Madagaszkár szigete sok bizarr teremtménynek ad otthont, gondoljunk csak az ott élő lemurokra. Ez valószínűleg a mezozoikumban se lehetett másként.
David Krause, a Stony Brook egyetem paleontológusa egy hatalmas emlősfajt írta le, legalábbis késő krétai mércével mérve óriási emlősét. A koponyát 2010-ben fedezte fel Joseph Sertich az egyetem végzős hallgatója.
A Vintana sertichi a gondwanatheria néven ismert csoportba tartozott, amelyek a nagy déli szuperkontinensen, Gondwanán alakultak ki, és itt terjedtek el. Túlélték a mezozoikumi kihalást, végül a miocén végén tüntek el. Eddig csupán pár fogdarabból és töredékes állkapocsleletből ismerik őket. Ez a koponya jobb betekintést nyújt az életükbe, valamint átírja az emlősök korai evolúciójának krónikáját. A teremtmény súlyát 20 kilósnak becsülték, vagyis háromszorosa egy ma élő, felnőtt mormotának. Az akkori emlősök óriása lehetett ez a lény. A vizsgálatok alapján a Vintana egy növényevő volt, hatalmas metszőfoggal. A szemüreg jól fejlett volt, ezzel valószínűleg gyorsan észrevette a rávadászó dinoszauruszokat. A koponya vizsgálata alapján az is kiderült, hogy a gondwanatheria emlősök egy másik rendkivül titokzatos emlőscsoport a Multituberculata közeli rokonai lehettek a fogazat alapján. Ezek a teremtmények az északi kontinenseket népesítették be, és köztük épp úgy akadt fán élő mókusra emlékeztető teremtmény, mint hódszerű emlős.
Valószínűleg a közös őseik a Haramiyidák lehettek, amelyek a középső triásztól a középső juráig, vagy a késő krétáig éltek.
A vintana nagy méretére a magyarázat a szigethatás lehet. Madagaszkár már 20 millió évvel eme emlős megjelenése előtt elvállt az Afrikai kontinenstől, így az itt élő teremtmények evolúciója teljesen függetlenül zajlott le a szárazföldi társaikétól. E folyamat eredménye a Beelzebufo, a mezozoikumi dinoszauruszvadász óriásbéka, a Rhanovis nevű madárszerű dromaeosauria vagy a Rapteosaurus nevű törpe növésű titanosaurus sauropoda.
Ez felvett egy másik, érdekes lehetőséget. Mi van, hogy ha a szigethatás esetleg az Európai szigetvilágban is óriás méretű emlősöket hozott létre? Például lehettek olyan szigetek, ahol talán az emlősök lehettek az uralkodó ökoszisztéma. Tudom, kicsit elrugaszkodottnak tűnik, de miért ne?
Forrás: Nature
 |
| Lucille Betti-Nash |
David Krause, a Stony Brook egyetem paleontológusa egy hatalmas emlősfajt írta le, legalábbis késő krétai mércével mérve óriási emlősét. A koponyát 2010-ben fedezte fel Joseph Sertich az egyetem végzős hallgatója.
A Vintana sertichi a gondwanatheria néven ismert csoportba tartozott, amelyek a nagy déli szuperkontinensen, Gondwanán alakultak ki, és itt terjedtek el. Túlélték a mezozoikumi kihalást, végül a miocén végén tüntek el. Eddig csupán pár fogdarabból és töredékes állkapocsleletből ismerik őket. Ez a koponya jobb betekintést nyújt az életükbe, valamint átírja az emlősök korai evolúciójának krónikáját. A teremtmény súlyát 20 kilósnak becsülték, vagyis háromszorosa egy ma élő, felnőtt mormotának. Az akkori emlősök óriása lehetett ez a lény. A vizsgálatok alapján a Vintana egy növényevő volt, hatalmas metszőfoggal. A szemüreg jól fejlett volt, ezzel valószínűleg gyorsan észrevette a rávadászó dinoszauruszokat. A koponya vizsgálata alapján az is kiderült, hogy a gondwanatheria emlősök egy másik rendkivül titokzatos emlőscsoport a Multituberculata közeli rokonai lehettek a fogazat alapján. Ezek a teremtmények az északi kontinenseket népesítették be, és köztük épp úgy akadt fán élő mókusra emlékeztető teremtmény, mint hódszerű emlős.
Valószínűleg a közös őseik a Haramiyidák lehettek, amelyek a középső triásztól a középső juráig, vagy a késő krétáig éltek.
A vintana nagy méretére a magyarázat a szigethatás lehet. Madagaszkár már 20 millió évvel eme emlős megjelenése előtt elvállt az Afrikai kontinenstől, így az itt élő teremtmények evolúciója teljesen függetlenül zajlott le a szárazföldi társaikétól. E folyamat eredménye a Beelzebufo, a mezozoikumi dinoszauruszvadász óriásbéka, a Rhanovis nevű madárszerű dromaeosauria vagy a Rapteosaurus nevű törpe növésű titanosaurus sauropoda.
Ez felvett egy másik, érdekes lehetőséget. Mi van, hogy ha a szigethatás esetleg az Európai szigetvilágban is óriás méretű emlősöket hozott létre? Például lehettek olyan szigetek, ahol talán az emlősök lehettek az uralkodó ökoszisztéma. Tudom, kicsit elrugaszkodottnak tűnik, de miért ne?
Forrás: Nature
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése