The New Dinosaurs

G-man új projectje: The New Dinosaurs

Egy alternatív evolúció,ami Dougal Dixon könyve alapján készült el. Sok tekintetben hasonlít az eredeti könyvre, de vannak benne változtatások jócskán, annak érdekében, hogy megfeleljen a jelenlegi elképzeléseinknek a Dinoszauruszokról. Az ilyen eltérések pl. az állatok külsejének tudományosan elfogadhatóbb megváltoztatása, vagy néhány lény Dinoszauruszokon belül más csoportba helyezése (ma már tudjuk, hogy a Tyrannosauridae-ák nem a Carnosauriákhoz, hanem a Coelurosauriákhoz tartoztak és ezek megjelenítése is sokkal madárszerűbb)Rengeteg új lény is megjelenik akiket nem láttunk a könyvben. Ilyenek az Ichthyophagidae-ák, akik az okos Troodontidae-ék halászó leszármazottai. A lábukon lévő gyilkos karom elvesztette jelentőségét, így az is már csak ugyanolyan járó karom, mint a másik kettő.Vannak olyan teremtmények, akik felváltottak könyvben szereplő dínókat, ilyenek pl. a Noasauridae-ák és az Abelisauridae-ák akik a könyvben szereplő Megalosaurusokat váltják fel.

Ganeosaurus tardus

Ganeosaurus tardus

 Az Ínyenc (Ganeosaurus tardus) a második legnagyobb ragadozó a bolygón. Orrától a farka végéig 20 méter hosszú, tömege eléri a 14 tonnát. Őse a Tyrannosaurus rex, ami Észak-Amerikából vándorolt át Dél-Amerikába. Az itt őshonos Abelisauroidae-ok nem tudtak versenyezni a sokkal intelligensebb és jobb térlátású Tyrannosaurodiae-okkal. Észak-Amerika nagy részéről eltűntek a Tyrannosauroidae-ok. Ma már Ázsia szerte, és Dél-Amerikában élnek. Az Ínyenc a Nototyrannidae-ok legnagyobbik faja, ami Dél-Amerikában őshonos de gyakran meglehet őket figyelni Észak–Amerika legdélebbi területein is. A legtöbb Tyrannosauroidae-al ellentétben tollazata nagy része eltűnt. Csak a fiókák viselnek tollakat a testükön. Felnőtt korra a toll eltűnik csak a hímek karjain és farkán figyelhetőek meg a pompás, színes tollak.

A hím és a nőstény között olyan nagy a különbség, hogy akár külön fajnak is nézhetnénk őket. A hím a hosszabb és a magasabb, erős izmos lábaival akár 35km/h-val is képes szaladni, hatalmas farkának csapkodó mozdulataival adja magának a lendületet. Karji rövidek és izmosak, és mindkettőn 2 helyett már csak 1 karom látható. Ezekkel ragadja meg a nőstényt párzáskor. Fején egy nagy piros bőrtaréj látható, a hímek ezekkel próbálják egymást megfélemlíteni. A karokon és a farkon lévő színes tollakkal pózolnak a nőstényeknek. Egy hímnek akár 5 nőstényből álló háreme is lehet.

A nőstény testfelépítése teljesen más. Teste alacsonyabb, lábai rövidebbek, futásra szinte egyáltalán nem képes, innen a tudományos nevükből a „tardus” vagyis „lassú” elnevezés. Felnőtt korára egyetlen toll sincs a testén. Vadászatkor, amikor a fiatalok üldözik a prédát, a nőstények szerepe az, hogy megragadják azt, és tartani, amíg a hím meg nem érkezik, hogy 8 tonnás harapó erejével megölje a prédát.

Az Ínyenc koponyája különleges a theropodák között. A hatalmas izmok, melyek a rettentő harapó erőt segítik elő, olyan szinten képesek elernyedni, hogy az állat, képes kiakasztani az állkapcsát, így egy közepes méretű állatot, modjuk egy Sprintosaurust is gond nélkül képes leengedni a torkán. Sok nagy ragadozóhoz hasonlóan a döghúst sem veti meg.

 
Ichthyophaganax rex

Ichthyophaganax rex

 A Folyami cserkész (Ichthyophaganax rex) a legnagyobb ragadozó a bolygón. A hímek orruktól a farkuk végéig 28 méter hosszúak, és 20 tonna súlyúak. A nőstények sokkal kisebbek. A Troodontidae-okból kialakult új halevő húsevők, az Ichthyophagidae-ok legnagyobb képviselője, és ezzel a legnagyobb Deinonychosauria ami valaha is élt ezen a bolygón. Mint minden Ichthyophagidae-nál, ezeknél is az első lábujj (ami egykor a második volt, de a külön álló csökevényes első ujj ma már teljesen eltűnt) kampós karma elvesztette funkcióját, ami ma már ugyanolyan járó karom, mint a másik kettő. A karokból kiálló szárnyszerű evezőtollaktól is megváltak, mert a halászat közben úgy is csak akadályozták volna őket. Újdonság azonban, hogy kifejlesztettek egy sokkal mozgékonyabb csuklót, ami emlékeztet az Arbrosauridae-okéhoz.

Troodontidae felmenőinek köszönhetően, a nagy húsevő dinoszauruszok között a Folyami cserkész a legintelligensebb, még ha nem is annyira okos, mint az egykori kistermetű dinoszauruszok. Koponyája 4 méter hosszú, az eddigi leghosszabb theropoda koponya. Szemei nagyok, és tökéletesen előre néznek, orrnyílásai pedig a fej tetejére vándoroltak. A tömör koponyacsontoknak köszönhetően harapási ereje eléri a 4 tonnát. Fogai élesek, így könnyebben tépi szét a húst, de más theropodákkal ellentétben kiegészíti étrendjét gyümölcsökkel, és bogyókkal is. Sokszor fogyaszt döghúst is. Észak Amerika a szülőhazája, de a legutóbbi jégkorszak után Dél-Amerikában is megjelentek. A Folyami cserkészek nevük ellenére nemcsak folyóknál, hanem mocsaraknál, és füves síkságoknál is megfigyelhetőek.

A hímet és a nőstényt könnyen meglehet különböztetni méretük és színük alapján. A hímeken sokkal színesebb, zöld-, kék-, és narancsszínű fedőtollak láthatók, míg a nőstényeken ezek sokkal fakóbb, sötétszürkeszínűek. A hímek szemei alatt kékes színű foltok is láthatók.

A párzási időszak nyár közepe fele szokott lenni, amikor a hímek tarkója mögül két hosszú toll nő ki. Ezek is segítnek a nőstények elcsábításában. Ha két nagyjából egyforma méretű hím találkozik, és nem tudják eldönteni, hogy ki vonuljon vissza, akkor az ilyen viták gyakran bonyolódnak harcokba, Ilyenkor egymást pofozzák és harapdálják. A győztesé lehet végül a környék összes nősténye.

A nőstények egyedül szokták gondozni fiókáikat.

Nyár vége fele, és ősszel elkezdenek a halakon és a közepes termetű dinoszauruszokon kívül minden mást is elfogyasztani, pl. tetemeket, bogyókat és gyümölcsöket. A legtáplálóbb azonban a halikra. Az összegyűjtött zsírmennyiség nagy része a hosszú farokban gyűl össze.

Ezután megkezdik a téli álmukat, amiből a tavasz első napjáig nem ébrednek fel.