Oldalak

2020. május 25., hétfő

"Rövid hírek" 8.

Most kicsit több dolog került ebbe a csokorba és véletlenül egy 2016-os publikáció is bele keveredett, de mivel nem hoztuk le, így belefér. Két hírnél is szóba kerül a médi torzítása, a Megaraptora esetén nagyítóval kell keresni a tényleges hírt a média kritikája melett. Nem csoda.
Megaraptor, nem róla, de rokonáról lesz pár szó. Tuomas Koivurinne alkotása.


Új” fejezet a Tullimonstrum történetében
A karbon tengereinek talán legkülönösebb lénye lehetett a Tullimonstrum. Nem csoda, hogy a paleontológusok a felfedezése óta eltelt években folyamatosan vitáztak a besorolásáról. Az évek során volt már csiga, állkapocs nélküli hal, rák, pók vagy éppen rovar. Victoria McCoy a Wisconsin-Milwaukee Egyetem professzora szembement a kutatás eddigi szakaszában alkalmazott összehasonlító anatómiai módszerekkel, és inkább a kémiát hívta segítségül. A vizsgálatok folyamán összevetette a Tullimonstrum Mazon-patakban talált maradványait a lelőhely más gerinctelen és gerinces kövületeivel. (Melanoszóma vizsgálatról írás itt.) A vizsgálatok folyamán a maradványokban olyasfajta fehérjemolekulákra bukkantak, amik általában a gerinces állatok belső vázát alkotják. A legerősebb bizonyíték, hogy kitinre utaló nyomokra nem bukkantak az általuk vizsgált 32 kövületben. Így talán lehetséges azon 2016-os feltevés, hogy a Tullimonstrum talán egy korai, igencsak bizarr állkapocs nélküli hal volt.
Christopher Chávez alkotása
Forrás:
https://www.livescience.com/ancient-tully-monster-vertebrate.html



Ichthyosauromorpha „gyors” evolúciója
A perm-triász kihalás utáni egyik legjellegzetesebb jelenség a partvidéki régiókban élő Tetrapoda-k tengeri életmódhoz való alkalmazkodása volt. Ezen folyamatban élen jártak az Ichthyosauromorpha-k. Az első, legkorábban ismert képviselőjük a Cartorhynchus lenticarpus fogainak vizsgálata bepillantást engedhet ezen folyamatba. Az elemzés alapján az állat lekerekített fogakkal rendelkezett, melyek merőlegesek voltak az állkapocscsontra. Így mikor a szája zárva volt, ezek teljesen el lettek rejtve. Ezeknek a zúzófogaknak a héjas tengeri állatok feltörésében volt szerepük. A triász korai és középső szakaszában megvolt az Ichthyosauriformes-en belül is. Ez alapján feltételezhető, hogy ezen állatok földtörténeti szempontból rövid idő alatt érték el változatosságuk csúcsát.
Cartorhynchus, Vitaly Melnik alkotása
Forrás:
https://www.nature.com/articles/s41598-020-64854-z - Repeated evolution of durophagy during ichthyosaur radiation after mass extinction indicated by hidden dentition



Embriók fogai
A dinoszaurusz embriók a ritkább fosszillíák közé tartoznak. Nem csoda, hogy ha előkerül egy, akkor az sok mindent megváltoztat a paleontológiában. A Lufengosaurus nevű Plateosauria megkövült embriói is pont ilyenek, amik Kínából kerültek elő. Ez pedig a Sauropodomorpha dinoszauruszok fogfejlődéséről árult el új dolgokat. Az embriókon végzett szövettani és CT vizsgálatok kiderítették, hogy már a tojásban teljes, a Sauropodomorpha dinoszauruszokra jellemző ceruzaalakú őrlőfogakból álló fogsorral rendelkeztek. Ezt a jelenséget a biológia paedomorphosis-nak nevezi. Ilyen mikor egy csecsemő foggal születik. Azonban ami a mai emlősöknél rendellenes, úgy fest hogy a Plateosauria-knál és közeli rokonaiknál a Sauropoda-knál és más dinoszauruszoknál az egyedfejlődés természetes része lehetett.
Joshua Knüppe alkotása
Forrás:
https://www.nature.com/articles/s41467-020-16045-7 - Early Jurassic dinosaur fetal dental development and its significance for the evolution of sauropod dentition



Lehetséges hibridek?
Két új Protoceratops példányt fedeztek fel Mongolóliában, amik igen csak különösek. Az orrtülkük összeolvadt, fogazatuk is teljes egészében más, mint a többi példányé. A felfedezők szerint talán ezek a példányok a Protoceratops andrewsi és a Bagaceratops rozhdestvenskyi közötti hibridek lehettek, vagy akár a két faj (illetve genus) közötti átmeneti populáció tagjai.
Kis és ezzel rövid élettartalmú közeli rokon fajok (bizonyos esetekben genusok) közt a hibridizáció komoly evolúciós tényező lehet. Egy cikkünkben ez említve is volt.
Szemléltetőként cisiopurple alkotása
Forrás:
http://www.app.pan.pl/article/item/app007012019.html - New protoceratopsid specimens improve the age correlation of the Upper Cretaceous Gobi Desert strata


Elaphrosaurinae-k meghódítják Ausztráliát
Az Elaphrosaurinae dinoszauruszok maradványai előkerültek Afrika, Madagaszkár, Dél-Amerika és India területéről. Ezen dinoszauruszok első ausztráliai előfordulásának bizonyítékára a Victoria állam területén Eumeralla Formációban találtak rá. Az említett lelet egy nyakcsigolya, ami a becslések alapján 110-107 millió éves lehet. Az Elaphrosaurinae alcsaládot jelenleg a Noasauridae-ák közé sorolják. Az első Elaphrosaurinae-ák a jurában jelentek meg, és a vizsgálatok alapján bazális Ceratosauridae-ák voltak. Kis fejjel, hosszú nyakkal és lábakkal rendelkeztek. A szájuk csőrré módosult, így feltételezhetően növényekkel táplálkoztak. A maradvány lelőhelye a mezozoikumban közel volt az Antarktiszhoz, ami alapján valószínű hogy ezen dinoszauruszok tolerálták a vidék hűvösebb éghajlatát.
Megjegyzés: Nálunk korrábban már lejött ez a hír magyar médiában ahol első ausztrál Elaphrosaurus-nak lett írva meg T. rex rokonna... discordon az emberkék kínjukban jót derültek ezen. Szóval nincs megnevesítve genus, Tyrannosaurusnál pedig a Ceratosaurus jobb példa lett volna.
Cisiopurple alkotásai egész jó szemléltetők.

Forrás:
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1342937X20301234 - First elaphrosaurine theropod dinosaur (Ceratosauria: Noasauridae) from Australia — A cervical vertebra from the Early Cretaceous of Victoria 
https://www.deviantart.com/cisiopurple/art/Elaphrosaurus-716553699



Sarki Mosasauroidea-k az orosz Felső Krétából
A Chukotka régió északi részéről (Orosz Távol-Kelet) és az Alsó-sarkvidéki Urálról a világ egyik legrégebbi és legészakibb eseményeit rögzítik. A Mosasauroidea-k ilyen magas szélességi fokon való megjelenése magyarázható élőhelyük bővülésével. A sarki „több, mint fél éves” nappali viszonyok hasznosak lehetnek a tengeri ragadozók számára, így a Mosasauroidea-k számára is, mivel bármikor vadászhattak prédáikra. A krétakor alatt a mai Chukotka területén majdnem két hónapos teljes sötétség, és több mint egy hónap szürkület is lehetett. Valószínűtlen, hogy ezek a nagy méretű és egyben nagy anyagcsere sebességű, állatok képesek lettek volna túlélni teljes sötétségben. A Mosasauroidea-k mind a magas, mind pedig az alacsony szélességben való jelenléte szolgálhat a szezonális vándorlás közvetett bizonyítékaként.
Clidastes, Midiaou Diallo alkotása

Forrás:
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0195667120301853 - Arctic mosasaurs (Squamata, Mosasauridae) from the Upper Cretaceous of Russia



Az afrikai nagyragadozók kihalása
Képzeljünk el egy jelenetet, amiben egy csapat kicsivel több, mint 4 láb magas majomszerű előember nagyjából csimpánzméretű agyukkal rátalálnak egy falka ragadozóra (legyen az hiéna vagy oroszlán) miközben azok egy friss tetemből esznek. Eszeveszett futás helyett azonban, ezek az előemberek sikoltozva, karjukkal csápolva, a lehető legfélelmetesebben próbálják elriasztani a ragadozókat. A ragadozók emiatt zavartan, vagy félve elmenekülnek. Európai biológusok egy csoportja által végzett kutatás szerint az ehhez hasonló jelenet elég gyakori lehetett ahhoz, hogy Kelet-Afrikában nagy húsevőket pusztítson ki. Az ilyen kipusztulások gyakoribbá váltak, amikor a korai emberszabásúak agy mérete növekedni kezdett, talán körülbelül három millió évvel ezelőtt. A korábban közzétett adatok felhasználásával a kutatók képesek voltak kizárni az éghajlatváltozást mint kihalási okot. Az adatok összefüggést mutatnak a nagy húsevő kihalások és a megnövekedett emberszabású agyméret között is. „A meglepetés valójában az volt, hogy az eredmények egyértelműek.” - mondta Søren Faurby, a göteborgi egyetem biológusa. Ezután a kutatók remélik, hogy dokumentálhatják, hogy a korai Hominidae evolúció milyen széles körű hatással volt más, talán kevésbé veszedelmes állatokra.

Forrás:
https://www.archaeology.org/issues/380-2005/digs/8607-digs-africa-hominins-carnivore-extinctions


Titanichthys mint planktonevő
Páncélos halakról elsőre a Dunkleosteus ugorhat be az embernek. Nagy, páncélos és megeszik mindent ami él s mozog. Titanichthys is egy Placodermi volt, ellenben ő planktonokkal táplálkozott. Táplálkozásának pontos módja nem ismert. A rokonaihoz képest vékony, fogatlan állkapcsát vizsgálták és ez alapján jutottak arra a következtetésre, hogy óriáscápához vagy ördögrájához hasonló módon táplálkozhatott. Tehát a kopoltyúk voltak a szűrő alkalmatosságok. Elméletnek ez a gyenge sarokköve. Révén nincs a kopoltyúknak semmiféle fosszilis maradványa. Viszont rokonai és más viszonyításhoz felhasznált állatok vizsgálata alapján lehetséges a plankton fogyasztó életmód.
Planktonnal táplálkozó állatok közt is van különbség, a Titanichthys megaplanktonnal táplálkozhatott.
Mark Witton alkotása
Forrás:
https://royalsocietypublishing.org/doi/10.1098/rsos.200272 - Was the Devonian placoderm Titanichthys a suspension feeder?
https://twitter.com/friel/status/1262910128577183745


Még mindig fogalmunk sincs a hím és nőstény dinoszauruszok közti különbségről
Forrás hasonló címe jól elárulja a lényeget. Alapja egy gaviálokkal foglalkozó kutatás. Pár éve volt „divat” a medulláris csont, vagy jó sok éve a T. rex nőstények nagyobbak, mint a hímek. Ami 25 hiányos egyed vizsgálata alapján volt. Ami egy feltételezés, nem volt kőbe vésve, mégis sok helyen úgy kezelték. Tény, hogy mai dinoszaurusz fajok közt van ahol a nőstény a nagyobb, így nem elvetendő dolog.
Hone és csapat 106 múzeumi gaviál egyedet (tehát nem élő állatot) vizsgáltak. Hímek orrán nagy húsos „dísz” van és a narial fossa is méretes. (nagyon lesarkítva az az orrluk szerűség, képen jól látszik) Tehát jól elkülöníthető a két nem. A gond ott jön, hogy ha a narial fossa-t nem vették figyelembe a többi anatómiai jegy mellett, akkor képtelenek lettek megállapítani az állat nemét. 106 vizsgált egyedről van szó, ez statisztikailag már figyelembe vehető eredmény szemben a Tyrannosaurus 25 hiányos leletű egyedes vizsgálatával. Kutatás alátámaszt egy 2017-es másik kutatást mi megkérdőjelezte az eddigi elméleteket a dinoszauruszok nemének megállapításával kapcsolatban.
Megjegyzendő, mire a cikk is kitér, hogy számos módja lehetett a hím és nőstény állatok megkülönböztetésének, melyek nem feltétlen fosszilizálódtak. Ezek lehetnek lágy szövetek, tollak, de a fénylő dinoszauruszok felvetés is idevehető. Tehát a gyakran erősen hiányos leletek nem alkalmasak a nemek elkülönítésére. Főleg, hogy sok feltárt egyed besorolása is gyakorta kétséges. Pl. Duranteceratops vagy Allosaurus jimmadseni esete.

Forrás:
https://www.sciencealert.com/paleontologists-can-t-yet-tell-male-and-female-dinosaurs-apart
https://peerj.com/articles/9134/ - Ontogeny of a sexually selected structure in an extant archosaur Gavialis gangeticus (Pseudosuchia: Crocodylia) with implications for sexual dimorphism in dinosaurs



Globális higanymérgezés
Perm végén volt a Föld történetének legnagyobb kihalási hulláma. K/T eseményhez hasonlóan ezt sem lehet tökéletesen lemodellezni, több tényezős az egyenlet. Egy új kutatás újabb elemet ad a meglévő klasszikus égitest becsapódás, szibériai vulkanikus tevékenység, kén-hidrogén és metánhidrát szint növekedése, illetve a szuperkontinens a Pangea miatti éghajlat változások mellé.
Szibériai vulkáni tevékenység drasztikusságát egyesek vitatják. Holott ha kellene valamihez viszonyítani, akkor szupervulkánokkal lehetne összevetni, csupán csak ez a szibériai esemény nem gyorsan és drámaian, hanem lassan és hosszú távon drámaian zajlott le. Új kutatás e esemény higany kibocsájtását vizsgálta. Nem kérdéses, hogy a kibocsájtott higany sokszorosa volt a normál értéknek és a légkörben szétterjedhetett a Földön így megmérgezve az egész felszínt. Egy ilyen esemény több mint ezer éves idő keretet jelent. Szibériai vulkanikus esemény pedig több tíz ezer évig is tarthatott.
Julio Lacerda alkotása
Forrás:


Egy nagy Abelisauridae Marokkóból
Egy nagytestű theropoda dinosazurusz megőrződött combcsontját írták le Marokkóból. A kövület a Museo Geologico e Paleontologico „Gaetano Giorgio Gemmellaro” épületében található Palermóban (Olaszország). A leletet összehasonlították a többi afrikai Theropoda lelettel, és kiderült, hogy különbözik a Carcharodontosaurus-tól, Deltadromeus-tól és Spinosaurus-tól. A becsült testmérete hasonlatos a Carnotaurus és az Ekrixinatosaurus (a hosszúság legfeljebb 9 méter és a testtömeg kb. 2 tonna) testméretével. Ez az eredmény megerősíti, hogy az Abelisauridae-k a legnagyobb testméretüket a középső krétakortól érték el, és hogy a nagy Abelisauridae-k együtt élhettek más afrikai óriás Theropoda-kkal.
Az észak-afrikai Theropoda-k ezzel részleges magyarázatot szolgálnak a Stromer-rejtvénynek (nagy ragadozók együttélése az észak-afrikai középső krétában). A leletekben kifejezetten olyan vonalrekordokat figyeltek, amelyek ökológiai és környezeti szempontból nem voltak átfedésben. Bár a morfofunkcionális és rétegtani adatok igazolják a Spinosauridae-k és a többi vonal ökológiai szegregációját. De Abelisauridae-k és a Carcharodontosauridae-k együttes előfordulására még magyarázatot kell adni. Révén ez a két csoport táplálék riválisok lehettek.
Davide Bonadonna alkotása
Forrás:
https://peerj.com/articles/1754/ -  A large abelisaurid (Dinosauria, Theropoda) from Morocco and comments on the Cenomanian theropods from North Africa

Új argentínai Megaraptora – Itt nem is a tényleges hír ami fontos.
Újabb példa, hogy a média, hogy torzít. BBC oldalán gondolom tévedésből Megaraptora vagy angolosan megaraptoran helyett Megaraptor tehát a genus van írva többesszámban. Másik oldalon képesek voltak illusztrációnak JWE-s Allosaurus-t betenni. Magyar médiában olyan címet is láttam, hogy túl későn szállt be a buliba és ki is halt. Még szerencse, hogy afterparty még tart amúgy. De ami aztán felülmúlt mindent, hogy egy oldalon egy Ichthyosauria-val illusztrálták a Megaraptora-t. Egy teljesen vízi életmódhoz szokott dinoszauruszhoz köze sincs állattal. Itt láthatjátok is, oldalt.
Az állatból előkerültek csigolyák, a vállból és mellkasból részek. Becslés szerint 10 méteres lehetett és úgy 70 millió éve élt. És ilyenkor kristályosodik ki, hogy ennyi infó van, a média ehhez gyárt sok tölteléket.

Forrás:




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése