Azt hittem viszonylag gyorsan elkészíthető cikk lesz. Elvégre féltucat faj sincs, ebből kettőnél van szárny. Nem lesz nagy dolog. Olykor a kis dolgok jelentősége jóval nagyobb, mint amit látunk, mint amit megfoghatunk. Ám annyi év után úgy tűnik megtaláltam az őslénytanban lévő kozmikus horrort.
Jó pár dologra nem fogok kitérni, amik például a Yi publikálása után írt cikkben bent vannak. Mégpedig, hogy a bőrszárnyas dinoszaurusz többszörösen előre volt jelezve, hogy lehetséges evolúciós forgatókönyv.
 |
| Dmitry Tokalchik alkotása. |
Szerencsére a Yi után felfedezett Ambopteryx eloszlatta a kételyeket a szárny létéről. Volt olyan felvetés, hogy nem volt szárnya, a tetem bomlása közben oda került valamilyen szövet. A membránt merevítő “csont” eredetére nem volt rendes ötlet. Bár a bőrszárnyas, mégis tollszárnyas ősökkel rendelkező dinoszaurusz “meredeksége” miatt jogos alternatíva keresés volt. Ezek az állatok passzív repülésre, tehát siklásra lehettek képesek. Ennek minősége is sok kívánnivalót hagyhatott maga után. Aktív repülésről tehát nem igazán beszélhetünk.
Pterosauria-k szárny membránja mondhatni jól ismert, ezeknek az állatoknak kevésbé, az is néhány egyed által. Nem ismerjük a rétegződését, kollagén szálakat találtak, lehetséges lehet, hogy voltak merevítő szálak a membránban. Membránon párhuzamosan tollszálak helyezkedtek el. Egyik legfigyelembe tűnőbb dolog a “4. ujj”, mely nem ujj. “Styliform element”, talán styliform elem magyarosan ennek a megnevezése. Hasonló található a repülő mókusoknál, ám nekik nem a membránban van, hanem a szélén, más feladatot lát el a szárnyban. Ennek a csontnak, pontosabban porc, mely elmeszesedett, pontos eredetét nem ismerjük, több taxonra lenne szükség, főleg a Yi és Ambopteryx-hez hasonlóra, sőt ezek közvetlen felmenőire, ahol még kifejlődés közben van, kifejezetten a csuklócsontokra és porcra lenne szükség. Ez a porc Pterosauria-k pteroid-jához hasonlóan csuklóból alakulhatott ki, vagy a sinkcsont porcos végéből. A leletek másik fő problémája, hogy 2D-ben őrződtek meg. Szükséges lenne 3D-ben megőrződött lelet, hogy a csontok sűrűségét és pneumaticitását meg lehessen állapítani.
Leletek alapján nem volt megfelelő izomzata a repüléshez. Hiányzik a madaraknál fontos, fejlett taréjjal rendelkező szegycsont. Pterosauria-knál fontos felkar deltopectoral taréja pedig minimális. Továbbá a Yi-nél nem sikerült kimutatni felszállás lehetőségét. Teljes izomzatból minimum 8%-osnak kellene lennie a repülésért felelős izom tömegnek, ezt az Ambopteryx esetén legmagasabb becsült izomerő és legkisebb testtömeg kombinálása esetén lehetséges lehetne, ám kicsi rá az esély, hogy így volt. Kifejthető erőhöz izmok kellenek, mik növelik a tömeget. Ambopteryx deltopectoral taréja kicsit nagyobb a Yi-nél, ellenben így is jelentősen elmarad a Microraptor-énál vagy az Archeopteryx-énél. Ez utóbbi két állat képes lehetett talajról felszállni és hozzájuk képest a siklási képességük is rosszabb a Yi-nek és Ambopteryx-nek.
Legalább a manőverező képességük jó lenne. Szárny csontok vizsgálata alapján elég merevek voltak, nem voltak olyan rugalmasak, mint kellene. Tehát az amúgy is gyatra siklás közben kis mértékben lehetettek képesek az irányon módosítani. E mellett siklás közben jelentős magasságvesztés lehetett. Tény a szárny felület nagysága sem biztos, nem tudjuk biztosra a styliform elem pontos pozícióját. Több különböző feltételezés van. Ezek láthatóak a képen. A béka modellt szerintem teljesen ki lehet zárni. 2020-as publikáció szerzői viszont a denevér és maniraptora modellt, illetve ezek kombinálását javasolják. Van egy 2018-as publikáció mely mai napig nem érvényes (Valószínűleg nem is lesz érvényes.), itt jóval nagyobb membrán felületet javasoltak.
Epidexipteryx-nél és Epidendrosaurus/Scansoriopteryx-nél nincs bizonyíték a styliform elemre sőt e nélküli membrános szárnyra sem. Korábban feltételezték, hogy szárnytollak lehettek. Vagy ha volt is elődeiknek, akkor a falakó életmód miatt elveszthették, könnyebb és gyorsabb famászás véget. Yi felfedezése után szóba került, hogy nekik is lehetett bőrszárnyuk.
Epidendrosaurus vagy Scansoriopteryx
Helyzet, hogy nagyon minimális idővel ugyan abban az évben előbb az Epidendrosaurus került leírásra fiatal egyed maradványai által. Scansoriopteryx utána került leírásra felnőtt egyed által. 2019-es publikációban az Epidendrosaurus az érvényes név. Ám szintén 2019-es Scott Hartman részvételével készült másik publikációban a Scansoriopteryx van használva. Epidendrosaurus mellett szól, hogy előbb került leírásra. A Scansoriopteryx mellett szólhat, hogy a család róla lett elnevezve, illetve felnőtt példány által ismert. Továbbá a Scansoriopteryx holotípusa fosszília piacról származik, pontos lelőhelye nem tisztázott. (Újabb dolog mi miatt a fosszília kereskedelem rossz.) Tulajdonképpen ki mit tart érvényesnek. Illetve ha két külön genuszként kezelik az lehet jelölés, hogy egyikről biztos adatok vannak, lelőhelyig visszavezethetően, míg a másikról ez nem mondható el.
Ezek az állatok alapvetően erdőkben éltek. Karmok alapján könnyedén képesek lehettek fákra felkapaszkodni. Mennyire voltak falakók azt nem lehet megmondani. Például lehet talajon táplálkoztak, de minden más tevékenységet a fákon végeztek. Biztosan szárnnyal rendelkező fajok fáról - fára ugorva, kis távot siklórepülésben megtéve közlekedhettek.
Ambopteryx-nél előkerültek gasztrolitok. Első körben azt hitték, hogy valóban emésztést segítő köveket találtak. Szóval növényevő életmódú lehetett, hogy a magvakat így őrölhette meg. Ellenben csont szilánkok is vannak az egykori tápcsatornában, szóval lehet a tisztítás céljából nyelte le őket. Viszont mivel kalcedon szerűek, így arról lehet szó, hogy kémiai anyagok kicsapódtak kis csomókban, tehát az elfogyasztott táplálékból az állatban képződtek.
Kis méretűek voltak, az Epidexipteryx 26 centis volt mindössze. Alsó állkapcsának fogai voltak a legnagyobbak, sőt előre fele álltak. Yi-nek is hasonló volt. Ambopteryx koponyája nem ismert, Epidendrosaurus/Scansoriopteryx-nek nem ilyen volt. Ambopteryx-nek feltehetően hasonló volt a Yi-éhez. Előre álló fogak számos állatnál megfigyelhetőek. Felhoznám az Araripesuchus-t, mely Notosuchia előre álló, elülső fogakkal az alsó állkapocsban. A Masiakasaurus érdekesebb, mivel úgyszintén Theropoda hasonló fogakkal, melyek miatt táplálkozása mai napig talány. Feltehetően mindenevő lehetett, nagyobb állati eredetű táplálék aránnyal.
Scansoriopterygidae-k táplálkozását nem ismerjük. Az előre álló fogak alapján én nem zárnám ki, hogy ezzel rendelkezők elsődlegesen nem talajon, hanem a fákon táplálkoztak. Szaporodásukról még ennyit sem tudunk. Mennyire foglalkozhattak az utódaikkal? 3-as és 7-es rövid híresben van példa, hogy a dinoszauruszok korántsem voltak olyan gondos szülők, mint szeretnénk elképzelni. “Álmodnak apaleontológusok elektromos dinoszauruszokkal?” olyan kutatás volt, hogy talajon mennyire tudtak hatékonyan költeni a dinoszauruszok. Fontos lenne tudni, hogy a Scansoriopterygidae-k talajon költöttek-e vagy fákon, mint elég sok madár. Pteroszauruszok például talajon költöttek. Vagy talajban, hisz elásták tojásaikat. Esetleges kommunikáció vagy udvarláson kívül hosszú farktollaikra sincs még rendes magyarázat.
 |
| Jaime A. Headden összeállítása, saját blogjáról. |
H. P. Lovecraft is megirigyelné ezt az őrületet
Ezek az állatok a Maniraptora-n belül a Pennaraptora kládba tartoznak. (Nem Paraves-ek.) Pontos besorolásuk kétséges. Megkaptam már kritikának, hogy ne mondjam azt, hogy logikátlan a bőrszárny, mivel a rendszertanuk, az őseik alapján szárnytollakból álló szárnyúnak kellett volna lenniük. Erre nem, bőrszárny. Kritika, hogy ezek még nem olyan tollak voltak, mint a madár tollak. A Scansoriopterygidae-knak illetve közvetlen őseiknek csak stage 4-es lehetett legfeljebb. Ellenben a madarak és Dromaeosauridae-k magasabb fejlettségű tollai is valamiből kifejlődtek. Én még mindig tartom, hogy ha az evolúció teljesen spontán dolog, akkor is tollszárnyakkal kellene rendelkezniük. Ornithomimosauria-kig vissza lehet menni, hogy honnan erednek a szárnytollak, tehát Maniraptora-k előttre. Tény az Ornithomimosauria-knak stage 3-as tolluk volt. Nagyon ki akarjuk bővíteni, akkor Concavenator-ig vissza lehet menni, de az ő tollszárcsomói vita tárgya. Természetesen nem kizárható, hogy a famászó életmódot folytató Scansoriopterygidae-k vagy közvetlen őseik elvesztették a szárnytollakat, mivel akadályozhatta őket a mászásban és ekkor még a siklással még nem kísérleteztek. Csak később. Ez lehet az oka, hogy membrános szárny fejlődött ki és nem tollas szárny. Én személy szerint e mellett tenném le a voksomat.
További érdekesség, hogy a Pennaraptora-k közt több sikló faj is van és számos fajról feltételezik, hogy legalább a fiatalkorú egyedek képesek voltak siklásra vagy inkább zuhanás lassítására, ejtőernyőzésre. Az, hogy ez a stage 3 vagy annál is fejlettebb tollak miatti konvergensen többször kialakuló tulajdonság volt, vagy az, hogy a közös ős képes volt legalább valamilyen szinten siklani azt nem tudni. Lehet, hogy a közös ős képes volt siklani, aminek képességét elvesztette, viszont leszármazottai később újra kifejlesztették. Ráadásul a közös őshöz anatómiailag a Scansoriopterygidae-k állhatnak legközelebb. Ami nem azt jelenti, hogy a madarak ősének bőrszárnya lett volna. Bőrszárny csak ennél a családnál kialakult dolog. Csak annyit jelent, hogy a jelenleg ismert pennaraptora taxonok közül ők hasonlíthatnak leginkább az ősi formára, mely négyszárnyú lehetett, a Microraptor-hoz hasonlóan.
1915-ben William Beebe elméletére a “Tetrapteryx”-re ráfoghatjuk, hogy csak egy módosított Proavis. Lényeg, hogy madár embrióknál megfigyelhető lábon lévő tollkezdemények alapján úgy gondolta, hogy a hüllő-madár átmenetnek négy szárnya volt, lábon is voltak szárnytollak. Lényegében elutasították és a Microraptor miatt lett kiszedve a szemetesből, majd száz év után. Illetve 2019-ben elhunyt Colin Pennycuick 1986-ban javasolta, hogy a madarak ősei membrános szárnnyal kezdhették a repülés elsajátítását, miről fokozatosan váltottak szárnytollakra. Logika nem jó, mivel a szárnytollak repülés előtt jóval megjelentek, tény lehet a sikló repülés miatt. Ám az, hogy madárszerű, bőrszárnyas dinoszaurusz lehetett, azt eltalálta. És legalább meg is élhette a felfedezését. Őt alapul véve 2012-ben a Smithsonian-on lejött egy cikk, hogy nem voltak denevérszárnyas dinoszauruszok.
 |
| Vagy DE. |
Az “oviraptorovolans” elmélet Boris Sorkin-tól ered, melyet 2020-ban is támogatott. Rávilágít arra, hogy a Maniraptora-król mennyire keveset tudunk. De fokozhatjuk még ezt. Scott Hartman és öt másik társa a Scansoriopterygidae-kat Avialae-nak sorolta be 2019-ben. Andrea Cau pedig 2020-ban. De az Epidexipteryx 2008-as leírásánál is ez volt a koncepció. A Zhongornis haoae fiatal példány által ismert és madárként került azonosításra. Ám végül Avialae-nak lett besorolva, úgy hogy sok hasonlóság van a Scansoriopterygidae-kal. Tehát vagy a Zhongornis volt nem paraves Pennaraptora, ami fejlettséget figyelembe véve elég kétséges. Vagy a Scansoriopterygidae-k voltak elég közel a madarakhoz. Elég régre visszamenőleg látható, hogy a Scansoriopterygidae-k közelebb lehettek a madarakhoz. Talán a Yi jelölhető meg annak, hogy ez egy ideig háttérbe szorult, továbbá az Oviraptorosauria-kkal való hasonlóság. Gondolok itt kezdetleges taxonokra, mint az Incisivosaurus-ra. Ám ezektől függetlenül 2013-as Eosinopteryx-ről szóló publikációban is Avialae-n kívülre lettek helyezve.
Ha tényleg Avialae-k voltak és elvesztették a szárnytollaikat, majd később inkább bőrszárnyat fejlesztettek ki, akkor van egy nagy gond, függően attól, hogy mi volt a szárnytollak elvesztésének oka. A gond pedig az, hogy legitim ez alapján pl. Dromaeosauridae szárnytoll nélküli ábrázolása. Már legalábbis amelyiknél nincs bizonyíték tollszárcsomókra. Velociraptor marad szárnytollas. Na de mondjuk az Utahraptor? Figyelembe véve, hogy az Avialae-kat elég gyakran simán csak lemadarazzák, amúgy hibásan, de gondolat kedvéért… bőrszárnyú madár? Most komolyan? Nos Stephen A. Czerkas és Alan Feduccia 2014-es publikációja szerint a Scansoriopterygidae nem dinoszauruszok, sőt nem biztos, hogy Avemetatarsalia-k. Ráadásul pl. Dromaeosauridae vagy az Oviraptorosauria madarak közé tartoznak, ahogy a Scansoriopterygidae-k is, amik lehet nem is dinoszauruszok ugye. Mondanom sem kell, hogy ez a publikáció messze nem támogatott.
Röviden összefoglalva: Nem tudjuk, hogy Pennaraptora-n belül hol találhatóak, lehet nagyon távol a madaraktól, ám lehet, hogy nagyon is közel, túlságosan közel mely alapján stage 5-ös tolluk volt. Ami a legjobb a repüléshez. Amit lecseréltek bőrszárnyra. A rendszertani keverésekről ne is beszéljünk. Itt lehet érezni az őslénytanban a Lovecraft-i őrületet.
Fent írtakat nagyon leegyszerűsítve komolytalanul megfogalmazva:
Annyira nem meglepő az, hogy a dinoszauruszok minimum háromszor futottak neki a röpképességnek. (Vagy ez a három valójában egy nagy próbának részei.) Számtalan siklásra képes hüllő és emlős él, sőt élt. Volaticotherium például repülő mókus szerű emlős volt a Haifanggou formációból, így nem kizárt, hogy az Ambopteryx prédái közé tartozott. A harmadik Tyrannosaurus ökoszisztémája cikkemben előjött egy lehetséges hell creek-i Microraptora. Ám ez csak feltételes mód, a Hesperonychus viszont biztos, mely az albertai Dinosaur Park formációból került elő, 76,5-74,8 millió éve élt és ezeknek a négy szárnyas dinoszauruszoknak 45 millió évvel kitolta az élettartamát. Szóval van egy 45 millió éves fosszília hiány.
Én szerintem legális eljátszani a gondolattal, hogy a Scansoriopterygidae-k 165-156 millió éves időkerete nagyobb. Az biztos, hogy régebbre nyúlik vissza a család története. Ám meddig maradhattak fent? Bár a gondolattal való eljátszás, szerintem nem reális, hogy a kréta legvégi kihalást megélték volna. Ám szerintem élhettek olyan fajok, melyek siklási képességei már jobbak voltak. Sőt mai Kína területén túl is elterjedhettek.
Tényleges repülésre képesek lehettek-e? Nos valószínűleg nem a madarak sémáját követhették. Caudipteryx-szel két kutatás is volt 2021-ben és 2022-ben, ugyan azoktól a szerzőktől. Ezt az állatot vették alapul a madarak repülésével kapcsolatban. A lényeg, hogy a talajról levegőbe elmélet lehet a helyes. Tehát a madarak ősei talaj lakó, melső végtagjukat sokszor használó állatok voltak melyek valami oknál fogva sokat csapkodtak, ami evolúció folyamán a repüléshez vezetett. Nem túl elképzelhető? Mert a fáról levegőbe az? Valóban elsőre a siklórepülés jónak tűnhet, ám amint az állat verdesni próbál, azzal azt éri el, hogy megismerkedik a talajjal. Mind a két elmélet komoly gonddal küzd. Nem véletlen keresnek alternatívákat ami egy magyar szakembernél abban csúcsosodott ki, hogy a madarak nem Dinosauria tengeri Archosauria-kból alakultak ki. Vagyis tengerből levegőbe. Uszonyokból lettek szárnyak. Ez a madár előd pedig pingvinekhez hasonlíthatott legjobban, sőt pingvinek a legbazálisabb madarak. Ja és a gibbon passzívan röpképes állat. Szóval a vízből való repülés megtanulást inkább hagyjuk. Nem hülyeség, de nem úgy ahogy Kessler Jenő Attila gondolja. A repülőhalak például szerintem röpképessé válhatnak a jövőben. Ám ők is inkább sikló repülést végeznek.
Én személy szerint azt feltételezem, hogy a Pterosauria-k siklásból tanultak meg repülni, míg a madarak talajról, csapkodva tanulták meg. Eltérő izomzatuk szerintem erre vezethető vissza. Madaraknak, illetve elődeiknek kezdetektől fogva a mellizomzat erősödött inkább. Míg a Pterosauria-knál ez háttérbe szorult, a kar és vállizmok voltak erősek. Ez szerintem azért lehet, mert a Pterosauria-k, illetve elődeik (Melyek lagerpetidae szerűek lehettek.) izomzata a sikláshoz fejlődött ki eredetileg, majd ez adaptálódott az aktív repüléshez. Ez a gondolatmenet én részemről van, senki ne vegye készpénznek. Viszont ezzel érthetővé válik, mért gondolom azt, hogy ha Scansoriopterygidae-k megtanultak rendesen repülni, akkor az mért lehetett pteroszaurusz szerű. Azért, mivel ők is siklásból tanulták meg. Tény, hogy a talajról való felszállásnak madárszerűnek kellene lennie, amihez jelentős mellizomzat kellene. Mivel talajon két lábon jártak. Vagy hátsó lábaikkal képesek voltak magasba szökkenni, ahonnan már a szárnyakkal tovább haladhattak a levegőben.
Erősen hipotetikis egy teljesen röpképes Scansoriopterygidae, ám ne feledjük el, hogy kis időkeretből ismerünk négy fajt. Nem kizárt, hogy legalább jobb siklóképeséggel rendelkező faj élhetett. Csupán csak meg kell találni, feltéve ha olyan helyen élt ahol maradványai konzerválódhattak.
 |
| Cisiopurple alkotása. |
Elején szeretném leszögezni, hogy nem állítom azt, hogy a “Lone Pine Mountain Devil” létező állat lenne. Ám hasonlóan a “Partridge Creek Beast”-hez, a hoax beletalált a tutiba. Utóbbit 1903-’07-ben látták, Ceratosaurus-ként írták le és kültakarósan. Majd száz év kellett ahhoz, hogy ekkora termetű Theropoda tollassága evidencia lehessen. Ha ez az állat létezne legnagyobb eséllyel Tyrannosauridae vagy Dryptosauridae lenne.
Térjünk vissza a holocéni emberevő Scansoriopterygidae-ra. Vadnyugati időkre vezethetőek vissza a pletykák, majd a kaliforniai népesség robbanással a beszámolók is eltűntek. Nem csoda, hiszen ez is csak egy akkori pletyka. Míly meglepő, hogy internet előretörésével, tehát 2000 után újra elkezdték észlelni a lényt.
Egykori beszámolók szerint nem feltétlen egy pár denevérhez hasonló szárnya van, hanem akár több is. Testén van kültakaró, melyet szőrként írnak le. Mérgező harapása van és vannak fogai. Több tömeges ember mészárlást is felírtak számlájára. Például volt egy olyan ünnepség, mikor a telepesek elkezdtek orgiázni és hogy lássanak valamit és ne legyen túl hideg ezért fákat gyújtottak fel. Majd ezek az állatok vágtak rendet. Oda keveredett egész paráználkodásból kimaradó papot megkímélve. Testméretre rendes forrást nem találtam, de nagy termetű ragadozó madárnál nagyobb nem lehetne. Nem találtam rendes forrást egy vadnyugati rémtörténet lényéről…. Míly meglepő.
Leírások alapján lehet óriási denevér vagy pteroszaurusz. Ám mégis még a Yi publikálása előtt is, mint bőrszárnyas dinoszaurusz volt kezelve. Az, hogy a szokásos kriptozoológus alulműveltség miatt volt-e, tehát a biológiai és paleontológiai tudás teljes hiánya miatt a pteroszauruszokat nevezték dinoszaurusznak, azt nem tudom. Amúgy elég érdekes, hogy a kriptozoológiai források elég szegényesek az interneten. Így nem tudom megállapítani, hogy a régi vagy a 2000 utáni “beszámolók” alapján valóban bőrszárnyas Theropoda-nak be lehetne-e tudni.
Ha elfogadjuk azt, hogy régi leírások alapján is egy bőrszárnyas Theropoda ez a lény, akkor a Lone Pine Mountain Devil is bele talált a tutiba kitalálása után úgy 200 évvel, a Yi publikálásával.
Összegzés
Scansoriopterygidae-k négy faj által ismertek kis időkeretből. Holott kulcsfontosságúak lehetnek a madarak evolúciójának megértése szempontjából. Az a lehetőség, hogy a madarakhoz nagyon közel állhatnak és valami oknál fogva nem a stage 4 és 5 tollakat használták sikláshoz, hanem membránt fejlesztettek ki porc merevítővel, az mondhatni “rendellenes”. Alaposan megkérdőjelezi azt a mára szinte dogmát, hogy a Maniraptora-kat, de főleg a Pennaraptora-kat szárny tollal kell ábrázolni.
Források:
https://www.cell.com/iscience/fulltext/S2589-0042(20)30766-5
- Aerodynamics Show Membrane-Winged Theropods Were a Poor Gliding
Dead-end
https://www.researchgate.net/publication/354585086_Sesamoids_and_Morphological_Variation_a_Hypothesis_on_the_Origin_of_Rod-like_Skeletal_Elements_in_Aerial_Mammals
https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/08912963.2020.1855158
- Scansorial and aerial ability in Scansoriopterygidae and basal
Oviraptorosauria
https://peerj.com/articles/7247/
- A new paravian dinosaur from the Late Jurassic of North America
supports a late acquisition of avian flight
https://peerj.com/articles/8672/
- The body plan of Halszkaraptor escuilliei (Dinosauria, Theropoda)
is not a transitional form along the evolution of dromaeosaurid
hypercarnivory
https://peerj.com/preprints/27213v2/
- Hypothesis: Avian flight originated in arboreal archosaurs gliding
on membranous wings
http://www.vertpala.ac.cn/EN/abstract/abstract1104.shtml
- Reinterpretation of the Early Cretaceous maniraptoran (Dinosauria:
Theropoda) Zhongornis haoae as a scansoriopterygid-like non-avian,
and morphological resemblances between scansoriopterygids and basal
oviraptorosaurs
https://www.nature.com/articles/s41586-019-1137-z
- A new Jurassic scansoriopterygid and the loss of membranous wings
in theropod dinosaurs
https://link.springer.com/article/10.1007/s00114-002-0353-8
- A juvenile coelurosaurian theropod from China indicates arboreal
habits
https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/feart.2021.635727/full
- Investigating Possible Gastroliths in a Referred Specimen of
Bohaiornis guoi (Aves: Enantiornithes)
https://www.nature.com/articles/nature07447
- A bizarre Jurassic maniraptoran from China with elongate
ribbon-like feathers
https://www.nature.com/articles/nature14423
- A bizarre Jurassic maniraptoran theropod with preserved evidence of
membranous wings
https://www.nature.com/articles/nature00966
- An unusual oviraptorosaurian dinosaur from China
https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1017/S1477201907002143
- A new look at the phylogeny of coelurosauria (Dlnosauria:
Theropoda)
https://www.nature.com/articles/ncomms2389
- Reduced plumage and flight ability of a new Jurassic paravian
theropod from China
https://www.nature.com/articles/nature08322
- A pre-Archaeopteryx troodontid theropod from China with long
feathers on the metatarsus
https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/feart.2018.00252/full
- Paravian Phylogeny and the Dinosaur-Bird Transition: An Overview
https://link.springer.com/article/10.1007/s10336-014-1098-9
- Jurassic archosaur is a non-dinosaurian bird
https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/09544062211048796
- Kinematics of wings from Caudipteryx to modern birds
https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/09544062221086529
- Reconstruction of Caudipteryx robot to identify the origin of avian
flapping flight
https://royalsocietypublishing.org/doi/10.1098/rsbm.2021.0023
- Colin James Pennycuick. 11 June 1933—9 December 2019
https://cryptidz.fandom.com/wiki/Lone_Pine_Mountain_Devil
https://cryptidz.fandom.com/wiki/Partridge_Creek_Beast
https://qilong.wordpress.com/scansor-illustration-comparisons-2/
https://qilong.wordpress.com/2013/03/04/are-scansoriopterygids-oviraptorosaurs/
https://qilong.wordpress.com/2015/05/01/strange-tidwings/
https://qilong.wordpress.com/2012/10/31/incredulous-teeth-iv-the-strange-case-of-dr-masiaka-and-mr-vicious/
https://qilong.wordpress.com/2011/08/23/incredulous-teeth-iii-the-nitpicker/
https://qilong.wordpress.com/2011/04/15/buck-teeth-wait-a-minute/
https://www.deviantart.com/fossil1991/art/Scansoriopterygidae-646677397
https://www.deviantart.com/cisiopurple/art/Ambopteryx-797526632
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése