2014. december 24., szerda

Tyrannosaurus ökoszisztémája, avagy Észak-Amerika a Maastrichti korszakban – második felvonás

A cikk elavult, frissebb verzió ide kattintva!

Egy év távlatából úgy gondolom, hogy ideje átjavítanom a teljes írásom. Számos gyermekbetegségben szenved. Újat alkotok és a régit meghagyom, lássák kedves olvasók, hogy mi nem vagyunk Jack Hornerek, elismerjük a saját hibáinkat. Előző cikkem egyes részei egy az egyben átkerülnek, míg mások teljesen át lesznek írva.
Ez a leírás nem fog szép képeket tartalmazni a különböző fajokról. Eme írás szigorúan vett „dokumentáció” az én saját stílusomban. Tehát lesznek olyan kifejezések mik nem egészen tudományosak. Viszont remélhetően érthetőbbé teszik a cikket.

Kép alkotója: Bart Bus



Maastrichti korszak – 72,1 - 66 millió éve
Campaniai korszak – 83,6 – 71,1 millió éve

Eme írás ama oknál fogva jött lére, hogy megcáfoljam ama elvet, hogy a dínók már hanyatlottak a kréta kor végére, azaz a Maastrichti korszakban. Ennek egyik főbizonyítása ugye Észak-Amerika, hogy alig pár faj lézengett akkoriban.
Először is le szeretném szögezni, hogy az íráshoz csak netes oldalakat tudtam bújni és nagyon érdekes bajt fedeztem fel. Még a Wikipédia sem képes eldönteni, hogy a nagy kihalás mikor volt. 64 - 64,5 - 65 - 65,5 - 66 millió évre teszik a nagy kihalást. (Régebben 65 nagy ritkán 64 millió év volt írva, most már ez 66 lett.) Ezért a T.rex faj élettartama is változó. Van ahol 68-66 vagy 67-65 de akár 68-65 is előferdül. Tehát minden „dátumhoz” plusz - mínusz két millió év járul. Ahol pl. 67 millió év van, az esélyes, hogy valójában 66 és így tovább.
Igazsághoz hozzá tartozik valami. Régi szám a 65, a meteor becsapódás jelző irídium lerakódás 66 millió éves, akkoriban csapódott be a meteor és történt meg a K-T kihalás, nem 65 millió éve. Ám akkor mi ez a 64 millió év? Egyszerű. Erről egy másik cikk fog szólni, ám a nem madár dinosaurusokat nem a meteor irtotta ki, tény sok faj biztos kihalt, de számos nagy termetű faj fent maradt. Interneten régen Triceratops volt ennek emlegetve, de ami biztos, az egy nem behatárolt kora Paleocéni kacsacsőrű Ojo Alamo Formációban élt 64 millió éve. Hell Creekben is találtak irídium lerakódás fölött dinosaurus maradványokat, de hivatalosan nem publikálták milyen fajtól származik. (Egyik sem átmosódás.). Szóval a „dinosaurusok kihalása” megfogalmazás alá tartozó eseményt pont, hogy túlélték és fogalmunk sincs mitől haltak ki a madarakat leszámítva. Ezért volt egy időben 64 millió évre írva a kihalás, de azóta inkább hallgatnak, hogy a dinosaurusok eléggé túl élték a K-T eseményt.
Továbbá, az, hogy 70-68 millió évig, csak egy adat. Valóságban lehet, hogy a faj előbb megjelent, vagy tovább is élt, csak olyan korú leletek nem kerültek elő. Az meg ahol 10-20 millió éves időintervallumok vannak… vagy a forrás rossz, vagy tudósok nem is tudom mit művelnek a kormeghatározás terén. Ám Pl. a Troodon esetében a széles időintervallum reális, mivel a sarki nagy termetű Troodon az tényleg jó úgy 75-70 millió éves, míg kis termetű rokona délebben később ott rohangált a T.rex lábai közt.

Nem, faj, alfaj, összevonások 

Hol is kezdjem… példa holló.
Corvus                                                Nem (Holló, Varjú, Szarka stb.)
Corvus corax                                      Faj (Holló)
Corvus corax corax                            Alfaj (Közönséges holló)

Tyrannosaurus                                    Nem
Tyrannosaurus rex                              Faj
Tyrannosaurus rex imperator             Alfaj (fiktív)

Homo                                                 Nem
Homo sapiens                                    Faj
Homo sapiens neanderthalensis        Alfaj
Homo sapiens sapiens                       Alfaj (Igen egy faj vagyunk a neandervölgyiekkel.)

Tehát mikor azt mondjuk, hogy Tyrannosaurus, Stegosaurus vagy Triceratops azzal nem egy fajt nevezünk meg, hanem egy nemet. (Én arról nem tehetek, hogy a nem ugyan úgy van írva, mint a nem.) A Tyrannosaurus rex, Stegosaurus stenops, Triceratops horidus szavakkal nevezzünk meg a nemen belül egy fajt. Viszont mivel sok-sok millió éve kihalt fajokról van szó, így az alfajok közt nincs lehetőségünk különbséget tenni biztosan. Alfajok közt színezeti, kültakaró béli és kisebb anatómiai eltérések vannak, de a különböző alfajok képesek keveredni egymással. Csupán csak a kisebb anatómiai eltéréseket tudjuk észlelni és ezek sem mind tudhatóak be annak, hogy másik alfaj. Ezért nincsenek alfajok meghatározva az őslényeknél.
Ezenfelül dokumentum filmek, sőt a tudósok sem ügyelnek arra, hogy mi a faj és a nem mikor publikálnak vagy előadnak. Az átlag ember pedig össze fogja keverni. Lássátok az én példám, eme leírás eredeti verzióját. Ahol ugyanis kréta végén rohangáló fajokat írok, mikor én nemeket listáztam ki. Ott akkor 16 fajt írtam, ami igazából 16 nem. Vagyis az több mint 16 faj eleve.
Eredeti írásomban a Tarbosaurus és Tyrannosaurus ugyan ama fajnak vettem csak két külön alfaj. Ez téves. Mivel igazából ugyan az a nem lehet legfeljebb, nem pedig ugyan az a faj. Itt van róla részletesebb írás. 
„Mivel igazából ugyan az a nem lehet legfeljebb, nem pedig ugyan az a faj.” - Jó ez a "nem" szó a nemre. Nem vagyis genus. Tehát a nem szó helyet lehet a genust is használni.

Az, hogy fajokat vonnak össze, az nem az adott faj megszűnését jelenti, hanem sok esetben azt, hogy genusokat vagyis nemeket vonnak össze. Ergó nem szűnik meg önálló fajnak lenni. Lejjebb szerepelni fog az Edmontonia mi alá három faj tartozik. Maga a névadó Edmontonia, a Denversaurus és a Glyptodontopelta. Az utóbbi kettő a Maastrichti legvégén élt, míg az Edmontonia a Campaniában. Viszont a tudósok összevonták őket, így az Edmontonia nem élettartama úgy 10 millió év lett. Edmontonia alatt nem egy fajt értünk, hanem minimum kettőt. Mivel esélyes, hogy a Glyptodontopelta és Denversaurus ugyan azon faj. (Egy időben éltek.) – Viszont itt jön a következő gond, hogy bár egy nembe vonták őket, viszont a helyes elkülönítéssel gondok szoktak lenni.
Minden esetre használhatjuk-e a Denversaurus és Glyptodontopelta szavakat? Ha olyan minőségben, mint a sarki vagy a füles róka, vagyis „civil” megnevezés formájában, akkor igen feltéve, ha tisztában van a hallgató közönségünk a nem, faj, alfaj és hasonlók fogalmával. Tehát ha eme megnevezéseket használjuk, akkor magát a fajt nevezzük már meg a genuson belül nem tudományos „megnevezéssel”.

Elterjedés

Előfordulhat, hogy téves államot írtam, téves államot jelöltem be a térképen. Az is lehet, hogy a forrás hibázott. FŐLEG AKKOR MIKOR NEM ÍR LELŐHELYET! Egyszerűség kedvéért államokat jelöltem és nem lelőhelyeket, most a célnak ez is bőségesen elég.
Hiába van egy faj egy helyen, az elterjedése sokkal nagyobb is lehet annál, mivel nem találtunk csontokat, vagy nincs általunk ismert lelőhely adott területen ahol élt.


Ceratopsia
Triceratops                                       68-66
USA               Colorado, Montana, Dél-Dakota, Észak-Dakota, Wyoming 
Kanada           Alberta, Saskatchewan

Torosaurus                                       68-66
USA               Wyoming, Montana, Észak-Dakota, Dél-Dakota, Utah, Új-Mexikó, Texas 
Kanada           Saskatchewan

Leptoceratops                                   66,8-66
USA               Wyoming
Kanada           Alberta
Tatankaceratops                              66
USA                Dél-Dakota


Eotriceratops                                    68
USA               Alberta


Valami Chasmosaurinae                 68~66
USA               Montana 
Kanada           Saskatchewan (Nem biztos) 
Kapcsolódó blog cikk itt.

Arrhinoceratops                               70,6-70
Kanada           Alberta


Ojoceratops                                      68
USA               Új-Mexikó


Montanoceratops                             70
USA               Montana



Nedoceratops                                     67-66
USA                Wyoming


Bravoceratops                                  70
USA               Texas



Lehetséges összevonások:
Tudós logika:
Torosaurus a Triceratops felnőtt kifejlett változata, ezért kisebb a Torosaurus, mint a Triceratops és amúgy totál másképpen néznek ki. Az Eotriceratops nagyobb, mint a Triceratops és amúgy ugyan úgy néz ki és kicsivel előbb élt, ezért külön faj. FÁK LOGIK! Persze megmagyarázzák a toro másságát azzal, hogy nagymértékben átalakul a csontozat... a fenéket.
Eotriceratops inkább Triceratops, minthogy a Torosaurus Triceratops legyen. Az pedig, hogy előbb élt pár százezer évvel nem csak azt jelentheti, hogy külön faj, hanem hogy előbb megjelent a Triceratops genus. Ennyi.
Ezen felül az Ojoceratops „elvben” fiatal Eotriceratops. A Tatankaceratops pedig mind fiatal mind felnőtt Triceratops jellemzőkkel rendelkezik. Vagyis lehet túlfejlett fiatal, vagy alulfejlett felnőtt. Úgymint egy külön kisebb termetű Triceratops faj is.
Bár nem tekintem a Torosaurust a Triceratops egy életstádiumának mégis én felvetem ama elméletet, hogy a Torosaurus és Eotriceratops két különálló Triceratops faj idős egyedei. Tehát egyik Triceratops faj idős egyede a Torosaurus, míg egy másik fajé az Eotriceratops.
Nedoceratops különálló genus, ám egy időben hasonlóságok miatt szerették Triceratops egy fajának nevezni. Egy koponya ismert és a fő eltérés, hogy nincs tülke az orra fölött. Lehetségesnek tartották, hogy egy testi fogyatékos Triceratops, bár jelenleg külön nemnek tekintik. Csak Horner és a többi „szaki” szeret megfeledkezni róla.

Tehát:
 Triceratops:
·         Eotriceratops
·         Ojoceratops
·         Tatankaceratops
·         Torosaurus



Tehát kréta kor végén öt Ceratopsia rohangált. Triceratops piros, zöld a Torosaurus, kék a Leptoceratops, rózsaszín Nedoceratops és az új Chasmo féle sárga. (Egy ismeretlen nem részletezett Chasmo féle előkerült Frenchman formációból is, mely lehetséges, hogy a montanai egyeddel egy faj vagy genus.)



Sauropoda
Alamosaurus                                    70-66
USA               Texas, Új-Mexikó, Utah



Ankylosauria
Ankylosaurus                                   68-66
USA               Wyoming, Montana
Kanada           Alberta

Glyptodontopelta                             69-66
USA               Új-Mexikó



Denversaurus                                  Késő Maastrichti
USA                Colorado

Edmontonia                                      76~66
USA               Montana, Texas, Dél-Dakota, Wyoming
Kanada           Alberta




Anodontosaurus                               72–67
Kanada           Alberta


Lehetséges összevonások:


Emontonia:
·         Glyptodontopelta
·         Denversaurus



Pachycephalosauria
Pachycephalosaurus                        70-66
USA               Montana, Dél-Dakota, Colorado

Stygimoloch                                      66
USA               Wyoming, Montana


Dracorex                                           66
USA               Dél-Dakota


Prenocephale                                    83~66 – Magyarán ki tudja mikor mászkált
USA               Új-Mexiko, Colorado


Sphaerotholus                                              80~66 – Igen úgyszintén
USA               Új-Mexiko, Montana



Alaskacephale                                  80-69
USA               Alaszka

Lehetséges összevonások:


Pachycephalosaurus:
·         Stygimoloch
·         Dracorex

Homalocephale:
·         Prenocephale
·         Sphaerotholus





Ornithopod 
Edmontosaurus                                73-66
USA               Észak-Dakota, Dél-Dakota, Montana, Wyoming, Colorado
Kanada           Alberta, Saskatchewan

Anatotitan                                         67-66
USA               Montana, Dél-Dakota

Hypacrosaurus                                 75-67
USA               Montana
Kanada           Alberta

Saurolophus                                     70–68 
USA               Kalifornia – Újonnan ez a lelet új nemet alkot, az Augustynolophus-t.
Kanada           Alberta
Ázsia              Mongólia, Kína


Parasaurolophus                              76-73~?66?
USA               Új-Mexiko, Montana, Utah
Kanada           Alberta



Hadrosaurus                                    80,5-78,5- késő maastrichti
USA               New Jersey



Thescelosaurus                                 66
USA               Dél-Dakota, Wyoming, Montana, Colorado
Kanada           Alberta, Saskatchewan 

Parksosaurus                                    70-69
Kanada           Alberta


Lehetséges összevonások:


Edmontosaurus:
·         Anatotitan

Bár nem túl valószínű, lejjebb a részletes írás róla.






Ornithomimosauria 
Ornithomimus                                  75-66
USA               Colorado, New Jersey, Maryland, Montana, Wyoming, Utah
Kanada           Alberta

Struthiomimus                                  75-66
USA               Wyomin, Észak-Dakota, Dél-Dakota 
Kanada           Alberta


Orcomimus                                      66
USA                Dél-Dakota
1997-ben fedezték fel, azóta sincs hivatalosan leírva a lelet, hogy mi is valójában.


Nem madár Maniraptorák
Chirostenotes                                   76.5~66 – Jó pontos becslés
Kanada           Alberta


Troodon                                            75-66
USA               Alaszka, Wyoming, Texas, Új-Mexiko
Kanada           Alberta


Ojoraptorsaurus                              69
USA               Új-Mexiko


Acheroraptor                                   66
USA               Montana


Atrociraptor                                     69-68
Kanada           Alberta


Leptorhynchos                                 75~66 – Szal… valamikor ekkor
USA               Texas, Montana
Kanada           Alberta



Therizinosauridae                            70
USA               Alaszka (Csak lábnyomok)


Anzu                                                  66
USA               Észak-Dakota, Dél-Dakota 
Kapcsolódó blog cikk itt.
Saurornitholestes                              77-69~?66?
USA               Montana, Új Mexikó, Észak-Dakota, Dél-Dakota
Kanada           Alberta

Dromaeosaurus                                76,5-74,8~?66?
USA               Montana, Dél-Dakota, Wyoming
Kanada           Alberta



Tyrannosauroidea
Tyrannosaurus                                 68-66
USA               Montana, Dél-Dakota, Észak-Dakota, Új-Mexiko, Wyoming, Colorado, Utah, Texas
Kanada           Alberta, Saskatchewan 
Ázsia              Mongólia (Góbi-sivatag), Kína (Xinjiang) – Amennyiben Tyrannosaurus genusba tartozik a Tarbosaurus, akkor 70-66.

Nanotyrannus                                  68-66
USA               Montana


Albertosaurus                                   71-68
USA               Alaszka, Új-Mexiko (Lehet, hogy Gorgosaurusok, azaz másik nem egyedei.)
Kanada           Alberta

Nanuqsaurus                                    70
USA                Alaszka 
Kapcsolódó blog cikk itt.



Dryptosaurus                                               76-67
USA                  New Jersey 
Kapcsolódó blog cikk itt.



Pterosaurus
Quetzalcoatlus                                  68-66
USA               Texas, Hell Creek Formation (Szóval valamelyik Dakota vagy Montána)
Kanada           Alberta 



Kihaláskor rohangáló nemek:
  1. Tyrannosaurus
  2. Nanotyrannus
  3. Triceratops
  4. Torosaurus
  5. Leptoceratops
  6. Valami Chasmosaurinae
  7. Nedoceratops
  8. Alamosaurus
  9. Ankylosaurus
  10. Edmontonia
  11. Pachycephalosaurus
  12. Sphaerotholus
  13. Edmontosaurus
  14. Anatotitan
  15. Thescelosaurus
  16. Troodon
  17. Anzu
  18. Leptorhynchos
  19. Acheroraptor
  20. Ornithomimus
  21. Struthiomimus
  22. Orcomimus 
  23. Quetzalcoatlus 
+ Legalább még fél tucat be nem azonosított genus is, mikről van lelet anyag. (Lejjebb részletek) 

Feltehetően akkor még rohangáló nemek:
  1. Hypacrosaurus
  2. Saurolophus
  3. Hadrosaurus
  4. Parasaurolophus
  5. Augustynolophus
  6. Anodontosaurus
  7. Ojoraptorsaurus
  8. Atrociraptor
  9. Dromaeosaurus
  10. Saurornitholestes
  11. Dryptosaurus


Már rég alulról szagolhatták az ősibolyát:
  1. Chirostenotes
  2. Albertosaurus
  3. Nanuqsaurus
  4. Therizinosauridae
  5. Bravoceratops
  6. Montanoceratops
  7. Alaskacephale
  8. Parksosaurus


Tehát hol van a kevesebb, mint tíz faj mit a tudósok szeretnek emlegetni? Sehol, úgy dupla ennyi mászkált, sőt ne feledjük, hogy jó eséllyel jó pár fajt még fel sem fedeztünk. Az, hogy x-y lelőhelyen csak pár fajt találtak, máshol is csak párat, még nem jelenti, hogy ennyi volt. Különböző fajok különböző élőhelyeken élnek. Afrikai szavanna sem egyforma és nem egy kupacon van minden faj.
Meg emlékszik valaki a sokszor emlegetett, dologra, hogy a Sauropodák kihaltak szinte mindenhonnan? Főleg Észak-Amrikából? Na ez sem igaz.
Na igen fajok. Én csak nemeket vagyis genus-okat soroltam fel. 23 genus a kréta legvégén? Egyes genus-ok két vagy több fajt is tartalmaznak. Tehát igazából 40-46 fajról is beszélhetnék akár nyugodtan. Horner meg fajokat von össze és arról értekezik, hogy még 10 faj is alig volt a kréta végén. Mert ő a jónépnek a genus-okat nevezi fajnak. Szóval igen.
Ja hát igen, esélyes, hogy 32 genus volt a kréta legvégén ami akár máris 64 fajt is jelenthet! Horner papus kevesebb, mint 10 faja hol is van akkor? 

Próbáljuk ki! Redukáljuk le Horner féle logikával a kréta legvégén biztosan élő genusokat!
  1. Tyrannosaurus - Nanotyrannus
  2. Triceratops – Torosaurus - Nedoceratops
  3. Leptoceratops
  4. Ankylosaurus
  5. Pachycephalosaurus - Sphaerotholus
  6. Edmontosaurus - Anatotitan
  7. Thescelosaurus
  8. Anzu - Leptorhynchos
  9. Ornithomimus – Struthiomimus - Orcomimus
  10. Quetzalcoatlus
Az alábbiak meg nem léteztek, vagy akármi, csak ne kerüljenek szóba:
  1. Valami Chasmosaurinae
  2. Edmontonia
  3. Alamosaurus
  4. Troodon
  5. Acheroraptor
És ne feledjük el, hogy a genus = faj eme átverő retorika alapján, sőt a hiányos leletek vagy a még le nem írt fajok sem léteznek, mik amúgy nem kerültek fel a fenti felsorolásba se. (Kettőt leszámítva.) Továbbá van jó pár kétséges faj, mi élhetett a K-T esemény idején. Ilyen Parasaurolophus is, de lentebb írva lészen, mért nem az első kategóriába került.
Igen így összejön a kevesebb, mint 10 faj. Ami nem.

Kontinens


A, Késő Campania
B, Késő Maastrichti



Nahát mit látunk a képen? Úgy van, még egy dolog mi miatt a „dínók már haldokoltak a kréta végén” elv megbukik. Nevezetesen, hogy csak nagy ritkán merik megemlíteni, hogy volt 1 – 2 belső tenger, azt pedig, hogy ez 2 - 3 darabra vágta Észak-Amerikát pedig már nem igazán mondogatják. Laramidia a nyugati kontinens neve, keletié pedig Appalachia. Eme két szigetkontinenst a Nyugati Belső Tengeriút választotta el. (Hülye név egy tengernek.) Appalachiát egy időben pedig Hudson Tengeriút vágta ketté. (Magyarban tengeriút helyet víziút szó van használatban.)
Mikor egy kontinensé alakultak, megnőtt a terület, ezzel megnőtt a fajok testmérete, ám csökkent a faj szám. Ez egy normális dolog. A sokat emlegetett Dinosaurusok fénykora, a Jura mikor Allosaurus és Apatosaurus rohangált, akkor is hasonló volt a helyzet, nagy terület, nagy méret és „kevéske” faj.
Tehát a sokat emlegetett faj csökkenés oka, hogy a különböző életközösségek egy közös területre kerültek és több ugyan olyan ökológiai fülkét betöltő faj közt verseny indult meg. Ennek az eredménye természetesen a fajok számának csökkenése, de ez a csökkenés nem valamiféle hanyatlás, hanem az életközösség a területhez való alkalmazkodása.



A kérdés pedig adott, hogy ha a pirossal piszkított államokból vannak kréta végi leletek, akkor sokszorte nagyobb hellyel mi a helyzet? Sőt, hány új faj bujkálhat ott?



Genus – Faj számok tisztázása

Kettes szorzó a genusok és abból eredeztethető fajok esetében kissé túlzás. Tyrannosaurus, Nanotyrannus, Ankylosaurus esetében pl. nem ismert csak egy faj, bár esélyes, hogy ez nem teljesen így van. Más nemek esetében viszont kettő vagy akár több is ismert. Egyes nemek esetén viszont bizonyos fajok még a Maastrichti előtt éltek és vagy kihaltak, vagy másik fajjá alakultak át. – Tehát ez a kettős szorzó annyira nem reális. Pár példával illusztrálom, hogy egy nem alá hány faj és hogyan tartozhat. 

Anatotitan / Edmontosaurus 
A. copei = E. annectens
A. longiceps
E. regalis
E. saskatechwanensis


(Edmontosaurus, Anatotitan, Shantungosaurus – Azóta tudjuk, hogy az Edmontosaurusnak volt fejdísze.
Készítette: Apsaravis)

Jack Horner logika a köbön, hogy az Anatotitan az felnőtt Edmontosaurus. Mi itt a gond? Anatotitan copei 12 méter, egyes becslések szerint 14 méter. Az Edmontosaurus annectens a 8 métert sem érte el. Egy időben éltek és egy helyen. Akkor egy ugyan azon faj! 
Viszont a maradványok alátámasztják Horner elméletét, hogy az A. copei és az E. annectens egy faj. Viszont, az már logikátlan hogy a két másik Edmontosaurustól eltérő fajt Edmontosaurusnak nevezzék, mikor annak eredetileg van külön genusa. A lényeg, hogy nem az A. copeit kellene E. annectens alá vonni, hanem fordítva. – Ezzel viszont az Anatotitan létezne továbbra is és számos tudós elméletét borítja, hogy alig volt pár dínó faj a kréta végén. Megjegyzendő, hogy az is felvetődött, hogy a Shantungosaurus is az Edmontosaurus genus része.
A gond ott kezdődik, hogy az Edmontosaurus regalis is megnőtt 12 méteresre és nagyon nincs hosszú Anatotitan csőre. Szóval ha az E. annectes még fiatal egyed, akkor a felnőtteknek E. regalisra kellene hasonlítaniuk, mivel testvér faj. De nem, teljesen eltér.

Thescelosaurus 
T. garbanii
T. neglectus  
T. assiniboiensis 
Thescelosaurus a Parksosaurusból fejlődhetett ki. Így a két genus két időben való létezése nem biztos. 

Ornithomimus
O. antiquus
O. velox
O. edmontonicus 

Struthiomimus 
S. altus
S. sedens 

Dromiceimimus "fiktív" régen hivatalos genus volt. Típusfajtól eltérőbb Ornithomimus és Struthiomimus leletek ide lettek besorolva, illetve előbbi két faj jellemzőivel bíró megtalált egyedek is idekerültek. Magyarul ez volt a kréta végi észak-amerikai mimus szemetes. Viszont van olyan lelet mely az Ornitho. és Struthio. jellegzetességeit viseli, egy ugyan azon egyed. Tehát a két genus lehetséges, hogy képes volt közös utódot nemzeni, bár az a hibrid már nem tudhatott szaporodni. – Hibrid dolgot hivatalosan még nem vetették fel.
Ornithomimus antiquus a Dyptosaurus élőhelyén élt New Jersey területén, hivatalosan nem külön faj. Hivatalosan nem külön faj. Sőt… vagy fiatal Ornithomimus vagy akár külön genus. Logikus nem? 
Orcomimus még hivatalosan le nem írt faj, viszont külön genusként kezelik. Egy helyen és időben élt az Ornithomimus és Struthiomimus nemekkel. (Hell Creek) 

Triceratops / Torosaurus 
Ti. horridus
Ti. prorsus
To. latus
To. utahensis 

Akkor most melyik-melyik idős változata? Ráadásul a Torosaurus utahensis a latus elődje „hivatalosan”.
Ezen felül a Tatankaceratops Triceratops alá van sorolva, viszont mely fajhoz a kettőből? Erről már nem szól a fáma. Én szerintem a Tatankaceratops egy esetleges kistermetű harmadik Triceratops faj. Bár feljebb írtak sem kizárhatóak.

Hypacrosaurus
H. altispinus
H. stebitgeri

H. stebitgeri Jack Horner szerint a Hypacrosaurus és Lambeosaurus közti átmenet, ezzel viszont az Olorotitan elődje is egyben. A logikája alapján az alábbi genusok így követték egymást:
Lambeosaurus -> Corythosaurus -> Hypacrosaurus stebitgeri -> Hypacrosaurus altispinus és Olorotitan
Más elmélet szerint a Hypacrosaurus és Corythosaurus ugyan azon nem.

Saurolophus
Sau. osborni – Alberta
Sau. angustinostis = Sau. kryschtafovici – Kína és Mongólia
Sau. morrisi – Kalifornia

Saurolophus morrisi-t átnevezték Augustynolophus-ra. 71-65 millió éves időintervallumot adták meg neki. Ezzel egy új nemet alkotva meg. Leletanyaga nagyon töredékes. Töredékes koponya és néhány egyéb része az állatnak.

Hadrosaurus 
H. foulkii
H. minor

Hivatalosan csak a foulkii létezik. Minor néven a Maastrichti végén élt példányra hivatkoznak. A foulkii 80,5-78,5 millió éve élt. Ez kicsit messze van a 66-tól.

Anodontosaurus -> Ankylosaurus
Ankylosaurus úgy durván egy millió évvel a kihalás előtt jelent meg a leletek alapján. Egyik legfiatalabb nem. Éppen hogy csak megjelent és… kihalt. Viszont jó eséllyel az Anodontosaurus-ból alakult ki. Vagyis a kréta végére eme állat kihalt illetve tovább fejlődött Ankylosaurusá. Bár nem zárható ki pár „élőkövület” populáció.

Tyrannosaurus
Bár a Nanotyrannus nem fiatal T.rex, azt nem lehet elvetni, hogy ugyan abba a genusba azért tartozhatnak. Eme esetben Tyrannosaurus lancensis a Nanotyrannus neve. Akkor így két Tyrannosaurus faj van, Tarbosaurus esetlegesen harmadik. Bár valószínűleg három különböző, de rokon nem.
Albertosaurus megagracilis át lett nevezve Dinotyrannus megagracilis-re, majd elkönyvelték fiatal T.rex-nek. Ha rájöttek, hogy nem Albertosaurus és külön nemet alkottak neki, akkor csak van különbség. Bár a Nanotyrannus után ne lepődjünk meg semmin. Nanoytannusnak is teljesen más az agy felépítése, mint a T.rex-nek… de azért még hivatalosan ugyan az a faj… 

Homalocephale vagy inkább Sphaerotholus?
H. calathocercos
P. prenes
P. brevis
P. edmontonensis = S. Edmontonensis         Horseshoe Canyon (Kanada)
P. goodwini = S. goodwini                           Kirtland Formáció (USA)
S. buchholtzae                                               Hell Creek (USA)

Homalocephale (80) – Prenocephale (80-66) – Sphaerotholus (80-66) ezek elviekben egy faj/genus. Zárójelben pedig, hogy mettől meddig élhetett. A gond ott kezdődik, hogy a harmadiktól találtak maradványokat Hell Creek Formációban, a Maastrichti legvégéről
Sphaerotholus vonható össze a Prenocephaleval, mi Ázsiában is élt, mi elviekben egy Homalocephale. A gond ott kezdődik, hogy a Sphaerotholus és Prenocephale koponyája domború, míg a Homalocephale koponyája laposabb jóval, bár lehet, hogy csak fiatal egyed. Tehát az érvényes genus név a Sphaerotholus lehet.

Dyptosaurus
Élőhelyén további két nem besorolt fajt találtak meg. Ezek nem kerültek fel a listára. Egy Nodosauridae és egy Lambeosaurinae az illetékes.

Anzu / Leptorhynchos
Mind kettő Caenagnathinae volt és a Hell Creek-ben találták meg. Eme formáció alig egy millió éves időintervallumot ölel fel. Leptorhynchos nagyon töredékes leletek alapján ismert. Hivatalosan két külön nem, bár én nem zárom ki, hogy ugyan azon nem vagy faj. 

Troodon 
Lance formációban több Troodon fogat is találtak. „Pectinodon” vagyis Troodon lehet. 

Parasaurolophus 
P. walkeri
P. tubicen
P. cyrtocristatus
Egyetlen Maastrichti leletet Hell Creekben találták, ami P. walkeri-nek lett betudva. Ám nincs kizárva, hogy új faj vagy új Lambeosaurine genus. 

Dromaeosaurus és Saurornitholestes 
Számos eme genusoknak tulajdonított csonttöredék ismert, ám leginkább fogak ismertek. Nem zárható ki, hogy eme állatok valamely ismert vagy ismeretlen fajához tartoznak, ám az sem, hogy ismeretlen faj, esetleg valamely kiméra genust lehetne tényleges genusként kezelni. – A lényeg, hogy nem lehet kijelenteni, csak bátortalanul, hogy eme genusok éltek volna a K-T idején.

Aublysodon                           75~66 
Nyugat Kanada, Ázsia, USA (Hell Creek, Denver, Lance stb. formáció) 
Csak fogak ismertek. Valószínűleg több különböző faj, mondhatni ez egy „kiméra” genus. Maastrichti leletek valószínűleg Tyrannosaurus vagy Nanotyrannus. Magát az Aublysodon-t Gorgosaurus genusnak szokták venni. – Tyrannosauridae kiméra igazából, nem létező faj lényegében.

Hasonló kiméra genusok lehetnek Észak-Amerikában:
Richardoestesia                      75~66
Paronychodon                        75~66 

Lance formáció fogak
A formációban több különböző fajnak betudott fogat találtak. Ezek közt van:
Be nem sorolt Dromaeosauridae
Paronychodon                        75-66
Richardoestesia                      76,5-66 – Ismeretlen Coelurosauria

Ojo Alamo Formáció 
Sok nem beazonosítható töredék miatt konkrétum nem írható. A lelőhelyen alábbi beazonosíthatatlan állatok ismertek: 
Dromaeosauridae
Ornithomimidae
Troodontidae
Ankylosauridae 
Saurolophinae 
Lambeosaurinae

North Horn Formáció
T.rex, Alamosaurus és Torosaurus ismert. Továbbá egy második bizonytalan Pterosaurus, a „Pteraichnus”, lábnyom alapján. 

Hell Creek
Leghíresebb lelőhely rengeteg fajjal és be nem azonosított fajjal. A lelőhelyen talált csonttöredékek és fogak alapján számos Deinonychosauria élt itt még az Acheroraptor-on felül. Lehetséges genusok: 
Dromaeosaurus
Saurornitholestes
Richardoestesia
Troodon
Paronychodon 
2013-as tanulmány lehetséges genusokat leredukálja Acheroraptor mellet még egy Dromaeosauridae-ra. 

Denver Formáció 
Cionodon arctatus (1874) és C. stenopsis (1892), utóbbi kanadában került elő. A C. kysylkumensis ázsiai faj és Bactrosaurus genusba került át. – Igen, nem minősül hivatalosan fajnak egyik se. 

Willow Creek Formáció 
A T.rex az rendben van. Montanaceratops viszont már… Még élt?


Scollard Formation Formáció 
Természetesen az elmaradhatatlan kimérák itt is itt vannak. (Richardoestesia, Paronychodon) Ami miatt bejegyzést érdemel, az nem mást, mint a Dromaeosaurus, révén eme formációban találtak T.rex-et is. Tény, hogy a Dromaeosaurus leletanyag fogakra terjed ki. Található itt még Troodon formosus és egy másik Troodon faj is, úgymint Saurornitholestes. 

Lelőhelyek:
Hell Creek Formáció              66,8 – 66         Montana, Észak és Dél Dakota, Wyoming
Lance Formáció                     69 – 66            Wyoming
Ojo Alamo Formáció             69 – 64            Új Mexikó,
North Horn Formáció            71 – 64            Utah
Javelina Formáció                  70 – 66,5         Texas 
Frenchman F.                         Késő Maastrichti        Saskatchewan
Denver F.                                68-61                          Colorado
Ferris F.                                  66-63                          Dél Wyoming
McRae F.                                Késő Maastrichti        Új Mexikó
Scollard F.                              Maas. – Dánia            Alberta
Lomas Coloradas F.               Maastrichti                 
Willow Creek F.                     Maas. – Dánia            Alberta


Appalachia

Claosaurus - 82
Hadrosaurus foulkii -79,5
Hadrosaurus minor - maastrichti vége
Appalachiosaurus - 77
Lophorhothon - campania
Hypsibema / Parrosaurus - campania
Coelosaurus / Ornithomimus - 70
Dyptosaurus - 67
Valamiféle Nodosauridae - maastrichti
Valamiféle Lambeosaurinae - maastrichti

Köszönhetően a jégkorszakok gleccsereinek nincsenek olyan gazdag lelőhelyek, mint Laramidián. Vagyis a gleccserek legyalulták a lelőhelyeket, így több száz fajt sosem fogunk megismerni, kezdve a kis cickánypockány görcsöktől az itt honos dinosaurusokig. Pár fajt így is találtak, mik feljebb olvashatóak. (Amik ugye genusok. Na, ki dőlt be a trükknek? Jó, igaz Hadrosaurus esetén fajok...)
Appalachia történetében volt, hogy két külön szigetkontinensre szakadhatott. (Ne feledjük, hogy az egykori földrajzi viszonyokat csak nagy vonalakban lehet megbecsülni.) Az északabbit nevezzük csak "Kis Appalachiának". Ketté szakadt Appalachia révén az állatok testmérete csökkenhetett, egy idő után pedig külön fajok, majd genusokra oszlottak.

Appalachián nem éltek elviekben Marginocephalia-k. A leletek hiánya nem feltétlen bizonyíték, ám figyelembe kell venni. Jurából visszamaradhattak Ankylosauria-k (Polacanthinae-ák pontosabban) sőt talán ha nem is kréta végéig, de talántán Stegosauria-k is lehettek még. Bár ez a stegos dolog az én egyéni spekulációm. (Révén, nincs fosszilis alapja.) Sauropoda-kra nincs bizonyíték, bár maradhattak vissza a Jurából. Leggyakoribb Dinosaurus félék az Ornithopoda-k lehettek.
Appalachiosaurus egy Tyrannosauroidea mint a Dryptosaurus. Dryptosaurus méretes karma miatt esélyes, hogy Megaraptora, míg az Appalachiosaurus mellső lábai nem kerültek elő, a rendszerezése is homályos, én élek a gyanúval, hogy eme jószág is Megaraptora lehetett. De ami fontos, hogy egy hiányos Appalachiosaurus egyed fosszíliái ismertek, az pedig egy 7 méteresre becsült fiatal egyed. A kontinens nagyobb volt, mint Laramidia, így nagyobbak lehettek az állatok is. Tehet eme jószág akár 10 méternél is hosszabb lehetett. Viszonyítás képen: A legnagyobb becslés Albertosaurus-ra is csak 11 méter. Egy átlag T.rex pedig 10-12 méteres volt. (Legnagyobb becsült T.rex 15,3 méter egylábujj csont alapján.)
Kérdés adott. Lehetett-e más T.rex méretű nagy ragadozó a Maastrichti idején Észak-Amerikában? Természetesen lehetett az egykori Appalachia területén. (Míg északon a sarkkör felé talán Albertosaurus, vagy leszármazottja.) Bár nem ilyen egyszerű a kérdés.

Lehetséges kréta végi appalachiai Stegosauria-k, több fajta elképzelésben. Titanosauria, Indricotherium és Diplodocidae szerű formában. Készítette: Titanlizard

Laramidia kontra Appalachia (kontra Ajkaceratops)
Maastrichti idejére, illetve eme időszak alatt is a kontinenst kettészelő beltenger zsugorodott és már egy kontinensről beszélhetünk. Az új életteret pedig a laramidiai fauna, ill. annak tagjainak leszármazottjai vették birtokba. Bizonyítottan appalachiai fauna tagokról nincs információ.
Tény, hogy a kréta legvégén is volt még beltenger, amit egyszerűen egy túl méretezet öbölnek neveznék. Ennek csúcsán csücsül Hell Creek formáció, mi Horner okoskodásához képest nagyon is faj gazdag volt. Viszont eme formáció a Tyrannosaurus elterjedésével együtt átnyúlik az "öböl" keleti part és a menti területeire, ahol inkább az appalachiai faunának kellene lennie, de még nyomai sincsenek meg lényegében.
Az ok nem ismert, viszont ha tényleg nem voltak Ceratopsia-k Appalachián, legalábbis nem nagy termetű tülkös fajták (Triceratops, Pentaceratops, Styracosaurus stb.), akkor meglészen az egyik ok. Tyrannosauridae-k a nagy termetű prédákra specializálódtak, de ezen belül tömérdek féle volt. Ezek közül az egyik a Ceratopsia-k, melyek esélyes, hogy Appalachián nem éltek. Az ottani nagy ragadozok Ankylosauria-kra és Ornithopoda-kra specializálódhattak jelenlegi tudás szerint. A fejlettebb nagy testű Ceratopsia-k veszélyes prédák voltak, ezért is alakulhatott ki a brutális harapási erő, főleg a T.rex esetén. (12-12,8 méteres T.rex harapási ereje elérhette az 5,8 tonnát. Nagyobb rex esetén pedig 6 tonna vagy nagyobb harapásról is beszélhetünk.) Ekkora harapás a préda minél előbbi elejtéséhez kellet, főleg akkor, ha amaz egy döféssel az égi vadászmezőkre küldheti a ragadozót. Appalachia ragadozóinak ilyenre nem volt szüksége. Nekik Ornithopoda-k és Nodosauridae-k lehettek zsákmányállataik, ezekhez alkalmazkodtak. Ceratopsia-k kimaradtak a palettából.
A forgatókönyv egyszerű. A T.rex könnyedén vadászhatott appalachiai növényevőkre, míg fordítva a helyzet már nehézkesebb. Appalachia ragadozóinak zsákmányállatai fogytak, helyükre laramidiai növényevők kerültek, mik a T.rex-hez alkalmazkodtak, köztük pedig sok Ceratopsia is megjelent. Ezzel teljesen megváltozott a zsákmány típus összetétel, kevesebb könnyen elejthető préda lett. A nagy ragadozók közt egyértelműen az lehetett a dominánsabb, mely több féle prédát is elejthetett.

Dyptosaurus és annak élőhelye bizonyítja, hogy azért egyik fauna nem csinálta ki a másikat. Inkább csak annyi lehetett, hogy a laramidiai fajok tudták birtokba venni az egykor tenger fedte új élőhelyeket. Illetve "kóstolgathat" Appalachiát.

Ajkaceratops a mi magyar cuki kis bolyhos... na jó, valószínűleg nem volt bolyhos. Hogy kerül ide? Laramidia és Ázsia között volt szárazföldi kapocs. Ajkaceratops esetén felmerült, hogy Amerikából is származhat, hiszen ekkor még nem volt olyan nagy távolság Appalachia és az Európai Szigetvilág közt. Persze hamar kiderült, Bagaceratopsidae volt, vagyis Ázsiából származik.
Viszont felmerülhet, hogy Európából átkerülhetett-e pár faj. Lehet, de fosszilis bizonyíték nincs.

Appalachia fentebbi elmélkedésére azért volt szükség, hogy érződjön, míly keveset is tudunk az akkori Észak-Amerikáról és mennyi faj élhetett annak idején még, miket „hála” a gleccsereknek, sosem fogunk megismerni. Sajnos.
Viszont ez újabb marék szög Jack Horner koporsójába. Amúgy feltűnt, hogy mennyit szerepel a neve? Sajnos ő trollkodja szét az őslénykutatást nemzetközi szinten, ha késő krétakori faunáról van szó Észak-Amerikában.



Őslények kerestetnek

Campania korszakban jó pár Pterosaurus élt Észak – Amerikában. Pteranodon, Nyctosaurus, Geosternbergia és Piksi. Piksit leszámítva van egy közös tulajdonságuk. 80 millió éve kihaltak. Piksi úgy 75 millió éve. Viszont a Piksi és Quetzalcoatlus közt van úgy 7 millió év távolság, és eme hét millió évben is kellet valaminek élnie.
Tehát úgy feltételezetem, hogy a Quetzalcoatlus mellet még élhetett más Pterosaurus is, attól függetlenül, hogy 10-15 millió éves fosszília hiány van.
T.rex, Nanotyrannus, Troodon, Acheroraptor, Quetzalcoatlus, Ojoraptosaurus, Atrociraptor és esetleg Chirostenotes. Meg a Triceratops és tán rokonai mik húst ettek és ne adj Isten vadászhattak. (Triceratops húsevő mivoltáról itt.)
Ha a Ceratopsida-kat és a Quetzalcoatlust leszámítjuk, nagy részt kistermetű ragadozók ezek, majd jön egy „közepes” a Nanotyrannus és végül nagynak a T-rex. Appalachiáról ismert a Dryptosaurus, továbbá nem zárható ki egy itt őshonos akár T.rex méretű ragadozó Megaraptora. Appalachián pedig még vagy fél tucat Maniraptora genus is élhetett, vagy több.
Én meglátásom szerint Leptoceratops vagy a Thescelosaurus inkább a fás – erdős rejtekekben gazdag helyeket kedvelte jobban. Utóbbi fosszíliái leginkább egykori vízfolyásoknál került elő. Ám szerintem még rajtuk kívül bujkál pár másik még fel nem fedezett kis termetű madármedencéjű faj a földtani rétegekben.

Életközösségek

Egy azon területen élő élőlények összessége. Sokat emlegetett Hell Creek is több különböző életközösséggel bírt. Erdők, mocsarak, nyílt esetleg fás legelők, sziklás hegyvidékek stb. Ezeknek mind megvoltak a saját állatfaj "összeállításaik". Ezen felül nagyobb távlatokban is változott a fajok repertoárja. (Ez utóbbit a cikk javát kitevő fajonkénti elterjedés térképek illusztrálják.)
Arról se feledkezzünk meg, hogy Hell Creekben találtak Parasaurolophusnak tulajdonított fosszíliát, no meg ugyan itt találták ama új Chasmosaurinea-t. Eme fajok lehet kis egyed számúak voltak Triceratops vagy Edmontosaurus fajtákhoz képest. Illetve olyan területeken éltek ahonnan nincs lelőhely. Utóbbi esetben piszok nagy mázli, hogy ama pár szerencsétlen egyed "hazulról" elkallódott, aztán már haza se tévedt, így ismerhetjük őket.

Be nem határolt fajok

Ilyen a sokat hangoztatott új Chasmosaurinea, de ő róla tudjuk, hogy új genus. Feljebb számos ilyen "lény" is említve van, mik esélyes, hogy új fajok vagy genusok, bár ők nem kerültek a felső felsorolásba, csak lelőhelyeknél vannak említve. Orcomimus esetén csak genus név van, révén nem írták le még a fajt.

U.I.:

Mint írtam a cikkben lévő információk nem biztosak. Internet felhasználásával ezt sikerült megalkotnom. Állatfajok élettartama is nagyon képlékeny. Magyar Wikipédia szerint pl. az Euoplocephalus 67 millió éve halt ki, ám több angol netes forrás alapján már legalább 70 millió éve kihalt. Így ő ezért nem került be. (Még az angol Wikipédia szerint is már 70 millió éve elpatkolt a faj. Ráadásul nekem több magyar Wikipédia módosítási javaslatomat azzal söpörték le, hogy ők az angol változat alapján dolgoznak… a francokat! Még az adott lelet kódját is megadtam, de nem… És mástól is hasonló visszajelzéseket hallani, hogy magasról tojnak a frissítésekre, sőt a hiteles tartalomra is. Ennyit a magyar wikiről. Sajnos jobb nincs, mert kellene. Angol Wikipedia pár fokkal jobb, bár az sem minősül pártatlannak. Nanotyrannus jó példa erre. A T.rex fiatal változataként kezeli, mikor bizonyítékok vannak, hogy külön genus, vagy legalább is külön faj.)
Amennyiben a cikkben hibák vannak, módosításra fognak kerülni.






Frissítések
A leírás / összefoglalás / dokumentáció 2014.12.24.-én lett publikálva. Ezt követően minden tartalmi módosítás (új részek, tartalmi és nem helyesírási hibák javítása) dátummal alább fel lesz tüntetve.



2014-12-27
„Kontinens” altéma satírozott térképén Saskatchewan nem volt bejelölve. Most már be van.







 

Források:
Wikipedia
Wikipedia forrás állományai miket fel tudtunk lelni
Sok-sok nem tudom már milyen weboldal

2 megjegyzés:

  1. Őszintén:vannak benne helyesírási hibák,de jó. :/

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Most mondjam, hogy papírom van arról, hogy genetikailag rossz a helyesírásom? Ja hogy így "kimondtam".

      Törlés