A legelső felfedezett Tyrannosauroidea, mégis tán legelhallgatottabb?
Becsült kor mikor élhetett: 76-67
Élőhelyének másik biztosan feltérképezett faja az Ornithomimus az
úgyszintén 75-66 volt.
A Dryptosaurust valahol 70-67-ig írják. Van ahol 76-70-ig. Igazodjak el.
Ami viszont még fontos. New Jersey adott otthont eme primitív testfelépítésű Tyrannosauroidea
számára. (Vagyis Észak-Amerika keleti partja.) És még valami, tény hogy nagyon
hiányosak a leletek, de külön fajba sorolják. Ami pedig nagyon fontos. 20
centis karma volt, mi feltehetően a mellső lábán foglalt helyet. Lehetséges,
hogy eme faj halakat is ehetett? Ez lenne a halászkarom? (Baryonyx halászkarma
25 cm volt.)
Tény, hogy a viktoriánus korban bányákból kerültek elő a leletek és az
ezredforduló előtt nem sokkal vizsgálták meg őket komolyabban.
New Jerseyben Dypton és Ornithomimuson kívül még alábbi fajokra találtak
nyomokat (magyarán leleteket):
·
Hadrosaurus
foulkii (80,5-78,5)
·
Valamiféle
Nodosauridae
·
Valamiféle
Lambeosaurinae
·
Hadrosaurus
minor
 |
|
Igen, csak a barnával
jelölt került elő.
|
Ismert csekély bizonyítékokat figyelembe véve, vagyis néhány csonttöredék
mi a bányákból előkerült... hát nem lehet belőni, hogy eme életközösség mikor
is élt. Lehet, hogy 70 millió évnél régebben. Ám az is lehet, hogy a kréta
végén vírgonckodtak.
Mivel szó szerinti csont töredékek kerültek elő és elég kevés így én
pofátlan módon leszűkítem a fajokat. Ornithomimus, Dryptosaurus, valamilyen
kacsacsőrű (igen a három kacsacsőrűt pofátlanul egynek veszem) és a
Nodosauridae. Az utóbbi valószínűleg Edmontonia volt.
Tehát van két dínónk mi lehetséges, hogy pluszban vírgonckodott a kréta
végén. (Jó, lehet hogy több is volt.) Továbbá lehetséges, hogy halakat is evő
Tyrannosauroidea is létezett.
Betettem ide egy képet, minek tanulsága szerint a Hadrosaurus foulkii
kivételével mindegyik állat a kréta legvégén a Maastrichti korban élt. Edmontonia
így marad. A Hadrosaurus viszont teljesen új a listán. Vele együtt már öt kréta
végi kacsacsőrünk van. Holott azt hangoztatják, hogy csak egy faj élt. A Lambeosaurinae
pedig lehet még Parasaurolophus vagy akár Hypacrosaurus is. – Tehát ha nagyon
szőrös szívű vagyok és eme állást nézem akkor is csak plusz két faj.
Dryptosaurus 6,5-7,5 méteresre becsült jószág mely 1,5-2 tonnás súllyal
bírhatott. Lelőhely szegényessége miatt túl sokat nem tudunk a fajról. Nem
lehet kizárni, hogy halakat is evet, ám mivel csak ő került elő egyedül
ragadozóként, így kénytelenek vagyunk őt a helyi csúcsragadozónak beállítani. Ami
a jelenlegi leletek alapján nem kizárható amúgy.
Dryptosaurus leletei elég szegényesek, primitív Tyrannosauroidea-nák szokás
leírni, mi ennyi lelet alapján nagy bátorság. Főleg annak tükrében, hogy újonnan
a Megaraptort is Tyrannosauroidea-k közé sorolják. Kit tudja, talán rokonok.
Bob főszerkesztő elképzelése szerint akkoriban itt sziget lehetett ezért
élhetett eme „primitív” Tyrannosauroidea. Vagy tényleg halakat evett ezzel nem
került táplálékért való versenybe a Tyrannosaurus és Nanotyrannus-szal.
Bár Dryptosaurus a cikk címe, a Hadrosaurus „minor” mellet mégsem mehetek
el. Késő Maastrichti rétegben találták a maradványokat. Egy a gond. Hivatalosan
80,5-78,5 közt élt a faj. Tehát igen. Parasaurolophus esete. Hiába van kréta
végi lelet, nem foglalkoznak vele, vagy elhallgatnák legszívesebben.
Amennyiben tényleg Hadrosaurus az illetékes akkor az. Ezzel ötre nőt a
kréta végén még élhetett kacsacsőrűek száma az egyről. (Hivatalosan csak az
Edmontosaurus élt, gyakorlatilag esélyes, hogy még így négy faj is élt a
kihalás idején.)
Én véleményem szerint, mint a Parasaurolophus esetén itt is inkább új
fajról van szó, a az illetékes ismert fajnak a leszármazottjáról. Bár leletek
hiányossága miatt lehet sosem fogunk biztosat tudni. Addig is maradjunk
annyiban, hogy Hadrosaurus.
Maastrichti korszak – 70 - 65 millió éve
Eme cikkemmel párhuzamosan frissült a „Tyrannosaurus ökoszisztémája, avagy Észak-Amerika a Maastrichti korban” írásom.
Utólagos megjegyzés:
Jelenlegi netes írások alapján eme fajok a Maastrichti korban életek. Én a
hitelesség kedvéért próbáltam minél jobban lecsökkenteni a fajszámot. Így a
kréta végén élt fajokhoz csak kettő új került. Viszont elképzelhető, hogy mind
a Lambeosaurinae és Nodosauridae teljesen új faj, csak a hiányos leletek miatt
megállapíthatatlan.
Kép források:
A Szigetes dolgot csak hasracsapásból mondtam igazából elég valószínűtlen.
VálaszTörlésMivel egyesek szerint primitív faj volt, így inkább elszigetelt helyen volt esélye fent maradni, így a sziget elmélet jó. Viszont ha megarptora volt, akkor már nem volt olyan primitív.
Törlés