A cím lehetett volna "Mikor melegvérű a káposzta és hidegvérű a kecske" is akár...
Ha
már elkészült volna a Pseudosuchia-król szóló bejegyzésem,
akkor most döngethetném a mellkasom gorillaként, hogy megmondtam,
hogy lehettek melegvérű Pseudosuchia–k. Nem vagyok időmilliomos
sajnos. Illetve a szóban forgó állat nem krokodil, csupán
Pseudosuchia, de erről majd abban a cikkben lesz szó.
A
cikk szólni fog egyéb olyan állatokról, mik melegvérűek, közben
„nem kellene” annak lenniük. Illetve fordítva, meg kakukktojás
is lesz. Illetve egy darab kép, ami fotó és aki nem bírja a vért
még halfilé esetén sem, annak csak óvatosan továbbiakban.
 |
| Leedsichthys és Metriorhynchus-ok, BangBooDoragon alkotása |
Kezdjük
a bejegyzést elindító dologgal. Első Bolyhoska cikken felmerült
a melegvérű krokodil dolog, bár az ott lévő elv finoman szólva
is: frissen kezdtük a blogolást és inkább ne olvassátok el.
Második Bolyhoska esetén írva volt tengeri hüllők esetén a
fogak oxigén izotópos vizsgálata mely alapján nem is biztosra, de
megállapítható, hogy az állat melegvérű volt-e. Pontosabban
teste termelt-e plusz hőt.
Van
nekünk egy alrendünk, a Thalattosuchia, mely áll két
szupercsaládból, Teleosauridae és Metriorhynchidae. Jura végi
lehűlés szinte kiirtotta az előbbit, ellenben a Metriorhynchidae
diverzitása jobban megmaradt. Fogak oxigén izotópos vizsgálata
pedig kimutatta, hogy a Metriorhynchidae-k „melegvérűek” volt,
ahogy ez az eljárás Plesiosauria-k és Ichthyosauria-k esetén is
kimutatta ezt. Ez alapján nem mondható ki, hogy a mai krokodilok
ősei melegvérűek lettek volna. Sőt, az említett állatok nem is
krokodilok. Pseudosuchia-k, ahogy a krokodilok, közeli rokonok, de
ennyi. Mai krokodiloknál (Aligátorok krokodilok, ahogy Purussaurus bejegyzésben említve volt.) azon belül aligátoroknál
megfigyelhető elég érdekes fagytűrés.
Polycotylus egy elevenszülő Plesiosauria volt, ő esetén az hogy egy utódnak
ad életet egyszerre és az gyorsan növekszik a melegvérűség
mellett szóló másik bizonyíték. Melegvérűség úgy fest a
tengeri hüllőknél többször kifejlődött. Persze felmerülhet a
gigantotermia, hogy a nagyobb test csak jobban megtartotta a hőt.
Nos még a Mosasauroidea-k esetén is el lett vetve ez az opció és
a melegvérűség ami esélyesebb a hidegvérűség vagy
gigantotermia helyett. Mosasauroidea-k pedig Squamata hüllők,
leegyszerűsítve én tengeri varánokként tudnám őket leírni, de
az igazság, hogy a kígyókhoz állnak közelebb.
 |
| Említett tegu, fotó Paul Starosta |
És
jöhet a döbbenet. Van (igaz csak szezonálisan is) a párzási
időszakban, de van melegvérű Squamata. Argentínai fekete és
fehér tegu (Salvator merianae) párzási időszakban akár 10
celziusz fokkal is megemelheti a teste hőjét. Ez feltehetően a
párzási időszak miatti megváltozott hormonháztartás miatt van,
e miatt a szövetek aktívabb munkát végeznek, hőt termelnek.
Akkor most melegvérű? Nem, révén szezonális.
Klasszikusan
tanított dolog, hogy melegvérűséghez négy kamrás szív és
megfelelő keringés kell, ez téves. Ezek opcionálisak, ezek
kedvezőbb feltételek. Kezdésnek megemlíteném a „Biológiából megbukott halbiológusok” bejegyzést. Melegvérűségnek van
nevezve, az hogy a hal mozgatja az uszonyait és ezzel hőt termel,
ezzel valamelyest melegítve magát. Ez alapján minden élőlény
ami mozog, hogy hőt termeljen melegvérű, az a kígyó is láthatóan
csak úgy tekeredik a hidegben, holott csak súrlódással próbál
hőt termelni. Nos nem. Ha alaphelyzetben mozgás nélkül a
szervezet termel hőt, ott beszélhetünk melegvérűségről. Tegu
esetén erről van szó, ahogy az emlősök és madarak esetén is.
Igen tegu esetén csak szezonálisan az tény. Az megint más lapra
tartozik, hogy a lénynek fix testhője van, vagy termel valamennyit
és majd lesz valamennyi, mint bizonyos cápák esetében.
A
cápák hidegvérűek, hogy ne fulladjanak meg, úszniuk kell,
folytonos izommozgás mégsem generál olyan hőt ami különösebben
melegíthetné őket, ezért sincsenek nagyon elterjedve hidegebb
vizekben. Egészen hideg vizekben is megélő Lamna genusba tartozik
a hering- és lazaccápa már más tészta. Főként gerinc mentén
található vöröses izomszövet az izommozgáson túl termel hőt,
ezt a hőt hordja szét a vér a testben. Viszont nem állandó a
testhőmérsékletük (ahogy a tegu esetén sem), hanem akár 16
fokkal képesek megemelni a testhőmérsékletüket, ahhoz mérten,
mint amit a környezet tudnak biztosítani nekik. Kreatív Biológia
Discord csoportban jelezték, hogy mintha a nagy fehér cápa is
melegvérű lenne. Valakinek rémlett valami ilyesmi. Milyen meglepő,
a nagy fehér pont Lamnidae családba tartozik. Ezt ál-melegvérűként nevezhetjük.
 |
| Heringcápa, gerinc mentén a vöröses hőt termelő szövet jól kivehető. |
 |
| Szkunk káposzta |
Akkor
jöjjön a „melegvérű” növény. Rendben vér nincs, de képes
oxigén felhasználásával hőt termelni a szkunk
káposzta (Symplocarpus foetidu). Ezzel megolvasztva a havat, illetve hő révén szaga
könnyebben terjed és a hidegtűrő rovarokat odavonzza, hogy
beporozzák.
Emlősök
esetén pedig van két állat ahol hidegvérűségről beszélhetünk.
Csupasz turkáló vagy más néven vakondpatkány. Lényegében
hidegvérűek, nem képesek szabályozni a testhőjüket. Ez nem
lenne elég, akkor az is itt van, hogy királynő alapú
társadalomban élnek.
Myotragus
balearicus egy… nagyon leegyszerűsítve egy elég bizarr „kecske”.
Caprinae (kecskeforma) alcsaládban található a kecskékkel, tehát
a lekecskézése nem állja meg a helyét. Előre néznek a szemei,
ami már elég bizarr dolog. Ellenben hidegvérű is volt ez a közel
5000 éve kihalt kecskeforma. Mallorca szigetén élt, méret
csökkenés (45 cm magassága) mellett a szigeti körülményhez úgy
alkalmazkodott, hogy hidegvérűvé vált. Kevesebb táplálék,
lassabb növekedés, lassabb életvitel, energia takarékosság és
nem volt ragadozó. Öt millió évet megélt fajt végül az ember
irtotta ki.
 |
| Hannah Bonner alkotása |
Valószínűleg
mai lények közt is még találnák számtalan ilyen furcsaságot.
Tehát nem olyan meglepő egy melegvérű „krokodil”.
Dinosaurus-ok esetén pl. tudjuk, hogy melegvérűek voltak.
Sarkvidéki életmód, növekedési ráta vizsgálata. Mégis két
hidegvérű emlőssel a hátunk mögött nem zárható ki, hogy volt
kifejezetten hasonlóan hidegvérű (és nem lassú anyagcseréjű)
Dinosaurus. Ha pedig előkerülne egy ilyen, akkor garantáltan
elszabadul a pokol, hogy itt a bizonyíték, hogy a melegvérűség
baromság stb.. Ne legyen ez. Szóval a „kecske” után jöhet a
full tollas hidegvérű dínó.
Lényeg,
hogy nem lehet leegyszerűsíteni, hogy ez meg az hidegvérű, emez
meg amaz pedig melegvérű. Szerintem ettől szép és érdekes a
biológia így az őslénytan is.
Források:
A szkunk káposztáról, meg a hidegvérű kecskéről még nem hallottam, ma is tanultam valamit
VálaszTörlés