Pseudosuchia vol. 2: Sebecia

E cikk elolvasása előtt a „Krokodilok és amiket annak hiszünk, a Pseudosuchia-k” elolvasása nem árt, annak amolyan plusz moduljaként is tekinthető. Megírás oka két dolog. Melegvérűség dologgal kapcsolatban vétettem egy hibát az előző cikkben. Továbbá a kréta végi kihalást nem csak a krokodilok élték túl, a Sebecosuchia-k kaphattak volna kis plusz figyelmet, pontosabban a Sebecia-k. Illetve még talán egy harmadik saját gondolat, mely alapján a krokodilok jövője akkor se lenne fényes, ha nem lenne ember. Duplázzuk már meg akkor: Sebecia-k tökéletes példája annak, hogy a kriptozoológiát művelők inkább menjenek lekvárt kapálni térdig érő szélben.

Granastrapotherium-ra rontó Barinasuchus, HodariNundu alkotása.

 

"Rövid hírek" 13.-ban legelső két dolog szükséges e bejegyzéshez. Röviden tömören a helyzet, hogy már az Archosauromorpha-k melegvérűek voltak. Nem olyan kiforrottan, mint a mai emlősök és madarak, de azok voltak. Tehát melegvérűek voltak-e a dinoszauruszok felvetés az hogy is mondjam… kuka. Hiszen alapból annak kezelendőek, ahogy a Pseudosuchia-k is. Csak hát a krokodilok már nem melegvérűek és emlősöknél is találhatunk érdekes eseteket. Tehát igen a Postosuchus melegvérű volt. Kréta végi Simosuchus viszont már nem. Ugyanis valahol a Metasuchia-knál eltűnt a melegvérűség. Viszont akkor mi van a Metriorhynchidae melegvérűséggel? Hiszen ők is Metasuchia-k. Nem én fogom megtalálni a pseudosuchia bölcsek kövét, tehát itt több dolog jöhet szóba. Több különböző ág vesztette el egymástól függetlenül a melegvérűséget vagy éppen a Metriorhynchidae-k visszanyerték a melegvérűségüket. Elég érdekes dolog mondjuk, hogy tengeri hüllőknél a melegvérűség többször is megjelenik, nem úgy mint a szárazföldi társaiknál. Így elvesztik majd inkább visszaveszik dologban van ráció. Illetve még szó lehet arról is, hogy jelenlegi felvázolt családfa nem felel meg a valóságnak. Meg elő vehetjük a gigantotermia vagy az ál-melegvérű dolgot.

Miért lettek hidegvérűek?

Korai Pseudosuchia-k egy dologban különböznek jelentősen a Dinosauria-któl. Tollak. Valószínűleg a triász és jura határán lévő kihalásban nagy előnyt jelentett ez a dinoszauruszoknak. (Ezt a dolgot ide venném.) Tökéletes példa a Poposauroidea-k, melyeknél olyan állatokat találunk melyeket laikus simán dinoszaurusznak nézne, ha nem veszi észre, hogy teljes talpon járnak. Körülbelül másfél tucat genusz tartozik ide, ehhez mérten pedig nagyon diverzek voltak. A Rauisuchidae-k (legismertebb a Postosuchus) kihaltak a triász végén, majd hasonló formavilággal előkerültek a krétában a Baurusuchia-k. Melyek a Sebecosuchia része, ide tartoznak a Sebecia-k is, csak a Baurusuchia-k a kréta végén kihaltak.

Viszont ők már ugye hidegvérűek voltak, ennek ellenére jól állták a sarat a Theropoda-kkal szemben. Lehetséges, hogy a hidegvérűség ebben segített nekik. Miért? Meleg klímán éltek, megspórolhatták ezt az energiát ami a melegvérűséghez kell. Ellenben így ritkábban kellett táplálkozni, viszont a meleg klíma miatt aktív életet élhettek. Lassan járj, tovább érsz, fő a takarékos életmód, mint a gyors harácsolós. Mint láthatjuk tökéletesen bejött ez a krokodiloknak és a Sebecia-knak is… ideig-óráig.

Huilatherium csoport, előtérben pedig egy Langstonia, Corbin Rainbolt alkotása.

Szóval nézzük a harmadidőszak másik pseudosuchia ágát a krokodilok mellett.

Sebecia-kat legegyszerűbben úgy írnám le, hogy ezek bizony szárazföldi krokodilok test alatti lábbal. Valóban ha még élnének akkor a „krokodil” valószínűleg rájuk is vonatkozna és eléggé más lenne, hogy mit nevezhetünk krokodilnak és mit nem. Ám mivel már sajnos kihalt valamivel több, mint tíz millió éve, így ez maximum egy párhuzamos realitásban van így. (Igen találhatunk harmadikat is, mint a Dyrosauridae-k.)

Képeken láthatóan a Sebecia-k fejének felső vonalának van egy jellegzetes ívelése a krokodilokhoz mérten. Helyzet, hogy fosszíliákról túl sok képet nem lehet mutatni, a fajoknál javában hiányos koponyák ismertek csak. Barinasuchus esetén csak felső állkapocs elülső része ismert, a Bretesuchus esetén úgy ahogy beszélhetünk „teljes” felső állkapocsról. Langstonia-nál vannak alsó állkapocs töredékek is, illetve oszteodermák (csontpikkelyek), sőt csípőtől pár csigolya. (Illetve rengeteg fog, akár önmagában egyedül is, miket nagyon régen még theropoda fogaknak is gondoltak.)  Állatok kinézeténél rokonok jöhetnek szóba, kicsit visszább kell lépni a törzsfán a Sebecosuchia-ra és itt a baurusuchidae családot érdemes megszemlélni. Pissarrachampsa esetén van mellső lábakból, hátsó lábakból szinte teljesen, medence és csigolyák. Viszont a névadó Baurusuchus-ból mint látható jóval több is van. Tehát körül-belülre ezek alapján tudjuk a Sebecia-k kinézetét.

Baurusuchus test maradvány.

Elterjedtek voltak Európában, Afrikában és Dél-Amerikában. A Bergisuchus-t németországi Hesse déli részén találták, az Iberosuchus nevéből adódóan az Ibériai-félszigeten került elő Portugáliában. Illetve egy algériai állatunk az Eremosuchus is itt van.

Cikk írása közben itt jött el a pont, hogy az eddigi Sebecidae átírásra került Sebecia-ra. Hiszen e három állat esetén fennáll annak a „veszélye”, hogy ők nem a sebecidae családba, tartoznak hanem ők még „csak” Sebecia-k azon tagjai akik úgy szintén túlélték a kihalást. Érthetőség kedvéért itt egy „egyszerűsített” családfa. Ami hát, nem kell meglepődni, ha rövid időn belül vagy már akár most teljesen kuka. (Rögtön utána egy 2012-es akkori „hivatalos” családfa, csak viszonyításként.) Pissarrachampsa 2016-os publikációjában még Notosuchia volt a Baurusuchus a Sebecus-szal egyetemben. Tehát elég képlékenyek a dolgok. De az őslénytan ilyen. Ráadásul az Eremosuchus fog alapján ismert csupán, így az ő rendszerezése addig biztos, hogy Sebecosuchia, ezen túl vállrándítás és talán, hogy Sebecia. Ezt írom úgy, hogy a publikációja szerint nagyon nem. Tehát lehet a Sebecia, mint krokodilok melletti másik pseudosuchia ág az eocénben sem elég tág, lehet, hogy a Sebecosuchia-t kéne inkább írni. De fog alapján ismert csupán.

Akkor pedig jöjjön hát a fekete leves a dél-amerikai fajokkal, melyek több mint húsz millió évvel tovább bírták, mint az európai és afrikai rokonaik. Több mint fél tucat ismert fajról beszélhetünk. (Tény, hogy eddig és most is genuszneveket írtam, faj neveket mellőzve….) Leginkább az időrendileg nem is olyan rég kihaltakra célszerű koncentrálnunk. Mert mégis földtörténetileg karnyújtásnyira vannak, annyira hogy ilyen állatok akár élhetnének ma is.

Tehát itt van nekünk a Barinasuchus, mely méltán pályázhat egyes becslések szerint a kainozoikum legnagyobb szárazföldi ragadozó címére. Tehát csak ő utána jöhetnének az emlős ragadozók, a jegesmedve, Simbakubwa és a többiek most sírnak. Miocénből ismertek leletek Peruból és Venezuelából, illetve van egy eocéni Argentínából. Szerintem elég kétséges, hogy jelenleg meghatározott egy faj, sőt genusz közel húsz millió éven át éljen, így több fajról lehet szó. Tizenkét millió éve halhatott ki az állat, körülbelül a kisebb méretű rokona, a nagy termetű kutya méretet elérő kolumbiai Langstonia-val egyetemben.

Alkotta artbyjrc.

Alábbi képen hat Sebecidae látható. Ogresuchus-ról írtunk már, Krétakor legvégén élt az Ibériai-félszigeten. Ennek figyelembevételével kell kezelni a fentebb írt rendszertani káoszt. Barinasuchus-ról imént volt szó, az emlősök fénykorában ilyen állat élt és erről nem igazán szólnak a dokumentum filmek. Iberosuchus képen a második legnagyobbként közel 44-37 millió éve élt itt Délnyugat-Európában. Sebecus is hasonló időintervallummal élt Dél-Amerikában. Lorosuchus és Zulmasuchus harmadidőszak reggelén kezdték vérvonaluk felfuttatását úgyszintén Dél-Amerikában.

Mint látható sikeresnek mondható állatok voltak, mégis hol vannak most? Jelenleg ismert leletek alapján „szerencsére” nekünk embereknek ehhez nincs közünk. Feltehetően több különböző tényező játszhatott össze. Itt jöhetnek be az egyéb tényezők melyeket valószínűleg mindenki jól ismer, betegség, éghajlat változás, zsákmány állatok eltűnése, új rivális ragadozó és hasonlók.

Van egy illetve kettő magyarázat azért. Ennek lényege, hogy a kihalásuk egybeesik a közép- és dél-amerikai hegységképződéssel. Megváltozott körülmények miatt megritkultak vagy eltűntek a zsákmányállatok és csúcsragadozó nincs zsákmányállat nélkül. Ezentúl még más okoknak is lenniük kellett, révén ennyitől haltak volna ki? Ott az egész dél-amerikai kontinens… vagy nem egészen.

Ugyanis a kontinens akkoriban akár 2-3 nagy szigetből álló terület is lehetett melyet sekély tenger választott el. Ha a két eddig ismert utolsó állat esetén szimplán az országokat nézzük, Venezuela, Kolumbia, Peru és Argentína, akkor láthatjuk térképek alapján valóban a hegység képződés és a tenger betörése nagyon érzékenyen érinthette ezt a két nagy termetű állatot.

Több forrást is átnézve eléggé képlékeny a tenger elmélet. Ami tény, hogy a kontinens belső területéről is előkerültek 10-20 millió éves időintervallumból sós vízi állat és növény fosszíliák. Lehetséges, hogy északról a Karib-tenger "csak" benyúlt a kontinens belsejébe, elég mélyre. Délről jövő Atlanti-óceánról nem is beszélve. Pellucistoma curupira nevű kagylósrákot a kontinens belsejében találták, rokonaihoz mérten vékony volt a héja, melyet pl. a sószegény víznek tudnak be. Feltehetően nagyobb gerinceseken át jutott fel a folyókon és alkalmazkodott a sóban szegény vízhez. Viszont van egy olyan kutatás mely mai Isarachnanthus fajokat vizsgálta filogenetikai és DNS vizsgálat útján. (Anthozoa vagyis virágállatok osztályáról van szó.) Azt állapították meg, hogy a Karib-tengertől egészen a mai Uruguayig tenger húzódott 11-9 millió éve,  így tudott a Isarachnanthus elterjedni.

Tehát az utolsó fajok egy fokozatosan növekvő beltenger partjait járhatták, mely végül nagy szigetekre oszthatta fel a kontinenst. Ez és a hegység képződés pedig drasztikusan átalakíthatta életkörülményeiket, mely végül a sebecidae család utolsó tagjainak életébe került.

Alábbi térképek eltérő publikációkból származnak.

Egy rossz gondolat...

Ezek fényében bennem megfogalmazódott egy gondolat, hogy ember nélkül is az utolsó pseudosuchia vérvonal, tehát a krokodilok kihalnának „maguktól”. Nem is kell a jégkor végén ember miatt kihalt fajokat bele tenni a képletbe. Hosszú távon a kajmánokat az óriás vidrák és jaguárok kiirthatják. Medve, puma, jaguár pedig az aligátorokat irthatja ki akár. Kérdés, hogy a „kicsi” kubai krokodil területére érkezik-e valamelyik hódítás céljából. Esetleg évmilliók alatt a kubai fejlődne tovább és támadna vissza? (Rendben ez a visszatámad meg hódítás elég hatásvadász.)

Tigris is szereti a vizet és a gaviál nem éppen nagy vadakra vadászik. Ezen túl a többi krokodil faj pozíciója még számomra is biztosnak tűnik, ellenben a Sebecia-ké is az volt. Tehát nem elvetendő ötlet, hogy mint írtam emberi tényező nélkül is a krokodilok kihalnának.

„Előző” cikkben kitárgyaltuk, hogy hamis az állítás, hogy a krokodilok már a dinoszauruszok előtt is itt lettek volna. Ez az állítás a Pseudosuchia-kra igaz, melyek története lényegében a többszöri elbukásokról szól melyek után felálltak és ismét büszkén kihúzták magukat. Ma már viszont csak egy evolúciós águk van, mely én gondolataimmal ellentétben remélhetően ismét feláll és kihúzná magát. Csak mi emberek ne tegyünk keresztbe ennek.

Joschua Knüppe fiktív fensíki életközössége.

 

Pár szó kriptozoológiával kapcsolatban…

De elsőnek fentebbi képről. Joschua Knüppe időnként elővesz témákat melyek amolyan közösségi munkák is. Ilyen volt pl. a dél-amerikai fennsík felfedezős sztori, Az elveszett világ életközösségének realisztikus kidolgozása. Auyanasuchus humboldti pedig bekerült, így e fiktív világban még élnek, ott fent a ködös fennsíkon. E kis projekttel kapcsolatos linkeket itt osztom meg, nem a források közt lesznek:

https://www.deviantart.com/madcarno/art/Auyanasuchus-humboldti-854562251
https://twitter.com/joschuaknuppe/status/1314978620226637825
https://www.deviantart.com/hyrotrioskjan/art/The-Lost-World-compilation-858529467
https://www.deviantart.com/hyrotrioskjan/art/Lost-World-habitat-map-854488473

Most pedig nézzük a problémát.

Logikusan van némi esély a Sebecia-k mai létezéséhez, ha volt kis termetű, de fel nem fedezett faj, mely képes volt túlélni majd ki tudta használni Dél-Amerika újraegyesülését. Tehát én csekély esélyt 1-5%-ot adnék, hogy a dél-amerikai feltérképezetlen dzsungelekben még lehet Sebecia, de a Langstonia méretét se elérő. A probléma ott jön, hogy nincs ilyen dél-amerikai kriptid. De hoppácska, van afrikai és hát mégis voltak Európában és Afrikában ilyen állatok.

De ami miatt ide cibáltam ezt, nézzük azt. https://cryptidz.fandom.com-ot kényszerből szoktam használni, mert nincs jobb ami ennyire összeszedné a dolgokat a témában. Mármint, hogy kb. mi az, mely kontinens és ennyi infóban jó, jobb esetben. Igen, amikor a „fekete volga” kriptidnek minősül és ráadásul hoaxnak van titulálva… Élnek még olyan magyar emberek kik tudnának mesélni a fekete volgáról. Aki nem értené az nézzen utána az AVH-nak.

 

Szóval nézzük azt a kriptidet ami lehetne akár Sebecia. Úgy van. Sehol nincs írva, hogy ez lehetne. Helyette Postosuchus. Az egy dolog, hogy laikus a WWD miatt ismerheti és hasonló, ellenben a kriptozoológia egy enyhén nagyon lenézett tudomány ágnak se tekintett dolog és ebben a gbahali leírása csöpög attól ami miatt ez van. Felhozza példának a Postosuchus-t, de az rég kihalt még a T. rex előtt (Miért kell ehhez hasonlítani mindent?), meg másik kontinens, a „Rauisuchian”-nak meg kisbetűnek kéne lennie ebben a szóösszetételben. És az alfa és omega a „crocodilian” vagyis az a rend amit Crocodilia-nak hívunk. Nem krokodil a Postosuchus sőt még a Sarcosuchus sincs krokodilnak sorolva. Pseudosuchia nem egyenlő a Crocodilia-val. Legkézenfekvőbb, hogy a gbahali egy Sebecia. Hol is írja? Ja sehol, mert kriptozoológiával foglalkozók 99%-a…. mindenki tegyen ide negatív jelzőket amilyeneket gondol.

Ráadásul nincs pseudosuchia kategória, de még krokodil sincs. Helyette be van téve a dino és ptero kategóriába. Rá néztem azért, a madaraknál, ha dinosaur kategória nincs is, theropoda kategória azért szokott lenni. Illetve más krokodil szerű kriptidek kaptak krokodil kategóriát. Hurrá, fény az alagút végén, mi a mozdony.

Orosz István felhívta azért a figyelmem egy potenciális sebecia lényre, ez a Cipactli, mely az azték folklór/mitológia egy fontos eleme. Utána nézve ez krokodil ihletettségű dolog ez csupán, nem hoznám kapcsolatba Sebecia-val.

Ami miatt így negatívan előhoztam és előadtam ezt annak az oka, hogy a Sebecia egy elég érdekes téma, révén 10-12 millió éve haltak ki és valljuk be van abban ráció, hogy még kisebb termetű faj élhetne, mit nem fedeztünk fel. 5. Kriptides podcastben elhangzottakat nem hoznám elő, lényeg, hogy a kriptozoológia lehetnek a rendes zoológia része is, ha nem olyan vagy rosszabb dolgok lennének rá jellemzőek, mint a fentebbi példa.

Például érdekes lenne, ha lennének beszámolók az Amazonastól olyan lényről melyre a Sebecia ráillene. Ez és az óriás lajhár is egy olyan eset lenne mivel foglalkozni érdemes lehet. Szerencse, hogy vannak azért a kriptozoológia terén épelméjű emberek, podcastben van róluk szó, legfontosabb és blogon sokat emlegetett Darren Naish is ilyen.

Végezetül

Sajnálom, hogy Sebecia-k ma már nem élnek. Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy ezekkel az állatokkal nem foglalkoznak az őslénytant feldolgozó különböző média termékek. Két hónapja úgy megnéztem egy tucat horror filmet, ahol az volt a lényeg, hogy szereztek purussaurus DNS-t és azt kiegészítették mai krokodilokéval. Tökéletes horror történet alap lehetne egy vagy több Sebecia. Átlag ember csak annyit érzékelne, hogy nagy, szárazföldi, gyors krokodil. Jobb koncepció, mint a gyilkos trilobiták. De még jobban fáj, hogy dokumentumfilmekben nem esik róluk szó, mintha nem is léteztek volna. Dél-Amerika egy részén, abban az időben mikor a Dinosauria-k utolsó ága a madarak még próbálta magához ragadni a hatalmat (jesszus de fanboyos) az élre törő emlősöktől, volt egy harmadik szárazföldi apex állatcsoport. Kriptozoológiát pedig azért hoztam még be, mert még ez is ignorálja őket, helyette oda böfögi, hogy Postosuchus. 

Több figyelmet érdemelnének. Így legvégére Tapwing képét tenném, mit a cikk utolsó simításai közben találtam. Ilyenné is fejlődhettek volna. 

Forrás:

https://www.researchgate.net/publication/307017174_Cenozoic_dinosaurs_in_South_America_-_Revisited
https://www.researchgate.net/publication/236231955_Cranial_Features_of_Baurusuchus_Salgadoensis_CARVALHO_CAMPOS_NOBRE_2005_A_Baurusuchidae_Mesoeucrocodylia_fron_the_Adamantina_Formation_Bauru_Basin_Brazil_Paleoichnological_Taxonomic_and_Systematic_Imp 

https://www.researchgate.net/publication/315011398_The_locomotion_pattern_of_Baurusuchus_salgadoensis_Carvalho_Nobre_Campos_2005_and_the_distribution_of_Baurusuchidae_in_Gondwanaland
https://www.researchgate.net/figure/Tentative-middle-Miocene-palaeogeography-of-the-Caribbean-realm-and-South-America-based_fig6_282593905
https://www.researchgate.net/publication/259318061_Biogeography_in_deep_time-_What_do_phylogenetics_geology_and_paleoclimate_tell_us_about_early_platyrrhine_evolution
https://www.researchgate.net/publication/236163413_Baurusuchus_salgadoensis_a_New_Crocodylomorpha_from_the_Bauru_Basin_Cretaceous_Brazil
https://peerj.com/articles/2075/ - Postcranial anatomy of Pissarrachampsa sera (Crocodyliformes, Baurusuchidae) from the Late Cretaceous of Brazil: insights on lifestyle and phylogenetic significance
https://www.ige.unicamp.br/terrae/V9/PDFv9/crocodilomorfos.pdf - Crocodilomorfos: a maior diversidade de répteis fósseis do Brasil
https://academic.oup.com/zoolinnean/article/163/suppl_1/S7/2627090 - A new sebecid mesoeucrocodylian from the Rio Loro Formation (Palaeocene) of north-western Argentina
https://hal.archives-ouvertes.fr/hal-01648584/file/2017Iberosuchus-Martin.pdf - New material of the ziphodont mesoeucrocodylianIberosuchus from the Eocene of Languedoc, southern France
https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0041091 - Evolutionary Diversification of Banded Tube-Dwelling Anemones (Cnidaria; Ceriantharia; Isarachnanthus) in the Atlantic Ocean
https://agencia.fapesp.br/study-on-tube-dwelling-anemones-suggests-that-south-america-had-an-inland-sea/16236/
https://www.pnas.org/content/118/10/e2102396118 - News Feature: A sea in the Amazon
http://www.paleofile.com/Mesosuchia/Barinasuchus.asp
http://www.paleofile.com/Mesosuchia/Sebecus.asp
https://earthobservatory.nasa.gov/images/4073/panama-isthmus-that-changed-the-world
https://www.deviantart.com/hodarinundu/art/Not-So-Fast-Mammals-870886237
https://twitter.com/tapwingarts/status/1120505257589657600
https://www.deviantart.com/artbyjrc/art/Last-of-the-land-crocs-Sebecids-860486718
https://twitter.com/CorbinRainbolt/status/1380554909985177605
https://cryptidz.fandom.com/wiki/Gbahali