Roman Uchytel alkotása. |
2021. augusztus 22., vasárnap
Európai vadszamár, a jégkor titokzatos lóféléje
2021. június 10., csütörtök
Barlangi leopárd: A jégkori Európa rejtélyes nagymacskája
A pleisztocén kori Európa nagyragadozóira gondolva a laikusok számára elsősorban a méltán híres barlangi oroszlán és a barlangi hiéna juthat az eszükbe. Ezzel az égvilágon semmi gond nincs, mivel a helyi ökoszisztéma csúcsragadozóiként hatalmas szerepük volt a táplálékhálózatban. A kardfogút Európában említeni nagyon kockázatos, mivel ekkor jelen voltak az öreg kontinensen, csak nem a nagyközönség által ismert genusok. A nagy robusztus amerikai kardfogúak sokkal agilisebb, mondhatni gepárdszerű rokonai a maguk módján eredményesen felvették a kesztyűt a többi húsevővel szemben. A macskák ráadásul nem egyedül uralták ezeket a végtelen erdőket és havas mezőségeket, mivel a farkasok és a medvék is legalább olyan nagymértékű veszélyforrásnak számítottak, mint az előbb említett nagymacskák.
Ilyen vetélytárs felhozatal mellett a legtöbb ragadozónak inába száll a bátorsága, azonban a leopárdok nem védtelen kis cicusok. A mai világban is rengeteg példa van arra, hogy képesek az emberek településeiben is nesztelenül vadászni, egyes esetekben akár búvóhelyet is találni. A jégkori Európában sem volt ez másképp. A barlangi leopárd a térség egyik talán legkevésbé ismert nagymacskája, pedig remek példa a leopárdok alkalmazkodóképességének a bemutatására.
Roman Uchytel alkotása. |
2021. június 8., kedd
Pseudosuchia vol. 3: A valódi szárazföldi krokodilok
Félelmünk, hogy a pseudosuchia téma több cikket fog eredményezni, mint ahány részes a Barátok közt. „Krokodilok és amiket annak hiszünk, a Pseudosuchia-k” és a „Pseudosuchiavol. 2: Sebecia” elolvasása célszerű e írás előtt, bár alapvetően a lényeg ezek nélkül is érthető és utólagos olvasása az előzményeknek nem fog kavarodást okozni. Lelkiekben már felkészültem a „Pseudosuchia vol. 95 264: A szárazföldi Metriorhynchidae-k” című cikkre is.
Érdekes a fanyalgásunk, hiszen nincs min fanyalogni. Csupán csak sajnálatos módon mi is beleestünk abba a hibába sok éve, hogy „őskrokodilok” címkével elláttuk a Pseudosuchia-kat, hogy rendben voltak szárazföldiek, tengeriek, meg mintha lettek volna kétlábúak is, de kit érdekel hiszen OTT A DINOSZAWRUSZ! Ráadásul a melegvérűség kérdése is érdekes, hiszen a krokodilok és madarak közös őse már melegvérű volt, előbbiek hidegvérűségre visszaváltása pedig egy nem teljesen tisztázott evolúciós lépés. Nem arról van publikáció, hogy ki hitte volna, hogy melegvérű „őskrokodil”, hanem hogy ki hitte volna, hogy hidegvérű Pseudosuchia. Szóval amit az átlag ember és ide értve az őslények fele érdeklődőt is, amit ő lát és tud az totálisan más és akár ellentétes amiket a tudomány már tud és evidenciaként kezel. 11-es hírösszefoglalóban pl. szerepel egy eset, aminél a média olyan marhaságot volt képes írni, hogy a tudósok is meglepődtek, hogy kétlábú őskrokodil.
Nem is olyan rég Ausztráliában, Hodari Nundu alkotása. |
2021. május 28., péntek
Paradolichopithecus: Az európai ,,majomember"
Eme cikk főszereplője egy sok tekintetben különlegesnek mondható főemlős. Egy olyan majom, ami a paleontológiával foglalkozó különböző fórumokon is ritkán fordul elő. Nagyon sok titkát még mindig rendíthetetlenül őrzi, azonban a téma szakértőinek áldozatos munkája egyre nagyobb és szélesebb betekintést engednek ezeknek a furcsa kétlábúaknak a világába.
Felnőtt és kicsinye. Hodarinundu alkotása. |
2021. május 5., szerda
Pseudosuchia vol. 2: Sebecia
E cikk elolvasása előtt a „Krokodilok és amiket annak hiszünk, a Pseudosuchia-k” elolvasása nem árt, annak amolyan plusz moduljaként is tekinthető. Megírás oka két dolog. Melegvérűség dologgal kapcsolatban vétettem egy hibát az előző cikkben. Továbbá a kréta végi kihalást nem csak a krokodilok élték túl, a Sebecosuchia-k kaphattak volna kis plusz figyelmet, pontosabban a Sebecia-k. Illetve még talán egy harmadik saját gondolat, mely alapján a krokodilok jövője akkor se lenne fényes, ha nem lenne ember. Duplázzuk már meg akkor: Sebecia-k tökéletes példája annak, hogy a kriptozoológiát művelők inkább menjenek lekvárt kapálni térdig érő szélben.
Granastrapotherium-ra rontó Barinasuchus, HodariNundu alkotása. |
2020. augusztus 14., péntek
"Rövid hírek" 14.
Mondjuk igazából mind figyelemre méltó....
Luchibang, Joschua Knüppe alkotása |
2020. június 6., szombat
Hogyan lett az ember: Neandervölgyiek és az ő titkaik
2018. november 21., szerda
"Évmilliók urai - Élethű dínók amerikából" kritika - avagy ténylegesen olyan élethűek?
2018. július 13., péntek
Archeopteryx - Hol is van a törzsfán?
Az 1861-ben megtalált tollas Archeopteryx példány. |