2025. április 21., hétfő

Jurassic Park/World hibák vagy sem

E cikk megszületésének több oka van. Több kisebb dolgon ülök már évek óta. Ezek közt van olyan ami az én hibám. Volt olyan amit be tudtam írni egy cikkbe, ám jó pár csak lógott a levegőben alkalomra várva. Bizonyos itt felvetett témák, már jó ideje szúrják a szemem. Ezeket tulajdonképpen be tudom csatornázni egy cikkbe a Jurassic franchise mentén.

Igaz, a hócipőm tele van, hogy a Jurassic ural le mindent is és ez az alfa és omega. Ellenben abból is elegem van, hogy gyakran jönnek “értő” emberkék akik megmondják, hogy a Jurassic filmekben látott dolgok rosszak és esetleg mért is azok. Ám nem egy ilyen okoskodásnál fogtam a fejemet. Mint mikor azzal érvelnek, hogy Nessi nem lehet dinoszaurusz, mert azok hidegvérűek és gyakran kellene feljönniük levegőért, meg tele lenne tojás héjakkal a tó partja… közben nagyon nem dinoszaurusz, sőt még a Plesiosauria-k is melegvérűek voltak, oxigénnel kapcsolatban ez, áleleven- vagy elevenszülők lehettek, sőt az nem egy tó, hanem a Ness folyó “kiöblösödése” mit tónak is hívnak. Tehát amikor az ellenérv is akkora baromság, mint ami ellen fel lett hozva.

 

Camusaltamirano alkotása, JP1 látogatóközpontban lévő falfestmény reáláis őslényekkel.


Kezdjük ezzel. Értem, nem az ő felmérésük, de illet volna odaírni, hogy madarak, mert az Eurobarometernél is hozzá nem értők dolgoznak. “Felejtsd el a Jurassic Parkot, a dinoszauruszok melegvérűek voltak”  Még jó, hogy a Brachiosaurus-nál már kimondják, hogy melegvérűek. Vagy ez. A qubit.hu csak egy a sok médiás baromságból amik miatt megszületett ez a cikk. Nem pikkelek jobban erre az oldalra, mint az összes többi bulvárra. Valóban Ulughbegsaurus-nál már írtam, hogy nem kívánok a média hatásvadász, dezinformáló, ferdítő stb. jelzőkkel ellátható baromságaival foglalkotni. Ám most kicsit más irányból közelíteném meg a dolgokat.


Alábbi cikkek kapcsolódnak, de nem kívánok kitérni rájuk:

 


Illetve még ez a kép ami miatt a cikket megírtam és majdnem kihagytam. Szóval a régebbi a filmek az akkori tudományos ismereteket jobban reprezentálták (lesz ellenpélda) miközben a JW1-2 a régi filmekhez mérten is visszább lépett.


Az asset szó használata

Más Jurassic lór dolgok teljes témaként nem fognak szerepelni. A helyzet az, hogy az első JW film alapján a cégen belül sem kezelik valós őslényként az állatokat. ACU vagyis Asset Containment Unit. Az asset szót alkalmazzák a klónokra. Utóbbi pár cikkemben már előfordult, hogy én is az assat szót használtam. Belefáradtam az “InGenhibridmutánsizé” és hasonlókba. Meg valahol elég lekezelő. Mármint a kifejezés helyénvaló, de kontraproduktív lehet. Az asset rövid és ráadásul a lórból jön. Azt megint hagyjuk, hogy a nagy Jurassic fanok és lór tudorkák se tudják, vagy nem alkalmazzák. Sőt a filmek és háttér lór anyagok sem. Olyan karakterek is valós őslényként kezelik őket, akiknek nem lenne szabad. Volt egy jó ötlet, de minek is arra építeni. Ettől függetlenül én magam részéről inkább az asset szóra igyekszek átállni.

Illetve a könyvek és filmek tudományos név elírásainak is lehet egy magyarázata. Mivel jól tudták, hogy a klónok nem feleltethetőek meg a valós állatnak, így direkt elírt neveket alkalmaztak. Na ez a lór magyarázkodás túltolása. Bár az sem jobb, hogy a készítők nem voltak képesek helyesen leírni őket.


Velociraptor vagy sem?

Meg van az a dolog, hogy sok cikk/videó/interjú/akármi azzal okoskodik, hogy a filmben nem Velociraptor-ok vannak, mert túl nagyok? Majd jönnek az “olvasottak”, mint én is korábban, hogy a Velociraptor és Deinonychus szinonima a könyvben és valójában az utóbbiak vannak a filmben és könyvben, mert régen úgy gondolták, hogy egy genuszba tartoznak és hosszú távon megtartották a jobban csengő Velociraptor nevet? Hát lássuk:

Velociraptor mongoliensis 1924-ben lett leírva. Deinonychus antirrhopus 1969-ben. Könyv korában volt elmélet, hogy a Deinonychus a Velociraptor alá tartozik, tehát Velociraptor antirrhopus lenne a faj neve. Továbbá annak idején a Deinonychus magasabb koponyával és nagyobb testmérettel volt elfogadva, mint ma.

Könyvben problémás az állatok megnevezése. Első körben a rendszertani nevek nem jól vannak leírva, másodkörben a könyv világában sem tudhatták biztosra, hogy mi azaz állat. Cearadactylus szerepel a könyvben, a park rendszerében Pterosaurus vagy Pterosaurs van. Ráadásul a Cearadactylus többesszáma Cearadactyluses lenne, de a könyvben cearadactyls szerepel. Korábbi cikkben, még az első JW előtt úgy értelmeztem, hogy az is lehet, hogy ez valójában mindenféle Pterosauria hibridje és nem tényleges Cearadactylus. Park rendszerében simán Triceratops van, egyszer van rájuk hivatkozás, hogy Triceratops serratus. Ez ma már a T. horridus alá tartozik. Itt is fennáll az, hogy különböző Triceratops fajoktól volt annyi DNS, hogy faji elkülönítést megtehessék, de muszáj volt legalább két triceratops faj genetikai állományát összekeverni, hogy életképes állatot kapjanak. Park rendszerében ezért van simán Triceratops, míg a túraprogramban a T. serratus-ra hivatkoznak, mivel arra hasonlít legjobban és/vagy abból van benne nagyobb gén anyag. Valóságban sem kizárható, hogy a két elfogadott triceratops faj valójában több, de ehhez genetikai vizsgálatok kellenének, mik nem lehetségesek.

 

 

Grant említi, hogy a Deinonychus a “velociraptors” egyike. Namármost, megint helyesírás. Nem simán a Velociraptor része? Többesszámmal én arra is gondolok, hogy ez a Velociraptorinae is akarhatna lenni.

Viszont van itt még valami. Grant által egyszer hangzódik el az antirrhopus fajnév. Wutól kétszer a mongoliensis. Legalább az óvodában lévő raptor Velociraptor mongoliensis. Lehet arról okoskodni, hogy a parkban kint lévők Velociraptor antirrhopus-ok, de ez már elég erőltetett. Egy alapja van, mégpedig, hogy a Coelurus/coelurosaurus sincs kint a parkban, sőt még ki sem kelt az első sem. Így tehát bent sincs a park rendszerében, ezért nincs a táblázatban. Vagyis van rá esély, hogy két külön Velociraptor faj lenne egyszerre a könyvben és a V. mongoliensis új keletű.

Összefoglalva a könyv nem állítja azt, hogy a könyvben szereplő raptorok Deinonychus antirrhopus-ok, sőt az egész inkább a felé hajlik, hogy Velociraptor mongoliensis-ek.

 


Az viszont tény, hogy mikor megalkották a filmhez a raptorokat, akkor az akkoriban elfogadott Deinonychus volt alapul véve. Ez így olyan, mintha egy jaguárt hívnánk és kezelnénk manulnak. Nem szeretném a jurassicpark.fandom.com-ot alapul venni nagyon, mert itt konkrétan nincsenek források. Így azzal sem tudok mit kezdeni, hogy a tollasság tervben volt már az első filmnél, de akkori technológia nem igazán tette lehetővé. Ám a lényeg, hogy a fent lévő conceptarton jól olvasható, hogy Deinonychus. Próbáltam még keresni koncepciós rajzokat, itt pl. elég sok van, ám kevésbé olvasható ki a név. Szóval igen, a filmes koncepciós rajzokon Deinonychus szerepel. Faj nevet viszont nem igazán használnak a filmekben, egykori háttéranyagokban nem tudom szerepelt-e fajnév. Szóval a Velociraptor antirrhopus valószínűleg kezdetek óta rajongói megnevezés. (Illetve a korábbi filmekben konkrétan szereplő dolgokat is képesek fölül írni a későbbi filmek, így háttéranyagok érvényessége… eh.)

Itt előjön egy kettősség. Könyvben nem szerepel Roberta neve. Korábban tévésen én is állítottam ilyet, hogy könyvben így hívták. Könyvben háromszor szerepel a “Rexy” nagybetűvel. Ám a könyvben két T. rex van. Így nem feltétlen helyes a könyvbéli és a filmes közé egyenlőségjelet tenni. A filmben sem hangzik el a Roberta, ellenben így hivatkoznak rá storyboardban és az animatronikot is így hívták. JW1-gyel jött újsütetű rajongók előtt konszenzus volt, hogy Roberta a neve, de a Rexyzésért nem volt letépve senki feje. Most ott tartunk, hogy a Roberta név miatt van aki kiveri a hisztit, hogy az Rexy és nem Roberta. A lényeg, hogy ha valaki a filmes raptor asseteket Deinonychus-nak akarja venni, akkor Roberta és nem Rexy a neve a Tyrannosaurus-nak. Mivel a könyvben Velociraptor mongolensis van, Deinonychus pedig azokban az anyagokban szerepel ahol Roberta neve is.

A legerőteljesebb érv mégis, hogy a filmben Deinonychus-ok vannak az első film eleje. Grantéket Montanaban látjuk, ahogy a Sziklás-hegységbeli Snakewater mellett folytatnak ásatást. A hely nem létezik. A fosszília lelőhely tehát fiktív. A mutatott csontváz és annak feltárási körülményi valótlanok. Homokos talajból “ássák”, sőt láthatjuk, hogy kezüket is használva tárják fel a csontvázat aminek az állapota irreális. Amennyit a koponyából, bordákból és lábakból látni az alapján a csontváz majdnem 2D-s, tehát az évmilliók alatt a rajta lévő kőzetek miatt elkezdett “kilapulni”, mégis a csontváz jó pár része inkább 3D-ban maradt. Ráadásul mint írtam a kőzetek súlya miatt lapulnak ki a maradványok, akkor viszont nem homokos talajban kellene lennie. A lór spekulálást hagyjuk, hogy ez a Cloverly formáció lenne. A helyszín nem létezik, feltárási körülmények teljesen valótlanok. Grant a még talajban lévő csontvázra mondja, hogy 5-6 láb magasnak és 9 láb hosszú. Deinonychus-nak túl magas ahhoz képest, hogy a testhossz túl rövid. Filmek és játékok előszeretettel csípnek le a dinoszauruszok farkából minimálisat, de tartják meg az eredeti testhosszt, miközben a lábakhoz adnak pluszt, ezekkel az apró torzításokkal az állat papíron ugyan akkora, mint az eredeti, de nagyobbnak tűnik, mivel a magassága nagyobb is lesz. A nagy rédzs cikkben ezt illusztráltam is. (Noha nem pontos az illusztráció, mert a csontváznak lefele görbül a farka, így kelleténél nagyobb lett a különbség.) A feltárás alatt álló és a kijelzőn látott két csontváz nem Deinonychus, hanem valami fiktív állat, amit Velociraptor-nak neveznek. Ennyi erővel Dromaeosaurus, Utah-, Dakota- vagy Bambiraptor is lehet, méretek, testarány egyszóval semmi nem stimmel. A kérdés az, hogy a feltárás alatt lévő csontvázak nagyon, de nagyon idézőjelesen “megfeleltethetőek-e” a leklónozott állatok fő DNS donor taxonjával? Mert hát a csontvázat és a klónokat is Velociraptor-nak hívják.

Elég negatív a véleményem arról, hogy a Jurassic lór tudorkák a JW filmekhez kiadott háttér anyagokat nem hogy kritizálnák, sőt elutasítanák… inkább szentírásként kezelik. Itt jön a hatalmas nagy pofon, ugyanis a DPG-s dolgok közt van egy Nublar sziluett benne genusz nevekkel. A Velociraptor mellett a Deinonychus is szerepel itt. Hoppá. Vagy nem hoppá, mivel több állat amik meg az első film szerint voltak a szigeten nincsenek rajta. A filmben látható Peloroplites és Teratophoneus is, igaz tetemként. Nos ők sincsenek rajta. Ennyit a folyton hivatkozott valójában szemétnek sem jó dolgokról.

Szóval a könyvekben Velociraptor-ok vannak. Filmekben a Deinonychus a koncepciós rajzok alapján mondható, amúgy egy fiktív Dromaeosauridae-ról lehet szó, amit valami miatt Velociraptor-nak hívnak, holott nagyon nem hasonlít arra.

A testméreten való rugózást amennyiben csak genuszneveket használunk pedig kéretik abbahagyni. Genuszon belül a különböző fajok testméretei jelentősen eltérhetnek. Egyenes agyarú elefánt erre a legjobb példa, PrehistoryByLiam képe jó szemléltető. 

 


Australovenator csuklótartása és a kitört csukló

Noha az állatból alig van valami, a mellső végtagból egészen sok van. 2015-ben olyan eredmény született, hogy más Theropoda-khoz képest sokkal jobban tudta mozgatni, és hajlítgatni. Filmek, játékok, képregények, de még elrontott őslényes ismeretterjesztő anyagok esetén is sokat kritizált dolog a kitört csukló, nos ez az állat képes lehetett rá, ellentétben a többi Theropoda-val. Dilophosaurus “áll a legközelebb” e képesség terén az Australovenator-hoz, nem véletlen van az idézőjel.

Vegyük elő az All Yesterdays c. könyvet és menjünk a nyulak biomechanikájához. Én is sokáig a vízszintes nyakú Diplodocus és Apatosaurus híve voltam. Ez hibás módszertan eredménye volt. 1999-ben Kent Stevens és társai a “Dinomorph” szoftver segítségével modellezték a nyakat olyan “teljesen lényegtelen” dolgot kihagyva, mint a porc. Kenték módszere, tehát lágyszövetek ignorálása pl. nyulak esetén olyan eredményt szül, ami nem éppen a nyulak valós nyaktartása.

Én is tudom úgy forgatni a karomat, ahogy sokan nem és vannak akik elszörnyülködnek rajta. Ám ez semmi ahhoz képest, hogy mások mire is képesek. Egy theropoda taxon képes lehetett erre, egy. Több is képes lehetett rá, de ahhoz pl. olyan porcozatra volt szükség. Illetve egyedek képességei is eltérhetnek. Az, hogy rövid ideig képes úgy fordítani a csuklóját, nem legitimizál arra senkit, hogy egy ritka testpózban ábrázolja az állatokat mindig.

Összességében a kitört csukló valós őslényeknél továbbra is hülyeség. Én viszont nem tartom kizártnak, hogy rövid ideig, bizonyos célból a legtöbb képes lehetett rá, vagy legalábbis olyan szög felvételére amit leletek alapján kizártnak tartunk.

 


Túl sok karom probléma

Az elefántláb dologgal nem kívánok foglalkozni, az egyértelműen hiba. Úgy is mondhatnánk, hogy ha egy Triceratops, vagy Stegosaurus elefántszerű lábakkal rendelkezik, akkor az alkotó finoman szólva sem ért hozzá, gagyi munkát végzett. Amivel foglalkozni kívánok az a mellső lábak IV. és V. ujjainak karomtalansága. Ez egy annyira evidens dolog, hogy nincs vagy csak nem találtam erről “hivatalos állásfoglalást”. Ez nem egy új keletű dolog, Robert T. Bakker The Dinosaur Heresies c. könyvében, már 1986-ban is így szerepeltek az állatok. Ennek az alapja első körben a krokodilok. Nekik sincs karmuk az illetékes ujjakon. Másodkörben pedig az, hogy ezekről az ujjakról a nem madár dinoszauruszok esetén nem találtak karmokat, harmadkörben pedig a jobb minőségű lábnyom fosszíliáknál sem kimutathatóak.

 

Bakker könyvéből.

Mégis elég gyakran látok olyan képeken karmokat, mely képek alkotóinak ezt tudniuk kell. Gondolok itt Mario Lanzas Hylaeosaurus-szára. Ellenben második tervezett példát benéztem, mivel Csotonyi Boraleopelta-ja esetén alaposan meg kellett néznem és jók a karmok, a színek összjátéka miatt tűnik legalábbis nekem úgy, mintha lenne negyedik karom. Lanzas pedig a madármedencéjűek esetén konstans rak oda karmokat ahova elvileg nem kellene, addig Sauropoda-k esetén helyesen karomtalanok az ujjak.

Nem veszek át minden dinoszaurusz csoportot, de ha már Ankylosauria-k: Tianzhenosaurus és Pinacosaurus majdnem teljes csontváz által ismert, ám a mellső lábak ujjai, illetve a végeik a karmokkal nincsenek meg. Persze van egy teljes állatunk, igaz, hogy kicsi és halszagú, de a Liaoningosaurus ott van. Wikipediából nem akarok kiindulni, de mivel 2001-ben még négy, 2016-ban már öt új volt megállapítva a Wikipedia szerint, így jó lenne ha az állatról lenne több elérhető anyag. Mivel a 2016-os nem elérhető, pontosabban nem tudom honnan érhetném el és angolul. ~200 példány volt ismert 2019-ben. A beijing múzeumi példány talán leghasználhatóbb, amiről van is kép. Viszont én egy példányról találtam anyagot. A helyzet tehát az, hogy Ankylosauria-k esetén nincs lelet, vagy nagyon hiányos, illetve nincs megfelelően vizsgálva és/vagy publikálva teljes mellső láb aminél lenne. Liaoningosaurus-nál lenne miből dolgozni, de ez idáig még semmi. Remélhetően azért, mert a munkálatok folynak. 

 


Nem mellesleg komoly gondot okoz az Ankylosauria-knál, hogy a hátsó lábon három vagy négy ujj volt-e/érte-e a talajt. A helyzet, hogy mindkettő igaz. Ankylosauridae-knak három ujjuk, a Nodosauridae-knak (A több családra szedést hagyjuk most.) négy volt a talajon. Hátsó lábfej alapján legalább család szinten jól besorolhatóak ha az meg van megfelelő mértékben, vagy ha lábnyomokról van szó. Kép egy új 2025-ös ichnofaj, a Ruopodosaurus clava publikálásából. Ez a kép pedig nagyon is jól szemlélteti, hogy sok produktumban mennyire is el van rontva a lábfej.

 


Ceratopsia-k jobban ismertek. Ezen a képen a Vagaceratops hátsó és elülső lábujjai vannak. Nem csak ez az állat van meg ilyen jó állapotban. Ceratopsidae-knál valószínűleg a mellső lábak nem tértek el nagyban és a IV. és V. ujj karomtalansága biztosnak tűnik.

 

 

Dakota az Edmontosaurus lábfeje miatt követelmény lett minden Hadrosauridae-t ilyen lábfejjel ábrázolni. A gond ott jött, hogy a Dinosaur Park formációból előkerült néhány mellső láb bőrrel. Volt egy “hagyományos” elképzelés a Hadrosauridae-k mellső lábáról, II.-III.-IV. ujjak egy karom nélküli ujjban egyesültek, így olyan hatást keltve, hogy az állatnak három ujja van és a középső abnormálisan nagy, miközben az valójában három ujj egyben. Ez a “hagyományos” elképzelés tehát helyesnek tűnik. Persze nem olyan biztos. Lehetséges, hogy a karom csak nem őrződött meg és amúgy volt az állatnak. Ahogy akár az is, hogy mondjuk a hím Hadrosauridae-knak volt karma, a nőstényeknek meg nem. Ezt konkrétan Holtz írta. (Ilyen nemi dimorfizmust én se vetnék fel magamtól, szóval most egy gát átszakadt.) Tehát rengeteg opció van, hogyan lehetett. Viszont itt szó sincs olyanról, hogy a IV. és V. ujjakon volt-e karom, az első háromról van szó, hogy volt-e.

Nem kívánok belemenni több dinoszaurusz kládba, Emily Stepp képei álljanak itt példának. Annyit megjegyzek, hogy láttam már olyan képet és nem emlékszem kitől, ahol a Stegosaurus csak egy karommal rendelkezett.

 


Homokszem a gépezetben, vagy inkább csoki került a mogyorókrémbe, vagyis Venetoraptor. Lagerpetidae-k jelenleg a Pterosauromorpha része, nem a Pterosauria-k ősei, de a közös ős is ilyen lehetett, mint ezek az állatok. Alapvetően falakó állatok lehettek. Szóval a Venetoraptor négy jól fejlett ujjal rendelkezett a mellső lábán és volt a negyediken is karom. Na akkor most mi van?

Az opciók tárháza áll rendelkezésünkre. A karomvesztés egyértelmű. Pterosauria-k szárnyát a IV. ujj adja meg és nincs karmuk. A dinoszauruszoknál is számtalan példa van arra, hogy nincs IV. és V. ujjon karom. Meg ott vannak a mai krokodilok. Archosauria-knál tehát többször is megtörténhetett az utolsó két ujj karomvesztése, minimum három alkalommal. Ám van még opció, mégpedig helyes a megállapítás, hogy bazális jegy a IV. és V. ujjak karomtalansága. A Venetoraptor-nál a IV. ujj karmáért felelős gének újra aktiválódtak, vagy a karom újra kialakult a falakó életmód miatt. A hoatzin jó példa, hogy egy ősi jegy előjön. Plusz a hoatzin nem is annyira van a madarak ágának a tövében, mint kellene, mint azt régen gondolták. Az állat életmódja miatt (Értsd: a fiókák nem bírnak magukkal és mászkálnak az ágakon.) szimplán újra felvett ősi jegyeket. A Venetoraptor és feltehetően más Lagerpetidae-k is így járhattak el, a falakó életmód miatt, így a IV. ujjon újra megjelent a karom. Illetve van még egy dolog. Megvannak az ujjak ujjpercei? Az illetékes ujj utolsó két ujjperce nincs meg. Az állat publikációjában a Dromomeron romeri is kap IV. ujji karmot, ám itt is hiányzik az utolsó ujjperc. Mi van ha az a karom nem is oda való?

 

 

A helyzet tehát az, hogy számos Dinosauria-nál van elég, illetve megfelelő minőségű lelet, hogy a IV. és V. ujj karomtalansága biztos legyen. Vannak kládok ahol még több ujj is szintén karomtalan volt. Ankylosauria-któl sok faj ismert, még sincsenek meg a karmok és az utolsó ujjpercek. (Liaoningosaurus) A Lagerpetidae-k esete túl sok lehetőséget ad, tehát olyan dinoszaurusz klád minél biztosan nem lehet karom a IV. és V. ujjon akár még ott is újra megjelenhetett valami okból. Teljes a káosz és bizonytalanság.


T. rex széles vigyora

Bakker könyvénél maradva a film kezdeti változatában tervben volt, hogy a Tyrannosaurus képes lenne alsó és felső állkapcsát “szélesebbre” tárni. Ez alsó állkapocs esetén 2024-ben lett az Irritator-nál kimutatva, de Bakker már ‘90 előtt is vélelmezte. Ez sajnos nem került be a filmbe.

 


Másik az ajak. Tervben volt, hogy Robertának teljes ajka legyen. Ez sajnos nem így lett, és mai napig tartó negatív hatása van, sőt az ajkas nagy Theropoda-k utálata zaklatások alapja is. Fogakon lévő kopások alapján az állatnak volt ajka. Ezzel zárhatnánk is, ám van itt pár “probléma”, melyek elvben “tökéletes” érvek lehetnének az awesombroknak az ő szintjükön, de sosem láttam ezzel érvelni őket.

Bármely játékban ahol ajkasak a nagy Theropoda-k és be lehet a modellbe zoomolni, csukott szájnál jól láthatóan a felső fogak bele vájódnak az ajakba. A helyzet, hogy a modellezők nem adna elég nagy lágyszöveti részt az alsó állkapocshoz, nincsenek kidolgozva a fogak helyei, ahova becsúszhatnak csukott szájnál. Ez az alsó fogakra is igaza, hogy az ínybe vagy akár a szájpadlás csontjába döfődnek be csukott szájnál. Tökéletes ellenérv lehetne, hogy ajkakkal nem működnének ezek az állatok.

A gond ott jön, hogy ajkak nélkül is az alsó állkapocs fogai ugyan úgy az ínybe és csontba döfődnének. Az alsó és felső állkapocs nyugalmi helyzetben nem volt úgy passzentosan összecsukva, ahogy ajkas és ajkatlan ábrázolásoknál is csinálják. A száj résnyin nyitva volt, mint a varánoknál, vagy nálunk embereknél. Figyeld meg, hogy mikor nem használod az állkapcsodat, akkor a fogsor össze van szorítva, vagy van egy rés a felső és alsó állkapocs így fogsor közt? A helyzet tehát az, hogy résnyin nyitva volt a száj nyugalmi állapotban. A felső fogaknak pedig nem kellett akkora “tok” az ajak és íny közt. Persze a folyamatosan nyitott száj hülyén néz ki az ajkatlan ábrázolásnál, vagy krokodilokhoz hasonló fogakat adnak az állatoknak, ezzel viszont az egyértelmű kövületeknek ellentmondva.

 

 

Ajkas T. rex nem félelmetes. Ehhez a kijelentéshez hülyének kell lenni. Attól még ott vannak a fogak, sőt a szájhigiénia ismeretlen fogalom volt ezen állatoknak. Komodói varánnal kellene egy helyre összezárni ezeket az embereket. Félnének, hiába nem látszódik e gyíkok nem épp kis fogazata. Függetlenül, hogy az illető abban a régi hitben van-e, hogy nincs mérgük, a nyáluk baktérium telítettségével tisztában van. (Igen, van neurotoxin a nyálukban.) Mért nem félelmetes egy ajkas, emberevő és méretes fogakkal rendelkező Theropoda, amikor egy komodói varántól hasonló helyzetben összecsinálnák magukat? Amit nem látunk az nincs, illetve nem kell tőle félni? Nem az a félelmetesebb amit nem látunk? Vagy az ismeretlentől való félelem? Esetleg nem látunk, majd meglátjuk? Nem félelmetes az ajkas Theropoda, az ajkas komodói varán, vagy bármely nagymacska viszont ugyanúgy félelmet kelt ezekben az emberekben. Attól, hogy ajka volt a T. rex-nek, játszi könnyedséggel ropognának az ember csontjai a fogai közt. Ez igaz a "kisebb" állatokra, mint a Ceratosaurus. Hiába van ajka, ha a szájába kerülsz az game over. Alapvető gondolkodással van baj, sőt a természetes, így az egyén életét megóvni kívánó veszélyérzettel is baj lehet itt.

Spinosauridae-k más tészta. Halevő életmód miatt és bizonyos fajoknál a nagy fokú vízi életmód révén az ajaktalanságra komoly ráció van. Ceteket kell megnézni, hogy van rá precedens.


T. rex hangja

Irtózatosan irritál a baromi sok okoskodás, hogy ilyen volt, igen kijelentő módban, jobb esetben feltételes mód, hogy lehetett a T. rex hangja cikkek és videók. Mindenki böfögi befelé, hogy a Jurassic filmek ikonikus üvöltése hülyeség. Nos pont olyan garantáltan nem volt, de a helyzet, hogy amennyit tudunk az alapján képes lenne rá, akár pont arra is. Előbb írtam, hogy nem, most meg, hogy igen? No lássuk.

Madarakból szoktak kiindulni, hozzá csapva a krokodilokat. Pinacosaurus miatt krokodilokat hanyagolnám is és madarakra koncentrálnék. Ajánlott videók, madárhangokkal:

Utolsóra minden a Jurassic filmeket ismerő simán rávágná, hogy a velociraptor asset hang, miközben sima pingvin hang.

Amikor arról van szó, hogy madarakhoz hasonló hangjuk lehetett a dinoszauruszoknak (Mert az okoskodásokban rendszerint kifelejtik, hogy a madarak elve dinoszauruszok, így technikailag ilyen hangjuk van.), akkor mindig előkerül egy-két biológia órákon porfogónak sem volt jó ember, aki még az iskolás biológiai ismeretekkel sem rendelkezik, hogy hülyék vagyunk, a T. rex nem csipogott. A madaraknak nem csak csipogó hangjuk van. Sőt ha a madarak hangját felskáláznánk több tonnás állatok szintjére milyen lenne az? Nem csak a hangot kell módosítani, mivel az állat hangképző szervei is másképpen viselkednének. Klasszikus rekonstruált parasaurolophus hangról is emlékezzünk meg. Itt sem kimondottan ilyen hangja volt az állatnak ez biztos, sőt talán egy dokumentumfilmben volt csak ez a hang használva.

Van még egy nagyon fontos dolog, még pedig ez. Ám itt egy másik videó. Nagyon alacsony esély van rá, de hangot utánzó T. rex? Tehát valóban nem volt olyan hangja, mint a filmekben, ám mivel semmit nem tudunk a hangképzéséről és madarak alapján találgatunk, így leutánozni képes lehetne. Még ide toldanám ezt és ezt.

Túl sok a lehetőség és különböző oldalak maguk elképzelését tekintik az egyetlen igazságnak. A helyzet tehát röviden az, hogy mikor jönnek azzal, hogy a különböző dinoszauruszoknak nem lehetett ilyen meg olyan hangja, mert… madarak, akkor pont a madarak mondanak ennek ellent. Természetesen nagyon kicsi rá az esély, hogy a T. rex olyan hangokkal operált volna, mint a Jurassic Park vagy Carnivores/Zoo Tycoon 1 ikonikus üvöltései, ám nem lehet kizárni, hogy képes lehetett ilyesmiket produkálni.


T. rex vs. Spinosaurus, nem hibás a harc kimenetele

Én is elég gyakran mondom, hogy a harc ott véget ért amint a T. rex ráharapott a Spinosaurus nyakára. Szilánkosra törtek a csigolyák, a T. rex nyert. Ha valódi állatokról lenne szó, akkor valóban így lehetne. Nem azért feltételes mód, mert lyaly, nem egy időben és helyen éltek. Nem. A két állat jó eséllyel elkerülné egymást, a Spinosaurus inkább kerülné a harcot, ám Tyrannosaurus se nagyon menne bele. 

 


Ezek nem valódi dinoszauruszok és itt nagyon komolyan képben jön, hogy nem is néznek úgy ki, mint az eredetiek, sőt ebből adódóan nem is funkcionálnak úgy. Láttam már olyan kérdést, hogy mi az a hártya a dinók szájában. Ráadásul kisgyerek időmből én is emlékszem arra, hogy nem tudtam mi az, ott van és csak van, ja és vékony. Hát itt jön a gond, hogy az a hártya az nem más, mint az állkapocs izomzata. A Tyrannosaurus-nál pedig elég komolyan probléma, hogy az vékony. Ám legalább a többi asset se rendelkezik túl vaskossal, viszont ha elkezdenénk méricskélni, akkor valóban kijöhet az, hogy a Tyrannosaurus assetnek kisebbek az állkapocs izmai, mint a Spino- és Giganotosaurus asseteknek. Magyarán a JP3-ban szimplán nem volt meg az elégséges harapási erő. Azt most hagyjuk, hogy artériát azért érnie kellett volna, vagy ilyesmi. Láttam már olyan túltolt lór eszmefuttatást, hogy a JP3-ban minimum két Spinosaurus szerepel nem egy. A használt robot és CGI modell közti különbségekre hivatkoznak. (Bezzeg, hogy a JW idejére eltűnt Roberta choana-ja az úgy még a semmi kategóriája se ezeknek.)

Alább Heitoresco JW7-es T. rex-ének átvariálása. Itt valós izmokat kapott és szájfelépítést. Bár nem öregedett jól.

 


Acrocanthosaurus cikkében néhány állat harapási erejét írtam. Ott a Tyrannosaurus harapási ereje nem éri el az öt tonnát, van ahol hatra becsülik. Plusz elülső és hátsó harapási erőt külön kell értelmezni. Nagyon leegyszerűsítve Tyrannosaurus harapási ereje kétszerese a Carcharodontosaurus-nak, amit körülbelül megfeleltethetünk a Giganotosaurus-nak. Spinosaurus-nak még kisebb harapási ereje. Ha valódi állatok lennének a filmekben és nem assetek, akkor is lenne esélyük Tyrannosaurus ellen, ám jóval kevesebb. Igen, a Spinosaurus valószínűleg ott meghalt volna "azonnal". Nem kívánok lór okoskodásba belemenni, hogy az InGen biztonsági okból “nerfelte” le a Tyrannosaurus harapási erejét.

Még valamit megejtenék. A harapási erők már elavultak a Tarbosaurus-nál. 2024-es SVP-s anyagban végül szerepelt a korábban már pletykált dolog, hogy a Tarbosaurus rosszul van rekonstruálva. Masszívabb koponyája volt, hibásan subadult alapján rekonstruálták a felnőtt koponyáját is. Ennél több publikus dolog nincs. Eléggé nem valószínű, hogy felért volna azonos méretű T. rex-hez, de az Acrocanthosaurus cikkében lévő adatok biztosan hibásak ez alapján.

 


Fentebbi képpel pedig adjunk mindennek is egy pofont, hogy minden eddigi mérés is hibás. A helyzet, hogy a nem madár dinoszauruszok a madarakhoz hasonlóan úgy tűnik rendelkeztek olyan izommal, amivel többi hüllő nem. Valószínűbb, hogy izomról van szó, de ínszalag is fel lett vetve. Már csak annyi a kérdés, hogy ez mekkora volt. Illetve a száj vonala mennyire látszódott. Ez utóbbi persze fajonként eltérhetett. Ennek az ábrázolásnak oka, hogy nem madár hüllők alapján szokás ábrázolni. Az úgy mondott bevágás továbbra sem teljesen hülyeség, ellenben plusz izom van ott még. Heitoresco képe ezért nem öregedett jól. Február 21.-én tette ki az összehasonlítást és március szintén 21.–én jött a publikáció, hogy még egy izmot kéne oda tenni. Emily Stepp és Somniosus insomnus képei példának.

 


Dilophosaurus-Sinosaurus

Tökéletes példa, hogy az első filmben szereplő állatok nem csak béka DNS-t kaptak, de más dinoszauruszok DNS-e is került beléjük. Gyakori fanspekuláció, hogy a JP3-as Ceratosaurus azért olyan, amilyen, mert Tyrannosaurus DNS is van benne. 

Tyler Greenfield-be annyiban kötnék bele, hogy a béka DNS miatt már eleve hibridek, ám ismerve az illetőt ezt ő is jól tudja, de az átlag Jurassic rajongó ezt agyilag nem fogja fel, hogy mindegyik hibrid alapból, hiába mondta el Wu a JW-ben ezt.

Szóval a filmben látható Dilophosaurus két külön faj, ma már két külön genusz hibridje. A Dilophosaurus wetherilli-é és a Sinosaurus sinensis-é. Ráadásul az antorbital fenestra sem stimmel, túl nagy. Illetve ha levesszük a taréjt, akkor kapunk egy filmes raptort.

Következő téma miatt fontos: JP1-ben a túraprogram csak annyit mond, hogy a méreg vakságot és átmeneti paralízist okoz. JW1-ben a hörcsöglabda túraprogramja azt mondja, hogy a Dilophosaurus egy csepp mérgétől meg lehet bénulni. A kis videó alapján bőrön át szívódik fel. Ugyanitt 50 kaliberes lövedék kivédését is mondja a gyrosphere páncélüvegére, JW2-ben már víz alatt nem épp 50 kaliberes átszakítja azt. JW1 alapján bőrön át és gyorsan felszívódik a méreg. JP1 alapján ez időbe telik. Pontos hatásmechanizmus nincs kifejtve, vagy háttérlór anyagban van amik nem épp minőségiek és bármikor fölülírhatják őket.

 

Therizinosaurus kritikák

Nem emlékszem már milyen magyar oldalon volt, de a JW3 Therizinosaurus-a kritizálva volt és sajnos nem emlékszem már főbb problémákra. Próbáltam megkeresni, de a Google nem igazán volt hajlandó elém rakni ismét. Az a baromság tenger volt az egyik fő ösztönzője ennek a cikknek.

Kezdjük az egyik leglényegesebb dologgal amit a paleoszubkultúra is kritizál, mégpedig a fejével. Megvan az állat koponyája? Nincs. Erlikosaurus koponya van, Segnosaurus és Neimongosaurus alsó állkapcsok vannak. Ha bővítjük a rokonságot Therizinosauria-ra, akkor Beipiaosaurus szintén jó kiindulási alap milyen koponyája is lehetett. Namármost Deinocheirus koponyája meglepetés volt szinte mindenkinek lényegében. Rokonsága alapján nagyon nem ez volt az elvárt. Családon belül, pl. Tyrannosauridae-n belül is többféle koponya van. Megvan rá az esély, hogy a Therizinosaurus-nak teljesen másmilyenebb koponyája volt, mint amit elvárunk. E családnál maradva, de a mellső lábakra nézve ott a Duonychus, melynek két ujja volt. Abszolút nem egy számított dolog. Oviraptorosauria-kból rendelkezésre álló bőséges leletek miatt evidens, hogy három ujjuk volt, mégis ott az Oksoko két ujjal. JW3-as Therizinosaurus fejével egy gond van csak, mégpedig a zsugorfólia. Az állat további anatómiája már más tészta, pl. a lábujjak.

 

Qilong képe.
 

Az állat agresszivitása egy 2015 óta létező klisé hála az ARK-nak és a The Isle agresszív therizino játékosainak. Hol vagyunk már a Nigel Marvent képen nyaló Therizinosaurus-tól. Viszont attól, hogy valami növényevő, még nem lesz békés. Orrszarvú, víziló, elefánt, de még a szarvasok is van, hogy támadnak.

Viszont logikátlannak volt kikáltva, hogy a film végén békésen legelészik, illetve a Giganotosaurus megölése után Robertával nem kezdett ellenségesen viselkedni. Podcastben említettem egy néger gyereket, ki csettintett a nyelvével és a hangvisszaverődést képes volt érzékelni. Ő már elhunyt. Nem csak Ben Underwood volt képes ere, hanem itt van még Daniel Kish is. A szituáció nagyon egyszerű. Az a Therizinosaurus megvakult a film eseményei előtt, feltehetően egy Dilophosaurus miatt. Előbbi két emberhez hasonlóan megtanult echolokációt használni, mely elégséges az erdei környezetben való élethez. Ellenben nem képes az élőlényeket megkülönböztetni, csak testméret alapján. Számára minden kb. Dilophosaurus méretű állat a megvakulása miatt “ellenség” kategóriába eshet. Ezért ölte meg a szarvast, ellenben ignorálta a film végén a nagy állatokat, majd nem kezelte Robertát ellenségnek mivel mégiscsak a számára is veszélyes nagy állatot együtt ölték meg. Egészben probléma, hogy honnan tudta, hogy a Giganotosaurus megindul felé, amikor az még csak állt és nézte őt. Továbbá abba a kis völgyben nagyon sok állat volt összezsúfolva, kellet hogy legyen összezörrenése nagy húsevőkkel korábban.


JWE előre döntött nagy theropoda futás

A lentebbi kép forrása nem tudom már, hogy honnan van. Valaki megosztotta Twitteren, de hogy egy egyszeri netes okoskodó műve, vagy tudományos publikációban volt-e, azt nem tudom.

A logikát érteni vélem, de: pingvin. Hát igen, a pingvin az függőleges lenne. A Barinasuchus meg vízszintes. Ha meg releváns egy ma élő krokodil annyira, mint egy emu, akkor Sauropoda, Ceratopsia stb.-ik is relevánsak. Innentől pedig dől minden dugába.

 


Wyrex (HMNS 2006.1743.01) egy olyan T. rex példány melynek farkának egy része hiányzik. Elve a T. rex-ek feje elég nehéz volt, kellett a farok annak kibalanszolásához. Wyrex a farok vesztés miatt lehetett orrnehéz és járhatott előre hajolva. Ha meg eleve előrehajolva jártak, akkor Wyrexnek még rosszabb volt. Én mondjuk nem értem, hogy nem vérzett el. Vannak akik szerint az állat bele is halt. Ellenben a csontok gyógyultak, tehát túlélt egy ilyen sérülést.

Tehát ahogy a nagyobb Theropoda-k futnak a JWE-ben az jobb esetben is egy nagyon kisebbségi vélemény a paleontológiában. A másik probléma, hogy a filmekben sem így futnak. Tehát se nem reális, se nem filmhű. Ám legalább már tudjuk, hogy nem a Fontir kitalálciója. Persze nem azt mondom, hogy nem vehettek fel ilyen testtartást és nem futhattak így időnként pl. kis préda üldözésénél, de nem ez volt a normális.


Van Mosasauria

Korábban hibaként róttam fel a JWE2-nek, hogy mosasaur-t ír, miközben olyan nincs. A helyzet az, hogy van. Probléma ott jön, hogy nincs leírt olyan Mosasauria ami nem lenne része Mosasauroidea-nak. Ezek az állatok valószínűleg még félvizi varánszerű állatok lennének amúgy, tehát a szárazföldi gyíkok és a már teljesen vízi Mosasauroidea-k közti átmeneti fajok hiányáról van szó. Példának ez, a “mosasaurs” az a Mosasauria-k, angolban használva.

Álljon itt emlékének a helyesírás cikkből, hogy azt állítottam, hogy nincs Tyrannosauria, holott itt a példa a rendszertani kategória létére. A probléma szintén az, hogy minden ismert Tyrannosauria besorolható a Tyrannosauroidea-ba. 

 


JWE Tsintaosaurus

Ma már egyértelmű elvárás, hogy az unikornis dologról az őslényes produktum készítő tudja, hogy téves. Frontier sem kivétel ez alól, ellenben mégsem jött össze. Még így is tudtak volna egyediséget bele vinni, de ők a biztos részeket is átvariálták.

 


JWE Deinonychus

A helyzet, hogy a taréj nem hülyeség. Ám akkor mért is szidja mindenki? Nos talán a probléma, hogy az egész állat úgy borzalmas ahogy kinéz és a taréj csak ront a helyzeten. Ugyebár tyúkok, sőt Edmontosaurus-tól is van lágy taréj, szóval abszolút nem hiba ilyet adni egy raptornak. Sőt valójában elfogadott álláspont, hogy lehetett olyan testrész ami nem őrződött meg. Itt erről röviden volt szó. DinosaurDJ képe jó szemléltető, hogy ez hogyan is nézne ki reálisan.

 


JWE ajkas Huayangosaurus

Még JWE1 megjelenése előtt volt már képi/videó anyag e állatról és én is kiakadtam, hogy mért van ajka. Majd a JW2-ben ajkas Stegosaurus…. Oké, kezdjük ott, hogy Ősi Attila vélelmezi az ajkakat a Hungarosaurus esetén a Dinoszauruszok Magyarországon c. könyvében. Vegyük úgy, hogy van alapja ajkas, fejlettebb Thyreophora-nak. Nem találtam hivatalos anyagot, hogy a Huayangosaurus-nak vélelmeztek-e ajkat. Ellenben koponyája eléggé másabb, mint a Stegosaurus-nak. Kis esélyt, de látok arra, ahogy ajka lett volna. Ám valószínűbb egy markánsabb csőr.

Hibát követett el a Frontier, hogy ajkat adott neki? Szerintem nem. Ennél az állatnál egy legitim eszköz annak, hogy különlegesebb legyen a többi Stegosauria-hoz képest, melyekből volt még négy másik a játékban megjelenéskor. Viszont itt jön a fő gond. Az állat biztos megkülönböztető jegye a legtöbb Stegosauria-tól a mellső lábai, amik nem rövidek a hátsókhoz képest. Ezt a Frontier ignorálta és ugyan olyan rövid mellső lábakat adott az állatnak. Egyszerű a magyarázat: Spóroltak az animációkkal. Ez az egész JWE-re jellemző metódus. Az állat eleve különleges a lábainak hosszával, de ezt kidobták és hogy egyedibb legyen, ezért egy valószínűtlen dolgot, ajkat adtak neki. ElReptileano képe jól szemlélteti. Nem mellesleg régi szivárgás alapján a Miragaia-t (Dacentrurus) már az első részbe tervezték, viszont neki szintén hosszabb mellső lába van és új animációkat kellett volna csinálni hozzájuk. 

 

 

JWE Proceratoaurus

Nem egyszer láttam, hogy nem jó a Proceratosaurus, mert… elég vicces, mikor azok görcsölnek, hogy nem filmhű a kinézete kik szentírásként kezelik a JW2 féle lórgyalázást, mivel az konkrétan kiírta az állatot, hogy nem volt JP1 idején. Szóval a Frontier a nagy fejdísszel helyesen járt el. JP1 régi térképein orrnál kis dísszel ellátott koponyát nem kell különösebben magyaráznom, az állat neve szerintem árulkodó, hogy minek gondolták akkoriban. Ceratosaurus elődjének. Így ez alapján is rekonstruálták. Hála a Guanlong-nak és a többi Proceratosauridae-nak most már nagy fejdísszel rekonstruálják. Ennek ellenére a paleofile mindkét koncepciót tartalmazza. 

 


Kettős mérce a tollaknál - önellentmondó dogmarendszer

Mexidracon longimanus leírásánál merült fel bennem, hogy érdemes lenne elővenni ezt a szárnytollakba való belekötés dolgot, mivel elég komoly kettős mércét gyakorol a paleoszubkultúra. Az itt vagy itt és itt írottakat nem kívánom jobban kifejteni a minimumnál. Ám vegyük még hozzá ezt, mire már hivatkoztam hazánk emlős megafaunája cikkben. Ezzel pedig tegyünk egy kitérőt.

A rezervátum leírta, hogy egyed függő hogy bírják a hideget, de alapvetően 6 celsius-foktól lefelé mindegyiknek már problémája van, fagymarást kaphatnak érzékenyebb helyeken. 10 celsius-fok esetén két nap alatt kihülhetnek. Amikor tollatlan sarki dinoszauruszokat mutogatnak, melyek több hónapig vannak mínusz fokokban és akár hóban is az egetverő baromság. (Kimondott trópusi fajok esetén főleg.) Rendszerint nem ábrázolják őket több zsírral, sőt hüllőknek nincs barna zsírszövete, ám oké kifejlődött valami hasonló. Viszont ebben az esetben is kell külső szigetelő réteg. Ennek hiányában elvileg életképesek lehetnének, ha a test hőtermeléshez szükséges energia mennyiséget meg tudják szerezni. Tehát több hónapon át mikor nem nő újra a növényzet, mínusz fokok vannak és hó alatt van minden, akkor kell még többet enniük. Hideg-rezisztens hemoglobin vagy vérben lévő biológia fagyálló olyan állatoknál van/volt (gyapjas mamut és pingvin példának) melyeknek kis részeik nincsenek csak kültakaróval fedve. Plesiosauria-k megoldották a vízben, ahogy képes számos emlős is megoldani a vízben hőszabályzás szempontjából értelmezhetetlenül kevés szőrrel. (Barna zsírszövet hiánya itt is bekavar a Plesiosauria-knál.) Ám nem véletlenül nincsenek csupasz emlősök még csak mérsékelt övön se. (Az egyenes agyarú elefánt szőr borítottsága talán nem volt 100%. Illetve domesztikált állatokat hagyjuk.) Ha valaki nem akar tollakat rakni pl. sarki dinoszauruszokra, akkor ne ábrázolja őket mínusz fokokban. Ráadásul még a plusz néhány fok is kevés lehet. E élőhelyek egykori hőmérséklet becslései pedig vagy hibásak és túl alacsonyt állapítanak meg, vagy elég komoly probléma van, mert ilyen környezetben éltek valóban. Nem véletlen vetettem fel e cikkemben, hogy Alaszka esetén a tél elől délre az éghajlatválasztóként funkcionáló hegységen átvándorolhattak. Ez nem az a vándorlás ami dokumentumfilmekben is van és meg lett cáfolva, hogy akár Albertáig levándoroltak. Ez Alaszkán belüli. Ha pedig ez se lehetséges, akkor ismét csak gond van. Persze még egyszer leírom, hogy lehet volt olyan biológiai megoldásuk mi lehetővé tette, hogy akár hónapokat túléljenek mínusz fokokban, de kérném ezt értelmesen kifejteni és nem annyit, hogy “zsírszövet” vagy “valami volt”. Itt a toll a legvalószínűbb opció, minden egyéb ennyire se alátámasztható spekuláció jelenleg.

Probléma fakad abból is, hogy még annál a forgatókönyvvel is evidens a tollak teljes elvesztése a családfán, vagy ahogy nő az állat, amely forgatókönyvnél a tollak eredetét a pterosauria-dinosauria közös őshöz rakják. Mivel nincsenek több tonnás trópusi madarak melyek precedensek lehetnének, maradnak az emlősök. Még a bálnáknak is van szőre. Ha jól emlékszem volt olyan publikáció is ahol elefántokra hivatkoztak, hogy a nagy theropoda fiókáknak még volt tolla, de a felnőtteknek már nem, mert elefántok. Tehát a nem volt tolluk = van egy kevés, vagyis a kevés azt jelenti, hogy nincs. Oké. Szintén probléma a tollpikkelyek, mivel ez alapján elvileg lehetett úgy tollas egy dinoszaurusz, hogy szálas tollai nincsenek, sok-sok millió évig nincs is szálas toll, majd hideg klímához mikor alkalmazkodik a faj, a pikkely helyett felveszik a szállás formát a tollak. (Vagy a tollpikkelyből fattyúhajtásként szálas toll nő ki.) Sőt ez esetben valójában helyes lehet, hogy a fióka bolyhos, a felnőtt meg szálas tollal nem rendelkezik, de pikkely formájú tollakkal igen. Psittacosaurus alapján lehetséges, hogy a tollpikkelyek nem csak madár ill. nagyon madárszerű dinoszauruszok jellegzetessége. Azonban a szálas tollak teljes elvesztése olyan szempontból nem logikus, hogy érzékelő funkciót mindig betölthetnek. (Lásd SSO.)

Ismét egyre gyakrabban látom, hogy az egyértelmű tollakat sem hívják tollnak. Igen ez a quill dolog, ami amúgy tollszárat jelent, amit annak idején írásra használtak. Rédzs cikkben szó volt arról, hogy volt rá példa, hogy awesombrok betámadtak még tudósokat is. Persze a tudósok hibája, hogy léteztek tollas dinók. Szóval a tollakkal kapcsolatos visszafejlődés ennek is “köszönhető”. Ám még fontosabb, hogy sok evolúciós ágról nem ismertek tollak. 

 

Amit egyiknek szabad, másiknek tilos?


Viszont legyen vége a túl nagy kitérőnek. “Mindenki” pl. én is szidtam a JW3 Pyroraptor tollazatát, hogy II. ujjhoz nem kapcsolódnak tollak. Szidta az a paleoszubkultúra ami evidenciaként várja el ezt Ornithomimosauria-knál is. Itt jön a Mexidracon longimanus. Hodari és Knüppe képei . Két olyan művész kiknek a képeit szeretem és gyakran használom cikkekhez. Mégis olyat csináltak ami miatt másokat a plaoszubkultúra szanaszét képes cincálni, ő beléjük mégsem igazán haraptak. A 47-es rövid hírest ide hoznám. Ugyanis itt megtörtént egy olyan amin jobban kiakadtam, mint ami érződik az írásomnál. A photobashing technika megmutatása sarki dinóknál. Rengeteg hibát elkövettek a készítők. A plaeoszubkultúra el is kezdte ízekre tépni őket, majd a paleoművészek és a szubkultúra influenszerei elkezdték bevédeni a szerzőket. Ezt bevédés sok olyan alkotó nem kapja meg akik megpróbálkoznak őslényes témakörben alkotni és széttépik őket. Illetve hogy van az, hogy nem hiba, ha a felnőtt Tyrannosaurus nem tollas, de a felnőtt Nanuqsaurus-nak tollasnak kell lenni, de a préda állatait “hiba”, pontosabban nagyon spekulatív tollasan ábrázolni? Mért is ne lehetne a Nanuqsaurus is tollatlan akkor? Nos, mert nem lehet, mert dogma… gondolom. Mégis ennél a balhénál a szerzőknek lényegében elnézték azt az ócska kifogást, hogy azért nem tollas a képükön a Nanuqsaurus, mert ha valamilyen Tyrannosauridae-nál kellett volna, akkor ennél kellett volna találni tollat. Hány darab csont van meg az állatból? Ornithomimus-tól több, mint 100 év kellett, hogy találjanak tollat. Nekik mért szabad, míg egy "random" alkotónak ki belekóstolna a paleoartistságba pedig halálos bűn?

Továbbá sarki dinóknak minek toll (illetve szelektíven, mert van aminek kell, mert csak) , miközben trópusi több tonnás Maniraptoriformes-ket teljesen tollasan ábrázolnak, ami pont ott hiba, hogy előveszem az elefánt példát. Therizinosaurus és Deinocheirus teljes testet fedő tollassága hülyeség. Ha nem lehetett tolla a felnőtt Tyrannosaurus-nak, akkor ennek a kettőnek szinte mért kötelező? Prehistoric Planet itt ad át nagyon, de nagyon rossz képet. Ám pont Mark Witton írt arról, hogy Deinocheirus minimális tollazattal teljesen elképzelhető. Nem találtam meg az interjút, de volt interjú miben utaltak arra, hogy bizonyos alkukat meg kellett kötni, hogy legalább ilyen formában létrejöjjön a dokumentumfilm. Lehetett volna rosszabb is magyarán.

 


Dead Sound animációit nagyon is tudom ajánlani, de már első évadnál problémás volt a sarki Pachyrhinosaurus-ok feles tollbundája, főleg a kicsinél. Amivel a második évad trailere indít annál felvontam a szemöldököm. Ez nem igazán van kritizálva, de az, hogy a szárnytollak nem jók, az igen. A Duonychus tsogtbaatari publikációjában sem jó a mellső láb tollazata és nem láttam kritizálást. Valami miatt a madarakhoz közelebb álló Therizinosauria-knál jobban elnézik a szárnytollak elrontását, mint a madaraktól távolabb álló Ornithomimosauria-knál. Ettől függetlenül a Mexidracon-nal gond nélkül meg lett lépve olyan “hiba”, amit hibának szokás felróni. Például a JW3 Pyroraptor-ránál.

Amikor eljátszottam a gondolattal, hogy a Wakinyantanka mint egy óriási Caenagnathidae, akkor nem véletlenül tértem ki a tollazatra. Pontosabban, hogy ekkora állatnak olyan klímán nem lenne teljes testet fedő tollazata. Ellenben a szárnytollak a préda lefogásában segédkeztek, farktollak pedig manőverezésben. Illetve préda befolyásolására/megtévesztésére is alkalmasak. Szintén, Microraptor tollazata jól ismert. Veloci- és Dakotaraptor tollszárcsomói megvannak. Dakotaraptor-nál csak a singcsont van meg, második ujjnak legutolsó ujjpercéből van töredék. Velociraptor esetén szintén csak singcsontról találtam infót. Ám ott a Microraptor és Archaeopteryx, hogy igen a második ujjon is voltak tollak. Vagy inkább lehettek? Mi garantálja, hogy a Dakotaraptor-nak olyan tollai voltak, mint egy madárnak? Például a Microraptor. Viszont a Concaventor tollszárcsomói lehet nem is azok, így nem kötelező tollakkal ábrázolni. Sőt az is elég ha oda rak az alkotó néhány “tüskét”. Mi van akkor ha valamilyen “raptornak” is simán csak a tollszára volt meg és az volt a vadászati stratégia, hogy azzal is támadta és véreztette a prédát? Ezért a felvetésért már voltam hülyének nézve. Közben itt a kazuár. Oké nem minden egyed ilyen, de hoppácska evolúció szabályai szerint, ha előnyére válna ez egy raptornak, akkor simán ebbe az irányba mehet a faj fejlődése.

 


Concavenator-t nem kötelező még csak tollasan sem ábrázolni, de raptoroknál már kis hiba is a tollazatnál problémázást vált ki sokakból. Sőt ember méretű raptort, mely trópusi klímán élt, mért is kell lényegében kötelezően teljes testet fedő tollazattal ábrázolni? Főleg ha struccnál is nehezebbre van becsülve és a struccoknak sem teljes a toll borítottsága. Ha a Concavenator-t nem kell tollasan ábrázolni a meglévő tollszárcsomók ellenére is, akkor mért is kell kötelezően szárnytollakat rakni olyan dinoszauruszokra miknél szintén csak csonton lévő dudorok bizonyítják? Therizinosauridae-knál nem nagyon vita témája a szárnytollak elhagyása, mikor családfa alapján kellene nekik. Természetesen rengeteg ok miatt legvalószínűbb, hogy a raptoroknak voltak szárnytollaik, ám mégis akkor a Concavenator? Be lehet a saját érvem, a fentebbi kazuárt dobni, de nem ezért ábrázolják sima tollszárakkal a Concavenator-t, hanem mert hogy nézne ki egy min. stage3 tollakkal rendelkező Carcharodontosauria? Sima tollszáras raptor meg hibának minősül. Miközben a kazuár ugyan úgy Maniraptora, mint egy Dromaeosauridae. Konkrétan ma élő dinoszaurusznál jelenlévő tulajdonságot nem rakhatok rá egy raptorra? Concavenator-nál meg lehet? Mivan?

 

PNSO Dinosaur Museum képe és Mario Lanzas képe.


JW3-ban a Pyroraptor szárnytollai hibának lettek kikiáltva. Rendben, az. Ám akkor mégis mért van elnézve jópárszor pont ugyan ez a hiba? Mért legális a hiba az egyiknél és mért tilos a másiknál, miközben mindkettőnél hiba? Az sem igaz, hogy a paleoszubkultúra ne foglalkozna az apróságokkal. Mégis rengeteg ilyen nagyon lényeges információ morzsa így ignorálva van. Például, hogy az elefántok hogy bírják vagy inkább nem bírják a hideget. Vagy, hogy raptorra nem rakhatsz sima tollszárat stage5-ös toll helyet, miközben kazuár.

Próbáltam megtalálni azt az awesombrok által készített mémet mit ide szántam, de nem találtam. Imvól ez. Ez már ugye a paleoszubkultúra által készített ahol az vagyon ecsetelve, hogy mennyire kreatívnak lehet lenni csak a tudományos ismeret anyaggal, szemben a control+c és control+v Jurassic raptorokkal. Meg hasonlók. Hát ahogy megéltem, ismét csak annyi a szabadságról, hogy kazuár.

 

 

Játék fejlesztés és spórolás miatt is, de a Huayangosaurus jó példa, hogyan kerül kukába egy egyediség az állatnál és valami erősen nem valószínűt húznak rá, hogy egyedi legyen. Szintén a filmes Baryonyx ahol csak az állat egyik lényege, a nagyon vékony koponyát dobták ki. Nem kell félteni az alkotókat, hogy a valós egyediséget valami hülyeségre cseréljék, vannak példák szép számmal. Az említett mémen különböző tudományosan pontos raptorok szerepeltek amúgy jól összeválogatva sokféle dizájnnal (egyedül a keselyűs csupasz fej és nyak hiányzott) kontra a nem tudományos, szörnyszarusz raptorokkal, különböző filmekből, játékokból. El kell ismernem, hogy nem a tollas oldal volt kreatívabb. Az átlag viszont az, hogy a tudományos hitelességet távolról se ismerő dizájnolások alapvetően egy kaptafák, tüskék, össze-vissza álló fogak, zsugorfólia, tollak hiánya, vagy csak valami tüskék mik talán tollak esetleg mintha rühes lenne az állat úgy van pár toll, csontkinövések, vagy pl. képes a jószág villámokat szórni stb.. (Igen én is rajzoltam vak, földalatti életközösségben élő elektromos Pachycephalosauria-t.) Ám mivel sok ilyen van, így a mémhez nem volt nehéz összeszedni az ötletesebbeket. A Second Extinction tucat raptor ellenfele rajta volt a képen, ahogy a 2008-as Turok savköpő Utahraptor-a is. Annak az awesombro mémnek, ha csak a szabad lény készítés szempontját nézzük és a tudományos dolgokat ignoráljuk, akkor sajnos maximálisan igaza volt.

A blogon ellenben nem egyszer kifejtettem, hogy a tudományos ismeretanyagot kell követni. Már csak erkölcsi okból is, hogy ne gyalázzuk ezeket az állatokat. A gond csak ott jön, hogy kazuár. Az őslényekről helyesen gondolkodni kívánók halmaza (engem is beleértve) beleesett egy olyan hibába ami ellen annak idején lázadt. Ez mégpedig a dogmatikusság. Raptoroknak kell a szárnytollas mellső végtag, miközben kazuár. Nagyon sokat írom most ezt a kazuár dolgot, de ez jól szemlélteti a helyzetet. Igaz ez a dogmatikusság ad valamennyi mozgás teret, ellenben képes kizárni olyan dolgokat amik elsőre hülyeségnek tűnnek a dogma miatt, de élő dinoszaurusznál jelen van az a tulajdonság. Sőt az elfogadott dogmák konkrétan képesek egymásnak ellentmondani. Még nagyobb sőt, vannak akiknek el vagyon nézve a dogmák megsértése, míg mások semmiféle irgalmat nem kapnak.

Szóval van mit átgondolni bőven.

 

 

Források:

  

Bejegyezte: dátum:
Címkék: , , , , , , , , , , , , , ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)