"Rövid hírek" 6.

Vannak itt érdekes hírek, Amerikából eddig nem ismert dinoszaurusz család első tagját megtalálták. Hírek egy alapos átrendszerezéssel kezdődik Scleromochlus esetén, meg az állat testtartása is változik.

E mellett, talán sikerült konszenzusra jutnunk a rendszertani nevek „helyes” írásmódja esetén. Előfordulnak hejesírási hibák a blogon, mint az előbb, csak ez direkt. Régebben nagy katyvasz volt a rendszertani nevek írásával. Magyar szabály ezekre nincs lényegében. Angol esetén pedig mikor azt írják, hogy „tyrannosaur”, akkor utána kell járni, hogy az most Tyrannosaurus, Tyrannosauridae, Tyrannosaurinae vagy Tyrannosaurini. E mellett a magyar ragozás sem segít rajtunk. Utóbbi fél vagy már egy évben a magyar ragozást kötőjellel tettük a rendszertani nevekhez. Révén a rendszertani nevek végei mik gyakran eltérnek egymástól és a magyar ragok bekavarhatnak. Ezen túl eddig úgy volt, hogy minden rendszertani nevet nagybetűvel írtunk. Mivel volt gond belőle, hogy ki mikor hogy írja. Mert magyarban sem írjuk naggyal azt, hogy pl. patás. Igen ám, de ezek nem magyar szavak. Össze-vissza volt, mikor hogyan volt. Helyesen nagybetűvel kell írni őket. Igen ám, de mikor melléknévként van alkalmazva, akkor kicsivel kell. Nos ezért van, hogy lesz kisbetűvel írt rendszertani név.

Nem csak Ázsiában volt jelen a "család". Damirv G Martin alkotása.

Tollas Scleromochlus ábrázolások → kuka

Scleromochlus eddig Avemetatarsalia/Ornithodira klád amolyan bazális tagja volt. Ha úgy tetszik lehetségesen a Dinosaurus-ok és Pterosaurus-ok közös őse is lehetett volna, ha Avemetatarsalia lett volna. Ismert egyedeket ismét alapos vizsgálat alá vették. Ennek eredményeképpen még csak nem is Archosauria-król van szó. Archosauriformes állatok lehetettek, ezen belül is a Doswelliidae tagjai lehettek. Bár még ez sem biztos.

Scleromochlus kistermetű elég hosszú lábakkal rendelkező állat volt. Mivel eddig Avemetatarsalia-nak volt besorolva, így számos ábrázoláson tollasan láthatjuk két lábon. Ezek immáron elavultak. Nem csak a tollak miatt, hanem a kétlábúság miatt is. Feltehetően békákhoz hasonló ugráló mozgást végzett.

Matt Celeskey alkotása

Forrás:

https://peerj.com/articles/8418/
https://twitter.com/clepsydrops/status/1230502057196630017

Aeolosaurus a kis retrós

Aeolosaurus elég hiányos leletekből ismert. Megtalált farokcsigolyák alapján más Sauropoda-któl eltérő lehetett a farka. Ez alapján a vízszintes, illetve egyenes faroktartás helyet volt görbület a farkában. Leletek alapján nem eldönthető, hogy ez mennyire befolyásolta az állat küllemét, hogy mintha farkát talajon húzná, vagy ismét felfele ívelt-e?

Aeolosaurus három faja ismert erősen hiányosan: rionegrinus, colhuehuapensis, maximus. Első képen a maximus látható 2011-es publikációjából. Másodikon „cisiopurple” néven futó művész képe John D'Angelo rekonstrukciója alapján a rionegrinu fajról. Kréta végén 72-66 millió éve éltek ezek a Titanosauria-k Dél-Amerika területén.

Forrás:

https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/08912963.2020.1745791
http://tb.plazi.org/GgServer/html/03AE87A9FF8EFF87FF4CFD8AE3F0FABD
https://www.deviantart.com/cisiopurple/art/Aeolosaurus-658372572

Szigeti fürjek

Madeira-szigeteken a fürjek egykori sokféleségének maradványait találták. A Portugáliához tartozó szigeten pleisztocén kései szakaszában röpképtelen fürjfélék voltak a leggyakoribb madárfélék. A paleontológusok három a Coturnix genusba tartozó fürjféle maradványaira bukkantak. Az anatómiai tulajdonságaik alapján röpképtelen, a földön fészkelő madárfélék voltak, amelyek kiszolgáltatottak voltak szigetekre érkező telepeseknek, amelyek így könnyedén elejtették őket a húsukért. Ezek a madárfélék a Madeira közelében lévő többi szigeten is elterjedtek, mint a Zöld-foki-szigetek, vagy a Porto Santo szigetek. Ezek a fajok jelzik, hogy a Kanári-szigeteken élt röpképtelen fürjekkel együtt endemikusak lehettek ezek a madarak ezeken a szigeteken.

Forrás:

http://novataxa.blogspot.com/2020/04/coturnix-macaronesia.html

Új Oviraptorosauria

Xingtianosaurus gangi néven írták le tudományosan a Caudipteridae családba tartozó újonnan felfedezett fajt. A családjuk felfedezése sok kérdésre választ adott az Oviraptorosauria-k korai evolúciójával kapcsolatban, valamint ezek közül került ki az első, ismert tollakkal rendelkező nem madár dinoszaurusz. És nagyon lesarkítva nem madárnak néz ki, illetve nem tudható be annak, mint pl. az Archeopteryx. Hiszen felfedezésük idején az Archeopteryxet még madárként azonosították. A Xingtianosaurus gangi mellső lábának morfológiája különbözik a csoport többi tagjáétól. Ennek köszönhetően bepillantást nyerhetnek a tudósok a Maniraptora-k mellsővégtagjának evolúciójába, ami végül a madarak szárnyának kialakulásához vezetett.

Dmitry Tokalchik alkotása

Forrás:

http://novataxa.blogspot.com/2020/04/xingtianosaurus.html

Színes dinoszaurusz tojások

Így Húsvét után megkésett ez a kis infó, főleg, hogy 2017-es. Ellenben kicsit érdekes a helyzet. Heyuannia huangi (Oviraptorosauria) tojások esetén első körben a kémiai folyamatoknak tudták be a tojások színét. Később mégis újra vizsgálat alá kerültek és kiderült, hogy ezek a tojások maguk idejében is színesek voltak. Biliverdin és protoporphyrin pigmenteket sikerült kimutatni, ezek mai színes Dinosaurus tojásokban is megtalálhatóak.

Forrás terén van egy kis logikai bukfenc. Csak azoknak a madaraknak színes a tojása, melyek nyílt fészekbe helyezik. A forrás cikk szerint. Most el lehet kezdeni elemezni, hogy a madár odúba, lombozat sűrűjébe, bokorba vagy simán a földre rakja a tojásokat, akkor milyen színű is a tojás, mi is a nyílt fészek. Tehát a színes tojás az álcázást segíti elő. Eddig nem madár Dinosaurus esetén nem mutatták ki, hogy lett volna a tojáshéjban pigment. Tehát elvben egy a fészkét befedő és azon nem költő (nagy termetű fajok) tojásai nem színezettek, de a kicsi és azon költőké igen, mint a Heyuannia tojásai.
Egy észrevételem van: Strucc. Fehér tojások lényegében a puszta középen a földön vannak. De a rhea tojásai is fehérek. Emu tojásai kék/zöld színűek már. Szóval ami biztos, hogy lehetett színes nem madár Dinosaurus tojás. Esetlegesen az a törvényszerűség lehetett, hogy a befedett fészkek esetén nem volt „feleslegesen” színanyag a tojás héjban.

Forrás:

https://phys.org/news/2017-09-non-avian-dinosaur-laid-blue-eggs.html

Görénykedés

Bebizonyosodott a menyétfélék miocén előtti jelenléte Észak-Amerika területén. A teljes koponyából és fogakból álló leletet az Oregon állam területén található Turte Cove és Kimberly területén találtak rá. A maradványok alapján egy új genust, a Corumictis wolsani-it írták le.

Az első menyétfélék 40 millió évvel ezelőtt jelentek meg Eurázsia vidékén, lényegében a rágcsálók elterjedésével egy időben. Később innen terjedtek el más kontinensekre. A Corumictis wolsani kis mérete azt mutatja, hogy a kistermetű menyétfélék igen csak gyorsan megjelentek és elterjedtek. Azonban megcáfolja azon feltételezést, hogy az első Mustelidae-ák a miocén középső szakaszának éghajlatváltozása miatt lettek egyre kisebb méretűek.

Henry Sharpe alkotása

Forrás:

http://novataxa.blogspot.com/2020/03/corumictis.html

Pterosauria-k a modern repülésért

Szakemberek a természet módszereit is tanulmányozzák, hogy a repülés technológiáját jobbá tegyék. Ellenben egy jelentős állatcsoport a Pterosauria-k kimaradtak ebből ez idáig. Köszönhető részben annak, hogy már kihaltak és csak kövületek révén ismerhetjük őket. Mégis megoldásokat kínálhatnak pl. a drónok stabilitása terén.

E állatok szárnymembránjához hasonló ma nem található az élővilágban. Szerencsére van néhány pteroszurusz fosszília, melynél jó állapotban megmaradt a szárnymembrán, így a felépítését a mérnökök ki tudják elemezni. Így talán új stabilabb szárnyakat lehet létrehozni a repülő alkalmatosságokhoz.

Ma már azt is tudjuk, hogy a még mázsás pteroszuruszok is lényegében állóhelyzetből levegőbe „katapultálták” magukat. Ehhez hasonló a mai állatvilágban nincs. Egy drón repülőgép esetén ez pl. teljesen új felszállási módot jelenthet. Lehetséges, hogy jövőben lesznek olyan drónok, melyek hasonlóan levegőbe katapultálják magukat.

Nem ragadnak le a Pterosauria-knál. Sharovipteryx, Microraptor és Yi is terítékre kerül. Révén bár van még mit kutatni a mai fajoknál, a kép nem lehet teljes a kihaltak vizsgálata nélkül.

Forrás:

https://www.eurekalert.org/pub_releases/2020-04/cp-spa040920.php
https://www.cell.com/trends/ecology-evolution/fulltext/S0169-5347(20)30080-X
https://www.scientificamerican.com/article/pterosaurs-were-monsters-of-the-mesozoic-skies/ - Illusztráció forrás

Amerikai Deinocheiridae

Deinocheirus ma már jól ismert jószág. Garudimimus már kevésbé, „eltörpül” a Deinocherius-hoz képest. Viszont a Paraxenisaurus normalensis-t ellenben meg fogjuk jegyezni. Révén Cerro del Pueblo Formációban találták, mely 72,5 – 71,4 millió éves időintervallumot ölel fel. Coahuila ban, Mexikó egyik szövetségi államában található. Erősen hiányos maradványok elemzése alapján eltér az észak-amerikai Ornithomimosauria-któl, leginkább a Deinocheiridae-kra hasonlít.

Mit is jelent ez? Ázsiából ez a család eljutott egészen a mai Mexikó területéig, tehát átkeltek Észak-Amerikán. Kérdés, hogy maradtak-e itt populációk és meddig maradhattak fent? Nagy kihalás idejét megélhették a Deinocheiridae-k? Szemünk elé tárulhatott volna olyan látkép, ahol egy csapat ilyen állat megfutamít egy T. rex-et? Persze, ha felértek ázsiai rokonukhoz. Bár maga a Paraxenisaurus 6 méteres volt. Képen egy Coahuilaceratops-szal látható együtt.

Hodari Nundu alkotása

Forrás:

https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0895981120301231

https://www.deviantart.com/hodarinundu/art/Paraxenisaurus-839372614