működnie kellene, e cikkeket vagy nem kellett volna megírnom, vagy legfeljebb 50 órát vett volna igénybe. Cikkem elején a több, mint ezer órás munkáról kisírtam a szemem már. Ideális világban hogyan kellett volna ennek kinéznie:
V1, Felmegyek a központi paleontológiai adatbázisba és lekérek minden nem avialae Dinosauria-t mik a 69-66 millió éves időkeretben éltek/élhettek. Kilistázza nekem őket, a kapcsolódó publikációkat és csak ezeket kell átnéznem, kiszűrni olyan nem használható, pl. túl tág és képlékeny időkeretű állatokat, mint a Sinoceratops.
V2, Lényegében az előbbi, ám kérésre ábrázolja őket egy táblázaton, családfa és az időkeret szerint. Ez utóbbi esetén automatikusan minden becslést egybegyúr, de opcionálisan szelektálhatóak.
E helyett lehet keresgélni publikációkat, feltéve ha fent van interneten, nem fizetős vagy Sci-Hub adatbázisában bent van, vagy elérhető más forrásból. Mindat.org, fossilworks.org vagy a paleofile.com használhatóak, ám vannak velük gondok, a mindat.org és fossilworks.org kormeghatározásai az állatoknál botrányosan rosszak. Alig van elérhető kép leletekről. Hell Creek esetén elég szigorú voltam a “kis” húsevőkkel, nagyrészt szöveges anyagból, néhány kép alapján dolgoztam. Ám amikor ezek a fogak egymás mellé lettek rakva, akkor erősen elgondolkodtam az életemen.
Egyszóval olyan online adatbázisra lenne szükség, ahol minden megtalálható, lehetően nem csak néhány leletről van tessék és lássék felvétel, hanem minél többről (3D szkennelést ne is említsem), modern és átlátható a kezelőfelülete. E helyett össze-vissza van minden szétszórva az interneten. Ahogy pedig a fajok listázásánál láthattuk, a fizikális térben is, sőt el is vesznek leletek. Ez nem azért van így, mert a paleontológusok ennyire nemtörődömek. Több ember, több eszköz és több pénz kellene. Itt meg itt foglalkoztam azzal, hogy szennyező fizet elve alapján pl. bírságot kellene fizetnie a finoman szólva is nem éppen jó őslényes dolgok elkövetőinek. Technikailag elég sok alkotó paleontológiát felhasználva szerez sok pénzt, miből nem csorgat vissza, sőt még szembe is köpi azt amiből gazdagszik. Gyakorlatilag lenne pénz miből jobb rendszert lehetne kiépíteni.
Mint látható a világ jó részéről nincsenek leletek. Shanyang-medencei problémával foglalkoztam, hogy az ismert hat taxon alapján biztos következtetés nem levonható. Előző cikkben Jim Kirkland táblázatával szemléltettem, hogy az Utahraptor leírása előtt Utahból 20 dinoszaurusz faj volt ismert 5 faunából. Nagyon nagy időkeretben nem volt ismert dinoszaurusz, magyarán nem is voltak és pont, és évmilliókig ez itt halál földje volt, aki/ami idejött annak atomjai is megsemmisültek. Ma már jóval 100+ faj ismert az államból 27 elhatárolható faunából. Nézzük meg a térképeket, nincs megfelelő adatkészlet kb. semmihez. Persze az én agyam is kattog a témán így próbálok következtetéseket levonni. Ám mégis a shanyang-medencei következtetés finoman szólva is röhelyes. Dupla vagy tripla annyi nem (elő)madár dinoszaurusz élhetett ott. Persze abból kell dolgozni ami van és abból levonni a következtetéseket. Ám jogos lehet, hogy nincs értelme gulyáslevest főzni, ha se hús, se krumpli, se víz nincs, csak répa meg paprika van.
Hat családos kutatás ilyen szempontból érdekes. Feljebb hosszasan volt szó a kis ragadozó diverzitásról. Ennél volt 2 Dromaeosauridae és 1 Troodontidae a kihaláskor. Ez nálam a biztos triceratops faunai diverzitás. 3 faj az egész Földre, míg a triceratops faunában e két család 10 fajjal is rendelkezhetett mindenféle töredékek, főleg fogak alapján. Ibero-Armorican és Hátszeg-szigetekkel mi van? Nemegtet nem lehet felróni, mivel akkor még nem volt publikálva az újradatálás.
Úgy tudnám jellemezni ezt, hogy egyéni meggyőződéséhez simítani a tényeket, ha szükséges, akkor torzítani, ignorálni, esetleg elhallgatni. Koncepció pedig az, hogy a nem madár dinoszauruszok maguktól kihaltak volna. Mivel nagyon sok időt beleöltem ebbe a témába, így azért valamelyest átérzem a helyzetet. 4 Dromaeosauridae/Troodontidae került listázásra a triceratops faunából, nem vettem a másik 6 állatot táblázatba. Viszont komolyabban foglalkoztam vele. Meg tudom érteni, hogy a minél hitelesebb eredményért, nagyon szigorúan kell eljárni, ki kell zárni “az ősi világ romantizálását”. Ám ez esetben pont ez vezet hibás eredményre. Ez nem egy olyan dolog amit jelenlegi tudásunkkal pontosan számszerüsíteni lehetne. Paleontológiában is vannak különböző számítási módszerek, vannak melyek idővel be is igazolódnak. Ilyen volt a zárvatermők jurai eredete, mit matematikával “jósoltak meg”. A helyzet, hogy vannak is ismert jurai zárvatermők. Sőt még meredekebb, hogy már a permben lehettek zárvatermők. Ám ez egy jó példa. Van értelme a mindenféle matematikának, mihez személy szerint nem értek. Jean Le Loeuff is ezt az utat választotta 2013-as publikációjában, viszont ő egy tolltól tollig értéket adott meg. Nagyon nagy különbség van aközött, hogy egy családra azt mondjuk, hogy volt egy faja a kihalás idején és pont, vagy azt, hogy: Egy faji szinten leírt tagja van. Vélelmezhető, hogy kontinensenként minimum egy faj volt. Három kontinensről vannak lényegében csak fog leletek, melyek 1-3 taxont sejtetnek lelőhelyenként, nem tudni, hogy az azonos fogak egy fajhoz vagy több különböző fajhoz is tartozhatnak. Szóval szélsőséges estben egy faj volt mind a három kontinensen, ám ez valószínűtlen, így legalább három fajjal kell számolni. Fogak alapján ennek duplája vagy akár triplája is vehető azokra a területekre ahonnan a lelőhelyek vannak. A világ többi része pedig erősen kérdéses, nem ismerjük megfelelően az akkori földrajzot, mekkora volt az általunk ismert életközösségek elterjedése, hány általunk nem ismert életközösség volt és azokban hány ebbe a családba tartozott, általunk nem ismert faj élt. Tehát szélsőséges esetben három faj élhetett a kihalás idején, maximális számot megadni pedig nem lehet, talán 20-30 fajban maximalizálható a diverzitás.
Szerintem a dőlt betűs a helyes gondolatmenet. Amúgy a gondolatmenethez a Troodontidae-kat vettem alapul és Indiát ignoráltam, illetve Európa esetén azt is, hogy szigetekről van szó.
Szóval megkérdőjelezem bizonyos szakemberek “alkalmasságát”? Vélelmezem, hogy nem akarnak rosszat. Ám az információkkal túlzott szigorúan való bánás erősen a ló túloldala. Ám az is lehet, hogy nem hajlandóak engedni az elképzeléseikből a tények ellenére sem. Nem tudom. Ez itt az altéma címe, lélekbúvárkodás. Mért is van ez? Esetleg ténylegesen szükséges lenne időnkénti pszichológiai felmérés a szakembereknél? E cikket nem egyhuzamban alkottam meg. Igen volt, hogy két hétig is hanyagoltam, legfeljebb annyit foglalkoztam vele, hogy ha valamibe bele botlottam azt bedobtam a feldolgozandó anyagok közé. Ok egyszerű: Ha túl sokat foglalkozol valamivel, hiába is szereted, meg fogsz csömörleni.
Másik probléma a hat családos publikációval, hogy nem csak média vette át. Előző cikk parksosaurus esete, hogy kutatást végző szakemberek felhasználnak egy anyagot ami nem jó. Vagy elavult, vagy eleve nem jó. A publikációját más kutatásokhoz átvehetik, gondolván az úgy valós és abból szövik tovább az elméleteket.
Sajnos a kutatásokat végző emberek, ha törekednek is arra, hogy ne saját elképzeléseik kerekedjenek ki, akkor is meg fog mutatkozni, ez elkerülhetetlen. A három családos erre jó példa. Adatkészlet hasonlatos a hat családoséval. Mégis más eredmény jött ki. Feljebb már írtam, hogy ehhez a számításhoz nem értek, illetve adatkészletekben vannak számomra legalábbis árnyalatnyi különbségek. Ezek biztosan eredményezik az eltérő eredményt, vagy erőteljesen meglátszódik a kutatást végzők prekoncepciója? Senki ne értse félre, nem csak a hat családos problémás, a három családos is az.
…(hó)bagoly mondja verébnek. Nem tagadom, hogy az én prekoncepcióm az volt, hogy volt egy diverzáció csökkenés Észak-Amerikában, mivel az új egybefüggőbb élőhelyek összekötötték a korábban viszonylag elszigetelt életközösségeket. Viszont a sarlós karmúak közt jóval kisebb diverzitásra számítottam, ez öröklődött is a táblázatra, de már sokadjára írom le, hogy nagyobb a reális. Illetve számoltam azzal, hogy sok helyről nincsenek vagy hiányosak az ismeretek. Ellenben a triceratops és alamosaurus fauna közt úgy tűnik elég nagy különbség volt. Arra számítottam, hogy az Ojoceratops nem érvényes, itt is Edmontosaurus és Triceratops volt. De nem. Sőt az előző cikk készítése közben változott meg a véleményem a Torosaurus-ról, addig számomra mint szuperfelnőtt Triceratops horridus volt, nem külön állat. Ázsia tekintetében három Tyrannosauridae-ra számítottam, abból egy 10 méter fölöttire. Erre potenciálisan két 10 méter fölöttivel még kellhet számolni, miből egy lehet nem is Tyrannosauridae. Lepto- és Protoceratopsidae-k teljes hiányára nem gondoltam. Titanosauria-kból is több volt, mint azt én hittem. Az Abeliosauridae-k fajgazdagságát pedig még most is irreálisan nagynak gondolom. Főleg, hogy Indiában csak négy fajt vettem táblázatra, de lett volna mire hivatkoznom, mégha kissé erőltetve is, hogy több volt. Hiába tudnék lengetni olyan publikációt miben a családfán a Maip ott virít maastrichti középen és ezzel mondhatnám, hogy számolni kell vele, nem teszem, mert az egy hiba abban a publikációban. Láthatjuk, hogy mindkét oldal azt csinálja, hogy ha maastrichti egy állat és nincs jobb meghatározása, akkor egész korszakra értelmezik. Sőt még akkor is, ha van pontosabb kor datálása. Annyi biztos, hogy maastrichti? Akkor nem veszem figyelembe. Van amikor megtettem, mint az afrikai 10 méternél nagyobb Abelisauridae lelőhelyével. Döntést két dolog befolyásolta szerintem: Sok helyen láttam így, de hivatalos anyagban nem, illetve saját elfogultságom. Stegosauria és Carcharodontosauridae táblázatra került, de minek? Őszinte leszek: Poénból és félelemből. Ha mégis felfedezésre kerülne egy, akkor színezhetném újra a táblázatot az új sor miatt. (Nem fogom újra színezni, ha megtörténne.) Amúgy is gyérülő hajzatomat téphettem, mikor felső krétai Dryosauridae elém került. Eredetileg csak említeni akartam, listázni és táblázatra venni nem. Ám amikor Új-Zéland után Antarktisz is elém tárt Dryosauridae-t, akkor nem boldog voltam, hanem inkább csalódott. Egy az, hogy táblázatra kellett venni a család sorát. Kettő, hogy időben túl nagy a fosszília hiány ezek és a biztos Dryosauridae-k közt. Harmadik, hogy e miatt a Stegosauria-k már a spájzban vannak.
Egyszóval számomra vegyes. Egyértelmű, hogy nem hiszek abban, hogy maguktól kihaltak volna. De látszik, hogy bizonyos evolúciós ágak megritkultak a Föld bizonyos részein és akár ki is halhattak talán az egész Földön. Emellett viszont több olyan potenciálisan új evolúciós ág is van, melyek létezésének tényét csak most kezdjük kapirgálni. És szomorúan kell megállapítanom, hogy a kihalás előtti diverzációt boncolgató kutatások adatkészletében tapasztaltak alapján én, egy senki, precízebben állt hozzá a dolgokhoz. Tény, hogy nem példányonként, hanem fajonként néztem, mégsem kaptam 72-66 millió év közötti Triceratops-ot végeredményben. Tulajdonképpen kiábrándított, hogy mennyi időt öltem abba, hogy minél pontosabb kor megállapításokat/becsléseket találják, erre hivatalos kutatásban ilyet látok. Persze foglalkoztam vele, hogy egy minőségi paleo adatbázisra lenne szükség és hasonlók.
Hell Creek túlreprezentáltságának oka van, ezt el kell ismernem. Ez a cikk nem Észak-Amerikával foglalkozott, mégis túlcsordul Hell Creektől. Legjobban feltárt formáció az utolsó két millió évből az egész Földön. E pozíció dacára nagyon valószínű, hogy egy tucatnyi nem avialae dinoszaurusz nincs még onnan leírva, csak töredékek (fogak) alapján van fogalmunk arról, hogy ők ott éltek.
Nem kívánok a kihalásba és annak folyamataiba belemenni. Ezt a 2020-as írásomat helytelennek tartom. Egyik ok, hogy a lelet mire épül, annak vizsgálata régi, átmosódásról lehet szó. E cikk folyamán számos példa volt erre, hogy kihalás utáni nem madár dinoszaurusz dolgok tévesek. Másik, hogy evidensnek vettem, hogy nekem Edmontosaurus annectens-szel kell számolnom. Úgy ahogy emlékszem a cikk készültére és szóba sem jött számomra, hogy más Hadrosauridae-t kéne a méret becsléshez alapul vennem. (Innen is látszik, hogy a Gryposaurus alsatei mennyire ismeretlen/figyelmen kívül hagyott állat.) Viszont tartom magamat ahhoz, hogy kihalás minden forgatókönyve alapján a nem túl madárszerű dinoszauruszok legalább kis részének fenn kellett volna maradniuk, vagy ha nem, más olyan állatoknak is ki kellett volna halniuk, mik mégis túlélték. Noasauridae, alvarezsauridae és troodontidae családokban volt erre a legnagyobb potenciál szerintem.
Az egész vita, hogy kihaltak volna amúgy is, két okból értelmetlen. Egyik hogy vannak kutatások melyek félvállról kezelik a rendelkezésre álló adatokat. Leírt fajokat ignorálnak, nem hogy a le nem írt fajokkal is foglalkozzanak. Felállított adatkészletekkel is probléma van. Ez minden kutatásra igaz és a saját cikkemben jómagam is több gondot látok. Blog cikket írok és nem publikációt. Bár a publikációkat elnézve szabatos nyelvezetet kiköszörülve sajnos ez egy nagyon korrekt munka lenne köztük.
Második fő probléma, hogy a kihalás pillanatában élt életközösségek felét sem ismerjük. Az sem túlzás, hogy a negyedükből sincs egy csontszilánknyi sem. Abból kell főzni ami van. Hiába van petrezselyem, ha a tányéron pincebogár van olvasztott zsírral a fűszervajas homár helyett. Egyszóval a jelenlegi ismeretek alapján nem lehet levonni biztos következtetéseket, nem hogy ezekre építeni. Nem csak a média követ el hibát mikor klickbaitet gyárt a kutatásokból, de számos szakember is.
Egyszóval felesleges arról vitatkozni, hogy haldokoltak-e.
https://www.researchgate.net/publication/234025996_Dinosaur_Distribution
http://www.paleofile.com/Dinosaurs/Ornithopods/Microhadrosaurus.asp
https://www.nature.com/articles/ncomms4788 - A new clade of Asian Late Cretaceous long-snouted tyrannosaurids
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/1755-6724.12079 - A New Somphospondylan Sauropod (Dinosauria, Titanosauriformes) from the Late Cretaceous of Ganzhou, Jiangxi Province of Southern China
https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/14772019.2010.488045 - A taxonomic and phylogenetic re-evaluation of Therizinosauria (Dinosauria: Maniraptora)
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5532250/ - High diversity of the Ganzhou Oviraptorid Fauna increased by a new “cassowary-like” crested species
https://www.biotaxa.org/Zootaxa/article/view/zootaxa.3640.2.7 - A new oviraptorid (Dinosauria: Theropoda) from the Upper Cretaceous of southern China
https://www.nature.com/articles/srep11490 - A New Oviraptorid Dinosaur (Dinosauria: Oviraptorosauria) from the Late Cretaceous of Southern China and Its Paleobiogeographical Implications
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/1755-6724.12098 - A New Oviraptorid Dinosaur (Theropoda: Oviraptorosauria) from the Late Cretaceous of Jiangxi Province, Southern China
https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0080557 - A New Oviraptorosaur (Dinosauria: Oviraptorosauria) from the Late Cretaceous of Southern China and Its Paleoecological Implications
http://novataxa.blogspot.com/2013/01/2005-shixinggia-oblita.html
https://www.nature.com/articles/srep35780 - A Late Cretaceous diversification of Asian oviraptorid dinosaurs: evidence from a new species preserved in an unusual posture
https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/02724634.2019.1739060 - An oviraptorosaur adult-egg association from the Cretaceous of Jiangxi Province, China
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S2095927320307635 - An oviraptorid preserved atop an embryo-bearing egg clutch sheds light on the reproductive biology of non-avialan theropod dinosaurs
https://www.science.org/doi/10.1126/science.1110578 - A Pair of Shelled Eggs Inside A Female Dinosaur
https://link.springer.com/article/10.1007/s11434-008-0565-1 - Geochemical environmental changes and dinosaur extinction during the Cretaceous-Paleogene (K/T) transition in the Nanxiong Basin, South China: Evidence from dinosaur eggshells
https://www.journals.uchicago.edu/doi/abs/10.1086/649893 - New Paleomagnetic and Stable‐Isotope Results from the Nanxiong Basin, China: Implications for the K/T Boundary and the Timing of Paleocene Mammalian Turnover
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0031018201003613 - A possible causal relationship between extinction of dinosaurs and K/T iridium enrichment in the Nanxiong Basin, South China: evidence from dinosaur eggshells
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/iar.12488 - Apatite U–Pb dating of dinosaur teeth from the Upper Cretaceous Nemegt Formation in the Gobi Desert, Mongolia: Contribution to depositional age constraints
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5847492/ - A dinosaur community composition dataset for the Late Cretaceous Nemegt Basin of Mongolia
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0031018217306259 - High-resolution maps of Khulsan and Nemegt localities (Nemegt Basin, southern Mongolia): Stratigraphic implications
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0031018217305771 - Stratigraphy and paleoenvironmental evolution of the dinosaur-rich Baruungoyot-Nemegt succession (Upper Cretaceous), Nemegt Basin, southern Mongolia
https://www.academia.edu/2451418 - Report of the HMNS-MPC Joint Paleontological Expedition in 2006
https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/02724634.2011.557116 - Cranial osteology of a juvenile specimen of Tarbosaurus bataar (Theropoda, Tyrannosauridae) from the Nemegt Formation (Upper Cretaceous) of Bugin Tsav, Mongolia
https://www.researchgate.net/publication/228885141_New_Information_on_Scavenging_and_Selective_Feeding_Behaviour_of_Tyrannosaurids - New Information on Scavenging and Selective Feeding Behaviour of Tyrannosaurids
https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/10420940390235071 - The First Late Cretaceous Footprints from the Nemegt Locality in the Gobi of Mongolia
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0031018218310538 - Diet preferences and climate inferred from oxygen and carbon isotopes of tooth enamel of Tarbosaurus bataar (Nemegt Formation, Upper Cretaceous, Mongolia)
https://www.pnas.org/doi/full/10.1073/pnas.0906911106 - A long-snouted, multihorned tyrannosaurid from the Late Cretaceous of Mongolia
https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/02724634.2021.1999251 - The cranial anatomy of the long-snouted tyrannosaurid dinosaur Qianzhousaurus sinensis from the Upper Cretaceous of China
https://www.science.org/doi/10.1126/science.1177428 - Tyrannosaurid Skeletal Design First Evolved at Small Body Size
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3126816/ - Reanalysis of “Raptorex kriegsteini”: A Juvenile Tyrannosaurid Dinosaur from Mongolia
https://www.app.pan.pl/archive/published/app41/app41-001.pdf - An unusual theropod dinosaur from the Late Cretaceous Nemegt Formation of Mongolia
https://books.google.hu/books?id=NzVGpo3M998C&pg=PA436&lpg=PA436&dq=adasaurus+B%C3%BCgiin+Tsav&source=bl&ots=6SNlVRqbyk&sig=ACfU3U1N1NfoDR5hiBGL1a9vINSWNGHJIw&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwieh7iDqoaAAxXLzgIHHaTAAhEQ6AF6BAggEAM#v=onepage&q=adasaurus%20B%C3%BCgiin%20Tsav&f=false - The Age of Dinosaurs in Russia and Mongolia
https://www.researchgate.net/publication/229181566_A_Review_of_the_Mongolian_Cretaceous_Dinosaur_Saurornithoides_Troodontidae_Theropoda - A Review of the Mongolian Cretaceous Dinosaur Saurornithoides (Troodontidae: Theropoda)
https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/02724634.2008.10010459 - DINOSAURS FROM THE LATE CRETACEOUS MONGOLI AN LOCALITY OF KHAICHINI
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0031018217306065 - Oviraptorosaur anatomy, diversity and ecology in the Nemegt Basin
https://era.library.ualberta.ca/items/32edf6a6-9791-478f-9b95-7deef3c6fd09/view/f4dada67-a5ad-439c-bf57-db37333f786a/Funston_Gregory_F_201909_PhD.pdf - Anatomy, systematics, and evolution of Oviraptorosauria (Dinosauria, Theropoda)
https://naturalhistory.si.edu/sites/default/files/media/translated_publications/Barsbold_83_0.pdf - CARNIVOROUS DINOSAURS FROM THE CRETACEOUS OF MONGOLIA
https://bioone.org/journals/american-museum-novitates/volume-2009/issue-3654/648.1/A-Review-of-the-Mongolian-Cretaceous-Dinosaur-Saurornithoides-Troodontidae/10.1206/648.1.short - A Review of the Mongolian Cretaceous Dinosaur Saurornithoides (Troodontidae: Theropoda)
https://peerj.com/articles/12640/ - The phylogenetic affinities and morphological peculiarities of the bird-like dinosaur Borogovia gracilicrus from the Upper Cretaceous of Mongolia
https://www.app.pan.pl/archive/published/app36/app36-069.pdf - TOCHISAURUS NEMEGTENSIS GEN. ET SP. N., A NEW TROODONTID (DINOSAURIA, THEROPODA) FROM MONGOLIA
https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/02724634.2008.10010459 - A SHORT REPORT OF KOREA-MONGOLIA INTERNATION L DINOSAUR PROJECT (1ST AND 2ND YEAR)
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7657903/ - A new two-fingered dinosaur sheds light on the radiation of Oviraptorosauria
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6364893/ - A new baby oviraptorid dinosaur (Dinosauria: Theropoda) from the Upper Cretaceous Nemegt Formation of Mongolia
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6820876/ - A new alvarezsaurid dinosaur from the Nemegt Formation of Mongolia
https://www.researchgate.net/publication/232798387_Flightless_Bird_from_the_Cretaceous_of_Mongolia - Flightless Bird from the Cretaceous of Mongolia
https://www.app.pan.pl/article/item/app20091123.html - New material of a derived ornithomimosaur from the Upper Cretaceous Nemegt Formation of Mongolia
https://www.researchgate.net/publication/40664046_Ornithomimids_from_the_Nemegt_Formation_of_Mongolia - Ornithomimids from the Nemegt Formation of Mongolia
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0031018217306739 - Ornithomimosaurs from the Nemegt Formation of Mongolia: manus morphological variation and diversity
https://www.app.pan.pl/article/item/app005962019.html - Sauropod diversity in the Upper Cretaceous Nemegt Formation of Mongolia—a possible new specimen of Nemegtosaurus
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667109001402 - Texacephale langstoni, a new genus of pachycephalosaurid (Dinosauria: Ornithischia) from the upper Campanian Aguja Formation, southern Texas, USA
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0031018217306685 - Morphology and histology of new cranial specimens of Pachycephalosauridae (Dinosauria: Ornithischia) from the Nemegt Formation, Mongolia
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/zoj.12185 - The ankylosaurid dinosaurs of the Upper Cretaceous Baruungoyot and Nemegt formations of Mongolia
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667116302646 - The cranial morphology and taxonomic status of Tarchia (Dinosauria: Ankylosauridae) from the Upper Cretaceous of Mongolia
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8616956/ - A new ankylosaurid from the Upper Cretaceous Nemegt Formation of Mongolia and implications for paleoecology of armoured dinosaurs
https://www.app.pan.pl/archive/published/app26/app26-243.pdf - FIRST LAMBEOSAURINE DINOSAUR FROM THE NEMEGT FORMATION, UPPER CRETACEOUS, MONGOLIA
https://doc.rero.ch/record/14328/files/PAL_E1501.pdf - The First Late Cretaceous Footprints from the Nemegt Locality in the Gobi of Mongolia
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0031018217306776 - Dinosaur tracks at the Nemegt locality: Paleobiological and paleoenvironmental implications
https://gq.pgi.gov.pl/article/view/7533/6183 - Dinosaur footprints from the Upper Cretaceous of Mongolia
https://repository.library.carleton.ca/concern/etds/8049g564x - Late cretaceous (cenomanian) hesperornithiformes from the Pasquia Hills, Saskatchewan, Canada
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1251805000002147 - Charonosaurus jiayinensis n.g., n.sp.,a lambeosaurine dinosaur from the Late Maastrichtian of northeastern China
https://bioone.org/journals/acta-palaeontologica-polonica/volume-53/issue-1/app.2008.0103/New-Hadrosaurid-Dinosaurs-from-the-Uppermost-Cretaceous-of-Northeastern-China/10.4202/app.2008.0103.full
http://www.ivpp.cas.cn/cbw/gjzdwxb/xbwzxz/201204/P020120423369434645647.pdf - Reevaluation and phylogenetic analysis of the hadrosaurine dinosaur Wulagasaurus dongi from the Maastrichtian of northeast China
http://www.paleofile.com/Dinosaurs/Theropods/Albertosaurus%20periculosus.asp
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1631068303000174 - A remarkable hollow-crested hadrosaur from Russia: an Asian origin for lambeosaurines
https://www.app.pan.pl/article/item/app20110051.html - Osteology and relationships of Olorotitan arharensis, a hollow-crested hadrosaurid dinosaur from the latest Cretaceous of Far Eastern Russia
https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1671/1110 - A new hadrosaurine dinosaur from the Late Cretaceous of Far Eastern Russia
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/1755-6724.12334 - Comparative Osteology and Phylogenetic Relationship of Edmontosaurus and Shantungosaurus (Dinosauria: Hadrosauridae) from the Upper Cretaceous of North America and East Asia
https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/02724634.2021.2085111 - Osteological and taxonomic reassessments of Sahaliyania elunchunorum (Dinosauria, Hadrosauridae) from the Upper Cretaceous Yuliangzi Formation, northeast China
https://link.springer.com/article/10.1134/S0031030110010119 - Arkharavia heterocoelica gen. et sp. nov., a new sauropod dinosaur from the Upper Cretaceous of the Far East of Russia
https://www.researchgate.net/publication/250083098_Taphonomy_and_Age_Profile_of_a_Latest_Cretaceous_Dinosaur_Bone_Bed_in_Far_Eastern_Russia
V. R. Alifanov and Yu. L. Bolotsky, â New Data about the Assemblages of the Upper Cretaceous Carnivorous Dinosaurs (Theropoda) from the Amur Region,â in IV International Symposium of IGCP 434 on the Cretaceous Continental Margin of East Asia: Stratigraphy, Sedimentation, and Tectonics: Program and Abstracts (Khabarovsk, 2002), pp. 25â 26
https://www.mdpi.com/1424-2818/15/4/565 - High-Latitude Dinosaur Nesting Strategies during the Latest Cretaceous in North-Eastern Russia
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667123000800 - New data on high-latitude hadrosaurid dinosaurs from the Upper Cretaceous Kakanaut Formation of Chukotka, Russia
https://www.mdpi.com/2076-3263/11/4/162 - The Tetrapod Fossil Record from the Uppermost Maastrichtian of the Ibero-Armorican Island: An Integrative Review Based on the Outcrops of the Western Tremp Syncline (Aragón, Huesca Province, NE Spain)
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S003101820900399X - The end-Cretaceous dinosaur succession in Europe: The Tremp Basin record (Spain)
https://www.researchgate.net/publication/262299869_Palynological_characterization_of_a_transgressive_episode_intransitional_deposits_in_the_Cretaceous_Aren_and_Tremp_formations_South-Central_Pyrenees_Spain
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1631068309000864 - The last hadrosaurid dinosaurs of Europe: A new lambeosaurine from the Uppermost Cretaceous of Aren (Huesca, Spain)
https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0069835 - Diversity, Relationships, and Biogeography of the Lambeosaurine Dinosaurs from the European Archipelago, with Description of the New Aralosaurin Canardia garonnensis
https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/02724634.2013.772061 - New material and phylogenetic position of Arenysaurus ardevoli, a lambeosaurine dinosaur from the late Maastrichtian of Arén (northern Spain)
https://cdnsciencepub.com/doi/10.1139/E10-081 - Blasisaurus canudoi gen. et sp. nov., a new lambeosaurine dinosaur (Hadrosauridae) from the Latest Cretaceous of Arén (Huesca, Spain)
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667120303645 - The osteohistology of new remains of Pararhabdodon isonensis sheds light into the life history and paleoecology of this enigmatic European lambeosaurine dinosaur
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667118303227 - Adynomosaurus arcanus, a new lambeosaurine dinosaur from the Late Cretaceous Ibero-Armorican Island of the European archipelago
https://www.nature.com/articles/s41598-021-83745-5 - A fast-growing basal troodontid (Dinosauria: Theropoda) from the latest Cretaceous of Europe
https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/bpt6k6410225z/f61.item - Ampelosaurus atacis (nov. gen., nov. sp.), un nouveau Titanosauridae (Dinosauria, Sauropoda) du Crétacé supérieur de la Haute Vallée de l'Aude (France)
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667115300525 - Magnetostratigraphy of the Maastrichtian continental record in the Upper Aude Valley (northern Pyrenees, France): Placing age constraints on the succession of dinosaur-bearing sites
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/001669959180022R - Tarascosaurus salluvicus nov. gen., nov. sp., a theropod dinosaur from the upper Cretaceous of Southern France
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0195667119302654 - Osteology, phylogenetic affinities and taxonomic status of the enigmatic late Maastrichtian ornithopod taxon Orthomerus dolloi (Dinosauria, Ornithischia)
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667116303706 - An abelisaurid from the latest Cretaceous (late Maastrichtian) of Morocco, North Africa
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667120303657 - The first duckbill dinosaur (Hadrosauridae: Lambeosaurinae) from Africa and the role of oceanic dispersal in dinosaur biogeography
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5849296/ - Late Maastrichtian pterosaurs from North Africa and mass extinction of Pterosauria at the Cretaceous-Paleogene boundary
https://www.mdpi.com/1424-2818/14/9/741 - Pterosaurs from the Late Cretaceous of Angola
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667120303669 - An articulated pterosaur wing from the Upper Cretaceous (Maastrichtian) phosphates of Morocco
https://www.scielo.br/j/aabc/a/4Ly9TQcQZVdJDTPFJsJqgCf/?lang=en - A pterodactyloid pterosaur from the Upper Cretaceous Lapurr sandstone, West Turkana, Kenya
https://vertpaleo.org/wp-content/uploads/2021/03/SVP-2013-merged-book-10-15-2013.pdf - A giant abelisaurid theropod from the latest Cretaceous of Northern Turkana, Kenya
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667120302391 - Paleopathology in a nearly complete skeleton of Majungasaurus crenatissimus (Theropoda: Abelisauridae)
https://www.jstor.org/stable/20697003 - PALEOENVIRONMENT AND PALEOECOLOGY OF MAJUNGASAURUS CRENATISSIMUS (THEROPODA: ABELISAURIDAE) FROM THE LATE CRETACEOUS OF MADAGASCAR
https://repository.si.edu/handle/10088/11721 - New materials of Masiakasaurus knopfleri Sampson, Carrano, and Forster, 2001, and implications for the morphology of the Noasauridae (Theropoda:Ceratosauria)
https://www.nature.com/articles/35054046 - A bizarre predatory dinosaur from the Late Cretaceous of Madagascar
https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1017/S1477201908002459 - Systematics and phylogeny of Stegosauria (Dinosauria: Ornithischia)
https://bioone.org/journals/annals-of-the-missouri-botanical-garden/volume-93/issue-2/0026-6493(2006)93%5b178%3aLCTVFM%5d2.0.CO%3b2/LATE-CRETACEOUS-TERRESTRIAL-VERTEBRATES-FROM-MADAGASCAR--IMPLICATIONS-FOR-LATIN/10.3417/0026-6493(2006)93[178:LCTVFM]2.0.CO;2.short - LATE CRETACEOUS TERRESTRIAL VERTEBRATES FROM MADAGASCAR: IMPLICATIONS FOR LATIN AMERICAN BIOGEOGRAPHY
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6626525/ - A new paravian dinosaur from the Late Jurassic of North America supports a late acquisition of avian flight
https://link.springer.com/article/10.1007/s00114-020-01682-1 - New theropod dinosaur from the Upper Cretaceous of Patagonia sheds light on the paravian radiation in Gondwana
https://www.nature.com/articles/ncomms2716 - A troodontid dinosaur from the latest Cretaceous of India
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/gto.12390 - The lost titan of Cauvery
https://www.researchgate.net/publication/263733418_Deccan_Continental_Flood_Basalt_Eruption_Terminated_Indian_Dinosaurs_before_the_Cretaceous-Paleogene_Boundary - Deccan Continental Flood Basalt Eruption Terminated Indian Dinosaurs before the Cretaceous-Paleogene Boundary
https://link.springer.com/chapter/10.1007/978-3-642-10311-7_3 - Rahiolisaurus gujaratensis, n. gen. n. sp., A New Abelisaurid Theropod from the Late Cretaceous of India
https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/02724634.1997.10010958 - New titanosaurid (Dinosauria: Sauropoda) from the Late Cretaceous of central India
http://www.palaeontologia.pan.pl/Archive/1977-37_85-151_19-36.pdf - ANKYLOSAURIDAE (DINOSAURIA) FROM MONGOLIA
http://www.paleofile.com/Dinosaurs/Sauropoda/Armor/Brachypodosaurus.asp
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667121001282 - Ornithischian remains from the Chorrillo Formation (Upper Cretaceous), southern Patagonia, Argentina, and their implications on ornithischian paleobiogeography in the Southern Hemisphere
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3135595/ - A New Baurusuchid (Crocodyliformes, Mesoeucrocodylia) from the Late Cretaceous of Brazil and the Phylogeny of Baurusuchidae
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667114002225 - Late Cretaceous reptilian biota of the La Colonia Formation, central Patagonia, Argentina: Occurrences, preservation and paleoenvironments
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0034666723001021 - Pollen from the K–Pg boundary of the La Colonia Formation, Patagonia, Argentina
https://www.nature.com/articles/s41598-018-28154-x - Ceratosaur palaeobiology: new insights on evolution and ecology of the southern rulers
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0031018202005126 - Late Maastrichtian continental vertebrates from southwestern France: correlation with marine fauna
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3724916/ - Diversity, Relationships, and Biogeography of the Lambeosaurine Dinosaurs from the European Archipelago, with Description of the New Aralosaurin Canardia garonnensis
http://www.andeangeology.cl/index.php/revista1/article/view/2778 - Hybrid coastal edges in the Neuquén Basin (Allen Formation, Upper Cretaceous, Argentina).
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667111001923 - New alvarezsaurid (Dinosauria, Theropoda) from uppermost Cretaceous of north-western Patagonia with associated eggs
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667120302469 - Trierarchuncus prairiensis gen. et sp. nov., the last alvarezsaurid: Hell Creek Formation (uppermost Maastrichtian), Montana
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7163733/ - Differential locomotor and predatory strategies of Gondwanan and derived Laurasian dromaeosaurids (Dinosauria, Theropoda, Paraves): Inferences from morphometric and comparative anatomical studies
https://www.nature.com/articles/s41559-017-0455-5 - New Egyptian sauropod reveals Late Cretaceous dinosaur dispersal between Europe and Africa
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667121002779 - The sauropod record of Salitral Ojo del Agua: An Upper Cretaceous (Allen Formation) fossiliferous locality from northern Patagonia, Argentina
https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/02724634.2017.1343250 - The second titanosaurian (Dinosauria: Sauropoda) from the middle Cretaceous Galula Formation, southwestern Tanzania, with remarks on African titanosaurian diversity
https://www.scielo.br/j/aabc/a/QwLYsVR333q8S73sXxB8wnF/?lang=en - An overview of the appendicular skeletal anatomy of South American titanosaurian sauropods, with definition of a newly recognized clade
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667119300011 - New titanosaur (Sauropoda, Dinosauria) records from the Morro do Cambambe Unit (Upper Cretaceous), Mato Grosso state, Brazil
https://bioone.org/journals/ameghiniana/volume-59/issue -1/AMGH.13.09.2021.3427/The-Axial-Skeleton-of-Rinconsaurus-caudamirus-Sauropoda--Titanosauria-from/10.5710/AMGH.13.09.2021.3427.short- The Axial Skeleton of Rinconsaurus caudamirus (Sauropoda: Titanosauria) from the Late Cretaceous of Patagonia, Argentina
https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/14772019.2022.2137441 - A new small-bodied ankylosaurian dinosaur from the Upper Cretaceous of North Patagonia (Río Negro Province, Argentina)
https://www.science.org/doi/10.1126/sciadv.adg2456 - Relict duck-billed dinosaurs survived into the last age of the dinosaurs in subantarctic Chile
https://www.ameghiniana.org.ar/index.php/ameghiniana/article/view/487 - UN NUEVO HADROSÁURIDO (DINOSAURIA, ORNITHOPODA) DE LA FORMACIÓN ALLEN, PROVINCIA DE LA PAMPA, ARGENTINA
https://www.nature.com/articles/s41598-022-09272-z - A large Megaraptoridae (Theropoda: Coelurosauria) from Upper Cretaceous (Maastrichtian) of Patagonia, Argentina
https://link.springer.com/article/10.1007/s41513-017-0023-5 - New hadrosaurid remains from the Late Cretaceous of Río Negro Province (Argentina, Late Cretaceous)
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S019566711630413X - A saltasaurine titanosaur (Sauropoda: Titanosauriformes) from theAngostura Colorada Formation (upper Campanian, Cretaceous) of northwestern Patagonia, Argentina
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/spp2.1375 - A new unenlagiine (Theropoda, Dromaeosauridae) from the Upper Cretaceous of Brazil
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667123001842 - The largest known titanosaur (Dinosauria, Sauropoda) tooth and other isolated dental elements from the Serra da Galga Formation (Cretaceous of Southeast Brazil)
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC9673870/ - New specimens of Baurutitan britoi and a taxonomic reassessment of the titanosaur dinosaur fauna (Sauropoda) from the Serra da Galga Formation (Late Cretaceous) of Brazil
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1002/gj.3987 - Sedimentology of a distributive fluvial system: The Serra da Galga Formation, a new lithostratigraphic unit (Upper Cretaceous, Bauru Basin, Brazil)
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0895981121003977 - New theropod dinosaur from the Late Cretaceous of Brazil improves abelisaurid diversity
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667121001221 - Testing the persistence of Carcharodontosauridae (Theropoda) in the Upper Cretaceous of Patagonia based on dental evidence
https://www.science.org/doi/10.1126/sciadv.adg2456 - Relict duck-billed dinosaurs survived into the last age of the dinosaurs in subantarctic Chile
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0895981122004497 - New records of Theropoda from a Late Cretaceous (Campanian-Maastrichtian) locality in the Magallanes-Austral Basin, Patagonia, and insights into end Cretaceous theropod diversity
http://www.scielo.org.ar/scielo.php?pid=S0004-48222015000100006&script=sci_arttext&tlng=en - Análisis estratigráfico y paleontológico del cretácico superior en la cuenca del golfo San Jorge: nueva unidad litoestratigráfica para el grupo Chubut
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667118303586 - A new ornithopod dinosaur (Dinosauria: Ornithischia) from the Late Cretaceous of central Patagonia
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667122002026 - New occurrences of caryophylliid and fungiacyathid scleractinian corals from the Santa Marta and Snow Hill Island formations (Upper Cretaceous, Antarctica)
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667115300677 - A new ornithopod (Dinosauria, Ornithischia) from the Upper Cretaceous of Antarctica and its palaeobiogeographical implications
https://link.springer.com/article/10.1007/s11430-011-4186-1 - Dinosaur-bearing strata and K/T boundary in the Luanchuan-Tantou Basin of western Henan Province, China
http://chinageology.cgs.cn/article/doi/10.31035/cg2018005 - A new alvarezsaurid dinosaur from the Late Cretaceous Qiupa Formation of Luanchuan, Henan Province, central China
https://zenodo.org/record/162178 - Dinosaurs from the Cretaceous of South China
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667122001252 - A new subadult specimen of oviraptorid Yulong mini (Theropoda: Oviraptorosauria) from the Upper Cretaceous Qiupa Formation of Luanchuan, central China
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667110001175 - A new ornithomimid dinosaur with North American affinities from the Late Cretaceous Qiupa Formation in Henan Province of China
https://www.facetsjournal.com/article/facets-2016-0074/ - First North American occurrences of Qiupalong (Theropoda: Ornithomimidae) and the palaeobiogeography of derived ornithomimids
https://www.zobodat.at/pdf/Mitt-Bayer-Staatsslg-Pal-hist-Geol_34_0221-0238.pdf - Ein Dinosaurier (Hadrosauridae) aus der Oberkreide (Maastricht, Helvetikum-Zone) des bayerischen Alpenvorlandes - Angol abstraxt van
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667116301513 - A new titanosaur (Dinosauria, Sauropoda) from the Upper Cretaceous of Lo Hueco (Cuenca, Spain)
https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0054991 - Neurocranial Osteology and Neuroanatomy of a Late Cretaceous Titanosaurian Sauropod from Spain (Ampelosaurus sp.)
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0016699512000022 - Preliminary taphonomic approach to “Lo Hueco” palaeontological site (Upper Cretaceous, Cuenca, Spain)
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667109000846 - New and exceptional discovery in the Upper Cretaceous of the Iberian Peninsula: the palaeontological site of “Lo Hueco”, Cuenca, Spain
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667123002057 - New fossils of Abelisauridae (Dinosauria: Theropoda) from the upper Maastrichtian of Morocco, North Africa
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S163106831000045X - Latest Cretaceous hadrosauroid (Dinosauria: Ornithopoda) remains from BulgariaRestes d’hadrosauroïdes (Dinosauria : Ornithopoda) du Crétacé terminal de Bulgarie
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/j.1502-3931.2009.00174.x - The first record of a dinosaur from Bulgaria
https://epub.ub.uni-muenchen.de/12007/1/zitteliana_2008_b28_05.pdf : Pterosaur distribution in time and space: an atlas
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/gto.12390 - The lost titan of Cauvery
https://www.jstor.org/stable/24105817 - Dinosaur bones from Meghalaya
https://www.researchgate.net/publication/228558122_Indian_dinosaurs_revisited
https://www.lyellcollection.org/doi/10.1144/SP455.6 - Topotype specimens probably attributable to the giant azhdarchid pterosaur Arambourgiania philadelphiae (Arambourg 1959)
https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0142692 - Hadrosauroid Dinosaurs from the Late Cretaceous of the Sultanate of Oman
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667100902350 - A Late Cretaceous theropod caudal vertebra from the Sultanate of Oman
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1464343X23000511 - Sedimentary and stratigraphic characteristics of the Maastrichtian Dukamaje formation of southern Iullemmeden Basin: Implications for the paleogeography of the Upper Cretaceous trans-Saharan seaway
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667105800217 - The Cretaceous deposits of the Iullemmeden Basin of Niger, central West Africa
https://hal.science/hal-00797424/ - Aperçus d'un écosystème marin et de ses abords au Maastrichtien supérieur: le site nigérien d'In Daman et la mer épicontinentale du bassin des Iullemmeden
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/0899536286900308 - The Maastrichtian marine environment in the south-eastern flank of the Illummeden Basin of West Africa
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0169131717303782 - The Maastrichtian-Danian Dakhla Formation, Eastern Desert, Egypt: Utilization in manufacturing lightweight aggregates
https://peerj.com/articles/3256/ - Isolated teeth of Anhangueria (Pterosauria: Pterodactyloidea) from the Lower Cretaceous of Lightning Ridge, New South Wales, Australia
https://www.dmp.wa.gov.au/Dinosaurs-and-other-giant-1669.aspx - Government of Western Australia
https://museum.wa.gov.au/sites/default/files/A%20LARGE%20PTERODACTYLOIDPTEROSAUR%20FROM%20THE%20LATE%20CRETACEOUS%20%28LATE%20MAASTRICHTIAN%29%20OF%20WESTERN%20AUSTRALIA.pdf - A large pterodactyloid pterosaur from the Late Cretaceous (Late Maastrichtian) of Western Australia
https://www.biodiversitylibrary.org/partpdf/263114 - First dinosaur bones from Western Australia / A late cretaceous theropod humerus
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0895981119300124 - Tectonostratigraphic evolution and timing deformation in the Miocene Paso del Sapo Basin: Implications for the Patagonian broken foreland
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5990825/ - A Late Cretaceous mammal from Brazil and the first radioisotopic age for the Bauru Group
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1755-6724.2007.tb00978.x - The First Hadrosaurid Dinosaur from Southern China
https://www.pnas.org/doi/10.1073/pnas.2211234119 - Low dinosaur biodiversity in central China 2 million years prior to the end-Cretaceous mass extinction
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3373519/ - The Lambeosaurine Dinosaur Magnapaulia laticaudus from the Late Cretaceous of Baja California, Northwestern Mexico
https://anatomypubs.onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/ar.24283 - Cranial Musculature in Herbivorous Dinosaurs: A Survey of Reconstructed Anatomical Diversity and Feeding Mechanisms
https://anatomypubs.onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/ar.23988 - New Reconstruction of Cranial Musculature in Ornithischian Dinosaurs: Implications for Feeding Mechanisms and Buccal Anatomy
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667122002257 - Beak morphology and limb proportions as adaptations of hadrosaurid foraging ecology
https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/02724634.2012.694385 - Postcranial anatomy of Jeholosaurus shangyuanensis (Dinosauria, Ornithischia) from the Lower Cretaceous Yixian Formation of China
https://peerj.com/articles/1523/ - The systematic relationships and biogeographic history of ornithischian dinosaurs
https://bioone.org/journals/bulletin-of-the-american-museum-of-natural-history/volume-445/issue-1/0003-0090.445.1.1/The-Osteology-of-Haya-griva-Dinosauria--Ornithischia-from-the/10.1206/0003-0090.445.1.1.full - The Osteology of Haya griva (Dinosauria: Ornithischia) from the Late Cretaceous of Mongolia
https://fr.pensoft.net/article/108967/ - The Rhabdodontidae (Dinosauria, Ornithischia), an enigmatic dinosaur group endemic to the Late Cretaceous European Archipelago
https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/14772019.2023.2205433 - The phylogenetic relationships and evolutionary history of the armoured dinosaurs (Ornithischia: Thyreophora)
https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/03115518.2017.1296189 - The age of the Takatika Grit, Chatham Islands, New Zealand
https://peerj.com/articles/12727/ - The osteology and affinities of Eotyrannus lengi, a tyrannosauroid theropod from the Wealden Supergroup of southern England
https://www.pnas.org/doi/abs/10.1073/pnas.87.19.7608 - Counting dinosaurs: how many kinds were there?
https://academic.oup.com/jmammal/article/99/1/1/4834091 - How many species of mammals are there?
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0016699589801044 - An Upper Cretaceous Ornithopod from New Zealand
https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/02724631003763508 - A re-evaluation of Secernosaurus koerneri and Kritosaurus australis (Dinosauria, Hadrosauridae) from the Late Cretaceous of Argentina
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0895981119303840 - New materials and an overview of Cretaceous vertebrates from the Chubut Group of the Golfo San Jorge Basin, central Patagonia, Argentina
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1475-4983.2008.00781.x - UBERABATITAN RIBEIROI, A NEW TITANOSAUR FROM THE MARÍLIA FORMATION (BAURU GROUP, UPPER CRETACEOUS), MINAS GERAIS, BRAZIL
https://zookeys.pensoft.net/articles.php?id=4474 - Island life in the Cretaceous - faunal composition, biogeography, evolution, and extinction of land-living vertebrates on the Late Cretaceous European archipelago
https://rabida.uhu.es/dspace/handle/10272/9750 - Un dinosaurio saurópodo (Titanosauria) en el Cretácico superior de Cubilla, Soria (España)
https://link.springer.com/article/10.1023/A:1003851316054 - A long-necked pterosaur (Pterodactyloidea, Azhdarchidae) from the Upper Cretaceous of Valencia, Spain
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667112000766 - Amphibians from the Late Cretaceous Sierra Perenchiza Formation of the Chera Basin, Valencia Province, Spain
https://link.springer.com/article/10.1134/S0012496618050150 - New Data on Dinosaurs of the Crimean Peninsula
https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/08912963.2023.2259413 - A New Titanosaurian Sauropod from the Upper Cretaceous of Jiangxi Province, Southern China
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667110000029 - Non-avian theropod dinosaurs from the early Late Cretaceous of central Europe
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1631068303000083 - Dinosaurs of Romania
real-j.mtak.hu/18739/1/00197_EPA03274_mafi_evkonyv_1915_01.pdf - ERDÉLY DINOSAURUSAI
https://www.schweizerbart.de/papers/njgpm/detail/2004/92610/Heptasteornis_was_no_ornithomimid_troodontid_droma - Heptasteornis was no ornithomimid, troodontid, dromaeosaurid or owl: the first alvarezsaurid (Dinosauria: Theropoda) from Europe
https://www.researchgate.net/publication/235304027_Small_theropods_from_the_Late_Cretaceous_of_the_Hateg_Basin_Western_Romania_-_an_unexpected_diversity_at_the_top_of_the_food_chain
https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0054268 - A New Azhdarchid Pterosaur from the Late Cretaceous of the Transylvanian Basin, Romania: Implications for Azhdarchid Diversity and Distribution
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667119301016 - A new species of large-sized pterosaur from the Maastrichtian of Transylvania (Romania)
https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/02724634.2022.2133610 - A new ornithopod dinosaur, Transylvanosaurus platycephalus gen. et sp. nov. (Dinosauria: Ornithischia), from the Upper Cretaceous of the Haţeg Basin, Romania
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667114000093 - Petreşti-Arini – An important but ephemeral Upper Cretaceous continental vertebrate site in the southwestern Transylvanian Basin, Romania
https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/02724634.2023.2210632 - Evolutionary convergence in a small cursorial styracosternan ornithopod dinosaur from western Europe
https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/08912963.2022.2125807 - New titanosaurian caudal remains provide insights on the sauropod diversity of the Hațeg Island (Romania) during the Late Cretaceous
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S019566711200016X - Cretaceous wildfires and their impact on the Earth system
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/joa.12374 - Variation in the shape and mechanical performance of the lower jaws in ceratopsid dinosaurs (Ornithischia, Ceratopsia)
https://doc.rero.ch/record/14614/files/PAL_E2304.pdf - Theropod teeth from the Judith river formation of southern Alberta, Canada
https://www.app.pan.pl/archive/published/app48/app48-161.pdf - Giant theropod dinosaurs from Asia and North America:Skulls of Tarbosaurus bataar and Tyrannosaurus rexcompared
https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/02724634.2023.2199817 - A reappraisal of tyrannosauroid fossils from the Iren Dabasu Formation (Coniacian–Campanian), Inner Mongolia, People’s Republic of China
https://www.science.org/doi/full/10.1126/sciadv.adg8284 - Recurring volcanic winters during the latest Cretaceous: Sulfur and fluorine budgets of Deccan Traps lavas
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7382232/ - Asteroid impact, not volcanism, caused the end-Cretaceous dinosaur extinction
https://pubs.geoscienceworld.org/gsa/geology/article/50/1/21/607267/Contribution-of-orbital-forcing-and-Deccan - Contribution of orbital forcing and Deccan volcanism to global climatic and biotic changes across the Cretaceous-Paleogene boundary at Zumaia, Spain
https://vertpaleo.org/wp-content/uploads/2023/10/2023_SVP_Program-Final-10032023.pdf - R.E. Clawson, J.A. McLarty, R. Esperante UPPER CRETACEOUS (MAASTRICHTIAN) THEROPOD SWIM TRACES IN BOLIVIA AND THEIR BEHAVIORAL AND PALEOENVIRONMENTAL SIGNIFICANCE / / / NEW DINOSAUR DISCOVERIES IN THE LA COLONIA FORMATION: INSIGHTS INTO THE LATE CRETACEOUS FAUNA OF PATAGONIA BEFORE THE K-PG EXTINCTION EVENT
https://vertpaleo.org/wp-content/uploads/2021/03/SVP-Program-book-v8_w-covers.pdf - AN ASSOCIATED ORNITHOPOD DINOSAUR HIND LIMB FROM THE UPPERMOST CRETACEOUS (MAASTRICHTIAN) LOPEZ DE BERTODANO FORMATION OF THE JAMES ROSS BASIN, WEST ANTARCTICA
https://vertpaleo.org/wp-content/uploads/2021/03/SVP-2018-program-book-V4-FINAL-with-covers-9-24-18.pdf - PALEOBIOGEOGRAPHIC ANALYSIS OF LATE MAASTRICHTIAN LARAMIDIA AND TESTING HYPOTHESES RELATED TO FAUNAL PROVINCIALITY
https://www.researchgate.net/profile/Judith-Pardo-Perez/publication/319326580_Ichthyosaur_paleopathology_Diagnosing_injury_and_disease_in_Early_Jurassic_%27Fish-lizards%27/links/59a4bb3b45851570311733df/Ichthyosaur-paleopathology-Diagnosing-injury-and-disease-in-Early-Jurassic-Fish-lizards.pdf - 2017-es SVP anyag. - NEW AZHDARCHID PTEROSAUR REMAINS FROM THE LATE CRETACEOUS (MAASTRICHTIAN) OF JORDAN
https://www.nature.com/articles/s41598-021-02490-x - An Italian dinosaur Lagerstätte reveals the tempo and mode of hadrosauriform body size evolution
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0895981120305356 - The Late Cretaceous dinosaur track record of Bolivia – Review and perspective
https://www.eurekalert.org/news-releases/1004623 - New South American site reveals extraordinary fossils from the end of the age of the dinosaurs
https://gsa.confex.com/gsa/2023AM/meetingapp.cgi/Paper/395944 - 71-7 - EXTRAORDINARY NEW FOSSIL LOCALITY CASTS LIGHT ON CENTRAL PATAGONIA’S LAST CRETACEOUS CONTINENTAL VERTEBRATES
https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/02724634.2018.1509866 - Phylogenetic history of Auroraceratops rugosus (Ceratopsia: Ornithischia) from the Lower Cretaceous of Gansu Province, China
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1475-4983.2009.00928.x - First evidence of stegosaurian Deltapodus footprints in North Africa (Iouaridène Formation, Upper Jurassic, Morocco)
https://www.app.pan.pl/article/item/app20090055.html - New finds of stegosaur tracks from the Upper Jurassic Lourinhã Formation, Portugal
https://www.nature.com/articles/s41586-022-05445-y - Cretaceous ornithurine supports a neognathous crown bird ancestor
https://www.nature.com/articles/s41598-023-45444-1 - Divergent strategies in cranial biomechanics and feeding ecology of the ankylosaurian dinosaurs
https://www.scirp.org/journal/paperinformation.aspx?paperid=128577 - A Glance on the Mineral Deposits and Stratigraphic Sequential Variations and Structures in Different Sections of Indus Basin (Pakistan): New Titanosaurian Sauropod Dinosaurs from the Latest Maastrichtian Vitakri Formation of Pakistan
https://www.researchgate.net/publication/40662783_A_revision_of_Titanosaurus_Lydekker_Dinosauria-Sauropoda_the_first_dinosaur_genus_with_a_Gondwanan_distribution
https://besjournals.onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/2041-210X.14204 - Mind the uncertainty: Global plate model choice impacts deep-time palaeobiological studies
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667112000572 - Tyrannosaur feeding traces on Deinocheirus (Theropoda:?Ornithomimosauria) remains from the Nemegt Formation (Late Cretaceous), Mongolia
https://www.science.org/doi/10.1126/science.1118806 - Dinosaur Coprolites and the Early Evolution of Grasses and Grazers
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1002/spp2.1419 - Upper Cretaceous European theropod palaeobiodiversity, palaeobiogeography and the intra-Maastrichtian faunal turnover: new contributions from the Iberian fossil site of Laño
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0195667123002859 - PALYNOSTRATIGRAPHICAL REVIEW OF THE K–PG BOUNDARY FROM THE IBERO-ARMORICAN ISLAND: NEW DATA FROM THE MAASTRICHTIAN DINOSAUR OUTCROP VERACRUZ 1 (PYRENEES, NE IBERIAN PENINSULA)
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667119301879 - The oldest lambeosaurine dinosaur from Europe: Insights into the arrival of Tsintaosaurini
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667123002811 - Titanosaurian teeth from the South-central Pyrenees (Upper Cretaceous, Catalonia, Spain)
https://www.nature.com/articles/ncomms1815 - Dinosaur morphological diversity and the end-Cretaceous extinction
https://www.biosoil.ru/en/biota-environ/publication/2473 - Tyrannosaurid remains (Dinosauria: Tyrannosauridae) from localities in Blagoveshchensk and Kundur (Amur Region, Russia)
https://www.nature.com/articles/s41598-023-45658-3 - Neuroanatomy of the late Cretaceous Thescelosaurus neglectus (Neornithischia: Thescelosauridae) reveals novel ecological specialisations within Dinosauria
https://journals.sagepub.com/doi/abs/10.2993/0278-0771-37.4.700 - Intentional Fire-Spreading by “Firehawk” Raptors in Northern Australia
https://www.idunn.no/doi/full/10.1111/j.1502-3931.2010.00230.x - Feeding-related characters in basal pterosaurs: implications for jaw mechanism, dental function and diet
http://www.paleofile.com/Dinosaurs/Ornithopods/Triceratops.asp
https://www.jstor.org/stable/4523716 - Species Resolution in Triceratops: Cladistic and Morphometric Approaches
https://link.springer.com/article/10.1134/S106422932360197X - Reconstructing Paleolandscape and Soil Catena of the Dinosaur-Bearing Lameta Formation, Central India
https://pubs.geoscienceworld.org/gsa/gsabulletin/article-abstract/doi/10.1130/B37077.1/629495/New-biogeochemical-insights-into-Mesozoic - New biogeochemical insights into Mesozoic terrestrial paleoecology and evidence for omnivory in troodontid dinosaurs
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0195667123003087 - Re-analysis of a dataset refutes claims of anagenesis within Tyrannosaurus-line tyrannosaurines (Theropoda, Tyrannosauridae)
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0895981123005345 - A new geographical record of Abelisauridae (Theropoda, Dinosauria) for the Bauru Group (Upper Cretaceous)
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1342937X21000745 - Cenomanian-Turonian sea-level transgression and OAE2 deposition in the Western Narmada Basin, India
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667123003178 - Potential faunal evidence for western epicontinental seaway along the Narmada rift in peninsular India during the latest Cretaceous (Maastrichtian)
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1342937X23003258 - Multi-proxy record of the mid-Maastrichtian event in the European Chalk Sea: paleoceanographic implications
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667121001312 - Tlatolophus galorum, gen. et sp. nov., a parasaurolophini dinosaur from the upper Campanian of the Cerro del Pueblo Formation, Coahuila, northern Mexico
https://www.lyellcollection.org/doi/full/10.1144/SP544-2023-76 - A 40Ar/39Ar and U–Pb timescale for the Cretaceous Western Interior Basin, North America
https://www.lyellcollection.org/doi/10.1144/SP545-2023-153 - Cretaceous stratigraphy of Antarctica and its global significance
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/spp2.1536 - A unique Late Cretaceous fossil wood assemblage from Chilean Patagonia provides clues to a high-latitude continental environment
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667123003385 - Rhabdodontid (Dinosauria, Ornithopoda) diversity suggested by the first documented occurrence of associated cranial and postcranial material at Vălioara (uppermost Cretaceous Densuș-Ciula Formation, Hațeg Basin, Romania)
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0195667123003476 - The ontogenetic status of a small hadrosauroid dinosaur from the uppermost Cretaceous of Bulgaria, and implications for the paleobiogeography and assembly of European island faunas
https://academic.oup.com/zoolinnean/advance-article-abstract/doi/10.1093/zoolinnean/zlad184/7512651 - Biogeography of theropod dinosaurs during the Late Cretaceous: evidence from central South America
TEoD - The Encyclopedia of Dinosaurs: The Theropods / The Encyclopedia of Dinosaurs: The Sauropods, Ruben Molina-Perez és Asier Larramendi
https://www.deviantart.com/olorotitan/art/Tyrannosaurids-from-Kundur-211260285
web.archive.org/web/20050512042321/http://informnauka.ru/eng/2000/2000-12-08-0111_e.htm - Russian paleontologists have found a fossil vertebra of a huge dinosaur. They suppose that they are faced with an unusual species of predatory tyrannosaur which was unknown before.
https://twitter.com/Sketchy_raptor/status/1703093761469821125
Aki pedig eljutott idáig az kap pár viccesnek szánt képet a cikk keletkezésével kapcsolatosan:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése