A cikk elavult, frissebb verzió ide kattintva!
Egy év távlatából úgy gondolom, hogy ideje átjavítanom a teljes írásom.
Számos gyermekbetegségben szenved. Újat alkotok és a régit meghagyom, lássák
kedves olvasók, hogy mi nem vagyunk Jack Hornerek, elismerjük a saját
hibáinkat. Előző cikkem egyes részei egy az egyben átkerülnek, míg mások
teljesen át lesznek írva.
Ez a leírás nem fog szép képeket tartalmazni a különböző fajokról. Eme írás
szigorúan vett „dokumentáció” az én saját stílusomban. Tehát lesznek olyan
kifejezések mik nem egészen tudományosak. Viszont remélhetően érthetőbbé teszik
a cikket.
Maastrichti korszak – 72,1 - 66 millió éve
Campaniai korszak – 83,6 – 71,1 millió éve
Eme írás ama oknál fogva jött lére, hogy megcáfoljam ama elvet, hogy a
dínók már hanyatlottak a kréta kor végére, azaz a Maastrichti korszakban. Ennek
egyik főbizonyítása ugye Észak-Amerika, hogy alig pár faj lézengett akkoriban.
Először is le szeretném szögezni, hogy az íráshoz csak netes oldalakat
tudtam bújni és nagyon érdekes bajt fedeztem fel. Még a Wikipédia sem képes
eldönteni, hogy a nagy kihalás mikor volt. 64 - 64,5 - 65 - 65,5 - 66 millió
évre teszik a nagy kihalást. (Régebben 65 nagy ritkán 64 millió év volt írva,
most már ez 66 lett.) Ezért a T.rex faj élettartama is változó. Van ahol 68-66
vagy 67-65 de akár 68-65 is előferdül. Tehát minden „dátumhoz” plusz - mínusz
két millió év járul. Ahol pl. 67 millió év van, az esélyes, hogy valójában 66
és így tovább.
Igazsághoz hozzá tartozik valami. Régi szám a 65, a meteor becsapódás jelző
irídium lerakódás 66 millió éves, akkoriban csapódott be a meteor és történt
meg a K-T kihalás, nem 65 millió éve. Ám akkor mi ez a 64 millió év? Egyszerű.
Erről egy másik cikk fog szólni, ám a nem madár dinosaurusokat nem a meteor
irtotta ki, tény sok faj biztos kihalt, de számos nagy termetű faj fent maradt.
Interneten régen Triceratops volt ennek emlegetve, de ami biztos, az egy nem
behatárolt kora Paleocéni kacsacsőrű Ojo Alamo Formációban élt 64 millió éve.
Hell Creekben is találtak irídium lerakódás fölött dinosaurus maradványokat, de
hivatalosan nem publikálták milyen fajtól származik. (Egyik sem átmosódás.).
Szóval a „dinosaurusok kihalása” megfogalmazás alá tartozó eseményt pont, hogy
túlélték és fogalmunk sincs mitől haltak ki a madarakat leszámítva. Ezért volt
egy időben 64 millió évre írva a kihalás, de azóta inkább hallgatnak, hogy a
dinosaurusok eléggé túl élték a K-T eseményt.
Továbbá, az, hogy 70-68 millió évig, csak egy adat. Valóságban lehet, hogy
a faj előbb megjelent, vagy tovább is élt, csak olyan korú leletek nem kerültek
elő. Az meg ahol 10-20 millió éves időintervallumok vannak… vagy a forrás
rossz, vagy tudósok nem is tudom mit művelnek a kormeghatározás terén. Ám Pl. a
Troodon esetében a széles időintervallum reális, mivel a sarki nagy termetű
Troodon az tényleg jó úgy 75-70 millió éves, míg kis termetű rokona délebben
később ott rohangált a T.rex lábai közt.
Nem, faj, alfaj, összevonások
Hol is kezdjem… példa holló.
Corvus Nem
(Holló, Varjú, Szarka stb.)
Corvus corax Faj
(Holló)
Corvus corax corax Alfaj (Közönséges holló)
Tyrannosaurus Nem
Tyrannosaurus rex Faj
Tyrannosaurus rex imperator Alfaj
(fiktív)
Homo Nem
Homo sapiens Faj
Homo sapiens neanderthalensis Alfaj
Homo sapiens sapiens Alfaj
(Igen egy faj vagyunk a neandervölgyiekkel.)
Tehát mikor azt mondjuk, hogy Tyrannosaurus, Stegosaurus vagy Triceratops
azzal nem egy fajt nevezünk meg, hanem egy nemet. (Én arról nem tehetek, hogy a
nem ugyan úgy van írva, mint a nem.) A Tyrannosaurus rex, Stegosaurus stenops,
Triceratops horidus szavakkal nevezzünk meg a nemen belül egy fajt. Viszont
mivel sok-sok millió éve kihalt fajokról van szó, így az alfajok közt nincs
lehetőségünk különbséget tenni biztosan. Alfajok közt színezeti, kültakaró béli
és kisebb anatómiai eltérések vannak, de a különböző alfajok képesek keveredni
egymással. Csupán csak a kisebb anatómiai eltéréseket tudjuk észlelni és ezek
sem mind tudhatóak be annak, hogy másik alfaj. Ezért nincsenek alfajok
meghatározva az őslényeknél.
Ezenfelül dokumentum filmek, sőt a tudósok sem ügyelnek arra, hogy mi a faj
és a nem mikor publikálnak vagy előadnak. Az átlag ember pedig össze fogja
keverni. Lássátok az én példám, eme leírás eredeti verzióját. Ahol ugyanis
kréta végén rohangáló fajokat írok, mikor én nemeket listáztam ki. Ott akkor 16
fajt írtam, ami igazából 16 nem. Vagyis az több mint 16 faj eleve.
Eredeti írásomban a Tarbosaurus és Tyrannosaurus ugyan ama fajnak vettem
csak két külön alfaj. Ez téves. Mivel igazából ugyan az a nem lehet legfeljebb,
nem pedig ugyan az a faj. Itt van róla részletesebb írás.
„Mivel igazából ugyan az a nem lehet legfeljebb, nem pedig ugyan az a faj.”
- Jó ez a "nem" szó a nemre. Nem vagyis genus. Tehát a nem szó helyet lehet a
genust is használni.
Az, hogy fajokat vonnak össze, az nem az adott faj megszűnését jelenti,
hanem sok esetben azt, hogy genusokat vagyis nemeket vonnak össze. Ergó nem
szűnik meg önálló fajnak lenni. Lejjebb szerepelni fog az Edmontonia mi alá
három faj tartozik. Maga a névadó Edmontonia, a Denversaurus és a Glyptodontopelta.
Az utóbbi kettő a Maastrichti legvégén élt, míg az Edmontonia a Campaniában.
Viszont a tudósok összevonták őket, így az Edmontonia nem élettartama úgy 10
millió év lett. Edmontonia alatt nem egy fajt értünk, hanem minimum kettőt.
Mivel esélyes, hogy a Glyptodontopelta és Denversaurus ugyan azon faj. (Egy
időben éltek.) – Viszont itt jön a következő gond, hogy bár egy nembe vonták
őket, viszont a helyes elkülönítéssel gondok szoktak lenni.
Minden esetre használhatjuk-e a Denversaurus és Glyptodontopelta szavakat?
Ha olyan minőségben, mint a sarki vagy a füles róka, vagyis „civil” megnevezés
formájában, akkor igen feltéve, ha tisztában van a hallgató közönségünk a nem,
faj, alfaj és hasonlók fogalmával. Tehát ha eme megnevezéseket használjuk,
akkor magát a fajt nevezzük már meg a genuson belül nem tudományos
„megnevezéssel”.
Elterjedés
Előfordulhat, hogy téves államot
írtam, téves államot jelöltem be a térképen. Az is lehet, hogy a forrás
hibázott. FŐLEG AKKOR MIKOR NEM ÍR LELŐHELYET! Egyszerűség kedvéért államokat
jelöltem és nem lelőhelyeket, most a célnak ez is bőségesen elég.
Hiába van egy faj egy helyen, az
elterjedése sokkal nagyobb is lehet annál, mivel nem találtunk csontokat, vagy
nincs általunk ismert lelőhely adott területen ahol élt.
Ceratopsia
Triceratops 68-66
USA Colorado, Montana, Dél-Dakota, Észak-Dakota, Wyoming
Kanada Alberta, Saskatchewan
Torosaurus 68-66
USA Wyoming, Montana, Észak-Dakota, Dél-Dakota, Utah, Új-Mexikó, Texas
Kanada Saskatchewan
Leptoceratops 66,8-66
USA Wyoming
Kanada Alberta
Tatankaceratops 66
USA Dél-Dakota
Eotriceratops 68
USA Alberta
Valami Chasmosaurinae 68~66
Arrhinoceratops 70,6-70
Kanada Alberta
Ojoceratops 68
USA Új-Mexikó
Montanoceratops 70
USA Montana
Nedoceratops 67-66
USA Wyoming
Bravoceratops 70
USA Texas
Lehetséges összevonások:
Tudós logika:
Torosaurus a Triceratops felnőtt kifejlett változata, ezért kisebb a
Torosaurus, mint a Triceratops és amúgy totál másképpen néznek ki. Az
Eotriceratops nagyobb, mint a Triceratops és amúgy ugyan úgy néz ki és kicsivel
előbb élt, ezért külön faj. FÁK LOGIK! Persze megmagyarázzák a toro másságát
azzal, hogy nagymértékben átalakul a csontozat... a fenéket.
Eotriceratops inkább Triceratops, minthogy a Torosaurus Triceratops legyen.
Az pedig, hogy előbb élt pár százezer évvel nem csak azt jelentheti, hogy külön
faj, hanem hogy előbb megjelent a Triceratops genus. Ennyi.
Ezen felül az Ojoceratops „elvben” fiatal Eotriceratops. A Tatankaceratops
pedig mind fiatal mind felnőtt Triceratops jellemzőkkel rendelkezik. Vagyis
lehet túlfejlett fiatal, vagy alulfejlett felnőtt. Úgymint egy külön kisebb
termetű Triceratops faj is.
Bár nem tekintem a Torosaurust a Triceratops egy életstádiumának mégis én
felvetem ama elméletet, hogy a Torosaurus és Eotriceratops két különálló
Triceratops faj idős egyedei. Tehát egyik Triceratops faj idős egyede a
Torosaurus, míg egy másik fajé az Eotriceratops.
Nedoceratops különálló genus, ám egy időben hasonlóságok miatt szerették
Triceratops egy fajának nevezni. Egy koponya ismert és a fő eltérés, hogy nincs
tülke az orra fölött. Lehetségesnek tartották, hogy egy testi fogyatékos
Triceratops, bár jelenleg külön nemnek tekintik. Csak Horner és a többi „szaki”
szeret megfeledkezni róla.
Tehát:
Triceratops:
·
Eotriceratops
·
Ojoceratops
·
Tatankaceratops
·
Torosaurus
Tehát kréta kor végén öt Ceratopsia rohangált. Triceratops piros, zöld a
Torosaurus, kék a Leptoceratops, rózsaszín Nedoceratops és az új Chasmo féle
sárga. (Egy ismeretlen nem részletezett Chasmo féle előkerült Frenchman
formációból is, mely lehetséges, hogy a montanai egyeddel egy faj vagy genus.)
Sauropoda
Alamosaurus 70-66
USA Texas, Új-Mexikó, Utah
Ankylosauria
Ankylosaurus 68-66
USA Wyoming, Montana
Kanada Alberta
Glyptodontopelta 69-66
USA Új-Mexikó
Denversaurus Késő Maastrichti
USA Colorado
Edmontonia 76~66
USA Montana, Texas, Dél-Dakota, Wyoming
Anodontosaurus 72–67
Kanada Alberta
Lehetséges összevonások:
Emontonia:
·
Glyptodontopelta
·
Denversaurus
Pachycephalosauria
Pachycephalosaurus 70-66
Stygimoloch 66
USA Wyoming, Montana
Dracorex 66
USA Dél-Dakota
Prenocephale 83~66
– Magyarán ki tudja mikor mászkált
USA Új-Mexiko, Colorado
Sphaerotholus 80~66
– Igen úgyszintén
USA Új-Mexiko, Montana
Alaskacephale 80-69
USA Alaszka
Lehetséges összevonások:
Pachycephalosaurus:
·
Stygimoloch
·
Dracorex
Homalocephale:
·
Prenocephale
·
Sphaerotholus
Edmontosaurus 73-66
USA Észak-Dakota, Dél-Dakota,
Montana, Wyoming, Colorado
Kanada Alberta, Saskatchewan
Anatotitan 67-66
USA Montana, Dél-Dakota
Hypacrosaurus 75-67
USA Montana
Kanada Alberta
Saurolophus 70–68
USA Kalifornia – Újonnan ez a lelet új nemet alkot, az Augustynolophus-t.
USA Kalifornia – Újonnan ez a lelet új nemet alkot, az Augustynolophus-t.
Kanada Alberta
Ázsia Mongólia, Kína
Parasaurolophus 76-73~?66?
USA Új-Mexiko, Montana,
Utah
Kanada Alberta
Hadrosaurus 80,5-78,5-
késő maastrichti
USA New Jersey
Edmontosaurus:
·
Anatotitan
Bár nem túl valószínű, lejjebb a részletes írás róla.
Ornithomimosauria
Ornithomimus 75-66
USA Colorado, New Jersey, Maryland,
Montana, Wyoming, Utah
Kanada Alberta
Struthiomimus 75-66
USA Wyomin, Észak-Dakota, Dél-Dakota
Kanada Alberta
Kanada Alberta
Nem madár Maniraptorák
Chirostenotes 76.5~66
– Jó pontos becslés
Kanada Alberta
Troodon 75-66
USA Alaszka, Wyoming, Texas, Új-Mexiko
Kanada Alberta
Ojoraptorsaurus 69
USA Új-Mexiko
Acheroraptor 66
USA Montana
Atrociraptor 69-68
Kanada Alberta
Leptorhynchos 75~66
– Szal… valamikor ekkor
USA Texas, Montana
Kanada Alberta
Therizinosauridae 70
USA Alaszka (Csak
lábnyomok)
Anzu 66
Saurornitholestes 77-69~?66?
USA Montana, Új Mexikó,
Észak-Dakota, Dél-Dakota
Kanada Alberta
Dromaeosaurus 76,5-74,8~?66?
USA Montana, Dél-Dakota,
Wyoming
Kanada Alberta
Tyrannosauroidea
Tyrannosaurus 68-66
USA Montana, Dél-Dakota, Észak-Dakota, Új-Mexiko, Wyoming, Colorado, Utah, Texas
Kanada Alberta, Saskatchewan
Ázsia Mongólia (Góbi-sivatag), Kína (Xinjiang) – Amennyiben Tyrannosaurus genusba tartozik a Tarbosaurus, akkor 70-66.
USA Montana, Dél-Dakota, Észak-Dakota, Új-Mexiko, Wyoming, Colorado, Utah, Texas
Kanada Alberta, Saskatchewan
Ázsia Mongólia (Góbi-sivatag), Kína (Xinjiang) – Amennyiben Tyrannosaurus genusba tartozik a Tarbosaurus, akkor 70-66.
Nanotyrannus 68-66
USA Montana
Albertosaurus 71-68
USA Alaszka, Új-Mexiko (Lehet, hogy
Gorgosaurusok, azaz másik nem egyedei.)
Kanada Alberta
Nanuqsaurus 70
Pterosaurus
Quetzalcoatlus 68-66
USA Texas, Hell Creek Formation
(Szóval valamelyik Dakota vagy Montána)
Kanada Alberta
Kihaláskor rohangáló nemek:
- Tyrannosaurus
- Nanotyrannus
- Triceratops
- Torosaurus
- Leptoceratops
- Valami Chasmosaurinae
- Nedoceratops
- Alamosaurus
- Ankylosaurus
- Edmontonia
- Pachycephalosaurus
- Sphaerotholus
- Edmontosaurus
- Anatotitan
- Thescelosaurus
- Troodon
- Anzu
- Leptorhynchos
- Acheroraptor
- Ornithomimus
- Struthiomimus
- Orcomimus
- Quetzalcoatlus
+ Legalább még fél tucat be nem azonosított genus
is, mikről van lelet anyag. (Lejjebb részletek)
Tehát hol van a kevesebb, mint tíz faj mit a tudósok szeretnek emlegetni? Sehol, úgy dupla ennyi mászkált, sőt ne feledjük, hogy jó eséllyel jó pár fajt még fel sem fedeztünk. Az, hogy x-y lelőhelyen csak pár fajt találtak, máshol is csak párat, még nem jelenti, hogy ennyi volt. Különböző fajok különböző élőhelyeken élnek. Afrikai szavanna sem egyforma és nem egy kupacon van minden faj.
Ornithomimus
O. antiquus
O. velox
O. edmontonicus
Struthiomimus
S. altus
S. sedens
Dromaeosaurus és Saurornitholestes
Számos eme genusoknak tulajdonított csonttöredék ismert, ám leginkább fogak ismertek. Nem zárható ki, hogy eme állatok valamely ismert vagy ismeretlen fajához tartoznak, ám az sem, hogy ismeretlen faj, esetleg valamely kiméra genust lehetne tényleges genusként kezelni. – A lényeg, hogy nem lehet kijelenteni, csak bátortalanul, hogy eme genusok éltek volna a K-T idején.
Aublysodon 75~66
Nyugat Kanada, Ázsia, USA (Hell Creek, Denver, Lance stb. formáció)
Lance formáció fogak
Denver Formáció
Cionodon arctatus (1874) és C. stenopsis (1892), utóbbi kanadában került elő. A C. kysylkumensis ázsiai faj és Bactrosaurus genusba került át. – Igen, nem minősül hivatalosan fajnak egyik se.
Scollard Formation Formáció
Feltehetően akkor még rohangáló nemek:
- Hypacrosaurus
- Saurolophus
- Hadrosaurus
- Parasaurolophus
- Augustynolophus
- Anodontosaurus
- Ojoraptorsaurus
- Atrociraptor
- Dromaeosaurus
- Saurornitholestes
- Dryptosaurus
Már rég alulról szagolhatták az ősibolyát:
- Chirostenotes
- Albertosaurus
- Nanuqsaurus
- Therizinosauridae
- Bravoceratops
- Montanoceratops
- Alaskacephale
- Parksosaurus
Tehát hol van a kevesebb, mint tíz faj mit a tudósok szeretnek emlegetni? Sehol, úgy dupla ennyi mászkált, sőt ne feledjük, hogy jó eséllyel jó pár fajt még fel sem fedeztünk. Az, hogy x-y lelőhelyen csak pár fajt találtak, máshol is csak párat, még nem jelenti, hogy ennyi volt. Különböző fajok különböző élőhelyeken élnek. Afrikai szavanna sem egyforma és nem egy kupacon van minden faj.
Meg emlékszik valaki a sokszor emlegetett, dologra, hogy a Sauropodák
kihaltak szinte mindenhonnan? Főleg Észak-Amrikából? Na ez sem igaz.
Na igen fajok. Én csak nemeket
vagyis genus-okat soroltam fel. 23 genus a kréta legvégén? Egyes genus-ok két
vagy több fajt is tartalmaznak. Tehát igazából 40-46 fajról is beszélhetnék
akár nyugodtan. Horner meg fajokat von össze és arról értekezik, hogy még 10
faj is alig volt a kréta végén. Mert ő a jónépnek a genus-okat nevezi fajnak.
Szóval igen.
Ja hát igen, esélyes, hogy 32 genus volt a kréta legvégén ami akár máris 64
fajt is jelenthet! Horner papus kevesebb, mint 10 faja hol is van akkor?
Próbáljuk ki! Redukáljuk le Horner féle logikával a kréta legvégén biztosan
élő genusokat!
- Tyrannosaurus - Nanotyrannus
- Triceratops – Torosaurus - Nedoceratops
- Leptoceratops
- Ankylosaurus
- Pachycephalosaurus - Sphaerotholus
- Edmontosaurus - Anatotitan
- Thescelosaurus
- Anzu - Leptorhynchos
- Ornithomimus – Struthiomimus - Orcomimus
- Quetzalcoatlus
Az alábbiak meg nem léteztek, vagy akármi, csak ne
kerüljenek szóba:
- Valami Chasmosaurinae
- Edmontonia
- Alamosaurus
- Troodon
- Acheroraptor
És ne feledjük el, hogy a genus = faj eme átverő retorika alapján, sőt a
hiányos leletek vagy a még le nem írt fajok sem léteznek, mik amúgy nem
kerültek fel a fenti felsorolásba se. (Kettőt leszámítva.) Továbbá van jó pár
kétséges faj, mi élhetett a K-T esemény idején. Ilyen Parasaurolophus is, de
lentebb írva lészen, mért nem az első kategóriába került.
Igen így összejön a kevesebb, mint 10 faj. Ami nem.
Kontinens
A, Késő Campania
B, Késő Maastrichti
B, Késő Maastrichti
Nahát mit látunk a képen? Úgy van, még egy dolog mi miatt a „dínók már
haldokoltak a kréta végén” elv megbukik. Nevezetesen, hogy csak nagy ritkán
merik megemlíteni, hogy volt 1 – 2 belső tenger, azt pedig, hogy ez 2 - 3
darabra vágta Észak-Amerikát pedig már nem igazán mondogatják. Laramidia a nyugati
kontinens neve, keletié pedig Appalachia. Eme két szigetkontinenst a Nyugati Belső
Tengeriút választotta el. (Hülye név egy tengernek.) Appalachiát egy időben
pedig Hudson Tengeriút vágta ketté. (Magyarban tengeriút helyet víziút szó van
használatban.)
Mikor egy kontinensé alakultak, megnőtt a terület, ezzel megnőtt a fajok
testmérete, ám csökkent a faj szám. Ez egy normális dolog. A sokat emlegetett
Dinosaurusok fénykora, a Jura mikor Allosaurus és Apatosaurus rohangált, akkor
is hasonló volt a helyzet, nagy terület, nagy méret és „kevéske” faj.
Tehát a sokat emlegetett faj csökkenés oka, hogy a különböző életközösségek
egy közös területre kerültek és több ugyan olyan ökológiai fülkét betöltő faj
közt verseny indult meg. Ennek az eredménye természetesen a fajok számának
csökkenése, de ez a csökkenés nem valamiféle hanyatlás, hanem az életközösség a
területhez való alkalmazkodása.
A kérdés pedig adott, hogy ha a pirossal piszkított államokból vannak kréta
végi leletek, akkor sokszorte nagyobb hellyel mi a helyzet? Sőt, hány új faj
bujkálhat ott?
Genus – Faj számok tisztázása
Kettes szorzó a genusok és abból eredeztethető fajok esetében kissé túlzás.
Tyrannosaurus, Nanotyrannus, Ankylosaurus esetében pl. nem ismert csak egy faj,
bár esélyes, hogy ez nem teljesen így van. Más nemek esetében viszont kettő vagy akár több is ismert. Egyes nemek esetén viszont bizonyos fajok még
a Maastrichti előtt éltek és vagy kihaltak, vagy másik fajjá alakultak át. –
Tehát ez a kettős szorzó annyira nem reális. Pár példával illusztrálom, hogy
egy nem alá hány faj és hogyan tartozhat.
Anatotitan / Edmontosaurus
A. copei = E. annectens
A. longiceps
E. regalis
E. saskatechwanensis
Anatotitan / Edmontosaurus
A. copei = E. annectens
A. longiceps
E. regalis
E. saskatechwanensis
(Edmontosaurus, Anatotitan, Shantungosaurus – Azóta tudjuk, hogy az
Edmontosaurusnak volt fejdísze.
Készítette: Apsaravis)
|
Jack Horner logika a köbön, hogy az Anatotitan az felnőtt Edmontosaurus. Mi
itt a gond? Anatotitan copei 12 méter, egyes becslések szerint 14 méter. Az
Edmontosaurus annectens a 8 métert sem érte el. Egy időben éltek és egy helyen.
Akkor egy ugyan azon faj!
Viszont a maradványok alátámasztják Horner elméletét, hogy az A. copei és az E. annectens egy faj. Viszont, az már logikátlan hogy a két másik Edmontosaurustól eltérő fajt Edmontosaurusnak nevezzék, mikor annak eredetileg van külön genusa. A lényeg, hogy nem az A. copeit kellene E. annectens alá vonni, hanem fordítva. – Ezzel viszont az Anatotitan létezne továbbra is és számos tudós elméletét borítja, hogy alig volt pár dínó faj a kréta végén. Megjegyzendő, hogy az is felvetődött, hogy a Shantungosaurus is az Edmontosaurus genus része.
Viszont a maradványok alátámasztják Horner elméletét, hogy az A. copei és az E. annectens egy faj. Viszont, az már logikátlan hogy a két másik Edmontosaurustól eltérő fajt Edmontosaurusnak nevezzék, mikor annak eredetileg van külön genusa. A lényeg, hogy nem az A. copeit kellene E. annectens alá vonni, hanem fordítva. – Ezzel viszont az Anatotitan létezne továbbra is és számos tudós elméletét borítja, hogy alig volt pár dínó faj a kréta végén. Megjegyzendő, hogy az is felvetődött, hogy a Shantungosaurus is az Edmontosaurus genus része.
A gond ott kezdődik, hogy az Edmontosaurus regalis is megnőtt 12 méteresre
és nagyon nincs hosszú Anatotitan csőre. Szóval ha az E. annectes még fiatal
egyed, akkor a felnőtteknek E. regalisra kellene hasonlítaniuk, mivel testvér
faj. De nem, teljesen eltér.
Thescelosaurus
T. garbanii
T. neglectus
T. assiniboiensis
T. garbanii
T. neglectus
T. assiniboiensis
Thescelosaurus a Parksosaurusból fejlődhetett ki. Így a két genus két
időben való létezése nem biztos.
Ornithomimus
O. antiquus
O. velox
O. edmontonicus
Struthiomimus
S. altus
S. sedens
Dromiceimimus "fiktív" régen hivatalos genus volt. Típusfajtól eltérőbb
Ornithomimus és Struthiomimus leletek ide lettek besorolva, illetve előbbi két
faj jellemzőivel bíró megtalált egyedek is idekerültek. Magyarul ez volt a
kréta végi észak-amerikai mimus szemetes. Viszont van olyan lelet mely az
Ornitho. és Struthio. jellegzetességeit viseli, egy ugyan azon egyed. Tehát a
két genus lehetséges, hogy képes volt közös utódot nemzeni, bár az a hibrid már
nem tudhatott szaporodni. – Hibrid dolgot hivatalosan még nem vetették fel.
Ornithomimus antiquus a Dyptosaurus élőhelyén élt New Jersey területén, hivatalosan nem külön faj. Hivatalosan nem külön faj. Sőt… vagy fiatal Ornithomimus vagy akár külön genus. Logikus nem?
Orcomimus még hivatalosan le nem írt faj, viszont külön genusként kezelik. Egy helyen és időben élt az Ornithomimus és Struthiomimus nemekkel. (Hell Creek)
Triceratops / Torosaurus
Ti. horridus
Ti. prorsus
To. latus
To. utahensis
Akkor most melyik-melyik idős változata? Ráadásul a Torosaurus utahensis a latus elődje „hivatalosan”.
Ornithomimus antiquus a Dyptosaurus élőhelyén élt New Jersey területén, hivatalosan nem külön faj. Hivatalosan nem külön faj. Sőt… vagy fiatal Ornithomimus vagy akár külön genus. Logikus nem?
Orcomimus még hivatalosan le nem írt faj, viszont külön genusként kezelik. Egy helyen és időben élt az Ornithomimus és Struthiomimus nemekkel. (Hell Creek)
Triceratops / Torosaurus
Ti. horridus
Ti. prorsus
To. latus
To. utahensis
Akkor most melyik-melyik idős változata? Ráadásul a Torosaurus utahensis a latus elődje „hivatalosan”.
Ezen felül a Tatankaceratops Triceratops alá van sorolva, viszont mely
fajhoz a kettőből? Erről már nem szól a fáma. Én szerintem a Tatankaceratops
egy esetleges kistermetű harmadik Triceratops faj. Bár feljebb írtak sem
kizárhatóak.
Hypacrosaurus
H. altispinus
H. stebitgeri
H. stebitgeri Jack Horner szerint a Hypacrosaurus és Lambeosaurus közti
átmenet, ezzel viszont az Olorotitan elődje is egyben. A logikája alapján az
alábbi genusok így követték egymást:
Lambeosaurus -> Corythosaurus -> Hypacrosaurus stebitgeri ->
Hypacrosaurus altispinus és Olorotitan
Más elmélet szerint a Hypacrosaurus és Corythosaurus ugyan azon nem.
Saurolophus
Sau. osborni – Alberta
Sau. angustinostis = Sau. kryschtafovici – Kína és Mongólia
Sau. morrisi – Kalifornia
Saurolophus morrisi-t átnevezték Augustynolophus-ra. 71-65 millió éves
időintervallumot adták meg neki. Ezzel egy új nemet alkotva meg. Leletanyaga
nagyon töredékes. Töredékes koponya és néhány egyéb része az állatnak.
Hadrosaurus
H. foulkii
H. minor
Hadrosaurus
H. foulkii
H. minor
Hivatalosan csak a foulkii létezik. Minor néven a Maastrichti végén élt
példányra hivatkoznak. A foulkii 80,5-78,5 millió éve élt. Ez kicsit messze van
a 66-tól.
Anodontosaurus -> Ankylosaurus
Anodontosaurus -> Ankylosaurus
Ankylosaurus úgy durván egy millió évvel a kihalás előtt jelent meg a leletek alapján.
Egyik legfiatalabb nem. Éppen hogy csak megjelent és… kihalt. Viszont jó
eséllyel az Anodontosaurus-ból alakult ki. Vagyis a kréta végére eme állat
kihalt illetve tovább fejlődött Ankylosaurusá. Bár nem zárható ki pár
„élőkövület” populáció.
Tyrannosaurus
Bár a Nanotyrannus nem fiatal T.rex, azt nem lehet elvetni, hogy ugyan abba
a genusba azért tartozhatnak. Eme esetben Tyrannosaurus lancensis a
Nanotyrannus neve. Akkor így két Tyrannosaurus faj van, Tarbosaurus esetlegesen
harmadik. Bár valószínűleg három különböző, de rokon nem.
Albertosaurus megagracilis át lett nevezve Dinotyrannus megagracilis-re,
majd elkönyvelték fiatal T.rex-nek. Ha rájöttek, hogy nem Albertosaurus és
külön nemet alkottak neki, akkor csak van különbség. Bár a Nanotyrannus után ne
lepődjünk meg semmin. Nanoytannusnak is teljesen más az agy felépítése, mint a
T.rex-nek… de azért még hivatalosan ugyan az a faj…
Homalocephale vagy inkább Sphaerotholus?
Homalocephale vagy inkább Sphaerotholus?
H. calathocercos
P. prenes
P. brevis
P. edmontonensis = S. Edmontonensis Horseshoe
Canyon (Kanada)
P. goodwini = S. goodwini Kirtland
Formáció (USA)
S. buchholtzae Hell
Creek (USA)
Homalocephale (80) – Prenocephale (80-66) – Sphaerotholus (80-66) ezek
elviekben egy faj/genus. Zárójelben pedig, hogy mettől meddig élhetett. A gond
ott kezdődik, hogy a harmadiktól találtak maradványokat Hell Creek Formációban,
a Maastrichti legvégéről
Sphaerotholus vonható össze a Prenocephaleval, mi Ázsiában is élt, mi
elviekben egy Homalocephale. A gond ott kezdődik, hogy a Sphaerotholus és Prenocephale
koponyája domború, míg a Homalocephale koponyája laposabb jóval, bár lehet,
hogy csak fiatal egyed. Tehát az érvényes genus név a Sphaerotholus lehet.
Dyptosaurus
Élőhelyén további két nem besorolt fajt találtak meg. Ezek nem kerültek fel
a listára. Egy Nodosauridae és egy
Lambeosaurinae az illetékes.
Anzu / Leptorhynchos
Mind kettő Caenagnathinae volt és a Hell Creek-ben találták meg. Eme formáció
alig egy millió éves időintervallumot ölel fel. Leptorhynchos nagyon töredékes
leletek alapján ismert. Hivatalosan két külön nem, bár én nem zárom ki, hogy ugyan azon nem vagy faj.
Troodon
Lance formációban több Troodon fogat is találtak. „Pectinodon” vagyis
Troodon lehet.
Parasaurolophus
P. walkeri
P. tubicen
P. cyrtocristatus
Egyetlen Maastrichti leletet Hell Creekben találták, ami P. walkeri-nek
lett betudva. Ám nincs kizárva, hogy új faj vagy új Lambeosaurine genus.
Számos eme genusoknak tulajdonított csonttöredék ismert, ám leginkább fogak ismertek. Nem zárható ki, hogy eme állatok valamely ismert vagy ismeretlen fajához tartoznak, ám az sem, hogy ismeretlen faj, esetleg valamely kiméra genust lehetne tényleges genusként kezelni. – A lényeg, hogy nem lehet kijelenteni, csak bátortalanul, hogy eme genusok éltek volna a K-T idején.
Aublysodon 75~66
Csak fogak ismertek. Valószínűleg több különböző faj, mondhatni ez egy
„kiméra” genus. Maastrichti leletek valószínűleg Tyrannosaurus vagy Nanotyrannus.
Magát az Aublysodon-t Gorgosaurus genusnak szokták venni. – Tyrannosauridae kiméra igazából, nem létező faj lényegében.
Hasonló kiméra genusok lehetnek Észak-Amerikában:
Richardoestesia 75~66
Paronychodon 75~66 Lance formáció fogak
A formációban több különböző fajnak betudott fogat találtak. Ezek közt van:
Be nem sorolt Dromaeosauridae
Paronychodon 75-66
Richardoestesia 76,5-66
– Ismeretlen Coelurosauria
Ojo Alamo Formáció
Sok nem beazonosítható töredék miatt konkrétum nem írható. A lelőhelyen alábbi beazonosíthatatlan állatok ismertek:
Dromaeosauridae
Sok nem beazonosítható töredék miatt konkrétum nem írható. A lelőhelyen alábbi beazonosíthatatlan állatok ismertek:
Dromaeosauridae
Ornithomimidae
Troodontidae
Ankylosauridae
Saurolophinae
Lambeosaurinae
North Horn Formáció
T.rex, Alamosaurus és Torosaurus ismert. Továbbá egy második bizonytalan
Pterosaurus, a „Pteraichnus”, lábnyom alapján.
Hell Creek
Leghíresebb lelőhely rengeteg fajjal és be nem azonosított fajjal. A
lelőhelyen talált csonttöredékek és fogak alapján számos Deinonychosauria élt
itt még az Acheroraptor-on felül. Lehetséges genusok:
Dromaeosaurus
Saurornitholestes
Richardoestesia
Troodon
Paronychodon
2013-as tanulmány lehetséges genusokat leredukálja Acheroraptor mellet még egy Dromaeosauridae-ra.
Saurornitholestes
Richardoestesia
Troodon
Paronychodon
2013-as tanulmány lehetséges genusokat leredukálja Acheroraptor mellet még egy Dromaeosauridae-ra.
Denver Formáció
Cionodon arctatus (1874) és C. stenopsis (1892), utóbbi kanadában került elő. A C. kysylkumensis ázsiai faj és Bactrosaurus genusba került át. – Igen, nem minősül hivatalosan fajnak egyik se.
Willow Creek Formáció
A T.rex az rendben van. Montanaceratops viszont már… Még élt?
A T.rex az rendben van. Montanaceratops viszont már… Még élt?
Scollard Formation Formáció
Természetesen az elmaradhatatlan kimérák itt is itt vannak. (Richardoestesia,
Paronychodon) Ami miatt bejegyzést érdemel, az nem mást, mint a Dromaeosaurus,
révén eme formációban találtak T.rex-et is. Tény, hogy a Dromaeosaurus leletanyag
fogakra terjed ki. Található itt még Troodon formosus és egy másik Troodon faj
is, úgymint Saurornitholestes.
Lelőhelyek:
Lelőhelyek:
Hell Creek Formáció 66,8
– 66 Montana, Észak és Dél Dakota,
Wyoming
Lance Formáció 69 –
66 Wyoming
Ojo Alamo Formáció 69 – 64 Új Mexikó,
North Horn Formáció 71 – 64 Utah
Javelina Formáció 70
– 66,5 Texas
Frenchman F. Késő
Maastrichti Saskatchewan
Denver F. 68-61 Colorado
Ferris F. 66-63 Dél Wyoming
McRae F. Késő Maastrichti Új Mexikó
Scollard F. Maas. – Dánia Alberta
Lomas Coloradas F. Maastrichti
Willow Creek F. Maas.
– Dánia Alberta
Appalachia
Claosaurus - 82
Hadrosaurus foulkii -79,5
Hadrosaurus minor - maastrichti vége
Appalachiosaurus - 77
Lophorhothon - campania
Hypsibema / Parrosaurus - campania
Coelosaurus / Ornithomimus - 70
Dyptosaurus - 67
Valamiféle Nodosauridae - maastrichti
Valamiféle Lambeosaurinae - maastrichti
Köszönhetően a jégkorszakok gleccsereinek nincsenek olyan gazdag
lelőhelyek, mint Laramidián. Vagyis a gleccserek legyalulták a lelőhelyeket, így
több száz fajt sosem fogunk megismerni, kezdve a kis cickánypockány görcsöktől
az itt honos dinosaurusokig. Pár fajt így is találtak, mik feljebb olvashatóak.
(Amik ugye genusok. Na, ki dőlt be a trükknek? Jó, igaz Hadrosaurus esetén
fajok...)
Appalachia történetében volt, hogy két külön szigetkontinensre
szakadhatott. (Ne feledjük, hogy az egykori földrajzi viszonyokat csak nagy
vonalakban lehet megbecsülni.) Az északabbit nevezzük csak "Kis
Appalachiának". Ketté szakadt Appalachia révén az állatok testmérete
csökkenhetett, egy idő után pedig külön fajok, majd genusokra oszlottak.
Appalachián nem éltek elviekben Marginocephalia-k. A leletek hiánya nem
feltétlen bizonyíték, ám figyelembe kell venni. Jurából visszamaradhattak
Ankylosauria-k (Polacanthinae-ák pontosabban) sőt talán ha nem is kréta végéig,
de talántán Stegosauria-k is lehettek még. Bár ez a stegos dolog az én egyéni
spekulációm. (Révén, nincs fosszilis alapja.) Sauropoda-kra nincs bizonyíték,
bár maradhattak vissza a Jurából. Leggyakoribb Dinosaurus félék az Ornithopoda-k
lehettek.
Appalachiosaurus egy Tyrannosauroidea mint a Dryptosaurus. Dryptosaurus
méretes karma miatt esélyes, hogy Megaraptora, míg az Appalachiosaurus mellső lábai
nem kerültek elő, a rendszerezése is homályos, én élek a gyanúval, hogy eme
jószág is Megaraptora lehetett. De ami fontos, hogy egy hiányos
Appalachiosaurus egyed fosszíliái ismertek, az pedig egy 7 méteresre becsült
fiatal egyed. A kontinens nagyobb volt, mint Laramidia, így nagyobbak lehettek
az állatok is. Tehet eme jószág akár 10 méternél is hosszabb lehetett.
Viszonyítás képen: A legnagyobb becslés Albertosaurus-ra is csak 11 méter. Egy
átlag T.rex pedig 10-12 méteres volt. (Legnagyobb becsült T.rex 15,3 méter egylábujj csont alapján.)
Kérdés adott. Lehetett-e más T.rex méretű nagy ragadozó a Maastrichti idején
Észak-Amerikában? Természetesen lehetett az egykori Appalachia területén. (Míg
északon a sarkkör felé talán Albertosaurus, vagy leszármazottja.) Bár nem ilyen
egyszerű a kérdés.
Lehetséges kréta végi appalachiai Stegosauria-k, több fajta elképzelésben.
Titanosauria, Indricotherium és Diplodocidae szerű formában. Készítette: Titanlizard
|
Laramidia kontra Appalachia (kontra Ajkaceratops)
Maastrichti idejére, illetve eme időszak alatt is a kontinenst kettészelő
beltenger zsugorodott és már egy kontinensről beszélhetünk. Az új életteret
pedig a laramidiai fauna, ill. annak tagjainak leszármazottjai vették birtokba.
Bizonyítottan appalachiai fauna tagokról nincs információ.
Tény, hogy a kréta legvégén is volt még beltenger, amit egyszerűen egy túl méretezet
öbölnek neveznék. Ennek csúcsán csücsül Hell Creek formáció, mi Horner
okoskodásához képest nagyon is faj gazdag volt. Viszont eme formáció a
Tyrannosaurus elterjedésével együtt átnyúlik az "öböl" keleti part és
a menti területeire, ahol inkább az appalachiai faunának kellene lennie, de még
nyomai sincsenek meg lényegében.
Az ok nem ismert, viszont ha tényleg nem voltak Ceratopsia-k Appalachián,
legalábbis nem nagy termetű tülkös fajták (Triceratops, Pentaceratops,
Styracosaurus stb.), akkor meglészen az egyik ok. Tyrannosauridae-k a nagy
termetű prédákra specializálódtak, de ezen belül tömérdek féle volt. Ezek közül
az egyik a Ceratopsia-k, melyek esélyes, hogy Appalachián nem éltek. Az ottani
nagy ragadozok Ankylosauria-kra és Ornithopoda-kra specializálódhattak
jelenlegi tudás szerint. A fejlettebb nagy testű Ceratopsia-k veszélyes prédák
voltak, ezért is alakulhatott ki a brutális harapási erő, főleg a T.rex esetén.
(12-12,8 méteres T.rex harapási ereje elérhette az 5,8 tonnát. Nagyobb rex
esetén pedig 6 tonna vagy nagyobb harapásról is beszélhetünk.) Ekkora harapás a
préda minél előbbi elejtéséhez kellet, főleg akkor, ha amaz egy döféssel az égi
vadászmezőkre küldheti a ragadozót. Appalachia ragadozóinak ilyenre nem volt
szüksége. Nekik Ornithopoda-k és Nodosauridae-k lehettek zsákmányállataik,
ezekhez alkalmazkodtak. Ceratopsia-k kimaradtak a palettából.
A forgatókönyv egyszerű. A T.rex könnyedén vadászhatott appalachiai
növényevőkre, míg fordítva a helyzet már nehézkesebb. Appalachia ragadozóinak
zsákmányállatai fogytak, helyükre laramidiai növényevők kerültek, mik a
T.rex-hez alkalmazkodtak, köztük pedig sok Ceratopsia is megjelent. Ezzel
teljesen megváltozott a zsákmány típus összetétel, kevesebb könnyen elejthető
préda lett. A nagy ragadozók közt egyértelműen az lehetett a dominánsabb, mely
több féle prédát is elejthetett.
Dyptosaurus és annak élőhelye bizonyítja, hogy azért egyik fauna nem
csinálta ki a másikat. Inkább csak annyi lehetett, hogy a laramidiai fajok
tudták birtokba venni az egykor tenger fedte új élőhelyeket. Illetve
"kóstolgathat" Appalachiát.
Ajkaceratops a mi magyar cuki kis bolyhos... na jó, valószínűleg nem volt
bolyhos. Hogy kerül ide? Laramidia és Ázsia között volt szárazföldi kapocs.
Ajkaceratops esetén felmerült, hogy Amerikából is származhat, hiszen ekkor még
nem volt olyan nagy távolság Appalachia és az Európai Szigetvilág közt. Persze
hamar kiderült, Bagaceratopsidae volt, vagyis Ázsiából származik.
Viszont felmerülhet, hogy Európából átkerülhetett-e pár faj. Lehet, de
fosszilis bizonyíték nincs.
Appalachia fentebbi elmélkedésére azért volt szükség, hogy érződjön, míly
keveset is tudunk az akkori Észak-Amerikáról és mennyi faj élhetett annak
idején még, miket „hála” a gleccsereknek, sosem fogunk megismerni. Sajnos.
Viszont ez újabb marék szög Jack Horner koporsójába. Amúgy feltűnt, hogy
mennyit szerepel a neve? Sajnos ő trollkodja szét az őslénykutatást nemzetközi
szinten, ha késő krétakori faunáról van szó Észak-Amerikában.
Őslények kerestetnek
Campania korszakban jó pár Pterosaurus élt Észak – Amerikában. Pteranodon,
Nyctosaurus, Geosternbergia és Piksi. Piksit leszámítva van egy közös
tulajdonságuk. 80 millió éve kihaltak. Piksi úgy 75 millió éve. Viszont a Piksi
és Quetzalcoatlus közt van úgy 7 millió év távolság, és eme hét millió évben is
kellet valaminek élnie.
Tehát úgy feltételezetem, hogy a Quetzalcoatlus mellet még élhetett más
Pterosaurus is, attól függetlenül, hogy 10-15 millió éves fosszília hiány van.
T.rex, Nanotyrannus, Troodon, Acheroraptor, Quetzalcoatlus, Ojoraptosaurus,
Atrociraptor és esetleg Chirostenotes. Meg a Triceratops és tán rokonai mik
húst ettek és ne adj Isten vadászhattak. (Triceratops húsevő mivoltáról itt.)
Ha a Ceratopsida-kat és a Quetzalcoatlust leszámítjuk, nagy részt
kistermetű ragadozók ezek, majd jön egy „közepes” a Nanotyrannus és végül
nagynak a T-rex. Appalachiáról ismert a Dryptosaurus, továbbá nem zárható ki
egy itt őshonos akár T.rex méretű ragadozó Megaraptora. Appalachián pedig még
vagy fél tucat Maniraptora genus is élhetett, vagy több.
Én meglátásom szerint Leptoceratops vagy a Thescelosaurus inkább a fás –
erdős rejtekekben gazdag helyeket kedvelte jobban. Utóbbi fosszíliái leginkább
egykori vízfolyásoknál került elő. Ám szerintem még rajtuk kívül bujkál pár
másik még fel nem fedezett kis termetű madármedencéjű faj a földtani
rétegekben.
Életközösségek
Egy azon területen élő élőlények összessége. Sokat emlegetett Hell Creek is
több különböző életközösséggel bírt. Erdők, mocsarak, nyílt esetleg fás
legelők, sziklás hegyvidékek stb. Ezeknek mind megvoltak a saját állatfaj
"összeállításaik". Ezen felül nagyobb távlatokban is változott a
fajok repertoárja. (Ez utóbbit a cikk javát kitevő fajonkénti elterjedés
térképek illusztrálják.)
Arról se feledkezzünk meg, hogy Hell Creekben találtak Parasaurolophusnak
tulajdonított fosszíliát, no meg ugyan itt találták ama új Chasmosaurinea-t.
Eme fajok lehet kis egyed számúak voltak Triceratops vagy Edmontosaurus
fajtákhoz képest. Illetve olyan területeken éltek ahonnan nincs lelőhely.
Utóbbi esetben piszok nagy mázli, hogy ama pár szerencsétlen egyed
"hazulról" elkallódott, aztán már haza se tévedt, így ismerhetjük
őket.
Be nem határolt fajok
Ilyen a sokat hangoztatott új Chasmosaurinea, de ő róla tudjuk, hogy új
genus. Feljebb számos ilyen "lény" is említve van, mik esélyes, hogy
új fajok vagy genusok, bár ők nem kerültek a felső felsorolásba, csak lelőhelyeknél
vannak említve. Orcomimus esetén csak genus név van, révén nem írták le még a
fajt.
U.I.:
Mint írtam a cikkben lévő információk nem biztosak. Internet
felhasználásával ezt sikerült megalkotnom. Állatfajok élettartama is nagyon
képlékeny. Magyar Wikipédia szerint pl. az Euoplocephalus 67 millió éve halt
ki, ám több angol netes forrás alapján már legalább 70 millió éve kihalt. Így ő
ezért nem került be. (Még az angol Wikipédia szerint is már 70 millió éve elpatkolt
a faj. Ráadásul nekem több magyar Wikipédia módosítási javaslatomat azzal
söpörték le, hogy ők az angol változat alapján dolgoznak… a francokat! Még az
adott lelet kódját is megadtam, de nem… És mástól is hasonló visszajelzéseket
hallani, hogy magasról tojnak a frissítésekre, sőt a hiteles tartalomra is.
Ennyit a magyar wikiről. Sajnos jobb nincs, mert kellene. Angol Wikipedia pár
fokkal jobb, bár az sem minősül pártatlannak. Nanotyrannus jó példa erre. A
T.rex fiatal változataként kezeli, mikor bizonyítékok vannak, hogy külön genus,
vagy legalább is külön faj.)
Amennyiben a cikkben hibák vannak, módosításra fognak kerülni.
Frissítések
A leírás / összefoglalás / dokumentáció 2014.12.24.-én lett publikálva. Ezt
követően minden tartalmi módosítás (új részek, tartalmi és nem helyesírási
hibák javítása) dátummal alább fel lesz tüntetve.
2014-12-27
„Kontinens” altéma satírozott térképén Saskatchewan nem volt bejelölve. Most
már be van.
Források:
Wikipedia
Wikipedia forrás állományai miket fel tudtunk lelni
Sok-sok nem tudom már milyen weboldal
Őszintén:vannak benne helyesírási hibák,de jó. :/
VálaszTörlésMost mondjam, hogy papírom van arról, hogy genetikailag rossz a helyesírásom? Ja hogy így "kimondtam".
Törlés