A gének vizsgálata fényt deríthet a madagaszkári óriásmakik kihalásának okára. Az Észak Karolinai Duke egyetem kutatócsoportjának először sikerült DNS-est kivonni az egykor élt lemurok csontjaiból. A vizsgálatok folyamán fényt derítettek a kihalásuk egyik okára.
A vizsgálatok során az állatok mitokondriális DNS-ét elemezték, az eredmények alapján túl alacsony volt a genetikai sokféleségük. A nagy termetű állatoknak sok táplálék kell, és kiterjedt terület ahol ezt megkereshetik azt. E miatt.valószínűleg kevesebb ilyen állat élt a szigeten, és távolabb egymástól. Hatalmas utat kellett megtenniük, hogy találkozzanak és talán párosodjanak egymással. Ezért valószínűleg egy egész életre választottak párt, vagy a csoporton belül szaporodtak.
 |
| Velizar Simeonovski |
A vizsgálatok során az állatok mitokondriális DNS-ét elemezték, az eredmények alapján túl alacsony volt a genetikai sokféleségük. A nagy termetű állatoknak sok táplálék kell, és kiterjedt terület ahol ezt megkereshetik azt. E miatt.valószínűleg kevesebb ilyen állat élt a szigeten, és távolabb egymástól. Hatalmas utat kellett megtenniük, hogy találkozzanak és talán párosodjanak egymással. Ezért valószínűleg egy egész életre választottak párt, vagy a csoporton belül szaporodtak.
Madagaszkár Indiával együtt 165 millió évvel ezelőtt a késő jura idején vált le Gondwana azon részétől, amit ma Afrikának hívunk. A két földdarab 88 millió évvel ezelőtt szakadt ketté. Az újonnan létrejött élővilága onnantól különállóan fejlődött. Az itt élő ősi típusú főemlősöknek nem kellett versengeniük a többi kontinensen elterjedt majmokkal és emberszabásúakkal és más olyan fán élő emlősökkel mint például a rágcsálókkal.
Ez lehetővé tette, hogy olyan fajgazdagságot érjenek el, mint más kontinenseken a majmok és az emberszabásúak. A lemurok ősei több ökológiai fülkét is elfoglaltak és változatos formákká fejlődtek, amik között megtalálhatóak a kisebb, majomszerű állatok, de előfordultak gorillaméretű növényevők is.
Öt ilyen lemurnemzetséget vettek vizsgálat alá a tudósok: a mai élő rokonainál nagyobb és robusztusabb örvösmaki nemzetség, a Pachylemurt, a szavannai életmódra berendezkedett Hadropithecust, valamint egy óriás termetű koalára emlékeztető Megaladapist és a hosszú karokkal rendelkező, gibbonszerű lajhármakikat.
Ezekben a genusokban a közös, hogy kb. 2000-1500 évvel ezelőtt tűntek el. Az óriás méretű lemurok kihalásához főként az indonéz telepesek által folytatott vadászat és fakitermelés vezetett. Valószínűleg az amúgy is alacsony egyedszámú populációik 500 év alatt teljesen kihaltak, hasonlóan a Madagaszkári megafauna szinte összes fajához,
Ma alig 100 kisebb lemurnemzetség él a szigeten, ezek nagy része veszélyeztetett vagy kritikusan veszélyeztetett besorolású. A genetikai információk sok segítséget nyújthatnak a ma élő rokonaik védelméhez.
Öt ilyen lemurnemzetséget vettek vizsgálat alá a tudósok: a mai élő rokonainál nagyobb és robusztusabb örvösmaki nemzetség, a Pachylemurt, a szavannai életmódra berendezkedett Hadropithecust, valamint egy óriás termetű koalára emlékeztető Megaladapist és a hosszú karokkal rendelkező, gibbonszerű lajhármakikat.
 |
| William Snyder |
Ma alig 100 kisebb lemurnemzetség él a szigeten, ezek nagy része veszélyeztetett vagy kritikusan veszélyeztetett besorolású. A genetikai információk sok segítséget nyújthatnak a ma élő rokonaik védelméhez.
Forrás: Sciencedaily
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése