Talpatlankodó Lagerpetidae-k

Nincs köze a címnek a lényeghez. Mert ha már utána kell néznem, hogy az Avemetatarsalia-k alapjáraton teljes talpon jártak, vagy sem és őket tudom jó viszonyításnak használni, akkor mért is ne legyen cikk róluk már mellékesen?

 

Lazító Dromomeron, Gabriel N. U. alkotása.

Régen eléggé tévhitben éltem, hogy a Tetrapoda-knál a lábujjhegyen járás a normális és mi emberek a „ritka aberráltak” közt vagyunk a pterokkal és medvékkel, hogy teljes talpon járunk. Amikor eljutott az agyamig, hogy pl. a Gorgonopsia-knak a „szájvonala” alatt volt a füle, akkor jutott el agyamig az is, hogy teljes talpon jártak. Szóval rá kellett jönnöm, hogy a teljes talpon járás az elterjedtebb, dinoszauruszok (és közeli rokonok egy része) és emlősöknél van jelen jelentősen a lábujjhegyen járás. Meg elve ha körbenéztem volna a mai fajok közt…. És itt jönnek képbe a Lagerpetidae-k. Ugyanis a régi rendszertan alapján valóban a dinoszauruszoknak közeli rokonaik, de az új alapján a Pterosauria-k közeli rokonai, ami az ő kis lábikájuk miatt kicsit módosít azon, hogy Archosauria-n belül hol jelent meg a lábujjhegyen járás.

Lagerpetidae-k első látásra kis termetű Theropoda-knak tűnnek. Valójában, mint feljebb írtam, ők nem dinoszauruszok. Nem is véletlen, hogy 2011-ben Dinosauromorpha-nak voltak besorolva. 2020-ban ez változott és a Pterosauromorpha-ba kerültek a Pterosauria-k testvér kládjaként. Ez 2022-ben még megerősödött. Ugyanis a 2010-ben leírt Faxinalipterus minimus újra vizsgálatra került és a helyzet, hogy nem kezdetleges Pterosauria volt, hanem Lagerpetidae. Ezen felül ennek a fajnak tulajdonított néhány lelet másik fajhoz tartozik a Maehary bonapartei-hez, mely Pterosauromorpha-nak sorolható be. Nagyon lesarkítva közös ős, illetve ő áll legközelebb a közös őshöz.

C, Faxinalipterus minimus, D, Maehary bonapartei. Narancs ami előkerült, többi hipotetikus.

 

Kezdeti Avemetatarsalia-k úgy fest még teljes talpon jártak, erre jó példa a Teleocrater rhadinus, mely még egy négylábú, teljes talpon járó állat volt. Ha a Lagerpetidae-kat Dinosauromorpha-nak vesszük, akkor a pteroszauruszok és dinoszauruszok közös őse teljes talpon járt. Ellenben, ha a Lagerpetidae-kat a Pterosauromorpha-ba tesszük, akkor a dino- pterosauria közös ős lábujjhegyen járt. Csupán csak a pteroszauruszok röpképességük miatti új teljesen más testfelépítésük miatt visszatértek a teljes talpaláshoz.

Még egy érdekességet, saját észrevételt kiemelnék. Nézzünk meg kezdetleges dinosauria koponyát, Dilophosaurus vagy Coelophysis. Felső állkapocsban láthatunk egy ívelést az orr alatt. (Hasonló a későbbi Spinosauridae-kban is megvan, innen ered, hogy a Spinosauridae-k őse a Dilophosaurus lenne. Bár ez el van vetve már.) Sőt a theropoda affinitásban kétséges Herrerasaurus is rendelkezik ezzel enyhén. Issi-nél mely Plateosauridae is még megfigyelhető. Korai madármedencéjű leltek kevésbé ismertek ráadásul például a Silesauridae-k rendszerezése is kérdéses, hogy ők most dinoszauruszok-e vagy sem. Ellenben ez az ívelés, vagy beugrás a maxilla és premaxilla-nál megfigyelhető még a Dimoprhodon-nál és a Maehary-nál is. Lagerpetidae leletek sajnos nagyon hiányosak és a koponya sem kivétel, ellenben a Kongonaphon-nál van kis szerencsénk. Így meg van rá az esély, hogy a dinoszauruszok és pteroszauruszok közös ősének ilyen felső állkapcsa volt és nem egymástól függetlenül alakultak ezek ki. Sőt, ha Pseudosuchia-kra rálesünk, akkor alap archosauria jellegzetesség lehet.

Ez a hosszabb kis kitérő azért volt, mert a maxilla és premaxilla-nál lévő kis beívelés, vagy épp bevágás ahogy látom nem kap elég nagy figyelmet. Elég bazális taxonok esetén pedig rekonstruálásnál kihagyják, holott jó eséllyel volt.

 

Dromomeron példányok leletei.

 

Állkapocs mentén haladjunk inkább a témánkkal, a Lagerpetidae-kkal. Logikusan most a táplálkozásról lenne szó, ám ehhez előbb az agyat kell megnéznünk. E állatok agyának flocculum nevű része nagyon fejlett, hasonlatosan a testvér csoportjukéhoz, a Pterosauria-kéhoz. Pteroszauruszok esetén ez érthető, mivel a repüléshez van erre szükség, gyors felfogó képesség, manőverezés stb.. Következtetés levonása előtt hozzá tenném, hogy nagyon hiányos leletek vannak a Lagerpetidae-kból, a vizsgált Dromomeron gregorii esetén sincs meg a teljes koponya, ellenben az a része igen, ahol az agy volt, így lehet következtetni. Hiányos leletek ellenére azt is tudhatjuk, hogy ezek az állatok nem voltak röpképesek, sőt siklásra alkalmas szárnyuk sem volt.

Akkor mégis mért ilyen az agyuk? Ez a közös ősre visszavezethető. Itt ugye egyik ág röpképes lett, a másik viszont nem. Ellenben mégis elszakadtak a talajtól. Kevéske maradvány és agy ismerete fényében elmondható, hogy falakó életmódot folytattak. Nem csak az ágakon mászkáltak, de valószínűleg fáról-fára is átugrottak. Akkoriban gyümölcsök finoman szólva se igazán voltak. Fogak és kopásuk alapján elsődlegesen rovarevők voltak, ám valljuk be, ha valami elég kicsi volt, azt megehették. Tehát náluknál kisebb gerinceseket is ehetettek akár.

 

Kétlábú Lagerpeton, négylábú Ixalerpeton, Maurissauro alkotása.

Hiányos leletek miatt a lehetséges az, hogy ha valaki e állatokról igyekszik képeket keresni, akkor elég érdekes dolgokkal futhat össze. Ugyan az a faj hol kétlábú, hol négy lábú, megint máshol rövid mellső végtagok és nyakigláb lábak. Kétlábúság és nyakiglábak még abból az időből származnak, mikor a dinoszauruszokkal rokonították őket. Nem arról van szó, hogy nem járhattak két lábon, nyugodt helyzetben mégis inkább négylábúság lehetett, ha jól sejtjük a hosszú mellső végtagokat. Ám ez számít valamit a fákon? Ott mind a négy végtag kell a kapaszkodáshoz. Igen, tudom, ha egy ágon van ahol nem kell kapaszkodni, akkor számíthat, hogy hány lábon van épp. Nos, ha ágról ágra akar átmászni, akkor fel kell állni két lábra.

Úgy fél tucat feltárt genusz leginkább Dél-Amerikából került elő, ám Madagaszkáron is találtak leleteket ahogy Texas és Arizonai is adott 1-1 fajt. Bár tény, hogy a három Dromomeron leletei együtt nem adnak ki egy fél állatot, ám mind három egyedtől van a lábszárcsont azonos részéből, mi alapján elkülöníthetőek a fajok. (Én azért nem lepődnék meg, ha a jövőben összevonsára kerülnének pl. új leletek fényében.) Ezek alapján ez a család még a triász-jurai kihalás előtt kihalt. Kihalásuk oka nem ismert, legfeljebb csak tippelgethetünk. Az erdők eltűnése, röpképességgel rendelkező szintén rovarevő pteroszauruszok sikeresebbek voltak, esetleg kettő együtt. 

 

A, Lagerpeton chanarensis B, Ixalerpeton polesinensis C, PVSJ 883 – El nem nevezett argentínai taxon, D, Dromomeron gregorii E, D. romeri F, D. gigas. Méret egység 10 milliméter.

Ha szabad így fogalmaznom, annyira ez a csoport nem érdekes. Falakó, rovarevő „gyíkok” egy laikus számára. Természetesen jelenlegi ismereteink alapján tollakkal rendelkezhettek. (szőrszerű, egyszerű tollakkal) Illetve melegvérűk voltak, mivel Pterosauria, Dinosauria és alapjáraton a Pseudosuchia-k is melegvérűek voltak. (Bár voltak csoportok mik elvesztették, mint a mai krokodilok ősei.) Ennek a fényében a kihalásuk is kicsit másabb, mivel több táplálékra volt szükségük, mint a hidegvérű hüllőknek. Viszont hűvösebb időben is vadászhattak, ahogy több másik állat is, mivel rajtuk kívül több másik melegvérű állatcsoport is volt ekkor.

Lagerpetidae-k viszont megérdemlik a figyelmet. Nagyon keveset tudunk a kezdetleges Archosauria-król. Dinoszauruszok közvetlen ősei is elég homályos terep, ellenben a pteroszauruszoké szinte koromsötét. Lagerpetidae-k lehetőséget adnak arra, hogy fogalmunk legyen a Pterosauria-k őseiről. Tény a lehetséges siklószárnyas átmeneti forma még nem ismert, ám arról van fogalmunk milyen lehetett az ez előtti forma. Ahogy az is tisztának tűnik, hogy falakó életmódú volt a Pterosauria-k őse. 

Végezetül pedig Kongonaphon-ról egy kép. Szemfülesebbek kiszúrhatják a lábat, a lábujjakat, hogy valami nem stimmel. Ez az átka a kevés leletnek, ám e kevéske alapján helyes amit az alkotó (Clara Takahashi) készített. 1. és 2. ujj nem érte a talajt, Herrerasaurus esetén az 1. és 5. ujj volt így. Ellenben ez az adaptáció feltehetően a falakó életmód miatt alakult ki.

Forrás: 
https://digitallibrary.amnh.org/handle/2246/6112 - The early evolution of archosaurs : relationships and the origin of major clades. (Bulletin of the American Museum of Natural History, no. 352)
https://www.nature.com/articles/s41586-020-3011-4 - Enigmatic dinosaur precursors bridge the gap to the origin of Pterosauria
https://peerj.com/articles/13276/ - Reassessment of Faxinalipterus minimus, a purported Triassic pterosaur from southern Brazil with the description of a new taxon
https://www.mdpi.com/1424-2818/13/11/561 - Issi saaneq gen. et sp. nov.—A New Sauropodomorph Dinosaur from the Late Triassic (Norian) of Jameson Land, Central East Greenland
https://www.researchgate.net/publication/323630340_Ingroup_relationships_of_Lagerpetidae_Avemetatarsalia_Dinosauromorpha_A_further_phylogenetic_investigation_on_the_understanding_of_dinosaur_relatives
https://www.pnas.org/doi/abs/10.1073/pnas.1916631117 - A tiny ornithodiran archosaur from the Triassic of Madagascar and the role of miniaturization in dinosaur and pterosaur ancestry
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC9074864/ - Reassessment of Faxinalipterus minimus, a purported Triassic pterosaur from southern Brazil with the description of a new taxon
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0960982216311241 - A Unique Late Triassic Dinosauromorph Assemblage Reveals Dinosaur Ancestral Anatomy and Diet
https://www.researchgate.net/figure/Early-evolution-of-avemetatarsalians-a-Interrelationships-of-Avemetatarsalia-derived_fig3_316055576 - The earliest bird-line archosaurs and the assembly of the dinosaur body plan
https://twitter.com/SerpenIllus/status/1362774254656356354
https://www.deviantart.com/maurissauro/art/Lagerpeton-chanarensis-846357611 
https://www.deviantart.com/maurissauro/art/Ixalerpeton-polesinensis-844485565
https://www.deviantart.com/roscoestar/art/Kongonaphon-850980001