Tyrannosaurus ökoszisztémája, avagy Észak-Amerika a Maastrichti korban

A cikk elavult, frissebb verzió ide kattintva!

Maastrichti korszak – 70 - 65 millió éve

Campaniai korszak – 83 - 70 millió éve

Eme írás ama oknál fogva jött lére, hogy megcáfoljam ama elvet, hogy a dínók már hanyatlottak a kréta kor végére, azaz a Maastrichti korban. Ennek egyik főbizonyítása ugye Észak-Amerika.

Először is le szeretném szögezni, hogy az íráshoz csak netes oldalakat tudtam bújni és nagyon érdekes bajt fedeztem fel. Még a Wikipédia sem képes eldönteni, hogy a nagy kihalás mikor volt. 65 - 65,5 - 66 millió évre teszik a nagy kihalást. Ezért a T-rex faj élettartama is változó. Van ahol 68-66 vagy 67-65 de akár 68-65 is előferdül. Tehát minden „dátumhoz” plusz - mínusz egy millió év járul. Ahol pl. 66 millió év van, az esélyes, hogy valójában 65 és így tovább.

Továbbá, az, hogy 70-68 millió évig, csak egy adat. Valóságban lehet, hogy a faj előbb megjelent, vagy tovább is élt, csak olyan korú leletek nem kerültek elő. Az meg ahol 10-20 millió éves időintervallumok vannak… vagy a forrás rossz, vagy tudósok nem is tudom mit művelnek a kormeghatározás terén. Ám Pl. a Troodon esetében a széles időintervallum reális, mivel a sarki nagy termetű Troodon az tényleg jó úgy 75-70 millió éves, míg kis termetű rokona délebben később ott rohangált a T-rex lábai közt.

Alfajok, összevonások

Listán szerepelni fog jó pár olyan állat is amik azóta másik fajba lettek besorolva pl. Anatotitan vagy a Dracorex. Ám a Torosaurus inkább külön faj, míg az Eotriceratops nem. (Ez utóbbihoz lesz kis magyarázat.)

Azt tudni kell a dinosaurusokról, hogy életkorukkal drasztikus változásokon mehettek át. Ezért lehetséges, hogy egy fiatal teljesen másképpen néz ki, mint egy felnőtt.

Alfajokról se feledkezzünk meg. Alfajok közt nem csak minimális eltérés lehet. Egy fajba tartozik az a két állat miknek szaporodásra képes utódaik születnek. Most egy nagyon lesarkított példa jön.

Kutyák. Hiába tacskó, hiába dán dog, egy faj. (Bár az előbb mondott két faj utód nemzése… hát… khm… mind két esetben szegény tacsi.) Kutyák azért térnek el ennyire, mivel az ember nem engedi a keveredést, vagy célzottan házasít. Míg a természetben boldog boldogtalannal csinálja, és alfajok csak nagyobb földrajzi akadályok és távolságok esetén alakulnak ki hosszabb idő alatt. Lehetne részletekbe is bele menni, hogy egyed szám és hasonlók. Ám a lényeg, hogy két alfaj közt is lehet jelentős eltérés.

Ez pl. jó kiindulási alap a Tarbosaurus és Tyrannosaurus rokonságában, hogy azonos a két faj, csak más alfajok. Ellenben más is náluk a gond. Tarbosaurus úgy 70-65 millió éve élt. Vagyis úgy 2 millió évvel a T-rex előtt jelent meg. Viszont Észak-Amerikában a rexet csak az Albertosaurus előzte meg és nem ő belőle származtatják a rexet. Tehát esélyes, hogy Észak-Amerikába átvándorolt Tarbosaurusból alakult ki a T-rex. (Vagy mégis csak az Albertosaurusból, vagy más még nem ismert állatból. Vagy esetleg ismertből, mit a szükséges korig kihaltnak hittünk és leleteket se találtunk.) Szóval a Tarbosaurus lehet, hogy a rex őse, ám lehet, hogy még egy fajnak számítanának. Ez csak egy szaporodni képes közös utód döntené el, de ilyet nem találni, hanem élőt látni kellene, így marad az örökös találgatás.

És igen itt jön már nem a találgatás. Edmontosaurus a fiatal, Anatotitan a felnőtt példány, a fajt pedig Edmontosaurusnak nevezzük, ez a hivatalos álláspont. De mi van, ha valójában két külön alfaj? Ugyan ez igaz a Triceratops alá besorolt másik három fajra. Lehet, hogy fiatal vagy szokásosnál nagyobb egyedek, ám lehet, hogy alfajták. Eme cikknek nem az a célja, hogy ebben konkrét választ adjon, ám így az elején leszögezem, hogy én pl. a Tatatnkaceratops esetében nem foglalok állást, hogy alfaj vagy fiatal egyed. Mindenkinek saját szíve joga eldönteni, perdöntő bizonyíték nem minden esetben van, ha egyáltalán létezik.

Elterjedés

Előfordulhat, hogy téves államot írtam, téves államot jelöltem be a térképen. Az is lehet, hogy a forrás hibázott. FŐLEG AKKOR MIKOR NEM ÍR LELŐHELYET! Egyszerűség kedvéért államokat jelöltem és nem lelőhelyeket, most a célnak ez is bőségesen elég.

Hiába van egy faj egy helyen, az elterjedése sokkal nagyobb is lehet annál, mivel nem találtunk csontokat, vagy nincs általunk ismert lelőhely adott területen ahol élt.

Ceratopsiák

Triceratops 68-65

USA Colorado, Montana, South Dakota, North Dakota, Wyoming

Kanada Alberta

Torosaurus 67-65

USA Wyoming, Montana, North Dakota, North Dakota, Utah, New Mexico, Texas

Leptoceratops 66.8-65

USA Wyoming

Kanada Alberta

Tatankaceratops 66

USA South Dakota

Eotriceratops 68

USA Alberta

Valami Chasmosaurinae 68~65

USA Montana
Blog cikk róla itt.

Arrhinoceratops 70,6-70

Kanada Alberta

Ojoceratops 68

USA New Mexico

Montanoceratops 70

USA Montana

Lehetséges összevonások:

Tudós logika:

Torosaurus a Triceratops felnőtt kifejlett változata, ezért kisebb a Torosaurus, mint a Triceratops és amúgy totál másképpen néznek ki. Az Eotriceratops nagyobb, mint a Triceratops és amúgy ugyan úgy néz ki, ezért külön faj. FÁK LOGIK! Persze megmagyarázzák a toro másságát azzal hogy nagymértékben átalakul a csontozat... a fenéket.

Eotriceratops inkább Triceratops, minthogy a Torosaurus Triceratops legyen. Tehát:

Triceratops:

· Eotriceratops

· Ojoceratops

· Tatankaceratops

Tehát kréta kor végén négy Ceratopsia rohangál. Triceratops piros, zöld a Torosaurus, kék a Leptoceratops és az új Chasmo féle sárga.

Sauropodák

Alamosaurus 70-66

USA Texas, New Mexico

Ankylosauriák

Ankylosaurus 66-65

USA Wyoming, Montana

Kanada Alberta

Glyptodontopelta 69-66

USA New Mexico

Edmontonia 76~66

USA Montana, Texas

Kanada Alberta

Lehetséges összevonások:

Emontonia:

· Glyptodontopelta

Pachycephalosauria

Pachycephalosaurus 70-65

USA Montana, South Dakota

Stygimoloch 66-65

USA Wyoming, Montana

Dracorex 65

USA South Dakota

Prenocephale 83~65 – Magyarán ki tudja mikor mászkált

USA New Mexico, Colorado

Sphaerotholus 80~65 – Igen úgyszintén

USA New Mexico, Montana

Alaskacephale 80-69

USA Alaszka

Lehetséges összevonások:

Pachycephalosaurus:

· Stygimoloch

· Dracorex

Homalocephale:

· Prenocephale

· Sphaerotholus

Kapcsolódó blog cikk itt.

Hadrosaurusok

Edmontosaurus 73-65

USA North Dakota, South Dakota, Montana, Wyoming, Colorado

Kanada Alberta

Anatotitan 67-65

USA Montana, South Dakota

Hypacrosaurus 75-67

USA Montana

Kanada Alberta

Saurolophus 70–68
USA Kalifornia

Kanada Alberta

Ázsia Mongólia, Kína

Parasaurolophus 76-73~?65?

USA New Mexico, Montana, Utah

Kanada Alberta

Hadrosaurus 80,5-78,5- késő maastrichti

USA New Jersey

Lehetséges összevonások:

Edmontosaurus:

· Anatotitan

Többi kis vakarék

Thescelosaurus 66

USA South Dakota, Wyoming, Montana, Colorado

Kanada Alberta

Ornithomimus 75-65

USA Colorado, New Jersey, Maryland, Montana, Wyoming, Utah

Kanada Alberta

Struthiomimus 75-65

USA Wyoming

Kanada Alberta

Parksosaurus 70-69

Kanada Alberta

Nem madár Maniraptorák

Chirostenotes 76.5~65 – Jó pontos becslés

Kanada Alberta

Troodon 75-65

USA Alaszka, Wyoming, Texas, New Mexico

Kanada Alberta

Ojoraptorsaurus 69

USA New Mexico

Acheroraptor 66

USA Montana

Atrociraptor 69-68

Kanada Alberta

Leptorhynchos 75~65 – Szal… valamikor ekkor

USA Texas, Montana

Kanada Alberta

Therizinosaurus 70

USA Alaszka (Csak lábnyomok)

Ázsia Kína, Mongólia

Anzu 66

USA North Dakota, South Dakota

Kapcsolódó blog cikk itt.

Tyrannosauroidea

Tyrannosaurus 68-65
USA Montana, South Dakota, New Mexico, Wyoming, Colorado

Ázsia Mongólia (Góbi-sivatag), Kína (Xinjiang) – Amennyiben Tyrannosaurus alfajtája a Tarbosaurus, akkor 70-65.

Nanotyrannus 68-65

USA Montana

Albertosaurus 71-68

USA Alaszka, New Mexico (Lehet, hogy Gorgosaurusok, azaz másik faj egyedei)

Kanada Alberta

Nanuqsaurus 70

USA Alaszka

Kapcsolódó blog cikk itt.

Dryptosaurus 76-67

USA New Jersey

Pterosaurusok

Quetzalcoatlus 68-65

USA Texas, Hell Creek Formation (Szóval valamelyik Dakota vagy Montána)

Kanada Alberta

Kihaláskor rohangáló fajok:

Tyrannosaurus
Nanotyrannus
Triceratops
Torosaurus
Leptoceratops
Alamosaurus
Ankylosaurus
Pachycephalosaurus
Edmontosaurus
Thescelosaurus
Troodon
Acheroraptor
Quetzalcoatlus
Ornithomimus (Orcomimus hivatalosan nem elismert faj, mert nagy valószínűséggel más már ismert Ornithomimosauria)
Valami Chasmosaurinae
Anzu

Feltehetően akkor még rohangáló fajok:

Edmontonia
Hypacrosaurus
Saurolophus
Struthiomimus
Parksosaurus
Ojoraptorsaurus
Atrociraptor
Parasaurolophus
Hadrosaurus
Dryptosaurus

Már rég alulról szagolhatták az ősibolyát:

Homalocephale
Chirostenotes
Leptorhynchos
Montanoceratops
Albertosaurus
Alaskacephale
Therizinosaurus
Nanuqsaurus

Tehát hol van a kevesebb, mint tíz faj mit a tudósok szeretnek emlegetni? Sehol, úgy dupla ennyi mászkált, sőt ne feledjük, hogy jó eséllyel jó pár fajt még fel sem fedeztünk. Az, hogy x-y lelőhelyen csak pár fajt találtak, máshol is csak párat, még nem jelenti, hogy ennyi volt. Különböző fajok különböző élőhelyeken élnek. Afrikai szavanna sem egyforma és nem egy kupacon van minden faj.

Meg emlékszik valaki a sokszor emlegetett, dologra, hogy a Sauropodák kihalt szinte mindenhonnan? Főleg Észak-Amrikából? Na ez sem igaz.

Kontinens

A, Késő Campania

B, Késő Maastrichti

Nahát mit látunk a képen? Úgy van, még egy dolog mi miatt a „dínók már haldokoltak a kréta végén” elv megbukik. Nevezetesen, hogy csak nagy ritkán merik megemlíteni, hogy volt egy belső tenger, azt pedig, hogy ez 3-4 darabra vágta Észak-Amerikát pedig már nem igazán mondogatják.

Belső tenger hol nagyobb, hol kisebb volt, tehát a földrészek közt időszakos átjárhatóság volt. E miatt faj kicserélődés lehetett, e miatt pedig különböző betegségek is vándorolhattak. Amire egyik földrészen immunisak az állatok, arra a másikon nem. Ebből pedig tömeges egyed elhullás is lehetett. A másik, hogy a különböző földrészek más és más faunával bírnak. Tehát viszonylag magas a faj szám.

Mikor egy kontinensé alakult, megnőtt a terület, ezzel megnőtt a fajok testmérete, ám csökkent a faj szám. Ez egy normális dolog. A sokat emlegetett Dinosaurusok fénykora, a Jura mikor Allosaurus és Apatosaurus rohangált, akkor is hasonló volt a helyzet, nagy terület, nagy méret és „kevéske” faj.

Tehát a sokat emlegetett faj csökkenés oka, hogy a különböző életközösségek egy közös területre kerültek és több ugyan olyan ökológiai fülkét betöltő faj közt verseny indult meg. Ennek az eredménye természetesen a fajok számának csökkenése, de ez a csökkenés nem valamiféle hanyatlás, hanem az életközösség a területhez való alkalmazkodása.

A kérdés pedig adott, hogy ha a sárgával piszkított államokból vannak kréta végi leletek, akkor sokszorte nagyobb hellyel mi a helyzet? Sőt, hány új faj bujkálhat ott?

Őslények kerestetnek

Campania korszakban jó pár Pterosaurus élt Észak – Amerikában. Pteranodon, Nyctosaurus, Geosternbergia és Piksi. Piksit leszámítva van egy közös tulajdonságuk. 80 millió éve kihaltak. Piksi úgy 75 millió éve. Viszont a Piksi és Quetzalcoatlus közt van úgy 7 millió év távolság, és eme hét millió évben is kellet valaminek élnie.

Tehát úgy feltételezetem, hogy a Quetzalcoatlus mellet még élhetett más Pterosaurus is, attól függetlenül, hogy 10-15 milliós éves fosszília hiány van.

Fejdíszes hadrok már nem éltek az utolsó évmilliókban. A fenéket, nem rég derült ki, hogy volt fejdísze az Edmontosaurusnak. Továbbá ott van a Hypacrosaurus mi lehetséges, hogy még mászkált a kihalás idején. (Edmontosaurus fejdísze itt olvasható.)

Én még néhány hadrot sejtek, hogy élt. Nem nagy termetűeket, hanem inkább erdei/hegyi kis termetű fajokat.

T-rex, Nanotyrannus, Troodon, Acheroraptor, Quetzalcoatlus, Ojoraptosaurus, Atrociraptor és esetleg Chirostenotes. Meg a Triceratops és tán rokonai mik húst ettek és ne adj Isten vadászhattak. (Triceratops húsevő mivoltáról itt.)

Ha a ceratopsidákat és a Quetzalcoatlust leszámítjuk, nagyrészt kistermetű ragadozók ezek, majd jön egy „közepes” a Nanotyrannus és végül nagynak a T-rex. Én még el tudok képzelni egy Nanotyrannus és T-rex közti másik ragadozót. Valószínűleg utóbbi kettő rokona lenne. Bár eme számomra szemet szúró ökológiai űrt lehet pont a Quetzalcoatlus, Triceratops és Torosaurus tölti be. Ki tudja, lehet felfedezünk még egy theropodát eme korból.

„Többi kis vakarék” nálam az a kategória, mi kicsit nagyobb, mint egy strucc vagy kisebb. Nem Maniraptora, nem Ceratopsida, nem látványosan kacsacsőrű, két lábon rohangál és csőre van. Tehát ez laikus által elképzelt őskori tájképben a nagy dínók közt rohangáló kis vakarékok mik csak azért vannak, hogy kitöltsék a helyet.

Voltak erdők, erdőkben pedig nem egészen több tonnás állatok élnek. Igen tudom... indiai elefánt és Afrikában is vannak csak dzsungelben élő populációk. Ám ezek mellet sok kistermetű kimondottan erdei faj él. Én meglátásom szerint Leptoceratops vagy a Thescelosaurus inkább a fás – erdős rejtekekben gazdag helyeket kedvelte jobban. Ám szerintem még rajtuk kívül bujkál pár másik még fel nem fedezett kistermetű faj a földtani rétegekben.

U.I.:

Mint írtam a cikkben lévő információk nem biztosak. Internet felhasználásával ezt sikerült megalkotnom. Állatfajok élettartama is nagyon képlékeny. Magyar Wikipédia szerint pl. az Euoplocephalus 67 millió éve halt ki, ám több angol netes forrás alapján már legalább 70 millió éve kihalt. Így ő ezért nem került be. (Még az angol Wikipédia szerint is már 70 millió éve elpatkolt a faj. Ráadásul nekem több magyar Wikipédia módosítási javaslatomat azzal söpörték le, hogy ők az angol változat alapján dolgoznak… a francokat! Még az adott lelet kódját is megadtam, de nem… És mástól is hasonló visszajelzéseket hallani, hogy magasról tojnak a frissítésekre, sőt a hiteles tartalomra is. Ennyit a magyar wikiről. Sajnos jobb nincs, mert kellene.)

Amennyiben a cikkben hibák vannak, módosításra fognak kerülni. Továbbá ha igény van rá, akkor a többi maniraptora is fel fog kerülni. (madarak) Illetve akkor élt emlősök, hüllők, más archosauriák, egyszóval amit még találtak, mozgott és volt gerince.

„Eddig ismeretlen Chasmosaurinae” – Egy kiszivárgott értesülés. Nanotyrannus és eddig ismeretlen ceratopsida haláltusát tártak fel szerkesztő társ értesülése szerint.

Források:

Wikipédia

Sok-sok nem tudom már milyen weboldal

http://web.ncsu.edu/abstract/science/mkgateszannoabstract/

Frissítések

2014-01-19

A még nem nevesített „új” Chasmosaurinae önálló biztosan kréta végén élt fajok közé bekerült és ezzel a kréta végig ceratopsiák térképe frissült.

A Therizinosaurus is felkerült a listára.

2014-03-14

Nanuqsaurus felkerült a listára. - De a cikk eleje nem lett átírva. Amit akkor írtam, hogy T-rex elődje hiányzik, azóta úgy tűnik eme állat képében meglett.

2014-03-28

Anzu felkerült a listára és ezzel 16-ra nőt a kréta végén még vírgonckodó fajok. Horner papus kora leáldozni látszik!

2014-05-22

Parasaurolophus felkerült a listára. Idézet a wikipédiáról:

„Egyes listákon említésre kerül egy lehetséges P. walkeri lelet, amelyre a késő maastrichti korszakhoz tartozó montanai Hell Creek-formációban bukkantak rá. Ezt az esetet Sullivan és Williamson nem említik meg a nemről 1999-ben készült tanulmányukban, és a későbbiekben máshol sem került feldolgozásra.”

Tehát ismét elhallgatnak egy felfedezést/leletet. Élt-e para a kréta végén? Ezek szerint igen. Mért igen? Mivel az új 2011-ben felfedezett Chasmosaurinae sem egy kistermetű faj és eddig ismeretlen volt, holott már jó rég túrják Észak-Amerikát dínók után, így nem kizárt, hogy az Parasaurolophus, vagy valami új faj.

Tehát igen. T-rex ezek szerint ehetett Parasaurolophust.

2014-07-08

Dryptosaurus és Hadrosaurus listára került. Hozzájuk kapcsolódó blog cikk itt.

2014-12-24

Eme cikk nem frissül tovább, új átdolgozott változata alábbi helyen.

Oldalak

2013. december 29., vasárnap