"Rövid hírek" 9.

Axelrodichthys, Júlia d'Oliveira alkotása

Bőséges csokor van most dinoszauruszukból. Rögtön két Ankylosauria-s hír is van. Hír persze átvitt értelemben, révén valójában publikációkról van szó. Egyik ilyen például teljes terjedelmében 72 oldalas, tehát a „rövid” jelző sem állja meg a helyét. Ez a Bissektipelta CT vizsgálatos publikáció. Ennél a hírnél van egy híroldal is linkelve ahol illusztrációnak betettek egy rajzolt Jurassic World Ankylosaurus-t. Remek...

Megfigyeltem, hogy gyakran sikerült kommentárt rakni a hírekhez magam, magunk részéről. Erre azért van szükség, mert sokaknál észlelhető (és nagyon régi magamra is visszagondolva), hogy új hírt, felfedezést úgy kezelik, hogy az akkor most úgy van és minden eddigi dolgot kidob a kukába. Valójában nem, lehet, hogy sok dolgot érvénytelenít, mint az új Ceratopsia-s publikáció, de leggyakrabban újabb lehetőségként jön. Ahogy majd az Overoraptor publikációjából származó kis családfa is az.

Afrika után Anglia

Egy amatőr fosszília gyűjtő Wight-szigeten lévő Sandown-öbölben új Pterosauria-ra bukkant. Helyileg ez a Wessex Formáció. Baryonyx, Hypsilophodon és Iguanodon jól és innen ismert állatok. Az új pteroszurusz egy Tapejaridae, melyek sokáig Ázsiából és Dél-Amerikából voltak ismertek. Idén került publikálásra Afrikából az Afrotapejara, mely szélesítette a Tapejaridae-k elterjedését. Angliai új faj neve Wightia declivirostris és állkapocs csont alapján lett leírva. Így jelenleg az illusztrációk eléggé hipotetikusak. Szegényes lelet alapján az ázsiai rokonaival állhatott közelebbi rokonságban.

Dan Folkes alkotása

Forrás:

https://profile-stalker.to/post/B_VxeiHlGsQ/
https://scitechdaily.com/chinese-pterodactyl-wings-its-way-to-england/
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0195667120301737

Legrégibb Ausztrál Tetrapoda nyomok

Az ausztrál Geoffrey Scarrott 1940-ben ellenőrizte a tulajdonában álló Berowra homokkőbányát. Ezen a helyen nagy mennyiségben fellelhető volt az úgy nevezett Sidney homokkő, ami keresett építőanyag. A legnagyobb meglepetésére az egyik friss fejtésben egy állat lábnyomaira bukkant. Az 50-es években ezeket kiállították a Sidney-ben található Ausztrál Múzeumban. Aztán a múzeum raktárába került, egészen addig kallódott míg Roy Minden Farman az Új-Angliai Egyetem mesterszakos hallgatója vizsgálat alá nem vette őket, és észrevett néhány furcsaságot rajtuk. A kőzetben 35 lábnyomra bukkantak, ami 4,2 méteres sorban állnak. Az állatnak mind a négy lábán csupán két ujj érte a "folyó" alját, valamint egyes nyomok között túl nagy volt a távolság. Farman szerint a teremtmény nem a földön sétált, hanem a vízben úszott. A Berowra kőbánya területe 240 millió évvel ezelőtt, a lábnyomok keletkezésének idejében egy folyam fenekének része volt. A nyomok alapján az azokat hagyó állat a Temnospondyli rendbe tartozott. Ezek a szalamandraszerű kétéltűek a karbon időszakban jelentek meg, a triászban megritkultak, de egyes képviselőik a Gondwana déli szuperkontinensén fennmaradtak. A Scarrot által felfedezett nyomvonal a maga 240 millió éves korával a legidősebb, úszó Tetrapoda-ra utaló nyomok Ausztrália területén.

Forrás:

https://www.une.edu.au/connect/news/2020/05/fossil-footprints-discovered-in-sydneys-suburb-are-the-oldest-swimming-four-legged-animals-in-australia

K/T újabb adalék

Londoni Imperial College új szimulációja alapján (mihez alapos kutató munkát végeztek) a becsapódott égitest 60 fok körüli szögben érkezett. Így „maximalizálva” kén dioxid mennyiséget mi a légkörbe jutott. Cikk kitér még, hogy a kén dioxid aeroszolokat képez, nukleáris tél, nincs növényzet, nincs fotoszintetizálás… de álljunk meg ismét.

Számos „személyes” észrevételt ide tűznék. Becsapódási szög fontos adalék, bár becsapódás nem volt révén az előtt felrobbant, de Tunguszka jó példa. Volt már cikk, hogy a K/T kihalással óvatosan kell bánni, ezzel felesleges köröket nem futnék. Ami fontos az a nukleáris tél emlegetése. Ez egy elméleti „időjárási elem”, melyre hála égnek nem volt példa, nem volt atomháború. Tehát égitest becsapódása esetén ezt emlegetni nem teljesen korrekt. Hasonlóak a hatások, de nincs atomfegyverekre jellemző erőteljes radioaktív szennyezés. A másik, hogy rengeteg törmelék és por kerül a légkörbe ezek nem fogják éveken át az egész bolygót befedni. Időjárás és szél miatt kialakulnak tiszta vagy legalábbis tisztább területek, ahol a növényzet életképes. Ha ez nem történt volna meg, akkor ma nem léteznének pl. méhek.

Forrás:

https://phys.org/news/2020-05-dinosaur-dooming-asteroid-struck-earth-deadliest.html

Bizonyíték az Allosaurus-ok kannibalizmusára

Coloradoi Mygatt-Moore kőbányában bizonyítékok kerültek elő a kannibalizmusra. Itt talált 2368 feltárt fosszílián fog nyomok után kutattak. 684 mintán találtak Theropoda fognyomokat. Allosaurus csontokon nem csak más ragadozók, de Allosaurus fognyomokat is találtak. Ez a nyomok 17%-a volt. Nyomok viszont nem mélyek, tehát már halott állatból ettek más köztük fajtársak feltehetően ínséges időben.

Ismételten kis megjegyzés. Ránk is jellemző volt itt a blognál, hogy a kannibalizmus ellen kerestük a kifogásokat, ahogy azt is próbáltuk minél jobban magyarázni, hogy a dinoszuruszok gondos szülők voltak. (Erről itt és itt.) Ezek érzelmi alapon mentek, hiszen ne hogy már „gonosz gyíkok” legyenek. Kannibalizmus pedig elterjedt még a mai emlős állatoknál is.

Forrás cikkben is inkább úgy hivatkoznak az esetre, hogy kannibalizmus inkább akkor lehetett, mikor nem volt már más élelem. Én saját véleményem, hogy a madarak hiába dinoszauruszok, a nem madár dinoszauruszokat viselkedés terén inkább hüllőként kellene kezelni. Tehát fajtárs teteméből gond nélkül ehettek, sőt náluknál kisebb fajtársaikra vadászhattak is.

Brian Engh alkotása

Forrás:
https://www.livescience.com/dinosaur-cannibal-allosaurus-fossils.html

Új Paraves Dél-Amerikából, plusz még egy másik kis érdekesség

Huincul Formációban (97-93 millió éves időintervallum) talált állat pontos besorolása még kérdéses. Vizsgálatok alapján a Rahonavis közeli rokona lehetett a Overoraptor chimentoi.

Publikáció másik érdekessége a kis családfás kép. Őslénytanban nem csak egy dolog lehet egyszerre elfogadható. Szóval új dolog alapján az Unenlagiidae-k nem Dromaeosauridae-k. Ami azt jelenti, hogy a Dakotaraptor „nem klasszikusan raptor”, mivel nem Dromaeosauridae, hanem elvben Unenlagiidae volt. Illetve felvetül, hogy a sarlós karom valójában a madarak őseinél jelen volt, ám a madarak elvesztették és bizonyos esetekben csak másodlagosan alakult újra ki.

Forrás:

https://link.springer.com/article/10.1007/s00114-020-01682-1
https://www.deviantart.com/cisiopurple/art/Overoraptor-843773592
https://paleonerdish.wordpress.com/2020/05/29/introducing-overoraptor-a-new-theropod-dinosaur-from-the-upper-cretaceous-of-patagonia/

Kompsornis longicaudus

Ez a kínai Jeholornithiformes 120 millió éve élt. Jehol bióta része volt ez az állat, mely egy szárazföldi és édesvízi életközösség volt mai Liaoning, Hebei és belső Mongólia területén. Itt is Jiufotang Formációban találták a majdnem teljesen felnőtt öt évesre becsült egyedet. Maradványok jó minősége miatt bepillantást ad abba, hogy bár a repülős többször kialakult a dinoszauruszoknál, a csontozatban való finomhangolások jelentősen el tértek.

Új fajjal együtt a Jeholornithiformes-ek közé hat faj sorolható. Kompsornis longicaudus, Shenzhouraptor sinensis, Jixiangornis orientalis, Jeholornis prima, Jeholornis palmapenis és Jeholornis curvipes. Megjegyzés: Wikipedia a Dalianraptor cuhe-t is ide sorolja kérdőjellel, révén kétséges. Publikáció alapján viszont nem tartozik ide.

Forrás:

https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1367912020301826
http://www.sci-news.com/paleontology/kompsornis-longicaudus-08472.html

Ankylosauria étrend

Borealopelta markmitchelli fajtól van egy jó minőségű lelet. Az olvasó valószínűleg látta már ezt, ám sokáig nagy érdemű elől „rejtve volt” miféle információ kincset rejt még ez a 2011-ben megtalált páncéloshátú. Ugyanis gyomra is jó állapotban megőrződött, olyannyira, hogy az utolsó vacsorája is megmaradt. Írói túlzás, az ilyen növényevők folyamatosan legeltek és vándoroltak, nem voltak tényleges étkezések.

Apró kövek kerültek elő, melyek emésztést segítették ahogy azt egyes madaraknál megfigyelhetjük. Sok apró kő a lenyelt élelmet megőrölte, ahogy az állat mozgott. Gyomor tartalmának 85%-a páfrányokból áll, még spórákat is sikerült azonosítani. E mellett egyéb növényi részek is megőrződtek, például gallyak, melyeket az állat véletlenül ehetett meg. Nem finnyáskodott, ha pár ág került a páfrány salátájába. E mellett viszont elszenesedett növényi részek is voltak. Tehát az állat egy tűzvész után frissen kinövő zsenge növényeket is legelte, így óvatlanul is elfogyasztva némi szenet.

Ez a harmadik megkövült gyomor, ellenben ebből lehetett a legtöbb információt kinyerni. Az állatot tengeri üledékben találták. Feltehetően árvíz sodorta el, vagy talán vízbe esett és nem tudott úszni? Nodosauridae-kkal kapcsolatban népszerű az elképzelés, hogy jó úszók voltak. Így erősebb környezeti hatás okozta halál valószínűbb.

c-gerisch alkotása

Forrás:

https://royalsocietypublishing.org/doi/10.1098/rsos.200305
https://www.deviantart.com/c-gerisch/art/Borealopelta-4-820804840

Ankylosauria agy

Majd 16 éve írták le a Bissektipelta archibaldi nevű Ankylosauria-t Üzbegisztánból. Szentpétervári egyetem paleontológusai CT-nek hála részletes 3D-s képet alkottak az állat agyáról. Kapott eredmények alapján az állat agya a mai hasonló méretű (tehát emlős) állatokéhoz mérten fele akkora volt. 3 méteres egyed agyának tömege 26,5 gramm lehetett. Jó szaglása volt, az agy 60%-a szaglásért felelt. Összevetés képen a Tyrannosaurus agyának 70%-a felelt a szaglásért, Triceratops sem szégyenkezhet. Jó szaglás feltehetően kezelhető alap dolognak a Dinosauria-knál.

300-3500 hertz közti vagyis alacsony frekvenciájú hangokat képes volt hallani. Ez a krokodilokéval vethető össze. Továbbá mai állatok alapján minél nagyobb egy állat annál alacsonyabb frekvenciát képes érzékelni. Bissektipelta-nál nagyobb pl. Ankylosaurus tehát még alacsonyabb frekvencián hallhatott.

E mellett az agy hűtésre szorult, melyet az állat anatómiája lehetővé is tett. Összetett érhálózat gondoskodott arról, hogy az agy hőmérséklete optimális legyen. Tavalyi évben kijött egy tanulmány, hogy a különböző dinoszuruszok, hogyan hűtötték az agyukat a túlhevüléstől. Így nem meglepő, hogy ennél az állatnál is megfigyelhető ez. Bár inkább Squamata-kéhoz hasonlít inkább, mint krokodilokéhoz, vagy madarakéhoz.

Kutatók folytatják a vizsgálatokat és más Bissektipelta-val kor és élőhely társ állatokat szándékoznak vizsgálni, például Hadrosauromorpha-kat.

Forrás:

https://biocomm.spbu.ru/article/view/6151
https://scitechdaily.com/to-think-like-a-dinosaur-paleontologists-created-the-most-detailed-3d-model-of-ankylosaur-brain/
https://www.deviantart.com/cisiopurple/art/Bissektipelta-655938930

Utolsó édesvízi koelakant

Bojtosúszójú halak pontos rendszerezése nehézkes. (Megjegyzés: pl. „a csuka”, mint genus már a kréta kor végén is létezett.) Még úgy is, hogy a krétakorban diverz csoport volt sós- és édesvízi képviselőkkel. Jelenleg ismert legkésőbbi édesvízi képviselő koponya alapján ismert a dél franciaországi Bouches-du-Rhône-ből. Axelrodichthys megadromos fajhoz lettek sorolva a maradványok. Bár a leletek kréta legvégiek, feltehetően a faj előbb kihalhatott, minthogy a krétakor végi nagy kihalás bekövetkezett volna.

Forrás:

https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0234183