Egy alternatív evolúció,ami Dougal Dixon könyve alapján készült el. Sok tekintetben hasonlít az eredeti könyvre, de vannak benne változtatások jócskán, annak érdekében, hogy megfeleljen a jelenlegi elképzeléseinknek a Dinoszauruszokról. Az ilyen eltérések pl. az állatok külsejének tudományosan elfogadhatóbb megváltoztatása, vagy néhány lény Dinoszauruszokon belül más csoportba helyezése (ma már tudjuk, hogy a Tyrannosauridae-ák nem a Carnosauriákhoz, hanem a Coelurosauriákhoz tartoztak és ezek megjelenítése is sokkal madárszerűbb)Rengeteg új lény is megjelenik akiket nem láttunk a könyvben. Ilyenek az Ichthyophagidae-ák, akik az okos Troodontidae-ék halászó leszármazottai. A lábukon lévő gyilkos karom elvesztette jelentőségét, így az is már csak ugyanolyan járó karom, mint a másik kettő.Vannak olyan teremtmények, akik felváltottak könyvben szereplő dínókat, ilyenek pl. a Noasauridae-ák és az Abelisauridae-ák akik a könyvben szereplő Megalosaurusokat váltják fel.
Ganeosaurus tardus
Az Ínyenc (Ganeosaurus tardus) a
második legnagyobb ragadozó a bolygón. Orrától a farka végéig 20 méter
hosszú, tömege eléri a 14 tonnát. Őse a Tyrannosaurus rex, ami
Észak-Amerikából vándorolt át Dél-Amerikába. Az itt őshonos
Abelisauroidae-ok nem tudtak versenyezni a sokkal intelligensebb és jobb
térlátású Tyrannosaurodiae-okkal. Észak-Amerika nagy részéről eltűntek a
Tyrannosauroidae-ok. Ma már Ázsia szerte, és Dél-Amerikában élnek. Az
Ínyenc a Nototyrannidae-ok legnagyobbik faja, ami Dél-Amerikában őshonos
de gyakran meglehet őket figyelni Észak–Amerika legdélebbi területein
is. A legtöbb Tyrannosauroidae-al ellentétben tollazata nagy része
eltűnt. Csak a fiókák viselnek tollakat a testükön. Felnőtt korra a toll
eltűnik csak a hímek karjain és farkán figyelhetőek meg a pompás,
színes tollak.
A hím és a nőstény között olyan nagy a különbség, hogy akár külön fajnak is nézhetnénk őket. A hím a hosszabb és a magasabb, erős izmos lábaival akár 35km/h-val is képes szaladni, hatalmas farkának csapkodó mozdulataival adja magának a lendületet. Karji rövidek és izmosak, és mindkettőn 2 helyett már csak 1 karom látható. Ezekkel ragadja meg a nőstényt párzáskor. Fején egy nagy piros bőrtaréj látható, a hímek ezekkel próbálják egymást megfélemlíteni. A karokon és a farkon lévő színes tollakkal pózolnak a nőstényeknek. Egy hímnek akár 5 nőstényből álló háreme is lehet.
A nőstény testfelépítése teljesen más. Teste alacsonyabb, lábai rövidebbek, futásra szinte egyáltalán nem képes, innen a tudományos nevükből a „tardus” vagyis „lassú” elnevezés. Felnőtt korára egyetlen toll sincs a testén. Vadászatkor, amikor a fiatalok üldözik a prédát, a nőstények szerepe az, hogy megragadják azt, és tartani, amíg a hím meg nem érkezik, hogy 8 tonnás harapó erejével megölje a prédát.
Az Ínyenc koponyája különleges a theropodák között. A hatalmas izmok, melyek a rettentő harapó erőt segítik elő, olyan szinten képesek elernyedni, hogy az állat, képes kiakasztani az állkapcsát, így egy közepes méretű állatot, modjuk egy Sprintosaurust is gond nélkül képes leengedni a torkán. Sok nagy ragadozóhoz hasonlóan a döghúst sem veti meg.
A hím és a nőstény között olyan nagy a különbség, hogy akár külön fajnak is nézhetnénk őket. A hím a hosszabb és a magasabb, erős izmos lábaival akár 35km/h-val is képes szaladni, hatalmas farkának csapkodó mozdulataival adja magának a lendületet. Karji rövidek és izmosak, és mindkettőn 2 helyett már csak 1 karom látható. Ezekkel ragadja meg a nőstényt párzáskor. Fején egy nagy piros bőrtaréj látható, a hímek ezekkel próbálják egymást megfélemlíteni. A karokon és a farkon lévő színes tollakkal pózolnak a nőstényeknek. Egy hímnek akár 5 nőstényből álló háreme is lehet.
A nőstény testfelépítése teljesen más. Teste alacsonyabb, lábai rövidebbek, futásra szinte egyáltalán nem képes, innen a tudományos nevükből a „tardus” vagyis „lassú” elnevezés. Felnőtt korára egyetlen toll sincs a testén. Vadászatkor, amikor a fiatalok üldözik a prédát, a nőstények szerepe az, hogy megragadják azt, és tartani, amíg a hím meg nem érkezik, hogy 8 tonnás harapó erejével megölje a prédát.
Az Ínyenc koponyája különleges a theropodák között. A hatalmas izmok, melyek a rettentő harapó erőt segítik elő, olyan szinten képesek elernyedni, hogy az állat, képes kiakasztani az állkapcsát, így egy közepes méretű állatot, modjuk egy Sprintosaurust is gond nélkül képes leengedni a torkán. Sok nagy ragadozóhoz hasonlóan a döghúst sem veti meg.
Ichthyophaganax rex
 |
Ichthyophaganax rex |
A Folyami cserkész
(Ichthyophaganax rex) a legnagyobb ragadozó a bolygón. A hímek orruktól a
farkuk végéig 28 méter hosszúak, és 20 tonna súlyúak. A nőstények sokkal
kisebbek. A Troodontidae-okból kialakult új halevő húsevők, az
Ichthyophagidae-ok legnagyobb képviselője, és ezzel a legnagyobb
Deinonychosauria ami valaha is élt ezen a bolygón. Mint minden
Ichthyophagidae-nál, ezeknél is az első lábujj (ami egykor a második volt, de a
külön álló csökevényes első ujj ma már teljesen eltűnt) kampós karma
elvesztette funkcióját, ami ma már ugyanolyan járó karom, mint a másik kettő. A
karokból kiálló szárnyszerű evezőtollaktól is megváltak, mert a halászat közben
úgy is csak akadályozták volna őket. Újdonság azonban, hogy kifejlesztettek egy
sokkal mozgékonyabb csuklót, ami emlékeztet az Arbrosauridae-okéhoz.
Troodontidae felmenőinek köszönhetően, a nagy húsevő
dinoszauruszok között a Folyami cserkész a legintelligensebb, még ha nem is
annyira okos, mint az egykori kistermetű dinoszauruszok. Koponyája 4 méter
hosszú, az eddigi leghosszabb theropoda koponya. Szemei nagyok, és tökéletesen
előre néznek, orrnyílásai pedig a fej tetejére vándoroltak. A tömör
koponyacsontoknak köszönhetően harapási ereje eléri a 4 tonnát. Fogai élesek,
így könnyebben tépi szét a húst, de más theropodákkal ellentétben kiegészíti
étrendjét gyümölcsökkel, és bogyókkal is. Sokszor fogyaszt döghúst is. Észak
Amerika a szülőhazája, de a legutóbbi jégkorszak után Dél-Amerikában is
megjelentek. A Folyami cserkészek nevük ellenére nemcsak folyóknál, hanem
mocsaraknál, és füves síkságoknál is megfigyelhetőek.
A hímet és a nőstényt könnyen meglehet különböztetni méretük
és színük alapján. A hímeken sokkal színesebb, zöld-, kék-, és narancsszínű
fedőtollak láthatók, míg a nőstényeken ezek sokkal fakóbb, sötétszürkeszínűek.
A hímek szemei alatt kékes színű foltok is láthatók.
A párzási időszak nyár közepe fele szokott lenni, amikor a
hímek tarkója mögül két hosszú toll nő ki. Ezek is segítnek a nőstények
elcsábításában. Ha két nagyjából egyforma méretű hím találkozik, és nem tudják
eldönteni, hogy ki vonuljon vissza, akkor az ilyen viták gyakran bonyolódnak
harcokba, Ilyenkor egymást pofozzák és harapdálják. A győztesé lehet végül a
környék összes nősténye.
A nőstények egyedül szokták gondozni fiókáikat.
Nyár vége fele, és ősszel elkezdenek a halakon és a közepes
termetű dinoszauruszokon kívül minden mást is elfogyasztani, pl. tetemeket,
bogyókat és gyümölcsöket. A legtáplálóbb azonban a halikra. Az összegyűjtött
zsírmennyiség nagy része a hosszú farokban gyűl össze.
Ezután megkezdik a téli álmukat, amiből a tavasz első
napjáig nem ébrednek fel.
