2020. augusztus 26., szerda

"Rövid hírek" 15.

Újabb hír összefoglaló cikk megérkezett. Megfagyott csöpségektől a torkosságba belehaltakig.  Illetve kis pár soros érdekesség felmenőinkkel kapcsolatban, miből is készítettek ékszert. Igen előfordul, hogy leállunk gondolkodni, (vitatkozni, székeket egymás fején széttőrni és hasonlók) hogy ez még belefér az őslénytanba? Elvége K. sz. e. pár ezer éves dolgokról is szót szoktunk ejteni.
Acuetzpalin Hodari Nundu alkotása


Új média agyrém a Wight szigetnél
Szóval megint Tyrannosaurus-hoz kellett hasonlítani aminek a rendszertana se biztos. (Metriacanthosauridae-nak sejtik nem hivatalos forrásból.)
Az új fajból 4 csigolyát tártak fel, ezek alapján 115 millió éve élt a kréta korszakban és kb. 4 m hosszú volt. A neve Vectaerovenator inopinatus lett. Csigolyái között (nyaki, hátulsó, és farki részén) nagy légterek vannak, innen a neve is. Ezen légzsákok a tüdő segítői voltak, melyek segítettek a hatékony légzésben, és könnyebbé is tették a csontokat. A csontokat 3 különböző periódusban fedezték fel 2019-ben. Elsőnek Robin Ward járt a családjával a szigeten, mikor megtalálta az első fosszíliát, majd James Lockyer talált még egyet, és később Paul Farrell kavicsrugdosás közben talált rá egyre. A legkülönlegesebb, hogy ezen a részen ritkán találnak dinoszaurusz csontokat. Valószínűleg az állat tetemét a víz ide mosta, ahol később lerakódott, és fosszilizálódtak a csontjai.

Forrás:


Az ősi hódok élelmiszer szerzés gyanánt vágtak ki fákat, nem gátépítés miatt, derült ki a legújabb kutatásokból
A Dipoides genusz 4 millió évvel ezelőtt élt tagjainak lekerekített fogaik voltak, nem négyzetesek, mint ma élő társaiké. Kanadai, egyesül államoki, és egyesült királysági kutatók szerint ez közrejátszhatott abban, hogy a fákat nem a gátépítés miatti kényszerből vágták ki, hanem élelmiszer begyűjtésére. A ma élő hódoknak nagy szerepük van a környezet alakításában. Így a kimondottan fával táplálkozó ősi genusznak, még nagyobb volt. Tessa Plinth megjegyezte, hogy az egykori melegebb időszaki sarkvidéki környezet jó bepillantást jelent arra nézve, hogy a globális felmelegedés mivé fogja változtatni azt. A csoport szerint a "favágás" és a fás szárú növények fogyasztása több mint 20 millió éven át is tarthatott. "Ezekből az eredményekből megismerhetjük a jelenlegi éghajlati és környezeti változások potenciális hatásait a Földre nézve, és előre láthatjuk például, hogy ki marad életben és ki nem.” Mondta Dr. Fred Longstaffe.
Luke Dickey alkotása

Forrás:


Észak amerikai hüllők egy dél-walesi szigetcsoporton
Egy új tanulmány törpe méretű gyíkokról számol be Dél Wales-ben, amik 205 millió évvel ezelőtt éltek és rokonságban állnak 15 millió évvel azelőtt élt dél-amerikai fajokkal. A több ezer fosszíliát nagyon óvatosan kellett vizsgálniuk, de nem is ez volt a legnehezebb, hanem az, hogy legtöbbjük még köröm méretet sem éri el. 205 millió évvel ezelőtt a késő triászban még nem nyílt meg az Atlanti-óceán, de már elkezdte szétválasztani Európát Amerikától. A kutatók nagyon meglepődtek, hogy rokon fajokat találtak, de ahogy elmondták nem meglepő, hisz akkoriban New York és Dél-Wales csak egy ugrásra voltak. A szigeteken csak kisebb testméretben tudtak túlélni ezek a fajok, ezért zsugorodni kezdtek. A ruthin szigeti gyíkoknál megfigyeltek egy új fajt, a neve Smilodonterpeton ruthinensis lett, és még 3 másik kis gyíkot, melyek a Procolophonidae csoportba tartoznak. Más állatok is éltek itt, mint például egy karcsú krokodilszerű gyík, 3 tuatarához kapcsolódó „gyík” (gyakorlatilag nem gyík, mert a gyíkok Squmata-k) és egy furcsa, növényevő, a Tricuspisaurus thomasi.
Forrás:
https://phys.org/news/2020-08-ancient-north-american-reptiles-island.html https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0016787820300365 - Late Triassic island dwarfs? Terrestrial tetrapods of the Ruthin fissure (South Wales, UK) including a new genus of procolophonid


Egy neolit vadász-gyűjtögető kettős sírja
Lettországban a zvejnieki-i temető kb. i. e. 7500–2600 között volt használva. A férfi és női kettős temetés újra elemzése azt mutatja, hogy a nő lábrészén lévő egyedi dísz nem madárcsontból készült, mint régebben gondolták, hanem fosszilis tengeri liliomból.

Forrás:


Palaeoloxodon fajok sokszínűsége, és történetük
A Palaeoloxodon genusz tagjai elég érdekes csoportba tartoznak, mivel közöttük találhatjuk a Földön valaha élt egyik legnagyobb szárazföldi emlőst is, emellett Afrikától kezdve Európán át Ázsiáig szinte mindenhol megtalálták a maradványaikat, azonban a szakértők nincsenek tisztábban azzal, hogy mennyi faj hogyan és miként népesítette be pontosan ezt az eléggé nagy kiterjedésű területet. Steven Zhang doktorandusz hallgató olasz és spanyol kollégáival összefogva elhatározták, hogy ezeket az égető hiányosságokat a genusz képviselőinek koponyaalakjának tüzetesebb átvizsgálásával fogják eltüntetni. Ez azzal támasztják alá, hogy eme állatok koponyájának a felszínén egy „csonttaréj" megy körbe, ami plusz izomtapadási helyként szolgálhatott. Ennek a csonttarajnak a változását nézték meg a kutatók, hogy mekkora eltérést tudnak mutatni az egymástól térben, és esetleg időben is távol élő fajok.
Steven kollégáival ezen módszert használva arra jutottak hogy 1 millió és 400 ezer évvel ezelőtti időintervallumban 4 faj fejlődhetett ki biztosan az óvilágban, és lehetséges hogy még 2 faj is ebben az intervallumban alakult ki. A legkorábbi Palaeloxodon fajok Afrikában jelentek meg, ott ahol ma a legközelebbi rokonaik élnek. Afrikától kezdve a Japán-szigetekig eljutottak, északon egészen London magasságáig elterjedtek, amit a híres trafalgar téri leletek alá is támasztanak. Az Európába érkező Palaeoloxodon-ok a korábban ott élt fűevő mamutokkal való versengést elkerülve szakítottak a fűevéssel és lombevő életmódra váltottak át. Ezen feltételek miatt volt az, hogy minél keletebre élt egy faj, annál nagyobb és látványosabb volt a koponyájukon lévő csonttaraj. A kutatók szerint a Palaeoloxodon recki élt a legkorábban (780 ezer évvel ezelőtt) Afrikában, és a Közel-Kelet területén. Az idő haladtával szétterjedt Európában, ahol a Palaeoloxodon antiquus fejlődött ki belőle. Indiában a recki-ből a titán Palaeoloxodon namadicus alakult ki, ami a Távol-Keletig eljutva közvetlen előd volt a Palaeoloxodon naumanni számára.
Hsu Shu-yu alkotása

Forrás:
Új dinoszaurusz faj fosszíliáit tárták fel Kelet-Kínában
Zhucheng városánál A faj egy Ankylosauria, ami a Sinankylosaurus zhuchengensis nevet kapta. Az új faj növeli az ismert dinoszaurusz fauna diverzitását a környéken a campania időszakból. Az eredményeket a Kínai Földtani Közlöny tette közzé.
"cisiopurple" alkotása
Forrás:


429 millió éves megőrződött Trilobita szemet találtak Csehországban
Az Aulacopleura koninckii szeme szépen megőrződött és azt mutatja, hogy a mai legyekhez hasonló összetett szemük volt. Sőt ezek a trilobiták átlátszóak is lehettek. A modernszerű szemek segítségével a kutatók jobban lemodellezhetik az élőhelyüket, így valószínűleg jól megvilágított, sekély vizekben éltek, és a nap folyamán voltak aktív.

Forrás:


Tökéletesen megőrződött 14 000 éves „kölyökkutya” testet találtak orosz kutatók és meglepetést a gyomrában
2011-ben találták meg a testet, aminek gyomrában az utolsó vacsorája is megvan. Eleinte barlangi oroszlánnak hitték, de a legújabb genetikai vizsgálatok gyapjas orrszarvúnak azonosították be. És mivel a kutyus 14 000 éve pusztult el, illetve az orrszarvúk 14 000 éve halhattak ki, nagy valószínűséggel az utolsók egyikét falhatta fel.
Megjegyzés: Forrás a puppy szót használja ami kölyök kutyát jelent, ám ugye nem kutyáról van szó. Használják más kutyafélékre is.

Forrás:


Spartak és fajtársai
Spartak egy fiatal barlangi oroszlán (Panthera spelaea) volt. Videó alább megtekinthető róla. Új genetikai vizsgálat alapján melyet 31 minta alapján végezte a barlangi oroszlánoknak legalább két alfaja volt mely morfológiai vizsgálatok alapján már sejthető volt. Egyik alfaj Beringia területén élt. Beringia-hoz tartozik Alaszkából és Ázsiából terület, illetve a napjainkban víz alatt lévő egykori Bering-földhíd. A második alfaj pedig Nyugat-Eurázsiában élt. Továbbá már biztosan kijelenthető, hogy a P. spelaea külön álló faj a P. leo-tól, tehát a ma ismert oroszlánoktól. Több megfagyott barlangi oroszlán kölyök is van. Felnőtt egyedek szőre különbözik a oroszlánokétól, köszönhetően az eltérő klímának. Ellenben még a kicsik szőre ekkora mértékben még nem.
Leogon alkotása
Forrás:
https://www.nature.com/articles/s41598-020-69474-1 – Early Pleistocene origin and extensive intra-species diversity of the extinct cave lion
https://link.springer.com/article/10.1134/S0012496620030011 - First Description of the Fur of Two Cubs of Fossil Cave Lion Panthera spelaea (Goldfuss, 1810) Found in Yakutia in 2017 and 2018


Mindig van egy nagyobb hal: „megapredáció”
És mivel az Ichthyosauria-k Tetrapoda-k, így izmos úszójú halak… igen az ember is „hal” lényegében.
Kis felesleges kitérő után lássuk a 240 millió éves lényeget. A kínai Guizhou tartományban feltártak egy túl torkos Ichthyosauria-t. Az állat 5 méteres volt halálát a nagy szája okozta, révén egy 4 méteres Thalattosauria-t akart megenni. Ha felnőtt állat lett volna a Guizhouichthyosaurus tangae, akkor a 4 méteres Xinpusaurus xingyiensis nem akadt volna így a torkán. Révén a G. tangae 10 méteresre is megnőhetett.
Xinpusaurus még élt mikor a Guizhouichthyosaurus bekebelezte ellenben a farka hiányzik az állatról. Szerencsére pár méterrel odébb megtalálták. Lehetséges, hogy képes volt a farkát levetni, hasonlóan itt írtakhoz. Természetesen felvetült, hogy a leletegyüttes úgy jött létre, hogy a két állat egymástól függetlenül halt meg és egymásra… egymásba kerültek....
Közhiedelemben él az Ichthyosauria-król az a kép, hogy halakkal és lábasfejűekkel táplálkoztak, elvégre olyanok, mint a delfinek. Tény, hasonlóak, ellenben hüllőkről és nem modern korunk emlőseiről van szó. Régebben olyan feltételezés is volt, hogy a krétakori kihalásukat a válogatós étrendjük okozta. Krétakor közepén élt Platypterygius gyomrában tengeri teknős fiókát és madarat (Nanantius) is találtak. Kora jurai Temnodontosaurus pedig más Ichthyosauria-kat mint Stenopterygius is felfalt. Ez a kép, hogy mi emberek békésen úszkálnánk az Ichthyosauria-k mellett, mint a mai delfinek és cetek mellett eléggé téves. Nagyobbak szájában csak hamar eltűnnénk.
Forrás:
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2589004220305344 - Evidence Supporting Predation of 4-m Marine Reptile by Triassic Megapredator
Bejegyezte: dátum:
Címkék: , , , , , , , , , , , , ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)