Napokban
két hírecske is napvilágot látott a triász korból. Egy új Archosauria került
publikálásra. Míg a második is egy már ismert Archosauria táplálkozási és így
feltehetően biológiájáról árul el új információkat.
Új
Archosauria az Antarktiszról
A
Chicago-i Természettudományi múzeum kutatói rátaláltak egy új Archosauria, a
Antarctanax shackletoni maradványaira. Az iguána méretű ragadozóhoz tartozó maradványokra a Transzantarktiszi
Hegységben, a Fremouw formációban találtak rá. Ezen faj 250 millió évvel
ezelőtt, a korai triász időszakban élt. Azokban az időkben, mikor az Antarktisz
még Dél-Afrikához csatlakozott, és a Föld élővilága kezdett talpra állni a
Perm-Triász kihalási esemény után. A ma kopár és jeges területen cikászokból,
zsurlókból, magvas páfrányokból, királyharasztokból és gombákból (szóval azon
növényfajokból, amelyek birtokba vették a kopárrá lett földeket) álló ártéri
erdő lehetett. Az aljnövényzetben különféle Dicynodontia növényevők kerestek
táplálékot. A folyam vízében pedig nagytermetű kétéltűek vártak a zsákmányukra.
Az állat koponyája elemzése alapján húsevő lehetett, de nem ő lehetett a
Fremouw ökoszisztéma csúcsragadozója. A mérete alapján bogarakat, kisebb
kétéltűeket és emlősszerűeket zsákmányolhatott.
 |
| Adrienne Stroup, Field Museum |
A
Fremouw formációval kapcsolatban érdekes, hogy a Föld többi részén a hasonló
korú rétegekben elenyésző számban vannak az olyan Tetrapodák kövületei, amikből
a kor későbbi részében élt fajok kifejlődhettek volna. Addig az Antarktiszon és
a Dél-Afrikai lelőhelyeken számtalan ilyen maradványra bukkantak. Ennek az a
magyarázata, hogy a perm végén fellépő vulkanizmus hatására globális éghajlat melegedett,
addig azon a földterületen, amit most Antarktisznak neveznek hűvösebb volt az
éghajlat, az itteni állatok bár túlélték a nagy kihalást, de a leszármazottjaik
kisebbek lettek. Aztán mikor a Triász időszak közepén normalizálódott a bolygó
éghajlata, lassan elterjedtek a szétszakadozó Pangea darabjain.
Smok
(nem Snoke)
A
csontvelőnek nagyon nagy a tápértéke. Egy gyors anyagcseréjű, állandó
testhőmérsékletű állatnak kész aranybánya lehet. Ilyenek voltak egyes
feltételezés szerint a mi őseink is.
Az
Uppsalai Egyetem kutatói 210 millió éves koprolitot találtak. A megkövült
ürülék ( amely a Smok wawelski nevű 5-6 méteres Archosauria ragadozóhoz
tartozott) szinkrotron mikrotomográfiával, vagyis nagy erejű röntgensugarakkal
világították át. Az így alkotott kép alapján kimutatták, hogy 50 százalékát
különféle protoemlősökhöz és fiatal kétéltűekhez tartozó csontok és az ürülék
„tulajának” letört fogak tették ki.
 |
| Koprolit, vagyis megkövesedett ürülék |
Valószínűleg a ragadozó a fogaival törte
darabokra a csontokat, hogy hozzájusson a bennük lévő csontvelőhöz. A procedúra
során keletkező fogakat pedig lenyelte azzal a gondolattal, hogy majd lesz
másik, újra nő. Ez azért is különleges, mert ez a viselkedés inkább az
emlősökre, és nem az Archosauriákra jellemző. (Mármint a csontok szándékos
szétropogtatása, emlősök foga nem pótlódik, úgymint az Archosauriáknak.)
További bizonyítékokat is találtak erre a viselkedésre, ugyanis a lelőhely tele
van a szétharapott csontok darabjaival és kihullott Smok fogakkal. Ezen
ragadozó hasonló anatómiai jellemzőkkel (nagy, erős állkapocs és robosztus test
és bipedális testtartás) rendelkezett, mint a később megjelent nagy, Theropoda-k.
Ezen tulajdonság azért is lehet érdekes, mivel a csontvelőnek nagy a tápértéke,
tökéletes táplálékforrás egy gyors anyagcserével és így állandó testhőmérséklettel
rendelkező állatnak. Ez bizonyíték lehet arra, hogy az olyan, dinoszauruszokkal
távoli rokonságban álló Archosauria-k, mint a Smok, vagy akár a Postosuchus is
rendelkezhetett állandó testhőmérséklettel.
Alább Jagged Fang Designs Smok-ja, ha valaki 3D-ben szeretné látni az állatot. Theropoda-nak néz ki, ám még nem is Dinosauria.
Fordítás
Orosz Istvántól, én csak publikáltam….
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése