2026. szeptember 4., péntek

Óriás rovarok, akár ma is?

Tucatnyi kutató által készített új kutatás nem talált (jelentős) kapcsolatot a rovarok légzőszervrendszere és az oxigén szinttől függő testméret közt. Illetve jött egy másik rövid anyag egy másik személytől is, mely szintén alátámasztotta ezt. Tehát a miocéni óriás rovar nyomok valóban származhatnak egy óriási rovartól. Illetve akár ma is megnőhetnének a rovarok jóval nagyobbra. Cikkben rovarok lesznek alapvetően megnevezve, de kivetíthető lehet más szárazföldi ízeltlábúakra is.


Karboni óriás ízeltlábúak, Emily Stepp képe. Megjegyzem, hogy a Meganeuropsis nem karboni, hanem permi rovar. 


Az ízeltlábúak légző szervrendszere a trachea nem hogy nem olyan hatékony, mint a tüdős gerincesek légző szervrendszere, de még hatékonyabb is lehet. Míg a magas területeken élő gerincesek erősebb tüdővel, több vörösvértesttel/sejttel alkalmazkodnak, illetve kisebb testmérettel, addig a rovaroknál ez nem figyelhető meg. Sőt, alacsonyabb így magasabb oxigén tartalmú területről magasabb, így oxigén szegényes területre “hirtelen” kerül egy tüdős állat annak több nap vagy hét kell az alkalmazkodáshoz. Ezzel szemben a legtöbb rovar szinte ugyanúgy képes funkcionálni, az oxigén szint különbség kevésbé hat ki az ízeltlábúakra, mint a tüdősökre. Ráadásul a repülés közben az oxigén igény is megnő drasztikusan amit a trachea képes fedezni. Magyarán ha az adott rovar nem röpképes, akkor a repüléshez tartogatott kapacitás használható “csak úgy”, tehát nagyobbra is nőhetne. Ráadásul számos legnagyobb rovar röpképes.

Volt korábban cikkem az oxigén változásról, ez az anyag ismét csak középértékét vette a korábbi anyagoknak, ami hiba. Különböző kutatások van ahol nagyon hasonlóak. Az Algeo féle maihoz képest kevesebb karboni oxigént állapított meg, de a többi vizsgálat mondhatni azonos. A mezozoikum esetén jelentősebb eltérések vannak amik szélső értékeként is felfoghatóak, nem lenne szabad egybegyúrni őket. Ahol alacsony légköri oxigén állapítottak meg, ott logikus, hogy a rovarok nem nőttek nagyra. Ahol magasat, ott pedig előjön a probléma, hogy a mezozoikumból nem ismertek óriás rovarok, miközben ez alapján lenniük kellett volna. Sőt a rovarok átlagos testmérete maihoz hasonló. Ez most vagy az alacsonyabb oxigén szintre a bizonyíték, vagy a rovarok a magasabb ellenére nem nőttek meg akkorára, mint kellett volna. (Vagy még nem találtuk meg a leleteiket.) 

 

Ábra a publikációból.

Ábra a 2019-es publikációból.

Azon túl, hogy ma is élhetnének sokkal nagyobb rovarok, jön a kérdés, hogy de mért nem történik ez? A kijött publikációk erre nem adnak választ. Nos az eredeti elmélet az volt, hogy az oxigén szint csökkenése miatt kihaló nagy ízeltlábúaknak hála tudtak a gerincesek élre törni. Így viszont az igazság szimplán az lehet, hogy a gerincesek jobb konstrukciók nagyobb testméretben. Vagyis ha nem csökkent volna az oxigén szint, a rovarok akkor is háttérbe lettek volna szorítva. (Illetve más ízeltlábúak is.) A gerincesek nem csak kiszorították az óriás rovarokat, de le is foglalják még mindig az ökológiai fülkéket előlük. Ma a legnagyobb rovarok többsége magas légköri páratartalommal rendelkező trópusi környezetben élnek. A wētā-t (Deinacrida) mondhatjuk kivételnek, ellenben a nedves környezet akkor is adott. Ahogy a vízipoloskák közt is találni nem trópusi, de méreteseket, Belostomatidae-k több ilyen fajjal is rendelkeznek. Ráadásul ezen rovarok életmódja korlátozza is az oxigénhez jutást. Illetve gerinceseknél is vannak kilengések, pl. a Brookesia micra az egyik legkisebb szárazföldi gerinces. Tehát nincs éles határvonal az ökológiai fülkék lefoglalása közt.

Szintén ne felejtsük el a magasabb légköri nyomást, ami a légkör magasabb széndioxid tartalmából adódott. Elméletileg a magasabb légköri nyomás = sűrűbb levegő elősegítette a Pteroszauruszok, madarak és denevérek repülésének kialakulását. Akár az ízeltlábúak nagyobb testméret elérésére is a pozitív hatások egyike lehetett. Mást nem a növények magasabb tápértéke miatt. Az ízeltlábúak izomzat felépítése és külső váza lehetett egy hátráltató tényező, hogy mért nem nőttek meg még nagyobbra az ismert méreteknél. Szimplán biológiai felépítésük nem bírta volna el azt a testtömeget.

Van egy nagyon fontos probléma a kutatással, amennyiben igaza van. Mivel az ipari nagy szereplők és technológiai fejlődés nem ismer olyat, hogy hatástanulmány és engedélyeztetés, ez csak az átlag emberek és kis cégekre vonatkozik, így bármikor kiönthetnek a világra egy olyan technológiát (legyen az GMO növény, vegyszer, tápoldat stb..) mely belátható időn belül testméret növekedést indíthat el a rovaroknál. A két és fél órásnál hosszabb videómban foglalkoztam a Monsanto módszerével, hogy az USA-ban hogyan “végzett ki” gazdákat legálisan. Időzítettem ahhoz a részhez. A 2022-ben pedig a genAI-t öntötték ki a világra ezzel irdatlan nagy plusz ökológiai lábnyomot teremtve, ami exponenciálisan nő még mindig. Illetve minden szerzői jog, tulajdonjog stb.-t magasról letojva a genAI rendszerekhez illegálisan használnak fel képeket, videókat, szó szerint könyveket darálnak be és a kormányok gyakorlatilag némán ülnek és semmit nem csinálnak néhány aggódó böfögésen kívül. (Itt-ott van néhány lagymatag ellenlépés, de azok csak enyhe korlátozások.) Ám van ország ahol ha torrentezel, akkor csattanhat a bilincs a kézen és szintén egy mocskos tolvaj vagy, ha létszükségletedhez lopsz élelmiszert egy boltból.

Egyszóval minden adott az ökológiai és gazdasági katasztrófához, ami elég sok ember halálát okozná. Nem filmes és videójátékos óriási rovarokra és más ízeltlábúakra kell gondolni. Olyan új mezőgazdaságban használt dolog, ami gyorsíthatja növekedést és a nagyobb termést is eredményezhet és egyúttal ki is hathat a mezőgazdasági kártevőkre elég komoly probléma. Ha csak dupla akkora lenne a testméretük, már többet kellene táplálkozniuk, ha pedig gyorsabb is az egyedfejlődés az még ront a helyzeten. Mezőgazdasági ipari szereplőket nem érdekli a tény, hogy bizonyos kártevők immunissá tudnak válni a mérgekkel szemben, újat vagy még erősebbet állítanak elő.

Aggodalmaskodásom itt elkaszálom, hiszen erőteljesen hipotetikus terep, ám mivel a nagy ipari/gazdasági szereplőknek bármit lehet és ha a rovarokat sem korlátozza úgy az oxigén szint, mint ahogy eddig gondoltuk, a jövőben még komoly problémák lehetnek. Tehát meg van arra az esély, hogy azok okoskodás, hogy az őslénytantól nem lesz olcsóbb a kenyér, tehát felesleges, ezen egyének eléggé pofára fognak esni, mert drágább se lesz. Szimplán nem lesz miből kenyeret készíteni. 

 

Kongói kriptid, a J'ba FoFi. Alkotót nem találtam, kép Redditről. 

Van még egy megemlítendő dolog, mégpedig a kriptozoológia. Számos kriptid ma már hivatalosan leírt faj, míg másokról kiderült, hogy már akkor is ismert fajok hibás felismerése. (Ám a kriptidek többsége alapból hülyeség.) A kriptozoológiában jelenlévő óriás ízeltlábúak tehát újragondolandóak. Szerintem egyik sem valós lény, ám az oxigén szintes ellenérv velük szemben úgy tűnik kukába való, vagy legalábbis jelentősen gyengült. Sokaknak valószínűleg elsődlegesen az esőerdei óriás pókok jutnak eszébe, mint a kongói J'ba FoFi. 90 centis lábak viszont elég túlzóak. Ha létezik is ez a pók, akkor pl. a Walking with Monsters-ben látott meg nem nevezett fajú Mesothelae-nál nem igazán lehet nagyobb.

Én magam részéről “izgalmasnak” tartom azt, hogy nem az oxigén szint miatt éltek annak idején akkora ízeltlábúak és ma is élhetnének. Ám személy szerint ennek teljesen komolyan vételével még éveket várnék. Idén született meg ez a felvetés és nem kizárt, hogy teljesen megcáfolják. Illetve ha helyes, akkor meg kell találni azokat az okokat amik miatt ma nem nőnek ekkorára. Illetve ha meg is cáfolják, miközben helyes a megállapítás és nőhetnének ma is nagyobbra az nagyon nem lesz véletlen. Hisz e tény tudatában a mezőgazdaságba szánt új (és remélem amúgy nem megvalósítható) eljárásokat is át kellene gondolni, mire a cégek nem lennének hajlandóak és lazán bevállalnának egy ökológiai katasztrófát a profitért. Hiszen eddig is ezt csinálták.


Forrás:


Bejegyezte: dátum:
Címkék: , ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)