Az ankylosauruszok paradicsoma lehetett a krétakori sivatag. A 2000-ben dinoszauruszfaj nevét Victoria Abour, az Albertai egyetem őslénykutatója tette közzé a Zoological Journal of the Linnean Society folyóirat ehavi számában.
Az új fajt 2000-ben fedezte fel Phil Currie a Góbi-sivatagba. Egy koponyára bukkantak, amelynek az állkapcsának elülső része hiányzott. A rokonai között is hivalkodó lehetett, a szeme mögött szarukinövések és horgas végű csonttüskék sorakoztak, a feje tetején pedig két szarv ékeskedett.
A zarapelta a mongol "sün" és a görög "pajzs" szóból hozták össze, míg a nomadis utónevet a terepmunkát segítő helyi nomád törzs tiszteletére adták neki.
A koponya jelenleg az Ulanbatori múzeum őslénytani részlegében található.
Még két helyi ankylosaurusfaj koponyája is gazdagon díszített volt. A Tarchia koponyáját négyszögletű csontgumók borították, míg a Saichania fején hasonló tüskék meredeztek, ahogy a hátán is.
Az őslénykutatók véleménye szerint ezek az ankylosaurinae-knál a magamutogatásban, egyszóval az udvarlásban, a rivális elijesztésében és dominanciaharcokban vehették hasznukat. A másik megállapítás szerint 75 millió évvel ezelőtt ez a vidék valóságos paradicsom lehetett az ankylosaurusok számára.
Olyan fajok éltek itt ezekben az időkben, mint a hatalmas termetű Tarchia, a Saichania, a Dyoplosaurus, a Pinacosaurus és az újonnan felfedezett Zaraapelta. Ezekben az időkben ezek a páncélos dinoszauruszok világszerte elterjedtek lehettek, hisz az Antarktiszon is meglelték a maradványaikat. Az első képviselőik már a jurában megjelentek, de a virágkorukat a késő krétában élték.
 |
| A kép Danielle Dufault alkotása |
Az új fajt 2000-ben fedezte fel Phil Currie a Góbi-sivatagba. Egy koponyára bukkantak, amelynek az állkapcsának elülső része hiányzott. A rokonai között is hivalkodó lehetett, a szeme mögött szarukinövések és horgas végű csonttüskék sorakoztak, a feje tetején pedig két szarv ékeskedett.
A zarapelta a mongol "sün" és a görög "pajzs" szóból hozták össze, míg a nomadis utónevet a terepmunkát segítő helyi nomád törzs tiszteletére adták neki.
A koponya jelenleg az Ulanbatori múzeum őslénytani részlegében található.
Még két helyi ankylosaurusfaj koponyája is gazdagon díszített volt. A Tarchia koponyáját négyszögletű csontgumók borították, míg a Saichania fején hasonló tüskék meredeztek, ahogy a hátán is.
Az őslénykutatók véleménye szerint ezek az ankylosaurinae-knál a magamutogatásban, egyszóval az udvarlásban, a rivális elijesztésében és dominanciaharcokban vehették hasznukat. A másik megállapítás szerint 75 millió évvel ezelőtt ez a vidék valóságos paradicsom lehetett az ankylosaurusok számára.
Olyan fajok éltek itt ezekben az időkben, mint a hatalmas termetű Tarchia, a Saichania, a Dyoplosaurus, a Pinacosaurus és az újonnan felfedezett Zaraapelta. Ezekben az időkben ezek a páncélos dinoszauruszok világszerte elterjedtek lehettek, hisz az Antarktiszon is meglelték a maradványaikat. Az első képviselőik már a jurában megjelentek, de a virágkorukat a késő krétában élték.
Ha már annyira szeretnek őslények nevét átkeresztelni, a Pinacosaurussal mostmár megtehetnék ezt is....mert......CSAK!
VálaszTörlésMondjuk valami olyasmire, hogy "Spinojugalosaurus" vagy valami hasonló. Csak, hogy legyünk tekintettel a szép magyar nyelvjárásra.