Facebook oldalunkon rendszeresen osztunk meg híreket, velősen a lényegre
szorítkozva. Természetesen egy 10-20 oldalas tanulmány teljes tartalmának 5-10
mondatba sűrítése lehetetlen, ám ezért vannak források jelölve
rendszerint. Eredetileg a 3 napontai hír megjelenés már olykor mindennapos hír
megjelenés lett. Ez jó is lenne, ám a Facebook oldalon
visszakeresni hosszútávon dolgokat körülményes. Opcionálisan
itt a blogon van egy opció a „Hírek (Facebook)”, mely már most
láthatóan hosszútávon egy gigászi listává válna így.
Így
tehát nem fix időközönként a blogon lesznek bejegyzések miben
több különböző őslénytani hír lesz a lényegre szorítkozva.
(Régebben már volt néhány ilyen.) Lesznek esetek, mikor a
Facebook oldalon jön le majd hír. Bár eddig sikerült mindig
rosszul megtippelnem, mi az amit át fog venni pl. a magyar média.
Így általam nem túl jelentősnek gondolt hír bizony lejött a
magyar médiában. Pl. sarki Dinosaurus toll borostyánban. Sors
iróniája, hogy ezt első ilyennek tudták be, majd nem sokra rá
egy felvidéki szakember újra felfedezett múzeumban porosodó sarki Dinosaurus toll fosszíliákat, melyeket jóval előbb tártak fel.
Ne
szaporítsam a szót, itt látható képen lévő gyönyörűséggel
kezdjük is. Illetve kis reklámra még lopom az időt. Ha tetszik a blog, a munkánk, akkor arra kérünk, hogy ha ismersz olyat akit érdekelnek az őslények, akkor ajánld neki a blogunkat. Köszönjük.
Ős
csőlakó
Facivermis
közel 518 millió éve élt, Kína területén található
Maotianshan-pala területén. Két faja ismert, yunnanicus és
longiusula. F. yunnanicus fajból további közel 30 egyed került
elő. Bizarr kinézete két jól megőrződött fosszíliának
köszönhetően megoldódott. Sokáig átmeneti állapotként
kezelték és rendes besorolást sem tudtak adni az állatnak.
Cycloneuralia és Lobopodia volt két lehetőség. Új leleteknek
hála az utóbbi tűnik „nyerőnek”. E mellett az említett két
különleges lelet pedig az állat életmódját is felfedi. Az
aljazaton csövekben éltek és a vízből karjaikkal foghatták meg
a táplálékot. Ahogy a mai csőférgek. (Canalipalpata)
Forrás:
https://www.nhm.ac.uk/discover/news/2020/february/facivermis-earliest-evidence-of-an-animal-losing-its-legs.html
Tűzföld
Emese
M. Bordy és kollégái a Fokvárosi Egyetemről közzétettek egy
tanulmányt a dél-afrikai Karoo Medence kora jurai lábnyom
fosszíliáiról, melyek 183 millió évesek és egy kihalási hullám
idején keletkeztek. Magmás kőzet lerakódások közti homokkő
őrizte meg a három különböző állat lábnyomait. Egykoron ez a
terület „tűzföld” volt, vagyis gyakoriak voltak a
vulkánkitörések. Három állat nem meghatározható pontosan.
Synapsida, Theropoda és egy Ornithischia a három állat.
Forrás:
https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0226847
Mindig
van egy nagyobb rágcsáló
Korunk
legnagyobb rágcsálója a kapibara, akár 60 kilogrammot is
elérheti. Kihalt rokona a Neoepiblema acreensis elérte a 80
kilogrammot is. Ellenben arányosan nem volt nagyobb az agya a
nagyobb testmérettel. Sőt. Elvárttól háromszor-ötször kisebb
agya volt. Így átlagos mandarin méretének feléről beszélhetünk.
Természetesen felmerül, hogy a leletek az év milliók alatt
deformálódtak és ez tehet erről a furcsaságról. Ellenben ami
kézenfekvő, hogy az állatnak nem volt szüksége nagyobb agyra.
Nagyobb agy több energiát fogyaszt.
Koponya
és agyméret látható a képen a Caviomorpha-knál (ha nem
látszódnak a betűk, felülről, lefele):
a
és g, Neoepiblema acreensis.
b,
Hydrochoerus hydrochaeris vagyis kapibara.
c,
Dinomys branickii vagyis pakarána.
d,
Lagostomus maximus vagyis macskanyúl.
e,
Coendou spinosus vagyis paraguayi törpe hajas sül… bocsánat ha
nem jól fordítottam, nem tudom van-e rendes magyar neve.
f,
Chinchilla lanigera hát igen, csincsilla.
Forrás:
https://royalsocietypublishing.org/doi/10.1098/rsbl.2019.0914https://www.nytimes.com/2020/02/12/science/rodent-brain-fossil.html
Új
Brazil Ornithosuchidae
Dynamosuchus
collisensis. Közel ötven éve volt leírva a legutóbbi tagja a
családnak. Dynamosuchus a negyedik tagja. (Aenigmaspina kérdéses,
őt beleszámolva öten lennének.) Család tagjai Skóciából és
Argentínából ismertek, közel 230-200 millió éve éltek.
Dynamosuchus
közel 2,1 méteres volt. Élőhelyének csúcsragadozója lehetett.
Szükség esetén két lábon iramodhatott a prédája után, hogy
erőteljes harapással elkaphassa és kiszoríthassa belőle a szuszt
is.
Forrás:
Eddig
csak jurából ismert teknős család túlélte a K/T-t
A
K/T kihalás után közvetlenül nem találtak szárazföldi
teknősöket Laurázsiában, egészen eddig. Laurasichersis relicta-t
Franciaországban (Mont de Berru) fedezték fel. A Sichuanchelyidae
teknős család tagja, mely képviselői eddig csak a közép jurai
Ázsiából voltak ismertek. Közép jura és kora paleogén közt
pedig elég jelentős időbéli távolság van. Tehát e teknősök
számos tagja nem ismert, illetve képesek voltak túlélni a nagy
kihalást, annak ellenére, hogy nyakukat nem voltak képesek
behúzni.
Felfedezést
publikáló Adán Pérez García elmondta, hogy nem tudja, hogyan
voltak képesek fennmaradni ezek a teknősök.
 |
| Megjegyzés: Gastornis növényevő volt amúgy... |
Forrás:
https://www.researchgate.net/publication/338919986_Surviving_the_Cretaceous-Paleogene_mass_extinction_event_A_terrestrial_stem_turtle_in_the_Cenozoic_of_Laurasiahttps://www.ctvnews.ca/sci-tech/this-extinct-species-of-turtles-survived-the-asteroid-that-killed-the-dinosaurs-1.4795736
https://twitter.com/uned/status/1224306345400328192
Aegicetus
gehennae
Megkövesedett
maradványaira 2007-ben az egyiptomi sivatagban bukkantak rá, a
Világörökség részét képező Bálnák Völgye Formációban. Ez
a cetféle 35 millió évvel ezelőtt élt. A faj érdekessége abban
rejlik, hogy ez a teremtmény megtett egy fontos lépést. A teste
hosszú volt, a farka pedig erőteljes. A hátsó lábai kisebbek
lettek, és nem volt szoros kapcsolatuk a gerincoszloppal. Ezek
alapján az Aegicetus már sokkal inkább a farkával evezett, mint a
ma élő cetfélék és nem a lábaival, ahogy a korai bálnák vagy
a ma élő vidrák. A csontváz, ami valószínűleg egy hím
példányhoz tartozott 4 méter hosszú és 910 kg súlyú lehetett.
Ezek alapján ezen teremtmény sokkal több időt töltött a
tengerben, és talán már itt hozta világra utódját. Ezek alapján
egyfajta átmeneti alakot képviselhetett a „kétéltű”
cetfélék, és az olyan teljesen vízi életmódra áttértek
között, mint a Dorudon vagy a Basilosaurus
Forrás:
Új
Chirostenotes leletek
Chirostenotes
pergracilis 1924-ben leírt Oviraptorosauria azon belül is
Caenagnathidae. Majd száz éven át nem került elő teljes állat a
kanadai Dinosaur Park Formációból. Sajnos most sem. Viszont új
Chirostenotes leleteknek hála a Dinosaur Park Formáció
Caenagnathidae taxonjairól bővült a kép. Képen a pirossal jelölt
részek az új leletek. Maradványok vizsgálata alapján felnőtt
állatról van szó. Továbbá külön álló fajként kezelendő az
úgyszintén innen ismert Caenagnathus collinsi és Leptorhynchos
elegans-tól. Hiszen a csekély és hiányos leletek révén fennállt
az, hogy nem különálló fajokról van szó.
Forrás:
Abdarainurus besorolása
Abdarainurus
barsboldi egy szokatlan Sauropoda. Alagteeg Formációban (Mongólia,
felső kréta) találták meg főleg farokcsigolyákból álló
maradványát még 1970-ben. Mostani vizsgálat alapján bazális
(„kezdetleges”) Titanosauria a kréta végéről.
Forrás:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése