2019. február 2., szombat

Két triász kori hírecske


Napokban két hírecske is napvilágot látott a triász korból. Egy új Archosauria került publikálásra. Míg a második is egy már ismert Archosauria táplálkozási és így feltehetően biológiájáról árul el új információkat.



Új Archosauria az Antarktiszról
A Chicago-i Természettudományi múzeum kutatói rátaláltak egy új Archosauria, a Antarctanax shackletoni maradványaira. Az iguána méretű ragadozóhoz  tartozó maradványokra a Transzantarktiszi Hegységben, a Fremouw formációban találtak rá. Ezen faj 250 millió évvel ezelőtt, a korai triász időszakban élt. Azokban az időkben, mikor az Antarktisz még Dél-Afrikához csatlakozott, és a Föld élővilága kezdett talpra állni a Perm-Triász kihalási esemény után. A ma kopár és jeges területen cikászokból, zsurlókból, magvas páfrányokból, királyharasztokból és gombákból (szóval azon növényfajokból, amelyek birtokba vették a kopárrá lett földeket) álló ártéri erdő lehetett. Az aljnövényzetben különféle Dicynodontia növényevők kerestek táplálékot. A folyam vízében pedig nagytermetű kétéltűek vártak a zsákmányukra. Az állat koponyája elemzése alapján húsevő lehetett, de nem ő lehetett a Fremouw ökoszisztéma csúcsragadozója. A mérete alapján bogarakat, kisebb kétéltűeket és emlősszerűeket zsákmányolhatott.
Adrienne Stroup, Field Museum
A Fremouw formációval kapcsolatban érdekes, hogy a Föld többi részén a hasonló korú rétegekben elenyésző számban vannak az olyan Tetrapodák kövületei, amikből a kor későbbi részében élt fajok kifejlődhettek volna. Addig az Antarktiszon és a Dél-Afrikai lelőhelyeken számtalan ilyen maradványra bukkantak. Ennek az a magyarázata, hogy a perm végén fellépő vulkanizmus hatására globális éghajlat melegedett, addig azon a földterületen, amit most Antarktisznak neveznek hűvösebb volt az éghajlat, az itteni állatok bár túlélték a nagy kihalást, de a leszármazottjaik kisebbek lettek. Aztán mikor a Triász időszak közepén normalizálódott a bolygó éghajlata, lassan elterjedtek a szétszakadozó Pangea darabjain.


Smok (nem Snoke)
A csontvelőnek nagyon nagy a tápértéke. Egy gyors anyagcseréjű, állandó testhőmérsékletű állatnak kész aranybánya lehet. Ilyenek voltak egyes feltételezés szerint a mi őseink is.
Az Uppsalai Egyetem kutatói 210 millió éves koprolitot találtak. A megkövült ürülék ( amely a Smok wawelski nevű 5-6 méteres Archosauria ragadozóhoz tartozott) szinkrotron mikrotomográfiával, vagyis nagy erejű röntgensugarakkal világították át. Az így alkotott kép alapján kimutatták, hogy 50 százalékát különféle protoemlősökhöz és fiatal kétéltűekhez tartozó csontok és az ürülék „tulajának” letört fogak tették ki.
Koprolit, vagyis megkövesedett ürülék
 
Valószínűleg a ragadozó a fogaival törte darabokra a csontokat, hogy hozzájusson a bennük lévő csontvelőhöz. A procedúra során keletkező fogakat pedig lenyelte azzal a gondolattal, hogy majd lesz másik, újra nő. Ez azért is különleges, mert ez a viselkedés inkább az emlősökre, és nem az Archosauriákra jellemző. (Mármint a csontok szándékos szétropogtatása, emlősök foga nem pótlódik, úgymint az Archosauriáknak.) További bizonyítékokat is találtak erre a viselkedésre, ugyanis a lelőhely tele van a szétharapott csontok darabjaival és kihullott Smok fogakkal. Ezen ragadozó hasonló anatómiai jellemzőkkel (nagy, erős állkapocs és robosztus test és bipedális testtartás) rendelkezett, mint a később megjelent nagy, Theropoda-k. Ezen tulajdonság azért is lehet érdekes, mivel a csontvelőnek nagy a tápértéke, tökéletes táplálékforrás egy gyors anyagcserével és így állandó testhőmérséklettel rendelkező állatnak. Ez bizonyíték lehet arra, hogy az olyan, dinoszauruszokkal távoli rokonságban álló Archosauria-k, mint a Smok, vagy akár a Postosuchus is rendelkezhetett állandó testhőmérséklettel.

Alább Jagged Fang Designs Smok-ja, ha valaki 3D-ben szeretné látni az állatot. Theropoda-nak néz ki, ám még nem is Dinosauria.




Fordítás Orosz Istvántól, én csak publikáltam….

Források:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése