Az Atopodentatus unicus első ránézésre úgy néz ki, mint a legtöbb korai Sauropterygia (pl. Nothosaurus).
Megfigyelhető rajta a hosszúkás, zömök vidraszerű testfelépítés, a viszonylag hosszú nyakkal és az úszóhártyás lábakkal együtt. Ám a fejét, azon belül is az állkapcsát megnézve hamar rájövünk, hogy ez az állat semmilyen más hüllőhöz nem hasonlítható.
A Sauropterygiákon belüli besorolása egyenlőre vitatott, ám szerintem most nemis ez érdekel minket, hanem maga az állat feje.
Az őshüllő arca első ránézésre pont olyan, mint amikor egy rajzfigurát orbitálisan pofán vágnak vagy ha egy a falnak megy arccal. Az állkapcsai úgy tűnik lefelé ívelnek, valami hasonló profilt láthatunk egyes szilás ceteknél. Állkapcsai tele vannak apró, tűhegyes fogakkal, ezzel olyan mintha ha a fogas változatát látnánk egy szilás cetnek. Eredetileg úgy gondolták, hogy az alsó állkapocs szélesebb lehetett, nagy lapátszerű formát eredményezve, s az üledék súlya alatt szétnyomodótt, ám erre semmi se utal a fosszíliákból. Oldalról nézve a "maxilla" egy L alakot idéz.
Ám ami további furcsaságokat okoz, az a kettős "premaxilla" amik rozmár agyarhoz hasonlóan állnak lefelé, az alsó állkapocs vonalát követve. Továbbá eme premaxillák belső oldalai is kivoltak bélelve fogakkal. Mégis mire lehetett jó egy ilyen első ránézésre teljesen haszontalannak tűnő struktúra?
Az egyik elmélet szerint az akkori Tethys tengeriben élő planktonikus algák és ráklárvák vízből történő kiszűrésére lehettek alkalmasak, mint ahogy a ma élő sziláscetek szilái. Egy másik szerint a homokban élő apró élőlények előkotorása volt a szerepük.
A magyar származású Julius Csotonyi paleoművész illusztrációja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése