Oldalak

2020. március 31., kedd

Fénylő Dinosaurus-ok?

Fényt kibocsájtó Dinosaurus-okat (és más lényeket) számos kitalált világban láthatunk. Ha kicsit bele akarunk menni, akkor ez biolumineszcencia, ahogy ezt megjelenítik ezekben a világokban. (Őslények tekintetében ARK Aberration DLC-je, vagy az Archotek) Ilyen képességgel rendelkező állatok valóságban is vannak. Ám ezek csak „egyszerűbb” szervezetek, mik így kémiai úton állítanak elő fényt. Szóval mi is a realitása a fénylő dínóknak?
Brian Engh képe egy "fénylő" Heterodontosauridae-ról.


Emlékszem jó pár évvel ezelőtt előjöttem a fényt kibocsájtó dínók dologgal, hát egyedül maradtam az ötlettel. Erre pár hónapra rá jöttek ám a dolgok, hogy mégsem olyan elvetemült dolog. Csupán nem biolumineszcencia mi ezt lehetővé teheti, hanem fotolumineszcencia. Ráadásul ez nem is elmélet, hiszen ma élő Dinosaurus-ok közt is vannak fotolumineszcenciával rendelkező fajok.
Régóta kacérkodtam a gondolattal, hogy a fényt kibocsájtó dínós dologról kéne írnom. A cikk alapja Tetrapod Zoology-n megjelent bejegyzés E témában. Fontos leszögezni, hogy még Darren Naish is lehetőségként kezeli ezt, nem tényként.
1980-as évek eleje óta ismert, hogy vannak madarak melyek képesek az UV hullámhosszt érzékelni. Közelmúltban pedig ez a paletta szélesedet, hüllők, rágcsálók és kétéltűek terén. Ez előnyös lehet tájékozódás (bizonyos levelek jobban láthatók) és élelem felkutatása terén. Nem is olyan meglepő, hogy ezek az állatok nem csak érzékelik ezt a fajta fényt, de olyan szöveteik is lehetnek, melyek képesek erre. Itt van egy kis kavar, hogy ez most fluoreszkálásnak vagy fotolumineszcenciának nevezhető-e. 
 
Képen látható lunda csőre képes fotolumineszcenciára, míg kaméleon esetén a csontoknak van ilyen tulajdonsága és látszódik át a szöveteken. A kérdés, jöhet, hogy az igazán különleges testi jegyekkel rendelkező Dinosaurus-ok és Pterosaurus-ok esetén beszélhetünk erről a jelenségről? Lemezek, tüskék, szarvak, pajzsok, fejdíszek és ki tudja még minek nevezhető testi jellegzetességeket gyakran szeretik így leírni, hogy „faj felismerés”ben játszott szerepet. A helyzet, hogy ez eléggé téves. Ha jobban megvizsgáljuk az ilyen Dinosaurus-okat, akkor láthatjuk, hogy sok esetben nem volt hozzájuk nagyon hasonló faj. Vagy ha volt más is, akkor ökológiai fülke miatt más volt az élőhelyük, pl. egyik félfás legelőket kedvelt, míg másik mocsaras területeket. Egyszerű szemléltetésnek ez a régebbi bejegyzés. Tehát ezek a testrészek talán inkább a sexuális szelekcióban segédkeztek, tehát a párválasztásban.
Igen, viszont a nemi dimorfizmus nem olyan jelentős, ahogy azt régebben gondoltuk. Például az a régi tetszetős, ám sajnos téves elképzelés, hogy a Parasaurolophus walkeri a hím a P. cyrtocristatus pedig a nőstény. Ettől függetlenül a The Isle „2.0” Parasaurolophus-a esetén ez a felosztás várható (mikor ez íródik, még nem jött ki), egyetlen mentség, hogy mesterséges állatok.
Ugyebár nem ismerjük, milyen lágy szövetek lehettek. Lássunk egy jó példát: Brian Engh Brachiosaurus képét. Másik példa: Triceratops cikkben hangsúlyos volt, hogy a szarvakon volt keratin, ami nem igazán őrződik meg. Tehát Ceratopsia-k szarvai sokkal másabbak is lehettek, mint amire a csontok alapján gondolunk. Ugyan ez igaz a csőrökre is. Volt aki ötletesen erre alapozva kreált egy Yutyrannus-t, mely fején olyan keratin struktúra van melyre bizonyíték nincs, de nem zárható ki, hogy ilyen is lehetett. Dakota lába is ki említhető lenne, hogy milyen egyedi is. Tehát nehezen fosszilizálódó részek terén lehetett jelentős eltérés. Vagy (még e mellé) jöhetett a fotolumineszcencia. Kaméleonok és Brachycephalus békák terén van erre példa.

Darren Naish pár példája mely testrészek lehettek fotolumineszcenciásak: a, Parasaurolophus. b, Pachycephalosaurus. c, Triceratops. d, Dilophosaurus. e, Pteranodon. f, Tupandactylus. g, Miragaia. h, Edmontonia
Dinosaurs in the Wild-ben Darren Naish ezt az elképzelését a Leptoceratops-ok esetén meg tudta valósítani, révén tanácsadó volt. Viszont e Leptoceratops-oknál nem a kaméleonféle csont fotolumineszcenciáról van szó. Révén kaméleon csontjainak ilyesféle tulajdonsága csak azért látszódik, mert maga az állat kicsi, a fény kevés szöveten hatol át. Ez nagyobb állat esetén nem látszódna és nem is lenne evolúciós haszna. Így UV alatt világító csontvázú Dinosaurus nem túl lehetséges, legalábbis nem nagy termetű esetén, a kisebbek esetén meg lehetséges tollazat miatt nem látszódna.
Kövületek vizsgálata UV fény mellett hoz eredményt. Ellenben nem tudni, hogy ez az „eredmény” nem-e csak a fosszilizálódási folyamat terméke, illetve már az emberi ráhatás nyoma. Itt van példának ez a Bellubrunnus roethgaengeri lelet.
Bellubrunnus
Oldalán a tükröződő részek
jól látszódnak.
Olvasó fentebbi Sauropoda-s képpel lehet már összefutott. Csalóka kicsit a kép. Ez már erősen spekulatív biológia terepe, tehát bizonyíték ilyenre nincs. Brian Engh képe röviden: Ausztráliai Diamantinasaurus matildae fiatal egyedeit látjuk, hiányos leletek miatt más Titanosauria-t is alapul vett, a Saltasaurus-t. Mivel gyorsan növő állatok voltak és csontokon túl oszteodermáik („csontpikkelyek”) is voltak, így rengeteg ásványi anyagra volt szükségük. Miket a fiatal egyedék még betudtak szerezni barlangokból. A helyzet itt árnyalódik. Barlangban mint látható élnek Arachnocampa-hoz hasonló rovarok, pontosabban azok lárváik. Ezek fényt termelnek ezzel a prédát magukhoz csalogatva. A Diamantinasaurus nem termel fényt, a Proctoporus shrevei-hez (vagy Riama shrevei) hasonló fényvisszaverő pikkelyei vannak. Tehát maga az állat felerősíti a lárvák által termelt fényt, ha pedig ez nem elég a tapogató szerű kinövése (mi lehet toll is) segítik, hogy egyszerűen csak ne verje bele a fejét a cseppkövekbe. Fontos kiemelni, hogy a kép célja csak a szabadabb, de reális gondolkodás. Illetve ezek fiatal egyedek, melyek ásványi anyagokért látogatják a barlangokat generációról generációra pedig a faj alkalmazkodott, ahhoz, hogy a fiatal egyedek ilyesféle életmódot követnek. Én szerintem Sauropoda esetén nagyon valószinűtlen ez a féle alkalmazkodás, ám kisebb fajok esetén elfogadható.
Viszont itt egy másik opció a fénylő dínókra. Proctoporus shrevei-hez hasonló fényvisszaverő pikkelyek. Jól láthatóak az állat oldalán. Holdfényben „felragyogó” (még ha csak foltokban is) Dinosaurus-ok.
Anomalops katoptron-nak nem a szeme világít, hanem a szem alatti rész, ahol szimbióta baktériumok élnek. Ide kattintva színesben is látható ez a lidérces kék fény. Csábító gondolat, ám valljuk be, nincs ilyenre szárazföldi precedens. Bár, lajhárok esetén közismert, hogy a bundájuk megfelelő párás körülmények közt bealgásodik. Fénylő növény bár nincs, gomba annál inkább. Ilyen például a Mycena chlorophos. Elég vad és szerintem irreális Dinosaurus és ilyen gomba közti szimbiózis. Bár valami miatt fejembe ötlött egy parazita gomba, ami fénylik így elkapatja éjjel ragadozókkal azt az állatot, amin élősködik és így is képes tovább terjedni… Nos, ez majd Orosz István spekulatív biológiás projektjébe jó lesz.

Van-e valóság, illetve létalapja a fénylő dínóknak és pteroknak? Igen van. Bár ábrándjainktól eltérően ez fotolumineszcencia és esetleg fényvisszaverő pikkelyek.
Végezetül pedig egy kép Alexander Lovegrove-tól, ami még a „fantáziátlan” Indominus-ra érkező reakció keretében született, a #buildabetterfaketheropod keretében. Tehát lámpáscápa DNS-e Procompsognathus-ban. Csak tetszik kép...
 


Forrás:
http://tetzoo.com/blog/2020/3/2/dinosaurs-pterosaurs-uv-sensitive-visual-displays
https://darrennaish.files.wordpress.com/2020/03/woodruff-et-al-2020-photoluminescent-visual-displays-an-additional-function-of-integumentary-structures-in-extinct-archosaurs.pdf
https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0170489
https://www.researchgate.net/publication/299249895_Shedding_light_on_the_luminous_lizard_Proctoporus_shrevei_of_Trinidad_A_brief_natural_history
https://sta.uwi.edu/fst/lifesciences/sites/default/files/lifesciences/documents/ogatt/Riama_shrevei%20-%20Luminous%20Lizard.pdf
https://dontmesswithdinosaurs.com/?p=833
https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0170489 - The Flashlight Fish Anomalops katoptron Uses Bioluminescent Light to Detect Prey in the Dark
https://www.ourbreathingplanet.com/mycena-chlorophos/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése