2016. augusztus 31., szerda

Halevő Ankylosauria!(?)




Igen, sajnos mostanában különböző okok miatt nem nagyon jelentek meg cikkek, és ezért elnézést kérünk. A blog nem halt meg, csupán a szerkesztők el vannak foglalva álláskereséssel, a saját projektjükön való munkával, vagy éppen házi feladattal, vizsgákra való készüléssel és igen, néha elég lusták is. Mostantól azonban megpróbálunk újra életet lehelni ebbe az "ősállat hírportálba". És mi más is lehetne jobb ennél, mint egy halevő, madármedencéjű dinó? Persze megpróbáljuk a nagy elmaradást is behozni, így nemsokára kicsit régebbi felfedezésekről is érkeznek posztok.

Liaoningosaurus paradoxus, egy elég kis termetű ( holotípus 34cm-es) nodosauria (bár egyes kutatások közelebb helyezik az anylosauridae csoporthoz) Kínából. Az állatot 2001-ben írták le, de nem hagyott maga után túlságosan nagy felhajtást. A has alját két nagyméretű, a teknősökéhez hasonló páncélelem védte, és ellentétben rokonaival, a hátát viszonylag elég kevés, kisebb tüske és csontpikkely borította. A leletet, szimplán mérete, és a felnőttkorra jellemző, összeforrt csigolyák hiánya miatt fiatal egyedeknek gondolták.

Egy nemrégiben publikált tanulmány szerint, talán ez a faj lehet az első ismert, madármedencéjű dinoszaurusz, ami bizonyítottan evett állati eredetű táplálékot. Az "xhpm-1206"-es( Xinghai Museum of Paleontology) katalógusszámú Liaoningosaurus hasürege ugyanis halmaradványokat tartalmazott. A tudósok szerint a leglogikusabb az, hogy az állat testébe úgy juthattak, hogy az megette őket. A fogak, (más ankylosauriák levél szerű fogaitól eltérő) "villa szerű" alakja és a nagyon szokatlan éles karmok jelenléte is alátámasztani látszik ezt. Továbbá, a szerzők úgy gondolják, hogy ezek, az apró termetű egyedek, valójában kifejlettek (az összes eddig talált egyed hasonló nagyságú), és a fentebb említett csigolyák valójában a félvízi életmód jelei, a mai teknősök hasonló adaptációit alapul véve.
Ha ez az állítás igaz, akkor ez az eddig ismert legkisebb madármedencéjű dinoszaurusz.

Ez mind nagyon érdekes, viszont sok tudós elég szkeptikus a tanulmány egyes részeit illetően, vélhetően jó okkal.

-A publikáció nem valami hosszú, és sajnos nem tartalmaz túlságosan sok információt.
-Nem állapították meg a halak faját, amelyek az állattal együtt megőrződtek.
-A halakon nem végeztek semmiféle vizsgálatot ami bizonyítaná, hogy bármiféle emésztés történt volna (bár a halak más a lelőhelyről származókkal ellentétben elég szabálytalan körvonalakkal rendelkeznek és némelyek elég töredékesek, amelyek jelenthetik azt, hogy az állat elkezdte megemészteni őket)
-Az egyedszámot illetően pedig tudjuk, hogy a legtöbb nem madár dinoszaurusz rengeteg utóddal rendelkezett, és a fiatalkori halálozási ráta is igen magas volt. Tehát lehetséges, hogy a sok hasonlóan kis méretű egyed csupán az előbb említett magas fióka elpusztulási arányt támasztja alá.
-Ma már rendelkezésre állnak olyan módszerek amivel megvizsgálhatták volna a fogak kopását, hogy jobban meggyőződhessenek a halevő életmódról. Valamint izotópos vizsgálatnak is alá lehetett volna vetni, hogy vajon tényleg félvízi életmódot élt-e.
-A természetben sok olyan faj van ahol a kifejlett és fiatal egyedek más ökológiai fülkét töltenek be, talán a fiatal Liaoningosaurus-ok vízközelben éltek, míg a felnőttek nem?

Persze, a szerzők véleménye is lehetséges, csupán nem árt egy kicsit elővigyázatosnak lenni.

Joschua Knüppe Liaoningosaurusa

Forrás: Ji et al 2016. Liaoningosaurus ate fish.

1 megjegyzés:

  1. "a saját projektjükön való munkával, vagy éppen házi feladattal, vizsgákra való készüléssel és igen, néha elég lusták is. " - Konkrétan csak lusták. Mint a törölt helyzetjelentés cikkemben írtam, csak lusták más kifogás nem igaz.
    Akkor a cikk: Valaki állított valamit, amire nula a bizonyíték. Ja és nem volt engedélyezve se. Más érdemleges hírek meg mióta nincsenek lefordítva?

    VálaszTörlés