Lystrosaurus sikertörténet mítosza

Maija Karala alkotása, egy idős hím.

Lystrosaurus, sokak által ismert állat mely a Therapsida-n belül Dicynodontia és a lystrosauridae család tagja. Nem kérdés a melegvérűsége, esetleges szőrzet pedig spekuláció csupán, bár van erre elég erős felhatalmazás. Generalista növényevőként úgy ismert, mint a perm-triász nagy kihalás nagy túlélője, mely előnyt kovácsolt az egészből és meghódította a világot. (Testvére a Kwazulusaurus nem volt ennyire szerencsés.) Maradványait megtalálták lényegében minden kontinensen. Egy idő pontban pedig a szárazföldi gerincesek túlnyomó többségét ő adta. Tehát egy katasztrófa taxon. Vagy mégsem?

Rövid hírekben is eredetileg "szemezgetésnek" lett szánva, majd rendes rövid hírnek alakult, végül igen egy kisebb különálló cikk lett belőle. Van is miért, lássuk hát.

  

Walking with Monsters-ből részlet.

 

A katasztrófa taxon nincs jól körül határolva, nagyon szubjektív. Kezdetben tengeri mikrofosszíliák esetén használták, melyek kihalási hullám idején nagy mennyiségben voltak jelen. Az 1990-es években ez átterjedt adott biótában legelterjedtebb taxonokra, melyek „virágoztak”. Igen, ez kihalási esemény alatt. Fő gond, hogy planktonokra használható definíció Tetrapoda-kra használva már nem feltétlen szerencsés.

Katasztrófa taxon a katasztrófa faj kifejezésből jött, 1977-ben Percival és Fischer használta először meszes nanoplanktonokra. Ezután többször is használatban volt tengeri mikroszkopikus élőlények esetén. Mint pl. Copper 1994-ben használta a katasztrófa taxon kifejezést mikrobákra, likacsosházúakra (Foraminifera) és mohaállatokra (Bryozoa). Majd r stratégiás fajokkal és opportunista fajokkal is össze lett kötve, melyek potenciálisan képesek kihalást túlélni és előnyt kovácsolni belőle.

Katasztrófa taxon (faj, genusz) nincs fixen definiálva. Kezelhető úgy, hogy kihalási esemény alatt az adott taxon elszaporodik. Ez lehet tápanyag dúsulás miatt, (Eredetileg vízi mikroorganizmusokról beszélünk, melyeknek lakoma a tömeges elhullás amennyiben strapabíróbbak és őket nem érintik jelentősen a megváltozott körülmények.) illetve a körülmények dacára a riválisok eltűnését képes kamatoztatni. Kihalási hullám alatt az egyedszám nő, elterjedés is nőhet. Megint módosító kitétel lehet, hogy kihalás után a régi forma eltűnik (vagy eltűnhet) és a helyreálló környezetben új formák jennek meg, tehát továbbfejlődik.

Erre legalkalmasabb állatok az opportunisták. Iskolában tanultként generalista, tehát például több különböző élelemforráson képes megélni az állat. Pl. nem csak lágyabb növényekre szakosodik. (Lásd itt a Bagualia alba esetét.) Specializáció esetén gyorsan változó környezetben a faj nem képes (vagy ritkán) alkalmazkodni, kihal.

Még ide tartozhatnak az r stratégista fajok, melyek általában rövid élettartamúak és gyorsan szaporodnak. Egyértelműen a generalisták és r stratégiásoknak jó nagy közös halmaza van, tehát a katasztrófa taxonokkal is alkothatnak közös halmazt.

 

Victor O. Leshyk alkotása

Elméleti szinten a Lystrosaurus megfelel ezeknek. Alapvetően növényevő állat, mely keményebb növényekre is veszélyes volt. Illetve ne zárjuk ki a kisebb állatokkal pl. puhatestűekkel való táplálkozás lehetőségét. Lényegében minden kontinensen megtalálták a genusz különböző fajait. Az antarktiszi faj képes volt hibernációra is. Sőt a dél-afrikai Karoo Medencében a tetrapoda fosszíliák 95%-a van ennek a genusznak tulajdonítva Groenewald és Kitching 1995-ös munkássága alapján. Tehát úgy fest, hogy az állatnak szinte kapóra jött a kihalási hullám és világhódításra indult, tehát katasztrófa taxon. Ám ez nem feltétlenül igaz.

Karoo Medencében később végzett munkálatok alapján a szárazföldi gerincesek 73% volt csak Lystrosaurus. Eltérés a lelőhely eltérő élőhelyeiből és tafonómiai torzításból ered. (Nem kell szántszándékos torzításra gondolni, másképpen értékelték az adatokat.) E mellett ekkor már lezajlott a kihalási hullám. A Lystrosaurus-ban bőséges zóna 50 méterrel a perm-triász kihalás fölött van, mely már a kihalási esemény utáni helyreállt (vagy abban a félben lévő) időszak. Tehát nem a kihalási folyamat alatt lettek elterjedtek. (Tény, a helyreállási időszak hosszát vitatják, egyesek szerint a triász közepéig is kitolható, mások szerint pár millió évről van csak szó.)

Ráadásul bár minden kontinensen megtalálhatóak, nem akadtak jó pár lelőhelyen nyomukra. Jelen voltak az adott kontinensen, de nem özönlöttek el mindent. Kihalás után volt nagy egyedszám a Karoo Medencében, ellenben nem figyelhető meg specializáció.

Igazából kihaltak.

Igen, ott a Placerias melyet talán mindenki ismer a Walking with Dinosaurs szériából, sőt elvileg Ausztráliában kréta közepéig fennmaradhattak a Dicynodontia-k. Itt van a kutya elásva. Különböző Dicynodontia-k jelen voltak biztosan a triászban, míg a Lystrosaurus jelenlegi ismereteink alapján kihalt, nem fejlődött tovább. Egész jól átvészelte a kihalási hullámot, de annak végével nem volt képes kihasználni a helyzetet, a rengeteg üres életteret és azt, hogy elvben „mindenhol” jelen volt a bolygón.

 

Ha nem változtatnak rajta némi szőrrel láthatjuk viszont a Jurassic World: Dominion-ban a Lystrosaurus-t.

 

 

Forrás:
https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/feart.2020.610463/full - The Disaster Taxon Lystrosaurus: A Paleontological Myth
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5515572/ - Oxygen isotopes suggest elevated thermometabolism within multiple Permo-Triassic therapsid clades
http://darrennaish.blogspot.com/2006/05/dicynodonts-that-didnt-die-late.html
http://www.sci-news.com/paleontology/lystrosaurus-hibernation-like-state-08794.html
https://www.deviantart.com/eurwentala/art/Old-Bull-697326676
https://jurassicpark.fandom.com/wiki/Lystrosaurus