2014. július 8., kedd

A Dryptosaurus

A legelső felfedezett Tyrannosauroidea, mégis tán legelhallgatottabb?


Becsült kor mikor élhetett: 76-67
Élőhelyének másik biztosan feltérképezett faja az Ornithomimus az úgyszintén 75-66 volt.
A Dryptosaurust valahol 70-67-ig írják. Van ahol 76-70-ig. Igazodjak el. Ami viszont még fontos. New Jersey adott otthont eme primitív testfelépítésű Tyrannosauroidea számára. (Vagyis Észak-Amerika keleti partja.) És még valami, tény hogy nagyon hiányosak a leletek, de külön fajba sorolják. Ami pedig nagyon fontos. 20 centis karma volt, mi feltehetően a mellső lábán foglalt helyet. Lehetséges, hogy eme faj halakat is ehetett? Ez lenne a halászkarom? (Baryonyx halászkarma 25 cm volt.)
Tény, hogy a viktoriánus korban bányákból kerültek elő a leletek és az ezredforduló előtt nem sokkal vizsgálták meg őket komolyabban.

New Jerseyben Dypton és Ornithomimuson kívül még alábbi fajokra találtak nyomokat (magyarán leleteket):

·               Hadrosaurus foulkii (80,5-78,5)
·               Valamiféle Nodosauridae
·               Valamiféle Lambeosaurinae
·               Hadrosaurus minor

Igen, csak a barnával jelölt került elő.

Ismert csekély bizonyítékokat figyelembe véve, vagyis néhány csonttöredék mi a bányákból előkerült... hát nem lehet belőni, hogy eme életközösség mikor is élt. Lehet, hogy 70 millió évnél régebben. Ám az is lehet, hogy a kréta végén vírgonckodtak.
Mivel szó szerinti csont töredékek kerültek elő és elég kevés így én pofátlan módon leszűkítem a fajokat. Ornithomimus, Dryptosaurus, valamilyen kacsacsőrű (igen a három kacsacsőrűt pofátlanul egynek veszem) és a Nodosauridae. Az utóbbi valószínűleg Edmontonia volt.

Tehát van két dínónk mi lehetséges, hogy pluszban vírgonckodott a kréta végén. (Jó, lehet hogy több is volt.) Továbbá lehetséges, hogy halakat is evő Tyrannosauroidea is létezett.

Betettem ide egy képet, minek tanulsága szerint a Hadrosaurus foulkii kivételével mindegyik állat a kréta legvégén a Maastrichti korban élt. Edmontonia így marad. A Hadrosaurus viszont teljesen új a listán. Vele együtt már öt kréta végi kacsacsőrünk van. Holott azt hangoztatják, hogy csak egy faj élt. A Lambeosaurinae pedig lehet még Parasaurolophus vagy akár Hypacrosaurus is. – Tehát ha nagyon szőrös szívű vagyok és eme állást nézem akkor is csak plusz két faj.


  
Dryptosaurus 6,5-7,5 méteresre becsült jószág mely 1,5-2 tonnás súllyal bírhatott. Lelőhely szegényessége miatt túl sokat nem tudunk a fajról. Nem lehet kizárni, hogy halakat is evet, ám mivel csak ő került elő egyedül ragadozóként, így kénytelenek vagyunk őt a helyi csúcsragadozónak beállítani. Ami a jelenlegi leletek alapján nem kizárható amúgy.
Dryptosaurus leletei elég szegényesek, primitív Tyrannosauroidea-nák szokás leírni, mi ennyi lelet alapján nagy bátorság. Főleg annak tükrében, hogy újonnan a Megaraptort is Tyrannosauroidea-k közé sorolják. Kit tudja, talán rokonok.

Bob főszerkesztő elképzelése szerint akkoriban itt sziget lehetett ezért élhetett eme „primitív” Tyrannosauroidea. Vagy tényleg halakat evett ezzel nem került táplálékért való versenybe a Tyrannosaurus és Nanotyrannus-szal.



Bár Dryptosaurus a cikk címe, a Hadrosaurus „minor” mellet mégsem mehetek el. Késő Maastrichti rétegben találták a maradványokat. Egy a gond. Hivatalosan 80,5-78,5 közt élt a faj. Tehát igen. Parasaurolophus esete. Hiába van kréta végi lelet, nem foglalkoznak vele, vagy elhallgatnák legszívesebben.
Amennyiben tényleg Hadrosaurus az illetékes akkor az. Ezzel ötre nőt a kréta végén még élhetett kacsacsőrűek száma az egyről. (Hivatalosan csak az Edmontosaurus élt, gyakorlatilag esélyes, hogy még így négy faj is élt a kihalás idején.)
Én véleményem szerint, mint a Parasaurolophus esetén itt is inkább új fajról van szó, a az illetékes ismert fajnak a leszármazottjáról. Bár leletek hiányossága miatt lehet sosem fogunk biztosat tudni. Addig is maradjunk annyiban, hogy Hadrosaurus.

Maastrichti korszak – 70 - 65 millió éve

Eme cikkemmel párhuzamosan frissült a „Tyrannosaurus ökoszisztémája, avagy Észak-Amerika a Maastrichti korban” írásom.


Utólagos megjegyzés:
Jelenlegi netes írások alapján eme fajok a Maastrichti korban életek. Én a hitelesség kedvéért próbáltam minél jobban lecsökkenteni a fajszámot. Így a kréta végén élt fajokhoz csak kettő új került. Viszont elképzelhető, hogy mind a Lambeosaurinae és Nodosauridae teljesen új faj, csak a hiányos leletek miatt megállapíthatatlan.




Kép források:

2 megjegyzés:

  1. A Szigetes dolgot csak hasracsapásból mondtam igazából elég valószínűtlen.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mivel egyesek szerint primitív faj volt, így inkább elszigetelt helyen volt esélye fent maradni, így a sziget elmélet jó. Viszont ha megarptora volt, akkor már nem volt olyan primitív.

      Törlés