Kritika: Ősállatok top 10-e

Haaaaaaaaaaaaaajhhhhhhh.........................

Amilyen jól indult ez a "Dínók hete" a T.rex ízekre szedvével, most körülbelül akkora lejtőt vett ezzel a hatásvadász förmedvénnyel, melynek Ősállatok top 10-e (Top 10 Biggest Beasts ever) a címe. Én már a címét, ahogy megláttam tartottam tőle, hogy valami elfuserált fanboyisztikus ökörség lesz, mely tényleg csak arra lesz jó, hogy az ember elvesztegessen 2 órát az életéből. Mert igen, ez is 2 órás volt, ám az előző műsorral ellentétben itt ez nagyon nem ígényelte, hogy ennyire el legyen nyújtva a játékidő. Alig vártam, hogy már vége legyen és nem hiszem, hogy egy paleo-doksinak ezt kéne az emberből kiváltania.

Nem találtam semmilyen logot a műsorral kapcsolatban, szóval muszáj volt rögtönöznöm.

De kezdjük először a pozitívumokkal. Mert igen...ha még elvétve is, de vannak pozitívumok.
Először is, hogy többnyire olyan állatokat mutatnak, amelyekről csak elvétve lehetett hallani. A Pelagornis-nak külön örültem, hogy szerepet kapott benne. Az is jó volt, hogy elmagyarázták, miért kicsik ma a rovarok (igaz ez már számtalan doksiba el lett mondva, de azokat igaz nem egy "Dínók hetén" sugározták, így kevesebb néző láthatta). A CGI (már amikor nem archív felvételekkel bombáznak) egészen tűrhető, a Spinosaurus jelenet különösen szép lett. Ám ha nagyon őszinték akarunk lenni, ez egy picit csalás, mert szinte az összes Spinosaurus jelenet már előre megvolt csinálva a Bigger than T.rex-hez, csak felkellett javítani őket meg a Spinón alakítgatni (na erről majd lejebb). Ennyit a a Jellyfish Pictures-ről. Még egyetlen pozitívum talán a kék bálna (Balaenoptera musculus) jelenléte a top 10-es listán, plusz a csontvázában sétálgatás. Nem tudom, én nekem mindig olyan felemelő érzés bálna csontvázat nézegetni, főleg élőben, a Magyar Természettudományi Múzeumban a közönséges barázdásbálnát (Balaenoptera physalus).
Prof. Mikael Forteliust is jó volt újra látni a 8. helyezet Paraceratherium-ról szóló részben, a Walking with Beasts: Triumph of the Beasts című különkiadás epizódja óta nemigen lehetett se őt, se óriás orrszarvúját látni a paleo-médiában. Ja meg a másik, végre Paraceratherium-nak hívták, ami a helyes név, mert az Indricotherium pusztán egy szinoníma az állatra.

Sajnos a pozitívumok sora ezzel véget is ér. E miatt a kritika további része csak a negatívumokról fog szólni.
Az egyik fő probléma ezzel a műsorral az, hogy nagyon hatásvadász. A narrátor nagyon sokszor nevezi az állatokat "szörnyeknek", ami elsősorban szinkronhiba, ugyanis eredeti nyelvben a "beast" szót használják, ami iszonyat távol áll a "szörny" fogalmától. Nem szörnyet, hanem "bestiát", azaz "fenevadat" vagy "vadállatot" jelent. Szörnyeknek nevezni vadállatokat nem a leghelyesebb opció, hogy ha a nép tanítása a cél. Az ilyen hatásvadász elemeket a szinkronizálók nyugodtan elhanyagolhatják.
A legnagyobb hatásvadász elem viszont maga a doksi alapkoncepciója! Most komolyan? Top 10-es lista? Fanboyisztikusabb alapkoncepciót nem bírtak volna kitalálni? A Carnivora forum adminjainak keze lenne ebben a dologban? És egyáltalán mi alapján is top 10-es lista ez?
Elvben a legnagyobb állatok vannak sorra véve, és úgy lesznek a lista végére egyre nagyobbak. Viszont, az állatok úgy vannak kategorizálva, hogy "a legnagyobb rovar" vagy "a legnagyobb repülő madár". Most a madarat miért kell felül kategorizálni a rovartól csak mert nagyobb? Teljesen eltérőek az anatómiai tulajdonságok, a rovar nem tehet arról, hogy egy szerencsétlen főemlős szemében csak a méret a lényeg, és az indokok hogy mégis miért nem nőhet nagyra szimpla kifogások számára. Ennek a listázásnak a menetét sem értem, mert 10. a Meganeura és 9. a Pelagornis, ám a helyett, hogy letudnánk a repülő állatokat és csak az után jönnének a még nagyobb és nehezebb állatok, 8-nak jön a Paraceratherium és csak aztán 7-nek a Hatzegopteryx.
MOST EZT HOGY? A Hatzegopteryx szárnyfesztávolsága csak picit múlja felül a Paraceratherium testhosszát (11 méteres szárnyfesztávolság). Mindegy, hogy nehezebb is és magasabb is, NEM! A hossz a lényeg! De még testhosszra is alul maradna a Paraceratherium-mal szemben, mert a szárnyfesztávolság a mellsővégtagot jelöli, nem összeegyeztethető a másik állat testhosszával. Hatzegopteryx után jön a Titanoboa, majd a Pliosaurus funkei (Predator X), aztán pedig a Spinosaurus. Ezek mindegyike nagyjából 14-15 méter volt. Csak testtömegre volt köztük különbség. Na szóval, valamilyen elborult elméjű retardált a készítők között úgy gondolta, hogy mi lenne ha a Spinosaurus-ra, arra a nádszál állatra, adnának még jóval több, mint 10 tonnányi felesleget, csak azért, hogy nagyobb legyen a listán a Pliosaurus-tól. Tisztában vagyok vele, hogy a csontjai sűrűbbek voltak, mint a legtöbb Theropoda-áé. De ez még nem jelenti azt, hogy majd 15 tonnával nehezebb volt, mint egy T.rex! Ebben a "szép rakás szarban", ahogy Ian Malcolm fogalmazna, azt mondják, hogy 22 tonnás volt a Spinosaurus, és "a T.rex eltörpült mellette"....Aha, vagy 3 méterrel volt nagyobb csak, plusz T.rex-ből is lehetettek Sue-tól nagyobbak is. Különben is, az a rex szándékosan úgy összelett nyomva a holografikus jeleneteknél, mint aki fullba nyomja a kretént. Kínosan látszik az egészen, hogy úgy ellettek cseszve az arányai, hogy az animátorok inkább magát a T.rex nyakát húzták be, mert akkor úgy fog tűnni, mintha a Spinó tényleg annyival nagyobb lenne.
És igen, egy Bafta díjas animációs cégről beszélünk....gratulálok.
A Pliosaurus noha 50 tonnás volt, ám mivel csak 14 méteres ezért alul kellett kategorizálni.......mert a Hatzegopteryx is nagyobb a Paraceratherium-nál -_-
Ja és a Spinosaurus teljesen 4 lábon jár, csak max felállni tud, holott a valóságban úgy sétálhatott, mint a tobzoskák (Pholidota), ahogy azt a Mocsári óriásokban le is írtam. A Bigger than T.rexben még jó volt, hogy ugyanúgy mozgot 2 lábon, mint 4 lábon, és az úgy jó is volt. Annak a csontváznak, amit összeállítottak nagyon elvannak méretezve a lábai, és később (valószínűleg már csak a doksi forgatása után) Nizar maga is beismerte, hogy valószínűleg tudott járni 2 lábon. Még anno Scott Hartman cikkjeihez írt kommentjeiben, sőt magában a Bigger than T.rexben is elmondta, hogy "valószínűleg ez a csontváz se tökéletes, és még lesznek rajta változtatások".

A Bigger than T.rex verzió, mely sokkal elfogadhatóbb a tobzoskaszerű helyváltoztatásával, és hitelesebb hátsóláb hosszával. A Planet Dinosaur modellből lett átfabrikálva, melyet sehogy se lehetett komolyan venni a csoszogó járásával, meg aránytalanul rövid farkával. Általában nem szeretem ha a Jellyfish csak szimplán újrafelhasznál és csak minimálisan fabrikál (mint a Sauropoda-áinál) de ez egyszer működött a Bigger than T.rex-ben.

Ja és....még mindig le vagyok döbbenve, de ezek most direkt hamis testtömeget adtak az állatoknak, csak azért, hogy senki ne szóljon bele abba, hogy "áááá ezek csak hosszabbak, de se nehezebbek, se magasabbak egymástól"???
22 tonnás Spinosaurus, plusz 100 tonnás Megalodon ami 18 méteres, holott a valóságban még ha 18 méter is volt, akkor is maximum 40-50 tonnát nyomhatott. Gondolom a 30 méteres és 180 tonnás (nem 200, mint ebben a dokumentumfilmnek nem nevezhető koprolitban) kék bálnából indultak ki, és arányaiban próbálták lecsökkenteni a tömegét a cápa méretére. Azonban, elfelejtették számításba venni, hogy a bálnák mivel szárazföldi Tetrapoda-ák, ezért vázuk a kalcium alkotta csont, és nem a sokkal könnyebb, meg rugalmasabb porc.

Evidens hülyeségekből is van elég. Pl. amikor egy pillanatra a Quetzalcoatlus-ra "dinoszauruszt" mondanak. Vagy a Pelagornis szárnyán azok az aerodinamikailag használhatatlan tollak, melyek kísértetiesen hasonlítottak a Planet Dinosaur Microraptor tollazatára. Ennyit a Bafta díjas Jellyfish Pictures-ről......ja hogy ezt már mondtam?
A Hatzegopteryx (ami mellesleg "Hatszegopteryx" lenne helyesebben, mert Hátszeg, ami egy magyar város neve, arról nevezték el a szigetet is Hátszeg-szigetnek) neve valamiért sosincs kimondva, csak szimplán "pteroszauruszként" van titulálva. Pedig azt hittem, hogy a Quetzalcoatlus-t nehezebb kimondani.
A Meganeura pedig miért repül el mamutfenyők felett, ha egyszer elviekben a mocsarakban élt?
De amikor a Sauropoda-ák tojásrakó helyszínéről kezdenek el egy hipertudományosan realisztikus ökörséget mondani! URAM ISTEN!
A magyarázat szerint a tojásaik olyan vastag héjúak voltak, hogy csak a szulfidos gázok bontották le a külső réteget annyira, hogy a kicsik áttudják törni. Deeeeehhhh....ilyen szintű alkalmazkodás, ami ennyire pengeélen táncol, ilyen hatalmas termetű organizmus esetében egyszerűen nem lehetséges! Tudom, hogy azt mondtam, hogy a múltban lehettek olyan dolgok, melyek még a maiaktól is fejlettebbeknek minősülhettek az előző kritikában, de ez így ebben a formában akkor se működhetett!
Ez az elmélet olyan sok irányból vérzik, hogy ha élő személy lenne, akkor fél másodperc alatt meghalna! Plusz találtak bizonyítékot Sauropoda-ák esetében tojásfogra, rengeteg alkalommal, ami szinte minden tojásrakó állatra jellemző, ez segít nekik abban, hogy kijussanak a tojásból. Sok olyan tojásrakó állat van, ami ilyen esetben, ha nem elég erős a kicsi, hogy kijusson; a szájával segít megrepeszteni a tojást, hogy könnyebben kiszabaduljon a fióka. Krokodiloknál lehet ezt például megfigyelni. Ez messze logikusabb, mint a szulfidos ökörködés. Ja és amúgy, hogyan is képzelték ezt el? Kontinens szerte erre az egy helyre vándoroltak az állatok? Már egy kisebb csorda is rengeteg tojást hagyott maga után, nemhogy egy teljes populáció! Alig fértek volna el mind a tojások, mind az állatok. Ha ezt tényleg komolyan gondolják, akkor ez elég sok mindent elárul róluk. Ilyen állathoz ilyen fokú alkalmazkodás (hogy ha tényleg komolyan gondolják), csak mesterséges szelekció révén alakulhatna ki, szóval egy irányító értelem által (mint a yorkshire terriernél, a hosszúszőrű tengerimalacnál és egyéb, a vadonban amúgy életképtelen háziasított állat esetében az ember).

Ezzel a Sauropoda-ás szegmensel említik meg a Dreadnoughtus-t, az eddigi legteljesebb Titanosauria-át. És mit mond a kedves narrátor? Hogy a "Dreadnoughtus a Titanosaurus-ok egyik alfaja volt."
GRATULÁLOK! Végre ezt is megértük, hogy mostmár egy genus is lehet alfaj! >irónia<
Az különben sem "Titanosaurus", hanem "Titanosauria", ami egy klád a Sauropoda-ákon belül.
Végül a Dradnoughtus-t használják Argentinosaurus referenciának. Csak úgy pakk megnövelik. Ennyi a megoldás. Mint az is, hogy a Megalodon harapása is csak a nagy fehér (Carcharodon carcharias) alapján van felnagyítva 18 tonnára. Mert biztos egy az egyben ugyanolyan állkapocsfelépítése, izomzata, testalkata volt, mint a nagy fehérnek -_-
Értem én, hogy bálna csontokban harapásnyom, de azt azért nehezen hiszem el, hogy egy bálnacsonthoz ekkora erő kötelezően kellett. Plusz tudós logikából kiindulva ez elég nagy öngól. Miért? Mert ugye ők általában a fehér cápával számolnak (még mindig, annak ellenére, hogy már kiderült, hogy teljesen külön genus) és ugye egy fehér cápa meg egy bordás krokodil (Crocodylus porosus) között a cápa az, aminek sokkal elmarad az állkapocsereje (hiába viszonyítanak mégis néha a cápára, ha mondjuk egy T.rex-ről van szó). De egy Megalodon és egy kb. ugyanakkora Purusaurus között már a cápa az erősebb! Most akkor mi van?
Na szóval, Argentinosaurus esetében is így jártak el, így jött ki a 39 méter, csak úgy. Mintha szinte tuti biztosan egy az egyben ugyanúgy néznének ki, ugyanazokkal az arányokkal. Még a legnagyobb becslések is csak 35 métert mutattak.
És kedves Jellyfish Pictures válaszolna arra a kérdésemre, hogy miért restek egyetlen osteodermát vagy tüskét is rárakni egy Sauropoda-ára? Vagy színesre csinálni azt? Mert eddig az összes munkájuk Sauropoda téren nagyon "Vintage erából" (Dínó Reneszánsz előtti) valóra sikeredett. Ezt az elméletet tovább erősíti az ebben a műsorban látott Sauropod modell, AMI TŐBŐL KITÖRVE TESZI LE A FARKÁT! TŐBŐL! Nem vagyok az ellen, hogy képesek voltak letenni néha a Sauropoda-ák a farkukat, mert elég hajlékony volt hozzá.
DE....azt azért ne csináljuk már meg, hogy konkrétan a farok töve törik el, s magával együtt darabokra zúzza még a szeméremcsontot is!
Az egész olyan azzal a hosszú arccal is, mint valami Vintage Diplodocus. Az egyetlen pozitívum annyi, hogy végre (mivel dél-amerikai Titanosauria-ákról van szó) nem volt karom a mellsőlábukon, ellentétben a Planet Dinosaurban látottakkal.

Ezek mellett pedig maga a top 10-es lista nagy részt archív felvételekből van összeollózva, különböző dokumentumfilmekből. Ilyenek a Flying Monsters 3d, Titanoboa: the monster snake, Predator X, Prehistoric Predators. Ez egy idő után igen fárasztó, talán még frusztráló is tud lenni, hogy semmi újat nem kapok, csak ugyanazokat a lejárt lemezeket kapom, amiket már százszor láttam.

A rengeteg pontatlanság és hatásvadász megmozdulásai miatt ez a dokumentumfilm(?) semmi esetre se javasolt újranézésre, mert (szerintem) már külön káros effektusa van az emberre. Ha ne talán tán nem láttad se a premiert se az ismétlést, nem vesztettél sokat. Pelagornis-t pedig sajnálom, hogy egy ilyen okádékkal kezdte dokumentumfilmes karrierjét.
Ezek után picit félek, hogy milyen lesz a Dínók hete további felhozatala...