Kis
folytatást megejtenék Zniw kalandjához. Beszéltem, illetve üzenet
váltásom volt a fejlesztővel. Elolvasta a blogon megjelent írást, Google Fordítóval az tény, ám
válaszából lejött, hogy igen megértette és örömmel olvasta.Pár információt
megosztott, illetve pár dologra
felhívta a figyelmem. (Bár a Google
Fordító van amit szerintem nem épp jól fordított.)
Illetve
voltam olyan „ügyes”, hogy a Steam oldalt nem linkeltemaz
eredeti cikkben. Most pótlom akkor,
illetve pár helyesírási hiba javítva
lett.
És végre megöltünk valakit. Igen ebben az összevágásban mi ölünk meg valakit. Ez is eljött. A mikrofonommal meg babráltam, így a videó egy pontján felhangosodok, nem távoli sutymorgás vagyok.
Bár
ha minden igaz a Prehistorik Kingdom alfája már a látható
horizonton van számomra, azért megtanultam, hogy ez könnyen lehet
délibáb. A Zoo Tycoon és Jurassic Park Operation Genesis pedig
unalomig játszva. Jurassic World Evolution-höz viszont készülnek
finom kis modok. Sőt! Tulajdonképpen modokkal egészen, ha jónak
nem is mondanám számomra, de nagyon kompromisszumos a játék, jó
értelemben. Mikor e sorokat írom, akkor már 439 órám van a
JWE-ben, ha objektívan akarom nézni, akkor a játékról jó negatív
véleményt tudok megfogalmazni. Viszont nincs jobb, még.
Fejezzem
be a negativitást és térjünk a lényegre. Készítettem egy
videót mely segítséget nyújt ahhoz, hogy ha modokat akarunk
használni, továbbá ennek a bejegyzésnek is van folytatása ahol
leírom ezeket. A modok egy része csupán csak annyi, hogy fölül
írunk a játék főkönyvtárában pár fájlt. Viszont van néhány
ami jóval körülményesebb, ezek ráadásul nagyban javítják a
játékban lévő lehetőséget, sőt szélesítik. Most már röhögve
megcsinálom ezek telepítését, sőt kombinálok is elemeket. Most
már. Ez nem mindig volt így.
Elején
szeretném leszögezni, hogy eredeti steames verzióm van, ezt
modoltam. Továbbá mindenki saját felelősségre tegye a modok
feltelepítését.
A pleisztocénkori észak-amerikáról szóló dokumentumfilmeknek
köszönthetően az akkor élt ragadozók mára már akkora hírnévre
tettek szert, hogy a paleontológiát talán csak a Jurassic szériából
ismerő emberek is nagyon hamar rá tudják vágni arra a kérdésre
a választ, hogy milyen húsevők élhettek akkortájt azon a környéken. A
kardfogú macska és a rövidfejű medve lenne talán a két
legismertebb, egyes témában jobban jártasabb laikusok esetleg még
az amerikai oroszlánt is megemlíthetik, azonban ezek mellett szóba
is hozhatják az ezen filmekből elhíresült gigászi ordast, az
óriásfarkast. Eme nagy méretekkel bíró kutyaféléről a róla
szóló produktumok gyakran említik azt, hogy a zsákmányállatok
és a vadászterületek birtoklása miatt nemegyszer harcba is
szálltak náluk sokkal kisebb és gyengébb rokonukkal, a ma egyre
több helyen újra felbukkanó szürke farkassal. Az ilyen nagy tétre
menő csatározások valóban megtörténtek, azonban a mostani
kutatások eredményei alaposan megkavarták a két egymás mellet
élő faj közti viszonyt. Az óriásfarkas, aminek eddig a latin
neve Canis dirus volt, a szakértők munkája és felfedezéseik
hatására új tudományos nevet is kapott. Ez a név az Aenocyon
dirus.