2026. augusztus 23., vasárnap

Hibák vagy sem 2

Itt az ideje, hogy újabb hibák vagy sem cikket megalkossam. Ám ezúttal nem a Jurassic franchisera lesz kihegyezve, noha lesz onnan is pár téma. A cikk címe nem csak azért ez, mert mások által elkövetett hibákon akarok rugózni, hanem saját tévedéseimet, mulasztásaimat és így hibáimat is korrigálni szándékozom. Ha olyan volt a cikk témája, akkor korábban is megtettem már ilyeneket. Ebből a cikkből egy téma kimaradt, révén külön cikket fogok neki szánni. Még szomorúbb, hogy a cikk készülte folyamán, mondjuk úgy hogy élőben szembesültem az interneten lévő adatvesztéssel. Ám kezdjük azzal ami egy időben elég népszerű dolog volt, mára viszont eltűnt.

 

Barlangi/sztyeppei/eurázsiai oroszlán... három a magyar igazság, még egy negyedik név kellene. PaleoPete alkotása.


Medulláris csont eltűnése a nemi dimorfizmusból

Mivel kálcium szükséges a tojáshéjhoz, ellenben a tápcsatorna nem képes annyit és olyan sebességgel kivonni a táplálékból, mint amennyi szükséges a tojás képzéshez, így a tojók előre kálciumot raktároznak. Ideiglenes csontszövet a csontok belsejében képződik, csökkentve a velőüreget. Szóval amelyik nem madár dinoszaurusz rendelkezett vele, akkor az nőstény. Egyértelmű, nem? Hát nem.

Eleve, ha nincs medulláris csont, attól még a példány lehet nőstény, hisz ha a tojás termelés/rakás után halt meg, akkor nem lesz neki. Szintén nemi érés előtt nincs. Ellenben betegség is előidézheti medulláris csonthoz hasonló csontszövet létrejöttét, illetve ha az állat sok kálciumhoz tud jutni, vagy jó a tápcsatorna kálcium felszívó képessége, akkor is kialakulhat. Magas ösztrogén (és hím hormonok hiánya) a hímeknél is kiválthat medulláris csontszövet kialakulást. Here daganatos hullámos papagájoknál is jelen van a medulláris csont. (Vizsgált 21 hímből 7 példány volt here daganatos és mindegyiknél volt.)

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy számos dinoszaurusz klád nem rendelkezett meszes héjú tojásokkal. A meszes héj egymástól függetlenül többször is kialakult. Ráadásul medulláris csontot találtak Pterosauria-knál is, miközben ők szintén lágyhéjú tojásokkal rendelkezhettek inkább.

Medulláris csont csak akkor van, ha tojás termelés előtt áll az állat, ellenben sérülés, betegség és hormon zavar is kiválthatja a szövet létrejöttét, így a medulláris csont alapján nem lehet biztosan kijelenteni, hogy az állat hím vagy nőstény volt-e.


Hyoid bone vagyis nyelvcsont a Dinosauria-knál

Ahogy a gastraliumot folyton lehagyják a dinoszaurusz csontvázakról, így a nyelvcsont is mindig elvész? A helyzet az, hogy igen. Scott Hartman két képével jól szemléltethető milyen amikor berajzolásra kerül és milyen amikor nem. A MOR 693-as Allosaurus-nak például sérülten is, de megmaradt. Ellenben nagyon gyakran nem marad meg ez a csont és a pontos helye is kérdéses. Arról nem is beszélve, hogy a különböző fajoknak jelentősen eltérő volt, illetve madarak és krokodilok révén tudjuk, hogy jelentősen eltérő van az Archosauria-kon belül. (Lásd a fekete hátterű képet egy 2018-as publikációból.)

Tehát gyakran azért nem kerülhet ábrázolásra, mert nem ismert az adott állatnál, esetleg hiányos és a pozíciója is kérdéses, de sajnos máskor az alkotó teljesen el is felejtheti, hogy ilyennel rendelkeztek ezek az állat, mint a szemet körülvevő csont gyűrűt is gyakran lehagyják.

 


A kígyók azok Mosasauria-k mítosza

Egy időben felkapott dolog volt pár embernél az, hogy megvan arra az esély, még ha kevés is, hogy a kígyók Mosasauria-ba tartoznak. Jelenleg a Mosasauria-n belül csak Mosasauroidea-k ismertek, hisz nem igazán tiszta még e pikkelyes hüllők korai evolúciója. Az elképzelés az, hogy ha helyes a kígyók vízi életmódú eredete, akkor nem kizárt, hogy olyan állattól erednek mely egy nem mosasauroidea Mosasauria. Ennek az oka, hogy noha a Mosasuroidea-k úgy írhatóak le nagyon egyszerűen, hogy “tengeri varánok”, valójában a kígyókkal állnak sokkal közelebbi rokonságban.

Sikerült egy 1999-es médiás hírt találnom ahol gyakorlatban az van, hogy a kígyók óriás tengeri varánoktól származnak. Cikk további része alapján konkrétan a már tengerhez teljesen alkalmazkodott Mosasauroidea-kra utalnak. Sajnos egyre kevesebb régi oldal elérhető, szóval imvol a kép a cikkről, ha eltűnne… Tudjátok mi a vicces? Már nem elérhető, eltűnt. Webarchiválókban meg csak konkrét linkkel lehet keresni. Feltéve, ha archiválva lett az adott oldal. Nos ez nem lett archiválva sem. Technikailag hajszálon múlott, hogy egy paleontológiai mítosz eredete elvesszen? Meglehet. A képet ‘26 január 19.-én lőttem, a linket ‘26 augusztus 20.-án ellenőriztem. Álljon itt a jegyzőkönyv kedvéért. Mivel az oldal nem él, így már csak én beszámolom van a cikkben lévő linkről. Hivatkoztak a Nature-re, de jó újságíró szokás szerint, ha van is forrás és még linkelve is van, akkor a főoldalra visz, nem pedig a tényleges forrásra.

 


Ennek ellenére meglett a publikáció és mint látható a másik képen közös ősről van szó. Valóban az abstractban pl. fogalmaznak, úgy, hogy a Mosasauria-k köztes állapot lehetnek a kígyók és a többi gyík közt, de két mondattal később közös ősről van szó. A száj felépítéséről van szó, hogy a Mosasauria-ké beilleszthető kígyók és a többi Squamata közé, de ténylegesen nem őseik a kígyóknak, hisz a kígyók és Mosasauria-k közös őstől származhattak.

Szóval én nem találtam olyan publikációt ahol a kígyókat Mosasauria-k közé sorolták volna. De mivel a Mosasauria-k korai evolúciója nem ismert, így nem kizárt, hogy felfedezésre fog kerülni olyan nagyon kezdetleges Mosasauria mely még csak félvízi volt, inkább lábakkal, mint uszonyokkal és a különböző rendszertani elemzések kihozzák, hogy bizony ez a jószág a kígyók ősei is és nem csak a Mosasauroidea-ké. Még egyértelműen lábakkal rendelkező nem mosasauroidea Mosasauria-k elvben vannak. A Pontosaurus és Coniasaurus lehetséges, hogy kezdetleges Mosasauria-k. David J. Gower és Hussam Zaher a “The Origin and Early Evolutionary History of Snakes” c. ‘22-es könyvében értekezik erről elvileg. (Nem rendelkezem a könyvvel, ezért csak feltételes mód.)

Szóval a kígyók mint Mosasauria-k nem helyes, ahogy utána sikerült néznem az alapján sosem volt ez hivatalosan felvetve, ellenben őslénytanban volt már jó pár meglepetés, így legalsó fiókban elfér ez a felvetés.


Solo az afrikai vadkutya

A dualista zsarnokok cikkben lett volna ennek a helye, de az egész életemből kimaradt ennek a nőstény afrikai vadkutyának a története. Nem sikerült megtalálnom online, de egy egész dokumentum film is készült róla.

A lényeg, hogy a nőstény vadkutya magára maradt. A falka apránként felemésztődött, az utolsó két hím magára hagyta. Idővel összeállt egy fiatal foltos hiénával. Ha ez nem lenne elég, fiatal panyókás sakálokat kezdett el nevelni. Három, egymással rivalizáló, sőt egymást megölő faj tagjaiból épült fel a falka.

Mit jelent ez annak a cikkemnek függvényében mibe bele kellett volna írnom? Daspletosaurus és Gorgosaurus együttműködések lehettek annak ellenére, hogy ezen állatok saját fajtársaikat is megehették. Sőt ez akár tovább ragozható is lehet, hogy mondjuk Latenivenatrix/Stenonychosaurus is részt vett ebben. Persze ezen dinoszauruszok agya merőben másképpen épült fel, mint az emlősöké, sőt mint a mai madaraké. Nem tudjuk, hogy értelmi képességeik milyenek voltak, nagy eséllyel inkább hüllő szerűek, szóval ridegek. Csak ahogy írtam abban a cikkben, volt rá példa, hogy krokodilok megmentettek egy kutyát más kutyáktól, vagy ott van konkrétan Pocho. 

 


Macrauchenia ormány kérdése

Amikor kommentre olyan választ adok amiben olyan háttérmunka van mire sok “tartalom készítő” nem képesek, vagy lusták, illetve “jól van az úgy, sok hülyének az is jó” a hozzáállásuk. Szóval ne vészen el az infó a Facebookos oldalon.

Mára már kb. minden hozzáértő elhagyja az ormányt. Eleve mért kapott ormányt? Sauropoda-k esetén is volt ormány felvetés, de elég hamar elhalt. Macrauchenia orrnyílása annyira fent volt, mintha egy cet vagy Sauropoda lenne. Ráadásul ott van a többi Macraucheniidae is. Szárazföldi emlőshöz képest abnormális helyen van az orrnyílás.

2018-as publikáció alapján nincs nyoma, hogy ormánya lett volna. Ellenben jávorszarvashoz vagy szajgához hasonló ajak-orr képlete lehetett. Mivel a jávorszarvas viszonylagosan nedves, mocsaras élőhelyeket részesít előnyben, a Macrauchenia viszont nem ilyen élőhelyeken élt nagy részben, ezért más funkciója lehetett, mint plusz levegő kapacitás víz alá merülés esetén. Szajga számos eredeti élőhelye hónapokig mocsár volt, de nyár végére kiszáradt. Szóval a szajgát gondolják releváns példának. Vagyis a furcsán nagy orrban megragad a por és nem jut le a tüdőbe. 

 


Igen a kommentem szövegét enyhén módosítottam, ha feltűnt az jó pont. Annyival még kitoldanám, hogy én a szajga esetén is ormányt szoktam mondani, de ez helytelen. Az nem ormány. A Pampas játékkal meg nem tudom mi a helyzet. Ez a modell abból lenne és a Digital Duck készítette. Ő jelenleg a Prehistoric Kingdom csapatának a része. A koponyás képet Ivan Iofrida készítette.

Fő témához még annyit tennék, hogy a Macrauchenia fura orrnyílására ez sem rendes magyarázat. Akár teljesen más is lehetett az orra, csak annyi, hogy szajga és jávorszarvas amire legjobban hasonlít.


Kérges láb

Megannyi apróság van egy őslény ábrázolásánál mit sokáig a profik is elronthatnak. Egyszerűen csak senkinek sem tűnik fel sokáig. Ilyen pl., hogy mikor ül az állat a lábának egy része a talajjal érintkezik ugyebár. (+ más testfelületek) Futómadarak esetén elég érdekes pikkelyeket találni ezen a felületen, nem véletlenül. Emlősöknél szintén a talajjal érintkező felületek gyakran másabbak, bőr megvastagodottabb lehet.

Riamus képe a szemléltető, hogy egy Theropoda-nál hol kellene “kérgesebb” bőr/pikkelyek.

 


 

Most milyen oroszlán?

Az anyag sztyeppei oroszlán csontsérülésről szól. Ellenben az állatra hivatkoznak eurázsiai oroszlánként. Én korábban a Panthera leo persica-ra hivatkoztam többször eurázsiaiként, mivel a sztyeppei kihalásával átvette a helyét pl. hazánkban is. Ezért én eurázsiaiként kezdtem el hívni, erre ebben az anyagban a Panthera spelaea van így nevezve.

Szóval meglehet, hogy hibát követtem el. Ám így a P. spelaea három névvel is rendelkezik.


Pteranodon jelentése: szárnyas fogatlan

Akkor mért ad mindenki fogat a csőrébe, ha még a neve is az, hogy nincsen foga? Hm? Nincs ott valami élből elrontva amikor filmben, játékban, stb.-ben szereplő Pteranodon csőrében fogak vannak? Béka DNS, persze a legjobb magyarázat. Jurassic világában nem kritizálnának a paleontológusok egy ilyen dolgot több száz ismert fosszilis pteranodon példánnyal a hátuk mögött? Jurassic széria esetén a probléma már a JP3-ban megtalálható. Amikor a lény dizájnoló megkapja, hogy tervezze meg a Pteranodon dizájnját és egy “semmit” alkot, de fogakat ad az állatnak, akkor az illetékes artiszt eléggé nem ért az őslényekhez, sem a mai állatokhoz, sőt kreativitása sincs, egyszóval alkalmatlan a munkára. Ám láthatóan alig zavar valakit. (A gond ott is előjön, hogy a JP3-as változat nekem is jobban tetszik, mint a JW-ben látható.)

No de, mivel lehetne kiváltani a Pteranodon-t, úgy hogy az alap forma megmaradjon, tehát a fejdísz és még fogai is legyenek? Két példát hoznék. Noha kisebbek a Pteranodon-nál lehet megnőhettek annak méretére. Az első a Ludodactylus mely egy példánya ismert, egy növényi darab ékelődött az alsó állkapcsába és ha az állat ekkor még élt, akkor ez pecsételhette meg a sorsát, mivel képtelenné válhatott a táplálkozásra. Nem mellesleg a fejdísz nincs meg teljesen, a koponyát tartalmazó mészkőlap szétvágása miatt. Koponya van csak meg, ám az alapján rokon fajok révén négy méteres szárnyfesztávot becsülnek neki.

 

 

Második állat a Caulkicephalus, mely csőrének elején enyhe kidudorodás van. Nem olyan meglepő, mivel előző állattal egyetemben ő is Ornithocheiridae. Nem minden Ornithocheiridae-nak volt oldalról lapított “díszítés” a csőrének elején. A Caulkicephalus szintén töredékek által ismert, öt méteres szárnyfesztávúra becsülik, Wessexből került elő és édes vizű élőhelyről. Ez nem zárja ki, hogy tengeren is halászott volna. Az Acrocanthosaurus cikkben említve van egy szintén ornithocheiridae fog izotóp vizsgálat, mely alapján az állat nem halakkal táplálkozott, hanem vadászhatott a szárazon, illetve a felett. A Caulkicephalus koponyája nagyon töredékes, két nagyobb darab van meg a felső állkapocsból és van az agykoponyából, amin van egy dudor, mi alapján volt fejdísze, de az mekkora és milyen lehetett, azt nem tudni.

Van nekünk két Pteranodon-hoz hasonló állat. Igaz kisebbek, de Pteranodon-ból több száz példány ismert, addig ebből a kettőből 1-1 példány. Szóval felnagyítható lehet Pteranodon méretére. Mindkettő fogas, ráadásul nagyobbak azok a fogok, mint amit általában a Pteranodon csőrébe adnak, “félelmetesebbek”, az egyiknek ráadásul a csőre is “különlegesebb”. Mért kell tehát a Pteranodon-t eltorzítani? Menőbb, félelmetesebb legyen? De itt van két példa, hogy van valós Pterosauria amik még “jobbak” is. Itt jön képbe, hogy a produktum alkotók nem értenek ahhoz, amit csinálnak és minimális kutató munkát sem végzik el. Az alkotás tehát silányabb minőségű, mint ami fél órás Wikipedia olvasgatás után lehetett volna. Ha pedig ez megvolt, mégis a Pteranodon eltorzítása mellett döntöttek, akkor szintén a produktum “silány”, az alkotók pedig nem épp tisztességesek, torzítják a valóságot, hazudnak.



 

Alábbi képek a pteros.com-ról, Pteranodon Julio Lacerda, Ludodactylus Vitor Silva és a Caulkicephalus szintén Julio Lacerda alkotása.


JP3 állatai már a JP2-ben

Idén történt meg bennem a felismerés, hogy a TLW-ben ugyanolyan Triceratops van, mint amiket a JP3-ban látni. Ez hogy lehet? Azóta láttam egy Facebook posztot, de különösebben nem jártam utána, hogy ugyan az a CGI modell. Én azt a történetet ismerem, hogy a JP3-as Stegosaurus modell lett átalakítva a Triceratops-á. Ez teljesen mindegy, mert a felismerés sokakban már jóval korábban megtörtént. Innen ered, hogy a JP1-es trici a nőstény, a JP3-as, amelyik már a TLW-ben is szerepel a hím. Ellenben a JP3-ban csak ilyeneket látni és elég olcsó kifogás, hogy a hímek külön csordában élnek, hisz ezt eljátszották más assetek esetén is. Szóval a helyzet, hogy a TLW-ben két külön Triceratops-ot láthatunk. JP1-es változatból egy fiatalt és felnőttet, és egy második asset verziót mely teljesen más anatómiájú. Természetesen a leglogikusabb magyarázat, hogy az animatronic és a CGI modell teljesen eltér, tehát bakinak is betudható lehhetne. Ám ez olyan baki, ami alapján a filmet a “Jol van az úgy, szarok bele, a sok hülyének jó lesz!” mentalitásban készítették. Tehát ha nem akarjuk azt gondolni, hogy már Spielberg hozzáállása is a híg székletet készítés volt akkor marad az, hogy min. két külön jelentősen eltérő asset verziójú Triceratops van a Sornán.

Itt pedig jön még egy gond, az amalgam testing baromság és a lórtudorkák. Az amalgam testing nem írja le, hogy a JP3-ban látott Triceratops-ok ‘97-es új klónok lennének. Csak azt írja, hogy a filmben látott új fajok voltak új klónok. Nem kezdek el rédzselni újra mekkora igénytelen baromság. Ellenben láttam olyan lórokoskodásokat, hogy a zöld Brachiosaurus-ok, a zöld Parasaurolophus-ok és ezek a Triceratops-ok is új klónok voltak. Lehet volt Colinnak vagy másnak olyan Twitter röfögése ahol ezt állította, de akkor ha a JP3-as trici nem létezett még az amalgam testing előtt, akkor hogy szerepel a TLW-ben? Az hogy nem kánon? Külön jelenete van ahogy a hasát nyaldossák a lángok.

TLW filmhez készült marketing anyagok közt van egy ritkán használt és sokáig elfeledet kép. Itt a Parasaurolophus olyan zöld, mint a JP3-ban lévők. A JP1-esek nem ilyen zöldek, továbbá azok négylábúak. Szóval a zöld színváltozat noha a filmben nem jelenik meg, kapcsolódó anyagokban egyszer szerepelt már a JP3 előtt. Az szépséghiba, hogy a két Tyrannosaurus eléggé eltér a filmekben lévőktől. Szóval itt én részemről jönne már tudorkázás, hogy ez másik asset változat. Itt szimplán arról lehet szó, hogy Mick McGinty így alkotta meg a képet, nem szóltak bele a fejesek. Illetve a többi képe alapján artstyle-nak is betudható. A JP3-as Parasaurolophus zöld színe pedig véletlen is lehet, de az is lehet, hogy innen származik.

 


Nem az Aquilops az első paleokronológiai hiba a Jurassic-ban

Az Aquilops-ot 2014-ben publikálták. A Szent Hubert-szigetet 2010-ben hagyták ott. Valahogy 2010 előtt az InGen már tudta hogy az Aquilops. Bele mehetünk lór okoskodásba, hogy hát ez nem a valódi Aquilops, teljesen másik állat és a InGen véletlen így nevezte el, vagy hogy a filmek világában előbb le lett írva stb..

Hasonló esett a Suchomimus. JP3-ban, tehát 2001-ben kerül említésre, hogy rajta van az InGen listáján, tehát min. mikor a cég kivonult egy legalább volt a szigeten ‘94-ben. A gond, hogy az állatot 1998-ban publikálták. Paul Serenoék ‘97-ben találták a leleteket. A helyzet ugyanaz. Plusz a Suchomimus érvényessége is megkérdőjeleződött. Ráadásul még az amalgam testinges izével sem kompatibilis. Ismét lór szalámi keverés az a magyarázkodás az én részemről, hogy az InGen pl. Baryonychinae indet.-ként hivatkozott rá és ‘98-ban adott ki e állat miatt frissített listát, mivel az általa leklónozott assetet és az újonnan leírt állatot azonosnak vélelmezte. A könyvben amúgy a park rendszerében jó pár állat klád szinten volt csak megnevezve, mert nem tudták még genusz szintjén se biztosan besorolni őket.

Tehát csak abban az esetben nem hiba a Suchomimus, ha az InGen az állat publikálása után adta ki a listát, esetleg frissítette azt. Az Aquilops viszont más. Noha őt is ‘97-ben találták, sokáig Zephyrosaurus-hoz sorolták az egy ismert példányt. Az InGen még 2010 előtt klónozta le az állatot. Ráadásul az állat Aquilops-nak is nevezik a filmben látható dokumentumokon, mikről a készítők kijelentették, hogy azok csak “generic” szövegek, nem kánonok… szóval a filmben látható dolgok nem kánonok. Ez szerintem mindent elmond legalább az újkori filmek milyen “jól van az úgy” szellemiségben készültek.


A “gonosz” Széchényi István

Hazánk emlős megafaunája cikkemben próbáltam finoman fogalmazni Széchényi Tisza szabályzása kapcsán. Ugye kihalt az elvileg létezett mocsári halász disznó és ma már kőkeményen érezzük, hogy kellene az a kanyargós, sok árteres, sőt mocsarakkal szegélyezett szőke folyó. Természetesen annak idején nem volt annyi ismeretanyag, hogy előre lássák, hogy 200 év se kell ahhoz, hogy ezért és egyéb emberi tényezők miatt az ország elkezdjen elsivatagosodni. Kérdés adott, ha tisztában lett volna vele, akkor másképpen csinálta volna?

Tisztában vagyok vele, hogy tisztában voltak vele, de akkor néhány esetet leszámítva (mint a Ferenc-csatorna) hogy nem voltak képesek bármit is megvalósítani? Kiegyezés miatt még a politikai légkör sem kifogás erre. A lényeg nem változott, csak annyi, hogy valóban van felelősség az akkori emberek vállán, mert tudták előre.

Széchényi kétszínűségével kapcsolatban ezt a levelét hoznám fel. Politikai okból nem keveselte volna a 400 000 kolerában meghalt embert, ha az ő szűkebb köre nincs benne. Persze vegyük hozzá ezt vagy ezt. Tehát a gyakorlatban ő lépéseket tett a járvány ellen, nem hagyta azt tombolni. A politikai érdek az lett volna, hogy minél többen meghaljanak az elavult rendszer miatt, így a nagyobb elégedetlenség révén változások legyenek, melyek az ország és emberek hasznára válhatnának.

Tehát nem olyan egyszerű, hogy ő bor mellett örvendett a járványnak, mert politikailag neki hasznos, sőt ellenkezőleg, tett ellene. Kérdés adott, mekkora a felelőssége, hogy az akkoriban tervezett vízvisszatartás nem történt meg. Hisz lehetnek levelezések, leírt beszámolók, de ezek nem fedik a teljes valóságot.


Források:

Medulláris csont eltűnése a nemi dimorfizmusból

Hyoid bone vagyis nyelvcsont a Dinosauria-knál

A kígyók azok Mosasauria-k

Solo az afrikai vadkutya

Macrauchenia ormány kérdése

Kérges láb

Most melyik oroszlán?

Pteranodon jelentése: szárnyas fogatlan

JP3 állatai már a JP2-ben

A “gonosz” Széchényi István

 

Bejegyezte: dátum:
Címkék: , , , , , , , , , ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)