Vannak
itt érdekes hírek, Amerikából eddig nem ismert dinoszaurusz
család első tagját megtalálták. Hírek egy alapos
átrendszerezéssel kezdődik Scleromochlus esetén, meg az állat
testtartása is változik.
E
mellett, talán sikerült konszenzusra jutnunk a rendszertani nevek
„helyes” írásmódja esetén. Előfordulnak hejesírási hibák
a blogon, mint az előbb, csak ez direkt. Régebben nagy katyvasz
volt a rendszertani nevek írásával. Magyar szabály ezekre nincs
lényegében. Angol esetén pedig mikor azt írják, hogy
„tyrannosaur”, akkor utána kell járni, hogy az most
Tyrannosaurus, Tyrannosauridae, Tyrannosaurinae vagy
Tyrannosaurini. E mellett a magyar ragozás sem segít rajtunk.
Utóbbi fél vagy már egy évben a magyar ragozást kötőjellel
tettük a rendszertani nevekhez. Révén a rendszertani nevek végei
mik gyakran eltérnek egymástól és a magyar ragok bekavarhatnak.
Ezen túl eddig úgy volt, hogy minden rendszertani nevet nagybetűvel
írtunk. Mivel volt gond belőle, hogy ki mikor hogy írja. Mert
magyarban sem írjuk naggyal azt, hogy pl. patás. Igen ám, de ezek
nem magyar szavak. Össze-vissza volt, mikor hogyan volt. Helyesen
nagybetűvel kell írni őket. Igen ám, de mikor melléknévként
van alkalmazva, akkor kicsivel kell. Nos ezért van, hogy lesz
kisbetűvel írt rendszertani név.
Nem csak Ázsiában volt jelen a "család". Damirv G Martin alkotása. |
Tollas
Scleromochlus ábrázolások → kuka
Scleromochlus
eddig Avemetatarsalia/Ornithodira klád amolyan bazális tagja volt.
Ha úgy tetszik lehetségesen a Dinosaurus-ok és Pterosaurus-ok
közös őse is lehetett volna, ha Avemetatarsalia lett volna. Ismert
egyedeket ismét alapos vizsgálat alá vették. Ennek eredményeképpen még csak nem is Archosauria-król van szó. Archosauriformes
állatok lehetettek, ezen belül is a Doswelliidae tagjai
lehettek. Bár még ez sem biztos.
Scleromochlus
kistermetű elég hosszú lábakkal rendelkező állat volt. Mivel
eddig Avemetatarsalia-nak volt besorolva, így számos ábrázoláson
tollasan láthatjuk két lábon. Ezek immáron elavultak. Nem csak a
tollak miatt, hanem a kétlábúság miatt is. Feltehetően békákhoz
hasonló ugráló mozgást végzett.
Matt Celeskey alkotása |
Forrás:
https://peerj.com/articles/8418/https://twitter.com/clepsydrops/status/1230502057196630017
Aeolosaurus
a kis retrós
Aeolosaurus
elég hiányos leletekből ismert. Megtalált farokcsigolyák alapján
más Sauropoda-któl eltérő lehetett a farka. Ez alapján a
vízszintes, illetve egyenes faroktartás helyet volt görbület a
farkában. Leletek alapján nem eldönthető, hogy ez mennyire
befolyásolta az állat küllemét, hogy mintha farkát talajon
húzná, vagy ismét felfele ívelt-e?
Aeolosaurus
három faja ismert erősen hiányosan: rionegrinus, colhuehuapensis,
maximus. Első képen a maximus látható 2011-es publikációjából.
Másodikon „cisiopurple” néven futó művész képe John
D'Angelo rekonstrukciója alapján a rionegrinu
fajról. Kréta végén 72-66 millió éve éltek ezek a
Titanosauria-k Dél-Amerika területén.
Forrás:
https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/08912963.2020.1745791http://tb.plazi.org/GgServer/html/03AE87A9FF8EFF87FF4CFD8AE3F0FABD
https://www.deviantart.com/cisiopurple/art/Aeolosaurus-658372572
Szigeti
fürjek
Madeira-szigeteken a fürjek egykori sokféleségének maradványait találták. A Portugáliához tartozó szigeten pleisztocén kései
szakaszában röpképtelen fürjfélék voltak a leggyakoribb
madárfélék. A paleontológusok három a Coturnix genusba tartozó
fürjféle maradványaira bukkantak. Az anatómiai
tulajdonságaik alapján röpképtelen, a földön fészkelő
madárfélék voltak, amelyek kiszolgáltatottak voltak szigetekre
érkező telepeseknek, amelyek így könnyedén elejtették őket a
húsukért. Ezek a madárfélék a Madeira közelében lévő többi
szigeten is elterjedtek, mint a Zöld-foki-szigetek, vagy a Porto
Santo szigetek. Ezek a fajok jelzik, hogy a Kanári-szigeteken élt
röpképtelen fürjekkel együtt endemikusak lehettek ezek a madarak
ezeken a szigeteken.
Forrás:
http://novataxa.blogspot.com/2020/04/coturnix-macaronesia.html
Új
Oviraptorosauria
Xingtianosaurus
gangi néven írták le tudományosan a Caudipteridae családba
tartozó újonnan felfedezett fajt. A családjuk felfedezése sok
kérdésre választ adott az Oviraptorosauria-k korai
evolúciójával kapcsolatban, valamint ezek közül került ki az
első, ismert tollakkal rendelkező nem madár dinoszaurusz. És
nagyon lesarkítva nem madárnak néz ki, illetve nem tudható be
annak, mint pl. az Archeopteryx. Hiszen felfedezésük idején az
Archeopteryxet még madárként azonosították. A Xingtianosaurus
gangi mellső lábának morfológiája különbözik a csoport többi
tagjáétól. Ennek köszönhetően bepillantást nyerhetnek a
tudósok a Maniraptora-k mellsővégtagjának evolúciójába, ami
végül a madarak szárnyának kialakulásához vezetett.
Dmitry Tokalchik alkotása |
Forrás:
http://novataxa.blogspot.com/2020/04/xingtianosaurus.html
Színes
dinoszaurusz tojások
Így
Húsvét után megkésett ez a kis infó, főleg, hogy 2017-es.
Ellenben kicsit érdekes a helyzet. Heyuannia huangi
(Oviraptorosauria) tojások esetén első körben a kémiai
folyamatoknak tudták be a tojások színét. Később mégis újra
vizsgálat alá kerültek és kiderült, hogy ezek a tojások maguk
idejében is színesek voltak. Biliverdin és protoporphyrin
pigmenteket sikerült kimutatni, ezek mai színes Dinosaurus
tojásokban is megtalálhatóak.
Forrás
terén van egy kis logikai bukfenc. Csak azoknak a madaraknak színes
a tojása, melyek nyílt fészekbe helyezik. A forrás cikk szerint.
Most el lehet kezdeni elemezni, hogy a madár odúba, lombozat
sűrűjébe, bokorba vagy simán a földre rakja a tojásokat, akkor
milyen színű is a tojás, mi is a nyílt fészek. Tehát a színes tojás az álcázást
segíti elő. Eddig nem madár Dinosaurus esetén nem mutatták ki,
hogy lett volna a tojáshéjban pigment. Tehát elvben egy a fészkét
befedő és azon nem költő (nagy termetű fajok) tojásai nem
színezettek, de a kicsi és azon költőké igen, mint a Heyuannia
tojásai.
Egy észrevételem van: Strucc. Fehér tojások lényegében a puszta középen a földön vannak. De a rhea tojásai is fehérek. Emu tojásai kék/zöld színűek már. Szóval ami biztos, hogy lehetett színes nem madár Dinosaurus tojás. Esetlegesen az a törvényszerűség lehetett, hogy a befedett fészkek esetén nem volt „feleslegesen” színanyag a tojás héjban.
Egy észrevételem van: Strucc. Fehér tojások lényegében a puszta középen a földön vannak. De a rhea tojásai is fehérek. Emu tojásai kék/zöld színűek már. Szóval ami biztos, hogy lehetett színes nem madár Dinosaurus tojás. Esetlegesen az a törvényszerűség lehetett, hogy a befedett fészkek esetén nem volt „feleslegesen” színanyag a tojás héjban.
Forrás:
https://phys.org/news/2017-09-non-avian-dinosaur-laid-blue-eggs.html
Görénykedés
Bebizonyosodott
a menyétfélék miocén előtti jelenléte Észak-Amerika területén.
A teljes koponyából és fogakból álló leletet az Oregon állam
területén található Turte Cove és Kimberly területén találtak
rá. A maradványok alapján egy új genust, a Corumictis wolsani-it
írták le.
Az
első menyétfélék 40 millió évvel ezelőtt jelentek meg Eurázsia
vidékén, lényegében a rágcsálók elterjedésével egy időben.
Később innen terjedtek el más kontinensekre. A Corumictis wolsani
kis mérete azt mutatja, hogy a kistermetű menyétfélék igen csak
gyorsan megjelentek és elterjedtek. Azonban megcáfolja azon
feltételezést, hogy az első Mustelidae-ák a miocén középső
szakaszának éghajlatváltozása miatt lettek egyre kisebb méretűek.
Henry Sharpe alkotása |
Forrás:
http://novataxa.blogspot.com/2020/03/corumictis.html
Pterosauria-k
a modern repülésért
Szakemberek
a természet módszereit is tanulmányozzák, hogy a repülés
technológiáját jobbá tegyék. Ellenben egy jelentős állatcsoport
a Pterosauria-k kimaradtak ebből ez idáig. Köszönhető részben
annak, hogy már kihaltak és csak kövületek révén ismerhetjük
őket. Mégis megoldásokat kínálhatnak pl. a drónok stabilitása
terén.
E
állatok szárnymembránjához hasonló ma nem található az
élővilágban. Szerencsére van néhány pteroszurusz fosszília,
melynél jó állapotban megmaradt a szárnymembrán, így a
felépítését a mérnökök ki tudják elemezni. Így talán új
stabilabb szárnyakat lehet létrehozni a repülő
alkalmatosságokhoz.
Ma
már azt is tudjuk, hogy a még mázsás pteroszuruszok is lényegében
állóhelyzetből levegőbe „katapultálták” magukat. Ehhez
hasonló a mai állatvilágban nincs. Egy drón repülőgép esetén
ez pl. teljesen új felszállási módot jelenthet. Lehetséges, hogy
jövőben lesznek olyan drónok, melyek hasonlóan levegőbe
katapultálják magukat.
Nem
ragadnak le a Pterosauria-knál. Sharovipteryx, Microraptor és Yi
is terítékre kerül. Révén bár van még mit kutatni a mai
fajoknál, a kép nem lehet teljes a kihaltak vizsgálata nélkül.
Forrás:
https://www.eurekalert.org/pub_releases/2020-04/cp-spa040920.phphttps://www.cell.com/trends/ecology-evolution/fulltext/S0169-5347(20)30080-X
https://www.scientificamerican.com/article/pterosaurs-were-monsters-of-the-mesozoic-skies/ - Illusztráció forrás
Amerikai
Deinocheiridae
Deinocheirus
ma már jól ismert jószág. Garudimimus már kevésbé, „eltörpül”
a Deinocherius-hoz képest. Viszont a Paraxenisaurus normalensis-t
ellenben meg fogjuk jegyezni. Révén Cerro del Pueblo
Formációban találták, mely 72,5 – 71,4 millió éves
időintervallumot ölel fel. Coahuila ban, Mexikó egyik szövetségi
államában található. Erősen hiányos maradványok elemzése
alapján eltér az észak-amerikai Ornithomimosauria-któl, leginkább
a Deinocheiridae-kra hasonlít.
Mit
is jelent ez? Ázsiából ez a család eljutott egészen a mai Mexikó
területéig, tehát átkeltek Észak-Amerikán. Kérdés, hogy
maradtak-e itt populációk és meddig maradhattak fent? Nagy kihalás
idejét megélhették a Deinocheiridae-k? Szemünk elé tárulhatott
volna olyan látkép, ahol egy csapat ilyen állat megfutamít egy T.
rex-et? Persze, ha felértek ázsiai rokonukhoz. Bár maga a Paraxenisaurus 6 méteres volt. Képen egy Coahuilaceratops-szal látható együtt.
Hodari Nundu alkotása |
Forrás:
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0895981120301231
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése