"Rövid hírek" 14.

Újabb hírcsokor, szokásos "random" hírekkel. Most van némi törlesztés is év elejéről. Mondjuk egy kiemelendőbb hír van a Pterosauria-kkal kapcsolatban. Illetve kettő figyelemre méltóbb, egy Itáliából és egy ami érinti kicsit hazánkat is.
Mondjuk igazából mind figyelemre méltó....

Luchibang, Joschua Knüppe alkotása

Újabb rákos dinoszaurusz

Ezúttal Centrosaurus van terítéken osteosarcoma-val. Ez a daganat fajta a csontállományt termelő sejtek elbuljánzását jelenti. Ember esetén főleg növésben lévő fiataloknál jelenik meg. A csontrákos állat 76 millió éve élt az észak-amerikai Dinosaur Park Formációban. Elsőre furcsán töröttnek vélték a csontot, ám kiderült, hogy a fent említett rákban szenvedett az állat, eredményeiket a The Lancet Oncology-ban tették közre.

Rák nem modern korunk betegsége. Mint látható millió évekkel ezelőtt is jelen volt. Legyen az Hadrosauridae  vagy 240 millió éves Pantestudines (Ami nem teknős, csak mi rontottuk el.)

Forrás:

https://www.thelancet.com/journals/lanonc/article/PIIS1470-2045(20)30171-6/fulltext - First case of osteosarcoma in a dinosaur: a multimodal diagnosis
https://twitter.com/DavidEvans_ROM/status/1290437255207755777

Deinosuchus rendezés

Újra rendszerezték az ismert egyedeket és beható filogenetikai vizsgálatot végeztek. Ez alapján van egy új faj, egy régebbi pedig kétségessé vált. A genus a felső kréta campaniai időszakában élt ismereteink szerint. Továbbra is, sőt biztosabban aligátorféléről van szó.

Deinosuchus hatcheri a típus faj hiányos, így célszerű új típus fajt a D. riograndensis-t használni. Új faj a Deinosuchus schwimmeri melybe bekerültek az eddig D. rugosus-ként kezelt egyedek. D. riograndensis és D. schwimmeri egy időben éltek, ám más területen. D. hatcheri még érvényes külön fajként, révén ez a faj élt előbb, csupán csak nagyon hiányosak a leletek.

Forrás:

https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/02724634.2020.1767638 - A systematic review of the giant alligatoroid Deinosuchus from the Campanian of North America and its implications for the relationships at the root of Crocodylia

Pterosauria-k majdnem Dinosauria-k?

Jött egy méretes elemzés a Pterosauria-k családfájáról. Eddig is voltak, ellenben leginkább szűk rokonságra szorítkoztak ezek. Most számos más Avemetatarsalia-t, köztük dinoszauruszokat is bevontak ebbe, hogy még nagyobb rálátás lehessen a képre. Számos pteroszaurusz csoport lehet nem érvényes, mások pedig érvényt kaptak. Viszont ami a lényeg, hogy lehet a Pterosauria-k valójában Dinosauromorpha-k. Nem lesznek ettől még dinoszauruszok, mert pár rendszertani kategória még elválasztja őket, sőt nem véletlen nem sorolják őket ide. Újabb sőt; a tanulmány is jelzi, hogy ez nem biztos.

Utóbbi időben blog bejegyzéseinél párszor volt jelezve, hogy az őslények rendszertana nagyon nincs kőbe vésve. Még ilyen nagy csoportok esetén sem. Így ezt az új dolgot se vegye senki biztosra, ám az eddig megszokottat se.

Forrás:

https://peerj.com/articles/9604/ - Testing pterosaur ingroup relationships through broader sampling of avemetatarsalian taxa and characters and a range of phylogenetic analysis techniques

Tethyshadros insularis

Bazális Hadrosauroidea-ról beszélünk, mely 70 millió éve élt az európai sziget világban. Leleteit az itáliai Triesztnél találták. Publikáció érdekes következtetéseket von le az állattal kapcsolatban. Két példány anatómiája valamelyest eltér, ez lehet akár azért, mert egyik hím, másik nőstény, ám lehet idő vagy területbéli eltérés miatti populációk közti különbség is. Vagy természetesen az, hogy eltérő korúak, eltérő fejlettségűek.

E mellett az állat méretének újra becslése alapján testhossz úgy 3-4 méteréből 56% volt a farok. Mely rokonaihoz képest elvékonyodott. Ez izomzatra, járásra (mely végtagokon meg is látszik), nemiszervekre és vízkiválasztásra is kihathat. Lehetségesen jobb volt a bélsárból való víz visszanyerésének aránya az állatnál. Illetve lehetségesen több tojást is rakhatott, mint más hasonló állatok. Ezek a jegyek összhangban vannak azzal, hogy az egykori élőhelye száraz karsztos terület volt. Ezzel beindítva egyesek fantáziáját, mint pl. általunk képeit gyakran használt Hodari Nundu-ét is. Övé az utóbbi kép.

Forrás:

https://riviste.unimi.it/index.php/RIPS/article/view/14075 - THE UNUSUAL TAIL OF TETHYSHADROS INSULARIS (DINOSAURIA, HADROSAUROIDEA) FROM THE ADRIATIC ISLAND OF THE EUROPEAN ARCHIPELAGO 
https://twitter.com/HodariNundu/status/1291122107523272704

Luchibang második egyede nem hivatalosan?

Beszámoltunk az állat felfedezéséről, úgy tűnik van belőle még egy egyed.

David Hone blogján számol be ennek lehetőségéről. 10 éve több leletet egy kis privát múzeumba vittek Liaoning-ba. Lehetősége volt rálesni a leletekre, de a leletek hivatalosan nem voltak tanulmányozva. Illetve megemlíti, hogy vannak pletykák más Istiodactylidae maradványokról hosszú lábbakkal melyek így lehet Luchibang-ok. David Hone fejtegeti a kép alapján mik alapján lehet Luchibang, de figyelembe veszi azokat a dolgokat is amik nem stimmelnek. Ezek forrása lehet rossz preparálás, lelet kiegészítése, illetve ha eredeti részek, akkor jobb esetben egyedek közti eltérés. Illetve nem veti el teljesen, hogy különböző pteroszaurusz fajokat ollóztak össze, bár valószínűtlennek tartja. Eddigi ilyen hamisítványokhoz képest ha ez az lenne, akkor a minősége kimagasló.

Szóval magángyűjteményben lehet ott csücsül már jó ideje egy Luchibang. Viszont biztosat hivatalos (és nem fotó alapján való) vizsgálatig nem lehet mondani.

Forrás:

https://archosaurmusings.wordpress.com/2020/08/07/a-second-specimen-of-luchibang/

„Új” Tanystropheus faj

Annyira nem új. Megosztottuk a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció megosztását az Origotól. Médiás cikkben szó van arról, hogy vagy 100 éve vita tárgya a vízi vagy szárazföldi életmód, ám végül az utóbbi lett reálisan elfogadva külföldi kutatások által. Mondta elvileg Ősi Attila az Origonak. Kicsit rosszkor lett ez a magyar őslénytani hír időzítve, mert kijött egy új kutatás a Tanystropheus-ról.

Első sorban leletek újbóli megvizsgálása után a T. longobardicus fiatal egyedeinek hitt példányok új fajként kezelhetőek T. hydroides néven.

Másod sorban pedig az állat életmódja. Valóban nem túl áramvonalas, nem lehetett túl jó úszó. Viszont a publikáció konklúziója, hogy aljzaton haladva kaphatta el a halakat, vagy várhatott türelmesen, hogy közelbe kerüljön egy hal. Ha nagyon spekulálni szeretnék: Egyes teknősökhöz hasonlóan a nyelve kukac formájú lehetett, ezzel az éhes halakat lépre csalva.

Az Origos cikk 07.31.-én jött ki. A publikáció pedig 08.06.-án. Hibázott-e a magyar szakember? Szerintem nem. Lehet nem tudott az akkor még csak hamarosan publikálásra kerülő tanulmányról, ő az addigi anyagok alapján dolgozott és nyilatkozott. Hasonló esett a Theropoda-k foga alapján való rendszerezés tanulmánya, a publikáció kijötte után jött egy másik ami ellentmondott neki helyenként elég erősen.

 Emma Finley-Jacob alkotása

Forrás:

https://twitter.com/NatSciNMS/status/1291404343900606466
https://www.cell.com/current-biology/fulltext/S0960-9822(20)31017-4 - Aquatic Habits and Niche Partitioning in the Extraordinarily Long-Necked Triassic Reptile Tanystropheus

Új soksörtéjű Canglangpu Formációból

Annelida-k vagyis gyűrűsférgek diverz csoport, földigilisztától kezdve soksertéjűeken át ecsetférgekig. Evolúciójukról mégis keveset tudni. Hiányos és ellentmondásos leletek/vizsgálatok miatt. Kambriumból ismert fajok szűrögető életmódot folytattak. Az új Polychaeta-t (soksörtéjű féreg) kora karbonból a Dannychaeta tucolus névvel illették. Állat a vízből nyerte a táplálékát, veszély esetén visszahúzódott az aljzatba.

Forrás:

https://www.nature.com/articles/s41586-020-2384-8 - A Cambrian crown annelid reconciles phylogenomics and the fossil record
https://twitter.com/Cambriannelids/status/1271010136715395072

Tyrannosaurus növekedés

Elég méretes tanulmány jött ki a Tyrannosaurus rex egyedfejlődéséről. Eddigi kutatások alapján is tudtuk, hogy pl. a fiatalabb egyedeknek több foga volt, mint az idősebbeknek. Illetve őslénytanban járatosabbak számára ma már evidencia, hogy a fiatal egyedek nyúlánk, agilis, gyors állatok voltak, míg a felnőttek már robusztusak és jóval lassabbak. E mellett érdekes mód az derült ki, hogy sokkal gyorsabban növekedtek a legközelebbi rokonokhoz mérten is. Tyrannosaurus koponyája drasztikusan 13-15 éves korban változott meg, a közeli rokonok esetén 15-18 évről beszélhetünk.

Facebookos oldalunkon volt már hír, hogy a növekedési ráta függhetett a táplálék mennyiségtől. A méret és sexuális érettség két külön tényező lehetett. Állat körülményektől függően növekedhetett, majd fix életkorban az ivarérettséggel a ismét változásokon esett át a hormonháztartás változása miatt. Növekedési sebesség 18-28 éves korban drasztikusan lecsökkent.

Forrás:

https://peerj.com/articles/9192/ - A high-resolution growth series of Tyrannosaurus rex obtained from multiple lines of evidence 

Madarak intelligenciájának eredete

Elég nagy hiba volt tőlünk is az, hogy a nem madár Dinosauria-k intelligenciáját a mai dinoszauruszok alapján próbáltuk megbecsülni. Valóban egyes madarak intelligenciája nem marad el, sőt helyet követel a dobogó második fokán a különböző főemlősök és cetfélék közt. Igen, ha Koko nevű gorillát nézzük, akkor ő neki első helyen kellene lennie, révén emberi rendszerben mérhető IQ-ja volt és elég sok emberénél többel rendelkezett.

Madarak képesek megoldani feladványokat, előre gondolkodni, tervezni, eszközöket használni, azokat karbantartani sőt bizonyos esetekben eltanulni szavakat szerencsés esetben helyes jelentésükkel együtt és ezt kommunikációra használni az emberekkel. Ám honnan ez az intelligencia?

Daniel Ksepka és csapata 2000 madár és nem madár dinoszauruszból álló mintahalmazt elemzett. A madarak túlélték a K/T eseményeket és gyorsan ismét nagyon diverz, vagy inkább még diverzebb állat csoporttá váltak. Az agy magasabb fejlettsége is K/T esemény utánra tehető. Ennek pontos oka nem ismert, hogy miért a kihalás után gyorsult fel a madarak intelligenciájának fejlődése. Feltehetően ahhoz lehet köze, hogy a kihalás, illetve utána olyan időszak volt melyben a környezeti tényezők gyakran és kiszámíthatatlanul változhattak.

Forrás:

https://paleonerdish.wordpress.com/2020/04/24/the-evolution-of-the-avian-brain-after-the-k-pg-mass-extinction/

https://twitter.com/WitmerLab/status/1270033348279308289