Új rendszer a blogon.
Ahogy podcastben is elmondtuk megpróbálkoztunk olyan rendszerrel, hogy a
blogon 2, majd 3 majd 4 naponta legyenek cikkek. Ezek ugye hír vagy külföldi
publicisták munkáinak fordításai, illetve sajáték cikkek lettek volna. Egy
ideig ment ez rendesen, ellenben végül kiütközött az, hogy ki dolgozik, ki jár
iskolába, kinek vannak saját futó projektjei vagy éppen magánélete. Magyarul
igen: Lusták vagyunk.
Mostani cikk nem új, mert nyár végén is volt már egy ilyen. Ellenben most
rendszeresíteni próbáljuk. Terv szerint minden hónap elején az előző hónap
paleo híreiről egy összefoglaló lesz. Ezek azok a hírek, mik nem kaptak külön
cikket a blogon. Mivel több hír egy cikkben lesz, így csak a lényeg fog benne
szerepelni, a körítési szöveg elmarad. Természetesen a források a cikk végén
megtalálhatóak.
Az pedig, hogy én nem tudok angolul és nagyrészt én szűrtem ki a lényeget a
cikkekből, amik angolul vannak… Mért én? Nos. Első bekezdés utolsó mondata.
Tyrannosaurusok valószínűleg
kannibálok voltak
Hát, én mikor olvastam: „Nem mondod?!” – Viszont most úgy tűnik van
egyértelmű bizonyíték. Kelet Wyomingban egy Tyrannosauridae lábcsont került
elő, miben recézet fogak által hagyott nyomok vannak. A csont nem indult
gyógyulásnak, tehát az állat vagy halott volt, vagy frissen ölték meg, mikor
feltehetően fajtársa fogyasztott belőle. Két faj jöhet szóba Tyrannosaurus rex
és Nanotyrannus lancensis.
Megjegyezném, hogy feltehetően volt egy második Tyrannosaurus faj is, ám
erről csak a verebek csiripelnek, hivatalos publikáció nincs még erről. A
hírhez pedig még hozzátenném, hogy a két külön faj fogyasztja egymást az nem
kannibalizmus. Továbbá, egyszeri bizonyíték is bizonyíték, ellenben nem
feltétlen lehet kivetíteni az egész fajra. Lehet, hogy éhezett a támadó egyed
és éhínségében támadta meg fajtársát. Ugye, ilyen embernél is van. Továbbá
kannibalizmus növényevőknél is van, aki tartott már nyulat és szaporította is
őket, az tudhatja.
Három Theropoda genus állkapcsának
kitáthatósága
Túl sok fordítani való nincs, minden rajta van az alábbi képen.
Permi kihalás még sem volt olyan
drasztikus?
Permi kihalás lehetséges, hogy mégsem volt olyan drasztikus, mint hittük.
Dél-Afrikai Dicynodon leletek tanulmányozása alapján szűrték le eme
következtetést, mivel a tengeri kihalásnál 1,3 millió évvel korábra helyezi eme
élőlények tömeges kihalását. Cirkon kristályokat találtak Dél-Afrikai Karoo
lelőhelyen végzett feltárások folyamán. Ez alapján vonták le a
következtetéseket. Természetesen ezt nem mindenki fogadja el.
A lényeg, hogy a permi kihalásnak tudják be a lelőhelyen talált tömeges
kihalást, mely a cirkon bevizsgálása után fiatalabb a kelleténél, ez alapján a
kihalás fokozatosabb volt nem pedig geológiai értelemben hírtelen jött esemény.
Megfagyott barlangi oroszlán
kölyköket találtak
Uyan és Dina névvel illetett két kölyök a világ leghidegebb városának
tartott Jakutszk mellől kerültek elő. Pontos koruk nem ismert, részletes
vizsgálatok még nem történtek. 10-12 000 évnél is idősebbek lehetnek.
Munkások által megtalált megfagyott kölykök az eddigi legteljesebb, vagy akár
teljesen teljes barlangi oroszlán leletek. Természetesen a klónozás is szóba
jött. Talán, valamikor, egyenlőre a genom sincs meghatározva. MRI és
radiokarbonos vizsgálat sem volt még.
Még rendes névadás sincs, mert a nemeiket sem sikerült meghatározni. Uyan
és Din, ha mind kettő hím, Uyana és Dina ha mind kettő nőstény. Ha egyik hím,
másik nőstény akkor a hír elején olvasott.
Régi/Új Hesperornithes faj
A madár első maradványait még 1937-ben megtalálták és eredetileg a Baptornis
advenus fajba sorolták. Ezután Nebraskai állami múzeum raktárában kerültek
elhelyezésre. Majd a leleteket újra ellemezték. Kiderült, hogy teljesen új
genusról vanszó.
Fumicollis hoffmani nevet kapta. A Felső Coniacian - Alsó Campanian
időszakra helyezik azt a kort, amikor élt. Az állat egyfajta átmeneti alaknak
tekintik a kisebb bazális Hesperornithes madarak, és a későbbi, már fejlettebb
fajok között.
Pakisztán lepkearcú patása
Prolibytherium egy új faját fedezték fel, mely három millió évvel idősebb a
P. magnierinél. Eme 19 millió évvel ezelőtt élt új faj a P. fusus nevet kapta.
Új faj leletei hiányosak, az agancs is hiányzik sajnálatos módon. Előkerült
leletek alapján biztos, hogy volt neki szép méretes, ám hogy milyen, talán a
következő előkerülő egyednél megtudjuk. Az egyik nem agancsát. Mivel hím (A) és
nőstény (B) egyedek agancsa eltérő volt a P. magnierinél.
Dimetrodonok mindenhol!
Nyár végi összefoglalóban is voltak, most két hír is kapcsolódik hozzájuk.
Első egy SVP-s hír. Találtak egy Diplocaulus leletet, minek a koponyájában
Dimetrodon fog nyomok vannak. Texasi Seymourhoz közeli lelőhelyen 39 Dimetrodon
került elő, de Edaphosaurus és Diadectesből csak egy-egy, vízi állatokból pedig
rengeteg. Eredetileg ugye a Dimetrodon klasszikusan szárazföldi ragadozó.
Ellenben eme lelőhely alapján mást nem, voltak fajok melyek vízi
prédaszerzéshez alkalmazkodtak. Előzőleg már sokan számoltak azzal a
lehetőséggel, hogy Dimetrodon akár vízi prédára is utazott volna. Kapcsolódó
blogos anyagok: Itt – Itt – És Itt.
Másik pedig egy új faj, a kanadai Dimetrodon borealis. Eredetileg Bathygnathus
genusnéven futott 1854-es megtalálása után a mostani vizsgálatokig.
Amúgy megjegyezném, hogy szép fantázia mese a hüllő pikkelyes Dimetrodon. Synapsidák
rendszertanilag sem hüllőnek nevezhető hüllők, hüllőszerű pikkelyekre sincs
bizonyíték, sőt ellenkezőjére van. (Igaz szőrzetre sincs bizonyíték a nem emlős
Synapsidáknál.) Estemmenosuchus bőr fosszília alapján inkább szőr nélküli emlős
bőrszerűségük volt. Tehát igen. Reálisabb egy sima bőrű esetleg szőrös
Dimetrodon vagy a patkányfarok/tatu pikkelyes, mint egy hüllő pikkelyes.
Fészkelési szokások
Kohei Tanaka és Darla Zelenitsky (Calgary Egyetem és François Therrien a
Royal Tyrrell Múzeum) átfogó kutatást végeztek a tojáshéjak terén. A héjak porozitás
összefügg a fészek típusával. 120 különböző fajtól származó tojás vizsgálata
alapján a Maniraptorák nem fedték le a fészket, de még részlegesen földben/homokban
voltak a tojások. A mai madaraknál ismert, hogy nem rakják földbe részlegesen
se a tojásokat, csupán csak az Euornitheseknél jelent meg. A többi Dinosauria növényzettel
takarta le a fészkét, mint a mai krokodilok. Ez a Sauropodákra, nem Maniraptora
Theropodákra, madármedencéjűekre is vonatkozik.
Egy kérdésem volna. Pterosauriák? Őket nem kellet volna vizsgálni vagy
publikálni, hogy velük mi a helyzet?
Primeval férgei a valóságban
Legalábbis nekem ők jutottak eme jószágról eszembe. Nyugalom, ezek csak két
milliméteresek voltak. Bár, lehet volt nagyobb fajtájuk is. Eokinorhynchis
rarus a neve eme lénynek és 535 millió évvel ezelőtt élt a mai Kelet-Kína Nanjiang
területén. A féreg testét páncél fedte, két oldalán 5 pár üreges tüske volt. A
felfedezői szerint a ma élő tüskés férgek ősei lehettek.
Zuoyunlong huangi
Bazális Hadrosauridae maradványaira bukkantak a kínai Zhumapu formációban.
Az állatot, minek a csípőcsontjának és ülőcsontjának részleges maradványait találták
meg, Zuoyunlong huanginek nevezték el.
Az elemzések szerint a korai krétában élt faj a belső-mongóliai Probactrosaurusszal
áll közeli rokonságba, de származástani kapcsolatban áll olyan észak-amerikai Dinosaurusokkal,
mint az Eolambia és Protohadros, amik 95 millió évvel ezelőtt éltek. Ez
bizonyítékul szolgálhat, hogy a Hadrosauridae család első tagjai Ázsiából
Észak-Amerikába valamikor a kora és késő kréta határán vándoroltak át. (Magyarul
középső Kréta.)
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése