Felfedezte: Ernst Stromer 1912
Leírás: Ernst Stromer 1915
Lelőhelye: Észak-Afrika (Egyiptom, Marokko,)
időszak: ~106–93,5 millió év (Albai-Cenomani)
Család: Spinosauridae
Alcsalád: Spinosaurinae
Teljes hossz: ~ 15 m
Tömeg: ~ 6-8 tonna
A Spinosaurus nagy mértékben vízi életmódhoz alkalmazkodott óriás Theropoda,
becsült hossza 15 m, becsült tömege 6-8 tonna. Teste hosszúkás, áramvonalas.
Koponyája hosszú, keskeny. Hossza elérhette a 175-cm-t is, a szem előtt a koponya tetején kisebb fejdísz figyelhető meg. A koponya tömör csontokból épül fel. Elülső részében nyomás érzékelő receptorok nyomaira bukkantak ezek segítségével könnyedén vadászhatott a víz alatt lévő prédára, hisz nem kellet látnia a közelében lévő állatokat még is tudta hol helyezkednek el. Orrnyílásai a koponya tetején helyezkedtek el, így akkor is tudod lélegezni ha a koponya nagy része a víz alatt volt.
 |
| http://www.deviantart.com/art/Yet-another-Spinosaurus-482314511 |
Egyenes kúpszerű recézetlen fogai nagy változatosságot mutattak méret terén, a legnagyobb darabjai a premaxilla és a maxilla elején akár a 20 cm-es hosszt is elérhették, az alsó állkapocs elülső kidudorodó részén szintén nagyobb fogak találhatóak, a premaxilla és maxilla között egy vájat figyelhető meg (itt kisebb fogak találhatóak) melybe az alsó állkapocs kidomborodó része beleilleszkedik, ez a koponyaszerkezet, a fogak alakja, mérete, elhelyezkedése tökéletes volt a sikamlós halak elkapásához, és megtartásához.
Nyaka megnyúlt hosszú, gerince nem mondható robosztusnak, bordái íveltek, törzse hordó alakú, hátcsigolyanyúlványai hatalmasok, a legnagyobb nyúlványok a 2 m-es hosszt is elérhették, vizsgálatok szerint a test hőszabályzásban nem lehetett komolyabb szerepe (esetleg a test hűtésére szolgálhatott, mint az elefántok fülei), és tapadási felület sem volt a csontokon, hogy egy izmos vagy zsíros púpot tartson. A legelfogadottabb nézetek szerint a párválasztásban, és más állatok megfélemlítésben lehetett szerepe. Mellső lábai nagyok és erősek, méretes kissé görbülő karmokkal. Medencéje kicsi, hátsó lábai vékonyabbak a megszokottnál és rendkívül rövidek, lábfején széles, lapos karmok voltak. Talpa alakja hasonlított egy evezőére és a feltételezések szerint úszóhártya feszült ujjai között. Rendkívül hosszú farka segítségével tartotta egyensúlyba magát az állat és a vízben való mozgást is elősegítette, a farok hullámzó mozgásra is képes lehetett hisz a farokcsigolyák lazán kapcsolódtak egymáshoz.
Életmód
Akkoriban Afrikában a folyók a mai Okavangó deltához hasonlóan néha teljesen kiszáradtak, valószínűleg erre az időszakra (és időnként) a Spinosaurus felúszott tengerbe, mint egyes krokodil fajok. A Spinosaurus fosszíliák lelőhelye is ezt sugallja hisz az összes maradvány az akkori Tengerpart közeléből került elő.
 |
| A szaggatott vonal az akkori Tengerpart, |
A Spinosaurus élete nagy részét a folyókban és partjuk mentén, valamint a tengerpart közelében töltötte.Rendkívül jó úszó volt, úszás közben is könnyedén vadászhatott nemcsak a sekély vízben állva, mint azt korábban gondolták.
Fő táplálékai az olyan nagy mérettű halak lehettek, mint például
a Lepidotes a Paranogmius, vagy a 8 m-es fűrészhal az Onchopristis, de fogyaszthatott kisebb krokodilokat,
teknősöket, cápákat, Plesiosauroidákat és más vízi vagy vízbe merészkedő
állatott is. A szárazon nehézkesén és lassan mozgott, valószínűleg nem
vadászott a szárazfölfön,de a kínálkozó alkalmakat bizonyára kihasználta. A
folyókhoz érkező beteg, sérült dinoszauruszok és a fiatal Szauropodák potenciális
zsákmányállatot jelenthettek a Spinosaurusnak.
A vízben felépítésének köszönhetően, mozgékonyan és gyorsan úszott. Tömör csontjai segítették a lemerülését.
Csontok ábrázolása:
A szárazföldön való járása más tészta egyes nézetek szerint a fejnehéz Spinosaurus 4 lábon közlekedett, mellső lábfejét befelé fordítva, az ujjain támaszkodva járhatott. A nézet támogatói az állat tömegközpontjával és a merev mellső lábízületeivel érvelnek.
Más nézettek szerint inkább két lábon a tobzoskáhóz hasonlóan mozoghatott a hosszú farokra, és a töredékes esetleg rosszul megbecsült medence méretre hivatkozva, Ennél a járásmódnál medence és a gerincoszlop kapna nagyobb megterhelést míg az első variáció a Spinosaurus mellső lábujjait terhelné meg nagyobb mértékben.
A harmadik variáció, hogy felváltva közlekedett két és négy lábon.
Akármelyik járásmódot vesszük alapul a Spinosaurus más ragadozó Theropodák sebességéhez képest mérsékelten vagy lassan mozoghatott a szárazföldön.
Mozgás, helyváltoztatás
A vízben felépítésének köszönhetően, mozgékonyan és gyorsan úszott. Tömör csontjai segítették a lemerülését.
Csontok ábrázolása:
A szárazföldön való járása más tészta egyes nézetek szerint a fejnehéz Spinosaurus 4 lábon közlekedett, mellső lábfejét befelé fordítva, az ujjain támaszkodva járhatott. A nézet támogatói az állat tömegközpontjával és a merev mellső lábízületeivel érvelnek.
Más nézettek szerint inkább két lábon a tobzoskáhóz hasonlóan mozoghatott a hosszú farokra, és a töredékes esetleg rosszul megbecsült medence méretre hivatkozva, Ennél a járásmódnál medence és a gerincoszlop kapna nagyobb megterhelést míg az első variáció a Spinosaurus mellső lábujjait terhelné meg nagyobb mértékben.
A harmadik variáció, hogy felváltva közlekedett két és négy lábon.
Akármelyik járásmódot vesszük alapul a Spinosaurus más ragadozó Theropodák sebességéhez képest mérsékelten vagy lassan mozoghatott a szárazföldön.
Én a járásával kapcsolatban azt gondolom, hogy általában 4 lábon lassan közlekedett, de ha szükségessé vált a gyorsabb haladás akkor két lábon is közlekedhetett.
VálaszTörlés