Kritika: T.rex ízekre szedve

Sziasztok!

Igen, végre valahára a "Dínók hete" is elérkezett a Nat Geo-ra! A National Geographic le se tagadhatná, hogy a hamarosan mozikba kerülő Jurassic World miatt készítették elő ezt a maratont, nem tizenakárhány éves archive műsorokkal, hanem új, friss nyalánkságokkal!
A héten minden napra jut egy dokumentumfilm paleo témában, este 20:00-kor, a pénteket kivéve egyértelműen, hisz akkor lesz a Jurassic World világpremierje. Ami érdekes, hogy ez nem csak a magyar Nat Geo válogatása az utóbbi 1-2 évből, hanem csakúgy, mint anno a Kozmosz: egy téridő odüsszeia (tudom hogy a magyar címe nem ez, de ennek kéne lennie az eredeti alapján) esetén, most is világszerte ugyanakkor adják le őket, előre leszinkronizálva az adott országoknak megfelelően.
Így hát úgy döntöttem, hogy mi lenne ha ezzel a maratonnal párhuzamosan haladva írnám meg róluk a kritikákat, s a többi szerkesztő bele is egyezett. Vágjunk is bele!

Az első felhozatal a várva várt T.rex ízekre szedve (T.rex autopsy), melyről egy pár megosztást már láthattatok is a facebookos oldalunkon. Dióhéjban annyiról szól, hogy csakúgy a kormány rátalál egy húsvér dinoszaurusz, egy Tyrannosaurus tetemére. A tetemet elszállítják egy berendezett hangárba ahol egy professzionális csapat nekilát felboncolni a nagy ragadozót, hogy mi okozta a pusztulását. Szó sincs semmilyen alternatív jelenről, melyben az emberrel együtt léteznek a dínók, a narrátor többször is kijelenti hogy a legtehetségesebb művészek alkották meg a tetemet, mely a világon az egyik legpontosabb. Egész pontosan a Crawley Creatures nevű cég, akik a Walking with...trilógiához alkották meg a bábokat. Végig feltételes mód a hangvétel, máskülönben nem kérdeznék meg, hogy a fosszíliák mit mutatnak, ha egyszer ott van az orruk előtt az adott szerv. Tehát egyáltalán nem lehet azzal kötekedni, hogy "Óóóóóó....hát ez nemis valódi! Ez megpróbál átverni! Hazugság az egész és hülyének néz!".
Igazából még az alapkoncepció ez is lenne, nem volna szabad akkor se belekötni, mert benne lenne a műfajába, hogy "doku-fikció", mint a Sárkányok birodalma.

A műsor alapkoncepciója voltaképpen hasonló a jelenleg a Viasat Nature-ön futó A természet óriásai belülrőlre (Inside Nature's Giants), amit nem mellesleg csak ajánlani tudok, mert nagyon informatív, és sok olyan dolgot lehet belőle tanulni az állatok anatómiájáról, amit mondjuk egy magyar wikipédiából biztos nem tudnánk meg. A helyzet tehát itt is ugyanaz, csak nem egy kazuár (Casuarius casuarius) a páciens, hanem egy attól sokkal nagyobb dinoszaurusz. A "professzionális csapat", akiket feljebb említettem, valódi szakavatott egyének, tehát nem színészek. Ez néha picit viccesen meg is látszik rajtuk, amikor írtó döbbenetet imitálva kezdenek el egy adott testrészen diskurzust folytatni, túlartikulálás közepette. Ez mondjuk nemis baj, hisz nem várhatjuk el olyanoktól, hogy jól színészkedjenek, akik nem színészek. Plusz ez által sokkal hihetőbbek az ő szájukból elhangzó fogalmak, mert látszik, hogy nem egy előre betanult szöveget nyomnak szimpla magolással, és amúgy fogalmuk sincs miről beszélnek; hanem tényleg értik és megpróbálják a nézőnek is érthető módon elmagyarázni.
Sajnálatos módon még harmadszori megnézésre se tudtam megjegyezni mindegyikük nevét, ami lehet, hogy nem is baj, mert ha csak szimplán a nevüket mondanám lehet elsőre ti se tudnátok kiről beszélek. Ezért inkább becenevekkel illetem őket, amik a következők:

Állatorvos, a szőke alfahím, ki nem rest még láncfűrészes gyilokbohócnak is beöltözni a tudomány érdekében.

Vicces Paleosrác, a kis sovány szakértő kinek általában "vicces" beszólásai vannak. Egyike volt azoknak, akik felfedezték a Qianzhousaurus sinensis-t, egy hosszú orrú Tyrannosauridae-át.

Szakállas Mekkurátor, a vagány szalmakalapban érkező múzeumi kurátor, kinek különösebb szerepe túlságosan nincs, pusztán annyi, hogy rácsodálkozzon a dolgokra.

A Csaj.........egyértelműen ő a csaj. Ő egyébként korábban már szerepelt egy paleo-boncolgatós műsorban a NOVA csatornán, a Wooly Mammoth The Autopsy-ban. Szóval neki már van tapasztalata az ősállatboncolásban.

Ellentétben a legtöbb dokumentumfilmmel, ez nem 1 hanem 2 órás volt, hisz ennyi mindent nem lehetett volna belesűríteni 1 órába, és ez már pozitívum. Anno a Krokodilóriás a múltból eredeti változata volt ilyen, csak azt végül az ismétlések miatt érthetetlen szeletekre vagdosták. A díszlet is remek lett, ha egy óriás Theropoda-án boncolást végeznének azt szerintem is valami hasonlóan berendezett helyen végeznék el. A kamerakezelés is megérdemel egy pirospontot. Látszik, hogy tényleg ügyeltek arra, hogy minőségi darab kerüljön a képernyőkre. Néha látszanak is operatőrök azokkal a csípőjükre szerelt speciális kamera álványokkal, mely által ha viszi a kamerát az operatőr, nem lesz idegesítően remegő/rászkódó a kép. Az operatőrök jelenléte is némi élethű illúziót ad az egésznek.
És az a képi világ azokkal a színekkel! Jézusom de gyönyörű! Rég láttam már Nat Geo-s műsort, ami ilyen szép színes lett volna, s közbe nem ment át csuporba az egész.

A 12 méteres (szinkronosan 13, de a 40 láb az csak 12 méternek felel meg) és 7 tonnás Edwina, a Crawley Creatures eddigi legjobb alkotása.

A T.rex tetem pedig.....Istenem. Az egyik legszebb és leghitelesebbre megalkotott nem élő élőlény (ennek van értelme? O_O ). Komolyan mondom, és most tényleg nagy óvatossággal kockáztatom meg eme kijelentésem, de talán még jobban eltudtam róla hinni, hogy az egy valódi állat, mint a Jurassic Park animatronikus T.rex-éről. Persze a kettőt nem lehet összehasonlítani, mert ez csak fekszik, ott pedig egy akcióban lévő robot volt, de mégis egy megmagyarázhatatlan okból én ezt éreztem. Crawley Creatures tényleg a legjobbat hozta ki magából, mind az állat külsejét és belsejét tekintve egyaránt. Minden szervet úgy alkottak meg, hogy azok tényleg hitelesnek mondhatók legyenek, még a kis hajszálerek is kivehetőek egy-egy szerven.
Itt bepillantást is nyerhettek, hogyan készült el ez a csodálatos makett.....itt ni.
Ha a T.rex tetemet vesszük alapul, akkor az alkotók tényleg nem spóroltak semmit!

Na és a CGI? Nos...látva a végeredményt így utólag nem igazán éreztem szükségét, hogy legyen benne, max amikor a semmiben sétál a rex és a belső szervek működési mechanizmusát mutatták be, mert ott azért volt haszna. A természet óriásai belülrőlben is viszonylag hasonló minőségű volt, de ott legalább csak a semmibe mozogtak és nem próbálták őket mindenáron valódi környezetbe erőltetni. De a film technikai oldalának eme részére még majd visszatérek...

Hááááááát.............Ja! Nem ez lesz a kedvenc CG tollas T.rex. Mondjuk az amelyik a "Dinomorphosis-ben" vagy "Make me a Dino-ban" (A dínók igazi arca) kissé karakteresebb lett, csak ott meg a tollasságot egy Isten tudja mi nagy tragédiaként kezelték.

Most inkább azt vizsgáljuk meg, hogy tudományos pontosság terén mégis hogyan állja meg a helyét. Általában itt is szokott a legtöbb paleo-doksi, különösen dínós-doksi elbukni. A hitelességen.
Először is tudni illik, hogy elég gyakori hiba, amikor egy Theropoda dinoszauruszról rekonstrukciót csinálnak, hogy azt teljesen befedik Squamata-szerű (gyíkok és kígyók) pikellyekkel. Azonban a valóságban azok a pikkelyek, amik pl. a madarak lábát is borítja, teljesen függetlenül alakult ki eme hüllőcsoportokétól, és egészen más elrendezést mutatnak a többi dinoszaurusznál is. Ezek a pikkelyek, melyek az angolban a "Scute" nevet viselik, vagyis nem "Scale" igazából módosult tollak. És ha belegondolunk, hogy nem-Theropoda dinoszauruszoknál is hasonló felépítésű pikkelyekkel találkozunk, hááááááát.......az csak tovább erősíti azt a logikusan megalapozott gondolatot, miszerint az összes dinoszaurusz tollas ősöktől származhat.
És a T.rex ízekre szedve alkotói ezt az infót nagyon helyesen használták is, amikor az állat bőréről volt szó. A bőre olyan akár egy orrszarvú analógia, amelyet Tyrannosauridae bőrlenyomatok megis erősítenek (valószínűleg Gorgosaurus).
További pozitívum az anatómiai korrektség. Általában itt szoktak a dínós-doksik leginkább elvérezni, a "zombi-nyuszi" kezeknél, csak azért, hogy egy példát mondjak. Vagyis amikor a csukló olyan pozícióba van kitörve, amiben a kézfej előrenéz, és az egész olyan, mint ha egy bezombárkodott nyúl vagy imádkozó sáska lenne. A valóságban a Theropoda-ák inkább úgy tartották a tenyerüket, mint mi amikor tapsolunk, egymással szembe. Ez mind a tetem, mind a CG verziónál hitelesen van bemutatva, de nem csak a T.rex esetében. A doksiban szerepelnek minden idők legkorrektebben ábrázolt Deinonychosauria-ái is, melyek valószínűleg Acheroraptor-ok.
Másik pirospont az a "zsugorfólia" teljes hiánya, vagyis amikor a bőr csak úgyni rálett húzva az állatra, izmok és zsír nélkül. Itt szerencsére semmi ilyet nem látunk. Nem látunk klasszikus, már már sztereotíp fejbőrt ami beesne a fenestra-áknál (nyílások a koponyán), nem látunk lapockacsontot, melynek teljes körvonala kirajzolódna a bőr alatt. A farok töve is vastag, hengeres, a comb és faroktő közti izomzatnak hála, valamint a csigolyákat körül ölelő izmok miatt is, ahogy azt az anatómiájáról szóló ismereteink megkövetelik, nem pedig az a Greg Paul korabeli oldalról lapított, gyakran "patkányfarok effektust" mutató dizájn. A farok további része már azért szerintem picit túl vékony lett a tetemen, de ez még egész tűrhető pontatlanság. Állkapocsizmokból is bőven látni a koponyakörül, nem türemkednek ki úgy a koponya peremei, mint a "retro" paleo-rekonstrukciókon.
Ja és...TOLLAS! Mondjuk a tollazat típusa és mennyisége zavarba ejtően eltérő a CG és tetem között. A tetemen enyhén Ceratopsia-szerű tollszár tüskéket látunk, míg a CG-n proto-tollakat, olyanok mint a csirkefiókákon.
Általában Vicces Paleosrác az, aki a legérdekesebb dolgokat közli velünk, néha picit elég primitív módon ugyan, de laikus néző miatt ez elfogadható. Legdícséretesebb megállapítását akkor hangoztatta, amikor Csajjal együtt megvizsgálták a Tyrannosaurus tollazatát és nem azt mondta, hogy "néhány dinoszaurusz tollas lehetett", mint azt más dínós-doksik hibásan állítják, hanem "valószínűleg az összes dinoszaurusz tollas volt".......... O_O
Amikor ezt meghallottam, pár másodpercig ilyen maradt az arcom. Soha nem gondoltam volna, hogy ezt valaha is hallhatjuk füleinkkel egy dokumentumfilmbe, úgy hogy azt nem csak valami viccnek szánnák. Igaz mi erre már jóóóóóóóóóóóóóóóóóval korábban rámutattunk, többször is, de a közember azért csak jobban hisz egy doktorival rendelkező tudósnak, mint néhány netes blogolónak. Azzal, hogy ezt megmerték lépni igen ügyes húzás volt a Nat Geo-tól. Miért? Mert ez így tökéletesen jött ki a JWörld előttre, hogy egy az "összes dínó tollas volt" tényt helyesen terjesztő dokumentumfilmmel indítottak.
Konkrétan előre tökön szúrta a Jurassic World-öt.
És ez sok nézőhöz valószínűleg eljutott, mert ez annyira hangoztatva volt világszerte, hogy valószínűleg a nem paleo-közösségből valók is leültek megnézni, már a puszta kíváncsiságból.

A Tyrannosaurus nem csak kiterjedt izomzatot de még zsírréteget is kapott az élethűség kedvéért! Láthatjuk ahogy szépen kifolyik a hasából amikor átvágják azt. A CG verzió mintha egy picit többet is kapott volna,  de nekem már az is megfelel, hogy egyáltalán kapott. Ebből a szempontból kicsit emlékeztetett Matthew P. Martyniuk változatára, mely nekem az egyik kedvenc T.rex ábrázolásom amit valaha láttam.

Matthew P. Martyniuk T.rex-e. Az ő változata is elég zömök, itt viszont a farok nagy és hengeres. Nem csak a tövénél, de egészen a végéig.

De miért is kéne neki annyi, mint a CG verzión? Nos, meglehet, hogy itt inkább a magányos életet támogató verziót mutatják be, valahogy úgy, mint a WWD-ben. Vagyis az anya hetekig nem eszik, s ebből a szempontból logikus ha magára szed erre az időszakra némi zsírt.
Rengeteg a madarakkal történő viszonyítás. Madárszerű láb, szív, tüdő és légzsák, zúzó gyomor, petefészek, még a szemek is!

Lábakkal kapcsolatba annyit, hogy mivel az állat hullamerevségben volt, ezért a lábujjai a megfeszült izmok és inak miatt behajlottak. Na már most, mivel a boka felett vágták el a lábát, modern madarak levágásából (pl. csirke) kiindulva amikor a lábfejet eltávolítják a teljes végtagról, logikus volna, hogy a lábujjak elernyednek és kinyúlnak, sokkal könnyebben mozgathatóbbá válnak. Ennek ellenére a lábujjak továbbra is ugyanabban pozícióban maradnak. Belsőszervekkel kapcsolatban pedig tényleg remek munkát végeztek a make-up mesterek, de ha már van olyan aki látott csirkevágást, vagy érdeklődik az anatómia iránt is; az jól tudja, hogy még ha gallonnyi vérrel is vannak elásztatva, a belsőszervek színe még akkor sem csak piros vagy rózsaszín, mint egy The Walking Dead-ben, hanem különböző színűek, mind az emésztőszervek, mind a keringési szervek. Lehet, hogy azzal már picit túl gusztustalan lett volna, de mivel minden reklámnál megjelent a "Csak erős idegzetűeknek ajánlott" felirat és narrátor hang, plusz még magát a bélférges ürüléket is mutatták, ez már szerintem nem okozott volna semmilyen lelki sérülést. Amikor  A természet óriásai belülrőlben is felboncolták azt a kazuárt, ott is különböző színű szerveket láttunk.
A szemekkel kapcsolatban imádkoztam, hogy a "szklerotikus gyűrűket" (szinkronosan ínhártya gyűrű) valamint a hasnál a "Gastralia-át" (bőrcsontok) ki ne hagyják. Hála az égnek....NEM! Nem hagyták ki őket!

Szklerotikus gyűrűk a szemben.

Ja és amúgy még valami. Végre valahára kimondják, hogy a T.rex egy fejlett ragadozó volt, közel sem olyan primitív, mint azt a média mutatja. Annak a lehetősége is fenn áll, hogy a múltbéli lények még fejlettebbek voltak a maiaknál, és nem a modern időket kéne az evolúció végpontjának tekinteni.

Eddig még inkább pozitívumokról beszéltem, de ideje pár szót ejteni a negatívumokról is...
Először is szinkron logika. A szinkron ugyan meglepően jó volt más doksikéban hallottatokhoz képest (Allosaurus helyett Ouranosaurus-t mondani, úgy hogy közben ott van a képernyőn direkt ki is írva, hogy "Allosaurus" -_- ), ám néha becsúszott egy-egy logikai baki. Pl. szklerotikus gyűrűt lefordítják "ínhártya gyűrűre", pedig még maga a Madarakról szóló wikipédia cikk is "szklerotikusnak" írja, ám az angol "genitalia" szót már valami megmagyarázhatatlan oknál fogva nem fordították le "nemiszervre". A T.rex szaglásával kapcsolatban "remek" vagy "kiváló" szaglás helyett "éles szaglást" mond a narrátor.
Fú de jó! Pedig már azt hittem, hogy csak a látása lehetett éles! Erre a szaglása is! >irónia<
John Hutchinson az egyike aki ellátta a Crawley Creatures csapatát tanácsokkal, hogy minek hogyan kell kinéznie az állaton. Ami érdekes, hogy először azt mondja, hogy a T.rex biztos nem volt képes 40 km/h-ás sebességgel futni. Ám rá olyan 5-7 másodpercel már azt modja, hogy valószínűleg inkább 25-40 km/h-val tudott csak futni...........WAT? Most akkor tudott vagy sem?!
Ez éppen olyan, mintha azt mondanám, hogy reggel 8 órakkor biztos nem kelek fel, de éjfél és 8 óra között biztosan! Nem tudom, hogy ez most szinkronhiba vagy most tényleg ennyire nem gondolta volna át John azt, ami elhagyta a száját; mindenesetre a továbbiakban is azt mondják, hogy 40 km/h-val szaladt. És mind ezt úgy, hogy olyan nehéznek mondják, mint a Jurassic Park T.rex-et, vagyis 7 tonnásnak.
A másik pedig meg már biztos nem szinkronhiba, mégpedig amikor azt mondják, hogy rejtőzködni biztos nem tudott a Tyrannosaurus a mérete miatt, szóval inkább üldözte a zsákmányt. Ööööööömmmm........okééééé. De vegyük azt is számításba, hogy a zsákmányállatai majdnem akkorák voltak, mint ő maga, hasonló csúcssebességgel, talán picivel többel. Utólérhette őket, rendben van. De mivel ott van annak a lehetősége is, hogy gyorsabbak ezért evidens a lesből támadás. Plusz vegyük azt is figyelembe, hogy a T.rex valószínűleg más Tyrannosauridae-ákhoz hasonlóan élhetett társas életet, így a vadászatok is egyszerűbbé válhattak. A dokumentumfilmben ki is mondják, hogy az EQ-ja (nem IQ!) vagyis az "Enkefalizációs hányadosa" 1,2 vagyis nagyjából annyi, mint egy kutyának. Ez az agy és test közti tömegarány.
Ja és ha már itt tartunk. Pusztán ennyiből megállapították, hogy kétszer okosabb volt a krokodilnál. Azonban nem csak az agy méretét kéne számításba venni, hanem az agy tekervényes nyúlványait is, hogy azok hogy lépnek kapcsolatba egymással. Hiszen vannak törzsek/falvak pl. Afrikában ahol a krokodilok tökéletesen megszokták a közelükben élő embert, de annyira, hogy még azt is hagyják, hogy a kisgyerekek üljenek a hátukon. Vannak mások akik felnőtt, 1 tonnás krokodilokhoz szoktatják magukat, így a krokodil csak azt az egy egyént nem bántja, akit a közelében megszokott.
Szóval egyáltalán nem buta állatok azért a krokodilok se.
Krokodiloknál maradva, amikor elkezdik sorolni a különböző kamrás szíveket a természetben, a 4 kamrások közül kihagyták a krokodilokat. Miért? A 4 kamrás dolgot eredetileg a melegvérű emlősökre és madarakra mondták, ebből adódóan lett a T.rex is melegvérű, 4 kamrás szívvel. De ez akkor nem azt jelentené, hogy a valódi krokodilok ősei közt is voltak melegvérűek  a 4 kamrás szív jelenlétében? Krokodilok maximum azért nem jöhetnek szóba, mert náluk keveredik a friss és elhasznált vér, szóval vérrendszerük még nem olyan fejlett. De ezt azért közölhetnék.
A CGI jelenetekkel kapcsolatba pedig, amikor a T.rex sétál azt miért úgy teszi, hogy talpa sarokszerű vége ér le először és aztán a lábujjai, mint egy embernek? Elis van mondva pedig, hogy a T.rex úgy lépkedett, mint egy madár, vagyis először a lábujjak értek le és csak aztán az egész talpa. És ha valami olyan fűvel sűrűn beborított területen sétál, akkor miért porzik úgy mégis a talaj, mintha csontszáraz sivatagban menne? Az elefántok hasonló testtömeg mellet nem csinálnak olyan mini porfelhőket a lábuk alatt, ha füves területen mennek át.

De ezek is olyan hibák, melyek inkább a hozzánk hasonlóaknak szurhatott szemet. A dokumentumfilm élményéből egyáltalán nem vesz (sokkal) lejebb szerintem. A doksi előnye az is, hogy Vicces Paleosrác szövegei által sztereotípiákat dönt le. Ilyen a "T.rex nem lát ha nem mozdulsz" is mely le se tagadhatná, hogy Jurassic Park kiutalgatás. Elmondják például a binokuláris látást, ami számunkra már elég evidens dolog, és erről Szakállas Mekkurátor is tudhatna már, mivel elvben kurátor, de itt megint csak a laikusok érdekében volt ez a megnyílvánulás, a laikusokért akiket Mekkurátor testesít meg.........valamiért. A CG változatnak első látásra elég bamba ábrázatot adtak, de gondoljuk át. Mi az ilyesztőbb? Egy lény ami gonoszan néz, szóval tuti biztos, hogy fog veled tenni valamit? Vagy netán egy ragadozó, aminek érzelem mentes tekintete semmi előre tervezést nem sugároz, nem tudod mire gondol, ezért nem is tudod mi lesz a következő lépése?
Szerintem a kiszámíthatatlan, "bamba" tekintetű.
Újabb sztereotípia ledöntés, hogy a dínók nem látták a színeket. Annak ellenére, hogy (SPOILER) kiderül róla, hogy egy nőstény, ahhoz képest elég szép színes lett a példány.
Nos... ma sem minden színes madár csak hím. Igazából nagyon sok monogám madár esetében a hím és a nőstény ugyanolyan rikító színekben pompázik. Példának okáért ott van a gyurgyalag (Merops apiaster).
Nem mellesleg újabb Jurassic Parkos utalás, hogy a T.rex Acheroraptor-okkal harcol, melyek motivációját nem igazán értem és szerintem nem is kell, mert ez egy letagathatatlan Jurassic Park referencia akart lenni, így a JW előtt.
No meg a dögevő-ragadozó dilemma. Ott egy picikét hiányoltam az "Oroszlán is eszik dögöt, ahogy a hiéna sem szigorúan dögevő", de már annak örültem, hogy legalább a T.rex-nél is azt állapították meg, hogy egyszerre evett mindkettőből.

Ha mind ezt a nagy egészt egybe gyúrjuk, mit kapunk? A legjob paleo-doksit, amit valaha láttunk? Nem igazán, a retro időkben, a maguk idejében voltak jobbak is. Hát akkor?
Az egyik legpontosabb dínós-doksi amit a tv valaha is leadott!
Egyáltalán nem bánjátok meg ha utólag megnézitek, ha netalán most nem tettétek volna.
A hivatalos  Nat Geo's weboldalra pedig csak a helyszíni fotók és a színfalak mögötti videók miatt érdemes felmenni, mert az infótáblákon inkább a klasszikus zsugorfóliás verzióval találkozunk, mely totálisan eltér a tetemtől (kísértetiesen hasonlítva inkább a JW változatra) olyan információval melyet a magából a dokumentumfilmből is megtudhatunk.

Nemsokára folytatódik a Dínók hete, holnap pedig egy újabb kritikával jelentkezem!