2015. június 8., hétfő

A Maastrichti Hellboya


Peter Hews körülbelül 10 évvel ezelőtt, 2005-ben a kanadai Alberta dél-keleti részén elhelyezkedő Oldman folyónál belebotlott néhány, a sziklákból kiálló csontmaradványba. Addig a raktárakban volt, míg nem aztán a tudósok laboratóriumi körülmények közt megkezdték kiszabadítani sziklabörtönéből és június 4-én közhírré nem tették a Current Biology folyóiratában. Az összeillesztett csontok által egy majdnem teljes koponya képe rajzolódott ki. Az állat egyértelműen dinoszaurusz volt, méghozzá egy Ceratopsia. A madármedencéjűek azon alrendje ahova az Aquilops, az Ajkaceratops, a Triceratops, illetve a Xenoceratops is tartozott.

Az új Ceratopsia koponyája. Érdekes, hogy egy Triceratops-hoz képest az ő csőre egyáltalán nem mutat kampós formát. Talán ez is azt jelentené, hogy a Triceratops és más kampósabb csőrű Ceratopsia-ák mindenevők voltak, míg a sokkal egyenesebb csőrkávájúak voltak a teljesen növényevők? Érdekes ezen elgondolkodni...


"Az adott példány Alberta egy olyan földrajzi régiójából való, ahonnan azelőtt még soha sem került elő Ceratopsia, így mondani se kell, hogy mennyire számít fontos leletnek."
Mondta Dr. Caleb Brown, az albertai Royal Tyrrell Múzeum paleontológusa. Ez mind megváltozott ezzel az állattal, mely miután kilett szabadítva a kőzetből a preparálás során, láthatóvá váltak annak egyedi anatómiai tulajdonságai. A preparálás után egyértelművé vált, hogy egy teljesen új, a Ceratopsia-ák "Ceratopsidae-ának" nevezett családjából való. Ezt rengeteg tülkös dinoszaurusz szakértő megerősítette, amikor ellátogattak a laboratóriumba.
Brown tréfálkozva azt mondta, hogy annyi új karakteres vonásai vannak, hogy még 100 méterről is megmondaná róla, hogy új faj. A vonások, melyek új fajjá tették azok a fejének formája és mérete, valamint pajzsszerű gallérjának csipkés szélei.

Sok tekintetben hasonlított a többi Chasmosaurinae alcsalád képviselőire, leszámítva a tényt, hogy ennél a szemöldökszarvak voltak a kisebbek és az orrszarv volt a nagyobb. A legjellegzetesebb tulajdonsága viszont a csontgallérja peremén lévő ötszögletű pajzsok, melyek első ránézésre Stegosaurus lemezeknek tűnnek (először WB kollegával viccelődtünk is, hogy megtalálták a valódi Stegoceratopsot és nem kell sok, hogy az Indominus rex is meglegyen). Ezek együttese egy korona hatását keltik.

Paleo-rekonstrukció Julius T. Csotonyitól.

Az éltében másfél tonnás új faj Brown és Donald Henderson által a Regaliceratops peterhewsi nevet kapta, a koronaszerű fej és Peter Hews nevű megtalálója után. A hivatalos tudományos neve meglétének ellenére, a tudósok gyakran szeretnek "Hellboyként" hivatkozni rá, minden bizonnyal a szarvak miatt.
Brown és Henderson az új állatot már önmagában is különlegesnek tartják, azonban mint az kiderül a tanulmányból is, a tülkös dínoszauruszok evolúciójának szempontjából is jelentős szerepet kell neki tulajdonítani. Az ugye már régóta tény, hogy a Ceratopsidae-ákat két alcsaládra lehet osztani:

1. Chasmosaurinae-ák: nagy szemöldökszarvak, kis orrszarv és hosszú gallér.

2. Centrosaurinae-ák: kis szemöldökszarvak, nagy orrszarv és rövid gallér.

A "Hellboy" ugyan egy Chasmosaurinae, ám rengeteg olyan tulajdonsága volt, ami miatt első ránézésre inkább Centrosaurinae-ának néznénk. Érdekes módon, ez az állat egy olyan időből származik, melyből a Centrosaurinae-ák már javarészt kivesztek. 68-70 millió évvel ezelőttről beszélünk, a Kréta időszak utolsó szakaszáról, a Maastrichtiről, mely 66 millió évvel ezelőttig tartott. Ebből arra lehet következtetni, hogy konvergens evolúcióról beszélhetünk, vagyis egymással nem közeli rokon fajok hasonló körülmények között hasonló irányba fejlődtek. A tudósok remélik, hogy ezek után további Regaliceratops fosszíliákra számíthatnak, még jobb állapotban, melyek további kérdésekre adhatnak választ. Mert megkell hagyni, a jelenlegi példány eléggé deformálódott az elmúlt 70 millió évben a Sziklás-hegység lábánál. Brown szerint a jövőben talán a Regaliceratops-on kívül más, még extravagánsabb gallérral büszkélkedő új fajokra számíthatnak.


FORRÁS:
Forrás 1.
Forrás 2.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése