25 000 éves építmény Oroszországból

Na itt nem kell, mindenféle ősi idegenek sorozat hagymázas ábrándozásaira gondolni. Nem ufóleszállópályára bukkantak Moszkva közelében az archeológusok. Az építmény nem egy, a Földön ismeretlen anyagból készült. Viszont az emberi kultúra fejlődésének szempontjából igen is egyedülálló dolog. A kör alakú építmény 60 csontból épült fel, és 12 méter széles.

A Kotenski 11-es építményben hatvan mammutcsontra bukkantak. Ez az eddigi legnagyobb ilyesfajta, prehisztorikus építmény, amit találtak.

Az ősi embereknek nyilvánvalóan sok idejébe és energiájába került megépíteni ezt egy olyan nehezen megszerezhető alapanyagból, mint a mammutcsont. A lelőhely több pontján is tűzrakóhelyekre és csontokkal teli vermekre bukkantak. Ez utóbbiaknak a felfedezők szerint a hús tárolásában lehetett fontos szerepük. Ez alapján a korai emberek egy törzse huzamosabb ideig élhetett itt. Lehetséges, hogy ez a terület nem lakóhely, hanem sokkal inkább egy ősi szakrális hely lehetett, mondhatjuk úgy, hogy templom, ahol az év egy bizonyos szakában összegyűltek a környező törzsek tagjai, hogy rituális lakomákat tartsanak a mammutok húsából. Egyébként ebből a térségből gyakorta előkerültek hasonlóan mammutcsontokból épült, kisebb építmények. Ezeknek a  tűzvermeiből  rénszarvas, ló és sarki róka csontokra bukkantak, ami megmutatja, hogy az ott élő embereknek a táplálkozása sokkal változatosabb volt. Addig a Kostenki 11-nek elnevezett építményben csak is a gyapjas mammutcsontjaira találtak rá.

A kelet-európai sztyeppék népcsoportjainak a mammut húsa táplálékot, míg csontja és bőre építőanyagot jelentett. Gyakorlatilag talán a kultúrájuk is ezen jégkori ormányosokra épülhetett.

Érdekes még, hogy az építmény belsejében raktak tüzet az ősi emberek. Valószínű, hogy fényforrás mellett egyfajta eszközként is tekintettek rá, amin megsüthették az ételt, vagy kiszáríthatták a húst, hogy az a későbbiekben tartósabb legyen. Az itt talált faszén között különféle növényi gumók maradványaira találtak, ami azt mutatja, hogy a helyiek bőségesen fogyasztottak növényi táplálékot.  Ami még érdekesebb, az építményt alkotó hatvan mammutcsont. Ezek ugyanolyan elrendezésben voltak, mint ahogy a teljes csontváznál is kellett lenne. Lehetséges, hogy a csontokból igyekeztek úgy összerakni a csontvázat, hogy azok megőrizzék az eredeti állat formáját. Az építmény környékén több édesvízi forrás is fakadt, amiknél a tavasszal erre a vidékre vándorló ormányosok csordái megállt álltak inni. A helyzetet tovább árnyalja, hogy a Kostenki 11 egy nagyobb település közepén állt, ami szintén mammutcsontokból épült házakból, tűzgödrökből, eszközkészítő területekből és darabolóhelyekből állt. Valószínűleg ez lehetett a közösségi és lelki élet központja.

A Kotenski 11 egy nagyobb település közepén állhatott. Bizonyos időszakokban a környéken élő törzsek megjelenhettek itt, hogy áldozzanak az isteneknek, valamint tudást és árut cseréljenek.

A épületet valószínűleg olyan emberek építették, akik az ún Gravetti-kultúra, azon is belül a Moraviai-kultúra tagjai voltak. Ezek a kelet-európai síkságon élők barlangok híján a szabad ég alá épített településeken éltek, és gyakorlott vadászok voltak. Elsősorban rénszarvasra vadásztak, a maradványok alapján a fiatalabb, egy éves szarvasokat inkább a bőrükért, míg az idősebb, négy éves állatokat a húsukért vadászták. A településeiket gyakorta a zsákmányállatok migrációs útvonalai közelébe építették fel. Feltételezhetően ezen embereknek a mammutok átvonulása egyfajta vallási ünnep lehetett. Az év ezen szakaszában a környéken élő törzsek összegyűltek, és talán egy szertartás keretein belül felkészültek a vadászatra. A sikeres vadászat után pedig egy áldozati szertartással összekötött lakomát csaptak, az archeológusok pedig ennek a nyomait találták meg.
Még tovább is mennék,  hogy ezen vadászoknak a mammut egyfajta totemállat lehetett. Hisz a húsa gazdag táplálékforrás, a bőréből és a csontjából pedig házakat emeltek. Így a mammutok tiszteletére épített templomot valószínűleg azok csontjaiból és bőréből építették.  Ezek lehettek az első szakrális épületek a bolygón, azonban tovább is mennék ezzel a gondolatfolyammal.

Giovanni Casseli alkotása. Mikor az olyasfajta távolsági fegyverek, mint a hajítódárda, az íj és a nyíl, valamint a bumeráng megjelent a gravetti törzsek olyan gyorsan mozgó növényevőkre is tudtak vadászni, mint a rénszarvas vagy a vadló. Viszont a házaik továbbra is az elejtett mammutok csontjaiból és lenyúzott bőréből épültek, valamint azok húsa hosszan tartó élelemraktárt jelentett a jégkori telekre.

A paleoasztronautika és a többi pszeudotudomány művelői gyakran azt mondják, hogy azon kultúrák, melyek a megalitokat és más kőépítményeket építették fel előzmény nélkül jelentek meg. Azonban mi van ha ezeket az építményeket a szükség hívta életre, mivel az ősi emberek kifogytak a mammutcsontból, mint építőanyagból, mikor ezen növényevők kihaltak. Ezért fára és kőre kellett váltaniuk. Lehetséges lenne, hogy a Kostenki 11 a Stonehenge elődje lehetett.

Forrás: Smitshonian