Dr. Nick Logrich a Nagy Britanniai Bath egyetem professzora két új chasmosaurine dinoszaurusz fajt írt le. Ezeket a csontokat eddig a Chasmosaurus és az Anchiceratops nemzetségbe sorolták, de az újabb vizsgálatok szerint inkább a Pentaceratops és a Kosmoceratops nemzetségbe tartoznak. A két állat 75 millió évvel ezelőtt élt a mai Egyesült Államok nyugati részén, a felső campania időszakban.
A fenti képen a Pentaceratops steinbergi-t raktam be illusztrációnak. Az új faj, a Pentaceratops aquilonius sokkal kisebb volt a rokonánál, és a gallérja nem volt annyira csipkés. A Kosmoceratops rokonról még teljesebb leletanyagra van szükség. Laramidia egykori kontinense a mai Alaszkától egészen Új-Mexikó nyugati részéig terjedt. Appalachia szigetétől a Nagy Belső Víziút választotta el. Dr. Logrich azonban egy másik feltételezést is közzétett.
Szerinte a dinoszauruszok terjedési mintázata nem hasonlított a mai nagytestű emlősökére. Ezeket a leletekről vezette le. Lamaridia északi és déli részén egy-egy dinoszaurusznemzetség más és más faja élt. A ma élő nagytestű emlősök közül mindig csak kevés állat él egy adott tartományban (lásd Afrikában a víziló, az orrszarvú, a kafferbivaly, az elefánt). Addig a campaniai Lamaridiában egy régióban több nagytestű dinoszauruszfaj is élhetett együtt.
Ez összecseng Wágner Balázs (avpwar) kolléga elmélkedésével, mi szerint azon filmek mint a Nagy dinovándorlás és a Dinoszauruszok, a Föld urai 3D alaptézise, miszerint a vadonon átvágó dinoszauruszcsorda képe hamis. Mivel a pachyrinosaurus, nem vándorolt el a fél éves sötétség elől, mivel a mai sarki emlősök, mint a pézsmatulok és a rénszarvas sem teszik azt. Valamint a nomád életmód nem hagyott volna elég idő az utódok költésére és felnevelésére, valamint ez a művelet sok energiát elvett a dinoszauruszoktól, ami a vándorlást megkövetelt volna. Szerinte sokkal inkább egész évben a fészkelőhelyek környékén maradtak. Itt folyt le az udvarlás, a fészkelés, az utódok felnevelése. A fajok terjedése ezért nagyon lassan folyt le. Annyira, hogy az északi populációk, elszakadva a déli, alappopulációtól, új fajnak számíthatnak. Véleményem szerint ez inkább a mai, telepekben fészkelő röpképtelen madarakéra, mint például a pigvinekére emlékeztet, Lehetséges, hogy a gallér eltérő színe, mintázata és a szarvak elrendeződése azt segítette, hogy felismerjék a fészkelőszomszédjukat, mint a ma élő pigvinfajok eltérő színe és ismertetőjegyei. Talán a többi dinoszauruszfajnál is lehetett hasonló ismertetőjegy, lásd az edmontosaurus fejdísze, a többi, telepekben fészkelő dinoszauruszfaj ezt talán a színével, dísztollakkal vagy a hangjával oldotta meg.
 |
| Toumas Koivurinne |
A fenti képen a Pentaceratops steinbergi-t raktam be illusztrációnak. Az új faj, a Pentaceratops aquilonius sokkal kisebb volt a rokonánál, és a gallérja nem volt annyira csipkés. A Kosmoceratops rokonról még teljesebb leletanyagra van szükség. Laramidia egykori kontinense a mai Alaszkától egészen Új-Mexikó nyugati részéig terjedt. Appalachia szigetétől a Nagy Belső Víziút választotta el. Dr. Logrich azonban egy másik feltételezést is közzétett.
Szerinte a dinoszauruszok terjedési mintázata nem hasonlított a mai nagytestű emlősökére. Ezeket a leletekről vezette le. Lamaridia északi és déli részén egy-egy dinoszaurusznemzetség más és más faja élt. A ma élő nagytestű emlősök közül mindig csak kevés állat él egy adott tartományban (lásd Afrikában a víziló, az orrszarvú, a kafferbivaly, az elefánt). Addig a campaniai Lamaridiában egy régióban több nagytestű dinoszauruszfaj is élhetett együtt.
 |
| Fabio Pastori |
Ez összecseng Wágner Balázs (avpwar) kolléga elmélkedésével, mi szerint azon filmek mint a Nagy dinovándorlás és a Dinoszauruszok, a Föld urai 3D alaptézise, miszerint a vadonon átvágó dinoszauruszcsorda képe hamis. Mivel a pachyrinosaurus, nem vándorolt el a fél éves sötétség elől, mivel a mai sarki emlősök, mint a pézsmatulok és a rénszarvas sem teszik azt. Valamint a nomád életmód nem hagyott volna elég idő az utódok költésére és felnevelésére, valamint ez a művelet sok energiát elvett a dinoszauruszoktól, ami a vándorlást megkövetelt volna. Szerinte sokkal inkább egész évben a fészkelőhelyek környékén maradtak. Itt folyt le az udvarlás, a fészkelés, az utódok felnevelése. A fajok terjedése ezért nagyon lassan folyt le. Annyira, hogy az északi populációk, elszakadva a déli, alappopulációtól, új fajnak számíthatnak. Véleményem szerint ez inkább a mai, telepekben fészkelő röpképtelen madarakéra, mint például a pigvinekére emlékeztet, Lehetséges, hogy a gallér eltérő színe, mintázata és a szarvak elrendeződése azt segítette, hogy felismerjék a fészkelőszomszédjukat, mint a ma élő pigvinfajok eltérő színe és ismertetőjegyei. Talán a többi dinoszauruszfajnál is lehetett hasonló ismertetőjegy, lásd az edmontosaurus fejdísze, a többi, telepekben fészkelő dinoszauruszfaj ezt talán a színével, dísztollakkal vagy a hangjával oldotta meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése