VISSZATÉRT A MENNYDÖRGŐ GYÍK!!!

A festmény eredeti megalkotója - ki más is lenne - Charles R. Knight.

Sziasztok! Egy igazán nagy volumenű hírt fogunk veletek közölni. Mégpedig azt, hogy gyerekkorunk kedvenc paleorekonstrukcióin szereplő ősmonstrum,a "mennydörgő gyík" vagyis a Brontosaurus végre visszatért a paleo-popkultúrába!!!

Gondolom nincs olyan Dinoszauruszos könyv, amelyben ne lenne leírva a Brontosaurus és Apatosaurus története. 1877-ben, a "csonthábórúk" idején fedezték fel az első Apatosaurus fajt, melyet Apatosaurus ajax-nak nevezett el Othniel Charles Marsh, aki akkoriban nagy riválisa volt annak az Edward Cope-nak, aki még abban az évben felfedezte (de csak egy évvel rá publikálta) a legnagyobb földrengető dinoszaurusz, az Amphicoelias típusfaját, az Amphicoelias altus-t. Az Apatosaurus jelentése "félreismert" vagy "félreértelmezett gyík". Marsh azért adta ezt a nevet, mert a "chevron" csontok (farok aljánál elhelyezkedő, a csigolyáktól független nyúlványok) nem hasonlítottak egyetlen más dinoszauruszéra, inkább emlékeztettek Mosasauroidea chevronokra.

Később, 1879-ben felfedezett egy nagyobb és teljesebb állatot Como Bluffban, Wyomingban. Az állatot Brontosaurus excelsus-nak nevezte el, vagyis a "nagy mennydörgő gyík". 

1903-ban viszont Elmer Riggs úgy gondolta, hogy a nincs elég különbség a Brontosaurus és Apatosaurus között, hogy külön genusokként kelljen őket kezelni, ezért a kettő kombinációjából létre hozta az Apatosaurus excelsus nevű fajt.

Ennek ellenére a Brontosaurus majd 100 éven át fennmaradt a paleo-popkultúrában, mint nagy, robosztus, farkát a földön vonszoló, mocsárban élő óriás. mely olyan egyedi atmoszférát sugárzó festményeken szerepelt, mint Zdenek Burian és Charles R. Kngiht munkáin......haver, de jó lenne ha ma élnének az All Yesterdays-es reneszánsz során. Szerintem nagyon örülnének neki.

Charles R. Knight festménye. Az egyik kedvencem tőle.

Zdenek Burian verziója, az ő stílusában.

Még maga a paleontológus  Robert (Bob) T. Bakker is nagyon szerette egy jó darabig Brontosaurus-nak nevezi. Sőt, a Paleoworld című műsor egyik epizódjában is, ami magáról a mennydorgő gyíkról szólt. Csak gondolom jó párszor leordították a fejét e miatt, s ezért nem használta már. Egyébként jó magam azért elgondolkodtam, hogy igazából magát a nevet, hogy "Brontosaurus" ha már egyszer nem volt jó arra az állatra, akkor mért nem használták fel egy másik Sauropodára? A Weta workshop művészei ezt meg is tették a fiktív Sauropodájuk, a "Brontosaurus baxteri" megalkotásakor.

Brontosaurus baxteri koncepciók a Weta workshop művészeitől.

Emanuel Tschopp, a Nova egyetem paleontológusa a Diplodocidae család különböző tagjainak anatómiai sajátosságait kezdte el vizsgálni, hogy végre biztos alapokon álljon ez az evolúciós családfa. Viszont az elején még nem lehetett biztos abban, hogy a különbségek fajon belüliek vagy fajok közöttiek, vagy genusok közöttiek. Közel 500 anatómiai jelleget gyűjtöttek össze több tucatnyi állatból, csak nem 20 múzeumból Európa és USA szerte. Most már a családfa stabilizálva lett annyira, hogy biztos következtetéseket tudjanak levonni a Diplodocidae családon belül. Noha nem ez volt az elsődleges cél, de megállapították, hogy a két genus, az Apatosaurus és Brontosaurus között elegendő különbség volt ahhoz, hogy külön lehessen őket kategorizálni. Persze egyes vonások az állatokról ismeretlenek, Tschopp úgy véli, hogy az Apatosaurus robosztusan felépített nyaka eléggé sajátos jelleg, még a Brontosaurus-étól is robusztusabb volt. Még akkor is, ha első látásra mindketten egyformán zömök testfelépítésűeknek tűnnek.

"Tudtuk, hogy az egyik legfontosabb dolgot állapíthattuk meg, hiszen a Brontosaurus egy nagyon híres név", mondta Tschopp. Hozzá tette "Biztos vagyok benne, hogy e körül nagy tudományos vita fog kibontakozni, hisz a tudomány már csak  így működik".
Azt kell, hogy mondjam, hogy mindnyájan örülhetünk, de főleg azok, akiket korábban lehurrogtak, hogy "Úgy érted Apatosaurus!".

A vizsgálatok persze nem csak a Brontosaurus exclesus-ról állapítottak meg sok mindent. A Diplodocus hayi-nak nevezett faj új, saját genust kapott, s a neve mostantól Galeamopus hayi. Valamint, a Dinosaur Revolution-ből ismert portugál Dinheirosaurus lourinhanensis igazából egy másik faja volt az eddig csak Észak-Amerikából ismert Supersaurus genusnak. Ebből is látni, hogy a tanulmány nem kimondottan csak a Brontosaurus-ról szólt, hanem a teljes Diplodocidae család megismeréséről. Ki tudja, talán későbbi az is ki fog derülni, hogy az Amphicoelias altus és Amphicoelias fragillimus hová sorolandók egész pontosan a Diplodocoidea öregcsaládon belül.
Talán külön családot is kaphatnak "Amhicoelidae" néven, és egyéb, korábban besorolatlan Sauropodák is ide kerülhetnek. Nem tudhatjuk...

Amúgy, ha már Brontosaurus....
Elgondolkodtatok már azon, hogy egyes Sauropodák miért ne lehettek mocsarakban vagy fertőkben élő óriások, mint retro ábrázolásokon? Úgy értem, akkoriban azzal magyarázták ezt, hogy nem bírták volna el magukat a szárazon, amiről később kiderült, hogy megalapozatlan, és a szárazföld legnagyobb vándorai lehettek. Ám tekintetbe véve, hogy milyen variáció lehettek a nichéknek (ökológiai fülkéknek) már akkoriban is, plusz a Sauropodák méretének és testfelépítésének változatossága is nagy skálára kiterjeszthető; mi van ha egyesek sok ma élő nagytestű állatokhoz hasonlóan voltak olyan formáik amik életük nagy részét tényleg a nedves környezetben töltötték? Csak pusztán egyéb indokból és nem feltétlen a nagy testtömegből kiindulva. A víziló példáúl úgy él, mint valami manáti, ahogy a jávorszarvas is gyakran bemerészkedik a vízbe. Az All Yesterdaysben valami nagyon hasonlóval találkozhatunk, megegyező indokokkal, egy Opisthocoelicaudia által reprezentálva.

Opisthocoelicaudia, egy példa a szémi-aquatikus életre a Sauropodák esetén, az All Yesterdays című könyvből. A digitális festmény a Knight és Burian féle képek hangulatát akarja visszaidézni.

Talán a Brontosaurus és más Sauropodák a maguk élőhelyén tényleg éltek ilyen szémi-aquatikus életmódot, míg egyéb rokonaik inkább a szárazon éltek. Nem elképzelhetetlen végül is, hogy míg az Apatosaurus a fák lombkoronájából fogyasztotta el napi ételadagját a szárazon, addig a Brontosaurus a vízben legelte le a különböző vízi növényeket (egyértelműen nem tavirózsákra kell gondolni, hisz azok akkor még nem fejlődtek ki).  Bob Bakker spekulálta is, hogy talán a Brontosaurusnak nagy, a jávorszarvaséhoz hasonló ajkai lehettek, tökéletes a vízi növények megragadására; amolyan alternatívaként a víziló ajkaira vagy a tapír ormányára.

FORRÁS:
Eredeti cikk