Egy adatbázist szeretnénk létrehozni, melyben eleinte főleg olyan fajokat írnánk le, amelyeket még nem írtak le magyarul vagy a magyar írás elavulttá vált pl. Spinosaurus, Deinocheirus.
Az adatbázis létrehozása előtt úgy gondolom kellene ejteni pár szót a méretbecslésről is, esetleges félreértések elkerülése érdekében.
Az őslények méretbecslése mindig is lutri volt, a hiányos fosszíliák miatt elég nagy a hibalehetőség (nagyon ritka a viszonylag teljes lelet). Nézzük milyen módszerekkel szokták pótolni a hiányos részeket.
Scott Hartman |
Saját kifejlett egyedek alapján kiegészített vagy összerakott csontváz
Jobb esetben a kifejlett egyed saját
fajának megtalált szintén kifejlett fosszíliái alapján tudják pótolni vagy
összerakni a csontvázakat, itt a hibalehetőség
még nem túl jelentős csupán az egyedek közötti testarányi eltérés.
Fiatal példány alapján
Ha nincs másik kifejlett példány, akkor fiatalabb példányok alapján pótolják a fajt,
itt már jelentősebb eltérések lehetnek, hisz a fiatal és kamasz egyedek
valószínűleg más méretarányokkal bírtak, mint a faj felnőtt egyedei.
kép Andrea Cautól. |
Rokon fajok alapján kiegészített csontváz
Ha a Fajon belül nincs másik fosszília akkor rokon fajok alapján egészítik ki a
csontvázat ez a módszer már igen nagy pontatlanságokhoz vezethet, jó példa erre
a 18-20 m hosszúra becsült Spinosaurus, mely 15 m körül mozoghatott az
új egyed kiegészített csontváza alapján (Ezt a becslést sem lehet készpénznek venni, hisz fiatal és felnőtt egyed összemixelt változata).
Zhuchengtyrannus kiegészített koponyája rokon fajok alapján. |
Összetákolt
Több hiányos lelet esetén fordul elő. Felnőtt egyed(ek)ből , fiatal egyed(ek)ből, és közeli rokonok leletei alapján kiegészített csontváz. Ebben az esetben is elég nagy a hibalehetőség főleg a testarányokat tekintve.Nagyon töredékes leletek
Például az állkapocs egy kis darabja vagy a mellső lábnak egy darabja, sokszor
még azt sem tudják megmondani, hogy melyik családba tartozott a faj, a
méretbecslés pontosságáról nem is beszélve.
Sauroniops nagyon töredékes leletanyaga. |
Nagyon töredékes leletek kipótolása
Sok esetben ha a fajnak van relatív
teljes csontváza és találnak egy lábujjdarabkát vagy egy töredékes állkapocs
darabot (ami nem ad pontos támpontot, hisz ezek a csontdarabkák a faj egyedei
között is jelentős méret különbségekkel bírtak.). Az ilyen töredékes leletek alapján is
megbecsülik az állat méretét és sokszor hivatalosan ez a méret terjed el akkor
is ha az állat összes, részletesebb leleténél 2-3 m-rel hosszabb méretet
kapunk így.
Ilyen leletekből adódnak például 15 m-es T-rex becslések, melyeknek alapja egy lábujjcsont darabka.
Ilyen leletekből adódnak például 15 m-es T-rex becslések, melyeknek alapja egy lábujjcsont darabka.
Megjegyzés: Ha néhány meglévő jó leletanyaggal bíró Tyrannosaurus csontvázaknak csak töredéke lenne meg és a egy másik Tyrannosaurus lelet méretaranyai alapján pótolnánk a részeket, akkor akár 15 m-esnél is nagyobb méreteket kaphatunk egyes Tyrannosaurus leletekre. Pedig saját leletanyagaiból kiderül hogy 12 m-es hosszt értek el, csupán más testarányokkal bírtak.
A Mor 008-as leletről kiderült, hogy kisebb volt 12 m körül lehetett a teljes hossza. |
Scott Hartman |
Egyéb hibalehetőségek
- Sok esetben egyetlen fosszília van a fajról, nem tudhatjuk hogy az egyed mérete mekkora volt fajon belül, például nem mindegy hogy egy kisebb nőstényt vagy egy óriási hímet találnak meg (persze fordítva is lehet nem biztos hogy a hímek voltak nagyobbak).- A Fajok mérete, félépítése élőhelyenként és évmilliók előrehaladtával is jelentősen változhatott.
Tömegbecslés
A tömegbecslésben még több a hibalehetőség egy hatalmas
Theropoda méreténél 1 m-es hosszkülönbség már több mint 1 tonna tömeget jelenthet
(A Tyrannosaurus-os képen láthatjátok). A Sauropodákról nem is beszélve. Tehát ha csak egy métert elnéztek a hosszbecslésnél már akkor is több tonnát tevédhetnek anélkül hogy elszámoltak volna egyáltalán valamit a tömegbecslésnél. A tömegbecslési pontatlanság még ezután jön rá az állatra, például nem tudhatjuk biztosra melyik faj mekkora légzsákokkal rendelkezhetett, nagyobb fajok esetleges dúsabb bőrfedő réteg tömege, börlebernyeg, (ha például a sauropodák nyakán volt ez szintén tonnákat nyomhatott) csontok közötti porcok mérete, egy 11 m-es Edmontosaurus múmiánál kiderült, hogy jóval kevesebb helyet számolták a porcoknak ez fél méteres hibához vezetett a 11 m-es állatnál, stb. stb. (komentbe lehet folytatni).
Másik gond a tömegbecslésekkel, hogy különböző csapatok
különböző módszerekkel becsülik meg a fajok tömegét ebből adódóan sokszor
elégé irreális egymáshoz viszonyítva két faj
megbecsült tömege.
egy példa
12 m Mapusaurus tömegbecslése 3 tonna.
12 m Tyrannosaurus tömegbecslése 7-8 tonna.
12 m Tyrannosaurus tömegbecslése 7-8 tonna.
A Tyrannosaurus erősebb felépítésű volt, de aligha nyomhatott közel háromszor annyit, mint egy hozzá hasonló felépítésű Mapusaurus.
Összegzésben tehát rengeteg hibalehetőség van, és érdemes utána nézni a fajok leletanyagainak is.
Ha lesz valami az adatbázisból akkor mi, a felsorolt okok miatt feltüntetjük majd, az adott faj leletanyagait is, ezzel valamelyest pontosabb képet kaphattok az állat méreteiről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése